Címszó: Pajor Emilia - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1850
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0504.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0504.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30136.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Pajor
Emilia
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530136.htm
Szócikk: Pajor Emilia énekesnő, sz. 1850. (születés
éve) febr. 21-én, Pesten, (Budapest)
előkelő, régi nemesi családból. (Nemesi előneve: vindornyalaki (megye) és hertelendi).
Már mint gyermek rajongott a színházért; azonban családja nem akarta engedni, hogy
színésznő legyen, mire Deák Ferenc, (személy) (információ)
a haza bölcse, P. E. nagybátyja azt mondta:
»A színészeket nem szabad lebecsülni. A magyar nyelv apostolai ők és csak büszke
lehet a família, ha egyik tagja tehetségét ezen a pályán állítja a nemzet szolgálatába.
Az emberek között nincs különbség«. És kézenfogta őt és beíratta a »színitanodá«-ba.
1869—1870- (időpont)
ben a »színitanoda« első éves növendéke, ahol Stoll Péter (személy) énekmestertől
tanult. Közben anyja megtiltotta, hogy tovább tanuljon. Ennek ellenére azonban mégis
megmaradt a színészetnél. 1871-ben (időpont) Szegedi
Mihályhoz (személy)
(információ)
szerződött Nyitrára, (megye) ahol
a »Csikós« (cím)
(információ)
Rózsijában (szerep) volt
első fellépte. Ezután Krecsányi Ignác (személy) (információ)
szerződtette Kecskemétre; (megye) itt mint
operett- és népszínműénekesnő a legelismertebb művésznők közé emelkedett. Sokáig
volt dédelgetett kedvence a kolozsvári Nemzeti Színháznak. (intézmény)
(információ)
Működött még: Miskolc, (megye) Kassa,
(megye) Sopron,
(megye) Pozsony,
(megye) Temesvár,
(megye) Győr,
(megye) Arad,
(megye) (információ)
Debrecen, (megye) Kolozsvár,
(megye) Szeged,
(megye) Nagyvárad
(megye) stb.
városában, továbbá a Budai Színkörben (intézmény)
(információ)
(12 évig, többek közt itt kreálta »Az eleven
ördög« (cím)
címszerepét), majd Feld Zsigmondnál (személy) (információ)
és a Népszínházban, (intézmény)
(információ)
mint vendég. (1880. (időpont) dec.
9-től, a »Piros bugyelláris« (cím) (információ)
Zsófi (szerep) szerepében.)
1900-ban (időpont)
nyugalomba vonult. Mikor 1920. (időpont) nov.
5-én Sopronban (megye)
a »Cigánybáró« (cím)
(információ)
Ciprájában (szerep) megülte
50 éves jubileumát, az ország minden részéből elárasztották a szeretet és megbecsülés
jelével. — Korábban Blaha Lujza (személy) (információ)
mellett az ország legnagyobb énekes színésznője
volt, aki művészi eredményein kivül azzal is megbecsülést szerzett nevének, hogy
a magyarosítás terén végzett igen nagy munkát. szin_III.0504.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Pajor Emilia címszóvég 30136 Szócikk: Pajor
Emilia énekesnő, sz. 1850. febr. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 21-én,
Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy előkelő, régi
nemesi családból. (Nemesi előneve: vindornyalaki ytelepulesy vindornyalak
ytelepulesy vindornyalak ymegyey zala megye ykodvegy és hertelendi). ytelepulesy
hertelend ytelepulesy hertelend ykodvegy Már mint gyermek rajongott a színházért;
azonban családja nem akarta engedni, hogy színésznő legyen, mire Deák Ferenc, yszemelynevy
deák ferenc yszemelynevy Deák Ferenc yszemelynevy deák yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Deák yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy a haza
bölcse, P. E. nagybátyja azt mondta: »A színészeket nem szabad lebecsülni. A magyar
nyelv apostolai ők és csak büszke lehet a família, ha egyik tagja tehetségét ezen
a pályán állítja a nemzet szolgálatába. Az emberek között nincs különbség«. És kézenfogta
őt és beíratta a »színitanodá«-ba. 1869—1870- xevtizedx 1875 ben a »színitanoda«
első éves növendéke, ahol Stoll Péter yszemelynevy stoll péter yszemelynevy
Stoll Péter yszemelynevy stoll yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy
Stoll yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy énekmestertől tanult. Közben anyja
megtiltotta, hogy tovább tanuljon. Ennek ellenére azonban mégis megmaradt a színészetnél.
1871-ben Szegedi xtalanevtizedx 1885 Mihályhoz yszemelynevy szegedi mihály
yszemelynevy Szegedi Mihály yszemelynevy szegedi yszemelynevy mihály
yszemelynevy yszemelynevy Szegedi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy szerződött
Nyitrára, ytelepulesy nyitra ytelepulesy Nyitrá ymegyey nyitra megye ykodvegy ahol
a »Csikós« ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy
ykodvegy Rózsijában yszerepy rózsi yszerepy Rózsi yszerepy rózsi yszerepy
yszerepy Rózsi yszerepy ykodvegy volt első fellépte. Ezután Krecsányi Ignác yszemelynevy
krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi
yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác
yszemelynevy ykodvegy szerződtette Kecskemétre; ytelepulesy kecskemét
ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy itt mint operett-
és népszínműénekesnő a legelismertebb művésznők közé emelkedett. Sokáig volt dédelgetett
kedvence a kolozsvári Nemzeti Színháznak. yintezmenyy kolozsvári nemzeti
színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy Működött
még: Miskolc, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye
ykodvegy Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye
ykodvegy Sopron, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye
ykodvegy Pozsony, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye
ykodvegy Temesvár, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes
megye ykodvegy Győr, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye
ykodvegy Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Debrecen,
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Kolozsvár,
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Szeged,
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Nagyvárad
ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy stb. városában,
továbbá a Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz
yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy
Sz yintezmenyy ykodvegy (12 évig, többek közt itt kreálta »Az eleven ördög« ycimy
az eleven ördög ycimy Az eleven ördög ycimy az ycimy eleven ycimy ördög ycimy
ycimy Az ycimy eleven ycimy ördög ycimy ykodvegy címszerepét), majd Feld Zsigmondnál
yszemelynevy feld zsigmond yszemelynevy Feld Zsigmond yszemelynevy feld
yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Feld yszemelynevy Zsigmond
yszemelynevy ykodvegy és a Népszínházban, yintezmenyy népszínház yintezmenyy
Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy
ykodvegy mint vendég. (1880. xevtizedx 1885 dec. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 9-től, a »Piros bugyelláris« ycimy piros bugyelláris ycimy Piros
bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris
ycimy ykodvegy Zsófi yszerepy zsófi yszerepy Zsófi yszerepy zsófi yszerepy
yszerepy Zsófi yszerepy ykodvegy szerepében.) 1900-ban xevtizedx 1905 nyugalomba
xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 vonult. Mikor 1920. xevtizedx 1925 nov.
xtalanevtizedx 1935 5-én Sopronban ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron
ymegyey sopron megye ykodvegy a »Cigánybáró« ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró
ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy Ciprájában yszerepy
cipra yszerepy Ciprá yszerepy cipra yszerepy yszerepy Ciprá yszerepy ykodvegy megülte
50 éves jubileumát, az ország minden részéből elárasztották a szeretet és megbecsülés
jelével. — Korábban Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha
Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha
yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy mellett az ország legnagyobb énekes színésznője
volt, aki művészi eredményein kivül azzal is megbecsülést szerzett nevének, hogy
a magyarosítás terén végzett igen nagy munkát. szin_III.0504.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Pajor Emilia - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1850
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0504.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0504.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30136.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Pajor
Emilia
Szócikk: Pajor Emilia énekesnő, sz. 1850. febr.
21-én, Pesten, előkelő, régi nemesi családból. (Nemesi előneve: vindornyalaki és
hertelendi). Már mint gyermek rajongott a színházért; azonban családja nem akarta
engedni, hogy színésznő legyen, mire Deák Ferenc, a haza bölcse, P. E. nagybátyja
azt mondta: »A színészeket nem szabad lebecsülni. A magyar nyelv apostolai ők és
csak büszke lehet a família, ha egyik tagja tehetségét ezen a pályán állítja a nemzet
szolgálatába. Az emberek között nincs különbség«. És kézenfogta őt és beíratta a
»színitanodá«-ba. 1869—1870- ben a »színitanoda« első éves növendéke, ahol Stoll
Péter énekmestertől tanult. Közben anyja megtiltotta, hogy tovább tanuljon. Ennek
ellenére azonban mégis megmaradt a színészetnél. 1871-ben Szegedi Mihályhoz szerződött
Nyitrára, ahol a »Csikós« Rózsijában volt első fellépte. Ezután Krecsányi Ignác
szerződtette Kecskemétre; itt mint operett- és népszínműénekesnő a legelismertebb
művésznők közé emelkedett. Sokáig volt dédelgetett kedvence a kolozsvári Nemzeti
Színháznak. Működött még: Miskolc, Kassa, Sopron, Pozsony, Temesvár, Győr, Arad,
Debrecen, Kolozsvár, Szeged, Nagyvárad stb. városában, továbbá a Budai Színkörben
(12 évig, többek közt itt kreálta »Az eleven ördög« címszerepét), majd Feld Zsigmondnál
és a Népszínházban, mint vendég. (1880. dec. 9-től, a »Piros bugyelláris« Zsófi
szerepében.) 1900-ban nyugalomba vonult. Mikor 1920. nov. 5-én Sopronban a »Cigánybáró«
Ciprájában megülte 50 éves jubileumát, az ország minden részéből elárasztották a
szeretet és megbecsülés jelével. — Korábban Blaha Lujza mellett az ország legnagyobb
énekes színésznője volt, aki művészi eredményein kivül azzal is megbecsülést szerzett
nevének, hogy a magyarosítás terén végzett igen nagy munkát. szin_III.0504.pdf III
