Címszó: Pályi Elek - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1796
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0516.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0516.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30168.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Pályi
Elek
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530168.htm
Szócikk: Pályi Elek (családi néven: Lukics), (személy) színész,
jeles tenorista, a magyar opera megalapítója, sz. 1796-ban, (születés
éve) Pápán. (megye) Elvégezvén
Győrben (megye)
iskoláit, Csornán (megye) (információ)
premontrei pappá lett, azután Bécsben (ország) a karinthiai
kapu melletti operaházban játszott. 1822-ben (időpont) Nagy
Lázár (személy)
(információ)
hívására nejével: Ecsedy Jozefával (személy) (információ)
a kolozsvári színházhoz (intézmény)
(információ)
szerződött, azután Temesvár (megye) ott játszott
a társulat és nyáron Szebenben, (megye) innét
visszatért Kolozsvárra, (megye) hol az
akkor alakult színházi részvénytársaság szerződtette s a nyári időszakban Erdélyben
(ország)
(információ)
szerepelt. Neje 1827. (időpont) máj.
24-én Kolozsvárott (megye) elhalt
és 1828-ban (időpont)
Botos Karolina (személy) (információ)
színésznőt vette el feleségül. 1830-ban (időpont) az
erdélyi (ország)
(információ)
színtársulattal Kassára (megye) került
és itt működött 1833-ig; (időpont) ez
évben a társulat kétfelé oszlott és P. a tagok jobb részével Budára (Budapest)
ment. 1835. (időpont)
aug.1-től kibérelte 3 évre a kolozsvári színházat, (intézmény)
(információ)
d'e csak 1836. (időpont) febr.
28-ig 50 estén át játszott, azután Marosvásárhelyre (megye) ment
és Nagyváradra, (megye) hol jún.
19-én felszerelése leégett és jelentékeny kárt szenvedett. 1836—37-ben (időpont) ismét
Kassán (megye)
működött. 1840. (időpont) okt.
18-án mint igazgató Bukarestben (ország) játszott
magyarul, németül, (nyelv) (információ)
románul (nyelv) (információ)
és a töredék francia (nemzetiség)
(információ)
társulattal franciául, (nyelv) (információ)
innét Brassón, (megye) Kézdivásárhelyen,
(megye) Deésen,
(megye) Enyeden
(megye) át
társulatával Marosvásárhelyre (megye) érkezett,
ahol társulata feloszlott. Egész életét a magyar színészetnek szentelte, melynek
nemcsak egyik buzgó s kitünő tagja volt, hanem az idegen dalművek lefordításával
magas színvonalra is emelte. Megh. 1846. (időpont) márc.
4-én, Kolozsvárt. (megye) Eltemették
márc. 6-án. Temetésén Havi Mihály (személy) (információ)
mondott istenhozzádot. Öt árvát hagyott maga
után. (Nevét gyakran Pály-nak (személy) is
írták.) Szép színpadi alak volt, magas termetű, vállas, kerek arccal, szép, barna,
göndör hajzattal. Fiatalabb korában mint első szerelmes, majd hősi és burleszk-szerepekben
tűnt ki. Szép tenor hanggal birt, csak egy nagy hibája volt, mint ezt Déryné (személy) (információ)
is írja naplójában, hogy: »hidegen, minden
tűz nélkül markírozta el szerepét« és »hidegebb volt, mint a jégcsap«; szóval flegmatikus
volt, mindamellett az ő érdeme, hogy a vidéken az operaelőadások meghonosodtak.
Több mint 22 színművet és operát ültetett át magyarra. Jelesebbek: »A tolvaj szarka«
(cím) (Rossini),
(személy)
(információ)
»A bűbájos vadász« (cím) (Weber),
(személy)
(információ)
»Don Juan« (cím) (információ)
(Mozart), (személy) (információ)
»A fejér asszony« (cím) (Boieldieu),
(személy)
»Helvécziai háznép« (cím) (Weigl),
(személy)
»Hó« (cím) (Auber),
(személy)
(információ)
»Varázssíp« (cím) (Mozart)
(személy)
(információ)
stb. operaszövegek, színművek: »A halottrabló«
(cím) (Birch-Pfeiffer
Sarolt), (személy)
(információ)
»Boldogasszony temploma harangozója« (cím) (Hugo Victor),
(személy)
»Egy óra« (cím)
(információ)
(Levis (személy) és
Vogel (személy)
vj.), »Méregkeverő« (cím) (Scribe),
(személy)
(információ)
»Pajzán ifjú« (cím) (Kotzebue
(személy)
(információ)
vj.). — Első neje: Ecsedy Jozefa, (személy) (információ)
úttörő színésznő, jeles énekesnő, sz. 1795-ben,
(születés
éve) Ilyefalván, (megye) Erdélyben.
(ország)
(információ)
Egy Vajna (személy) nevű
kisbirtokos neje volt, kitől elválván, Kolozsvárott (megye) lett
színésznő. 1809- (időpont) ben
Vida László (személy)
(információ)
intendánssága alatt Pesten (Budapest)
játszott a Hacker - szálában, (intézmény)
majd 1816- (időpont)
ban Kilényi Dávid (személy) (információ)
színtársulatához szerződik és vele élt 6
évig, majd férjével bejárta az egész országot. 1824. (időpont) dec.
27-én Debrecenben (megye) találjuk.
Később Kőszeghy Alajos (személy) (információ)
felesége lett. Igen szép nő volt és a közönséget
különösen finom hangjával valósággal elbájolta. Kedvenc szerepei voltak : A »Tündérkastély«-ban
(cím) Marcsa,
(szerep)
a »Szép és rút leányá«-ban (cím) (információ)
Smikertné. (szerep) — Utolsó
fellépte 1827. (időpont) jan.
13-án Kolozsvárott (megye) volt,
a »Keresztes vitézek« (cím) (információ)
c. Kotzebue-féle (személy) (információ)
szmű Salome (szerep) szerepében.
Ugyanezen év május 24-én vízibetegségben elhalt Kolozsvárott. (megye) — Második
neje: Botos Karolina, (személy) (információ)
színésznő, sz. 1811-ben, (születés
éve) Borsos Klárival (személy) (információ)
együtt lépett színpadra 1820. (időpont) táján
Kolozsvárott, (megye)
hol Gross Péter (személy) (információ)
énekiskoláját látogatta és Déryné (személy) (információ)
rábeszélésére színésznő lett, miután szép
hangja volt. Polgári családból származott. 1837. (időpont) okt.
26-án fellépett a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
a »Borgia Lucretia« (cím) (információ)
c. drámában. Vörösmarty (személy) (információ)
az »Athenaeum«-ban (intézmény)
(információ)
szigorú kritikát írt róla, mondván: »tartásábán
s mozgásaiban semmi élet, semmi könnyű- ség, fesztelenség; beszédében, szavalásában
egy szikra természet sincs. A nyelv, melyet ő beszél, nem emberi, olyan, mintha
madár tanulta volna el, mely a tanultból természetes hangjába gyakran visszaesik.«
1841-ben (időpont)
a »Honművész« (intézmény)
(információ)
(44. szám.) ezt a kritikát közli róla: »vándor
színésztársaságnál egy nagyon is jelesen alkalmazható nő, drámai személyzetben,
vígjátékban néműleg ha szintén nem is mindig, de kielégítő; az eddig itt voltakat
túléri s még énekel is. Hangja ugyan nem elragadó, hatásos, erőtelen, néhol gyenge,
de kedves, sima, elömlő.« 1843-ban (időpont) már
nem játszhatott, mert 42 hétig beteg volt. Felsegítésére dec. 3-án előadást tartottak
a kolozsvári színházban, (intézmény)
(információ)
nemsokára rá (dec. 14-én) meghalt, vízibetegségben.
(Erődi Jenő) (személy)
(információ)
szin_III.0516.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Pályi Elek címszóvég 30168 Szócikk: Pályi
Elek (családi néven: Lukics), yszemelynevy lukics yszemelynevy Lukics
yszemelynevy lukics yszemelynevy yszemelynevy Lukics yszemelynevy ykodvegy színész,
jeles tenorista, a magyar opera megalapítója, sz. 1796-ban, Pápán. xtalanevtizedx
1805 xtalanevtizedx 1815 ytelepulesy pápa ytelepulesy Pápá ymegyey veszprém
megye ykodvegy Elvégezvén Győrben ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey
győr megye ykodvegy iskoláit, Csornán ytelepulesy csorna ytelepulesy Csorná
ymegyey sopron megye ykodvegy premontrei pappá lett, azután Bécsben ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy a karinthiai kapu melletti operaházban
játszott. 1822-ben xevtizedx 1825 Nagy Lázár yszemelynevy nagy lázár
yszemelynevy Nagy Lázár yszemelynevy nagy yszemelynevy lázár yszemelynevy
yszemelynevy Nagy yszemelynevy Lázár yszemelynevy ykodvegy hívására nejével: Ecsedy
Jozefával yszemelynevy ecsedy jozefa yszemelynevy Ecsedy Jozefá yszemelynevy
ecsedy yszemelynevy jozefa yszemelynevy yszemelynevy Ecsedy yszemelynevy Jozefá
yszemelynevy ykodvegy a kolozsvári színházhoz yintezmenyy kolozsvári színház
yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy szerződött, azután Temesvár ytelepulesy
temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy ott játszott a társulat
és nyáron Szebenben, ytelepulesy szeben ytelepulesy Szeben ymegyey szeben megye
ykodvegy innét visszatért Kolozsvárra, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy hol az akkor alakult színházi részvénytársaság
szerződtette s a nyári időszakban Erdélyben ytelepulesy erdély ytelepulesy
Erdély yorszagy Románia ykodvegy szerepelt. Neje 1827. máj. 24-én Kolozsvárott ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy elhalt és 1828-ban
Botos xtalanevtizedx 1835 Karolina yszemelynevy botos karolina yszemelynevy
Botos Karolina yszemelynevy botos yszemelynevy karolina yszemelynevy
yszemelynevy Botos yszemelynevy Karolina yszemelynevy ykodvegy színésznőt vette
el feleségül. 1830-ban xevtizedx 1835 az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy
erdély yorszagy Románia ykodvegy színtársulattal Kassára ytelepulesy kassa
ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy került és itt működött 1833-ig;
ez évben a társulat kétfelé oszlott és P. a tagok jobb részével Budára buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ment. 1835. aug.1-től kibérelte
3 évre a kolozsvári színházat, yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy
kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
kolozsvá yintezmenyy ykodvegy d'e csak 1836. febr. 28-ig 50 estén át játszott, azután
Marosvásárhelyre ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey
maros-torda megye ykodvegy ment és Nagyváradra, ytelepulesy nagyvárad
ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy hol jún. 19-én felszerelése leégett
és jelentékeny kárt szenvedett. 1836—37-ben ismét xtalanevtizedx 1845 Kassán ytelepulesy
kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy működött. 1840. xevtizedx
1845 okt. 18-án mint igazgató Bukarestben ytelepulesy bukarest ytelepulesy
Bukarest yorszagy Románia ykodvegy játszott magyarul, németül, ynyelvy német
ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy románul ynyelvy
román ynyelvy román ynyelvy román ynyelvy ynyelvy román ynyelvy ykodvegy és a töredék
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy társulattal franciául, ynyelvy
francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy
ykodvegy innét Brassón, ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó
megye ykodvegy Kézdivásárhelyen, ytelepulesy kézdivásárhely ytelepulesy
Kézdivásárhely ymegyey háromszék megye ykodvegy Deésen, ytelepulesy deés
ytelepulesy Deés ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy Enyeden ytelepulesy
enyed ytelepulesy Enyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy át társulatával Marosvásárhelyre
ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye
ykodvegy érkezett, ahol társulata feloszlott. Egész életét a magyar színészetnek
szentelte, melynek nemcsak egyik buzgó s kitünő tagja volt, hanem az idegen dalművek
lefordításával magas színvonalra is emelte. Megh. 1846. márc. 4-én, Kolozsvárt.
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Eltemették
márc. 6-án. Temetésén Havi Mihály yszemelynevy havi mihály yszemelynevy Havi
Mihály yszemelynevy havi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Havi
yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy mondott istenhozzádot. Öt árvát hagyott
maga után. (Nevét gyakran Pály-nak yszemelynevy pály yszemelynevy Pály yszemelynevy
pály yszemelynevy yszemelynevy Pály yszemelynevy ykodvegy is írták.) Szép színpadi
alak volt, magas termetű, vállas, kerek arccal, szép, barna, göndör hajzattal. Fiatalabb
korában mint első szerelmes, majd hősi és burleszk-szerepekben tűnt ki. Szép tenor
hanggal birt, csak egy nagy hibája volt, mint ezt Déryné yszemelynevy déryne
yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné
yszemelynevy ykodvegy is írja naplójában, hogy: »hidegen, minden tűz nélkül markírozta
el szerepét« és »hidegebb volt, mint a jégcsap«; szóval flegmatikus volt, mindamellett
az ő érdeme, hogy a vidéken az operaelőadások meghonosodtak. Több mint 22 színművet
és operát ültetett át magyarra. Jelesebbek: »A tolvaj szarka« ycimy a tolvaj
szarka ycimy A tolvaj szarka ycimy a ycimy tolvaj ycimy szarka ycimy ycimy A
ycimy tolvaj ycimy szarka ycimy ykodvegy (Rossini), yszemelynevy rossini
yszemelynevy Rossini yszemelynevy rossini yszemelynevy yszemelynevy Rossini
yszemelynevy ykodvegy »A bűbájos vadász« ycimy a bűbájos vadász ycimy A bűbájos
vadász ycimy a ycimy bűbájos ycimy vadász ycimy ycimy A ycimy bűbájos ycimy
vadász ycimy ykodvegy (Weber), yszemelynevy weber yszemelynevy Weber
yszemelynevy weber yszemelynevy yszemelynevy Weber yszemelynevy ykodvegy »Don Juan«
ycimy don juan ycimy Don Juan ycimy don ycimy juan ycimy ycimy Don ycimy Juan
ycimy ykodvegy (Mozart), yszemelynevy mozart yszemelynevy Mozart yszemelynevy
mozart yszemelynevy yszemelynevy Mozart yszemelynevy ykodvegy »A fejér asszony«
ycimy a fejér asszony ycimy A fejér asszony ycimy a ycimy fejér ycimy asszony
ycimy ycimy A ycimy fejér ycimy asszony ycimy ykodvegy (Boieldieu), yszemelynevy
boieldieu yszemelynevy Boieldieu yszemelynevy boieldieu yszemelynevy
yszemelynevy Boieldieu yszemelynevy ykodvegy »Helvécziai háznép« ycimy
helvécziai háznép ycimy Helvécziai háznép ycimy helvécziai ycimy háznép ycimy
ycimy Helvécziai ycimy háznép ycimy ykodvegy (Weigl), yszemelynevy weigl
yszemelynevy Weigl yszemelynevy weigl yszemelynevy yszemelynevy Weigl
yszemelynevy ykodvegy »Hó« ycimy hó ycimy Hó ycimy hó ycimy ycimy Hó ycimy
ykodvegy (Auber), yszemelynevy auber yszemelynevy Auber yszemelynevy auber
yszemelynevy yszemelynevy Auber yszemelynevy ykodvegy »Varázssíp« ycimy
varázssíp ycimy Varázssíp ycimy varázssíp ycimy ycimy Varázssíp ycimy ykodvegy (Mozart)
yszemelynevy mozart yszemelynevy Mozart yszemelynevy mozart yszemelynevy
yszemelynevy Mozart yszemelynevy ykodvegy stb. operaszövegek, színművek: »A halottrabló«
ycimy a halottrabló ycimy A halottrabló ycimy a ycimy halottrabló ycimy ycimy A
ycimy halottrabló ycimy ykodvegy (Birch-Pfeiffer Sarolt), yszemelynevy
birch-pfeiffer sarolt yszemelynevy Birch-Pfeiffer Sarolt yszemelynevy
birch-pfeiffer yszemelynevy sarolt yszemelynevy yszemelynevy Birch-Pfeiffer
yszemelynevy Sarolt yszemelynevy ykodvegy »Boldogasszony temploma harangozója« ycimy
boldogasszony temploma harangozója ycimy Boldogasszony temploma harangozója
ycimy boldogasszony ycimy temploma ycimy harangozója ycimy ycimy Boldogasszony
ycimy temploma ycimy harangozója ycimy (Hugo Victor), yszemelynevy hugo victor
yszemelynevy Hugo Victor yszemelynevy hugo yszemelynevy victor yszemelynevy
yszemelynevy Hugo yszemelynevy Victor yszemelynevy ykodvegy »Egy óra« ycimy egy
óra ycimy Egy óra ycimy egy ycimy óra ycimy ycimy Egy ycimy óra ycimy ykodvegy (Levis
yszemelynevy levis yszemelynevy Levis yszemelynevy levis yszemelynevy
yszemelynevy Levis yszemelynevy ykodvegy és Vogel yszemelynevy vogel
yszemelynevy Vogel yszemelynevy vogel yszemelynevy yszemelynevy Vogel
yszemelynevy ykodvegy vj.), »Méregkeverő« ycimy méregkeverő ycimy Méregkeverő
ycimy méregkeverő ycimy ycimy Méregkeverő ycimy ykodvegy (Scribe), yszemelynevy
scribe yszemelynevy Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy yszemelynevy Scribe
yszemelynevy ykodvegy »Pajzán ifjú« ycimy pajzán ifjú ycimy Pajzán ifjú ycimy
pajzán ycimy ifjú ycimy ycimy Pajzán ycimy ifjú ycimy ykodvegy (Kotzebue yszemelynevy
kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy
Kotzebue yszemelynevy ykodvegy vj.). — Első neje: Ecsedy Jozefa, yszemelynevy
ecsedy jozefa yszemelynevy Ecsedy Jozefa yszemelynevy ecsedy yszemelynevy
jozefa yszemelynevy yszemelynevy Ecsedy yszemelynevy Jozefa yszemelynevy
ykodvegy úttörő színésznő, jeles énekesnő, sz. 1795-ben, xevtizedx 1795 Ilyefalván,
xtalanevtizedx 1805 ytelepulesy ilyefalva ytelepulesy Ilyefalvá ymegyey
háromszék megye ykodvegy Erdélyben. ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély
yorszagy Románia ykodvegy Egy Vajna yszemelynevy vajna yszemelynevy Vajna
yszemelynevy vajna yszemelynevy yszemelynevy Vajna yszemelynevy ykodvegy nevű kisbirtokos
neje volt, kitől elválván, Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy lett színésznő. 1809- xevtizedx 1805 ben
xtalanevtizedx 1815 Vida László yszemelynevy vida lászló yszemelynevy Vida
László yszemelynevy vida yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Vida
yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy intendánssága alatt Pesten pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy játszott a Hacker -
szálában, yintezmenyy hacker - szála yintezmenyy Hacker - yintezmenyy hacker
yintezmenyy - yintezmenyy szála yintezmenyy yintezmenyy Hacker yintezmenyy -
yintezmenyy ykodvegy majd 1816- xevtizedx 1815 ban xtalanevtizedx 1825 Kilényi Dávid
yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi
yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid
yszemelynevy ykodvegy színtársulatához szerződik és vele élt 6 évig, majd férjével
bejárta az egész országot. 1824. xevtizedx 1825 dec. 27-én Debrecenben ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy találjuk. Később Kőszeghy
Alajos yszemelynevy kőszeghy alajos yszemelynevy Kőszeghy Alajos yszemelynevy
kőszeghy yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Kőszeghy yszemelynevy
Alajos yszemelynevy ykodvegy felesége lett. Igen szép nő volt és a közönséget különösen
finom hangjával valósággal elbájolta. Kedvenc szerepei voltak : A »Tündérkastély«-ban
ycimy tündérkastély ycimy Tündérkastély ycimy tündérkastély ycimy ycimy
Tündérkastély ycimy ykodvegy Marcsa, yszerepy marcsa yszerepy Marcsa yszerepy
marcsa yszerepy yszerepy Marcsa yszerepy ykodvegy a »Szép és rút leányá«-ban ycimy
szép és rút leánya ycimy Szép és rút leányá ycimy szép ycimy és ycimy rút ycimy
leánya ycimy ycimy Szép ycimy és ycimy rút ycimy leányá ycimy ykodvegy Smikertné.
yszerepy smikertne yszerepy Smikertné yszerepy smikertne yszerepy yszerepy
Smikertné yszerepy ykodvegy — Utolsó fellépte 1827. jan. 13-án Kolozsvárott ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy volt, a »Keresztes
vitézek« ycimy keresztes vitézek ycimy Keresztes vitézek ycimy keresztes ycimy
vitézek ycimy ycimy Keresztes ycimy vitézek ycimy ykodvegy c. Kotzebue-féle yszemelynevy
kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy
Kotzebue yszemelynevy ykodvegy szmű Salome yszerepy salome yszerepy Salome
yszerepy salome yszerepy yszerepy Salome yszerepy ykodvegy szerepében. Ugyanezen
év május 24-én vízibetegségben elhalt Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy — Második neje: Botos Karolina,
yszemelynevy botos karolina yszemelynevy Botos Karolina yszemelynevy botos
yszemelynevy karolina yszemelynevy yszemelynevy Botos yszemelynevy Karolina
yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1811-ben, xevtizedx 1815 Borsos xtalanevtizedx
1825 Klárival yszemelynevy borsos klári yszemelynevy Borsos Klári yszemelynevy
borsos yszemelynevy klári yszemelynevy yszemelynevy Borsos yszemelynevy Klári
yszemelynevy ykodvegy együtt lépett színpadra 1820. xevtizedx 1825 táján xtalanevtizedx
1835 Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy hol Gross Péter yszemelynevy gross péter yszemelynevy Gross
Péter yszemelynevy gross yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Gross
yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy énekiskoláját látogatta és Déryné yszemelynevy
déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné
yszemelynevy ykodvegy rábeszélésére színésznő lett, miután szép hangja volt. Polgári
családból származott. 1837. xevtizedx 1835 okt. xtalanevtizedx 1845 26-án fellépett
a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy a »Borgia Lucretia« ycimy borgia lucretia ycimy Borgia
Lucretia ycimy borgia ycimy lucretia ycimy ycimy Borgia ycimy Lucretia ycimy
ykodvegy c. drámában. Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty
yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy
ykodvegy az »Athenaeum«-ban yintezmenyy athenaeum yintezmenyy Athenaeu
yintezmenyy athenaeum yintezmenyy yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy ykodvegy szigorú
kritikát írt róla, mondván: »tartásábán s mozgásaiban semmi élet, semmi könnyű-
ség, fesztelenség; beszédében, szavalásában egy szikra természet sincs. A nyelv,
melyet ő beszél, nem emberi, olyan, mintha madár tanulta volna el, mely a tanultból
természetes hangjába gyakran visszaesik.« 1841-ben xevtizedx 1845 a »Honművész«
yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy
yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy (44. szám.) ezt a kritikát közli róla:
»vándor színésztársaságnál egy nagyon is jelesen alkalmazható nő, drámai személyzetben,
vígjátékban néműleg ha szintén nem is mindig, de kielégítő; az eddig itt voltakat
túléri s még énekel is. Hangja ugyan nem elragadó, hatásos, erőtelen, néhol gyenge,
de kedves, sima, elömlő.« 1843-ban már xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 nem
játszhatott, mert 42 hétig beteg volt. Felsegítésére dec. 3-án előadást tartottak
a kolozsvári színházban, yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá
yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá
yintezmenyy ykodvegy nemsokára rá (dec. 14-én) meghalt, vízibetegségben. (Erődi
Jenő) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_III.0516.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Pályi Elek - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1796
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0516.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0516.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30168.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Pályi
Elek
Szócikk: Pályi Elek (családi néven: Lukics), színész,
jeles tenorista, a magyar opera megalapítója, sz. 1796-ban, Pápán. Elvégezvén Győrben
iskoláit, Csornán premontrei pappá lett, azután Bécsben a karinthiai kapu melletti
operaházban játszott. 1822-ben Nagy Lázár hívására nejével: Ecsedy Jozefával a kolozsvári
színházhoz szerződött, azután Temesvár ott játszott a társulat és nyáron Szebenben,
innét visszatért Kolozsvárra, hol az akkor alakult színházi részvénytársaság szerződtette
s a nyári időszakban Erdélyben szerepelt. Neje 1827. máj. 24-én Kolozsvárott elhalt
és 1828-ban Botos Karolina színésznőt vette el feleségül. 1830-ban az erdélyi színtársulattal
Kassára került és itt működött 1833-ig; ez évben a társulat kétfelé oszlott és P.
a tagok jobb részével Budára ment. 1835. aug.1-től kibérelte 3 évre a kolozsvári
színházat, d'e csak 1836. febr. 28-ig 50 estén át játszott, azután Marosvásárhelyre
ment és Nagyváradra, hol jún. 19-én felszerelése leégett és jelentékeny kárt szenvedett.
1836—37-ben ismét Kassán működött. 1840. okt. 18-án mint igazgató Bukarestben játszott
magyarul, németül, románul és a töredék francia társulattal franciául, innét Brassón,
Kézdivásárhelyen, Deésen, Enyeden át társulatával Marosvásárhelyre érkezett, ahol
társulata feloszlott. Egész életét a magyar színészetnek szentelte, melynek nemcsak
egyik buzgó s kitünő tagja volt, hanem az idegen dalművek lefordításával magas színvonalra
is emelte. Megh. 1846. márc. 4-én, Kolozsvárt. Eltemették márc. 6-án. Temetésén
Havi Mihály mondott istenhozzádot. Öt árvát hagyott maga után. (Nevét gyakran Pály-nak
is írták.) Szép színpadi alak volt, magas termetű, vállas, kerek arccal, szép, barna,
göndör hajzattal. Fiatalabb korában mint első szerelmes, majd hősi és burleszk-szerepekben
tűnt ki. Szép tenor hanggal birt, csak egy nagy hibája volt, mint ezt Déryné is
írja naplójában, hogy: »hidegen, minden tűz nélkül markírozta el szerepét« és »hidegebb
volt, mint a jégcsap«; szóval flegmatikus volt, mindamellett az ő érdeme, hogy a
vidéken az operaelőadások meghonosodtak. Több mint 22 színművet és operát ültetett
át magyarra. Jelesebbek: »A tolvaj szarka« (Rossini), »A bűbájos vadász« (Weber),
»Don Juan« (Mozart), »A fejér asszony« (Boieldieu), »Helvécziai háznép« (Weigl),
»Hó« (Auber), »Varázssíp« (Mozart) stb. operaszövegek, színművek: »A halottrabló«
(Birch-Pfeiffer Sarolt), »Boldogasszony temploma harangozója« (Hugo Victor), »Egy
óra« (Levis és Vogel vj.), »Méregkeverő« (Scribe), »Pajzán ifjú« (Kotzebue vj.).
— Első neje: Ecsedy Jozefa, úttörő színésznő, jeles énekesnő, sz. 1795-ben, Ilyefalván,
Erdélyben. Egy Vajna nevű kisbirtokos neje volt, kitől elválván, Kolozsvárott lett
színésznő. 1809- ben Vida László intendánssága alatt Pesten játszott a Hacker -
szálában, majd 1816- ban Kilényi Dávid színtársulatához szerződik és vele élt 6
évig, majd férjével bejárta az egész országot. 1824. dec. 27-én Debrecenben találjuk.
Később Kőszeghy Alajos felesége lett. Igen szép nő volt és a közönséget különösen
finom hangjával valósággal elbájolta. Kedvenc szerepei voltak : A »Tündérkastély«-ban
Marcsa, a »Szép és rút leányá«-ban Smikertné. — Utolsó fellépte 1827. jan. 13-án
Kolozsvárott volt, a »Keresztes vitézek« c. Kotzebue-féle szmű Salome szerepében.
Ugyanezen év május 24-én vízibetegségben elhalt Kolozsvárott. — Második neje: Botos
Karolina, színésznő, sz. 1811-ben, Borsos Klárival együtt lépett színpadra 1820.
táján Kolozsvárott, hol Gross Péter énekiskoláját látogatta és Déryné rábeszélésére
színésznő lett, miután szép hangja volt. Polgári családból származott. 1837. okt.
26-án fellépett a Nemzeti Színházban a »Borgia Lucretia« c. drámában. Vörösmarty
az »Athenaeum«-ban szigorú kritikát írt róla, mondván: »tartásábán s mozgásaiban
semmi élet, semmi könnyű- ség, fesztelenség; beszédében, szavalásában egy szikra
természet sincs. A nyelv, melyet ő beszél, nem emberi, olyan, mintha madár tanulta
volna el, mely a tanultból természetes hangjába gyakran visszaesik.« 1841-ben a
»Honművész« (44. szám.) ezt a kritikát közli róla: »vándor színésztársaságnál egy
nagyon is jelesen alkalmazható nő, drámai személyzetben, vígjátékban néműleg ha
szintén nem is mindig, de kielégítő; az eddig itt voltakat túléri s még énekel is.
Hangja ugyan nem elragadó, hatásos, erőtelen, néhol gyenge, de kedves, sima, elömlő.«
1843-ban már nem játszhatott, mert 42 hétig beteg volt. Felsegítésére dec. 3-án
előadást tartottak a kolozsvári színházban, nemsokára rá (dec. 14-én) meghalt, vízibetegségben.
(Erődi Jenő) szin_III.0516.pdf III