Címszó: Pályi Elek - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1796

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0516.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0516.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30168.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Pályi Elek

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530168.htm

 

Szócikk: Pályi Elek (családi néven: Lukics), (személy) színész, jeles tenorista, a magyar opera megalapítója, sz. 1796-ban, (születés éve) Pápán. (megye) Elvégezvén Győrben (megye) iskoláit, Csornán (megye) (információ)  premontrei pappá lett, azután Bécsben (ország) a karinthiai kapu melletti operaházban játszott. 1822-ben (időpont) Nagy Lázár (személy) (információ)  hívására nejével: Ecsedy Jozefával (személy) (információ)  a kolozsvári színházhoz (intézmény) (információ)  szerződött, azután Temesvár (megye) ott játszott a társulat és nyáron Szebenben, (megye) innét visszatért Kolozsvárra, (megye) hol az akkor alakult színházi részvénytársaság szerződtette s a nyári időszakban Erdélyben (ország) (információ)  szerepelt. Neje 1827. (időpont) máj. 24-én Kolozsvárott (megye) elhalt és 1828-ban (időpont) Botos Karolina (személy) (információ)  színésznőt vette el feleségül. 1830-ban (időpont) az erdélyi (ország) (információ)  színtársulattal Kassára (megye) került és itt működött 1833-ig; (időpont) ez évben a társulat kétfelé oszlott és P. a tagok jobb részével Budára (Budapest) ment. 1835. (időpont) aug.1-től kibérelte 3 évre a kolozsvári színházat, (intézmény) (információ)  d'e csak 1836. (időpont) febr. 28-ig 50 estén át játszott, azután Marosvásárhelyre (megye) ment és Nagyváradra, (megye) hol jún. 19-én felszerelése leégett és jelentékeny kárt szenvedett. 1836—37-ben (időpont) ismét Kassán (megye) működött. 1840. (időpont) okt. 18-án mint igazgató Bukarestben (ország) játszott magyarul, németül, (nyelv) (információ)  románul (nyelv) (információ)  és a töredék francia (nemzetiség) (információ)  társulattal franciául, (nyelv) (információ)  innét Brassón, (megye) Kézdivásárhelyen, (megye) Deésen, (megye) Enyeden (megye) át társulatával Marosvásárhelyre (megye) érkezett, ahol társulata feloszlott. Egész életét a magyar színészetnek szentelte, melynek nemcsak egyik buzgó s kitünő tagja volt, hanem az idegen dalművek lefordításával magas színvonalra is emelte. Megh. 1846. (időpont) márc. 4-én, Kolozsvárt. (megye) Eltemették márc. 6-án. Temetésén Havi Mihály (személy) (információ)  mondott istenhozzádot. Öt árvát hagyott maga után. (Nevét gyakran Pály-nak (személy) is írták.) Szép színpadi alak volt, magas termetű, vállas, kerek arccal, szép, barna, göndör hajzattal. Fiatalabb korában mint első szerelmes, majd hősi és burleszk-szerepekben tűnt ki. Szép tenor hanggal birt, csak egy nagy hibája volt, mint ezt Déryné (személy) (információ)  is írja naplójában, hogy: »hidegen, minden tűz nélkül markírozta el szerepét« és »hidegebb volt, mint a jégcsap«; szóval flegmatikus volt, mindamellett az ő érdeme, hogy a vidéken az operaelőadások meghonosodtak. Több mint 22 színművet és operát ültetett át magyarra. Jelesebbek: »A tolvaj szarka« (cím) (Rossini), (személy) (információ)  »A bűbájos vadász« (cím) (Weber), (személy) (információ)  »Don Juan« (cím) (információ)  (Mozart), (személy) (információ)  »A fejér asszony« (cím) (Boieldieu), (személy) »Helvécziai háznép« (cím) (Weigl), (személy) »Hó« (cím) (Auber), (személy) (információ)  »Varázssíp« (cím) (Mozart) (személy) (információ)  stb. operaszövegek, színművek: »A halottrabló« (cím) (Birch-Pfeiffer Sarolt), (személy) (információ)  »Boldogasszony temploma harangozója« (cím) (Hugo Victor), (személy) »Egy óra« (cím) (információ)  (Levis (személy) és Vogel (személy) vj.), »Méregkeverő« (cím) (Scribe), (személy) (információ)  »Pajzán ifjú« (cím) (Kotzebue (személy) (információ)  vj.). — Első neje: Ecsedy Jozefa, (személy) (információ)  úttörő színésznő, jeles énekesnő, sz. 1795-ben, (születés éve) Ilyefalván, (megye) Erdélyben. (ország) (információ)  Egy Vajna (személy) nevű kisbirtokos neje volt, kitől elválván, Kolozsvárott (megye) lett színésznő. 1809- (időpont) ben Vida László (személy) (információ)  intendánssága alatt Pesten (Budapest) játszott a Hacker - szálában, (intézmény) majd 1816- (időpont) ban Kilényi Dávid (személy) (információ)  színtársulatához szerződik és vele élt 6 évig, majd férjével bejárta az egész országot. 1824. (időpont) dec. 27-én Debrecenben (megye) találjuk. Később Kőszeghy Alajos (személy) (információ)  felesége lett. Igen szép nő volt és a közönséget különösen finom hangjával valósággal elbájolta. Kedvenc szerepei voltak : A »Tündérkastély«-ban (cím) Marcsa, (szerep) a »Szép és rút leányá«-ban (cím) (információ)  Smikertné. (szerep) — Utolsó fellépte 1827. (időpont) jan. 13-án Kolozsvárott (megye) volt, a »Keresztes vitézek« (cím) (információ)  c. Kotzebue-féle (személy) (információ)  szmű Salome (szerep) szerepében. Ugyanezen év május 24-én vízibetegségben elhalt Kolozsvárott. (megye) — Második neje: Botos Karolina, (személy) (információ)  színésznő, sz. 1811-ben, (születés éve) Borsos Klárival (személy) (információ)  együtt lépett színpadra 1820. (időpont) táján Kolozsvárott, (megye) hol Gross Péter (személy) (információ)  énekiskoláját látogatta és Déryné (személy) (információ)  rábeszélésére színésznő lett, miután szép hangja volt. Polgári családból származott. 1837. (időpont) okt. 26-án fellépett a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  a »Borgia Lucretia« (cím) (információ)  c. drámában. Vörösmarty (személy) (információ)  az »Athenaeum«-ban (intézmény) (információ)  szigorú kritikát írt róla, mondván: »tartásábán s mozgásaiban semmi élet, semmi könnyű- ség, fesztelenség; beszédében, szavalásában egy szikra természet sincs. A nyelv, me­lyet ő beszél, nem emberi, olyan, mintha madár tanulta volna el, mely a tanultból természetes hangjába gyakran visszaesik.« 1841-ben (időpont) a »Honművész« (intézmény) (információ)  (44. szám.) ezt a kritikát közli róla: »vándor színésztársaságnál egy nagyon is jelesen alkalmazható nő, drámai személyzetben, vígjátékban néműleg ha szintén nem is mindig, de kielégítő; az eddig itt voltakat túléri s még énekel is. Hangja ugyan nem elragadó, hatásos, erőtelen, néhol gyenge, de kedves, sima, elömlő.« 1843-ban (időpont) már nem játszhatott, mert 42 hétig beteg volt. Felsegítésére dec. 3-án előadást tartottak a kolozsvári színházban, (intézmény) (információ)  nemsokára rá (dec. 14-én) meghalt, vízibetegségben. (Erődi Jenő) (személy) (információ)  szin_III.0516.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Pályi Elek címszóvég 30168 Szócikk: Pályi Elek (családi néven: Lukics), yszemelynevy lukics yszemelynevy Lukics yszemelynevy lukics yszemelynevy yszemelynevy Lukics yszemelynevy ykodvegy színész, jeles tenorista, a magyar opera megalapítója, sz. 1796-ban, Pápán. xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 ytelepulesy pápa ytelepulesy Pápá ymegyey veszprém megye ykodvegy Elvégezvén Győrben ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy iskoláit, Csornán ytelepulesy csorna ytelepulesy Csorná ymegyey sopron megye ykodvegy premontrei pappá lett, azután Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy a karinthiai kapu melletti operaházban játszott. 1822-ben xevtizedx 1825 Nagy Lázár yszemelynevy nagy lázár yszemelynevy Nagy Lázár yszemelynevy nagy yszemelynevy lázár yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Lázár yszemelynevy ykodvegy hívására nejével: Ecsedy Jozefával yszemelynevy ecsedy jozefa yszemelynevy Ecsedy Jozefá yszemelynevy ecsedy yszemelynevy jozefa yszemelynevy yszemelynevy Ecsedy yszemelynevy Jozefá yszemelynevy ykodvegy a kolozsvári színházhoz yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy szerződött, azután Temesvár ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy ott játszott a társulat és nyáron Szebenben, ytelepulesy szeben ytelepulesy Szeben ymegyey szeben megye ykodvegy innét visszatért Kolozsvárra, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy hol az akkor alakult színházi részvénytársaság szerződtette s a nyári időszakban Erdélyben ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy szerepelt. Neje 1827. máj. 24-én Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy elhalt és 1828-ban Botos xtalanevtizedx 1835 Karolina yszemelynevy botos karolina yszemelynevy Botos Karolina yszemelynevy botos yszemelynevy karolina yszemelynevy yszemelynevy Botos yszemelynevy Karolina yszemelynevy ykodvegy színésznőt vette el feleségül. 1830-ban xevtizedx 1835 az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színtársulattal Kassára ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy került és itt működött 1833-ig; ez évben a társulat kétfelé oszlott és P. a tagok jobb részével Budára buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ment. 1835. aug.1-től kibérelte 3 évre a kolozsvári színházat, yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy d'e csak 1836. febr. 28-ig 50 estén át játszott, azután Marosvásárhelyre ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy ment és Nagyváradra, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy hol jún. 19-én felszerelése leégett és jelentékeny kárt szenvedett. 1836—37-ben ismét xtalanevtizedx 1845 Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy működött. 1840. xevtizedx 1845 okt. 18-án mint igazgató Bukarestben ytelepulesy bukarest ytelepulesy Bukarest yorszagy Románia ykodvegy játszott magyarul, németül, ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy románul ynyelvy román ynyelvy román ynyelvy román ynyelvy ynyelvy román ynyelvy ykodvegy és a töredék francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy társulattal franciául, ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy innét Brassón, ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó megye ykodvegy Kézdivásárhelyen, ytelepulesy kézdivásárhely ytelepulesy Kézdivásárhely ymegyey háromszék megye ykodvegy Deésen, ytelepulesy deés ytelepulesy Deés ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy Enyeden ytelepulesy enyed ytelepulesy Enyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy át társulatával Marosvásárhelyre ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy érkezett, ahol társulata feloszlott. Egész életét a magyar színészetnek szentelte, melynek nemcsak egyik buzgó s kitünő tagja volt, hanem az idegen dalművek lefordításával magas színvonalra is emelte. Megh. 1846. márc. 4-én, Kolozsvárt. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Eltemették márc. 6-án. Temetésén Havi Mihály yszemelynevy havi mihály yszemelynevy Havi Mihály yszemelynevy havi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy mondott istenhozzádot. Öt árvát hagyott maga után. (Nevét gyakran Pály-nak yszemelynevy pály yszemelynevy Pály yszemelynevy pály yszemelynevy yszemelynevy Pály yszemelynevy ykodvegy is írták.) Szép színpadi alak volt, magas termetű, vállas, kerek arccal, szép, barna, göndör hajzattal. Fiatalabb korában mint első szerelmes, majd hősi és burleszk-szerepekben tűnt ki. Szép tenor hanggal birt, csak egy nagy hibája volt, mint ezt Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy is írja naplójában, hogy: »hidegen, minden tűz nélkül markírozta el szerepét« és »hidegebb volt, mint a jégcsap«; szóval flegmatikus volt, mindamellett az ő érdeme, hogy a vidéken az operaelőadások meghonosodtak. Több mint 22 színművet és operát ültetett át magyarra. Jelesebbek: »A tolvaj szarka« ycimy a tolvaj szarka ycimy A tolvaj szarka ycimy a ycimy tolvaj ycimy szarka ycimy ycimy A ycimy tolvaj ycimy szarka ycimy ykodvegy (Rossini), yszemelynevy rossini yszemelynevy Rossini yszemelynevy rossini yszemelynevy yszemelynevy Rossini yszemelynevy ykodvegy »A bűbájos vadász« ycimy a bűbájos vadász ycimy A bűbájos vadász ycimy a ycimy bűbájos ycimy vadász ycimy ycimy A ycimy bűbájos ycimy vadász ycimy ykodvegy (Weber), yszemelynevy weber yszemelynevy Weber yszemelynevy weber yszemelynevy yszemelynevy Weber yszemelynevy ykodvegy »Don Juan« ycimy don juan ycimy Don Juan ycimy don ycimy juan ycimy ycimy Don ycimy Juan ycimy ykodvegy (Mozart), yszemelynevy mozart yszemelynevy Mozart yszemelynevy mozart yszemelynevy yszemelynevy Mozart yszemelynevy ykodvegy »A fejér asszony« ycimy a fejér asszony ycimy A fejér asszony ycimy a ycimy fejér ycimy asszony ycimy ycimy A ycimy fejér ycimy asszony ycimy ykodvegy (Boieldieu), yszemelynevy boieldieu yszemelynevy Boieldieu yszemelynevy boieldieu yszemelynevy yszemelynevy Boieldieu yszemelynevy ykodvegy »Helvécziai háznép« ycimy helvécziai háznép ycimy Helvécziai háznép ycimy helvécziai ycimy háznép ycimy ycimy Helvécziai ycimy háznép ycimy ykodvegy (Weigl), yszemelynevy weigl yszemelynevy Weigl yszemelynevy weigl yszemelynevy yszemelynevy Weigl yszemelynevy ykodvegy »Hó« ycimy hó ycimy Hó ycimy hó ycimy ycimy Hó ycimy ykodvegy (Auber), yszemelynevy auber yszemelynevy Auber yszemelynevy auber yszemelynevy yszemelynevy Auber yszemelynevy ykodvegy »Varázssíp« ycimy varázssíp ycimy Varázssíp ycimy varázssíp ycimy ycimy Varázssíp ycimy ykodvegy (Mozart) yszemelynevy mozart yszemelynevy Mozart yszemelynevy mozart yszemelynevy yszemelynevy Mozart yszemelynevy ykodvegy stb. operaszövegek, színművek: »A halottrabló« ycimy a halottrabló ycimy A halottrabló ycimy a ycimy halottrabló ycimy ycimy A ycimy halottrabló ycimy ykodvegy (Birch-Pfeiffer Sarolt), yszemelynevy birch-pfeiffer sarolt yszemelynevy Birch-Pfeiffer Sarolt yszemelynevy birch-pfeiffer yszemelynevy sarolt yszemelynevy yszemelynevy Birch-Pfeiffer yszemelynevy Sarolt yszemelynevy ykodvegy »Boldogasszony temploma harangozója« ycimy boldogasszony temploma harangozója ycimy Boldogasszony temploma harangozója ycimy boldogasszony ycimy temploma ycimy harangozója ycimy ycimy Boldogasszony ycimy temploma ycimy harangozója ycimy (Hugo Victor), yszemelynevy hugo victor yszemelynevy Hugo Victor yszemelynevy hugo yszemelynevy victor yszemelynevy yszemelynevy Hugo yszemelynevy Victor yszemelynevy ykodvegy »Egy óra« ycimy egy óra ycimy Egy óra ycimy egy ycimy óra ycimy ycimy Egy ycimy óra ycimy ykodvegy (Levis yszemelynevy levis yszemelynevy Levis yszemelynevy levis yszemelynevy yszemelynevy Levis yszemelynevy ykodvegy és Vogel yszemelynevy vogel yszemelynevy Vogel yszemelynevy vogel yszemelynevy yszemelynevy Vogel yszemelynevy ykodvegy vj.), »Méregkeverő« ycimy méregkeverő ycimy Méregkeverő ycimy méregkeverő ycimy ycimy Méregkeverő ycimy ykodvegy (Scribe), yszemelynevy scribe yszemelynevy Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy yszemelynevy Scribe yszemelynevy ykodvegy »Pajzán ifjú« ycimy pajzán ifjú ycimy Pajzán ifjú ycimy pajzán ycimy ifjú ycimy ycimy Pajzán ycimy ifjú ycimy ykodvegy (Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy vj.). — Első neje: Ecsedy Jozefa, yszemelynevy ecsedy jozefa yszemelynevy Ecsedy Jozefa yszemelynevy ecsedy yszemelynevy jozefa yszemelynevy yszemelynevy Ecsedy yszemelynevy Jozefa yszemelynevy ykodvegy úttörő színésznő, jeles énekesnő, sz. 1795-ben, xevtizedx 1795 Ilyefalván, xtalanevtizedx 1805 ytelepulesy ilyefalva ytelepulesy Ilyefalvá ymegyey háromszék megye ykodvegy Erdélyben. ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy Egy Vajna yszemelynevy vajna yszemelynevy Vajna yszemelynevy vajna yszemelynevy yszemelynevy Vajna yszemelynevy ykodvegy nevű kisbirtokos neje volt, kitől elválván, Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy lett színésznő. 1809- xevtizedx 1805 ben xtalanevtizedx 1815 Vida László yszemelynevy vida lászló yszemelynevy Vida László yszemelynevy vida yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Vida yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy intendánssága alatt Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy játszott a Hacker - szálában, yintezmenyy hacker - szála yintezmenyy Hacker - yintezmenyy hacker yintezmenyy - yintezmenyy szála yintezmenyy yintezmenyy Hacker yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy majd 1816- xevtizedx 1815 ban xtalanevtizedx 1825 Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy színtársulatához szerződik és vele élt 6 évig, majd férjével bejárta az egész országot. 1824. xevtizedx 1825 dec. 27-én Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy találjuk. Később Kőszeghy Alajos yszemelynevy kőszeghy alajos yszemelynevy Kőszeghy Alajos yszemelynevy kőszeghy yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Kőszeghy yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy felesége lett. Igen szép nő volt és a közönséget különösen finom hangjával valósággal elbájolta. Kedvenc szerepei voltak : A »Tündérkastély«-ban ycimy tündérkastély ycimy Tündérkastély ycimy tündérkastély ycimy ycimy Tündérkastély ycimy ykodvegy Marcsa, yszerepy marcsa yszerepy Marcsa yszerepy marcsa yszerepy yszerepy Marcsa yszerepy ykodvegy a »Szép és rút leányá«-ban ycimy szép és rút leánya ycimy Szép és rút leányá ycimy szép ycimy és ycimy rút ycimy leánya ycimy ycimy Szép ycimy és ycimy rút ycimy leányá ycimy ykodvegy Smikertné. yszerepy smikertne yszerepy Smikertné yszerepy smikertne yszerepy yszerepy Smikertné yszerepy ykodvegy — Utolsó fellépte 1827. jan. 13-án Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy volt, a »Keresztes vitézek« ycimy keresztes vitézek ycimy Keresztes vitézek ycimy keresztes ycimy vitézek ycimy ycimy Keresztes ycimy vitézek ycimy ykodvegy c. Kotzebue-féle yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy szmű Salome yszerepy salome yszerepy Salome yszerepy salome yszerepy yszerepy Salome yszerepy ykodvegy szerepében. Ugyanezen év május 24-én vízibetegségben elhalt Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy — Második neje: Botos Karolina, yszemelynevy botos karolina yszemelynevy Botos Karolina yszemelynevy botos yszemelynevy karolina yszemelynevy yszemelynevy Botos yszemelynevy Karolina yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1811-ben, xevtizedx 1815 Borsos xtalanevtizedx 1825 Klárival yszemelynevy borsos klári yszemelynevy Borsos Klári yszemelynevy borsos yszemelynevy klári yszemelynevy yszemelynevy Borsos yszemelynevy Klári yszemelynevy ykodvegy együtt lépett színpadra 1820. xevtizedx 1825 táján xtalanevtizedx 1835 Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy hol Gross Péter yszemelynevy gross péter yszemelynevy Gross Péter yszemelynevy gross yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Gross yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy énekiskoláját látogatta és Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy rábeszélésére színésznő lett, miután szép hangja volt. Polgári családból származott. 1837. xevtizedx 1835 okt. xtalanevtizedx 1845 26-án fellépett a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Borgia Lucretia« ycimy borgia lucretia ycimy Borgia Lucretia ycimy borgia ycimy lucretia ycimy ycimy Borgia ycimy Lucretia ycimy ykodvegy c. drámában. Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy az »Athenaeum«-ban yintezmenyy athenaeum yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy athenaeum yintezmenyy yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy ykodvegy szigorú kritikát írt róla, mondván: »tartásábán s mozgásaiban semmi élet, semmi könnyű- ség, fesztelenség; beszédében, szavalásában egy szikra természet sincs. A nyelv, me­lyet ő beszél, nem emberi, olyan, mintha madár tanulta volna el, mely a tanultból természetes hangjába gyakran visszaesik.« 1841-ben xevtizedx 1845 a »Honművész« yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy (44. szám.) ezt a kritikát közli róla: »vándor színésztársaságnál egy nagyon is jelesen alkalmazható nő, drámai személyzetben, vígjátékban néműleg ha szintén nem is mindig, de kielégítő; az eddig itt voltakat túléri s még énekel is. Hangja ugyan nem elragadó, hatásos, erőtelen, néhol gyenge, de kedves, sima, elömlő.« 1843-ban már xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 nem játszhatott, mert 42 hétig beteg volt. Felsegítésére dec. 3-án előadást tartottak a kolozsvári színházban, yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy nemsokára rá (dec. 14-én) meghalt, vízibetegségben. (Erődi Jenő) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_III.0516.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Pályi Elek - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1796

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0516.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0516.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30168.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Pályi Elek

Szócikk: Pályi Elek (családi néven: Lukics), színész, jeles tenorista, a magyar opera megalapítója, sz. 1796-ban, Pápán. Elvégezvén Győrben iskoláit, Csornán premontrei pappá lett, azután Bécsben a karinthiai kapu melletti operaházban játszott. 1822-ben Nagy Lázár hívására nejével: Ecsedy Jozefával a kolozsvári színházhoz szerződött, azután Temesvár ott játszott a társulat és nyáron Szebenben, innét visszatért Kolozsvárra, hol az akkor alakult színházi részvénytársaság szerződtette s a nyári időszakban Erdélyben szerepelt. Neje 1827. máj. 24-én Kolozsvárott elhalt és 1828-ban Botos Karolina színésznőt vette el feleségül. 1830-ban az erdélyi színtársulattal Kassára került és itt működött 1833-ig; ez évben a társulat kétfelé oszlott és P. a tagok jobb részével Budára ment. 1835. aug.1-től kibérelte 3 évre a kolozsvári színházat, d'e csak 1836. febr. 28-ig 50 estén át játszott, azután Marosvásárhelyre ment és Nagyváradra, hol jún. 19-én felszerelése leégett és jelentékeny kárt szenvedett. 1836—37-ben ismét Kassán működött. 1840. okt. 18-án mint igazgató Bukarestben játszott magyarul, németül, románul és a töredék francia társulattal franciául, innét Brassón, Kézdivásárhelyen, Deésen, Enyeden át társulatával Marosvásárhelyre érkezett, ahol társulata feloszlott. Egész életét a magyar színészetnek szentelte, melynek nemcsak egyik buzgó s kitünő tagja volt, hanem az idegen dalművek lefordításával magas színvonalra is emelte. Megh. 1846. márc. 4-én, Kolozsvárt. Eltemették márc. 6-án. Temetésén Havi Mihály mondott istenhozzádot. Öt árvát hagyott maga után. (Nevét gyakran Pály-nak is írták.) Szép színpadi alak volt, magas termetű, vállas, kerek arccal, szép, barna, göndör hajzattal. Fiatalabb korában mint első szerelmes, majd hősi és burleszk-szerepekben tűnt ki. Szép tenor hanggal birt, csak egy nagy hibája volt, mint ezt Déryné is írja naplójában, hogy: »hidegen, minden tűz nélkül markírozta el szerepét« és »hidegebb volt, mint a jégcsap«; szóval flegmatikus volt, mindamellett az ő érdeme, hogy a vidéken az operaelőadások meghonosodtak. Több mint 22 színművet és operát ültetett át magyarra. Jelesebbek: »A tolvaj szarka« (Rossini), »A bűbájos vadász« (Weber), »Don Juan« (Mozart), »A fejér asszony« (Boieldieu), »Helvécziai háznép« (Weigl), »Hó« (Auber), »Varázssíp« (Mozart) stb. operaszövegek, színművek: »A halottrabló« (Birch-Pfeiffer Sarolt), »Boldogasszony temploma harangozója« (Hugo Victor), »Egy óra« (Levis és Vogel vj.), »Méregkeverő« (Scribe), »Pajzán ifjú« (Kotzebue vj.). — Első neje: Ecsedy Jozefa, úttörő színésznő, jeles énekesnő, sz. 1795-ben, Ilyefalván, Erdélyben. Egy Vajna nevű kisbirtokos neje volt, kitől elválván, Kolozsvárott lett színésznő. 1809- ben Vida László intendánssága alatt Pesten játszott a Hacker - szálában, majd 1816- ban Kilényi Dávid színtársulatához szerződik és vele élt 6 évig, majd férjével bejárta az egész országot. 1824. dec. 27-én Debrecenben találjuk. Később Kőszeghy Alajos felesége lett. Igen szép nő volt és a közönséget különösen finom hangjával valósággal elbájolta. Kedvenc szerepei voltak : A »Tündérkastély«-ban Marcsa, a »Szép és rút leányá«-ban Smikertné. — Utolsó fellépte 1827. jan. 13-án Kolozsvárott volt, a »Keresztes vitézek« c. Kotzebue-féle szmű Salome szerepében. Ugyanezen év május 24-én vízibetegségben elhalt Kolozsvárott. — Második neje: Botos Karolina, színésznő, sz. 1811-ben, Borsos Klárival együtt lépett színpadra 1820. táján Kolozsvárott, hol Gross Péter énekiskoláját látogatta és Déryné rábeszélésére színésznő lett, miután szép hangja volt. Polgári családból származott. 1837. okt. 26-án fellépett a Nemzeti Színházban a »Borgia Lucretia« c. drámában. Vörösmarty az »Athenaeum«-ban szigorú kritikát írt róla, mondván: »tartásábán s mozgásaiban semmi élet, semmi könnyű- ség, fesztelenség; beszédében, szavalásában egy szikra természet sincs. A nyelv, me­lyet ő beszél, nem emberi, olyan, mintha madár tanulta volna el, mely a tanultból természetes hangjába gyakran visszaesik.« 1841-ben a »Honművész« (44. szám.) ezt a kritikát közli róla: »vándor színésztársaságnál egy nagyon is jelesen alkalmazható nő, drámai személyzetben, vígjátékban néműleg ha szintén nem is mindig, de kielégítő; az eddig itt voltakat túléri s még énekel is. Hangja ugyan nem elragadó, hatásos, erőtelen, néhol gyenge, de kedves, sima, elömlő.« 1843-ban már nem játszhatott, mert 42 hétig beteg volt. Felsegítésére dec. 3-án előadást tartottak a kolozsvári színházban, nemsokára rá (dec. 14-én) meghalt, vízibetegségben. (Erődi Jenő) szin_III.0516.pdf III