Címszó: Papp Imre - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0519.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0519.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30178.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Papp
Imre
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530183.htm
Szócikk: Papp Imre (námesi) (megye) fejérmegyei
(megye) nemes
családból származó jeles színész volt, társai azonban kötekedő természetű, hirtelen
mérgűnek ismerték. 1874-ben (időpont) Szigetvárt
(megye) működött,
Tóth (személy)
(információ)
színigazgatónál. Itt egy haragosát, Gyömerey
(személy)
nevű színésztársát vadászpuskája agyával agyonütötte. Papp (személy) (információ)
erre Erdélybe (ország) (információ)
menekült, hol egy színtársulatnál tavaszig
működött. Itt azonban utólérte a földi igazság, ő volt az elsők egyike, kit 1848-ban
(időpont)
a fellázadt románok (nemzetiség)
(információ)
felkoncoltak. Öccse szintén színész volt.
Ez katonáskodása idején elveszettnek hitt extra mondurját egy ízben egy bakapajtása
testén meglátta, ezért bosszút esküdött ellene és katonafegyverével lelőtte. A székesfehérvári
(megye) katonai
bíróság e tettéért halálra ítélte. Ez a szerencsétlen Papp (személy) (információ)
volt az egyetlen magyar színész, ki bitón
végezte életét. (»Budapesti Hirlap«, (intézmény)
(információ)
1890. (időpont) szept.
5. »Vérfoltok a színészet történetében.« (cím) [Tárca].)
szin_III.0519.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Papp Imre címszóvég 30178 Szócikk: Papp
Imre (námesi) ytelepulesy námes ytelepulesy námes ymegyey zala megye ykodvegy fejérmegyei
ytelepulesy fejérmegye ytelepulesy fejérmegye ymegyey fejér megye ykodvegy nemes
családból származó jeles színész volt, társai azonban kötekedő természetű, hirtelen
mérgűnek ismerték. 1874-ben Szigetvárt ytelepulesy szigetvár ytelepulesy
Szigetvár ymegyey somogy megye ykodvegy működött, Tóth yszemelynevy tóth
yszemelynevy Tóth yszemelynevy tóth yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy
ykodvegy színigazgatónál. Itt egy haragosát, Gyömerey yszemelynevy gyömerey
yszemelynevy Gyömerey yszemelynevy gyömerey yszemelynevy yszemelynevy Gyömerey
yszemelynevy ykodvegy nevű színésztársát vadászpuskája agyával agyonütötte. Papp
yszemelynevy papp yszemelynevy Papp yszemelynevy papp yszemelynevy yszemelynevy
Papp yszemelynevy ykodvegy erre Erdélybe ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély
yorszagy Románia ykodvegy menekült, hol egy színtársulatnál tavaszig működött. Itt
azonban utólérte a földi igazság, ő volt az elsők egyike, kit 1848-ban xevtizedx
1845 a xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 fellázadt románok ynemzetisegy
román ynemzetisegy román ynemzetisegy román ynemzetisegy ynemzetisegy román
ynemzetisegy ykodvegy felkoncoltak. Öccse szintén színész volt. Ez katonáskodása
idején elveszettnek hitt extra mondurját egy ízben egy bakapajtása testén meglátta,
ezért bosszút esküdött ellene és katonafegyverével lelőtte. A székesfehérvári ytelepulesy
székesfehérvár ytelepulesy székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy katonai bíróság
e tettéért halálra ítélte. Ez a szerencsétlen Papp yszemelynevy papp
yszemelynevy Papp yszemelynevy papp yszemelynevy yszemelynevy Papp yszemelynevy
ykodvegy volt az egyetlen magyar színész, ki bitón végezte életét. (»Budapesti Hirlap«,
yintezmenyy budapesti hirlap yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti
yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy 1890. xevtizedx
1895 szept. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 5. »Vérfoltok a színészet történetében.«
ycimy vérfoltok a színészet történetében ycimy Vérfoltok a színészet
történetében ycimy vérfoltok ycimy a ycimy színészet ycimy történetében ycimy
ycimy Vérfoltok ycimy a ycimy színészet ycimy történe [Tárca].) szin_III.0519.pdf
III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Papp Imre - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0519.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0519.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30178.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Papp
Imre
Szócikk: Papp Imre (námesi) fejérmegyei nemes családból
származó jeles színész volt, társai azonban kötekedő természetű, hirtelen mérgűnek
ismerték. 1874-ben Szigetvárt működött, Tóth színigazgatónál. Itt egy haragosát,
Gyömerey nevű színésztársát vadászpuskája agyával agyonütötte. Papp erre Erdélybe
menekült, hol egy színtársulatnál tavaszig működött. Itt azonban utólérte a földi
igazság, ő volt az elsők egyike, kit 1848-ban a fellázadt románok felkoncoltak.
Öccse szintén színész volt. Ez katonáskodása idején elveszettnek hitt extra mondurját
egy ízben egy bakapajtása testén meglátta, ezért bosszút esküdött ellene és katonafegyverével
lelőtte. A székesfehérvári katonai bíróság e tettéért halálra ítélte. Ez a szerencsétlen
Papp volt az egyetlen magyar színész, ki bitón végezte életét. (»Budapesti Hirlap«,
1890. szept. 5. »Vérfoltok a színészet történetében.« [Tárca].) szin_III.0519.pdf
III