Címszó: Péchy Erzsi - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1890
SZULETESIEVTIZED 1895
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0537.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0537.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30231.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Péchy
Erzsi
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530232.htm
Szócikk: Péchy Erzsi (Ilona, Antónia), énekesnő,
sz. 1890-ben, (születés
éve) Székelyhidon (megye) (Bihar
m.) (megye)
(információ)
Nagyváradon (megye) és Kolozsvárott
(megye) járt
iskolába, azután feljött Budapestre (Budapest)
és itt Maleczky Vilmosnénál, (személy) (információ)
majd V. Krammer Teréznél (személy) tanult
énekelni, közben 1912-ben (időpont) elvégezte
Rózsahegyi Kálmán (személy) (információ)
színésziskoláját s ekkor Beöthy László (személy) (információ)
a Király Színházhoz (intézmény)
(információ)
szerződtette, ahol első sikereit mint Mimóza
(szerep)
1912. (időpont)
jún.4-én a »Gésák«-ban, (cím) (információ)
majd a »Mozikirály«-ban (cím) aratta. Ezután
a Modern Színpad (intézmény)
(információ)
tagja lett. 1918.jún. (időpont) 21-én
a Vígszínházban (intézmény)
(információ)
nagy sikere volt a »Médi«-ben (cím) (információ)
és a »Három a kislány«-ban, (cím) (információ)
továbbá a Városi Színházban (intézmény)
(információ)
is, ahol a »Lili bárónő« (cím) (információ)
c. operettben döntő sikert aratott. 1920.
(időpont)
szeptemberében ismét a Király Színháznál (intézmény)
(információ)
működött, ahol az »Utahi lány«-ban (cím) volt az első
fellépte. Ugyanakkor a Revü Színház (intézmény)
(információ)
primadonnája is. 1923. (időpont) márc.13-án
a M. Kir. Operaház (intézmény)
felléptette a »Remete csengetyűjé«-ben, (cím) (információ)
Friquet Rózsi (szerep) szerepében
és itt is kitűnően illeszkedett be az ensembleba. Ekkor hírneve már eljut a külföldre
is és ez év szept. 14-én meghívják Bécsbe, (ország) a Johann
Strauss Theaterbe, (intézmény)
ahol az »Ein Märchen aus Florenz« (cím) c. operettben
elragadta a bécsieket. (ország) Játszott
még a Városi, (intézmény)
(információ)
a Scala- (intézmény)
és a Blaha Lujza Színházban (intézmény)
(információ)
is. 1925.máj. (időpont) 23-án
francia (nyelv)
(információ)
nyelven eljátszotta a »Szép Heléná«-t (cím) (információ)
a budapesti francia követség (intézmény)
(információ)
estélyén. Az elért nagy művészi sikerért
a francia Akadémia (intézmény)
(információ)
tisztjévé nevezték ki. Az eredeti kitüntető
oklevél szövege a következő: »A közoktatásügyi és szépművészeti miniszter tekintettel
az 1808. (időpont)
márc. 17-iki dekrétum 32. szakaszára, tekintettel az 1844. (időpont) nov.14-iki;
1845. (időpont)
szept. 9-iki és 1848. (időpont) nov.
1-i királyi rendeletekre, tekintettel az 1850. (időpont) nov.
9-iki, 1866. (időpont)
ápr. 7. és dec. 27-iki, 1885. (időpont) d'ec.
24-iki, 1921. (időpont) márc.
25-iki, 1922. (időpont) febr.
4-iki és 1924. (időpont) szept.
13-iki határozatokra, kimondja, hogy Péchi Erzsi (személy) (Péchy)
budapesti (Budapest)
(Magyarország) színművésznő az Academia tisztjévé neveztetik ki. A közoktatásügyi
és szépművészeti miniszter. Aláírás: Daladier.« (személy) 1927-ben
(időpont)
előbb Londonban (ország) vendégszerepelt,
azután újra a Király Színház (intézmény)
(információ)
tagja volt. Ekkor a »Mersz-e Märy?« (cím) c. angol
(nemzetiség)
operettel ért el feltűnő sikert. 1928. (időpont) febr.
havában a Király Színházban (intézmény)
(információ)
az »Éva grófnő« (cím) (információ)
c. operettet vitte diadalra. Főbb szerepei:
Anny (szerep)
(A kislány), (cím)
Klári (szerep)
(Pünkösdi rózsa), (cím) Märy (szerep) (Mersz-e
Märy?), (cím)
Märy (szerep)
(Zenebona), (cím)
továbbá a »Lili bárónő«, (cím) (információ)
»Alexandra«, (cím) »Éva grófnő«,
(cím) (információ)
»Szép Heléna«, (cím) (információ)
»A szép Saskia«, (cím) »Médi« (cím) (információ)
címszerepei, »Kék mazur« (cím) (információ)
(Blanka), (szerep) »Nótás
kapitány«, (cím)
(információ)
»Anna-bál« (cím) (Esztike),
(szerep)
»Hollandi menyecske« (cím) (Julle),
(szerep)
»Dé-Dé« (cím)
(információ)
(Denise) (szerep) (információ)
»Miss Amerika« (cím) (Daisy) (szerep) stb.
Ha Péchy Erzsi (személy) (információ)
művészetét jellemezni akarjuk, ki kell emelnünk
az ő vonzó, nőies megjelenését. Egyéniségére ráillik a Goethe- (személy) (információ)
féle »ewig weiblich«-meghatározás. Égszínkék
szeme csodás fényben világol, mosolyával derűt áraszt a lelkekre. Hangja tisztacsengésű,
meleg, varázslatos. Könnyen énekel, biztosan intonál, tisztán ejti ki a szöveget
és bele tudja magát élni szerepének lelkivilágába. Hangulatot teremt és öntudatosan
— vagy öntudatlanul — mellőzi, sohse nem erőszakolja a mesterkélt színpadi fogásokat.
Ezért kelt az ő művészete teljes illúziót és ezért van az ő művészetének nem csak
itthon, hanem külföldön is varázsos hatása. szin_III.0537.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Péchy Erzsi címszóvég 30231 Szócikk: Péchy
Erzsi (Ilona, Antónia), énekesnő, sz. 1890-ben, Székelyhidon xtalanevtizedx
1905 xtalanevtizedx 1915 ytelepulesy székelyhid ytelepulesy Székelyhid ymegyey
bihar megye ykodvegy (Bihar m.) ytelepulesy bihar m. ytelepulesy Bihar m.
ymegyey bihar megye ykodvegy Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy
Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy és Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy járt iskolába, azután feljött
Budapestre Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és itt
Maleczky Vilmosnénál, yszemelynevy maleczky vilmosne yszemelynevy Maleczky
Vilmosné yszemelynevy maleczky yszemelynevy vilmosne yszemelynevy yszemelynevy
Maleczky yszemelynevy Vilmosné yszemelynevy ykodvegy majd V. Krammer Teréznél yszemelynevy
v. krammer teréz yszemelynevy V. Krammer Teréz yszemelynevy v. yszemelynevy
krammer yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy V. yszemelynevy Krammer
yszemelynevy Teréz yszemelynevy yk tanult énekelni, közben 1912-ben xevtizedx
1915 elvégezte Rózsahegyi Kálmán yszemelynevy rózsahegyi kálmán yszemelynevy
Rózsahegyi Kálmán yszemelynevy rózsahegyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy
yszemelynevy Rózsahegyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy színésziskoláját
s ekkor Beöthy László yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László
yszemelynevy beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy
yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy a Király Színházhoz yintezmenyy
király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy szerződtette,
ahol első sikereit mint Mimóza yszerepy mimóza yszerepy Mimóza yszerepy mimóza
yszerepy yszerepy Mimóza yszerepy ykodvegy 1912. jún.4-én a »Gésák«-ban, ycimy
gésák ycimy Gésák ycimy gésák ycimy ycimy Gésák ycimy ykodvegy majd a »Mozikirály«-ban
ycimy mozikirály ycimy Mozikirály ycimy mozikirály ycimy ycimy Mozikirály ycimy
ykodvegy aratta. Ezután a Modern Színpad yintezmenyy modern színpad yintezmenyy
Modern S yintezmenyy modern yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Modern
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy tagja lett. 1918.jún. 21-én xtalanevtizedx
1925 a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy nagy sikere volt
a »Médi«-ben ycimy médi ycimy Médi ycimy médi ycimy ycimy Médi ycimy ykodvegy és
a »Három a kislány«-ban, ycimy három a kislány ycimy Három a kislány ycimy
három ycimy a ycimy kislány ycimy ycimy Három ycimy a ycimy kislány ycimy
ykodvegy továbbá a Városi Színházban yintezmenyy városi színház yintezmenyy
Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy is, ahol a »Lili bárónő« ycimy lili bárónő
ycimy Lili bárónő ycimy lili ycimy bárónő ycimy ycimy Lili ycimy bárónő ycimy
ykodvegy c. operettben döntő sikert aratott. 1920. xevtizedx 1925 szeptemberében
ismét a Király Színháznál yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S
yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy működött, ahol az »Utahi lány«-ban ycimy
utahi lány ycimy Utahi lány ycimy utahi ycimy lány ycimy ycimy Utahi ycimy lány
ycimy ykodvegy volt az első fellépte. Ugyanakkor a Revü Színház yintezmenyy
revü színház yintezmenyy Revü Szí yintezmenyy revü yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Revü yintezmenyy Szí yintezmenyy ykodvegy primadonnája is.
1923. márc.13-án a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M.
Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy
yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy felléptette a »Remete csengetyűjé«-ben,
ycimy remete csengetyűje ycimy Remete csengetyűjé ycimy remete ycimy
csengetyűje ycimy ycimy Remete ycimy csengetyűjé ycimy ykodvegy Friquet Rózsi yszerepy
friquet rózsi yszerepy Friquet Rózsi yszerepy friquet yszerepy rózsi yszerepy
yszerepy Friquet yszerepy Rózsi yszerepy ykodvegy szerepében és itt is kitűnően
illeszkedett be az ensembleba. Ekkor hírneve már eljut a külföldre is és ez év szept.
14-én meghívják Bécsbe, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria
ykodvegy a Johann Strauss Theaterbe, yintezmenyy johann strauss theater
yintezmenyy Johann S yintezmenyy johann yintezmenyy strauss yintezmenyy theater
yintezmenyy yintezmenyy Johann yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy ahol az »Ein Märchen
aus Florenz« ycimy ein märchen aus florenz ycimy Ein Märchen aus Florenz ycimy
ein ycimy märchen ycimy aus ycimy florenz ycimy ycimy Ein ycimy Märchen ycimy
aus ycimy Florenz ycimy ykodvegy c. operettben elragadta a bécsieket. ytelepulesy
bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Játszott még a Városi, yintezmenyy
városi yintezmenyy Városi yintezmenyy városi yintezmenyy yintezmenyy Városi
yintezmenyy ykodvegy a Scala- yintezmenyy scala yintezmenyy Scala yintezmenyy
scala yintezmenyy yintezmenyy Scala yintezmenyy ykodvegy és a Blaha Lujza Színházban
yintezmenyy blaha lujza színház yintezmenyy Blaha Lu yintezmenyy blaha yintezmenyy
lujza yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Blaha yintezmenyy Lu
yintezmenyy ykodvegy is. 1925.máj. 23-án francia ynyelvy francia ynyelvy
francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy nyelven eljátszotta
a »Szép Heléná«-t ycimy szép heléna ycimy Szép Heléná ycimy szép ycimy heléna
ycimy ycimy Szép ycimy Heléná ycimy ykodvegy a budapesti francia követség yintezmenyy
budapesti francia követség yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti
yintezmenyy francia yintezmenyy követség yintezmenyy yintezmenyy budapest
yintezmenyy ykodvegy estélyén. Az elért nagy művészi sikerért a francia Akadémia
yintezmenyy francia akadémia yintezmenyy francia yintezmenyy francia yintezmenyy
akadémia yintezmenyy yintezmenyy francia yintezmenyy ykodvegy tisztjévé nevezték
ki. Az eredeti kitüntető oklevél szövege a következő: »A közoktatásügyi és szépművészeti
miniszter tekintettel az 1808. xevtizedx 1805 márc. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx
1825 17-iki dekrétum 32. szakaszára, tekintettel az 1844. xevtizedx 1845 nov.14-iki;
1845. szept. 9-iki és 1848. nov. xtalanevtizedx 1855 1-i királyi rendeletekre, tekintettel
az 1850. xevtizedx 1855 nov. xtalanevtizedx 1865 9-iki, 1866. xevtizedx 1865 ápr.
xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 7. és dec. 27-iki, 1885. xevtizedx 1885
d'ec. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 24-iki, 1921. xevtizedx 1925 márc.
25-iki, 1922. febr. 4-iki és 1924. szept. 13-iki határozatokra, kimondja, hogy Péchi
Erzsi yszemelynevy péchi erzsi yszemelynevy Péchi Erzsi yszemelynevy péchi
yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Péchi yszemelynevy Erzsi
yszemelynevy ykodvegy (Péchy) budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy (Magyarország) színművésznő az Academia tisztjévé
neveztetik ki. A közoktatásügyi és szépművészeti miniszter. Aláírás: Daladier.«
yszemelynevy daladier yszemelynevy Daladier yszemelynevy daladier yszemelynevy
yszemelynevy Daladier yszemelynevy ykodvegy 1927-ben előbb Londonban ytelepulesy
london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy vendégszerepelt,
azután újra a Király Színház yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S
yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy tagja volt. Ekkor a »Mersz-e Märy?« ycimy
mersz-e märy? ycimy Mersz-e Märy? ycimy mersz-e ycimy märy? ycimy ycimy Mersz-e
ycimy Märy? ycimy ykodvegy c. angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol
ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy operettel
ért el feltűnő sikert. 1928. febr. xtalanevtizedx 1935 havában a Király Színházban
yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy az »Éva
grófnő« ycimy éva grófnő ycimy Éva grófnő ycimy éva ycimy grófnő ycimy ycimy
Éva ycimy grófnő ycimy ykodvegy c. operettet vitte diadalra. Főbb szerepei: Anny
yszerepy anny yszerepy Anny yszerepy anny yszerepy yszerepy Anny yszerepy
ykodvegy (A kislány), ycimy a kislány ycimy A kislány ycimy a ycimy kislány
ycimy ycimy A ycimy kislány ycimy ykodvegy Klári yszerepy klári yszerepy Klári
yszerepy klári yszerepy yszerepy Klári yszerepy ykodvegy (Pünkösdi rózsa), ycimy
pünkösdi rózsa ycimy Pünkösdi rózsa ycimy pünkösdi ycimy rózsa ycimy ycimy
Pünkösdi ycimy rózsa ycimy ykodvegy Märy yszerepy märy yszerepy Märy yszerepy
märy yszerepy yszerepy Märy yszerepy ykodvegy (Mersz-e Märy?), ycimy mersz-e
märy? ycimy Mersz-e Märy? ycimy mersz-e ycimy märy? ycimy ycimy Mersz-e ycimy
Märy? ycimy ykodvegy Märy yszerepy märy yszerepy Märy yszerepy märy yszerepy
yszerepy Märy yszerepy ykodvegy (Zenebona), ycimy zenebona ycimy Zenebona ycimy
zenebona ycimy ycimy Zenebona ycimy ykodvegy továbbá a »Lili bárónő«, ycimy
lili bárónő ycimy Lili bárónő ycimy lili ycimy bárónő ycimy ycimy Lili ycimy bárónő
ycimy ykodvegy »Alexandra«, ycimy alexandra ycimy Alexandra ycimy alexandra
ycimy ycimy Alexandra ycimy ykodvegy »Éva grófnő«, ycimy éva grófnő ycimy Éva
grófnő ycimy éva ycimy grófnő ycimy ycimy Éva ycimy grófnő ycimy ykodvegy »Szép
Heléna«, ycimy szép heléna ycimy Szép Heléna ycimy szép ycimy heléna ycimy
ycimy Szép ycimy Heléna ycimy ykodvegy »A szép Saskia«, ycimy a szép saskia
ycimy A szép Saskia ycimy a ycimy szép ycimy saskia ycimy ycimy A ycimy szép
ycimy Saskia ycimy ykodvegy »Médi« ycimy médi ycimy Médi ycimy médi ycimy ycimy
Médi ycimy ykodvegy címszerepei, »Kék mazur« ycimy kék mazur ycimy Kék mazur
ycimy kék ycimy mazur ycimy ycimy Kék ycimy mazur ycimy ykodvegy (Blanka), yszerepy
blanka yszerepy Blanka yszerepy blanka yszerepy yszerepy Blanka yszerepy
ykodvegy »Nótás kapitány«, ycimy nótás kapitány ycimy Nótás kapitány ycimy
nótás ycimy kapitány ycimy ycimy Nótás ycimy kapitány ycimy ykodvegy »Anna-bál«
ycimy anna-bál ycimy Anna-bál ycimy anna-bál ycimy ycimy Anna-bál ycimy
ykodvegy (Esztike), yszerepy esztike yszerepy Esztike yszerepy esztike yszerepy
yszerepy Esztike yszerepy ykodvegy »Hollandi menyecske« ycimy hollandi
menyecske ycimy Hollandi menyecske ycimy hollandi ycimy menyecske ycimy ycimy
Hollandi ycimy menyecske ycimy ykodvegy (Julle), yszerepy julle yszerepy Julle
yszerepy julle yszerepy yszerepy Julle yszerepy ykodvegy »Dé-Dé« ycimy dé-de
ycimy Dé-Dé ycimy dé-de ycimy ycimy Dé-Dé ycimy ykodvegy (Denise) yszerepy
denise yszerepy Denise yszerepy denise yszerepy yszerepy Denise yszerepy
ykodvegy »Miss Amerika« ycimy miss amerika ycimy Miss Amerika ycimy miss ycimy
amerika ycimy ycimy Miss ycimy Amerika ycimy ykodvegy (Daisy) yszerepy daisy
yszerepy Daisy yszerepy daisy yszerepy yszerepy Daisy yszerepy ykodvegy stb. Ha
Péchy Erzsi yszemelynevy péchy erzsi yszemelynevy Péchy Erzsi yszemelynevy
péchy yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Péchy yszemelynevy Erzsi
yszemelynevy ykodvegy művészetét jellemezni akarjuk, ki kell emelnünk az ő vonzó,
nőies megjelenését. Egyéniségére ráillik a Goethe- yszemelynevy goethe
yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe
yszemelynevy ykodvegy féle »ewig weiblich«-meghatározás. Égszínkék szeme csodás
fényben világol, mosolyával derűt áraszt a lelkekre. Hangja tisztacsengésű, meleg,
varázslatos. Könnyen énekel, biztosan intonál, tisztán ejti ki a szöveget és bele
tudja magát élni szerepének lelkivilágába. Hangulatot teremt és öntudatosan — vagy
öntudatlanul — mellőzi, sohse nem erőszakolja a mesterkélt színpadi fogásokat. Ezért
kelt az ő művészete teljes illúziót és ezért van az ő művészetének nem csak itthon,
hanem külföldön is varázsos hatása. szin_III.0537.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Péchy Erzsi - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1890
SZULETESIEVTIZED 1895
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0537.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0537.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30231.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Péchy
Erzsi
Szócikk: Péchy Erzsi (Ilona, Antónia), énekesnő,
sz. 1890-ben, Székelyhidon (Bihar m.) Nagyváradon és Kolozsvárott járt iskolába,
azután feljött Budapestre és itt Maleczky Vilmosnénál, majd V. Krammer Teréznél
tanult énekelni, közben 1912-ben elvégezte Rózsahegyi Kálmán színésziskoláját s
ekkor Beöthy László a Király Színházhoz szerződtette, ahol első sikereit mint Mimóza
1912. jún.4-én a »Gésák«-ban, majd a »Mozikirály«-ban aratta. Ezután a Modern Színpad
tagja lett. 1918.jún. 21-én a Vígszínházban nagy sikere volt a »Médi«-ben és a »Három
a kislány«-ban, továbbá a Városi Színházban is, ahol a »Lili bárónő« c. operettben
döntő sikert aratott. 1920. szeptemberében ismét a Király Színháznál működött, ahol
az »Utahi lány«-ban volt az első fellépte. Ugyanakkor a Revü Színház primadonnája
is. 1923. márc.13-án a M. Kir. Operaház felléptette a »Remete csengetyűjé«-ben,
Friquet Rózsi szerepében és itt is kitűnően illeszkedett be az ensembleba. Ekkor
hírneve már eljut a külföldre is és ez év szept. 14-én meghívják Bécsbe, a Johann
Strauss Theaterbe, ahol az »Ein Märchen aus Florenz« c. operettben elragadta a bécsieket.
Játszott még a Városi, a Scala- és a Blaha Lujza Színházban is. 1925.máj. 23-án
francia nyelven eljátszotta a »Szép Heléná«-t a budapesti francia követség estélyén.
Az elért nagy művészi sikerért a francia Akadémia tisztjévé nevezték ki. Az eredeti
kitüntető oklevél szövege a következő: »A közoktatásügyi és szépművészeti miniszter
tekintettel az 1808. márc. 17-iki dekrétum 32. szakaszára, tekintettel az 1844.
nov.14-iki; 1845. szept. 9-iki és 1848. nov. 1-i királyi rendeletekre, tekintettel
az 1850. nov. 9-iki, 1866. ápr. 7. és dec. 27-iki, 1885. d'ec. 24-iki, 1921. márc.
25-iki, 1922. febr. 4-iki és 1924. szept. 13-iki határozatokra, kimondja, hogy Péchi
Erzsi (Péchy) budapesti (Magyarország) színművésznő az Academia tisztjévé neveztetik
ki. A közoktatásügyi és szépművészeti miniszter. Aláírás: Daladier.« 1927-ben előbb
Londonban vendégszerepelt, azután újra a Király Színház tagja volt. Ekkor a »Mersz-e
Märy?« c. angol operettel ért el feltűnő sikert. 1928. febr. havában a Király Színházban
az »Éva grófnő« c. operettet vitte diadalra. Főbb szerepei: Anny (A kislány), Klári
(Pünkösdi rózsa), Märy (Mersz-e Märy?), Märy (Zenebona), továbbá a »Lili bárónő«,
»Alexandra«, »Éva grófnő«, »Szép Heléna«, »A szép Saskia«, »Médi« címszerepei, »Kék
mazur« (Blanka), »Nótás kapitány«, »Anna-bál« (Esztike), »Hollandi menyecske« (Julle),
»Dé-Dé« (Denise) »Miss Amerika« (Daisy) stb. Ha Péchy Erzsi művészetét jellemezni
akarjuk, ki kell emelnünk az ő vonzó, nőies megjelenését. Egyéniségére ráillik a
Goethe- féle »ewig weiblich«-meghatározás. Égszínkék szeme csodás fényben világol,
mosolyával derűt áraszt a lelkekre. Hangja tisztacsengésű, meleg, varázslatos. Könnyen
énekel, biztosan intonál, tisztán ejti ki a szöveget és bele tudja magát élni szerepének
lelkivilágába. Hangulatot teremt és öntudatosan — vagy öntudatlanul — mellőzi, sohse
nem erőszakolja a mesterkélt színpadi fogásokat. Ezért kelt az ő művészete teljes
illúziót és ezért van az ő művészetének nem csak itthon, hanem külföldön is varázsos
hatása. szin_III.0537.pdf III
