Címszó: Péchy Erzsi - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1890

SZULETESIEVTIZED 1895

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0537.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0537.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30231.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Péchy Erzsi

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530232.htm

 

Szócikk: Péchy Erzsi (Ilona, Antónia), énekesnő, sz. 1890-ben, (születés éve) Székelyhidon (megye) (Bihar m.) (megye) (információ)  Nagyváradon (megye) és Kolozsvárott (megye) járt iskolába, azután feljött Budapestre (Budapest) és itt Maleczky Vilmosnénál, (személy) (információ)  majd V. Krammer Teréznél (személy) tanult énekelni, közben 1912-ben (időpont) elvégezte Rózsahegyi Kálmán (személy) (információ)  színésziskoláját s ekkor Beöthy László (személy) (információ)  a Király Színházhoz (intézmény) (információ)  szerződtette, ahol első sikereit mint Mimóza (szerep) 1912. (időpont) jún.4-én a »Gésák«-ban, (cím) (információ)  majd a »Mozikirály«-ban (cím) aratta. Ezután a Modern Színpad (intézmény) (információ)  tagja lett. 1918.jún. (időpont) 21-én a Vígszínházban (intézmény) (információ)  nagy sikere volt a »Médi«-ben (cím) (információ)  és a »Három a kislány«-ban, (cím) (információ)  továbbá a Városi Színházban (intézmény) (információ)  is, ahol a »Lili bárónő« (cím) (információ)  c. operettben döntő sikert aratott. 1920. (időpont) szeptemberében ismét a Király Színháznál (intézmény) (információ)  működött, ahol az »Utahi lány«-ban (cím) volt az első fellépte. Ugyanakkor a Revü Színház (intézmény) (információ)  primadonnája is. 1923. (időpont) márc.13-án a M. Kir. Operaház (intézmény) felléptette a »Remete csengetyűjé«-ben, (cím) (információ)  Friquet Rózsi (szerep) szerepében és itt is kitűnően illeszkedett be az ensembleba. Ekkor hírneve már eljut a külföldre is és ez év szept. 14-én meghívják Bécsbe, (ország) a Johann Strauss Theaterbe, (intézmény) ahol az »Ein Märchen aus Florenz« (cím) c. operettben elragadta a bécsieket. (ország) Játszott még a Városi, (intézmény) (információ)  a Scala- (intézmény) és a Blaha Lujza Színházban (intézmény) (információ)  is. 1925.máj. (időpont) 23-án francia (nyelv) (információ)  nyelven eljátszotta a »Szép Heléná«-t (cím) (információ)  a budapesti francia követség (intézmény) (információ)  estélyén. Az elért nagy művészi sikerért a francia Akadémia (intézmény) (információ)  tisztjévé nevezték ki. Az eredeti kitüntető oklevél szövege a következő: »A közoktatásügyi és szépművészeti miniszter tekintettel az 1808. (időpont) márc. 17-iki dekrétum 32. szakaszára, tekintettel az 1844. (időpont) nov.14-iki; 1845. (időpont) szept. 9-iki és 1848. (időpont) nov. 1-i királyi rendeletekre, tekintettel az 1850. (időpont) nov. 9-iki, 1866. (időpont) ápr. 7. és dec. 27-iki, 1885. (időpont) d'ec. 24-iki, 1921. (időpont) márc. 25-iki, 1922. (időpont) febr. 4-iki és 1924. (időpont) szept. 13-iki határozatokra, kimondja, hogy Péchi Erzsi (személy) (Péchy) budapesti (Budapest) (Magyarország) színművésznő az Academia tisztjévé neveztetik ki. A közoktatásügyi és szépművészeti miniszter. Aláírás: Daladier.« (személy) 1927-ben (időpont) előbb Londonban (ország) vendégszerepelt, azután újra a Király Színház (intézmény) (információ)  tagja volt. Ekkor a »Mersz-e Märy?« (cím) c. angol (nemzetiség) operettel ért el feltűnő sikert. 1928. (időpont) febr. havában a Király Színházban (intézmény) (információ)  az »Éva grófnő« (cím) (információ)  c. operettet vitte diadalra. Főbb szerepei: Anny (szerep) (A kislány), (cím) Klári (szerep) (Pünkösdi rózsa), (cím) Märy (szerep) (Mersz-e Märy?), (cím) Märy (szerep) (Zenebona), (cím) továbbá a »Lili bárónő«, (cím) (információ)  »Alexandra«, (cím) »Éva grófnő«, (cím) (információ)  »Szép Heléna«, (cím) (információ)  »A szép Saskia«, (cím) »Médi« (cím) (információ)  címszerepei, »Kék mazur« (cím) (információ)  (Blanka), (szerep) »Nótás kapitány«, (cím) (információ)  »Anna-bál« (cím) (Esztike), (szerep) »Hollandi menyecske« (cím) (Julle), (szerep) »Dé-Dé« (cím) (információ)  (Denise) (szerep) (információ)  »Miss Amerika« (cím) (Daisy) (szerep) stb. Ha Péchy Erzsi (személy) (információ)  művészetét jellemezni akarjuk, ki kell emelnünk az ő vonzó, nőies megjelenését. Egyéniségére ráillik a Goethe- (személy) (információ)  féle »ewig weiblich«-meghatározás. Égszínkék szeme csodás fényben világol, mosolyával derűt áraszt a lelkekre. Hangja tisztacsengésű, meleg, varázslatos. Könnyen énekel, biztosan intonál, tisztán ejti ki a szöveget és bele tudja magát élni szerepének lelkivilágába. Hangulatot teremt és öntudatosan — vagy öntudatlanul — mellőzi, sohse nem erőszakolja a mesterkélt színpadi fogásokat. Ezért kelt az ő művészete teljes illúziót és ezért van az ő művészetének nem csak itthon, hanem külföldön is varázsos hatása. szin_III.0537.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Péchy Erzsi címszóvég 30231 Szócikk: Péchy Erzsi (Ilona, Antónia), énekesnő, sz. 1890-ben, Székelyhidon xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 ytelepulesy székelyhid ytelepulesy Székelyhid ymegyey bihar megye ykodvegy (Bihar m.) ytelepulesy bihar m. ytelepulesy Bihar m. ymegyey bihar megye ykodvegy Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy és Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy járt iskolába, azután feljött Budapestre Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és itt Maleczky Vilmosnénál, yszemelynevy maleczky vilmosne yszemelynevy Maleczky Vilmosné yszemelynevy maleczky yszemelynevy vilmosne yszemelynevy yszemelynevy Maleczky yszemelynevy Vilmosné yszemelynevy ykodvegy majd V. Krammer Teréznél yszemelynevy v. krammer teréz yszemelynevy V. Krammer Teréz yszemelynevy v. yszemelynevy krammer yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy V. yszemelynevy Krammer yszemelynevy Teréz yszemelynevy yk tanult énekelni, közben 1912-ben xevtizedx 1915 elvégezte Rózsahegyi Kálmán yszemelynevy rózsahegyi kálmán yszemelynevy Rózsahegyi Kálmán yszemelynevy rózsahegyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Rózsahegyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy színésziskoláját s ekkor Beöthy László yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy a Király Színházhoz yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy szerződtette, ahol első sikereit mint Mimóza yszerepy mimóza yszerepy Mimóza yszerepy mimóza yszerepy yszerepy Mimóza yszerepy ykodvegy 1912. jún.4-én a »Gésák«-ban, ycimy gésák ycimy Gésák ycimy gésák ycimy ycimy Gésák ycimy ykodvegy majd a »Mozikirály«-ban ycimy mozikirály ycimy Mozikirály ycimy mozikirály ycimy ycimy Mozikirály ycimy ykodvegy aratta. Ezután a Modern Színpad yintezmenyy modern színpad yintezmenyy Modern S yintezmenyy modern yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Modern yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy tagja lett. 1918.jún. 21-én xtalanevtizedx 1925 a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy nagy sikere volt a »Médi«-ben ycimy médi ycimy Médi ycimy médi ycimy ycimy Médi ycimy ykodvegy és a »Három a kislány«-ban, ycimy három a kislány ycimy Három a kislány ycimy három ycimy a ycimy kislány ycimy ycimy Három ycimy a ycimy kislány ycimy ykodvegy továbbá a Városi Színházban yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy is, ahol a »Lili bárónő« ycimy lili bárónő ycimy Lili bárónő ycimy lili ycimy bárónő ycimy ycimy Lili ycimy bárónő ycimy ykodvegy c. operettben döntő sikert aratott. 1920. xevtizedx 1925 szeptemberében ismét a Király Színháznál yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy működött, ahol az »Utahi lány«-ban ycimy utahi lány ycimy Utahi lány ycimy utahi ycimy lány ycimy ycimy Utahi ycimy lány ycimy ykodvegy volt az első fellépte. Ugyanakkor a Revü Színház yintezmenyy revü színház yintezmenyy Revü Szí yintezmenyy revü yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Revü yintezmenyy Szí yintezmenyy ykodvegy primadonnája is. 1923. márc.13-án a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy felléptette a »Remete csengetyűjé«-ben, ycimy remete csengetyűje ycimy Remete csengetyűjé ycimy remete ycimy csengetyűje ycimy ycimy Remete ycimy csengetyűjé ycimy ykodvegy Friquet Rózsi yszerepy friquet rózsi yszerepy Friquet Rózsi yszerepy friquet yszerepy rózsi yszerepy yszerepy Friquet yszerepy Rózsi yszerepy ykodvegy szerepében és itt is kitűnően illeszkedett be az ensembleba. Ekkor hírneve már eljut a külföldre is és ez év szept. 14-én meghívják Bécsbe, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy a Johann Strauss Theaterbe, yintezmenyy johann strauss theater yintezmenyy Johann S yintezmenyy johann yintezmenyy strauss yintezmenyy theater yintezmenyy yintezmenyy Johann yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy ahol az »Ein Märchen aus Florenz« ycimy ein märchen aus florenz ycimy Ein Märchen aus Florenz ycimy ein ycimy märchen ycimy aus ycimy florenz ycimy ycimy Ein ycimy Märchen ycimy aus ycimy Florenz ycimy ykodvegy c. operettben elragadta a bécsieket. ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Játszott még a Városi, yintezmenyy városi yintezmenyy Városi yintezmenyy városi yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy ykodvegy a Scala- yintezmenyy scala yintezmenyy Scala yintezmenyy scala yintezmenyy yintezmenyy Scala yintezmenyy ykodvegy és a Blaha Lujza Színházban yintezmenyy blaha lujza színház yintezmenyy Blaha Lu yintezmenyy blaha yintezmenyy lujza yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Blaha yintezmenyy Lu yintezmenyy ykodvegy is. 1925.máj. 23-án francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy nyelven eljátszotta a »Szép Heléná«-t ycimy szép heléna ycimy Szép Heléná ycimy szép ycimy heléna ycimy ycimy Szép ycimy Heléná ycimy ykodvegy a budapesti francia követség yintezmenyy budapesti francia követség yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy francia yintezmenyy követség yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy estélyén. Az elért nagy művészi sikerért a francia Akadémia yintezmenyy francia akadémia yintezmenyy francia yintezmenyy francia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy francia yintezmenyy ykodvegy tisztjévé nevezték ki. Az eredeti kitüntető oklevél szövege a következő: »A közoktatásügyi és szépművészeti miniszter tekintettel az 1808. xevtizedx 1805 márc. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 17-iki dekrétum 32. szakaszára, tekintettel az 1844. xevtizedx 1845 nov.14-iki; 1845. szept. 9-iki és 1848. nov. xtalanevtizedx 1855 1-i királyi rendeletekre, tekintettel az 1850. xevtizedx 1855 nov. xtalanevtizedx 1865 9-iki, 1866. xevtizedx 1865 ápr. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 7. és dec. 27-iki, 1885. xevtizedx 1885 d'ec. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 24-iki, 1921. xevtizedx 1925 márc. 25-iki, 1922. febr. 4-iki és 1924. szept. 13-iki határozatokra, kimondja, hogy Péchi Erzsi yszemelynevy péchi erzsi yszemelynevy Péchi Erzsi yszemelynevy péchi yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Péchi yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy (Péchy) budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy (Magyarország) színművésznő az Academia tisztjévé neveztetik ki. A közoktatásügyi és szépművészeti miniszter. Aláírás: Daladier.« yszemelynevy daladier yszemelynevy Daladier yszemelynevy daladier yszemelynevy yszemelynevy Daladier yszemelynevy ykodvegy 1927-ben előbb Londonban ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy vendégszerepelt, azután újra a Király Színház yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy tagja volt. Ekkor a »Mersz-e Märy?« ycimy mersz-e märy? ycimy Mersz-e Märy? ycimy mersz-e ycimy märy? ycimy ycimy Mersz-e ycimy Märy? ycimy ykodvegy c. angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy operettel ért el feltűnő sikert. 1928. febr. xtalanevtizedx 1935 havában a Király Színházban yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy az »Éva grófnő« ycimy éva grófnő ycimy Éva grófnő ycimy éva ycimy grófnő ycimy ycimy Éva ycimy grófnő ycimy ykodvegy c. operettet vitte diadalra. Főbb szerepei: Anny yszerepy anny yszerepy Anny yszerepy anny yszerepy yszerepy Anny yszerepy ykodvegy (A kislány), ycimy a kislány ycimy A kislány ycimy a ycimy kislány ycimy ycimy A ycimy kislány ycimy ykodvegy Klári yszerepy klári yszerepy Klári yszerepy klári yszerepy yszerepy Klári yszerepy ykodvegy (Pünkösdi rózsa), ycimy pünkösdi rózsa ycimy Pünkösdi rózsa ycimy pünkösdi ycimy rózsa ycimy ycimy Pünkösdi ycimy rózsa ycimy ykodvegy Märy yszerepy märy yszerepy Märy yszerepy märy yszerepy yszerepy Märy yszerepy ykodvegy (Mersz-e Märy?), ycimy mersz-e märy? ycimy Mersz-e Märy? ycimy mersz-e ycimy märy? ycimy ycimy Mersz-e ycimy Märy? ycimy ykodvegy Märy yszerepy märy yszerepy Märy yszerepy märy yszerepy yszerepy Märy yszerepy ykodvegy (Zenebona), ycimy zenebona ycimy Zenebona ycimy zenebona ycimy ycimy Zenebona ycimy ykodvegy továbbá a »Lili bárónő«, ycimy lili bárónő ycimy Lili bárónő ycimy lili ycimy bárónő ycimy ycimy Lili ycimy bárónő ycimy ykodvegy »Alexandra«, ycimy alexandra ycimy Alexandra ycimy alexandra ycimy ycimy Alexandra ycimy ykodvegy »Éva grófnő«, ycimy éva grófnő ycimy Éva grófnő ycimy éva ycimy grófnő ycimy ycimy Éva ycimy grófnő ycimy ykodvegy »Szép Heléna«, ycimy szép heléna ycimy Szép Heléna ycimy szép ycimy heléna ycimy ycimy Szép ycimy Heléna ycimy ykodvegy »A szép Saskia«, ycimy a szép saskia ycimy A szép Saskia ycimy a ycimy szép ycimy saskia ycimy ycimy A ycimy szép ycimy Saskia ycimy ykodvegy »Médi« ycimy médi ycimy Médi ycimy médi ycimy ycimy Médi ycimy ykodvegy címszerepei, »Kék mazur« ycimy kék mazur ycimy Kék mazur ycimy kék ycimy mazur ycimy ycimy Kék ycimy mazur ycimy ykodvegy (Blanka), yszerepy blanka yszerepy Blanka yszerepy blanka yszerepy yszerepy Blanka yszerepy ykodvegy »Nótás kapitány«, ycimy nótás kapitány ycimy Nótás kapitány ycimy nótás ycimy kapitány ycimy ycimy Nótás ycimy kapitány ycimy ykodvegy »Anna-bál« ycimy anna-bál ycimy Anna-bál ycimy anna-bál ycimy ycimy Anna-bál ycimy ykodvegy (Esztike), yszerepy esztike yszerepy Esztike yszerepy esztike yszerepy yszerepy Esztike yszerepy ykodvegy »Hollandi menyecske« ycimy hollandi menyecske ycimy Hollandi menyecske ycimy hollandi ycimy menyecske ycimy ycimy Hollandi ycimy menyecske ycimy ykodvegy (Julle), yszerepy julle yszerepy Julle yszerepy julle yszerepy yszerepy Julle yszerepy ykodvegy »Dé-Dé« ycimy dé-de ycimy Dé-Dé ycimy dé-de ycimy ycimy Dé-Dé ycimy ykodvegy (Denise) yszerepy denise yszerepy Denise yszerepy denise yszerepy yszerepy Denise yszerepy ykodvegy »Miss Amerika« ycimy miss amerika ycimy Miss Amerika ycimy miss ycimy amerika ycimy ycimy Miss ycimy Amerika ycimy ykodvegy (Daisy) yszerepy daisy yszerepy Daisy yszerepy daisy yszerepy yszerepy Daisy yszerepy ykodvegy stb. Ha Péchy Erzsi yszemelynevy péchy erzsi yszemelynevy Péchy Erzsi yszemelynevy péchy yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Péchy yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy művészetét jellemezni akarjuk, ki kell emelnünk az ő vonzó, nőies megjelenését. Egyéniségére ráillik a Goethe- yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy féle »ewig weiblich«-meghatározás. Égszínkék szeme csodás fényben világol, mosolyával derűt áraszt a lelkekre. Hangja tisztacsengésű, meleg, varázslatos. Könnyen énekel, biztosan intonál, tisztán ejti ki a szöveget és bele tudja magát élni szerepének lelkivilágába. Hangulatot teremt és öntudatosan — vagy öntudatlanul — mellőzi, sohse nem erőszakolja a mesterkélt színpadi fogásokat. Ezért kelt az ő művészete teljes illúziót és ezért van az ő művészetének nem csak itthon, hanem külföldön is varázsos hatása. szin_III.0537.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Péchy Erzsi - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1890

SZULETESIEVTIZED 1895

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0537.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0537.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30231.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Péchy Erzsi

Szócikk: Péchy Erzsi (Ilona, Antónia), énekesnő, sz. 1890-ben, Székelyhidon (Bihar m.) Nagyváradon és Kolozsvárott járt iskolába, azután feljött Budapestre és itt Maleczky Vilmosnénál, majd V. Krammer Teréznél tanult énekelni, közben 1912-ben elvégezte Rózsahegyi Kálmán színésziskoláját s ekkor Beöthy László a Király Színházhoz szerződtette, ahol első sikereit mint Mimóza 1912. jún.4-én a »Gésák«-ban, majd a »Mozikirály«-ban aratta. Ezután a Modern Színpad tagja lett. 1918.jún. 21-én a Vígszínházban nagy sikere volt a »Médi«-ben és a »Három a kislány«-ban, továbbá a Városi Színházban is, ahol a »Lili bárónő« c. operettben döntő sikert aratott. 1920. szeptemberében ismét a Király Színháznál működött, ahol az »Utahi lány«-ban volt az első fellépte. Ugyanakkor a Revü Színház primadonnája is. 1923. márc.13-án a M. Kir. Operaház felléptette a »Remete csengetyűjé«-ben, Friquet Rózsi szerepében és itt is kitűnően illeszkedett be az ensembleba. Ekkor hírneve már eljut a külföldre is és ez év szept. 14-én meghívják Bécsbe, a Johann Strauss Theaterbe, ahol az »Ein Märchen aus Florenz« c. operettben elragadta a bécsieket. Játszott még a Városi, a Scala- és a Blaha Lujza Színházban is. 1925.máj. 23-án francia nyelven eljátszotta a »Szép Heléná«-t a budapesti francia követség estélyén. Az elért nagy művészi sikerért a francia Akadémia tisztjévé nevezték ki. Az eredeti kitüntető oklevél szövege a következő: »A közoktatásügyi és szépművészeti miniszter tekintettel az 1808. márc. 17-iki dekrétum 32. szakaszára, tekintettel az 1844. nov.14-iki; 1845. szept. 9-iki és 1848. nov. 1-i királyi rendeletekre, tekintettel az 1850. nov. 9-iki, 1866. ápr. 7. és dec. 27-iki, 1885. d'ec. 24-iki, 1921. márc. 25-iki, 1922. febr. 4-iki és 1924. szept. 13-iki határozatokra, kimondja, hogy Péchi Erzsi (Péchy) budapesti (Magyarország) színművésznő az Academia tisztjévé neveztetik ki. A közoktatásügyi és szépművészeti miniszter. Aláírás: Daladier.« 1927-ben előbb Londonban vendégszerepelt, azután újra a Király Színház tagja volt. Ekkor a »Mersz-e Märy?« c. angol operettel ért el feltűnő sikert. 1928. febr. havában a Király Színházban az »Éva grófnő« c. operettet vitte diadalra. Főbb szerepei: Anny (A kislány), Klári (Pünkösdi rózsa), Märy (Mersz-e Märy?), Märy (Zenebona), továbbá a »Lili bárónő«, »Alexandra«, »Éva grófnő«, »Szép Heléna«, »A szép Saskia«, »Médi« címszerepei, »Kék mazur« (Blanka), »Nótás kapitány«, »Anna-bál« (Esztike), »Hollandi menyecske« (Julle), »Dé-Dé« (Denise) »Miss Amerika« (Daisy) stb. Ha Péchy Erzsi művészetét jellemezni akarjuk, ki kell emelnünk az ő vonzó, nőies megjelenését. Egyéniségére ráillik a Goethe- féle »ewig weiblich«-meghatározás. Égszínkék szeme csodás fényben világol, mosolyával derűt áraszt a lelkekre. Hangja tisztacsengésű, meleg, varázslatos. Könnyen énekel, biztosan intonál, tisztán ejti ki a szöveget és bele tudja magát élni szerepének lelkivilágába. Hangulatot teremt és öntudatosan — vagy öntudatlanul — mellőzi, sohse nem erőszakolja a mesterkélt színpadi fogásokat. Ezért kelt az ő művészete teljes illúziót és ezért van az ő művészetének nem csak itthon, hanem külföldön is varázsos hatása. szin_III.0537.pdf III