Címszó: Perotti Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1841

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0546.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0546.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30258.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Perotti Gyula

Szócikk: Perotti Gyula énekművész, tenor, sz. 1841. (születés éve) márc. 13-án, Ueckermündében, (ország) Stettin (ország) mellett, megh. 1900. febr. 20-án, Milanóban. (ország) Atyja Prott Károly, (személy) előkelő kereskedő volt Stettinben (ország) (megh. 1893. jan. havában, u. o.). Az ifjúban korán mutatkozott a zenei tehetség. Csakhamar Berlinbe (ország) került, a Deutsches Conservatoriumba, (intézmény) hogy karmesterré képezze ki magát. Főszakmája a zongora volt, melyre a hírneves Bülow (személy) oly sikerrel oktatta, hogy csakhamar virtuozitásra tett szert. Tanulmányait Flórenzben (ország) és Milanóban (ország) folytatta. 1883-ban (időpont) lépett föl először a színpadra: Boroszlóban, (megye) Bellini (személy) (információ)  »Romeo és Juliá«-jában (cím) (információ)  Teobaldot (szerep) énekelte. Innen Prágába (ország) ment. Az 1865. (időpont) és 1866-iki (időpont) évet Konstantinápolyban (ország) töltötte, 1867. (időpont) és 68-ra Bécsbe (ország) szerződött. Miután a háború Olaszországban (ország) befejeződött, P. visszatért Milanóba, (ország) ahol a »Lucrezia Borgia« (cím) c. operában énekelte Genaro kapitányt, (szerep) oly szép sikerrel, hogy ez időtől számította nagy karrierjének kezdetét. Innen, újabb körútra indult: Londonba, (ország) Madridba, (ország) majd Délamerikába. (ország) 1875-ben (időpont) Budapesten (Budapest) Marchetti (személy) (információ)  olasz (nemzetiség) (információ)  társulatával a német színházban (intézmény) (információ)  énekelt; október 21-én a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  először lépett fel, mint Faust; (szerep) (információ)  egy hónapig volt vendégünk. Erre Lipcsébe (ország) szerződött; Sz. - Pétervárott (ország) Benza Idával (személy) (információ)  együtt énekelt; 1876. (időpont) márc.—ápr. és 1878. (időpont) jan. 1-én újra hozzánk jött. Ekkor az »Aidá«-ban (cím) (információ)  mint Radames (szerep) feltűnő sikert aratott. Az első nagy románcát magyar szöveggel énekelte, igen hatásosan; ezóta operánknak állandó vendége volt (1891-et (időpont) kivéve), 1892. (időpont) okt. 1-től 1899. (időpont) máj. 30-ig pedig rendes tagja. Ideális hőstenor, »Aida« (cím) (információ)  Nilus-parti jelenetét a magas d-vel fényesen végezte. Olasz (nemzetiség) (információ)  isko­lája mellett is igen jó Siegfried (szerep) (információ)  sat. volt. Érdemei elismeréséül 1886. (időpont) jan. 8-á.n, a király a Ferenc József-rend (személy) lovagkeresztjével tüntette ki. szin_III.0546.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Perotti Gyula címszóvég 30258 Szócikk: Perotti Gyula énekművész, tenor, sz. 1841. márc. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 13-án, Ueckermündében, ytelepulesy ueckermünde ytelepulesy Ueckermündé yorszagy Németország ykodvegy Stettin ytelepulesy stettin ytelepulesy Stettin yorszagy Lengyelország ykodvegy mellett, megh. 1900. febr. 20-án, Milanóban. ytelepulesy milanó ytelepulesy Milanó yorszagy Olaszország ykodvegy Atyja Prott Károly, yszemelynevy prott károly yszemelynevy Prott Károly yszemelynevy prott yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Prott yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy előkelő kereskedő volt Stettinben ytelepulesy stettin ytelepulesy Stettin yorszagy Lengyelország ykodvegy (megh. 1893. jan. havában, u. o.). Az ifjúban korán mutatkozott a zenei tehetség. Csakhamar Berlinbe ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy került, a Deutsches Conservatoriumba, yintezmenyy deutsches conservatorium yintezmenyy Deutsche yintezmenyy deutsches yintezmenyy conservatorium yintezmenyy yintezmenyy Deutsche yintezmenyy ykodvegy hogy karmesterré képezze ki magát. Főszakmája a zongora volt, melyre a hírneves Bülow yszemelynevy bülow yszemelynevy Bülow yszemelynevy bülow yszemelynevy yszemelynevy Bülow yszemelynevy ykodvegy oly sikerrel oktatta, hogy csakhamar virtuozitásra tett szert. Tanulmányait Flórenzben ytelepulesy flórenz ytelepulesy Flórenz yorszagy Olaszország ykodvegy és Milanóban ytelepulesy milanó ytelepulesy Milanó yorszagy Olaszország ykodvegy folytatta. 1883-ban xevtizedx 1885 lépett föl először a színpadra: Boroszlóban, ytelepulesy boroszló ytelepulesy Boroszló ymegyey sáros megye ykodvegy Bellini yszemelynevy bellini yszemelynevy Bellini yszemelynevy bellini yszemelynevy yszemelynevy Bellini yszemelynevy ykodvegy »Romeo és Juliá«-jában ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Juliá ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Juliá ycimy ykodvegy Teobaldot yszerepy teobald yszerepy Teobald yszerepy teobald yszerepy yszerepy Teobald yszerepy ykodvegy énekelte. Innen Prágába ytelepulesy prága ytelepulesy Prágá yorszagy Csehország ykodvegy ment. Az 1865. xevtizedx 1865 és 1866-iki évet Konstantinápolyban ytelepulesy konstantinápoly ytelepulesy Konstantinápoly yorszagy Törökország ykodvegy töltötte, 1867. és xtalanevtizedx 1875 68-ra Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy szerződött. Miután a háború Olaszországban ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy befejeződött, P. visszatért Milanóba, ytelepulesy milanó ytelepulesy Milanó yorszagy Olaszország ykodvegy ahol a »Lucrezia Borgia« ycimy lucrezia borgia ycimy Lucrezia Borgia ycimy lucrezia ycimy borgia ycimy ycimy Lucrezia ycimy Borgia ycimy ykodvegy c. operában énekelte Genaro kapitányt, yszerepy genaro kapitány yszerepy Genaro kapitány yszerepy genaro yszerepy kapitány yszerepy yszerepy Genaro yszerepy kapitány yszerepy ykodvegy oly szép sikerrel, hogy ez időtől számította nagy karrierjének kezdetét. Innen, újabb körútra indult: Londonba, ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy Madridba, ytelepulesy madrid ytelepulesy Madrid yorszagy Spanyolország ykodvegy majd Délamerikába. ytelepulesy délamerika ytelepulesy Délameriká yorszagy Dél-Amerika ykodvegy 1875-ben xevtizedx 1875 Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Marchetti yszemelynevy marchetti yszemelynevy Marchetti yszemelynevy marchetti yszemelynevy yszemelynevy Marchetti yszemelynevy ykodvegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy társulatával a német színházban yintezmenyy német színház yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy énekelt; október 21-én a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy először lépett fel, mint Faust; yszerepy faust yszerepy Faust yszerepy faust yszerepy yszerepy Faust yszerepy ykodvegy egy hónapig volt vendégünk. Erre Lipcsébe ytelepulesy lipcse ytelepulesy Lipcsé yorszagy Németország ykodvegy szerződött; Sz. - Pétervárott ytelepulesy sz. - pétervár ytelepulesy Sz. - Pétervár yorszagy Oroszország ykodvegy Benza Idával yszemelynevy benza ida yszemelynevy Benza Idá yszemelynevy benza yszemelynevy ida yszemelynevy yszemelynevy Benza yszemelynevy Idá yszemelynevy ykodvegy együtt énekelt; 1876. márc.—ápr. és 1878. jan. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 1-én újra hozzánk jött. Ekkor az »Aidá«-ban ycimy aida ycimy Aidá ycimy aida ycimy ycimy Aidá ycimy ykodvegy mint Radames yszerepy radames yszerepy Radames yszerepy radames yszerepy yszerepy Radames yszerepy ykodvegy feltűnő sikert aratott. Az első nagy románcát magyar szöveggel énekelte, igen hatásosan; ezóta operánknak állandó vendége volt (1891-et xevtizedx 1895 kivéve), 1892. okt. 1-től 1899. máj. 30-ig pedig rendes tagja. Ideális hőstenor, »Aida« ycimy aida ycimy Aida ycimy aida ycimy ycimy Aida ycimy ykodvegy Nilus-parti jelenetét a magas d-vel fényesen végezte. Olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy Olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy Olasz ynemzetisegy ykodvegy isko­lája mellett is igen jó Siegfried yszerepy siegfried yszerepy Siegfried yszerepy siegfried yszerepy yszerepy Siegfried yszerepy ykodvegy sat. volt. Érdemei elismeréséül 1886. xevtizedx 1885 jan. xtalanevtizedx 1895 8-á.n, a király a Ferenc József-rend yszemelynevy ferenc józsef yszemelynevy Ferenc József yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy lovagkeresztjével tüntette ki. szin_III.0546.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Perotti Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1841

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0546.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0546.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30258.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Perotti Gyula

Szócikk: Perotti Gyula énekművész, tenor, sz. 1841. márc. 13-án, Ueckermündében, Stettin mellett, megh. 1900. febr. 20-án, Milanóban. Atyja Prott Károly, előkelő kereskedő volt Stettinben (megh. 1893. jan. havában, u. o.). Az ifjúban korán mutatkozott a zenei tehetség. Csakhamar Berlinbe került, a Deutsches Conservatoriumba, hogy karmesterré képezze ki magát. Főszakmája a zongora volt, melyre a hírneves Bülow oly sikerrel oktatta, hogy csakhamar virtuozitásra tett szert. Tanulmányait Flórenzben és Milanóban folytatta. 1883-ban lépett föl először a színpadra: Boroszlóban, Bellini »Romeo és Juliá«-jában Teobaldot énekelte. Innen Prágába ment. Az 1865. és 1866-iki évet Konstantinápolyban töltötte, 1867. és 68-ra Bécsbe szerződött. Miután a háború Olaszországban befejeződött, P. visszatért Milanóba, ahol a »Lucrezia Borgia« c. operában énekelte Genaro kapitányt, oly szép sikerrel, hogy ez időtől számította nagy karrierjének kezdetét. Innen, újabb körútra indult: Londonba, Madridba, majd Délamerikába. 1875-ben Budapesten Marchetti olasz társulatával a német színházban énekelt; október 21-én a Nemzeti Színházban először lépett fel, mint Faust; egy hónapig volt vendégünk. Erre Lipcsébe szerződött; Sz. - Pétervárott Benza Idával együtt énekelt; 1876. márc.—ápr. és 1878. jan. 1-én újra hozzánk jött. Ekkor az »Aidá«-ban mint Radames feltűnő sikert aratott. Az első nagy románcát magyar szöveggel énekelte, igen hatásosan; ezóta operánknak állandó vendége volt (1891-et kivéve), 1892. okt. 1-től 1899. máj. 30-ig pedig rendes tagja. Ideális hőstenor, »Aida« Nilus-parti jelenetét a magas d-vel fényesen végezte. Olasz isko­lája mellett is igen jó Siegfried sat. volt. Érdemei elismeréséül 1886. jan. 8-á.n, a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. szin_III.0546.pdf III