Címszó: Perotti Gyula - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1841
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0546.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0546.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30258.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Perotti
Gyula
Szócikk: Perotti Gyula énekművész, tenor, sz. 1841.
(születés
éve) márc. 13-án, Ueckermündében, (ország) Stettin
(ország)
mellett, megh. 1900. febr. 20-án, Milanóban. (ország) Atyja
Prott Károly, (személy) előkelő
kereskedő volt Stettinben (ország) (megh.
1893. jan. havában, u. o.). Az ifjúban korán mutatkozott a zenei tehetség. Csakhamar
Berlinbe (ország)
került, a Deutsches Conservatoriumba, (intézmény)
hogy karmesterré képezze ki magát. Főszakmája a zongora volt, melyre a hírneves
Bülow (személy)
oly sikerrel oktatta, hogy csakhamar virtuozitásra tett szert. Tanulmányait Flórenzben
(ország)
és Milanóban (ország)
folytatta. 1883-ban (időpont) lépett
föl először a színpadra: Boroszlóban, (megye) Bellini
(személy)
(információ)
»Romeo és Juliá«-jában (cím) (információ)
Teobaldot (szerep) énekelte.
Innen Prágába (ország)
ment. Az 1865. (időpont) és
1866-iki (időpont)
évet Konstantinápolyban (ország) töltötte,
1867. (időpont)
és 68-ra Bécsbe (ország) szerződött.
Miután a háború Olaszországban (ország) befejeződött,
P. visszatért Milanóba, (ország) ahol
a »Lucrezia Borgia« (cím) c. operában
énekelte Genaro kapitányt, (szerep) oly
szép sikerrel, hogy ez időtől számította nagy karrierjének kezdetét. Innen, újabb
körútra indult: Londonba, (ország) Madridba,
(ország)
majd Délamerikába. (ország) 1875-ben
(időpont)
Budapesten (Budapest)
Marchetti (személy)
(információ)
olasz (nemzetiség)
(információ)
társulatával a német színházban (intézmény)
(információ)
énekelt; október 21-én a Nemzeti Színházban
(intézmény)
(információ)
először lépett fel, mint Faust; (szerep) (információ)
egy hónapig volt vendégünk. Erre Lipcsébe
(ország)
szerződött; Sz. - Pétervárott (ország) Benza
Idával (személy)
(információ)
együtt énekelt; 1876. (időpont) márc.—ápr.
és 1878. (időpont)
jan. 1-én újra hozzánk jött. Ekkor az »Aidá«-ban (cím) (információ)
mint Radames (szerep) feltűnő
sikert aratott. Az első nagy románcát magyar szöveggel énekelte, igen hatásosan;
ezóta operánknak állandó vendége volt (1891-et (időpont) kivéve),
1892. (időpont)
okt. 1-től 1899. (időpont) máj.
30-ig pedig rendes tagja. Ideális hőstenor, »Aida« (cím) (információ)
Nilus-parti jelenetét a magas d-vel fényesen
végezte. Olasz (nemzetiség)
(információ)
iskolája mellett is igen jó Siegfried (szerep) (információ)
sat. volt. Érdemei elismeréséül 1886. (időpont) jan.
8-á.n, a király a Ferenc József-rend (személy) lovagkeresztjével
tüntette ki. szin_III.0546.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Perotti Gyula címszóvég 30258 Szócikk: Perotti
Gyula énekművész, tenor, sz. 1841. márc. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865
13-án, Ueckermündében, ytelepulesy ueckermünde ytelepulesy Ueckermündé yorszagy
Németország ykodvegy Stettin ytelepulesy stettin ytelepulesy Stettin yorszagy
Lengyelország ykodvegy mellett, megh. 1900. febr. 20-án, Milanóban. ytelepulesy
milanó ytelepulesy Milanó yorszagy Olaszország ykodvegy Atyja Prott Károly, yszemelynevy
prott károly yszemelynevy Prott Károly yszemelynevy prott yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Prott yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy előkelő
kereskedő volt Stettinben ytelepulesy stettin ytelepulesy Stettin yorszagy
Lengyelország ykodvegy (megh. 1893. jan. havában, u. o.). Az ifjúban korán mutatkozott
a zenei tehetség. Csakhamar Berlinbe ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin
yorszagy Németország ykodvegy került, a Deutsches Conservatoriumba, yintezmenyy
deutsches conservatorium yintezmenyy Deutsche yintezmenyy deutsches yintezmenyy
conservatorium yintezmenyy yintezmenyy Deutsche yintezmenyy ykodvegy hogy karmesterré
képezze ki magát. Főszakmája a zongora volt, melyre a hírneves Bülow yszemelynevy
bülow yszemelynevy Bülow yszemelynevy bülow yszemelynevy yszemelynevy Bülow
yszemelynevy ykodvegy oly sikerrel oktatta, hogy csakhamar virtuozitásra tett szert.
Tanulmányait Flórenzben ytelepulesy flórenz ytelepulesy Flórenz yorszagy
Olaszország ykodvegy és Milanóban ytelepulesy milanó ytelepulesy Milanó
yorszagy Olaszország ykodvegy folytatta. 1883-ban xevtizedx 1885 lépett föl először
a színpadra: Boroszlóban, ytelepulesy boroszló ytelepulesy Boroszló ymegyey
sáros megye ykodvegy Bellini yszemelynevy bellini yszemelynevy Bellini
yszemelynevy bellini yszemelynevy yszemelynevy Bellini yszemelynevy ykodvegy »Romeo
és Juliá«-jában ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Juliá ycimy romeo ycimy és
ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Juliá ycimy ykodvegy Teobaldot yszerepy
teobald yszerepy Teobald yszerepy teobald yszerepy yszerepy Teobald yszerepy
ykodvegy énekelte. Innen Prágába ytelepulesy prága ytelepulesy Prágá yorszagy
Csehország ykodvegy ment. Az 1865. xevtizedx 1865 és 1866-iki évet Konstantinápolyban
ytelepulesy konstantinápoly ytelepulesy Konstantinápoly yorszagy Törökország
ykodvegy töltötte, 1867. és xtalanevtizedx 1875 68-ra Bécsbe ytelepulesy bécs
ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy szerződött. Miután a háború Olaszországban
ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy befejeződött,
P. visszatért Milanóba, ytelepulesy milanó ytelepulesy Milanó yorszagy
Olaszország ykodvegy ahol a »Lucrezia Borgia« ycimy lucrezia borgia ycimy
Lucrezia Borgia ycimy lucrezia ycimy borgia ycimy ycimy Lucrezia ycimy Borgia
ycimy ykodvegy c. operában énekelte Genaro kapitányt, yszerepy genaro kapitány
yszerepy Genaro kapitány yszerepy genaro yszerepy kapitány yszerepy yszerepy
Genaro yszerepy kapitány yszerepy ykodvegy oly szép sikerrel, hogy ez időtől számította
nagy karrierjének kezdetét. Innen, újabb körútra indult: Londonba, ytelepulesy
london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy Madridba, ytelepulesy
madrid ytelepulesy Madrid yorszagy Spanyolország ykodvegy majd Délamerikába. ytelepulesy
délamerika ytelepulesy Délameriká yorszagy Dél-Amerika ykodvegy 1875-ben xevtizedx
1875 Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy
Marchetti yszemelynevy marchetti yszemelynevy Marchetti yszemelynevy marchetti
yszemelynevy yszemelynevy Marchetti yszemelynevy ykodvegy olasz ynemzetisegy
olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy ykodvegy társulatával a német színházban yintezmenyy német színház
yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy énekelt; október 21-én a Nemzeti
Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy először
lépett fel, mint Faust; yszerepy faust yszerepy Faust yszerepy faust yszerepy
yszerepy Faust yszerepy ykodvegy egy hónapig volt vendégünk. Erre Lipcsébe ytelepulesy
lipcse ytelepulesy Lipcsé yorszagy Németország ykodvegy szerződött; Sz. -
Pétervárott ytelepulesy sz. - pétervár ytelepulesy Sz. - Pétervár yorszagy
Oroszország ykodvegy Benza Idával yszemelynevy benza ida yszemelynevy Benza Idá
yszemelynevy benza yszemelynevy ida yszemelynevy yszemelynevy Benza
yszemelynevy Idá yszemelynevy ykodvegy együtt énekelt; 1876. márc.—ápr. és 1878.
jan. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 1-én újra hozzánk jött. Ekkor az »Aidá«-ban
ycimy aida ycimy Aidá ycimy aida ycimy ycimy Aidá ycimy ykodvegy mint Radames yszerepy
radames yszerepy Radames yszerepy radames yszerepy yszerepy Radames yszerepy
ykodvegy feltűnő sikert aratott. Az első nagy románcát magyar szöveggel énekelte,
igen hatásosan; ezóta operánknak állandó vendége volt (1891-et xevtizedx 1895 kivéve),
1892. okt. 1-től 1899. máj. 30-ig pedig rendes tagja. Ideális hőstenor, »Aida« ycimy
aida ycimy Aida ycimy aida ycimy ycimy Aida ycimy ykodvegy Nilus-parti jelenetét
a magas d-vel fényesen végezte. Olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy Olasz
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy Olasz ynemzetisegy ykodvegy iskolája
mellett is igen jó Siegfried yszerepy siegfried yszerepy Siegfried yszerepy
siegfried yszerepy yszerepy Siegfried yszerepy ykodvegy sat. volt. Érdemei elismeréséül
1886. xevtizedx 1885 jan. xtalanevtizedx 1895 8-á.n, a király a Ferenc József-rend
yszemelynevy ferenc józsef yszemelynevy Ferenc József yszemelynevy ferenc
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy lovagkeresztjével tüntette ki. szin_III.0546.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Perotti Gyula - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1841
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0546.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0546.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30258.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Perotti
Gyula
Szócikk: Perotti Gyula énekművész, tenor, sz. 1841.
márc. 13-án, Ueckermündében, Stettin mellett, megh. 1900. febr. 20-án, Milanóban.
Atyja Prott Károly, előkelő kereskedő volt Stettinben (megh. 1893. jan. havában,
u. o.). Az ifjúban korán mutatkozott a zenei tehetség. Csakhamar Berlinbe került,
a Deutsches Conservatoriumba, hogy karmesterré képezze ki magát. Főszakmája a zongora
volt, melyre a hírneves Bülow oly sikerrel oktatta, hogy csakhamar virtuozitásra
tett szert. Tanulmányait Flórenzben és Milanóban folytatta. 1883-ban lépett föl
először a színpadra: Boroszlóban, Bellini »Romeo és Juliá«-jában Teobaldot énekelte.
Innen Prágába ment. Az 1865. és 1866-iki évet Konstantinápolyban töltötte, 1867.
és 68-ra Bécsbe szerződött. Miután a háború Olaszországban befejeződött, P. visszatért
Milanóba, ahol a »Lucrezia Borgia« c. operában énekelte Genaro kapitányt, oly szép
sikerrel, hogy ez időtől számította nagy karrierjének kezdetét. Innen, újabb körútra
indult: Londonba, Madridba, majd Délamerikába. 1875-ben Budapesten Marchetti olasz
társulatával a német színházban énekelt; október 21-én a Nemzeti Színházban először
lépett fel, mint Faust; egy hónapig volt vendégünk. Erre Lipcsébe szerződött; Sz.
- Pétervárott Benza Idával együtt énekelt; 1876. márc.—ápr. és 1878. jan. 1-én újra
hozzánk jött. Ekkor az »Aidá«-ban mint Radames feltűnő sikert aratott. Az első nagy
románcát magyar szöveggel énekelte, igen hatásosan; ezóta operánknak állandó vendége
volt (1891-et kivéve), 1892. okt. 1-től 1899. máj. 30-ig pedig rendes tagja. Ideális
hőstenor, »Aida« Nilus-parti jelenetét a magas d-vel fényesen végezte. Olasz iskolája
mellett is igen jó Siegfried sat. volt. Érdemei elismeréséül 1886. jan. 8-á.n, a
király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. szin_III.0546.pdf III