Címszó: Perrey János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1814

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0546.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0546.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30259.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Perrey János

Szócikk: Perrey János színházi táncmester, sz. 1814-ben, (születés éve) megh. 1870. jan. 28-án, Debrecenben. (megye) Atyja a francia (nemzetiség) (információ)  forradalom elől menekült és előbb Ausztriában, (ország) (információ)  majd véglegesen Pozsonyban (megye) telepedett le. Fia: János, nyugtalan vérű gyermek volt és hajlama a tánc felé vonzotta. Legénykorában Pesten (Budapest) beállt Veszter Sándor (személy) (információ)  táncos-társulatához és vele az egész világot bejárta, így többek közt Londonban (ország) is volt, hol Viktória királynő (személy) egy nagyértékű melltűvel is kitüntette. Hazatérve, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  balletmesternek szerződtette és Szigligeti Ede (személy) (információ)  azon melegében elkeresztelte »Perrey«-nek. (személy) (információ)  Írt több némajátékot. Ismertebbek: »A molnárok, vagy éji találkozás a létrán«. (cím) Tréfás némajáték. 1863. (időpont) jún. 15. »Lucifer, a zöld ördög«, (cím) 1 felv., némajáték. — Neje: Schmidt Guszti, (személy) (információ)  színésznő, sz. 1835-ben. (születés éve) Atyja szivargyáros volt Pesten. (Budapest) Ő náluk vásároltak naponta a német színház (intézmény) (információ)  színészei, kiknek rábeszélésére beiratkozott a színház balletkarába. Azonban a színház leégett, mire visszalépett a polgári életbe, azután felépült az Erzsébet-téri német színház (intézmény) (információ)  s ő újra a balletben működik, 1850-ig, (időpont) onnan ez évben a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  szerződött, 15 éves korában. Különösen az »Ilka« (cím) (információ)  c. operában nagy sikere volt. Itt ment férjhez Perreyhez. (személy) (információ)  1860- (időpont) ban Kassára (megye) szerződött, Latabár Endréhez (személy) (információ)  ; u. e. év tavaszán Molnár György (személy) (információ)  budai Népszínházához (intézmény) (információ)  ment, ahol a »Dünanan«-ban (cím) és »Ördög pirulái«-ban (cím) (információ)  aratott szép sikert. A színház bukása után vándorútra kelt, majd ismét Budára (Budapest) jött, hol 3 évet töltött; innen Debrecenbe (megye) szerződött, ahol férje elhalálozásával, 1870-ben (időpont) Kolozsvárra (megye) került, mint balletmesternő, Fehérváry Antalhoz. (személy) (információ)  Eszerint az első női balletmesternő ő volt. 1877-ben (időpont) tánciskolát nyitott. 1871-től (időpont) a Radnótfái-alapból (személy) évi 200 forint segélyt kapott. szin_III.0546.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Perrey János címszóvég 30259 Szócikk: Perrey János színházi táncmester, sz. 1814-ben, megh. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 1870. jan. 28-án, Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Atyja a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy forradalom elől menekült és előbb Ausztriában, ytelepulesy ausztria ytelepulesy Ausztriá yorszagy Ausztria ykodvegy majd véglegesen Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy telepedett le. Fia: János, nyugtalan vérű gyermek volt és hajlama a tánc felé vonzotta. Legénykorában Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy beállt Veszter Sándor yszemelynevy veszter sándor yszemelynevy Veszter Sándor yszemelynevy veszter yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Veszter yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy táncos-társulatához és vele az egész világot bejárta, így többek közt Londonban ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy is volt, hol Viktória királynő yszemelynevy viktória királynő yszemelynevy Viktória királynő yszemelynevy viktória yszemelynevy királynő yszemelynevy yszemelynevy Viktória yszemelynevy királynő yszemelynevy ykodvegy egy nagyértékű melltűvel is kitüntette. Hazatérve, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy balletmesternek szerződtette és Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy azon melegében elkeresztelte »Perrey«-nek. yszemelynevy perrey yszemelynevy Perrey yszemelynevy perrey yszemelynevy yszemelynevy Perrey yszemelynevy ykodvegy Írt több némajátékot. Ismertebbek: »A molnárok, vagy éji találkozás a létrán«. ycimy a molnárok, vagy éji találkozás a létrán ycimy A molnárok, vagy éji találkozás a létrán ycimy a ycimy molnárok, ycimy vagy ycimy éji ycimy találkozás ycimy a ycimy létrán ycimy ycimy A ycimy mol Tréfás némajáték. 1863. xevtizedx 1865 jún. 15. »Lucifer, a zöld ördög«, ycimy lucifer, a zöld ördög ycimy Lucifer, a zöld ördög ycimy lucifer, ycimy a ycimy zöld ycimy ördög ycimy ycimy Lucifer, ycimy a ycimy zöld ycimy ördög ycimy ykodvegy 1 felv., némajáték. — Neje: Schmidt Guszti, yszemelynevy schmidt guszti yszemelynevy Schmidt Guszti yszemelynevy schmidt yszemelynevy guszti yszemelynevy yszemelynevy Schmidt yszemelynevy Guszti yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1835-ben. xevtizedx 1835 Atyja xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 szivargyáros volt Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Ő náluk vásároltak naponta a német színház yintezmenyy német színház yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy színészei, kiknek rábeszélésére beiratkozott a színház balletkarába. Azonban a színház leégett, mire visszalépett a polgári életbe, azután felépült az Erzsébet-téri német színház yintezmenyy erzsébet-téri német színház yintezmenyy Erzsébet yintezmenyy erzsébet-téri yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Erzsébet yintezmenyy ykodvegy s ő újra a balletben működik, 1850-ig, xevtizedx 1855 onnan xtalanevtizedx 1865 ez évben a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződött, 15 éves korában. Különösen az »Ilka« ycimy ilka ycimy Ilka ycimy ilka ycimy ycimy Ilka ycimy ykodvegy c. operában nagy sikere volt. Itt ment férjhez Perreyhez. yszemelynevy perrey yszemelynevy Perrey yszemelynevy perrey yszemelynevy yszemelynevy Perrey yszemelynevy ykodvegy 1860- xevtizedx 1865 ban xtalanevtizedx 1875 Kassára ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy szerződött, Latabár Endréhez yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endré yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy ; u. e. év tavaszán Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy budai Népszínházához yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy ment, ahol a »Dünanan«-ban ycimy dünanan ycimy Dünanan ycimy dünanan ycimy ycimy Dünanan ycimy ykodvegy és »Ördög pirulái«-ban ycimy ördög pirulái ycimy Ördög pirulái ycimy ördög ycimy pirulái ycimy ycimy Ördög ycimy pirulái ycimy ykodvegy aratott szép sikert. A színház bukása után vándorútra kelt, majd ismét Budára buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött, hol 3 évet töltött; innen Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy szerződött, ahol férje elhalálozásával, 1870-ben xevtizedx 1875 Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy került, mint balletmesternő, Fehérváry Antalhoz. yszemelynevy fehérváry antal yszemelynevy Fehérváry Antal yszemelynevy fehérváry yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Fehérváry yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Eszerint az első női balletmesternő ő volt. 1877-ben tánciskolát nyitott. 1871-től a Radnótfái-alapból yszemelynevy radnótfái yszemelynevy Radnótfái yszemelynevy radnótfái yszemelynevy yszemelynevy Radnótfái yszemelynevy ykodvegy évi 200 forint segélyt kapott. szin_III.0546.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Perrey János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1814

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0546.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0546.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30259.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Perrey János

Szócikk: Perrey János színházi táncmester, sz. 1814-ben, megh. 1870. jan. 28-án, Debrecenben. Atyja a francia forradalom elől menekült és előbb Ausztriában, majd véglegesen Pozsonyban telepedett le. Fia: János, nyugtalan vérű gyermek volt és hajlama a tánc felé vonzotta. Legénykorában Pesten beállt Veszter Sándor táncos-társulatához és vele az egész világot bejárta, így többek közt Londonban is volt, hol Viktória királynő egy nagyértékű melltűvel is kitüntette. Hazatérve, a Nemzeti Színház balletmesternek szerződtette és Szigligeti Ede azon melegében elkeresztelte »Perrey«-nek. Írt több némajátékot. Ismertebbek: »A molnárok, vagy éji találkozás a létrán«. Tréfás némajáték. 1863. jún. 15. »Lucifer, a zöld ördög«, 1 felv., némajáték. — Neje: Schmidt Guszti, színésznő, sz. 1835-ben. Atyja szivargyáros volt Pesten. Ő náluk vásároltak naponta a német színház színészei, kiknek rábeszélésére beiratkozott a színház balletkarába. Azonban a színház leégett, mire visszalépett a polgári életbe, azután felépült az Erzsébet-téri német színház s ő újra a balletben működik, 1850-ig, onnan ez évben a Nemzeti Színházhoz szerződött, 15 éves korában. Különösen az »Ilka« c. operában nagy sikere volt. Itt ment férjhez Perreyhez. 1860- ban Kassára szerződött, Latabár Endréhez ; u. e. év tavaszán Molnár György budai Népszínházához ment, ahol a »Dünanan«-ban és »Ördög pirulái«-ban aratott szép sikert. A színház bukása után vándorútra kelt, majd ismét Budára jött, hol 3 évet töltött; innen Debrecenbe szerződött, ahol férje elhalálozásával, 1870-ben Kolozsvárra került, mint balletmesternő, Fehérváry Antalhoz. Eszerint az első női balletmesternő ő volt. 1877-ben tánciskolát nyitott. 1871-től a Radnótfái-alapból évi 200 forint segélyt kapott. szin_III.0546.pdf III