Címszó: Perrey János - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1814
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0546.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0546.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30259.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Perrey
János
Szócikk: Perrey János színházi táncmester, sz. 1814-ben,
(születés
éve) megh. 1870. jan. 28-án, Debrecenben. (megye) Atyja
a francia (nemzetiség)
(információ)
forradalom elől menekült és előbb Ausztriában,
(ország)
(információ)
majd véglegesen Pozsonyban (megye) telepedett
le. Fia: János, nyugtalan vérű gyermek volt és hajlama a tánc felé vonzotta. Legénykorában
Pesten (Budapest)
beállt Veszter Sándor (személy) (információ)
táncos-társulatához és vele az egész világot
bejárta, így többek közt Londonban (ország) is
volt, hol Viktória királynő (személy) egy
nagyértékű melltűvel is kitüntette. Hazatérve, a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
balletmesternek szerződtette és Szigligeti
Ede (személy)
(információ)
azon melegében elkeresztelte »Perrey«-nek.
(személy)
(információ)
Írt több némajátékot. Ismertebbek: »A molnárok,
vagy éji találkozás a létrán«. (cím) Tréfás némajáték.
1863. (időpont)
jún. 15. »Lucifer, a zöld ördög«, (cím) 1 felv.,
némajáték. — Neje: Schmidt Guszti, (személy) (információ)
színésznő, sz. 1835-ben. (születés
éve) Atyja szivargyáros volt Pesten. (Budapest)
Ő náluk vásároltak naponta a német színház (intézmény)
(információ)
színészei, kiknek rábeszélésére beiratkozott
a színház balletkarába. Azonban a színház leégett, mire visszalépett a polgári életbe,
azután felépült az Erzsébet-téri német színház (intézmény)
(információ)
s ő újra a balletben működik, 1850-ig, (időpont) onnan
ez évben a Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
szerződött, 15 éves korában. Különösen az
»Ilka« (cím)
(információ)
c. operában nagy sikere volt. Itt ment férjhez
Perreyhez. (személy)
(információ)
1860- (időpont) ban
Kassára (megye)
szerződött, Latabár Endréhez (személy) (információ)
; u. e. év tavaszán Molnár György (személy) (információ)
budai Népszínházához (intézmény)
(információ)
ment, ahol a »Dünanan«-ban (cím) és »Ördög
pirulái«-ban (cím)
(információ)
aratott szép sikert. A színház bukása után
vándorútra kelt, majd ismét Budára (Budapest)
jött, hol 3 évet töltött; innen Debrecenbe (megye) szerződött,
ahol férje elhalálozásával, 1870-ben (időpont) Kolozsvárra
(megye) került,
mint balletmesternő, Fehérváry Antalhoz. (személy) (információ)
Eszerint az első női balletmesternő ő volt.
1877-ben (időpont)
tánciskolát nyitott. 1871-től (időpont) a
Radnótfái-alapból (személy) évi
200 forint segélyt kapott. szin_III.0546.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Perrey János címszóvég 30259 Szócikk: Perrey
János színházi táncmester, sz. 1814-ben, megh. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx
1835 1870. jan. 28-án, Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen
ymegyey hajdu megye ykodvegy Atyja a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy
ykodvegy forradalom elől menekült és előbb Ausztriában, ytelepulesy ausztria
ytelepulesy Ausztriá yorszagy Ausztria ykodvegy majd véglegesen Pozsonyban ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy telepedett le. Fia: János,
nyugtalan vérű gyermek volt és hajlama a tánc felé vonzotta. Legénykorában Pesten
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy beállt Veszter Sándor
yszemelynevy veszter sándor yszemelynevy Veszter Sándor yszemelynevy veszter
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Veszter yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy táncos-társulatához és vele az egész világot bejárta, így
többek közt Londonban ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült
Királyság ykodvegy is volt, hol Viktória királynő yszemelynevy viktória királynő
yszemelynevy Viktória királynő yszemelynevy viktória yszemelynevy királynő
yszemelynevy yszemelynevy Viktória yszemelynevy királynő yszemelynevy ykodvegy egy
nagyértékű melltűvel is kitüntette. Hazatérve, a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy balletmesternek szerződtette
és Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy azon melegében elkeresztelte »Perrey«-nek.
yszemelynevy perrey yszemelynevy Perrey yszemelynevy perrey yszemelynevy
yszemelynevy Perrey yszemelynevy ykodvegy Írt több némajátékot. Ismertebbek: »A
molnárok, vagy éji találkozás a létrán«. ycimy a molnárok, vagy éji találkozás
a létrán ycimy A molnárok, vagy éji találkozás a létrán ycimy a ycimy molnárok,
ycimy vagy ycimy éji ycimy találkozás ycimy a ycimy létrán ycimy ycimy A ycimy
mol Tréfás némajáték. 1863. xevtizedx 1865 jún. 15. »Lucifer, a zöld ördög«, ycimy
lucifer, a zöld ördög ycimy Lucifer, a zöld ördög ycimy lucifer, ycimy a ycimy
zöld ycimy ördög ycimy ycimy Lucifer, ycimy a ycimy zöld ycimy ördög ycimy
ykodvegy 1 felv., némajáték. — Neje: Schmidt Guszti, yszemelynevy schmidt
guszti yszemelynevy Schmidt Guszti yszemelynevy schmidt yszemelynevy guszti
yszemelynevy yszemelynevy Schmidt yszemelynevy Guszti yszemelynevy ykodvegy színésznő,
sz. 1835-ben. xevtizedx 1835 Atyja xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 szivargyáros
volt Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Ő náluk
vásároltak naponta a német színház yintezmenyy német színház yintezmenyy német
sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német
yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy színészei, kiknek rábeszélésére beiratkozott
a színház balletkarába. Azonban a színház leégett, mire visszalépett a polgári életbe,
azután felépült az Erzsébet-téri német színház yintezmenyy erzsébet-téri német
színház yintezmenyy Erzsébet yintezmenyy erzsébet-téri yintezmenyy német yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Erzsébet yintezmenyy ykodvegy s ő újra a balletben
működik, 1850-ig, xevtizedx 1855 onnan xtalanevtizedx 1865 ez évben a Nemzeti Színházhoz
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződött, 15 éves
korában. Különösen az »Ilka« ycimy ilka ycimy Ilka ycimy ilka ycimy ycimy Ilka
ycimy ykodvegy c. operában nagy sikere volt. Itt ment férjhez Perreyhez. yszemelynevy
perrey yszemelynevy Perrey yszemelynevy perrey yszemelynevy yszemelynevy Perrey
yszemelynevy ykodvegy 1860- xevtizedx 1865 ban xtalanevtizedx 1875 Kassára ytelepulesy
kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy szerződött, Latabár Endréhez
yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endré yszemelynevy latabár
yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endré
yszemelynevy ykodvegy ; u. e. év tavaszán Molnár György yszemelynevy molnár
györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy
yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy budai
Népszínházához yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai Né yintezmenyy
budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né
yintezmenyy ykodvegy ment, ahol a »Dünanan«-ban ycimy dünanan ycimy Dünanan
ycimy dünanan ycimy ycimy Dünanan ycimy ykodvegy és »Ördög pirulái«-ban ycimy
ördög pirulái ycimy Ördög pirulái ycimy ördög ycimy pirulái ycimy ycimy Ördög
ycimy pirulái ycimy ykodvegy aratott szép sikert. A színház bukása után vándorútra
kelt, majd ismét Budára buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy jött, hol 3 évet töltött; innen Debrecenbe ytelepulesy debrecen
ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy szerződött, ahol férje elhalálozásával,
1870-ben xevtizedx 1875 Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy került, mint balletmesternő, Fehérváry Antalhoz. yszemelynevy
fehérváry antal yszemelynevy Fehérváry Antal yszemelynevy fehérváry
yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Fehérváry yszemelynevy Antal
yszemelynevy ykodvegy Eszerint az első női balletmesternő ő volt. 1877-ben tánciskolát
nyitott. 1871-től a Radnótfái-alapból yszemelynevy radnótfái yszemelynevy
Radnótfái yszemelynevy radnótfái yszemelynevy yszemelynevy Radnótfái
yszemelynevy ykodvegy évi 200 forint segélyt kapott. szin_III.0546.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Perrey János - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1814
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0546.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0546.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30259.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Perrey
János
Szócikk: Perrey János színházi táncmester, sz. 1814-ben,
megh. 1870. jan. 28-án, Debrecenben. Atyja a francia forradalom elől menekült és
előbb Ausztriában, majd véglegesen Pozsonyban telepedett le. Fia: János, nyugtalan
vérű gyermek volt és hajlama a tánc felé vonzotta. Legénykorában Pesten beállt Veszter
Sándor táncos-társulatához és vele az egész világot bejárta, így többek közt Londonban
is volt, hol Viktória királynő egy nagyértékű melltűvel is kitüntette. Hazatérve,
a Nemzeti Színház balletmesternek szerződtette és Szigligeti Ede azon melegében
elkeresztelte »Perrey«-nek. Írt több némajátékot. Ismertebbek: »A molnárok, vagy
éji találkozás a létrán«. Tréfás némajáték. 1863. jún. 15. »Lucifer, a zöld ördög«,
1 felv., némajáték. — Neje: Schmidt Guszti, színésznő, sz. 1835-ben. Atyja szivargyáros
volt Pesten. Ő náluk vásároltak naponta a német színház színészei, kiknek rábeszélésére
beiratkozott a színház balletkarába. Azonban a színház leégett, mire visszalépett
a polgári életbe, azután felépült az Erzsébet-téri német színház s ő újra a balletben
működik, 1850-ig, onnan ez évben a Nemzeti Színházhoz szerződött, 15 éves korában.
Különösen az »Ilka« c. operában nagy sikere volt. Itt ment férjhez Perreyhez. 1860-
ban Kassára szerződött, Latabár Endréhez ; u. e. év tavaszán Molnár György budai
Népszínházához ment, ahol a »Dünanan«-ban és »Ördög pirulái«-ban aratott szép sikert.
A színház bukása után vándorútra kelt, majd ismét Budára jött, hol 3 évet töltött;
innen Debrecenbe szerződött, ahol férje elhalálozásával, 1870-ben Kolozsvárra került,
mint balletmesternő, Fehérváry Antalhoz. Eszerint az első női balletmesternő ő volt.
1877-ben tánciskolát nyitott. 1871-től a Radnótfái-alapból évi 200 forint segélyt
kapott. szin_III.0546.pdf III