Címszó: Pesti német színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0548.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0548.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30265.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Pesti
német színészet
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530263.htm
Szócikk: Pesti (Budapest)
német színészet Pest (Budapest)
város rendszeres német (nemzetiség)
(információ)
színészete Schmallögger Johanna (személy) »impresszával«
veszi kezdetét, 1773-ban. (időpont) A
múzeumi könyvtár legrégibb német színházi almanachja (intézmény)
(információ)
szerint még 1783-ban (időpont) is
Madame Johanna Schmallögger (személy) (információ)
volt a színházak »impresszája«. 1785-ben
(időpont)
a vácikapu előtti »Hetztheater«-nek (intézmény)
Tuschl Sebestyén (személy) (információ)
»polgári kávés« volt a bérlője. A német (nemzetiség)
(információ)
színészek ezenkívül a pesti Rondellában (intézmény)
(információ)
is (a város bástyáiból alakított színházban)
játszottak, ezt később a magyar színészek »száraz malom«-nak nevezték el. Az 1808-ik
(időpont)
év előtti pénzbőség lehetővé tette, hogy Pest (Budapest)
városa, miután pénztárába a Verschönerungs - Commission intézkedései folytán is
roppant nagy összegek folytak be, az állandó német színház (intézmény)
(információ)
tervének foganatosításához kezdhetett. 1808
(időpont)
tavaszán a nádorispán felügyelete mellett megbeszélt terv alapján hozzáfogtak a
főmunkálatokhoz és 1808. (időpont) júl.
16-án, a mai Vörösmartv-téren, a Haas-palota helyén a nádor jelenlétében megtartották
az alapkőletételi ünnepet. A színház építője Aman János, (személy) bécsi
(ország)
építész (sz. 1765., (időpont) megh.
1834.). A megnyitás estéjén (1812. (időpont) febr.
9.), az akkori »Bruckgasse« lakói kivilágították az ablakaikat, különösen pazar
fényárban úszott a Kemnitzer - palota, (intézmény)
(információ)
továbbá az akkori »Harmincakhivatal« (a mai
Harmincad-utcában) és természetesen maga a színház, melyen egy hatalmas transzparens
tündökölt, a következő latin (nyelv) felirattal:
Muta propria Francisci Regis Augusti, Auspitiis Principis A:. A. Proregis Hungarie
Publico Urbis Pesthiensis (Budapest)
sumptu Haec moles surrexit In decus et oblectamentum Publicia. És ezt a lázas érdeklődéssel
vegyes készülődést nézte,, elkeseredett szívvel, ökölbe facsarodó kezekkel egy kis
csapat éhes magyar színész. Nem a német (nemzetiség)
(információ)
bajtársak sikerét irigyelték ők, hanem fájt
a lelkűknek, hogy nekik parancsszóra részt kellett venniök ezen a megnyitó ünnepélyen,
hogy a külső díszt emeljék. A magyar színészek akkori intendánsa, Mérey Sándor,
(személy)
(információ)
fölrendelte a magyar színészeket a próbaterembe
és kiadta az ukázt, hogy minden színész jelen legyen a színpadon, a férfiak díszmagyarban,
kardosan, a nők uszályos ruhákban. — Hát a magyar statisztája legyen a németnek!
(nemzetiség)
(információ)
— fakadt ki a bájos Széppataki Róza (személy) (később
Déryné), (személy)
(információ)
mikor hazamentek a próbateremből. — Hja!
— felelték neki — ez azért van, mert Mérey Sándor, (személy) (információ)
az intendáns, Czibulkánénak (személy) udvarol
és ezzel is a sikerét akarja emelni. Czibulkáné (személy) az
új német színház (intézmény)
(információ)
első primadonnája volt, felesége a régi színház
bérlőjének. (Az új színházat Szentiványi Márk (személy) (információ)
és Gyürky Pál (személy) bérelték.)
Czibulkáné (személy)
jeles színészi kvalitásait Déryné (személy) (információ)
maga is elismeri »Napló«-jában, (cím) de statisztálni
nem akart neki. — No, engem ugyan nem lát holnap a német színház! (intézmény)
(információ)
— mondá. Hazament és elkezdett beteg lenni.
Este nem érezte magát »elég« lázasnak, pedig egész délután »hodzaherbateát« ivott.
Elkérette hát a színház orvosát, elhitette vele, hogy megterhelte a gyomrát és hánytatót
adatott magának, »amit máskor fizetésért sem vett volna be«, és igaz, hogy »szintúgy
gyöngyözött a forró verejték a komlokáról«, de mégsem ment el másnap. A többi mind
ott statisztált és a függöny föllebbenésekor kétoldalt állva énekelték a »hymnusz«-t.
(Ez persze a »Gott erhalte« volt, amit akkor még nem gyűlöltek úgy a magyarok.)
A megnyitó előadás programmja a következő volt: »Ungarns erster Wohlthaeter«, (cím) melodráma,
karénekkel, szövegét írta Kotzebue Ágoston. (személy) (információ)
Ezután következett »Die Erhebung von Pest
(Budapest)
zur königlichen Freystadt«, (cím) ein historisches
Gemahlde in einem Aufzug, mely azóta teljesen elmerült az ismeretlenség homályában,
csak az egykorú »Vereinigte Ofner Pesther (Budapest)
Zeitung« (intézmény)
február 13-iki recenziójából tudjuk, hogy tárgya »nach der Geschichte von Jahr 1244.
(időpont)
bearbeitet« volt. Végre mint »Nachspiel« következett »Die Ruinen von Athen« (cím) melodráma,
ugyancsak Kotzebue (személy) (információ)
műve. Úgy az elő-, mint az utójáték szövegét
a megnyitó ünnepre rendelték meg. Hogy jutottak éppen Kotzebuehoz? (személy) (információ)
Valószínűleg az a ritka népszerűség, melynek
ez a roppant termékenységű író örvendett, vezette hozzá az intéző köröket. Számos
darabját adták úgy magyar, mint német (nyelv) (információ)
nyelven. (Különösen a »Benyovszky«-ját (cím) (információ)
ismerték országszerte.) Két magyar tárgyú
színművet is írt, »Die Corsen in Ungarn« (cím) és »Béla's
Flucht« (cím)
(utóbbit későbben megzenésítette Ruzicska Ignác) (személy) (információ)
s így megmagyarázható, hogy őt kérték fel
a szövegkönyv megírására, holott akkortájt már a politika mezején kellett őt felkeresni.
A két darab zenéjét Beethoven (személy) (információ)
szerzette. Az ő személyének bevonását számos
körülmény teszi érthetővé;. A martonvásári (megye) gróf
Brunswick Ferenccel (személy) (információ)
való barátsága ismeretes. (Neki dedikálta
a halhatatlan »Appassionata« (cím) szonátát.)
Brunswick Teréz grófnő (személy) (információ)
(Ferenc nővére) iránt való rajongása sem
titok. Azt is tudjuk, hogy Beethoven (személy) (információ)
akkor a legziláltabb pénzviszonyok között
élt. Mi sem természetesebb, mint hogy az előkelő család egy kis keresethez akarta
juttatni a mestert,. A dolog nem volt nehéz. Gróf Brunswick József (személy) (információ)
(a későbbi országbíró), Ferenc nagybátyja,
consiliárius volt a helytartó tanácsnál, amelyhez akikor a színházi ügyek tartoztak.
A helytartó tanács elnöke a nádor volt, aki pedig fivére volt Rudolf főhercegnek
(személy)
(későbbi olmützi (ország) érseknek),
ez pedig nagyon kedvelte Beethovent. (személy) (információ)
Ha most még tekintetbe vesszük, hogy sem
Mozart, (személy)
(információ)
sem Haydn (személy) (információ)
nem voltak már életben, megkaptuk a kulcsát
Beethoven (személy)
(információ)
megbízatásának. A pesti német színházban
(intézmény)
(információ)
a divatba jött színműírók, sokszor színműgyárosok,
középszerű darabjai mellett színvonalas operai előadások váltakoznak az alacsonyabb
kívánalmakkal fellépő közönség kedvéért minduntalan színrehozott alkalmi revükkel,
kérész életű, irodalmi igény híjával lévő paródiákkal és vásári látványosságokkal.
A legnagyobb baj az volt, hogy a színház túlságosan nagy volt, 3500 ember befogadására
készült az akkor még alig 35.000 lakosú Pestnek. (Budapest)
Ezenfelül még ott volt a budai Várszínház (intézmény)
(információ)
is, amely csekély látogatottsága miatt, az
egykorú jelentések szerint, csak a helytartótanács tisztviselői látogatták, — kedvezményes
jeggyel — állandóan deficittel küzdött, 1824-ig (időpont) egy
bérlő kezében volt a pesti (Budapest)
színházzal együtt. A városi tanács pedig ugyan semmi támogatásban sem részesítette
a színészetet, sőt, ha csak mód volt reá, adminisztratív szőrszálhasogatásokkal,
munkájában hátráltatta. Egységes játékstílus, jól felépített játékrend tervszerű
kialakítását pedig gátolta az a körülmény, hogy ennek az egy színháznak kellett
az összes igényeket az operától kezdve a bohózatig és a paródiáig kielégíteni. Ez
viszont nagy és sokféle képzettségű társulatot kívánt, aminek nagy költségeit csak
nehezen bírta el a legtöbbször csak gyéren látogatott színház. Ezért vagy nagynevű
külföldi vendégek fellépésével igyekeznek a bérlők közönséget teremteni, vagy pedig
engedményeket téve a közönség fejletlenebb ízlésének az irodalmi színvonal rovására.
Tartalmatlan és művészietlen kasszadarabokkal, vagy éppen cirkuszi mutatványokkal
igyekeznek az anyagi sikert biztosítani. Nem volt tehát könnyű és anyagi kockázat
híján való dolog ezidőben Pesten (Budapest)
színházbérlőnek lenni. Annál kevésbé, mert a városi tanács, hogy mentől erősebben
kezében tartsa a bérlőt, csupán három évi szerződést kötött, ami pedig túlságosan
rövid idő volt nemcsak egységes művészi színvonal megteremtésére, de a befektetett
tőke amortizálására is. Érthető tehát, hogy az első bérlőknek: Szentiványi Márk
(személy)
(információ)
és Gyürky Pál, (személy) akik
nem csekély lelkesedéssel és anyagi erővel fogtak vállalkozásukhoz, mindjárt kezdetben
nagy nehézségekkel kellett megküzdeniük.A sok vendégszereplés érthető volt, aminek
hajhászásában a vezetőség odáig ment hogy a kassza kedvéért az elsőrendű bécsi (ország) vendégek
mellett igen gyakran szerepelnek vidéki német (nemzetiség)
(információ)
színpadok másod-, harmadrendű nagyságai is.
Az anyagi eredmény mindezek dacára sivár maradt, azért a bérlők nem kívánják szerződésük
meghosszabbítását a következő három esztendőre. A tanács a színházat most gróf Ráday
Pálnak, (személy)
(információ)
a kuruc Ráday Pál (személy) (információ)
dédunokájának, Kazinczy (személy) (információ)
barátjának, aki már 1784 (időpont) óta
behatóan, elméletilég és gyakorlatilag foglalkozott színművészeti kérdésekkel, —
adta bérbe. Anyagilag kedvezőbb feltételekkel, (a két színházért évi 9000 forintot
fizet 12.000 helyett) veszi át a színházat, amelynek újjászervezéséhez nagy gonddal
és lelkesedéssel fog. Hároméves buzgólkodása erkölcsi és művészi eredményeket teremtett
ugyan, az anyagi eredmény azonban éppen nem volt megfelelő. Ennek ellenére a színház
mégis csábító vállalkozásnak tetszett, mert az 1818-ban (időpont) kezdődő
hároméves ciklus bérletét gróf Brunswick Ferenc (személy) (információ)
és Bodor Mihály (személy) (információ)
már 12.000 forint évi bérösszeg kikötésével
ütik el Ráday Pál (személy) (információ)
kezéből. Az új vezetőség alatt a művészi
vezetés jóformán csődöt mond, a bevételek fokozása miatt a bérlők ismét a látványos
játékot és aktuális paródiák előadását szorgalmazzák, de nem túlságos eredménnyel,
mert felszerelésük ugyancsak hiányos volt a látványos játékokhoz. 1819-ben (időpont) a
székesfehérvári (megye) magyar
színtársulat vendégszerepel, nagy sikert aratva Kisfaludy Károly (személy) (információ)
darabjaival. Kántornét (személy) pedig
a német (nemzetiség)
(információ)
színikritikusok őszintén irigylik, a még
kissé nehezen mozgó magyar színészettől. Az új éra nemcsak teljes anyagi, de művészi
sikertelenséggel is végződött. Nem is akadt senki a két színház bérbevételére, ezért
a polgárság részvénytársaság alakítását határozza el a két színház üzemben tartására.
Hangsúlyozzák, hogy nem az anyagi haszon vezeti a részvényjegyzőket (100 darab 1000
forintos részvényt bocsátottak ki), hanem csakis a mélyresüllyedt játékszínt akarják
felemelni. A vezetőségi élére Ráday Pált (személy) (információ)
és Szentiványit (személy) (információ)
állították. A társas vezetés azonban, mindenki
beleszólt a vezetésbe, sehogy sem bizonyult jónak, az alaptőke csakhamar elúszott
úgy, hogy a városnak kellett a társaságot kölcsönnel támogatni. Az anyagi sikertelenség
és a színház belső életében ezzel kapcsolatos súrlódások miatt Ráday (személy) (információ)
visszavonul a vezetéstől és ekkor 1823 (időpont) végén
a tagok a hátralévő időre maguk tartják üzemben a színházat. Ezek a zavarok meglazították
a társulat fegyelmét is, amivel együtt járt a művészi pangás. A régi darabok mellett
a műsoron két műfaj uralkodik: a bécsi (ország) bohózat
és a látványos komédia. Az operák mellett pedig mindjobban tért hódit a hangverseny,
itt lépett fel 1823-ban (időpont) a
tizenegyéves Liszt Ferenc (személy) (információ)
s fellépte mélységes szenzációt keltett.
Az 1824. (időpont)
év fordulópontot jelentett a pesti (Budapest)
és budai (Budapest)
német (nemzetiség)
(információ)
színészet történetében. A két színház bérletét
elválasztják egymástól, a pesti (Budapest)
színház bérlete ezzel kedvezőbb lett, mert nem kellett fedeznie a Várszínház (intézmény)
(információ)
deficitjét. A bérlők ez alkalommal a színtársulatból
kerültek ki. Babnigg Antal (személy) (információ)
tenorista és Grimm Fedor (személy) (információ)
drámai intrikus. A következő 12 év fellendülését
Grimm (személy)
(információ)
ügyes és takarékos adminisztrációjának, valamint
körültekintő művészi vezetésének köszönheti. Shakespearet (személy) gyakran
adják, de még mindig átdolgozásokban, legtöbbször, ha jónevű drámai vendégszereplők
vannak. Schiller (személy) (információ)
és Goethe (személy) (információ)
állandóan műsoron vannak, valamint Kotzebue
(személy)
(információ)
is, de az élelmes igazgató nem hanyagolja
el a kasszát dúsan megtöltő látványos attrakciókat sem. 1836-ban (időpont) Grimm
(személy)
(információ)
önként vonult vissza a bérlettől. Egy lelkes,
nemcsak művészpártoló, de a művészethez is értő gyáros, Schmidt Sándor volt (személy) (információ)
az új bérlő. Hatalmas költséggel újjászervezte
a színházat, remek díszleteket készíttetett, de nem csupán külső eszközökkel kívánt
hatni. Nála, mint egykor Rádaynál, (személy) (információ)
meg volt a céltudatos törekvés művészi együttesre
és egyforma gondot fordított a drámai és az operai előadásokra. Nemcsak elsőrangú
színészgárdát teremtett, de nagy hírű vendégek felléptével is gyakran tarkította
a műsort. A Schmidt (személy) (információ)
utáni igazgatók, Frank Gusztáv (személy) (információ)
és Forst József, (személy) (információ)
már nem tudtak a színház életének újabb lendületet
adni. A magyar színház diadalmasan kivívta az első helyet Pest (Budapest)
művészi életében. A német (nemzetiség)
(információ)
színészet élete a visszafejlődés, mely már
csak a mult tradícióin táplálkozik. A drámai előadások még magasabb színvonalon
vannak, mint az operaiak, egy-két Shakespeare-alakítás (személy) (információ)
kimutathatóan nagy hatással volt Egressy
Gábor (személy)
(információ)
művészetére is. Az igazgatók megint mindenféle
látványossággal kísérleteznek, mindez meglehetős eredményt biztosít nekik. Egy új
fűtőkészülék berendezésével a színház téli látogatottságát akarván emelni, nyilván
annak elővigyázatlan kezelése folytán 1847 (időpont) február
2-ikára virradó éjjel tűz támad, amely porig hamvasztja a színház épületét s megsemmisült
egyben a pesti (Budapest)
német (nemzetiség)
(információ)
színészet uralma is. Objektív megállapítható,
hogy a pesti (Budapest)
német (nemzetiség)
(információ)
színészet kezdete jótékony hatást gyakorolt
a magyar színművészet stílusának kialakulására. Közönsége legnagyobbrészt magyar
vagy erősen magyarosodó pestiekből (Budapest)
állván, jelentőségét mindinkább elvesztette a magyar játékszín diadalmas előnyomulása
folytán. A fizikai pusztulás (a tűzvész) már csak ezt a gyors visszafejlődési folyamatot
pecsételte meg... A katasztrófa után Zay Károly (személy) azt
indítványozta, hogy adják át a Nemzeti Színházat (intézmény)
(információ)
a németeknek (nemzetiség)
(információ)
s azok helyén építsenek a magyaroknak új
színházat. A terv azonban nem valósult meg ilyen formában. (A színház leégése után
300 ember maradt kenyér nélkül, kiknek felsegítésére a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagjai előadták az »Ernáni« (cím) c. operát,
melynek jövedelméből 252 pfrtot juttattak német (nemzetiség)
(információ)
kollégáikak, Hollósy Kornélia (személy) (információ)
pedig jutalomjátékának féljövedelmét ajánlotta
fel. (»Pesti Divatlap«, (intézmény)
(információ)
1847. (időpont) 6.
és 7. szám.) Ez utóbb újra felépült, de 1849-ben (időpont) bombák
elpusztították ; (homlokzata még mintegy húsz évig fennállt, boltokat telepítettek
bele) ezt egy bizottság vezette, majd Kalis (személy) nevű
igazgató állt a vezetés élén. 1852-ben (időpont) a
redoute-színház is leégett. Itt Heimer, (személy) majd
Witte (személy)
volt az igazgató. 1853. (időpont) máj.
elején az Uj- (ma Erzsébet-)téren felépült egy ideiglenes (u. n. Noth-theater),
(intézmény)
mely az »Orleansi szűz«-el (cím) (információ)
kezdte előadásait. (Lásd: »Szépirodalmi Lapok«,
(intézmény)
1853. (időpont)
36. szám.) Igazgató: Witte. (személy) E
színháznak Pollack Mihály (személy) volt
az építője, míg a festményeit Hübler, (személy) akadémiai
festőművész készítette. (»Délibáb«, (intézmény)
(információ)
1853. (időpont) II.
kötet, 610. oldal.) A későbbi igazgatók: Ditrich, (személy) Treichlinger
(személy)
(1 napig!), Gundy (személy) (1857—1860.),
(időpont)
Alsdorf (személy)
(információ)
(1862-ig), (időpont) Winter
(személy)
(1864-ig), (időpont)
Röhring (személy)
(1865-ig) (időpont)
és Landvogt (személy)
1867. (időpont)
virágvasárnapjáig. Itt az utolsó előadás 1870. (időpont) húsvéthétfőn
volt, Gundy (személy)
igazgatása alatt. E színházat 1870. (időpont) jún.
havában bontották le. Ekkoriban nyílhatott meg (pontos adatok nincsenek) a Hermina-térre
(a mai M. Kir. Operaház (intézmény)
telkén) néző kisebb színház (az Operaház (intézmény)
(információ)
hajósuccai bejáratával szemben lévő kétemeletes
házban), ahol rendszeres német (nyelv) (információ)
előadások folytak; 1876. (időpont) november
végén e színházat Guttmann (személy) (információ)
igazgató bezárta. Orfeum lett az épületből,
de egy- egy német (nyelv) (információ)
előadás akadt benne: a magyar születésű Jány
János (személy)
a »Falu rosszá«-t (cím) (információ)
(Der Dorflump) (cím) játszotta,
a pesti (Budapest)
Koch Sándor (személy)
tragédiájában lépett fel. Közben — 1860. (időpont) aug.
26-án — megnyílt Alsdorf Károly (személy) (információ)
lövöldetéri színháza (intézmény)
is. Itt 1866-ban (időpont) Landvogt,
(személy)
1867-től (időpont)
3 évig Gundy (személy)
az igazgató, aki a városligetben színkört is épített. A telekért évi 1000 frtnyi
bért fizetett. Pesten (Budapest)
1867. (időpont)
júl. elején vendégszerepelt Gallmeyer Pepi (személy) (információ)
és Geistinger Mari. (személy) (információ)
Volt még egy német színház, (intézmény)
(információ)
a gyapjuutcai (L. o.) Ezt a Variétés -
részvénytársulat emelte a német (nemzetiség)
(információ)
múzsa számára. (Lásd még: Pesti herminatéri
német színház.) (intézmény)
(információ)
szin_III.0548.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Pesti német színészet címszóvég 30265 Szócikk:
Pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy német színészet
Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy város rendszeres
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészete Schmallögger Johanna yszemelynevy
schmallögger johanna yszemelynevy Schmallögger Johanna yszemelynevy
schmallögger yszemelynevy johanna yszemelynevy yszemelynevy Schmallögger
yszemelynevy Johanna yszemelynevy ykodvegy »impresszával« veszi kezdetét, 1773-ban.
A xtalanevtizedx 1785 múzeumi könyvtár legrégibb német színházi almanachja yintezmenyy
német színházi almanach yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy
színházi yintezmenyy almanach yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy sz
yintezmenyy ykodvegy szerint még 1783-ban xevtizedx 1785 is Madame Johanna Schmallögger
yszemelynevy madame johanna schmallögger yszemelynevy Madame Johanna
Schmallögger yszemelynevy madame yszemelynevy johanna yszemelynevy schmallögger
yszemelynevy yszemelynevy Madame yszemelynevy Johan volt a színházak »impresszája«.
1785-ben a xtalanevtizedx 1795 xtalanevtizedx 1805 vácikapu előtti »Hetztheater«-nek
yintezmenyy hetztheater yintezmenyy Hetzthea yintezmenyy hetztheater
yintezmenyy yintezmenyy Hetzthea yintezmenyy ykodvegy Tuschl Sebestyén yszemelynevy
tuschl sebestyén yszemelynevy Tuschl Sebestyén yszemelynevy tuschl yszemelynevy
sebestyén yszemelynevy yszemelynevy Tuschl yszemelynevy Sebestyén yszemelynevy
ykodvegy »polgári kávés« volt a bérlője. A német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színészek ezenkívül a pesti Rondellában yintezmenyy pesti
rondella yintezmenyy pesti Ro yintezmenyy pesti yintezmenyy rondella
yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Ro yintezmenyy ykodvegy is (a város bástyáiból
alakított színházban) játszottak, ezt később a magyar színészek »száraz malom«-nak
nevezték el. Az 1808-ik xevtizedx 1805 év előtti pénzbőség lehetővé tette, hogy
Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy városa, miután
pénztárába a Verschönerungs - Commission intézkedései folytán is roppant nagy összegek
folytak be, az állandó német színház yintezmenyy német színház yintezmenyy
német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német
yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy tervének foganatosításához kezdhetett. 1808
tavaszán a nádorispán felügyelete mellett megbeszélt terv alapján hozzáfogtak a
főmunkálatokhoz és 1808. júl. 16-án, a mai Vörösmartv-téren, a Haas-palota helyén
a nádor jelenlétében megtartották az alapkőletételi ünnepet. A színház építője Aman
János, yszemelynevy aman jános yszemelynevy Aman János yszemelynevy aman
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Aman yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria
ykodvegy építész (sz. 1765., xevtizedx 1765 megh. xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx
1785 1834.). A megnyitás estéjén (1812. xevtizedx 1815 febr. 9.), az akkori »Bruckgasse«
lakói kivilágították az ablakaikat, különösen pazar fényárban úszott a Kemnitzer
- palota, yintezmenyy kemnitzer - palota yintezmenyy Kemnitze yintezmenyy
kemnitzer yintezmenyy - yintezmenyy palota yintezmenyy yintezmenyy Kemnitze
yintezmenyy ykodvegy továbbá az akkori »Harmincakhivatal« (a mai Harmincad-utcában)
és természetesen maga a színház, melyen egy hatalmas transzparens tündökölt, a következő
latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy ynyelvy latin ynyelvy
ykodvegy felirattal: Muta propria Francisci Regis Augusti, Auspitiis Principis A:.
A. Proregis Hungarie Publico Urbis Pesthiensis pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy sumptu Haec moles surrexit In decus et oblectamentum
Publicia. És ezt a lázas érdeklődéssel vegyes készülődést nézte,, elkeseredett szívvel,
ökölbe facsarodó kezekkel egy kis csapat éhes magyar színész. Nem a német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy bajtársak sikerét irigyelték ők, hanem fájt a lelkűknek, hogy
nekik parancsszóra részt kellett venniök ezen a megnyitó ünnepélyen, hogy a külső
díszt emeljék. A magyar színészek akkori intendánsa, Mérey Sándor, yszemelynevy
mérey sándor yszemelynevy Mérey Sándor yszemelynevy mérey yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Mérey yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy fölrendelte
a magyar színészeket a próbaterembe és kiadta az ukázt, hogy minden színész jelen
legyen a színpadon, a férfiak díszmagyarban, kardosan, a nők uszályos ruhákban.
— Hát a magyar statisztája legyen a németnek! ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy —
fakadt ki a bájos Széppataki Róza yszemelynevy széppataki róza yszemelynevy
Széppataki Róza yszemelynevy széppataki yszemelynevy róza yszemelynevy
yszemelynevy Széppataki yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy (később Déryné),
yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy
yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy mikor hazamentek a próbateremből. — Hja!
— felelték neki — ez azért van, mert Mérey Sándor, yszemelynevy mérey sándor
yszemelynevy Mérey Sándor yszemelynevy mérey yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Mérey yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy az intendáns, Czibulkánénak
yszemelynevy czibulkáne yszemelynevy Czibulkáné yszemelynevy czibulkáne
yszemelynevy yszemelynevy Czibulkáné yszemelynevy ykodvegy udvarol és ezzel is a
sikerét akarja emelni. Czibulkáné yszemelynevy czibulkáne yszemelynevy
Czibulkáné yszemelynevy czibulkáne yszemelynevy yszemelynevy Czibulkáné
yszemelynevy ykodvegy az új német színház yintezmenyy német színház yintezmenyy
német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német
yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy első primadonnája volt, felesége a régi színház
bérlőjének. (Az új színházat Szentiványi Márk yszemelynevy szentiványi márk
yszemelynevy Szentiványi Márk yszemelynevy szentiványi yszemelynevy márk
yszemelynevy yszemelynevy Szentiványi yszemelynevy Márk yszemelynevy ykodvegy és
Gyürky Pál yszemelynevy gyürky pál yszemelynevy Gyürky Pál yszemelynevy gyürky
yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Gyürky yszemelynevy Pál yszemelynevy
ykodvegy bérelték.) Czibulkáné yszemelynevy czibulkáne yszemelynevy Czibulkáné
yszemelynevy czibulkáne yszemelynevy yszemelynevy Czibulkáné yszemelynevy
ykodvegy jeles színészi kvalitásait Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy
Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy
ykodvegy maga is elismeri »Napló«-jában, ycimy napló ycimy Napló ycimy napló
ycimy ycimy Napló ycimy ykodvegy de statisztálni nem akart neki. — No, engem ugyan
nem lát holnap a német színház! yintezmenyy német színház yintezmenyy német sz
yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy
sz yintezmenyy ykodvegy — mondá. Hazament és elkezdett beteg lenni. Este nem érezte
magát »elég« lázasnak, pedig egész délután »hodzaherbateát« ivott. Elkérette hát
a színház orvosát, elhitette vele, hogy megterhelte a gyomrát és hánytatót adatott
magának, »amit máskor fizetésért sem vett volna be«, és igaz, hogy »szintúgy gyöngyözött
a forró verejték a komlokáról«, de mégsem ment el másnap. A többi mind ott statisztált
és a függöny föllebbenésekor kétoldalt állva énekelték a »hymnusz«-t. (Ez persze
a »Gott erhalte« volt, amit akkor még nem gyűlöltek úgy a magyarok.) A megnyitó
előadás programmja a következő volt: »Ungarns erster Wohlthaeter«, ycimy
ungarns erster wohlthaeter ycimy Ungarns erster Wohlthaeter ycimy ungarns ycimy
erster ycimy wohlthaeter ycimy ycimy Ungarns ycimy erster ycimy Wohlthaeter
ycimy ykodvegy melodráma, karénekkel, szövegét írta Kotzebue Ágoston. yszemelynevy
kotzebue ágoston yszemelynevy Kotzebue Ágoston yszemelynevy kotzebue
yszemelynevy ágoston yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy Ágoston
yszemelynevy ykodvegy Ezután következett »Die Erhebung von Pest pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy zur königlichen Freystadt«,
ycimy die erhebung von pest zur königlichen freystadt ycimy Die Erhebung von
Pest zur königlichen Freystadt ycimy die ycimy erhebung ycimy von ycimy pest
ycimy zur ycimy königlichen ycimy freystadt yc ein historisches Gemahlde in einem
Aufzug, mely azóta teljesen elmerült az ismeretlenség homályában, csak az egykorú
»Vereinigte Ofner Pesther pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Zeitung« yintezmenyy vereinigte ofner pesther zeitung yintezmenyy
Vereinig yintezmenyy vereinigte yintezmenyy ofner yintezmenyy pesther
yintezmenyy zeitung yintezmenyy yintezmenyy Vereinig yintezmenyy ykodvegy február
13-iki recenziójából tudjuk, hogy tárgya »nach der Geschichte von Jahr 1244. xevtizedx
1245 bearbeitet« xtalanevtizedx 1255 xtalanevtizedx 1265 volt. Végre mint »Nachspiel«
következett »Die Ruinen von Athen« ycimy die ruinen von athen ycimy Die Ruinen
von Athen ycimy die ycimy ruinen ycimy von ycimy athen ycimy ycimy Die ycimy
Ruinen ycimy von ycimy Athen ycimy ykodvegy melodráma, ugyancsak Kotzebue yszemelynevy
kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy
Kotzebue yszemelynevy ykodvegy műve. Úgy az elő-, mint az utójáték szövegét a megnyitó
ünnepre rendelték meg. Hogy jutottak éppen Kotzebuehoz? yszemelynevy kotzebue
yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue
yszemelynevy ykodvegy Valószínűleg az a ritka népszerűség, melynek ez a roppant
termékenységű író örvendett, vezette hozzá az intéző köröket. Számos darabját adták
úgy magyar, mint német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy
ynyelvy német ynyelvy ykodvegy nyelven. (Különösen a »Benyovszky«-ját ycimy
benyovszky ycimy Benyovszky ycimy benyovszky ycimy ycimy Benyovszky ycimy
ykodvegy ismerték országszerte.) Két magyar tárgyú színművet is írt, »Die Corsen
in Ungarn« ycimy die corsen in ungarn ycimy Die Corsen in Ungarn ycimy die ycimy
corsen ycimy in ycimy ungarn ycimy ycimy Die ycimy Corsen ycimy in ycimy Ungarn
ycimy ykodvegy és »Béla's Flucht« ycimy béla's flucht ycimy Béla's Flucht ycimy
béla's ycimy flucht ycimy ycimy Béla's ycimy Flucht ycimy ykodvegy (utóbbit későbben
megzenésítette Ruzicska Ignác) yszemelynevy ruzicska ignác yszemelynevy
Ruzicska Ignác yszemelynevy ruzicska yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy
Ruzicska yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy s így megmagyarázható, hogy őt
kérték fel a szövegkönyv megírására, holott akkortájt már a politika mezején kellett
őt felkeresni. A két darab zenéjét Beethoven yszemelynevy beethoven
yszemelynevy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy
Beethoven yszemelynevy ykodvegy szerzette. Az ő személyének bevonását számos körülmény
teszi érthetővé;. A martonvásári ytelepulesy martonvásár ytelepulesy
martonvásár ymegyey fejér megye ykodvegy gróf Brunswick Ferenccel yszemelynevy
gróf brunswick ferenc yszemelynevy gróf Brunswick Ferenc yszemelynevy gróf
yszemelynevy brunswick yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy gróf
yszemelynevy Brunswick yszemelynevy Fe való barátsága ismeretes. (Neki dedikálta
a halhatatlan »Appassionata« ycimy appassionata ycimy Appassionata ycimy appassionata
ycimy ycimy Appassionata ycimy ykodvegy szonátát.) Brunswick Teréz grófnő yszemelynevy
brunswick teréz grófnő yszemelynevy Brunswick Teréz grófnő yszemelynevy
brunswick yszemelynevy teréz yszemelynevy grófnő yszemelynevy yszemelynevy
Brunswick yszemelynevy Teréz yszemelynev (Ferenc nővére) iránt való rajongása sem
titok. Azt is tudjuk, hogy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy
Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy Beethoven
yszemelynevy ykodvegy akkor a legziláltabb pénzviszonyok között élt. Mi sem természetesebb,
mint hogy az előkelő család egy kis keresethez akarta juttatni a mestert,. A dolog
nem volt nehéz. Gróf Brunswick József yszemelynevy gróf brunswick józsef
yszemelynevy Gróf Brunswick József yszemelynevy gróf yszemelynevy brunswick
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Gróf yszemelynevy Brunswick
yszemelynevy Jó (a későbbi országbíró), Ferenc nagybátyja, consiliárius volt a helytartó
tanácsnál, amelyhez akikor a színházi ügyek tartoztak. A helytartó tanács elnöke
a nádor volt, aki pedig fivére volt Rudolf főhercegnek yszemelynevy rudolf
főherceg yszemelynevy Rudolf főherceg yszemelynevy rudolf yszemelynevy főherceg
yszemelynevy yszemelynevy Rudolf yszemelynevy főherceg yszemelynevy ykodvegy (későbbi
olmützi ytelepulesy olmütz ytelepulesy olmütz yorszagy Csehország ykodvegy érseknek),
ez pedig nagyon kedvelte Beethovent. yszemelynevy beethoven yszemelynevy
Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy Beethoven
yszemelynevy ykodvegy Ha most még tekintetbe vesszük, hogy sem Mozart, yszemelynevy
mozart yszemelynevy Mozart yszemelynevy mozart yszemelynevy yszemelynevy Mozart
yszemelynevy ykodvegy sem Haydn yszemelynevy haydn yszemelynevy Haydn
yszemelynevy haydn yszemelynevy yszemelynevy Haydn yszemelynevy ykodvegy nem voltak
már életben, megkaptuk a kulcsát Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy
Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy Beethoven
yszemelynevy ykodvegy megbízatásának. A pesti német színházban yintezmenyy
pesti német színház yintezmenyy pesti né yintezmenyy pesti yintezmenyy német
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy né yintezmenyy
ykodvegy a divatba jött színműírók, sokszor színműgyárosok, középszerű darabjai
mellett színvonalas operai előadások váltakoznak az alacsonyabb kívánalmakkal fellépő
közönség kedvéért minduntalan színrehozott alkalmi revükkel, kérész életű, irodalmi
igény híjával lévő paródiákkal és vásári látványosságokkal. A legnagyobb baj az
volt, hogy a színház túlságosan nagy volt, 3500 ember befogadására készült az akkor
még alig 35.000 lakosú Pestnek. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy Ezenfelül még ott volt a budai Várszínház yintezmenyy budai
várszínház yintezmenyy budai Vá yintezmenyy budai yintezmenyy várszínház
yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Vá yintezmenyy ykodvegy is, amely csekély
látogatottsága miatt, az egykorú jelentések szerint, csak a helytartótanács tisztviselői
látogatták, — kedvezményes jeggyel — állandóan deficittel küzdött, 1824-ig xevtizedx
1825 egy bérlő kezében volt a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy színházzal együtt. A városi tanács pedig ugyan semmi támogatásban
sem részesítette a színészetet, sőt, ha csak mód volt reá, adminisztratív szőrszálhasogatásokkal,
munkájában hátráltatta. Egységes játékstílus, jól felépített játékrend tervszerű
kialakítását pedig gátolta az a körülmény, hogy ennek az egy színháznak kellett
az összes igényeket az operától kezdve a bohózatig és a paródiáig kielégíteni. Ez
viszont nagy és sokféle képzettségű társulatot kívánt, aminek nagy költségeit csak
nehezen bírta el a legtöbbször csak gyéren látogatott színház. Ezért vagy nagynevű
külföldi vendégek fellépésével igyekeznek a bérlők közönséget teremteni, vagy pedig
engedményeket téve a közönség fejletlenebb ízlésének az irodalmi színvonal rovására.
Tartalmatlan és művészietlen kasszadarabokkal, vagy éppen cirkuszi mutatványokkal
igyekeznek az anyagi sikert biztosítani. Nem volt tehát könnyű és anyagi kockázat
híján való dolog ezidőben Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy színházbérlőnek lenni. Annál kevésbé, mert a városi tanács, hogy
mentől erősebben kezében tartsa a bérlőt, csupán három évi szerződést kötött, ami
pedig túlságosan rövid idő volt nemcsak egységes művészi színvonal megteremtésére,
de a befektetett tőke amortizálására is. Érthető tehát, hogy az első bérlőknek:
Szentiványi Márk yszemelynevy szentiványi márk yszemelynevy Szentiványi Márk
yszemelynevy szentiványi yszemelynevy márk yszemelynevy yszemelynevy
Szentiványi yszemelynevy Márk yszemelynevy ykodvegy és Gyürky Pál, yszemelynevy
gyürky pál yszemelynevy Gyürky Pál yszemelynevy gyürky yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Gyürky yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy akik nem
csekély lelkesedéssel és anyagi erővel fogtak vállalkozásukhoz, mindjárt kezdetben
nagy nehézségekkel kellett megküzdeniük.A sok vendégszereplés érthető volt, aminek
hajhászásában a vezetőség odáig ment hogy a kassza kedvéért az elsőrendű bécsi ytelepulesy
bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy vendégek mellett igen gyakran szerepelnek
vidéki német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpadok másod-, harmadrendű
nagyságai is. Az anyagi eredmény mindezek dacára sivár maradt, azért a bérlők nem
kívánják szerződésük meghosszabbítását a következő három esztendőre. A tanács a
színházat most gróf Ráday Pálnak, yszemelynevy gróf ráday pál yszemelynevy gróf
Ráday Pál yszemelynevy gróf yszemelynevy ráday yszemelynevy pál yszemelynevy
yszemelynevy gróf yszemelynevy Ráday yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy a kuruc
Ráday Pál yszemelynevy ráday pál yszemelynevy Ráday Pál yszemelynevy ráday
yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy Pál yszemelynevy
ykodvegy dédunokájának, Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy Kazinczy
yszemelynevy kazinczy yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy ykodvegy barátjának,
aki már 1784 xevtizedx 1785 óta xtalanevtizedx 1795 xtalanevtizedx 1805 behatóan,
elméletilég és gyakorlatilag foglalkozott színművészeti kérdésekkel, — adta bérbe.
Anyagilag kedvezőbb feltételekkel, (a két színházért évi 9000 forintot fizet 12.000
helyett) veszi át a színházat, amelynek újjászervezéséhez nagy gonddal és lelkesedéssel
fog. Hároméves buzgólkodása erkölcsi és művészi eredményeket teremtett ugyan, az
anyagi eredmény azonban éppen nem volt megfelelő. Ennek ellenére a színház mégis
csábító vállalkozásnak tetszett, mert az 1818-ban xevtizedx 1815 kezdődő hároméves
ciklus bérletét gróf Brunswick Ferenc yszemelynevy gróf brunswick ferenc
yszemelynevy gróf Brunswick Ferenc yszemelynevy gróf yszemelynevy brunswick
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Brunswick
yszemelynevy Fe és Bodor Mihály yszemelynevy bodor mihály yszemelynevy Bodor
Mihály yszemelynevy bodor yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Bodor
yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy már 12.000 forint évi bérösszeg kikötésével
ütik el Ráday Pál yszemelynevy ráday pál yszemelynevy Ráday Pál yszemelynevy
ráday yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy Pál
yszemelynevy ykodvegy kezéből. Az új vezetőség alatt a művészi vezetés jóformán
csődöt mond, a bevételek fokozása miatt a bérlők ismét a látványos játékot és aktuális
paródiák előadását szorgalmazzák, de nem túlságos eredménnyel, mert felszerelésük
ugyancsak hiányos volt a látványos játékokhoz. 1819-ben a xtalanevtizedx 1825 székesfehérvári
ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy székesfehérvár ymegyey fejér megye
ykodvegy magyar színtársulat vendégszerepel, nagy sikert aratva Kisfaludy Károly
yszemelynevy kisfaludy károly yszemelynevy Kisfaludy Károly yszemelynevy
kisfaludy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy
Károly yszemelynevy ykodvegy darabjaival. Kántornét yszemelynevy kántorne
yszemelynevy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné
yszemelynevy ykodvegy pedig a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színikritikusok
őszintén irigylik, a még kissé nehezen mozgó magyar színészettől. Az új éra nemcsak
teljes anyagi, de művészi sikertelenséggel is végződött. Nem is akadt senki a két
színház bérbevételére, ezért a polgárság részvénytársaság alakítását határozza el
a két színház üzemben tartására. Hangsúlyozzák, hogy nem az anyagi haszon vezeti
a részvényjegyzőket (100 darab 1000 forintos részvényt bocsátottak ki), hanem csakis
a mélyresüllyedt játékszínt akarják felemelni. A vezetőségi élére Ráday Pált yszemelynevy
ráday pál yszemelynevy Ráday Pál yszemelynevy ráday yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy és Szentiványit
yszemelynevy szentiványi yszemelynevy Szentiványi yszemelynevy szentiványi
yszemelynevy yszemelynevy Szentiványi yszemelynevy ykodvegy állították. A társas
vezetés azonban, mindenki beleszólt a vezetésbe, sehogy sem bizonyult jónak, az
alaptőke csakhamar elúszott úgy, hogy a városnak kellett a társaságot kölcsönnel
támogatni. Az anyagi sikertelenség és a színház belső életében ezzel kapcsolatos
súrlódások miatt Ráday yszemelynevy ráday yszemelynevy Ráday yszemelynevy ráday
yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy ykodvegy visszavonul a vezetéstől és
ekkor 1823 xevtizedx 1825 végén a tagok a hátralévő időre maguk tartják üzemben
a színházat. Ezek a zavarok meglazították a társulat fegyelmét is, amivel együtt
járt a művészi pangás. A régi darabok mellett a műsoron két műfaj uralkodik: a bécsi
ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy bohózat és a látványos
komédia. Az operák mellett pedig mindjobban tért hódit a hangverseny, itt lépett
fel 1823-ban a tizenegyéves Liszt Ferenc yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy
Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy
Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy s fellépte mélységes szenzációt
keltett. Az 1824. év xtalanevtizedx 1835 fordulópontot jelentett a pesti pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és budai buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színészet történetében. A két színház bérletét elválasztják
egymástól, a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színház
bérlete ezzel kedvezőbb lett, mert nem kellett fedeznie a Várszínház yintezmenyy
várszínház yintezmenyy Várszính yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy
Várszính yintezmenyy ykodvegy deficitjét. A bérlők ez alkalommal a színtársulatból
kerültek ki. Babnigg Antal yszemelynevy babnigg antal yszemelynevy Babnigg
Antal yszemelynevy babnigg yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Babnigg
yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy tenorista és Grimm Fedor yszemelynevy
grimm fedor yszemelynevy Grimm Fedor yszemelynevy grimm yszemelynevy fedor
yszemelynevy yszemelynevy Grimm yszemelynevy Fedor yszemelynevy ykodvegy drámai
intrikus. A következő 12 év fellendülését Grimm yszemelynevy grimm yszemelynevy
Grimm yszemelynevy grimm yszemelynevy yszemelynevy Grimm yszemelynevy ykodvegy ügyes
és takarékos adminisztrációjának, valamint körültekintő művészi vezetésének köszönheti.
Shakespearet yszemelynevy shakespea yszemelynevy Shakespea yszemelynevy
shakespea yszemelynevy yszemelynevy Shakespea yszemelynevy ykodvegy gyakran adják,
de még mindig átdolgozásokban, legtöbbször, ha jónevű drámai vendégszereplők vannak.
Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller
yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy és Goethe yszemelynevy
goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe
yszemelynevy ykodvegy állandóan műsoron vannak, valamint Kotzebue yszemelynevy
kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy
Kotzebue yszemelynevy ykodvegy is, de az élelmes igazgató nem hanyagolja el a kasszát
dúsan megtöltő látványos attrakciókat sem. 1836-ban xevtizedx 1835 Grimm yszemelynevy
grimm yszemelynevy Grimm yszemelynevy grimm yszemelynevy yszemelynevy Grimm
yszemelynevy ykodvegy önként vonult vissza a bérlettől. Egy lelkes, nemcsak művészpártoló,
de a művészethez is értő gyáros, Schmidt Sándor volt yszemelynevy schmidt
sándor yszemelynevy Schmidt Sándor yszemelynevy schmidt yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Schmidt yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy az új
bérlő. Hatalmas költséggel újjászervezte a színházat, remek díszleteket készíttetett,
de nem csupán külső eszközökkel kívánt hatni. Nála, mint egykor Rádaynál, yszemelynevy
ráday yszemelynevy Ráday yszemelynevy ráday yszemelynevy yszemelynevy Ráday
yszemelynevy ykodvegy meg volt a céltudatos törekvés művészi együttesre és egyforma
gondot fordított a drámai és az operai előadásokra. Nemcsak elsőrangú színészgárdát
teremtett, de nagy hírű vendégek felléptével is gyakran tarkította a műsort. A Schmidt
yszemelynevy schmidt yszemelynevy Schmidt yszemelynevy schmidt yszemelynevy
yszemelynevy Schmidt yszemelynevy ykodvegy utáni igazgatók, Frank Gusztáv yszemelynevy
frank gusztáv yszemelynevy Frank Gusztáv yszemelynevy frank yszemelynevy
gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Frank yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy
ykodvegy és Forst József, yszemelynevy forst józsef yszemelynevy Forst József
yszemelynevy forst yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Forst
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy már nem tudtak a színház életének újabb
lendületet adni. A magyar színház diadalmasan kivívta az első helyet Pest pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy művészi életében. A német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet élete a visszafejlődés, mely
már csak a mult tradícióin táplálkozik. A drámai előadások még magasabb színvonalon
vannak, mint az operaiak, egy-két Shakespeare-alakítás yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy
Shakespeare yszemelynevy ykodvegy kimutathatóan nagy hatással volt Egressy Gábor
yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy
yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor
yszemelynevy ykodvegy művészetére is. Az igazgatók megint mindenféle látványossággal
kísérleteznek, mindez meglehetős eredményt biztosít nekik. Egy új fűtőkészülék berendezésével
a színház téli látogatottságát akarván emelni, nyilván annak elővigyázatlan kezelése
folytán 1847 xevtizedx 1845 február 2-ikára virradó éjjel tűz támad, amely porig
hamvasztja a színház épületét s megsemmisült egyben a pesti pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet
uralma is. Objektív megállapítható, hogy a pesti pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet
kezdete jótékony hatást gyakorolt a magyar színművészet stílusának kialakulására.
Közönsége legnagyobbrészt magyar vagy erősen magyarosodó pestiekből pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy állván, jelentőségét mindinkább
elvesztette a magyar játékszín diadalmas előnyomulása folytán. A fizikai pusztulás
(a tűzvész) már csak ezt a gyors visszafejlődési folyamatot pecsételte meg... A
katasztrófa után Zay Károly yszemelynevy zay károly yszemelynevy Zay Károly
yszemelynevy zay yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Zay yszemelynevy
Károly yszemelynevy ykodvegy azt indítványozta, hogy adják át a Nemzeti Színházat
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a németeknek ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy s azok helyén építsenek a magyaroknak új színházat. A terv
azonban nem valósult meg ilyen formában. (A színház leégése után 300 ember maradt
kenyér nélkül, kiknek felsegítésére a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagjai előadták az »Ernáni« ycimy
ernáni ycimy Ernáni ycimy ernáni ycimy ycimy Ernáni ycimy ykodvegy c. operát, melynek
jövedelméből 252 pfrtot juttattak német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy kollégáikak,
Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy kornélia yszemelynevy Hollósy Kornélia
yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollósy
yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy pedig jutalomjátékának féljövedelmét
ajánlotta fel. (»Pesti Divatlap«, yintezmenyy pesti divatlap yintezmenyy Pesti
Di yintezmenyy pesti yintezmenyy divatlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti
yintezmenyy Di yintezmenyy ykodvegy 1847. 6. és 7. szám.) Ez utóbb újra felépült,
de 1849-ben bombák elpusztították ; (homlokzata még mintegy húsz évig fennállt,
boltokat telepítettek bele) ezt egy bizottság vezette, majd Kalis yszemelynevy
kalis yszemelynevy Kalis yszemelynevy kalis yszemelynevy yszemelynevy Kalis
yszemelynevy ykodvegy nevű igazgató állt a vezetés élén. 1852-ben xevtizedx
1855 a redoute-színház is leégett. Itt Heimer, yszemelynevy heimer yszemelynevy
Heimer yszemelynevy heimer yszemelynevy yszemelynevy Heimer yszemelynevy
ykodvegy majd Witte yszemelynevy witte yszemelynevy Witte yszemelynevy witte
yszemelynevy yszemelynevy Witte yszemelynevy ykodvegy volt az igazgató. 1853. máj.
elején az Uj- (ma Erzsébet-)téren felépült egy ideiglenes (u. n. Noth-theater),
yintezmenyy noth-theater yintezmenyy Noth-the yintezmenyy noth-theater
yintezmenyy yintezmenyy Noth-the yintezmenyy ykodvegy mely az »Orleansi szűz«-el
ycimy orleansi szűz ycimy Orleansi szűz ycimy orleansi ycimy szűz ycimy ycimy
Orleansi ycimy szűz ycimy ykodvegy kezdte előadásait. (Lásd: »Szépirodalmi Lapok«,
yintezmenyy szépirodalmi lapok yintezmenyy Szépirod yintezmenyy szépirodalmi
yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Szépirod yintezmenyy ykodvegy 1853. 36.
szám.) Igazgató: Witte. yszemelynevy witte yszemelynevy Witte yszemelynevy
witte yszemelynevy yszemelynevy Witte yszemelynevy ykodvegy E színháznak Pollack
Mihály yszemelynevy pollack mihály yszemelynevy Pollack Mihály yszemelynevy
pollack yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Pollack yszemelynevy
Mihály yszemelynevy ykodvegy volt az építője, míg a festményeit Hübler, yszemelynevy
hübler yszemelynevy Hübler yszemelynevy hübler yszemelynevy yszemelynevy Hübler
yszemelynevy ykodvegy akadémiai festőművész készítette. (»Délibáb«, yintezmenyy
délibáb yintezmenyy Délibáb yintezmenyy délibáb yintezmenyy yintezmenyy Délibáb
yintezmenyy ykodvegy 1853. II. kötet, 610. oldal.) A későbbi igazgatók: Ditrich,
yszemelynevy ditrich yszemelynevy Ditrich yszemelynevy ditrich yszemelynevy
yszemelynevy Ditrich yszemelynevy ykodvegy Treichlinger yszemelynevy
treichlinger yszemelynevy Treichlinger yszemelynevy treichlinger yszemelynevy
yszemelynevy Treichlinger yszemelynevy ykodvegy (1 napig!), Gundy yszemelynevy
gundy yszemelynevy Gundy yszemelynevy gundy yszemelynevy yszemelynevy Gundy
yszemelynevy ykodvegy (1857—1860.), xevtizedx 1865 Alsdorf yszemelynevy alsdorf
yszemelynevy Alsdorf yszemelynevy alsdorf yszemelynevy yszemelynevy Alsdorf
yszemelynevy ykodvegy (1862-ig), Winter yszemelynevy winter yszemelynevy Winter
yszemelynevy winter yszemelynevy yszemelynevy Winter yszemelynevy ykodvegy (1864-ig),
Röhring yszemelynevy röhring yszemelynevy Röhring yszemelynevy röhring
yszemelynevy yszemelynevy Röhring yszemelynevy ykodvegy (1865-ig) és Landvogt yszemelynevy
landvogt yszemelynevy Landvogt yszemelynevy landvogt yszemelynevy yszemelynevy
Landvogt yszemelynevy ykodvegy 1867. virágvasárnapjáig. Itt az utolsó előadás 1870.
xevtizedx 1875 húsvéthétfőn volt, Gundy yszemelynevy gundy yszemelynevy Gundy
yszemelynevy gundy yszemelynevy yszemelynevy Gundy yszemelynevy ykodvegy igazgatása
alatt. E színházat 1870. jún. havában bontották le. Ekkoriban nyílhatott meg (pontos
adatok nincsenek) a Hermina-térre (a mai M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir.
operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy
operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy telkén)
néző kisebb színház (az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy hajósuccai
bejáratával szemben lévő kétemeletes házban), ahol rendszeres német ynyelvy
német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy előadások
folytak; 1876. november végén e színházat Guttmann yszemelynevy guttmann
yszemelynevy Guttmann yszemelynevy guttmann yszemelynevy yszemelynevy Guttmann
yszemelynevy ykodvegy igazgató bezárta. Orfeum lett az épületből, de egy- egy német
ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy
ykodvegy előadás akadt benne: a magyar születésű Jány János yszemelynevy jány
jános yszemelynevy Jány János yszemelynevy jány yszemelynevy jános yszemelynevy
yszemelynevy Jány yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy a »Falu rosszá«-t ycimy
falu rossza ycimy Falu rosszá ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy
rosszá ycimy ykodvegy (Der Dorflump) ycimy der dorflump ycimy Der Dorflump
ycimy der ycimy dorflump ycimy ycimy Der ycimy Dorflump ycimy ykodvegy játszotta,
a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Koch Sándor
yszemelynevy koch sándor yszemelynevy Koch Sándor yszemelynevy koch
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Koch yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy tragédiájában lépett fel. Közben — 1860. xevtizedx 1865 aug.
26-án — megnyílt Alsdorf Károly yszemelynevy alsdorf károly yszemelynevy
Alsdorf Károly yszemelynevy alsdorf yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy
Alsdorf yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy lövöldetéri színháza yintezmenyy
lövöldetéri színház yintezmenyy lövöldet yintezmenyy lövöldetéri yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy lövöldet yintezmenyy ykodvegy is. Itt 1866-ban Landvogt,
yszemelynevy landvogt yszemelynevy Landvogt yszemelynevy landvogt yszemelynevy
yszemelynevy Landvogt yszemelynevy ykodvegy 1867-től 3 évig Gundy yszemelynevy
gundy yszemelynevy Gundy yszemelynevy gundy yszemelynevy yszemelynevy Gundy
yszemelynevy ykodvegy az igazgató, aki a városligetben színkört is épített. A telekért
évi 1000 frtnyi bért fizetett. Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy 1867. júl. elején vendégszerepelt Gallmeyer Pepi yszemelynevy
gallmeyer pepi yszemelynevy Gallmeyer Pepi yszemelynevy gallmeyer yszemelynevy
pepi yszemelynevy yszemelynevy Gallmeyer yszemelynevy Pepi yszemelynevy
ykodvegy és Geistinger Mari. yszemelynevy geistinger mari yszemelynevy
Geistinger Mari yszemelynevy geistinger yszemelynevy mari yszemelynevy
yszemelynevy Geistinger yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy Volt még egy német
színház, yintezmenyy német színház yintezmenyy német sz yintezmenyy német
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy
ykodvegy a gyapjuutcai (L. o.) Ezt a Variétés - részvénytársulat emelte a német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy múzsa számára. (Lásd még: Pesti herminatéri
német színház.) yintezmenyy pesti herminatéri német színház yintezmenyy Pesti
he yintezmenyy pesti yintezmenyy herminatéri yintezmenyy német yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy he yintezm szin_III.0548.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Pesti német színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0548.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0548.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30265.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Pesti
német színészet
Szócikk: Pesti német színészet Pest város rendszeres
német színészete Schmallögger Johanna »impresszával« veszi kezdetét, 1773-ban. A
múzeumi könyvtár legrégibb német színházi almanachja szerint még 1783-ban is Madame
Johanna Schmallögger volt a színházak »impresszája«. 1785-ben a vácikapu előtti
»Hetztheater«-nek Tuschl Sebestyén »polgári kávés« volt a bérlője. A német színészek
ezenkívül a pesti Rondellában is (a város bástyáiból alakított színházban) játszottak,
ezt később a magyar színészek »száraz malom«-nak nevezték el. Az 1808-ik év előtti
pénzbőség lehetővé tette, hogy Pest városa, miután pénztárába a Verschönerungs
- Commission intézkedései folytán is roppant nagy összegek folytak be, az állandó
német színház tervének foganatosításához kezdhetett. 1808 tavaszán a nádorispán
felügyelete mellett megbeszélt terv alapján hozzáfogtak a főmunkálatokhoz és 1808.
júl. 16-án, a mai Vörösmartv-téren, a Haas-palota helyén a nádor jelenlétében megtartották
az alapkőletételi ünnepet. A színház építője Aman János, bécsi építész (sz. 1765.,
megh. 1834.). A megnyitás estéjén (1812. febr. 9.), az akkori »Bruckgasse« lakói
kivilágították az ablakaikat, különösen pazar fényárban úszott a Kemnitzer -
palota, továbbá az akkori »Harmincakhivatal« (a mai Harmincad-utcában) és természetesen
maga a színház, melyen egy hatalmas transzparens tündökölt, a következő latin felirattal:
Muta propria Francisci Regis Augusti, Auspitiis Principis A:. A. Proregis Hungarie
Publico Urbis Pesthiensis sumptu Haec moles surrexit In decus et oblectamentum Publicia.
És ezt a lázas érdeklődéssel vegyes készülődést nézte,, elkeseredett szívvel, ökölbe
facsarodó kezekkel egy kis csapat éhes magyar színész. Nem a német bajtársak sikerét
irigyelték ők, hanem fájt a lelkűknek, hogy nekik parancsszóra részt kellett venniök
ezen a megnyitó ünnepélyen, hogy a külső díszt emeljék. A magyar színészek akkori
intendánsa, Mérey Sándor, fölrendelte a magyar színészeket a próbaterembe és kiadta
az ukázt, hogy minden színész jelen legyen a színpadon, a férfiak díszmagyarban,
kardosan, a nők uszályos ruhákban. — Hát a magyar statisztája legyen a németnek!
— fakadt ki a bájos Széppataki Róza (később Déryné), mikor hazamentek a próbateremből.
— Hja! — felelték neki — ez azért van, mert Mérey Sándor, az intendáns, Czibulkánénak
udvarol és ezzel is a sikerét akarja emelni. Czibulkáné az új német színház első
primadonnája volt, felesége a régi színház bérlőjének. (Az új színházat Szentiványi
Márk és Gyürky Pál bérelték.) Czibulkáné jeles színészi kvalitásait Déryné maga
is elismeri »Napló«-jában, de statisztálni nem akart neki. — No, engem ugyan nem
lát holnap a német színház! — mondá. Hazament és elkezdett beteg lenni. Este nem
érezte magát »elég« lázasnak, pedig egész délután »hodzaherbateát« ivott. Elkérette
hát a színház orvosát, elhitette vele, hogy megterhelte a gyomrát és hánytatót adatott
magának, »amit máskor fizetésért sem vett volna be«, és igaz, hogy »szintúgy gyöngyözött
a forró verejték a komlokáról«, de mégsem ment el másnap. A többi mind ott statisztált
és a függöny föllebbenésekor kétoldalt állva énekelték a »hymnusz«-t. (Ez persze
a »Gott erhalte« volt, amit akkor még nem gyűlöltek úgy a magyarok.) A megnyitó
előadás programmja a következő volt: »Ungarns erster Wohlthaeter«, melodráma, karénekkel,
szövegét írta Kotzebue Ágoston. Ezután következett »Die Erhebung von Pest zur königlichen
Freystadt«, ein historisches Gemahlde in einem Aufzug, mely azóta teljesen elmerült
az ismeretlenség homályában, csak az egykorú »Vereinigte Ofner Pesther Zeitung«
február 13-iki recenziójából tudjuk, hogy tárgya »nach der Geschichte von Jahr 1244.
bearbeitet« volt. Végre mint »Nachspiel« következett »Die Ruinen von Athen« melodráma,
ugyancsak Kotzebue műve. Úgy az elő-, mint az utójáték szövegét a megnyitó ünnepre
rendelték meg. Hogy jutottak éppen Kotzebuehoz? Valószínűleg az a ritka népszerűség,
melynek ez a roppant termékenységű író örvendett, vezette hozzá az intéző köröket.
Számos darabját adták úgy magyar, mint német nyelven. (Különösen a »Benyovszky«-ját
ismerték országszerte.) Két magyar tárgyú színművet is írt, »Die Corsen in Ungarn«
és »Béla's Flucht« (utóbbit későbben megzenésítette Ruzicska Ignác) s így megmagyarázható,
hogy őt kérték fel a szövegkönyv megírására, holott akkortájt már a politika mezején
kellett őt felkeresni. A két darab zenéjét Beethoven szerzette. Az ő személyének
bevonását számos körülmény teszi érthetővé;. A martonvásári gróf Brunswick Ferenccel
való barátsága ismeretes. (Neki dedikálta a halhatatlan »Appassionata« szonátát.)
Brunswick Teréz grófnő (Ferenc nővére) iránt való rajongása sem titok. Azt is tudjuk,
hogy Beethoven akkor a legziláltabb pénzviszonyok között élt. Mi sem természetesebb,
mint hogy az előkelő család egy kis keresethez akarta juttatni a mestert,. A dolog
nem volt nehéz. Gróf Brunswick József (a későbbi országbíró), Ferenc nagybátyja,
consiliárius volt a helytartó tanácsnál, amelyhez akikor a színházi ügyek tartoztak.
A helytartó tanács elnöke a nádor volt, aki pedig fivére volt Rudolf főhercegnek
(későbbi olmützi érseknek), ez pedig nagyon kedvelte Beethovent. Ha most még tekintetbe
vesszük, hogy sem Mozart, sem Haydn nem voltak már életben, megkaptuk a kulcsát
Beethoven megbízatásának. A pesti német színházban a divatba jött színműírók, sokszor
színműgyárosok, középszerű darabjai mellett színvonalas operai előadások váltakoznak
az alacsonyabb kívánalmakkal fellépő közönség kedvéért minduntalan színrehozott
alkalmi revükkel, kérész életű, irodalmi igény híjával lévő paródiákkal és vásári
látványosságokkal. A legnagyobb baj az volt, hogy a színház túlságosan nagy volt,
3500 ember befogadására készült az akkor még alig 35.000 lakosú Pestnek. Ezenfelül
még ott volt a budai Várszínház is, amely csekély látogatottsága miatt, az egykorú
jelentések szerint, csak a helytartótanács tisztviselői látogatták, — kedvezményes
jeggyel — állandóan deficittel küzdött, 1824-ig egy bérlő kezében volt a pesti színházzal
együtt. A városi tanács pedig ugyan semmi támogatásban sem részesítette a színészetet,
sőt, ha csak mód volt reá, adminisztratív szőrszálhasogatásokkal, munkájában hátráltatta.
Egységes játékstílus, jól felépített játékrend tervszerű kialakítását pedig gátolta
az a körülmény, hogy ennek az egy színháznak kellett az összes igényeket az operától
kezdve a bohózatig és a paródiáig kielégíteni. Ez viszont nagy és sokféle képzettségű
társulatot kívánt, aminek nagy költségeit csak nehezen bírta el a legtöbbször csak
gyéren látogatott színház. Ezért vagy nagynevű külföldi vendégek fellépésével igyekeznek
a bérlők közönséget teremteni, vagy pedig engedményeket téve a közönség fejletlenebb
ízlésének az irodalmi színvonal rovására. Tartalmatlan és művészietlen kasszadarabokkal,
vagy éppen cirkuszi mutatványokkal igyekeznek az anyagi sikert biztosítani. Nem
volt tehát könnyű és anyagi kockázat híján való dolog ezidőben Pesten színházbérlőnek
lenni. Annál kevésbé, mert a városi tanács, hogy mentől erősebben kezében tartsa
a bérlőt, csupán három évi szerződést kötött, ami pedig túlságosan rövid idő volt
nemcsak egységes művészi színvonal megteremtésére, de a befektetett tőke amortizálására
is. Érthető tehát, hogy az első bérlőknek: Szentiványi Márk és Gyürky Pál, akik
nem csekély lelkesedéssel és anyagi erővel fogtak vállalkozásukhoz, mindjárt kezdetben
nagy nehézségekkel kellett megküzdeniük.A sok vendégszereplés érthető volt, aminek
hajhászásában a vezetőség odáig ment hogy a kassza kedvéért az elsőrendű bécsi vendégek
mellett igen gyakran szerepelnek vidéki német színpadok másod-, harmadrendű nagyságai
is. Az anyagi eredmény mindezek dacára sivár maradt, azért a bérlők nem kívánják
szerződésük meghosszabbítását a következő három esztendőre. A tanács a színházat
most gróf Ráday Pálnak, a kuruc Ráday Pál dédunokájának, Kazinczy barátjának, aki
már 1784 óta behatóan, elméletilég és gyakorlatilag foglalkozott színművészeti kérdésekkel,
— adta bérbe. Anyagilag kedvezőbb feltételekkel, (a két színházért évi 9000 forintot
fizet 12.000 helyett) veszi át a színházat, amelynek újjászervezéséhez nagy gonddal
és lelkesedéssel fog. Hároméves buzgólkodása erkölcsi és művészi eredményeket teremtett
ugyan, az anyagi eredmény azonban éppen nem volt megfelelő. Ennek ellenére a színház
mégis csábító vállalkozásnak tetszett, mert az 1818-ban kezdődő hároméves ciklus
bérletét gróf Brunswick Ferenc és Bodor Mihály már 12.000 forint évi bérösszeg kikötésével
ütik el Ráday Pál kezéből. Az új vezetőség alatt a művészi vezetés jóformán csődöt
mond, a bevételek fokozása miatt a bérlők ismét a látványos játékot és aktuális
paródiák előadását szorgalmazzák, de nem túlságos eredménnyel, mert felszerelésük
ugyancsak hiányos volt a látványos játékokhoz. 1819-ben a székesfehérvári magyar
színtársulat vendégszerepel, nagy sikert aratva Kisfaludy Károly darabjaival. Kántornét
pedig a német színikritikusok őszintén irigylik, a még kissé nehezen mozgó magyar
színészettől. Az új éra nemcsak teljes anyagi, de művészi sikertelenséggel is végződött.
Nem is akadt senki a két színház bérbevételére, ezért a polgárság részvénytársaság
alakítását határozza el a két színház üzemben tartására. Hangsúlyozzák, hogy nem
az anyagi haszon vezeti a részvényjegyzőket (100 darab 1000 forintos részvényt bocsátottak
ki), hanem csakis a mélyresüllyedt játékszínt akarják felemelni. A vezetőségi élére
Ráday Pált és Szentiványit állították. A társas vezetés azonban, mindenki beleszólt
a vezetésbe, sehogy sem bizonyult jónak, az alaptőke csakhamar elúszott úgy, hogy
a városnak kellett a társaságot kölcsönnel támogatni. Az anyagi sikertelenség és
a színház belső életében ezzel kapcsolatos súrlódások miatt Ráday visszavonul a
vezetéstől és ekkor 1823 végén a tagok a hátralévő időre maguk tartják üzemben a
színházat. Ezek a zavarok meglazították a társulat fegyelmét is, amivel együtt járt
a művészi pangás. A régi darabok mellett a műsoron két műfaj uralkodik: a bécsi
bohózat és a látványos komédia. Az operák mellett pedig mindjobban tért hódit a
hangverseny, itt lépett fel 1823-ban a tizenegyéves Liszt Ferenc s fellépte mélységes
szenzációt keltett. Az 1824. év fordulópontot jelentett a pesti és budai német színészet
történetében. A két színház bérletét elválasztják egymástól, a pesti színház bérlete
ezzel kedvezőbb lett, mert nem kellett fedeznie a Várszínház deficitjét. A bérlők
ez alkalommal a színtársulatból kerültek ki. Babnigg Antal tenorista és Grimm Fedor
drámai intrikus. A következő 12 év fellendülését Grimm ügyes és takarékos adminisztrációjának,
valamint körültekintő művészi vezetésének köszönheti. Shakespearet gyakran adják,
de még mindig átdolgozásokban, legtöbbször, ha jónevű drámai vendégszereplők vannak.
Schiller és Goethe állandóan műsoron vannak, valamint Kotzebue is, de az élelmes
igazgató nem hanyagolja el a kasszát dúsan megtöltő látványos attrakciókat sem.
1836-ban Grimm önként vonult vissza a bérlettől. Egy lelkes, nemcsak művészpártoló,
de a művészethez is értő gyáros, Schmidt Sándor volt az új bérlő. Hatalmas költséggel
újjászervezte a színházat, remek díszleteket készíttetett, de nem csupán külső eszközökkel
kívánt hatni. Nála, mint egykor Rádaynál, meg volt a céltudatos törekvés művészi
együttesre és egyforma gondot fordított a drámai és az operai előadásokra. Nemcsak
elsőrangú színészgárdát teremtett, de nagy hírű vendégek felléptével is gyakran
tarkította a műsort. A Schmidt utáni igazgatók, Frank Gusztáv és Forst József, már
nem tudtak a színház életének újabb lendületet adni. A magyar színház diadalmasan
kivívta az első helyet Pest művészi életében. A német színészet élete a visszafejlődés,
mely már csak a mult tradícióin táplálkozik. A drámai előadások még magasabb színvonalon
vannak, mint az operaiak, egy-két Shakespeare-alakítás kimutathatóan nagy hatással
volt Egressy Gábor művészetére is. Az igazgatók megint mindenféle látványossággal
kísérleteznek, mindez meglehetős eredményt biztosít nekik. Egy új fűtőkészülék berendezésével
a színház téli látogatottságát akarván emelni, nyilván annak elővigyázatlan kezelése
folytán 1847 február 2-ikára virradó éjjel tűz támad, amely porig hamvasztja a színház
épületét s megsemmisült egyben a pesti német színészet uralma is. Objektív megállapítható,
hogy a pesti német színészet kezdete jótékony hatást gyakorolt a magyar színművészet
stílusának kialakulására. Közönsége legnagyobbrészt magyar vagy erősen magyarosodó
pestiekből állván, jelentőségét mindinkább elvesztette a magyar játékszín diadalmas
előnyomulása folytán. A fizikai pusztulás (a tűzvész) már csak ezt a gyors visszafejlődési
folyamatot pecsételte meg... A katasztrófa után Zay Károly azt indítványozta, hogy
adják át a Nemzeti Színházat a németeknek s azok helyén építsenek a magyaroknak
új színházat. A terv azonban nem valósult meg ilyen formában. (A színház leégése
után 300 ember maradt kenyér nélkül, kiknek felsegítésére a Nemzeti Színház tagjai
előadták az »Ernáni« c. operát, melynek jövedelméből 252 pfrtot juttattak német
kollégáikak, Hollósy Kornélia pedig jutalomjátékának féljövedelmét ajánlotta fel.
(»Pesti Divatlap«, 1847. 6. és 7. szám.) Ez utóbb újra felépült, de 1849-ben bombák
elpusztították ; (homlokzata még mintegy húsz évig fennállt, boltokat telepítettek
bele) ezt egy bizottság vezette, majd Kalis nevű igazgató állt a vezetés élén. 1852-ben
a redoute-színház is leégett. Itt Heimer, majd Witte volt az igazgató. 1853. máj.
elején az Uj- (ma Erzsébet-)téren felépült egy ideiglenes (u. n. Noth-theater),
mely az »Orleansi szűz«-el kezdte előadásait. (Lásd: »Szépirodalmi Lapok«, 1853.
36. szám.) Igazgató: Witte. E színháznak Pollack Mihály volt az építője, míg a festményeit
Hübler, akadémiai festőművész készítette. (»Délibáb«, 1853. II. kötet, 610. oldal.)
A későbbi igazgatók: Ditrich, Treichlinger (1 napig!), Gundy (1857—1860.), Alsdorf
(1862-ig), Winter (1864-ig), Röhring (1865-ig) és Landvogt 1867. virágvasárnapjáig.
Itt az utolsó előadás 1870. húsvéthétfőn volt, Gundy igazgatása alatt. E színházat
1870. jún. havában bontották le. Ekkoriban nyílhatott meg (pontos adatok nincsenek)
a Hermina-térre (a mai M. Kir. Operaház telkén) néző kisebb színház (az Operaház
hajósuccai bejáratával szemben lévő kétemeletes házban), ahol rendszeres német előadások
folytak; 1876. november végén e színházat Guttmann igazgató bezárta. Orfeum lett
az épületből, de egy- egy német előadás akadt benne: a magyar születésű Jány János
a »Falu rosszá«-t (Der Dorflump) játszotta, a pesti Koch Sándor tragédiájában lépett
fel. Közben — 1860. aug. 26-án — megnyílt Alsdorf Károly lövöldetéri színháza is.
Itt 1866-ban Landvogt, 1867-től 3 évig Gundy az igazgató, aki a városligetben színkört
is épített. A telekért évi 1000 frtnyi bért fizetett. Pesten 1867. júl. elején vendégszerepelt
Gallmeyer Pepi és Geistinger Mari. Volt még egy német színház, a gyapjuutcai (L.
o.) Ezt a Variétés - részvénytársulat emelte a német múzsa számára. (Lásd még: Pesti
herminatéri német színház.) szin_III.0548.pdf III