Címszó: Petőfi Zoltán - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1848
SZULETESIEVTIZED 1845
CSALADTAGJA Petőfi István
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0573.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0573.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30292.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Petőfi
Zoltán
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530292.htm
Szócikk: Petőfi Zoltán színész, Petőfi Sándor (személy) (információ)
fia, sz. 1848. (születés
éve) dec. 15-én. Debrecenben, (megye) megh.
1870. nov. 5-én, Budapesten, (Budapest)
a Sándor u. 12. szám alatti házban, hajnali 3 órakor. (Keresztszülei Arany János
(személy)
(információ)
és neje voltak.) Atyja halála után Erdődön,
(megye) nagyatyjánál
és Pesten, (Budapest)
mostohaatyjánál, Horváth Ádám (személy) (információ)
egyetemi tanárnál nevelkedett. 1865—66-ban
(időpont)
Szarvason (megye)
járta iskoláit, az ottani ev. főgimnáziumban, ahol nagybátyja, P. István, (személy) atyailag
gondoskodott róla. De P.Zoltán (személy) a
veleszületett könnyelmű hajlamát követve, csakhamar összeütközésbe jutott az iskolai
törvényekkel. S bár nagybátyja kérlelte, később szigorral kivánt hatni rá, de mindez
hasztalan volt. Különös kedvvel látogatta a paraszt lakodalmakat, hol igen szívesen
látott vendég volt s deli alkata, ügyes tánca, behízelgő modora mindenki tetszését
megnyerte. Sötétkékszínű fekete zsinórral sujtásozott magyar nadrágban és fekete
attilában, fényes, magassarkú és sokráncos csizmában járt és amerre ment, áhítattal
kisérték minden lépését. Nemsokára nyűgnek tekintette a fegyelmezett iskolai életet
s amint az első vándorszínész-csapat beállított Szarvasra, (megye) azonnal
színésznek akart felcsapni. De a színigazgató, Csaby Imre, (személy) (információ)
okosabb volt, semhogy Petőfi (személy) (információ)
nagyreményű fiát befogadta volna társulatához,
sőt merő jóakaratból azonnal besúgta a dolgot a gimnázium igazgatójának, Tatay Istvánnak,
(személy)
(információ)
ki Zoltán sorsát szívén hordva, szigorúan
megleckéztette őt. De ekkor minden intés hiábavaló volt. Most már mindenáron színész
akart lenni s mert célját Szarvason (megye) el nem
érhette, búcsúzatlanul neki indult a nagy világnak. Elvándorolt a szomszédos Mezőtúrra
(megye) és
az ott működő színész-társulatnál felvétette magát. De P. István (személy) rögtön
ott termett és elvitte magával Csákóra, (megye) azzal
a szándékkal, hogy ott személyes felügyelete alatt mint magántanuló folytassa tanulmányait.
Zoltán ki is húzta nála tavaszig, amibe belejátszott az is, hogy később kitört betegsége
ekkor már mutatkozni kezdett, mert itt is hónapokig gyöngélkedett. Tavaszra azonban
visszanyerte rugékonyságát s most már nagybátyja tudatta vele, hogy a Vll-ik gimnáziumi
osztály második félévére személyesen íratja őt be magántanulónak Pesten, (Budapest)
hogy az elmaradt vizsgálatot letehesse. 1867.ápr. (időpont) 20-án
Zoltán erre ismét eltünt Csákóról (megye) és egyenesen
Debrecenbe (megye)
ment, ahol akkor Lángh Boldizsár színigazgató 30 frt havi fizetéssel segédszínésznek
szerződtette. 1868-ban (időpont) Szegeden
(megye) működött,
Kocsiszovszky Jusztinnál, (személy) ahol
P. Zoltán (személy)
rendkívül szerette a kényelmet, átaludta a próbákat és akaratlan hanyagságával gyakran
megzavarta a rendet és igazgatója csak azért nézte el e szabálytalanságot, mert
Petőfi (személy)
(információ)
fiáról volt szó. Ez időben megpróbálkozott
egyszeregyszer nagyobb szereppel is, de sikert nem tudott fölmutatni. Egyik jelentősebb
szerepe a »Barankovics György«-ben (cím) a fiatalabb
fiú volt. Gyenge színész volt., Alakja, megjelenése tetszetős volt ugyan, de fátyolozott
hangja miatt nagyobb szerepekre nem vállalkozhatott, mindamellett megmaradt e pályán
1869. (időpont)
év őszéig. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben (ország) töltötte,
ahonnan kissé megerősödve tért haza, de pár hónap múlva elhunyt. Gyászjelentését
halála előtt két évvel ő maga készítette el Puszta-Csákón. (megye) Hamvait
a Petőfi - Társaság (intézmény)
(információ)
1908. (időpont) okt.
24-én exhumáltatta és a Petőfi-családdal (személy) (információ)
közös sírba helyezték el a kerepesi-úti temetőben.
Alakját »Zoltánka« (cím) c. alatt
színpadra vitte Krúdy Gyula, (személy) bemutatta
a Magyar Színház, (intézmény)
(információ)
1913. (időpont) nov.
15-én, Törzs Jenővel (személy) (információ)
a címszerepben. szin_III.0573.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Petőfi Zoltán címszóvég 30292 Szócikk: Petőfi
Zoltán színész, Petőfi Sándor yszemelynevy petőfi sándor yszemelynevy Petőfi
Sándor yszemelynevy petőfi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy fia, sz. 1848. dec. xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 15-én. Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy
Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy megh. 1870. nov. 5-én, Budapesten, Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Sándor u. 12. szám alatti
házban, hajnali 3 órakor. (Keresztszülei Arany János yszemelynevy arany jános
yszemelynevy Arany János yszemelynevy arany yszemelynevy jános yszemelynevy
yszemelynevy Arany yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy és neje voltak.) Atyja
halála után Erdődön, ytelepulesy erdőd ytelepulesy Erdőd ymegyey szatmár megye
ykodvegy nagyatyjánál és Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy mostohaatyjánál, Horváth Ádám yszemelynevy horváth ádám
yszemelynevy Horváth Ádám yszemelynevy horváth yszemelynevy ádám yszemelynevy
yszemelynevy Horváth yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy egyetemi tanárnál nevelkedett.
1865—66-ban xevtizedx 1865 Szarvason ytelepulesy szarvas ytelepulesy Szarvas
ymegyey békés megye ykodvegy járta iskoláit, az ottani ev. főgimnáziumban, ahol
nagybátyja, P. István, yszemelynevy p. istván yszemelynevy P. István
yszemelynevy p. yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy P. yszemelynevy
István yszemelynevy ykodvegy atyailag gondoskodott róla. De P.Zoltán yszemelynevy
p.zoltán yszemelynevy P.Zoltán yszemelynevy p.zoltán yszemelynevy yszemelynevy
P.Zoltán yszemelynevy ykodvegy a veleszületett könnyelmű hajlamát követve, csakhamar
összeütközésbe jutott az iskolai törvényekkel. S bár nagybátyja kérlelte, később
szigorral kivánt hatni rá, de mindez hasztalan volt. Különös kedvvel látogatta a
paraszt lakodalmakat, hol igen szívesen látott vendég volt s deli alkata, ügyes
tánca, behízelgő modora mindenki tetszését megnyerte. Sötétkékszínű fekete zsinórral
sujtásozott magyar nadrágban és fekete attilában, fényes, magassarkú és sokráncos
csizmában járt és amerre ment, áhítattal kisérték minden lépését. Nemsokára nyűgnek
tekintette a fegyelmezett iskolai életet s amint az első vándorszínész-csapat beállított
Szarvasra, ytelepulesy szarvas ytelepulesy Szarvas ymegyey békés megye ykodvegy
azonnal színésznek akart felcsapni. De a színigazgató, Csaby Imre, yszemelynevy
csaby imre yszemelynevy Csaby Imre yszemelynevy csaby yszemelynevy imre
yszemelynevy yszemelynevy Csaby yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy okosabb
volt, semhogy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy
petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy nagyreményű fiát befogadta
volna társulatához, sőt merő jóakaratból azonnal besúgta a dolgot a gimnázium igazgatójának,
Tatay Istvánnak, yszemelynevy tatay istván yszemelynevy Tatay István
yszemelynevy tatay yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Tatay
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy ki Zoltán sorsát szívén hordva, szigorúan
megleckéztette őt. De ekkor minden intés hiábavaló volt. Most már mindenáron színész
akart lenni s mert célját Szarvason ytelepulesy szarvas ytelepulesy Szarvas
ymegyey békés megye ykodvegy el nem érhette, búcsúzatlanul neki indult a nagy világnak.
Elvándorolt a szomszédos Mezőtúrra ytelepulesy mezőtúr ytelepulesy Mezőtúr
ymegyey jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy és az ott működő színész-társulatnál
felvétette magát. De P. István yszemelynevy p. istván yszemelynevy P. István
yszemelynevy p. yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy P. yszemelynevy
István yszemelynevy ykodvegy rögtön ott termett és elvitte magával Csákóra, ytelepulesy
csákó ytelepulesy Csákó ymegyey torda-aranyos megye ykodvegy azzal a szándékkal,
hogy ott személyes felügyelete alatt mint magántanuló folytassa tanulmányait. Zoltán
ki is húzta nála tavaszig, amibe belejátszott az is, hogy később kitört betegsége
ekkor már mutatkozni kezdett, mert itt is hónapokig gyöngélkedett. Tavaszra azonban
visszanyerte rugékonyságát s most már nagybátyja tudatta vele, hogy a Vll-ik gimnáziumi
osztály második félévére személyesen íratja őt be magántanulónak Pesten, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hogy az elmaradt vizsgálatot
letehesse. 1867.ápr. 20-án Zoltán erre ismét eltünt Csákóról ytelepulesy csákó
ytelepulesy Csákó ymegyey torda-aranyos megye ykodvegy és egyenesen Debrecenbe ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy ment, ahol akkor Lángh
Boldizsár yszemelynevy lángh boldizsár ykodvegy színigazgató 30 frt havi fizetéssel
segédszínésznek szerződtette. 1868-ban Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy
Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy működött, Kocsiszovszky Jusztinnál, yszemelynevy
kocsiszovszky jusztin yszemelynevy Kocsiszovszky Jusztin yszemelynevy
kocsiszovszky yszemelynevy jusztin yszemelynevy yszemelynevy Kocsiszovszky
yszemelynevy Jusztin yszemelynevy ykodvegy ahol P. Zoltán yszemelynevy p.
zoltán yszemelynevy P. Zoltán yszemelynevy p. yszemelynevy zoltán yszemelynevy
yszemelynevy P. yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy rendkívül szerette a kényelmet,
átaludta a próbákat és akaratlan hanyagságával gyakran megzavarta a rendet és igazgatója
csak azért nézte el e szabálytalanságot, mert Petőfi yszemelynevy petőfi
yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy ykodvegy fiáról volt szó. Ez időben megpróbálkozott egyszeregyszer
nagyobb szereppel is, de sikert nem tudott fölmutatni. Egyik jelentősebb szerepe
a »Barankovics György«-ben ycimy barankovics györgy ycimy Barankovics György
ycimy barankovics ycimy györgy ycimy ycimy Barankovics ycimy György ycimy
ykodvegy a fiatalabb fiú volt. Gyenge színész volt., Alakja, megjelenése tetszetős
volt ugyan, de fátyolozott hangja miatt nagyobb szerepekre nem vállalkozhatott,
mindamellett megmaradt e pályán 1869. év xtalanevtizedx 1875 őszéig. Életének utolsó
nyarát Gleichenbergben ytelepulesy gleichenberg ytelepulesy Gleichenberg
yorszagy Ausztria ykodvegy töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza, de pár
hónap múlva elhunyt. Gyászjelentését halála előtt két évvel ő maga készítette el
Puszta-Csákón. ytelepulesy puszta-csákó ytelepulesy Puszta-Csákó ymegyey békés
megye ykodvegy Hamvait a Petőfi - Társaság yintezmenyy petőfi - társaság
yintezmenyy Petőfi - yintezmenyy petőfi yintezmenyy - yintezmenyy társaság
yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy 1908. xevtizedx
1905 okt. 24-én exhumáltatta és a Petőfi-családdal yszemelynevy petőfi
yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy ykodvegy közös sírba helyezték el a kerepesi-úti temetőben. Alakját
»Zoltánka« ycimy zoltánka ycimy Zoltánka ycimy zoltánka ycimy ycimy Zoltánka
ycimy ykodvegy c. alatt színpadra vitte Krúdy Gyula, yszemelynevy krúdy gyula
yszemelynevy Krúdy Gyula yszemelynevy krúdy yszemelynevy gyula yszemelynevy
yszemelynevy Krúdy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy bemutatta a Magyar Színház,
yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1913.
xevtizedx 1915 nov. 15-én, Törzs Jenővel yszemelynevy törzs jenő yszemelynevy
Törzs Jenő yszemelynevy törzs yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Törzs
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy a címszerepben. szin_III.0573.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Petőfi Zoltán - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1848
SZULETESIEVTIZED 1845
CSALADTAGJA Petőfi István
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0573.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0573.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30292.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Petőfi
Zoltán
Szócikk: Petőfi Zoltán színész, Petőfi Sándor fia,
sz. 1848. dec. 15-én. Debrecenben, megh. 1870. nov. 5-én, Budapesten, a Sándor u.
12. szám alatti házban, hajnali 3 órakor. (Keresztszülei Arany János és neje voltak.)
Atyja halála után Erdődön, nagyatyjánál és Pesten, mostohaatyjánál, Horváth Ádám
egyetemi tanárnál nevelkedett. 1865—66-ban Szarvason járta iskoláit, az ottani ev.
főgimnáziumban, ahol nagybátyja, P. István, atyailag gondoskodott róla. De P.Zoltán
a veleszületett könnyelmű hajlamát követve, csakhamar összeütközésbe jutott az iskolai
törvényekkel. S bár nagybátyja kérlelte, később szigorral kivánt hatni rá, de mindez
hasztalan volt. Különös kedvvel látogatta a paraszt lakodalmakat, hol igen szívesen
látott vendég volt s deli alkata, ügyes tánca, behízelgő modora mindenki tetszését
megnyerte. Sötétkékszínű fekete zsinórral sujtásozott magyar nadrágban és fekete
attilában, fényes, magassarkú és sokráncos csizmában járt és amerre ment, áhítattal
kisérték minden lépését. Nemsokára nyűgnek tekintette a fegyelmezett iskolai életet
s amint az első vándorszínész-csapat beállított Szarvasra, azonnal színésznek akart
felcsapni. De a színigazgató, Csaby Imre, okosabb volt, semhogy Petőfi nagyreményű
fiát befogadta volna társulatához, sőt merő jóakaratból azonnal besúgta a dolgot
a gimnázium igazgatójának, Tatay Istvánnak, ki Zoltán sorsát szívén hordva, szigorúan
megleckéztette őt. De ekkor minden intés hiábavaló volt. Most már mindenáron színész
akart lenni s mert célját Szarvason el nem érhette, búcsúzatlanul neki indult a
nagy világnak. Elvándorolt a szomszédos Mezőtúrra és az ott működő színész-társulatnál
felvétette magát. De P. István rögtön ott termett és elvitte magával Csákóra, azzal
a szándékkal, hogy ott személyes felügyelete alatt mint magántanuló folytassa tanulmányait.
Zoltán ki is húzta nála tavaszig, amibe belejátszott az is, hogy később kitört betegsége
ekkor már mutatkozni kezdett, mert itt is hónapokig gyöngélkedett. Tavaszra azonban
visszanyerte rugékonyságát s most már nagybátyja tudatta vele, hogy a Vll-ik gimnáziumi
osztály második félévére személyesen íratja őt be magántanulónak Pesten, hogy az
elmaradt vizsgálatot letehesse. 1867.ápr. 20-án Zoltán erre ismét eltünt Csákóról
és egyenesen Debrecenbe ment, ahol akkor Lángh Boldizsár színigazgató 30 frt havi
fizetéssel segédszínésznek szerződtette. 1868-ban Szegeden működött, Kocsiszovszky
Jusztinnál, ahol P. Zoltán rendkívül szerette a kényelmet, átaludta a próbákat és
akaratlan hanyagságával gyakran megzavarta a rendet és igazgatója csak azért nézte
el e szabálytalanságot, mert Petőfi fiáról volt szó. Ez időben megpróbálkozott egyszeregyszer
nagyobb szereppel is, de sikert nem tudott fölmutatni. Egyik jelentősebb szerepe
a »Barankovics György«-ben a fiatalabb fiú volt. Gyenge színész volt., Alakja, megjelenése
tetszetős volt ugyan, de fátyolozott hangja miatt nagyobb szerepekre nem vállalkozhatott,
mindamellett megmaradt e pályán 1869. év őszéig. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben
töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza, de pár hónap múlva elhunyt. Gyászjelentését
halála előtt két évvel ő maga készítette el Puszta-Csákón. Hamvait a Petőfi -
Társaság 1908. okt. 24-én exhumáltatta és a Petőfi-családdal közös sírba helyezték
el a kerepesi-úti temetőben. Alakját »Zoltánka« c. alatt színpadra vitte Krúdy Gyula,
bemutatta a Magyar Színház, 1913. nov. 15-én, Törzs Jenővel a címszerepben. szin_III.0573.pdf
III