Címszó: Puccini Giacomo - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1858

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0593.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0593.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30366.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Puccini Giacomo

Szócikk: Puccini Giacomo (pucsíni dzsákómo), olasz (nemzetiség) (információ)  zeneköltő, sz. 1858. (születés éve) júl. 22-én, Luccában, (ország) (információ)  megh. 1924. nov. 29-én, Brüsszelben. (ország) Híres zenészcsalád világhírű sarja, a milánói (ország) konzervatóriumban Antonio Bazzini (személy) és Amilcare Ponchielli (személy) tanítványa volt, Luccában (ország) (információ)  orgonista lett. Első operái (Le villi: (cím) A tündérek, (cím) 1884.; (időpont) Edgar, (cím) 1889.) (időpont) csak kísérletek voltak; a Prévost abbé (cím) száz év óta hervadatlan regényéből írt »Manon Lescaut« (cím) (információ)  (Torino, (ország) 18931.) (időpont) már remekmű. (Szöv.írta Giuseppe Giacosa (személy) és Luigi Illica; (személy) Radó Antal (személy) (információ)  fordításában a M.Kir.Operaház (intézmény) bemutatta 1894. (időpont) márc. 17., címszereplő: Ábrányiné W. Margit, (személy) (információ)  karnagy Nikisch Artur (személy) (információ)  op.-ig.) Ebben a műben már jelentkezik a későbbieknek, a világsikerűeknek minden erénye: mély érzelem, átütő drámai erő, a formák szabadsága, fülcsiklandó disszonanciák, — mindig zeneileg megokolva — fölényes művészi hangszerelés, amelyek mind uralkodnak a hallgató hangulatán. Még modernebb, könnyedebb, csapongóbb zenéjű P. második operája: a Sardou (személy) (információ)  drámájából u. a. szövegírókkal alkotott »Tosca« (cím) (információ)  (Róma, (ország) 1900.), (időpont) nálunk Várady Sándor (személy) (információ)  ford. 1903. (időpont) dec.1. Krammer Teréz (személy) (információ)  kreálta; az amerikai (nemzetiség) (információ)  Belasco Dávid (személy) (információ)  »Madame Butterfly« (cím) (információ)  c. kis színművéből, melynek hősnőjét a Vígszínházban (intézmény) (információ)  Pálmay Ilka (személy) (információ)  kreálta, írt »Pillangó kisasszony« (cím) (Milano, (ország) 1904.). (időpont) 1906.máj.12-én (időpont) jelent meg nálunk (Várady Sándor (személy) (információ)  ford.) Kreálta Szamosi Elza. (személy) (információ)  Új útra tért P., mikor a Belasco (személy) (információ)  szenzációs »vadnyugati« darabjából Guelfo Civinini (személy) és Carlo Zangarini (személy) írta szöveggel a dallamban szegény »Fanciulla del West«: (cím) »Nyugat leánya« (cím) (információ)  foglalkoztatta. (Bem. a newyorki Metropolitan Opera.) (intézmény) Várady Sándor (személy) (információ)  ford., nálunk 1912. (időpont) febr. 29., maga P. dirigálta először, címszereplőjét Szamosi Elzát, (személy) (információ)  New-Yorkba (ország) (információ)  is vitte e szerepre. Következett Trittico (xegyenlosegjelx a görög (nyelv) (információ)  triptychon, hármasegység.). Közös címmel 3 egyfelvonásos: »Il tabarro«: (cím) »A: köpeny«; (cím) »Angelica nővér«; (cím) Gianni Schicchi (személy) (az elsőnek szöv. Giuseppe Adami, (személy) a többit Giovacchino Forzano (személy) írta. Fordítójuk Graff László), (személy) (információ)  bem. 1922. (időpont) dec. 9. A főszereplők kreálói: Walter Rózsi, (személy) (információ)  Medek Anna, (személy) (információ)  Szende Ferenc. (személy) (információ)  Utolsó, nagyszabású művének utolsó jelenetét már nem írhatta meg: Franco Alfano (személy) fejezte be a »Turando«-t (cím) (Milano, (ország) Scala, (intézmény) 1925.). (időpont) A régi híres Gozzi-darabból (személy) készült. Nálunk 1927. (időpont) nov. 14-én mutatták be a M. Kir.Operaházban. (intézmény) A címszerep Tihanyi Vilma, (személy) (információ)  Kalaf: (szerep) dr.Székelyhidy Ferenc (személy) kreálása, dirigálta Rékai Nándor. (személy) (információ)  Az egyetlen, különben operett-fajsúlyú P.-opera, amelyet magyarul nem az Operaház (intézmény) (információ)  mutatott be: a világháború kitörésekor elkészült »La rondine«: (cím) (információ)  »A fecske«. (cím) Szövegét (az eredeti olaszból (nyelv) (információ)  teljesen átdolgozva) írta Harsányi Zsolt; (személy) (információ)  a Városi Színház (intézmény) (információ)  mutatta be 1927.ápr. (időpont) 9-én, a címszerepben Dömötör Ilonával; (személy) (információ)  karnagy Karácsonyi István (személy) (információ)  volt. — P. holttetemét ideiglenes sírjából, a Viareggio (ország) melletti Torre del Lago-beli villájának egyik termébe épített síremlékben helyezték végleges nyugalomra, 1926. (időpont) nov. 29. (Kereszty István,} (személy) (információ)  szin_III.0593.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Puccini Giacomo címszóvég 30366 Szócikk: Puccini Giacomo (pucsíni dzsákómo), olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy zeneköltő, sz. 1858. júl. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 22-én, Luccában, ytelepulesy lucca ytelepulesy Luccá yorszagy Olaszország ykodvegy megh. 1924. nov. 29-én, Brüsszelben. ytelepulesy brüsszel ytelepulesy Brüsszel yorszagy Belgium ykodvegy Híres zenészcsalád világhírű sarja, a milánói ytelepulesy milánó ytelepulesy milánó yorszagy Olaszország ykodvegy konzervatóriumban Antonio Bazzini yszemelynevy antonio bazzini yszemelynevy Antonio Bazzini yszemelynevy antonio yszemelynevy bazzini yszemelynevy yszemelynevy Antonio yszemelynevy Bazzini yszemelynevy ykodvegy és Amilcare Ponchielli yszemelynevy amilcare ponchielli yszemelynevy Amilcare Ponchielli yszemelynevy amilcare yszemelynevy ponchielli yszemelynevy yszemelynevy Amilcare yszemelynevy Ponchielli yszemelynevy ykodvegy tanítványa volt, Luccában ytelepulesy lucca ytelepulesy Luccá yorszagy Olaszország ykodvegy orgonista lett. Első operái (Le villi: ycimy le villi ycimy Le villi ycimy le ycimy villi ycimy ycimy Le ycimy villi ycimy ykodvegy A tündérek, ycimy a tündérek ycimy A tündérek ycimy a ycimy tündérek ycimy ycimy A ycimy tündérek ycimy ykodvegy 1884.; xevtizedx 1885 Edgar, ycimy edgar ycimy Edgar ycimy edgar ycimy ycimy Edgar ycimy ykodvegy 1889.) csak xtalanevtizedx 1895 kísérletek voltak; a Prévost abbé ycimy prévost abbe ycimy Prévost abbé ycimy prévost ycimy abbe ycimy ycimy Prévost ycimy abbé ycimy ykodvegy száz év óta hervadatlan regényéből írt »Manon Lescaut« ycimy manon lescaut ycimy Manon Lescaut ycimy manon ycimy lescaut ycimy ycimy Manon ycimy Lescaut ycimy ykodvegy (Torino, ytelepulesy torino ytelepulesy Torino yorszagy Olaszország ykodvegy 18931.) xevtizedx 1895 már remekmű. (Szöv.írta Giuseppe Giacosa yszemelynevy giuseppe giacosa yszemelynevy Giuseppe Giacosa yszemelynevy giuseppe yszemelynevy giacosa yszemelynevy yszemelynevy Giuseppe yszemelynevy Giacosa yszemelynevy ykodvegy és Luigi Illica; yszemelynevy luigi illica yszemelynevy Luigi Illica yszemelynevy luigi yszemelynevy illica yszemelynevy yszemelynevy Luigi yszemelynevy Illica yszemelynevy ykodvegy Radó Antal yszemelynevy radó antal yszemelynevy Radó Antal yszemelynevy radó yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Radó yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy fordításában a M.Kir.Operaház yintezmenyy m.kir.operaház yintezmenyy M.Kir.Op yintezmenyy m.kir.operaház yintezmenyy yintezmenyy M.Kir.Op yintezmenyy ykodvegy bemutatta 1894. márc. xtalanevtizedx 1905 17., címszereplő: Ábrányiné W. Margit, yszemelynevy ábrányiné w. margit yszemelynevy Ábrányiné W. Margit yszemelynevy ábrányiné yszemelynevy w. yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Ábrányiné yszemelynevy W. yszemelynevy Margit ysz karnagy Nikisch Artur yszemelynevy nikisch artur yszemelynevy Nikisch Artur yszemelynevy nikisch yszemelynevy artur yszemelynevy yszemelynevy Nikisch yszemelynevy Artur yszemelynevy ykodvegy op.-ig.) Ebben a műben már jelentkezik a későbbieknek, a világsikerűeknek minden erénye: mély érzelem, átütő drámai erő, a formák szabadsága, fülcsiklandó disszonanciák, — mindig zeneileg megokolva — fölényes művészi hangszerelés, amelyek mind uralkodnak a hallgató hangulatán. Még modernebb, könnyedebb, csapongóbb zenéjű P. második operája: a Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy drámájából u. a. szövegírókkal alkotott »Tosca« ycimy tosca ycimy Tosca ycimy tosca ycimy ycimy Tosca ycimy ykodvegy (Róma, ytelepulesy róma ytelepulesy Róma yorszagy Olaszország ykodvegy 1900.), xevtizedx 1905 nálunk Várady Sándor yszemelynevy várady sándor yszemelynevy Várady Sándor yszemelynevy várady yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy ford. 1903. dec.1. Krammer Teréz yszemelynevy krammer teréz yszemelynevy Krammer Teréz yszemelynevy krammer yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Krammer yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy kreálta; az amerikai ynemzetisegy amerikai ynemzetisegy amerikai ynemzetisegy amerikai ynemzetisegy ynemzetisegy amerikai ynemzetisegy ykodvegy Belasco Dávid yszemelynevy belasco dávid yszemelynevy Belasco Dávid yszemelynevy belasco yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Belasco yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy »Madame Butterfly« ycimy madame butterfly ycimy Madame Butterfly ycimy madame ycimy butterfly ycimy ycimy Madame ycimy Butterfly ycimy ykodvegy c. kis színművéből, melynek hősnőjét a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay ilka yszemelynevy Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy kreálta, írt »Pillangó kisasszony« ycimy pillangó kisasszony ycimy Pillangó kisasszony ycimy pillangó ycimy kisasszony ycimy ycimy Pillangó ycimy kisasszony ycimy ykodvegy (Milano, ytelepulesy milano ytelepulesy Milano yorszagy Olaszország ykodvegy 1904.). 1906.máj.12-én jelent xtalanevtizedx 1915 meg nálunk (Várady Sándor yszemelynevy várady sándor yszemelynevy Várady Sándor yszemelynevy várady yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy ford.) Kreálta Szamosi Elza. yszemelynevy szamosi elza yszemelynevy Szamosi Elza yszemelynevy szamosi yszemelynevy elza yszemelynevy yszemelynevy Szamosi yszemelynevy Elza yszemelynevy ykodvegy Új útra tért P., mikor a Belasco yszemelynevy belasco yszemelynevy Belasco yszemelynevy belasco yszemelynevy yszemelynevy Belasco yszemelynevy ykodvegy szenzációs »vadnyugati« darabjából Guelfo Civinini yszemelynevy guelfo civinini yszemelynevy Guelfo Civinini yszemelynevy guelfo yszemelynevy civinini yszemelynevy yszemelynevy Guelfo yszemelynevy Civinini yszemelynevy ykodvegy és Carlo Zangarini yszemelynevy carlo zangarini yszemelynevy Carlo Zangarini yszemelynevy carlo yszemelynevy zangarini yszemelynevy yszemelynevy Carlo yszemelynevy Zangarini yszemelynevy ykodvegy írta szöveggel a dallamban szegény »Fanciulla del West«: ycimy fanciulla del west ycimy Fanciulla del West ycimy fanciulla ycimy del ycimy west ycimy ycimy Fanciulla ycimy del ycimy West ycimy ykodvegy »Nyugat leánya« ycimy nyugat leánya ycimy Nyugat leánya ycimy nyugat ycimy leánya ycimy ycimy Nyugat ycimy leánya ycimy ykodvegy foglalkoztatta. (Bem. a newyorki Metropolitan Opera.) yintezmenyy newyorki metropolitan opera yintezmenyy newyorki yintezmenyy newyorki yintezmenyy metropolitan yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy newyorki yintezmenyy ykodvegy Várady Sándor yszemelynevy várady sándor yszemelynevy Várady Sándor yszemelynevy várady yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy ford., nálunk 1912. xevtizedx 1915 febr. xtalanevtizedx 1925 29., maga P. dirigálta először, címszereplőjét Szamosi Elzát, yszemelynevy szamosi elza yszemelynevy Szamosi Elzá yszemelynevy szamosi yszemelynevy elza yszemelynevy yszemelynevy Szamosi yszemelynevy Elzá yszemelynevy ykodvegy New-Yorkba ytelepulesy new-york ytelepulesy New-York yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy is vitte e szerepre. Következett Trittico (xegyenlosegjelx a görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy ynyelvy görög ynyelvy ykodvegy triptychon, hármasegység.). Közös címmel 3 egyfelvonásos: »Il tabarro«: ycimy il tabarro ycimy Il tabarro ycimy il ycimy tabarro ycimy ycimy Il ycimy tabarro ycimy ykodvegy »A: köpeny«; ycimy a: köpeny ycimy A: köpeny ycimy a: ycimy köpeny ycimy ycimy A: ycimy köpeny ycimy ykodvegy »Angelica nővér«; ycimy angelica nővér ycimy Angelica nővér ycimy angelica ycimy nővér ycimy ycimy Angelica ycimy nővér ycimy ykodvegy Gianni Schicchi yszemelynevy gianni schicchi yszemelynevy Gianni Schicchi yszemelynevy gianni yszemelynevy schicchi yszemelynevy yszemelynevy Gianni yszemelynevy Schicchi yszemelynevy ykodvegy (az elsőnek szöv. Giuseppe Adami, yszemelynevy giuseppe adami yszemelynevy Giuseppe Adami yszemelynevy giuseppe yszemelynevy adami yszemelynevy yszemelynevy Giuseppe yszemelynevy Adami yszemelynevy ykodvegy a többit Giovacchino Forzano yszemelynevy giovacchino forzano yszemelynevy Giovacchino Forzano yszemelynevy giovacchino yszemelynevy forzano yszemelynevy yszemelynevy Giovacchino yszemelynevy Forzano yszemelynevy ykodvegy írta. Fordítójuk Graff László), yszemelynevy graff lászló yszemelynevy Graff László yszemelynevy graff yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Graff yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy bem. 1922. xevtizedx 1925 dec. 9. A főszereplők kreálói: Walter Rózsi, yszemelynevy walter rózsi yszemelynevy Walter Rózsi yszemelynevy walter yszemelynevy rózsi yszemelynevy yszemelynevy Walter yszemelynevy Rózsi yszemelynevy ykodvegy Medek Anna, yszemelynevy medek anna yszemelynevy Medek Anna yszemelynevy medek yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Medek yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy Szende Ferenc. yszemelynevy szende ferenc yszemelynevy Szende Ferenc yszemelynevy szende yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Szende yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Utolsó, nagyszabású művének utolsó jelenetét már nem írhatta meg: Franco Alfano yszemelynevy franco alfano yszemelynevy Franco Alfano yszemelynevy franco yszemelynevy alfano yszemelynevy yszemelynevy Franco yszemelynevy Alfano yszemelynevy ykodvegy fejezte be a »Turando«-t ycimy turando ycimy Turando ycimy turando ycimy ycimy Turando ycimy ykodvegy (Milano, ytelepulesy milano ytelepulesy Milano yorszagy Olaszország ykodvegy Scala, yintezmenyy scala yintezmenyy Scala yintezmenyy scala yintezmenyy yintezmenyy Scala yintezmenyy ykodvegy 1925.). A régi híres Gozzi-darabból yszemelynevy gozzi yszemelynevy Gozzi yszemelynevy gozzi yszemelynevy yszemelynevy Gozzi yszemelynevy ykodvegy készült. Nálunk 1927. nov. 14-én mutatták be a M. Kir.Operaházban. yintezmenyy m. kir.operaház yintezmenyy M. Kir.O yintezmenyy m. yintezmenyy kir.operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir.O yintezmenyy ykodvegy A címszerep Tihanyi Vilma, yszemelynevy tihanyi vilma yszemelynevy Tihanyi Vilma yszemelynevy tihanyi yszemelynevy vilma yszemelynevy yszemelynevy Tihanyi yszemelynevy Vilma yszemelynevy ykodvegy Kalaf: yszerepy kalaf yszerepy Kalaf yszerepy kalaf yszerepy yszerepy Kalaf yszerepy ykodvegy dr.Székelyhidy Ferenc yszemelynevy dr.székelyhidy ferenc yszemelynevy dr.Székelyhidy Ferenc yszemelynevy dr.székelyhidy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy dr.Székelyhidy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy kreálása, dirigálta Rékai Nándor. yszemelynevy rékai nándor yszemelynevy Rékai Nándor yszemelynevy rékai yszemelynevy nándor yszemelynevy yszemelynevy Rékai yszemelynevy Nándor yszemelynevy ykodvegy Az egyetlen, különben operett-fajsúlyú P.-opera, amelyet magyarul nem az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy mutatott be: a világháború kitörésekor elkészült »La rondine«: ycimy la rondine ycimy La rondine ycimy la ycimy rondine ycimy ycimy La ycimy rondine ycimy ykodvegy »A fecske«. ycimy a fecske ycimy A fecske ycimy a ycimy fecske ycimy ycimy A ycimy fecske ycimy ykodvegy Szövegét (az eredeti olaszból ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy olasz ynyelvy ykodvegy teljesen átdolgozva) írta Harsányi Zsolt; yszemelynevy harsányi zsolt yszemelynevy Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi yszemelynevy zsolt yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy a Városi Színház yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy mutatta be 1927.ápr. 9-én, a címszerepben Dömötör Ilonával; yszemelynevy dömötör ilona yszemelynevy Dömötör Iloná yszemelynevy dömötör yszemelynevy ilona yszemelynevy yszemelynevy Dömötör yszemelynevy Iloná yszemelynevy ykodvegy karnagy Karácsonyi István yszemelynevy karácsonyi istván yszemelynevy Karácsonyi István yszemelynevy karácsonyi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Karácsonyi yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy volt. — P. holttetemét ideiglenes sírjából, a Viareggio ytelepulesy viareggio ytelepulesy Viareggio yorszagy Olaszország ykodvegy melletti Torre del Lago-beli villájának egyik termébe épített síremlékben helyezték végleges nyugalomra, 1926. nov. 29. (Kereszty István,} yszemelynevy (kereszty istván yszemelynevy (Kereszty István yszemelynevy (kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy (Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy szin_III.0593.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Puccini Giacomo - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1858

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0593.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0593.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30366.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Puccini Giacomo

Szócikk: Puccini Giacomo (pucsíni dzsákómo), olasz zeneköltő, sz. 1858. júl. 22-én, Luccában, megh. 1924. nov. 29-én, Brüsszelben. Híres zenészcsalád világhírű sarja, a milánói konzervatóriumban Antonio Bazzini és Amilcare Ponchielli tanítványa volt, Luccában orgonista lett. Első operái (Le villi: A tündérek, 1884.; Edgar, 1889.) csak kísérletek voltak; a Prévost abbé száz év óta hervadatlan regényéből írt »Manon Lescaut« (Torino, 18931.) már remekmű. (Szöv.írta Giuseppe Giacosa és Luigi Illica; Radó Antal fordításában a M.Kir.Operaház bemutatta 1894. márc. 17., címszereplő: Ábrányiné W. Margit, karnagy Nikisch Artur op.-ig.) Ebben a műben már jelentkezik a későbbieknek, a világsikerűeknek minden erénye: mély érzelem, átütő drámai erő, a formák szabadsága, fülcsiklandó disszonanciák, — mindig zeneileg megokolva — fölényes művészi hangszerelés, amelyek mind uralkodnak a hallgató hangulatán. Még modernebb, könnyedebb, csapongóbb zenéjű P. második operája: a Sardou drámájából u. a. szövegírókkal alkotott »Tosca« (Róma, 1900.), nálunk Várady Sándor ford. 1903. dec.1. Krammer Teréz kreálta; az amerikai Belasco Dávid »Madame Butterfly« c. kis színművéből, melynek hősnőjét a Vígszínházban Pálmay Ilka kreálta, írt »Pillangó kisasszony« (Milano, 1904.). 1906.máj.12-én jelent meg nálunk (Várady Sándor ford.) Kreálta Szamosi Elza. Új útra tért P., mikor a Belasco szenzációs »vadnyugati« darabjából Guelfo Civinini és Carlo Zangarini írta szöveggel a dallamban szegény »Fanciulla del West«: »Nyugat leánya« foglalkoztatta. (Bem. a newyorki Metropolitan Opera.) Várady Sándor ford., nálunk 1912. febr. 29., maga P. dirigálta először, címszereplőjét Szamosi Elzát, New-Yorkba is vitte e szerepre. Következett Trittico (xegyenlosegjelx a görög triptychon, hármasegység.). Közös címmel 3 egyfelvonásos: »Il tabarro«: »A: köpeny«; »Angelica nővér«; Gianni Schicchi (az elsőnek szöv. Giuseppe Adami, a többit Giovacchino Forzano írta. Fordítójuk Graff László), bem. 1922. dec. 9. A főszereplők kreálói: Walter Rózsi, Medek Anna, Szende Ferenc. Utolsó, nagyszabású művének utolsó jelenetét már nem írhatta meg: Franco Alfano fejezte be a »Turando«-t (Milano, Scala, 1925.). A régi híres Gozzi-darabból készült. Nálunk 1927. nov. 14-én mutatták be a M. Kir.Operaházban. A címszerep Tihanyi Vilma, Kalaf: dr.Székelyhidy Ferenc kreálása, dirigálta Rékai Nándor. Az egyetlen, különben operett-fajsúlyú P.-opera, amelyet magyarul nem az Operaház mutatott be: a világháború kitörésekor elkészült »La rondine«: »A fecske«. Szövegét (az eredeti olaszból teljesen átdolgozva) írta Harsányi Zsolt; a Városi Színház mutatta be 1927.ápr. 9-én, a címszerepben Dömötör Ilonával; karnagy Karácsonyi István volt. — P. holttetemét ideiglenes sírjából, a Viareggio melletti Torre del Lago-beli villájának egyik termébe épített síremlékben helyezték végleges nyugalomra, 1926. nov. 29. (Kereszty István,} szin_III.0593.pdf III