Címszó: Puccini Giacomo - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1858
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0593.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0593.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30366.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Puccini
Giacomo
Szócikk: Puccini Giacomo (pucsíni dzsákómo), olasz
(nemzetiség)
(információ)
zeneköltő, sz. 1858. (születés
éve) júl. 22-én, Luccában, (ország) (információ)
megh. 1924. nov. 29-én, Brüsszelben. (ország) Híres
zenészcsalád világhírű sarja, a milánói (ország) konzervatóriumban
Antonio Bazzini (személy) és
Amilcare Ponchielli (személy) tanítványa
volt, Luccában (ország) (információ)
orgonista lett. Első operái (Le villi: (cím) A tündérek,
(cím) 1884.;
(időpont)
Edgar, (cím)
1889.) (időpont)
csak kísérletek voltak; a Prévost abbé (cím) száz év óta
hervadatlan regényéből írt »Manon Lescaut« (cím) (információ)
(Torino, (ország) 18931.)
(időpont)
már remekmű. (Szöv.írta Giuseppe Giacosa (személy) és
Luigi Illica; (személy) Radó
Antal (személy)
(információ)
fordításában a M.Kir.Operaház (intézmény)
bemutatta 1894. (időpont) márc.
17., címszereplő: Ábrányiné W. Margit, (személy) (információ)
karnagy Nikisch Artur (személy) (információ)
op.-ig.) Ebben a műben már jelentkezik a
későbbieknek, a világsikerűeknek minden erénye: mély érzelem, átütő drámai erő,
a formák szabadsága, fülcsiklandó disszonanciák, — mindig zeneileg megokolva — fölényes
művészi hangszerelés, amelyek mind uralkodnak a hallgató hangulatán. Még modernebb,
könnyedebb, csapongóbb zenéjű P. második operája: a Sardou (személy) (információ)
drámájából u. a. szövegírókkal alkotott »Tosca«
(cím) (információ)
(Róma, (ország) 1900.),
(időpont)
nálunk Várady Sándor (személy) (információ)
ford. 1903. (időpont) dec.1.
Krammer Teréz (személy) (információ)
kreálta; az amerikai (nemzetiség)
(információ)
Belasco Dávid (személy) (információ)
»Madame Butterfly« (cím) (információ)
c. kis színművéből, melynek hősnőjét a Vígszínházban
(intézmény)
(információ)
Pálmay Ilka (személy) (információ)
kreálta, írt »Pillangó kisasszony« (cím) (Milano,
(ország)
1904.). (időpont)
1906.máj.12-én (időpont) jelent
meg nálunk (Várady Sándor (személy) (információ)
ford.) Kreálta Szamosi Elza. (személy) (információ)
Új útra tért P., mikor a Belasco (személy) (információ)
szenzációs »vadnyugati« darabjából Guelfo
Civinini (személy)
és Carlo Zangarini (személy) írta
szöveggel a dallamban szegény »Fanciulla del West«: (cím) »Nyugat leánya«
(cím) (információ)
foglalkoztatta. (Bem. a newyorki Metropolitan
Opera.) (intézmény)
Várady Sándor (személy) (információ)
ford., nálunk 1912. (időpont) febr.
29., maga P. dirigálta először, címszereplőjét Szamosi Elzát, (személy) (információ)
New-Yorkba (ország) (információ)
is vitte e szerepre. Következett Trittico
(xegyenlosegjelx a görög (nyelv) (információ)
triptychon, hármasegység.). Közös címmel
3 egyfelvonásos: »Il tabarro«: (cím) »A: köpeny«;
(cím) »Angelica
nővér«; (cím)
Gianni Schicchi (személy) (az
elsőnek szöv. Giuseppe Adami, (személy) a
többit Giovacchino Forzano (személy) írta.
Fordítójuk Graff László), (személy) (információ)
bem. 1922. (időpont) dec.
9. A főszereplők kreálói: Walter Rózsi, (személy) (információ)
Medek Anna, (személy) (információ)
Szende Ferenc. (személy) (információ)
Utolsó, nagyszabású művének utolsó jelenetét
már nem írhatta meg: Franco Alfano (személy) fejezte
be a »Turando«-t (cím)
(Milano, (ország)
Scala, (intézmény)
1925.). (időpont)
A régi híres Gozzi-darabból (személy) készült.
Nálunk 1927. (időpont)
nov. 14-én mutatták be a M. Kir.Operaházban. (intézmény)
A címszerep Tihanyi Vilma, (személy) (információ)
Kalaf: (szerep) dr.Székelyhidy
Ferenc (személy)
kreálása, dirigálta Rékai Nándor. (személy) (információ)
Az egyetlen, különben operett-fajsúlyú P.-opera,
amelyet magyarul nem az Operaház (intézmény)
(információ)
mutatott be: a világháború kitörésekor elkészült
»La rondine«: (cím)
(információ)
»A fecske«. (cím) Szövegét
(az eredeti olaszból (nyelv) (információ)
teljesen átdolgozva) írta Harsányi Zsolt;
(személy)
(információ)
a Városi Színház (intézmény)
(információ)
mutatta be 1927.ápr. (időpont) 9-én,
a címszerepben Dömötör Ilonával; (személy) (információ)
karnagy Karácsonyi István (személy) (információ)
volt. — P. holttetemét ideiglenes sírjából,
a Viareggio (ország)
melletti Torre del Lago-beli villájának egyik termébe épített síremlékben helyezték
végleges nyugalomra, 1926. (időpont) nov.
29. (Kereszty István,} (személy) (információ)
szin_III.0593.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Puccini Giacomo címszóvég 30366 Szócikk:
Puccini Giacomo (pucsíni dzsákómo), olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy zeneköltő,
sz. 1858. júl. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 22-én, Luccában, ytelepulesy
lucca ytelepulesy Luccá yorszagy Olaszország ykodvegy megh. 1924. nov. 29-én, Brüsszelben.
ytelepulesy brüsszel ytelepulesy Brüsszel yorszagy Belgium ykodvegy Híres zenészcsalád
világhírű sarja, a milánói ytelepulesy milánó ytelepulesy milánó yorszagy
Olaszország ykodvegy konzervatóriumban Antonio Bazzini yszemelynevy antonio
bazzini yszemelynevy Antonio Bazzini yszemelynevy antonio yszemelynevy bazzini
yszemelynevy yszemelynevy Antonio yszemelynevy Bazzini yszemelynevy ykodvegy és
Amilcare Ponchielli yszemelynevy amilcare ponchielli yszemelynevy Amilcare
Ponchielli yszemelynevy amilcare yszemelynevy ponchielli yszemelynevy
yszemelynevy Amilcare yszemelynevy Ponchielli yszemelynevy ykodvegy tanítványa volt,
Luccában ytelepulesy lucca ytelepulesy Luccá yorszagy Olaszország ykodvegy orgonista
lett. Első operái (Le villi: ycimy le villi ycimy Le villi ycimy le ycimy villi
ycimy ycimy Le ycimy villi ycimy ykodvegy A tündérek, ycimy a tündérek ycimy A
tündérek ycimy a ycimy tündérek ycimy ycimy A ycimy tündérek ycimy ykodvegy 1884.;
xevtizedx 1885 Edgar, ycimy edgar ycimy Edgar ycimy edgar ycimy ycimy Edgar
ycimy ykodvegy 1889.) csak xtalanevtizedx 1895 kísérletek voltak; a Prévost abbé
ycimy prévost abbe ycimy Prévost abbé ycimy prévost ycimy abbe ycimy ycimy
Prévost ycimy abbé ycimy ykodvegy száz év óta hervadatlan regényéből írt »Manon
Lescaut« ycimy manon lescaut ycimy Manon Lescaut ycimy manon ycimy lescaut
ycimy ycimy Manon ycimy Lescaut ycimy ykodvegy (Torino, ytelepulesy torino
ytelepulesy Torino yorszagy Olaszország ykodvegy 18931.) xevtizedx 1895 már remekmű.
(Szöv.írta Giuseppe Giacosa yszemelynevy giuseppe giacosa yszemelynevy Giuseppe
Giacosa yszemelynevy giuseppe yszemelynevy giacosa yszemelynevy yszemelynevy
Giuseppe yszemelynevy Giacosa yszemelynevy ykodvegy és Luigi Illica; yszemelynevy
luigi illica yszemelynevy Luigi Illica yszemelynevy luigi yszemelynevy illica
yszemelynevy yszemelynevy Luigi yszemelynevy Illica yszemelynevy ykodvegy Radó Antal
yszemelynevy radó antal yszemelynevy Radó Antal yszemelynevy radó yszemelynevy
antal yszemelynevy yszemelynevy Radó yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy fordításában
a M.Kir.Operaház yintezmenyy m.kir.operaház yintezmenyy M.Kir.Op yintezmenyy
m.kir.operaház yintezmenyy yintezmenyy M.Kir.Op yintezmenyy ykodvegy bemutatta 1894.
márc. xtalanevtizedx 1905 17., címszereplő: Ábrányiné W. Margit, yszemelynevy
ábrányiné w. margit yszemelynevy Ábrányiné W. Margit yszemelynevy ábrányiné
yszemelynevy w. yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Ábrányiné
yszemelynevy W. yszemelynevy Margit ysz karnagy Nikisch Artur yszemelynevy
nikisch artur yszemelynevy Nikisch Artur yszemelynevy nikisch yszemelynevy
artur yszemelynevy yszemelynevy Nikisch yszemelynevy Artur yszemelynevy
ykodvegy op.-ig.) Ebben a műben már jelentkezik a későbbieknek, a világsikerűeknek
minden erénye: mély érzelem, átütő drámai erő, a formák szabadsága, fülcsiklandó
disszonanciák, — mindig zeneileg megokolva — fölényes művészi hangszerelés, amelyek
mind uralkodnak a hallgató hangulatán. Még modernebb, könnyedebb, csapongóbb zenéjű
P. második operája: a Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy
sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy drámájából u. a. szövegírókkal
alkotott »Tosca« ycimy tosca ycimy Tosca ycimy tosca ycimy ycimy Tosca ycimy
ykodvegy (Róma, ytelepulesy róma ytelepulesy Róma yorszagy Olaszország ykodvegy
1900.), xevtizedx 1905 nálunk Várady Sándor yszemelynevy várady sándor
yszemelynevy Várady Sándor yszemelynevy várady yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Várady yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy ford. 1903. dec.1.
Krammer Teréz yszemelynevy krammer teréz yszemelynevy Krammer Teréz
yszemelynevy krammer yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Krammer
yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy kreálta; az amerikai ynemzetisegy
amerikai ynemzetisegy amerikai ynemzetisegy amerikai ynemzetisegy ynemzetisegy
amerikai ynemzetisegy ykodvegy Belasco Dávid yszemelynevy belasco dávid
yszemelynevy Belasco Dávid yszemelynevy belasco yszemelynevy dávid yszemelynevy
yszemelynevy Belasco yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy »Madame Butterfly«
ycimy madame butterfly ycimy Madame Butterfly ycimy madame ycimy butterfly
ycimy ycimy Madame ycimy Butterfly ycimy ykodvegy c. kis színművéből, melynek hősnőjét
a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy Pálmay Ilka yszemelynevy
pálmay ilka yszemelynevy Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay yszemelynevy ilka
yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy kreálta,
írt »Pillangó kisasszony« ycimy pillangó kisasszony ycimy Pillangó kisasszony
ycimy pillangó ycimy kisasszony ycimy ycimy Pillangó ycimy kisasszony ycimy
ykodvegy (Milano, ytelepulesy milano ytelepulesy Milano yorszagy Olaszország
ykodvegy 1904.). 1906.máj.12-én jelent xtalanevtizedx 1915 meg nálunk (Várady Sándor
yszemelynevy várady sándor yszemelynevy Várady Sándor yszemelynevy várady
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy ford.) Kreálta Szamosi Elza. yszemelynevy szamosi elza
yszemelynevy Szamosi Elza yszemelynevy szamosi yszemelynevy elza yszemelynevy
yszemelynevy Szamosi yszemelynevy Elza yszemelynevy ykodvegy Új útra tért P., mikor
a Belasco yszemelynevy belasco yszemelynevy Belasco yszemelynevy belasco
yszemelynevy yszemelynevy Belasco yszemelynevy ykodvegy szenzációs »vadnyugati«
darabjából Guelfo Civinini yszemelynevy guelfo civinini yszemelynevy Guelfo
Civinini yszemelynevy guelfo yszemelynevy civinini yszemelynevy yszemelynevy
Guelfo yszemelynevy Civinini yszemelynevy ykodvegy és Carlo Zangarini yszemelynevy
carlo zangarini yszemelynevy Carlo Zangarini yszemelynevy carlo yszemelynevy
zangarini yszemelynevy yszemelynevy Carlo yszemelynevy Zangarini yszemelynevy
ykodvegy írta szöveggel a dallamban szegény »Fanciulla del West«: ycimy
fanciulla del west ycimy Fanciulla del West ycimy fanciulla ycimy del ycimy
west ycimy ycimy Fanciulla ycimy del ycimy West ycimy ykodvegy »Nyugat leánya« ycimy
nyugat leánya ycimy Nyugat leánya ycimy nyugat ycimy leánya ycimy ycimy Nyugat
ycimy leánya ycimy ykodvegy foglalkoztatta. (Bem. a newyorki Metropolitan Opera.)
yintezmenyy newyorki metropolitan opera yintezmenyy newyorki yintezmenyy
newyorki yintezmenyy metropolitan yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy
newyorki yintezmenyy ykodvegy Várady Sándor yszemelynevy várady sándor
yszemelynevy Várady Sándor yszemelynevy várady yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Várady yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy ford., nálunk 1912.
xevtizedx 1915 febr. xtalanevtizedx 1925 29., maga P. dirigálta először, címszereplőjét
Szamosi Elzát, yszemelynevy szamosi elza yszemelynevy Szamosi Elzá yszemelynevy
szamosi yszemelynevy elza yszemelynevy yszemelynevy Szamosi yszemelynevy Elzá
yszemelynevy ykodvegy New-Yorkba ytelepulesy new-york ytelepulesy New-York
yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy is vitte e szerepre. Következett Trittico
(xegyenlosegjelx a görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy
ynyelvy görög ynyelvy ykodvegy triptychon, hármasegység.). Közös címmel 3 egyfelvonásos:
»Il tabarro«: ycimy il tabarro ycimy Il tabarro ycimy il ycimy tabarro ycimy
ycimy Il ycimy tabarro ycimy ykodvegy »A: köpeny«; ycimy a: köpeny ycimy A: köpeny
ycimy a: ycimy köpeny ycimy ycimy A: ycimy köpeny ycimy ykodvegy »Angelica nővér«;
ycimy angelica nővér ycimy Angelica nővér ycimy angelica ycimy nővér ycimy
ycimy Angelica ycimy nővér ycimy ykodvegy Gianni Schicchi yszemelynevy gianni
schicchi yszemelynevy Gianni Schicchi yszemelynevy gianni yszemelynevy schicchi
yszemelynevy yszemelynevy Gianni yszemelynevy Schicchi yszemelynevy ykodvegy (az
elsőnek szöv. Giuseppe Adami, yszemelynevy giuseppe adami yszemelynevy Giuseppe
Adami yszemelynevy giuseppe yszemelynevy adami yszemelynevy yszemelynevy
Giuseppe yszemelynevy Adami yszemelynevy ykodvegy a többit Giovacchino Forzano yszemelynevy
giovacchino forzano yszemelynevy Giovacchino Forzano yszemelynevy giovacchino
yszemelynevy forzano yszemelynevy yszemelynevy Giovacchino yszemelynevy Forzano
yszemelynevy ykodvegy írta. Fordítójuk Graff László), yszemelynevy graff lászló
yszemelynevy Graff László yszemelynevy graff yszemelynevy lászló yszemelynevy
yszemelynevy Graff yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy bem. 1922. xevtizedx
1925 dec. 9. A főszereplők kreálói: Walter Rózsi, yszemelynevy walter rózsi
yszemelynevy Walter Rózsi yszemelynevy walter yszemelynevy rózsi yszemelynevy
yszemelynevy Walter yszemelynevy Rózsi yszemelynevy ykodvegy Medek Anna, yszemelynevy
medek anna yszemelynevy Medek Anna yszemelynevy medek yszemelynevy anna
yszemelynevy yszemelynevy Medek yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy Szende Ferenc.
yszemelynevy szende ferenc yszemelynevy Szende Ferenc yszemelynevy szende
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Szende yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy Utolsó, nagyszabású művének utolsó jelenetét már nem írhatta
meg: Franco Alfano yszemelynevy franco alfano yszemelynevy Franco Alfano
yszemelynevy franco yszemelynevy alfano yszemelynevy yszemelynevy Franco
yszemelynevy Alfano yszemelynevy ykodvegy fejezte be a »Turando«-t ycimy turando
ycimy Turando ycimy turando ycimy ycimy Turando ycimy ykodvegy (Milano, ytelepulesy
milano ytelepulesy Milano yorszagy Olaszország ykodvegy Scala, yintezmenyy
scala yintezmenyy Scala yintezmenyy scala yintezmenyy yintezmenyy Scala
yintezmenyy ykodvegy 1925.). A régi híres Gozzi-darabból yszemelynevy gozzi
yszemelynevy Gozzi yszemelynevy gozzi yszemelynevy yszemelynevy Gozzi
yszemelynevy ykodvegy készült. Nálunk 1927. nov. 14-én mutatták be a M. Kir.Operaházban.
yintezmenyy m. kir.operaház yintezmenyy M. Kir.O yintezmenyy m. yintezmenyy
kir.operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir.O yintezmenyy ykodvegy A
címszerep Tihanyi Vilma, yszemelynevy tihanyi vilma yszemelynevy Tihanyi Vilma
yszemelynevy tihanyi yszemelynevy vilma yszemelynevy yszemelynevy Tihanyi
yszemelynevy Vilma yszemelynevy ykodvegy Kalaf: yszerepy kalaf yszerepy Kalaf
yszerepy kalaf yszerepy yszerepy Kalaf yszerepy ykodvegy dr.Székelyhidy Ferenc yszemelynevy
dr.székelyhidy ferenc yszemelynevy dr.Székelyhidy Ferenc yszemelynevy
dr.székelyhidy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy dr.Székelyhidy
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy kreálása, dirigálta Rékai Nándor. yszemelynevy
rékai nándor yszemelynevy Rékai Nándor yszemelynevy rékai yszemelynevy nándor
yszemelynevy yszemelynevy Rékai yszemelynevy Nándor yszemelynevy ykodvegy Az egyetlen,
különben operett-fajsúlyú P.-opera, amelyet magyarul nem az Operaház yintezmenyy
operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy
Operaház yintezmenyy ykodvegy mutatott be: a világháború kitörésekor elkészült »La
rondine«: ycimy la rondine ycimy La rondine ycimy la ycimy rondine ycimy ycimy
La ycimy rondine ycimy ykodvegy »A fecske«. ycimy a fecske ycimy A fecske ycimy
a ycimy fecske ycimy ycimy A ycimy fecske ycimy ykodvegy Szövegét (az eredeti olaszból
ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy olasz ynyelvy
ykodvegy teljesen átdolgozva) írta Harsányi Zsolt; yszemelynevy harsányi zsolt
yszemelynevy Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi yszemelynevy zsolt
yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy a Városi
Színház yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy
ykodvegy mutatta be 1927.ápr. 9-én, a címszerepben Dömötör Ilonával; yszemelynevy
dömötör ilona yszemelynevy Dömötör Iloná yszemelynevy dömötör yszemelynevy
ilona yszemelynevy yszemelynevy Dömötör yszemelynevy Iloná yszemelynevy
ykodvegy karnagy Karácsonyi István yszemelynevy karácsonyi istván yszemelynevy
Karácsonyi István yszemelynevy karácsonyi yszemelynevy istván yszemelynevy
yszemelynevy Karácsonyi yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy volt. — P. holttetemét
ideiglenes sírjából, a Viareggio ytelepulesy viareggio ytelepulesy Viareggio
yorszagy Olaszország ykodvegy melletti Torre del Lago-beli villájának egyik termébe
épített síremlékben helyezték végleges nyugalomra, 1926. nov. 29. (Kereszty István,}
yszemelynevy (kereszty istván yszemelynevy (Kereszty István yszemelynevy
(kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy (Kereszty yszemelynevy
István yszemelynevy ykodvegy szin_III.0593.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Puccini Giacomo - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1858
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0593.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0593.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30366.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Puccini
Giacomo
Szócikk: Puccini Giacomo (pucsíni dzsákómo), olasz
zeneköltő, sz. 1858. júl. 22-én, Luccában, megh. 1924. nov. 29-én, Brüsszelben.
Híres zenészcsalád világhírű sarja, a milánói konzervatóriumban Antonio Bazzini
és Amilcare Ponchielli tanítványa volt, Luccában orgonista lett. Első operái (Le
villi: A tündérek, 1884.; Edgar, 1889.) csak kísérletek voltak; a Prévost abbé száz
év óta hervadatlan regényéből írt »Manon Lescaut« (Torino, 18931.) már remekmű.
(Szöv.írta Giuseppe Giacosa és Luigi Illica; Radó Antal fordításában a M.Kir.Operaház
bemutatta 1894. márc. 17., címszereplő: Ábrányiné W. Margit, karnagy Nikisch Artur
op.-ig.) Ebben a műben már jelentkezik a későbbieknek, a világsikerűeknek minden
erénye: mély érzelem, átütő drámai erő, a formák szabadsága, fülcsiklandó disszonanciák,
— mindig zeneileg megokolva — fölényes művészi hangszerelés, amelyek mind uralkodnak
a hallgató hangulatán. Még modernebb, könnyedebb, csapongóbb zenéjű P. második operája:
a Sardou drámájából u. a. szövegírókkal alkotott »Tosca« (Róma, 1900.), nálunk Várady
Sándor ford. 1903. dec.1. Krammer Teréz kreálta; az amerikai Belasco Dávid »Madame
Butterfly« c. kis színművéből, melynek hősnőjét a Vígszínházban Pálmay Ilka kreálta,
írt »Pillangó kisasszony« (Milano, 1904.). 1906.máj.12-én jelent meg nálunk (Várady
Sándor ford.) Kreálta Szamosi Elza. Új útra tért P., mikor a Belasco szenzációs
»vadnyugati« darabjából Guelfo Civinini és Carlo Zangarini írta szöveggel a dallamban
szegény »Fanciulla del West«: »Nyugat leánya« foglalkoztatta. (Bem. a newyorki Metropolitan
Opera.) Várady Sándor ford., nálunk 1912. febr. 29., maga P. dirigálta először,
címszereplőjét Szamosi Elzát, New-Yorkba is vitte e szerepre. Következett Trittico
(xegyenlosegjelx a görög triptychon, hármasegység.). Közös címmel 3 egyfelvonásos:
»Il tabarro«: »A: köpeny«; »Angelica nővér«; Gianni Schicchi (az elsőnek szöv. Giuseppe
Adami, a többit Giovacchino Forzano írta. Fordítójuk Graff László), bem. 1922. dec.
9. A főszereplők kreálói: Walter Rózsi, Medek Anna, Szende Ferenc. Utolsó, nagyszabású
művének utolsó jelenetét már nem írhatta meg: Franco Alfano fejezte be a »Turando«-t
(Milano, Scala, 1925.). A régi híres Gozzi-darabból készült. Nálunk 1927. nov. 14-én
mutatták be a M. Kir.Operaházban. A címszerep Tihanyi Vilma, Kalaf: dr.Székelyhidy
Ferenc kreálása, dirigálta Rékai Nándor. Az egyetlen, különben operett-fajsúlyú
P.-opera, amelyet magyarul nem az Operaház mutatott be: a világháború kitörésekor
elkészült »La rondine«: »A fecske«. Szövegét (az eredeti olaszból teljesen átdolgozva)
írta Harsányi Zsolt; a Városi Színház mutatta be 1927.ápr. 9-én, a címszerepben
Dömötör Ilonával; karnagy Karácsonyi István volt. — P. holttetemét ideiglenes sírjából,
a Viareggio melletti Torre del Lago-beli villájának egyik termébe épített síremlékben
helyezték végleges nyugalomra, 1926. nov. 29. (Kereszty István,} szin_III.0593.pdf
III
