Címszó: Radó Aladár - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1882
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0008.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0008.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30402.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Radó
Aladár
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530403.htm
Szócikk: Radó Aladár zeneszerző, sz. 1882. (születés
éve) dec. 26-án, Budapesten. (Budapest)
Zenei tanulmányait a Zeneakadémiában (intézmény)
(információ)
mint Koessler János (személy) kiváló
növendéké végezte, 1908-ban, (időpont) amikor
mesteriének nyugalomlbavonulása után Weiner Leó (személy) vezetése
alatt folytatta még tanulmányait. Zenekari és kamarazenei művei gyors egymásutánban
kerültek előadásra. Zenekari scherzoja, vonósnégyese, vonósötöse, Petőfi-szimfóniája,
(személy)
(információ)
»Falu végén kurta kocsma« (cím) (információ)
című szimfóniái költeménye őszinte, nagy
sikert aratott és a magyar zenei élet nagy várakozással tekintett a fiatal muzsikus
tehetségének további fejlődése elé. Még zeneakadémiai növendék korában megkapta
a Liszt Ferenc (személy) (információ)
ösztöndíjat, majd a bayreuthi-díjat, (ország) az
állam is ösztöndíjjal tüntette ki, 1909-ben (időpont) pedig
megkapta a fővárostól (Budapest)
a Ferenc József (személy) milleniumi-díjat,
amelynek segítségével Berlinbe (ország) ment
hosszabb tanulmányútra. Itt írta meg rövid életének főművét, »A fekete gavallér«
(cím) című négyfelvonásos
operát Lilienfein Henrik (személy) német
(nemzetiség)
(információ)
író szövegére. Ezt az operát a M. Kir. Operaház
(intézmény)
már régebben elfogadta előadásra, szövegét Lányi Viktorral (személy) (információ)
le is fordíttatta, színre azonban még nem
hozta. Berlini (ország) tartózkodása
alatt két pantomimet is írt Radó. (személy) (információ)
Az egyiknek »Die Rache« (cím) a címe, szövegét
dr. Zippert Lajos (személy) írta,
a másik Fulda (személy) (információ)
és Hofmannsthal (személy) (információ)
»Rückkehr zur Natur« (cím) című szövegére
készült. A frankfurti (ország) Schauspielhaus
(intézmény)
bemutatta: 1915. (időpont) nov.
6-án. Ebben az időben komponálta a kísérőzenét is Schmidtbonn (személy) »Der
verlorene Sohn« (cím)
című drámájához. A világháború kitörése véget vetett ennek a nagyszerű, fiatalos
lendületű művészi termelésnek. Radó Aladár (személy) (információ)
a szerb (nemzetiség)
(információ)
ultimátum átadásának hírére elutazott Berlinből,
(ország)
a mozgósítás napján már Budapesten (Budapest)
volt és alig huszonnégy óra múlva bevonult Szolnokon (megye) a 68.
gyalogezredhez, amelynek tartalékos hadnagya volt. A háború első áldozatainak egyike
lett: 1914. (időpont)
szept. 9-én a Száva mellett a Timok- (személy) divizió
betörése alkalmával hősi halált halt Boljevce-nél. (ország) Művészi
hagyatékában egész sereg kompozíció maradt: egy zenekari szvit, »A tavaszhoz« (cím) című zenei
kép zenekarra és vegyes karra, egy gordonkaverseny, ötven dal, számos férfikarra
írt dal és különböző kisebb kompozíció. Hősi halála után (1917. (időpont) aug.)
a III. oszt. vaskoronarenddel tüntették ki. A »Petőfi - szimfónia«, (cím) (információ)
amelyet 1909-ben (időpont) Kun
László (személy)
(információ)
szimfonikus zenekara mutatott be, az első
modern magyar zenei alkotás, amely a halhatatlan költő alakját és életét festi.
(A M. Kir. Operaház (intézmény)
bemutatta 1915. (időpont) febr.
12-én.) szin_IV.0008.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Radó Aladár címszóvég 30402 Szócikk: Radó
Aladár zeneszerző, sz. 1882. dec. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 26-án,
Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Zenei
tanulmányait a Zeneakadémiában yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy Zeneakad
yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy ykodvegy mint
Koessler János yszemelynevy koessler jános yszemelynevy Koessler János
yszemelynevy koessler yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Koessler
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy kiváló növendéké végezte, 1908-ban, xevtizedx
1905 amikor mesteriének nyugalomlbavonulása után Weiner Leó yszemelynevy weiner
leó yszemelynevy Weiner Leó yszemelynevy weiner yszemelynevy leó yszemelynevy
yszemelynevy Weiner yszemelynevy Leó yszemelynevy ykodvegy vezetése alatt folytatta
még tanulmányait. Zenekari és kamarazenei művei gyors egymásutánban kerültek előadásra.
Zenekari scherzoja, vonósnégyese, vonósötöse, Petőfi-szimfóniája, yszemelynevy
petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy ykodvegy »Falu végén kurta kocsma« ycimy falu végén kurta kocsma
ycimy Falu végén kurta kocsma ycimy falu ycimy végén ycimy kurta ycimy kocsma
ycimy ycimy Falu ycimy végén ycimy kurta ycimy kocsma ycimy ykodvegy című szimfóniái
költeménye őszinte, nagy sikert aratott és a magyar zenei élet nagy várakozással
tekintett a fiatal muzsikus tehetségének további fejlődése elé. Még zeneakadémiai
növendék korában megkapta a Liszt Ferenc yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy
Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy
Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy ösztöndíjat, majd a bayreuthi-díjat,
ytelepulesy bayreuth ytelepulesy bayreuth yorszagy Németország ykodvegy az állam
is ösztöndíjjal tüntette ki, 1909-ben pedig xtalanevtizedx 1915 megkapta a fővárostól
főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Ferenc József yszemelynevy
ferenc józsef yszemelynevy Ferenc József yszemelynevy ferenc yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy milleniumi-díjat, amelynek segítségével Berlinbe ytelepulesy berlin
ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy ment hosszabb tanulmányútra. Itt
írta meg rövid életének főművét, »A fekete gavallér« ycimy a fekete gavallér
ycimy A fekete gavallér ycimy a ycimy fekete ycimy gavallér ycimy ycimy A ycimy
fekete ycimy gavallér ycimy ykodvegy című négyfelvonásos operát Lilienfein Henrik
yszemelynevy lilienfein henrik yszemelynevy Lilienfein Henrik yszemelynevy
lilienfein yszemelynevy henrik yszemelynevy yszemelynevy Lilienfein
yszemelynevy Henrik yszemelynevy ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy író
szövegére. Ezt az operát a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház
yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház
yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy már régebben elfogadta
előadásra, szövegét Lányi Viktorral yszemelynevy lányi viktor yszemelynevy
Lányi Viktor yszemelynevy lányi yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy
Lányi yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy le is fordíttatta, színre azonban
még nem hozta. Berlini ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy
Németország ykodvegy tartózkodása alatt két pantomimet is írt Radó. yszemelynevy
radó yszemelynevy Radó yszemelynevy radó yszemelynevy yszemelynevy Radó
yszemelynevy ykodvegy Az egyiknek »Die Rache« ycimy die rache ycimy Die Rache
ycimy die ycimy rache ycimy ycimy Die ycimy Rache ycimy ykodvegy a címe, szövegét
dr. Zippert Lajos yszemelynevy dr. zippert lajos yszemelynevy dr. Zippert Lajos
yszemelynevy dr. yszemelynevy zippert yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy dr. yszemelynevy Zippert yszemelynevy Lajos yszemelynev írta, a másik
Fulda yszemelynevy fulda yszemelynevy Fulda yszemelynevy fulda yszemelynevy
yszemelynevy Fulda yszemelynevy ykodvegy és Hofmannsthal yszemelynevy
hofmannsthal yszemelynevy Hofmannsthal yszemelynevy hofmannsthal yszemelynevy
yszemelynevy Hofmannsthal yszemelynevy ykodvegy »Rückkehr zur Natur« ycimy
rückkehr zur natur ycimy Rückkehr zur Natur ycimy rückkehr ycimy zur ycimy
natur ycimy ycimy Rückkehr ycimy zur ycimy Natur ycimy ykodvegy című szövegére készült.
A frankfurti ytelepulesy frankfurt ytelepulesy frankfurt yorszagy Németország
ykodvegy Schauspielhaus yintezmenyy schauspielhaus yintezmenyy Schauspi
yintezmenyy schauspielhaus yintezmenyy yintezmenyy Schauspi yintezmenyy
ykodvegy bemutatta: 1915. xevtizedx 1915 nov. 6-án. Ebben az időben komponálta a
kísérőzenét is Schmidtbonn yszemelynevy schmidtbonn yszemelynevy Schmidtbonn
yszemelynevy schmidtbonn yszemelynevy yszemelynevy Schmidtbonn yszemelynevy
ykodvegy »Der verlorene Sohn« ycimy der verlorene sohn ycimy Der verlorene Sohn
ycimy der ycimy verlorene ycimy sohn ycimy ycimy Der ycimy verlorene ycimy Sohn
ycimy ykodvegy című drámájához. A világháború kitörése véget vetett ennek a nagyszerű,
fiatalos lendületű művészi termelésnek. Radó Aladár yszemelynevy radó aladár
yszemelynevy Radó Aladár yszemelynevy radó yszemelynevy aladár yszemelynevy
yszemelynevy Radó yszemelynevy Aladár yszemelynevy ykodvegy a szerb ynemzetisegy
szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ynemzetisegy szerb
ynemzetisegy ykodvegy ultimátum átadásának hírére elutazott Berlinből, ytelepulesy
berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy a mozgósítás napján már
Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy volt
és alig huszonnégy óra múlva bevonult Szolnokon ytelepulesy szolnok ytelepulesy
Szolnok ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy a 68. gyalogezredhez, amelynek tartalékos
hadnagya volt. A háború első áldozatainak egyike lett: 1914. szept. 9-én a Száva
mellett a Timok- yszemelynevy timok yszemelynevy Timok yszemelynevy timok
yszemelynevy yszemelynevy Timok yszemelynevy ykodvegy divizió betörése alkalmával
hősi halált halt Boljevce-nél. ytelepulesy boljevce ytelepulesy Boljevce
yorszagy Szerbia ykodvegy Művészi hagyatékában egész sereg kompozíció maradt: egy
zenekari szvit, »A tavaszhoz« ycimy a tavaszhoz ycimy A tavaszhoz ycimy a ycimy
tavaszhoz ycimy ycimy A ycimy tavaszhoz ycimy ykodvegy című zenei kép zenekarra
és vegyes karra, egy gordonkaverseny, ötven dal, számos férfikarra írt dal és különböző
kisebb kompozíció. Hősi halála után (1917. aug.) a III. oszt. vaskoronarenddel tüntették
ki. A »Petőfi - szimfónia«, ycimy petőfi - szimfónia ycimy Petőfi - szimfónia
ycimy petőfi ycimy - ycimy szimfónia ycimy ycimy Petőfi ycimy - ycimy szimfónia
ycimy ykodvegy amelyet 1909-ben xevtizedx 1905 Kun xtalanevtizedx 1915 László yszemelynevy
kun lászló yszemelynevy Kun László yszemelynevy kun yszemelynevy lászló
yszemelynevy yszemelynevy Kun yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy szimfonikus
zenekara mutatott be, az első modern magyar zenei alkotás, amely a halhatatlan költő
alakját és életét festi. (A M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház
yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház
yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy bemutatta 1915.
xevtizedx 1915 febr. xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 12-én.) szin_IV.0008.pdf
IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Radó Aladár - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1882
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0008.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0008.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30402.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Radó
Aladár
Szócikk: Radó Aladár zeneszerző, sz. 1882. dec.
26-án, Budapesten. Zenei tanulmányait a Zeneakadémiában mint Koessler János kiváló
növendéké végezte, 1908-ban, amikor mesteriének nyugalomlbavonulása után Weiner
Leó vezetése alatt folytatta még tanulmányait. Zenekari és kamarazenei művei gyors
egymásutánban kerültek előadásra. Zenekari scherzoja, vonósnégyese, vonósötöse,
Petőfi-szimfóniája, »Falu végén kurta kocsma« című szimfóniái költeménye őszinte,
nagy sikert aratott és a magyar zenei élet nagy várakozással tekintett a fiatal
muzsikus tehetségének további fejlődése elé. Még zeneakadémiai növendék korában
megkapta a Liszt Ferenc ösztöndíjat, majd a bayreuthi-díjat, az állam is ösztöndíjjal
tüntette ki, 1909-ben pedig megkapta a fővárostól a Ferenc József milleniumi-díjat,
amelynek segítségével Berlinbe ment hosszabb tanulmányútra. Itt írta meg rövid életének
főművét, »A fekete gavallér« című négyfelvonásos operát Lilienfein Henrik német
író szövegére. Ezt az operát a M. Kir. Operaház már régebben elfogadta előadásra,
szövegét Lányi Viktorral le is fordíttatta, színre azonban még nem hozta. Berlini
tartózkodása alatt két pantomimet is írt Radó. Az egyiknek »Die Rache« a címe, szövegét
dr. Zippert Lajos írta, a másik Fulda és Hofmannsthal »Rückkehr zur Natur« című
szövegére készült. A frankfurti Schauspielhaus bemutatta: 1915. nov. 6-án. Ebben
az időben komponálta a kísérőzenét is Schmidtbonn »Der verlorene Sohn« című drámájához.
A világháború kitörése véget vetett ennek a nagyszerű, fiatalos lendületű művészi
termelésnek. Radó Aladár a szerb ultimátum átadásának hírére elutazott Berlinből,
a mozgósítás napján már Budapesten volt és alig huszonnégy óra múlva bevonult Szolnokon
a 68. gyalogezredhez, amelynek tartalékos hadnagya volt. A háború első áldozatainak
egyike lett: 1914. szept. 9-én a Száva mellett a Timok- divizió betörése alkalmával
hősi halált halt Boljevce-nél. Művészi hagyatékában egész sereg kompozíció maradt:
egy zenekari szvit, »A tavaszhoz« című zenei kép zenekarra és vegyes karra, egy
gordonkaverseny, ötven dal, számos férfikarra írt dal és különböző kisebb kompozíció.
Hősi halála után (1917. aug.) a III. oszt. vaskoronarenddel tüntették ki. A »Petőfi
- szimfónia«, amelyet 1909-ben Kun László szimfonikus zenekara mutatott be, az első
modern magyar zenei alkotás, amely a halhatatlan költő alakját és életét festi.
(A M. Kir. Operaház bemutatta 1915. febr. 12-én.) szin_IV.0008.pdf IV
