Címszó: Ressler István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1831
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0053.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0053.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30532.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Ressler
István
Szócikk: Ressler István tenorista, színigazgató,
sz. 1831-ben, (születés
éve) megh. 1874. júl. 13-án, Budapesten. (Budapest)
Mint jómódú pesti (Budapest)
polgár fia, kora ifjúsága idején nagy hajlamot érzett az énekes-pályára. 1846. (időpont) márc.
5-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
a »Bájital« (cím) c. opera
Nemorino (szerep)
szerepében, amikor ezt a kritikát kapta: »Ezen ifjú talán még húsz éves sincs és
éneke mégis olly szép iskolát tanúsított, hangja olly szívhez szóló és sima vala,
szavai pedig olly tisztán érthetők,; hogy a közönséget a szó teljes értelmében bámulatra
ragadta.« (»Budapesti Hiradó«, (intézmény)
(információ)
1846. (időpont) márc.
10.) Ez után a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagja lett, azonban már egy hónap múlva elhagyta
az intézetet és Olaszországban (ország) tovább
képeztette hangját. 1850. (időpont) december
2-án azonban visszatért; akkor mint az olmützi (ország) színház
tagja lépett fel a »Márthá«-ban. (cím) 1853-ban
(időpont)
Pozsonyban, (megye)
1856-ban (időpont)
a bécsi An der Wienben (intézmény)
(információ)
működött. 1858-ban (időpont) Aradon
(megye) (információ)
volt szerződésben. Miután igazgatói ambíciói
is voltak: 1859. (időpont) nov.
havában felsőbb helyről engedélyt nyert színigazgatásra 1860 (időpont) nyarán
Zágrábban (ország)
pártolás mellett működött, 1861. (időpont) jan.
havában mint pécsi (megye) színigazgató
Debrecen (megye)
városától engedélyt nyert ideiglenes színkör építésére; a színkör ápr. 2-án el is
készült és megkezdte előadásait. 1863. (időpont) máj.
havában Pozsonyban (megye) működött,
onnan Győrbe (megye)
és Sopronba (megye)
tette át működése színterét. 1864 (időpont) telén
Debrecenbe (megye)
tért vissza, majd 1865. (időpont) jún.
11-én Nagyváradon (megye) kezdett
játszani kitűnő ensembléjával. Itt is és Debrecenben (megye) is nagy
pártolásnak örvendett a társulata, meglehetős vagyonra is tett szert, de a nagyszámú
társulat tartása csakhamar felemésztette vagyonát. 1873-ban (időpont) az
István-téri színházhoz (intézmény)
(információ)
volt kénytelen elszerződni. Itt működött
haláláig. szin_IV.0053.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Ressler István címszóvég 30532 Szócikk:
Ressler István tenorista, színigazgató, sz. 1831-ben, megh. xtalanevtizedx 1845
1874. júl. 13-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy Mint jómódú pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy polgár fia, kora ifjúsága idején nagy hajlamot érzett az énekes-pályára.
1846. xevtizedx 1845 márc. 5-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Bájital« ycimy bájital
ycimy Bájital ycimy bájital ycimy ycimy Bájital ycimy ykodvegy c. opera Nemorino
yszerepy nemorino yszerepy Nemorino yszerepy nemorino yszerepy yszerepy
Nemorino yszerepy ykodvegy szerepében, amikor ezt a kritikát kapta: »Ezen ifjú talán
még húsz éves sincs és éneke mégis olly szép iskolát tanúsított, hangja olly szívhez
szóló és sima vala, szavai pedig olly tisztán érthetők,; hogy a közönséget a szó
teljes értelmében bámulatra ragadta.« (»Budapesti Hiradó«, yintezmenyy
budapesti hiradó yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy hiradó
yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy 1846. márc. xtalanevtizedx
1855 10.) Ez után a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy tagja lett, azonban már egy hónap múlva elhagyta az intézetet
és Olaszországban ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy
Olaszország ykodvegy tovább képeztette hangját. 1850. xevtizedx 1855 december 2-án
azonban visszatért; akkor mint az olmützi ytelepulesy olmütz ytelepulesy olmütz
yorszagy Csehország ykodvegy színház tagja lépett fel a »Márthá«-ban. ycimy
mártha ycimy Márthá ycimy mártha ycimy ycimy Márthá ycimy ykodvegy 1853-ban Pozsonyban,
ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy 1856-ban
a bécsi An der Wienben yintezmenyy bécsi an der wien yintezmenyy bécsi An
yintezmenyy bécsi yintezmenyy an yintezmenyy der yintezmenyy wien yintezmenyy
yintezmenyy bécsi yintezmenyy An yintezmenyy ykodvegy működött. 1858-ban Aradon
ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy volt szerződésben.
Miután igazgatói ambíciói is voltak: 1859. nov. xtalanevtizedx 1865 havában felsőbb
helyről engedélyt nyert színigazgatásra 1860 xevtizedx 1865 nyarán Zágrábban ytelepulesy
zágráb ytelepulesy Zágráb yorszagy Horvátország ykodvegy pártolás mellett működött,
1861. jan. havában mint pécsi ytelepulesy pécs ytelepulesy pécs ymegyey baranya
megye ykodvegy színigazgató Debrecen ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen
ymegyey hajdu megye ykodvegy városától engedélyt nyert ideiglenes színkör építésére;
a színkör ápr. 2-án el is készült és megkezdte előadásait. 1863. máj. havában Pozsonyban
ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy működött,
onnan Győrbe ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy és Sopronba
ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy tette át működése
színterét. 1864 telén Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen
ymegyey hajdu megye ykodvegy tért vissza, majd 1865. jún. xtalanevtizedx 1875 11-én
Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye
ykodvegy kezdett játszani kitűnő ensembléjával. Itt is és Debrecenben ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy is nagy pártolásnak örvendett
a társulata, meglehetős vagyonra is tett szert, de a nagyszámú társulat tartása
csakhamar felemésztette vagyonát. 1873-ban xevtizedx 1875 az István-téri színházhoz
yintezmenyy istván-téri színház yintezmenyy István-t yintezmenyy istván-téri
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy István-t yintezmenyy ykodvegy volt kénytelen
elszerződni. Itt működött haláláig. szin_IV.0053.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Ressler István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1831
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0053.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0053.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30532.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Ressler
István
Szócikk: Ressler István tenorista, színigazgató,
sz. 1831-ben, megh. 1874. júl. 13-án, Budapesten. Mint jómódú pesti polgár fia,
kora ifjúsága idején nagy hajlamot érzett az énekes-pályára. 1846. márc. 5-én mint
vendég fellépett a Nemzeti Színházban, a »Bájital« c. opera Nemorino szerepében,
amikor ezt a kritikát kapta: »Ezen ifjú talán még húsz éves sincs és éneke mégis
olly szép iskolát tanúsított, hangja olly szívhez szóló és sima vala, szavai pedig
olly tisztán érthetők,; hogy a közönséget a szó teljes értelmében bámulatra ragadta.«
(»Budapesti Hiradó«, 1846. márc. 10.) Ez után a Nemzeti Színház tagja lett, azonban
már egy hónap múlva elhagyta az intézetet és Olaszországban tovább képeztette hangját.
1850. december 2-án azonban visszatért; akkor mint az olmützi színház tagja lépett
fel a »Márthá«-ban. 1853-ban Pozsonyban, 1856-ban a bécsi An der Wienben működött.
1858-ban Aradon volt szerződésben. Miután igazgatói ambíciói is voltak: 1859. nov.
havában felsőbb helyről engedélyt nyert színigazgatásra 1860 nyarán Zágrábban pártolás
mellett működött, 1861. jan. havában mint pécsi színigazgató Debrecen városától
engedélyt nyert ideiglenes színkör építésére; a színkör ápr. 2-án el is készült
és megkezdte előadásait. 1863. máj. havában Pozsonyban működött, onnan Győrbe és
Sopronba tette át működése színterét. 1864 telén Debrecenbe tért vissza, majd 1865.
jún. 11-én Nagyváradon kezdett játszani kitűnő ensembléjával. Itt is és Debrecenben
is nagy pártolásnak örvendett a társulata, meglehetős vagyonra is tett szert, de
a nagyszámú társulat tartása csakhamar felemésztette vagyonát. 1873-ban az István-téri
színházhoz volt kénytelen elszerződni. Itt működött haláláig. szin_IV.0053.pdf IV