Címszó: Sárosi Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1855
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0113.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0113.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30737.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Sárosi
Ferenc
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530737.htm
Szócikk: Sárosi Ferenc (családi neve Schauer), (személy) (információ)
zeneszerző, sz. 1855-ben, (születés
éve) Pesten, (Budapest)
megh. 1913 nov. 28-án, u. o. Atyja a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
zenekari tagja volt, a fiú több hangszert
játszott, mint gimnazista, a kegyesrendiek istentiszteletén ő orgonált. Rendkívül
nagy ambícióval indult pályájának. Előbb gimnáziumi érettségit tett, majd az egyetemre
iratkozott és elvégezte a teológiai fakultást. De a szíve visszavonzotta múzsájához,
a zenéhez, amelynek titkait kora ifjúságában elleste. Atyja révén, már 1872. (időpont) aug.
10. óta a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
zenekari tagja (ott tartották az operaelőadásokat)
és a kisdobot és a vele rokon ütőhangszereket kezelte. Közben megtanult egy csomó
hangszert, s a zongorán, orgonán kívül remekül játszott fuvolán, hegedűn, gordonkán,
violán, vadászkürtön és hárfán. Majd korrepetitora lett az Operaház (intézmény)
(információ)
magánénekeseinek és Bianchi Biankát, (személy) (információ)
Maleczkyékat, (személy) (információ)
Perottit, (személy) (információ)
Ódryt (személy) (információ)
stb. nagy sikereikben ízléses és gondos tanítással
támogatta. Első nagyobbszabású műve az »Atala« (cím) (információ)
c. drámai opera volt (dr. Váradi Antal (személy) szövegével),
melyet (a színlapon még családi nevével) 1881. (időpont) nov.
5-én adtak elő a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
Később pedig színrehozták a M. Kir. Operaházban
(intézmény)
is. Második nagy operája: »Az Abencerage«, (cím) szövegkönyvét
szintén Chateaubriand (személy) egy
ismert drámai novellája nyomán Bartók Lajos (személy) (információ)
írta meg. Bemutatta az Operaház, (intézmény)
(információ)
1887. (időpont) jan.
4-én, Sárosi (személy)
(információ)
névvel, ő azonban ott maradt a régi Nemzeti
Színháznál (intézmény)
(információ)
karmesternek. A Nemzeti Színháznál (intézmény)
(információ)
azonban kevés alkalma nyilt ahhoz, hogy talentumát
érvényesítse s így beérte azzal, hogy színpadi használatra írjon kisebb-nagyobb
zeneszámokat. A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
könyvtárában légiónyi szerzeménye van Sárosinak:
(személy)
(információ)
nyitányok, karénekek, melodramatikus zeneszámok,
különféle szólamok. szin_IV.0113.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Sárosi Ferenc címszóvég 30737 Szócikk: Sárosi
Ferenc (családi neve Schauer), yszemelynevy schauer yszemelynevy Schauer
yszemelynevy schauer yszemelynevy yszemelynevy Schauer yszemelynevy ykodvegy zeneszerző,
sz. 1855-ben, Pesten, xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1913 nov. 28-án, u. o. Atyja a
Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy zenekari tagja volt, a fiú több hangszert játszott, mint gimnazista, a
kegyesrendiek istentiszteletén ő orgonált. Rendkívül nagy ambícióval indult pályájának.
Előbb gimnáziumi érettségit tett, majd az egyetemre iratkozott és elvégezte a teológiai
fakultást. De a szíve visszavonzotta múzsájához, a zenéhez, amelynek titkait kora
ifjúságában elleste. Atyja révén, már 1872. xevtizedx 1875 aug. xtalanevtizedx
1885 10. óta a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy zenekari tagja (ott tartották az operaelőadásokat) és a kisdobot
és a vele rokon ütőhangszereket kezelte. Közben megtanult egy csomó hangszert, s
a zongorán, orgonán kívül remekül játszott fuvolán, hegedűn, gordonkán, violán,
vadászkürtön és hárfán. Majd korrepetitora lett az Operaház yintezmenyy
operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy
Operaház yintezmenyy ykodvegy magánénekeseinek és Bianchi Biankát, yszemelynevy
bianchi bianka yszemelynevy Bianchi Bianká yszemelynevy bianchi yszemelynevy
bianka yszemelynevy yszemelynevy Bianchi yszemelynevy Bianká yszemelynevy
ykodvegy Maleczkyékat, yszemelynevy maleczky yszemelynevy Maleczky yszemelynevy
maleczky yszemelynevy yszemelynevy Maleczky yszemelynevy ykodvegy Perottit, yszemelynevy
perotti yszemelynevy Perotti yszemelynevy perotti yszemelynevy yszemelynevy
Perotti yszemelynevy ykodvegy Ódryt yszemelynevy ódry yszemelynevy Ódry yszemelynevy
ódry yszemelynevy yszemelynevy Ódry yszemelynevy ykodvegy stb. nagy sikereikben
ízléses és gondos tanítással támogatta. Első nagyobbszabású műve az »Atala« ycimy
atala ycimy Atala ycimy atala ycimy ycimy Atala ycimy ykodvegy c. drámai opera volt
(dr. Váradi Antal yszemelynevy dr. váradi antal yszemelynevy dr. Váradi Antal
yszemelynevy dr. yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy
yszemelynevy dr. yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy yk szövegével),
melyet (a színlapon még családi nevével) 1881. xevtizedx 1885 nov. 5-én adtak elő
a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Később pedig színrehozták a M. Kir. Operaházban yintezmenyy
m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir.
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy
ykodvegy is. Második nagy operája: »Az Abencerage«, ycimy az abencerage ycimy
Az Abencerage ycimy az ycimy abencerage ycimy ycimy Az ycimy Abencerage ycimy
ykodvegy szövegkönyvét szintén Chateaubriand yszemelynevy chateaubriand
yszemelynevy Chateaubriand yszemelynevy chateaubriand yszemelynevy yszemelynevy
Chateaubriand yszemelynevy ykodvegy egy ismert drámai novellája nyomán Bartók Lajos
yszemelynevy bartók lajos yszemelynevy Bartók Lajos yszemelynevy bartók
yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Bartók yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy írta meg. Bemutatta az Operaház, yintezmenyy operaház
yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház
yintezmenyy ykodvegy 1887. jan. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 4-én, Sárosi
yszemelynevy sárosi yszemelynevy Sárosi yszemelynevy sárosi yszemelynevy
yszemelynevy Sárosi yszemelynevy ykodvegy névvel, ő azonban ott maradt a régi Nemzeti
Színháznál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy karmesternek.
A Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy azonban kevés alkalma nyilt ahhoz, hogy talentumát érvényesítse
s így beérte azzal, hogy színpadi használatra írjon kisebb-nagyobb zeneszámokat.
A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy könyvtárában légiónyi szerzeménye van Sárosinak: yszemelynevy sárosi
yszemelynevy Sárosi yszemelynevy sárosi yszemelynevy yszemelynevy Sárosi
yszemelynevy ykodvegy nyitányok, karénekek, melodramatikus zeneszámok, különféle
szólamok. szin_IV.0113.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Sárosi Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1855
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0113.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0113.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30737.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Sárosi
Ferenc
Szócikk: Sárosi Ferenc (családi neve Schauer), zeneszerző,
sz. 1855-ben, Pesten, megh. 1913 nov. 28-án, u. o. Atyja a Nemzeti Színház zenekari
tagja volt, a fiú több hangszert játszott, mint gimnazista, a kegyesrendiek istentiszteletén
ő orgonált. Rendkívül nagy ambícióval indult pályájának. Előbb gimnáziumi érettségit
tett, majd az egyetemre iratkozott és elvégezte a teológiai fakultást. De a szíve
visszavonzotta múzsájához, a zenéhez, amelynek titkait kora ifjúságában elleste.
Atyja révén, már 1872. aug. 10. óta a Nemzeti Színház zenekari tagja (ott tartották
az operaelőadásokat) és a kisdobot és a vele rokon ütőhangszereket kezelte. Közben
megtanult egy csomó hangszert, s a zongorán, orgonán kívül remekül játszott fuvolán,
hegedűn, gordonkán, violán, vadászkürtön és hárfán. Majd korrepetitora lett az Operaház
magánénekeseinek és Bianchi Biankát, Maleczkyékat, Perottit, Ódryt stb. nagy sikereikben
ízléses és gondos tanítással támogatta. Első nagyobbszabású műve az »Atala« c. drámai
opera volt (dr. Váradi Antal szövegével), melyet (a színlapon még családi nevével)
1881. nov. 5-én adtak elő a Nemzeti Színházban. Később pedig színrehozták a M. Kir.
Operaházban is. Második nagy operája: »Az Abencerage«, szövegkönyvét szintén Chateaubriand
egy ismert drámai novellája nyomán Bartók Lajos írta meg. Bemutatta az Operaház,
1887. jan. 4-én, Sárosi névvel, ő azonban ott maradt a régi Nemzeti Színháznál karmesternek.
A Nemzeti Színháznál azonban kevés alkalma nyilt ahhoz, hogy talentumát érvényesítse
s így beérte azzal, hogy színpadi használatra írjon kisebb-nagyobb zeneszámokat.
A Nemzeti Színház könyvtárában légiónyi szerzeménye van Sárosinak: nyitányok, karénekek,
melodramatikus zeneszámok, különféle szólamok. szin_IV.0113.pdf IV
