Címszó: Sárosi Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1855

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0113.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0113.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30737.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Sárosi Ferenc

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530737.htm

 

Szócikk: Sárosi Ferenc (családi neve Schauer), (személy) (információ)  zeneszerző, sz. 1855-ben, (születés éve) Pesten, (Budapest) megh. 1913 nov. 28-án, u. o. Atyja a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  zenekari tagja volt, a fiú több hangszert játszott, mint gimnazista, a kegyesrendiek istentiszteletén ő orgonált. Rendkívül nagy ambícióval indult pályájának. Előbb gimnáziumi érettségit tett, majd az egyetemre iratkozott és elvégezte a teológiai fakultást. De a szíve visszavonzotta múzsájához, a zenéhez, amelynek titkait kora ifjúságában elleste. Atyja révén, már 1872. (időpont) aug. 10. óta a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  zenekari tagja (ott tartották az operaelőadásokat) és a kisdobot és a vele rokon ütőhangszereket kezelte. Közben megtanult egy csomó hangszert, s a zongorán, orgonán kívül remekül játszott fuvolán, hegedűn, gordonkán, violán, vadászkürtön és hárfán. Majd korrepetitora lett az Operaház (intézmény) (információ)  magánénekeseinek és Bianchi Biankát, (személy) (információ)  Maleczkyékat, (személy) (információ)  Perottit, (személy) (információ)  Ódryt (személy) (információ)  stb. nagy sikereikben ízléses és gondos tanítással támogatta. Első nagyobbszabású műve az »Atala« (cím) (információ)  c. drámai opera volt (dr. Váradi Antal (személy) szövegével), melyet (a színlapon még családi nevével) 1881. (időpont) nov. 5-én adtak elő a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  Később pedig színrehozták a M. Kir. Operaházban (intézmény) is. Második nagy operája: »Az Abencerage«, (cím) szövegkönyvét szintén Chateaubriand (személy) egy ismert drámai novellája nyomán Bartók Lajos (személy) (információ)  írta meg. Bemutatta az Operaház, (intézmény) (információ)  1887. (időpont) jan. 4-én, Sárosi (személy) (információ)  névvel, ő azonban ott maradt a régi Nemzeti Színháznál (intézmény) (információ)  karmesternek. A Nemzeti Színháznál (intézmény) (információ)  azonban kevés alkalma nyilt ahhoz, hogy talentumát érvényesítse s így beérte azzal, hogy színpadi használatra írjon kisebb-nagyobb zeneszámokat. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  könyvtárában légiónyi szerzeménye van Sárosinak: (személy) (információ)  nyitányok, karénekek, melodramatikus zeneszámok, különféle szólamok. szin_IV.0113.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Sárosi Ferenc címszóvég 30737 Szócikk: Sárosi Ferenc (családi neve Schauer), yszemelynevy schauer yszemelynevy Schauer yszemelynevy schauer yszemelynevy yszemelynevy Schauer yszemelynevy ykodvegy zeneszerző, sz. 1855-ben, Pesten, xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1913 nov. 28-án, u. o. Atyja a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy zenekari tagja volt, a fiú több hangszert játszott, mint gimnazista, a kegyesrendiek istentiszteletén ő orgonált. Rendkívül nagy ambícióval indult pályájának. Előbb gimnáziumi érettségit tett, majd az egyetemre iratkozott és elvégezte a teológiai fakultást. De a szíve visszavonzotta múzsájához, a zenéhez, amelynek titkait kora ifjúságában elleste. Atyja révén, már 1872. xevtizedx 1875 aug. xtalanevtizedx 1885 10. óta a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy zenekari tagja (ott tartották az operaelőadásokat) és a kisdobot és a vele rokon ütőhangszereket kezelte. Közben megtanult egy csomó hangszert, s a zongorán, orgonán kívül remekül játszott fuvolán, hegedűn, gordonkán, violán, vadászkürtön és hárfán. Majd korrepetitora lett az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy magánénekeseinek és Bianchi Biankát, yszemelynevy bianchi bianka yszemelynevy Bianchi Bianká yszemelynevy bianchi yszemelynevy bianka yszemelynevy yszemelynevy Bianchi yszemelynevy Bianká yszemelynevy ykodvegy Maleczkyékat, yszemelynevy maleczky yszemelynevy Maleczky yszemelynevy maleczky yszemelynevy yszemelynevy Maleczky yszemelynevy ykodvegy Perottit, yszemelynevy perotti yszemelynevy Perotti yszemelynevy perotti yszemelynevy yszemelynevy Perotti yszemelynevy ykodvegy Ódryt yszemelynevy ódry yszemelynevy Ódry yszemelynevy ódry yszemelynevy yszemelynevy Ódry yszemelynevy ykodvegy stb. nagy sikereikben ízléses és gondos tanítással támogatta. Első nagyobbszabású műve az »Atala« ycimy atala ycimy Atala ycimy atala ycimy ycimy Atala ycimy ykodvegy c. drámai opera volt (dr. Váradi Antal yszemelynevy dr. váradi antal yszemelynevy dr. Váradi Antal yszemelynevy dr. yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy yk szövegével), melyet (a színlapon még családi nevével) 1881. xevtizedx 1885 nov. 5-én adtak elő a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Később pedig színrehozták a M. Kir. Operaházban yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy is. Második nagy operája: »Az Abencerage«, ycimy az abencerage ycimy Az Abencerage ycimy az ycimy abencerage ycimy ycimy Az ycimy Abencerage ycimy ykodvegy szövegkönyvét szintén Chateaubriand yszemelynevy chateaubriand yszemelynevy Chateaubriand yszemelynevy chateaubriand yszemelynevy yszemelynevy Chateaubriand yszemelynevy ykodvegy egy ismert drámai novellája nyomán Bartók Lajos yszemelynevy bartók lajos yszemelynevy Bartók Lajos yszemelynevy bartók yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Bartók yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy írta meg. Bemutatta az Operaház, yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy 1887. jan. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 4-én, Sárosi yszemelynevy sárosi yszemelynevy Sárosi yszemelynevy sárosi yszemelynevy yszemelynevy Sárosi yszemelynevy ykodvegy névvel, ő azonban ott maradt a régi Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy karmesternek. A Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy azonban kevés alkalma nyilt ahhoz, hogy talentumát érvényesítse s így beérte azzal, hogy színpadi használatra írjon kisebb-nagyobb zeneszámokat. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy könyvtárában légiónyi szerzeménye van Sárosinak: yszemelynevy sárosi yszemelynevy Sárosi yszemelynevy sárosi yszemelynevy yszemelynevy Sárosi yszemelynevy ykodvegy nyitányok, karénekek, melodramatikus zeneszámok, különféle szólamok. szin_IV.0113.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Sárosi Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1855

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0113.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0113.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30737.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Sárosi Ferenc

Szócikk: Sárosi Ferenc (családi neve Schauer), zeneszerző, sz. 1855-ben, Pesten, megh. 1913 nov. 28-án, u. o. Atyja a Nemzeti Színház zenekari tagja volt, a fiú több hangszert játszott, mint gimnazista, a kegyesrendiek istentiszteletén ő orgonált. Rendkívül nagy ambícióval indult pályájának. Előbb gimnáziumi érettségit tett, majd az egyetemre iratkozott és elvégezte a teológiai fakultást. De a szíve visszavonzotta múzsájához, a zenéhez, amelynek titkait kora ifjúságában elleste. Atyja révén, már 1872. aug. 10. óta a Nemzeti Színház zenekari tagja (ott tartották az operaelőadásokat) és a kisdobot és a vele rokon ütőhangszereket kezelte. Közben megtanult egy csomó hangszert, s a zongorán, orgonán kívül remekül játszott fuvolán, hegedűn, gordonkán, violán, vadászkürtön és hárfán. Majd korrepetitora lett az Operaház magánénekeseinek és Bianchi Biankát, Maleczkyékat, Perottit, Ódryt stb. nagy sikereikben ízléses és gondos tanítással támogatta. Első nagyobbszabású műve az »Atala« c. drámai opera volt (dr. Váradi Antal szövegével), melyet (a színlapon még családi nevével) 1881. nov. 5-én adtak elő a Nemzeti Színházban. Később pedig színrehozták a M. Kir. Operaházban is. Második nagy operája: »Az Abencerage«, szövegkönyvét szintén Chateaubriand egy ismert drámai novellája nyomán Bartók Lajos írta meg. Bemutatta az Operaház, 1887. jan. 4-én, Sárosi névvel, ő azonban ott maradt a régi Nemzeti Színháznál karmesternek. A Nemzeti Színháznál azonban kevés alkalma nyilt ahhoz, hogy talentumát érvényesítse s így beérte azzal, hogy színpadi használatra írjon kisebb-nagyobb zeneszámokat. A Nemzeti Színház könyvtárában légiónyi szerzeménye van Sárosinak: nyitányok, karénekek, melodramatikus zeneszámok, különféle szólamok. szin_IV.0113.pdf IV