Címszó: Serly Lajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1855
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0134.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0134.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30814.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Serly
Lajos
Szócikk: Serly Lajos zeneszerző, karnagy, sz. 1855.
(születés
éve) márc. 13-án, Pozsonyban. (megye) 1868-ban
(időpont)
tímárinas volt, de aztán tovább tanult, Besztercebánya (megye) után
Rimaszombatban, (megye) Pozsonyban:
(megye) itt
gimnáziumi zenekart szervezett és érettségi vizsgálatot tett 1875-ben. (időpont) (Közben
kétszer szökött meg hazulról [1869., (időpont) 1872.],
(időpont)
csak hogy színipályára léphessen.) Otthon Mayrberger Károly (személy) híres
székesegyházi karnagynak, azután az Orsz. Zeneakadémiának (intézmény)
növendéke, majd Brassóban (megye) Sztupa
Andor (személy)
(információ)
társulatának karmestere, 1880-ban (időpont) Berlinben
(ország)
Liebig (személy)
zenekarának dirigense lett. Hazatért Erdélyi Marietta (személy) (információ)
társulatához Szabadkára, (megye) innen
1881. (időpont)
márc. havában a kolozsvári Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
szerződött másodkarmesternek; már ekkor a
»Csabai csárdás« (cím)
(információ)
és egyéb szerzeményei kedvelt, ismert darabok
voltak. A kolozsvári zenekonzervatóriumot (intézmény)
(információ)
is igazgatta, de már 1882. (időpont) jún.
havában Evva Lajos (személy) (információ)
a Népszínházhoz (intézmény)
(információ)
szerződtette. Epizód életében, hogy 1885-ben
(időpont)
Németországba, (ország) a dortmundi
színházhoz (intézmény)
szerződött. Majd a pesti Vigadóban (intézmény)
(információ)
próbálkozott szimfonikus hangversenyek rendezésével,
sikertelenül. 1896-ban, (időpont) az
ezredéves kiállítás Ősbuda- vára (intézmény)
nevű nagy mulató-telepén dirigált s megülte 25 éves jubileumát szept. 21-én. Serly
Lajos (személy)
(információ)
1897-ben (időpont) megalapította
a főváros (Budapest)
III. kerületében az óbudai Kisfaludy - Színházat, (intézmény)
(információ)
de hiába ölte be 61.000 korona vagyonát:
hatósági huzavona sikertelenné tette műköködését, mellyel pedig missziót teljesített.
1898. (időpont)
máj. 1-én a londoni (ország) néprajzi
kiállítás területén kezdte meg dirigensi működését 69 tagú zenekarával. 50 éves
korában kivándorolt New-Yorkba; (ország) (információ)
itt sokáig nem tudott magyar színtársulatot
alakítani, de 1914. (időpont) okt.
havában a Palm Garden Theatre-ban (intézmény)
szép társulattal működött: R. Gyenge Annus, (személy) Adorján
Matild, (személy)
(információ)
Serlyné (személy) és
leányai: Etelka és Irén, Fonó Gizella, (személy) Szalai,
(személy)
(információ)
Vajda, (személy) (információ)
Nagy (személy) (információ)
voltak tagjai. 1921. (időpont) szept.
havában a newyorki (ország) magyarság
fényesen megülte 50 éves jubileumát, a Washington (ország) Irving
Highscool termében. S. zeneművei mind a Népszínházban (intézmény)
(információ)
lettek népszerűekké; operettek: »Marcsa és
Mariska« (cím)
(szöv. Szigeti József), (személy) (információ)
1882.; (időpont) :»Marica,
világszép asszony« (cím) (Rákosi Jenő),
(személy)
(információ)
1887. (időpont) febr.
25., Kolozsvárott; (megye) »Alhambra
rózsája« (cím)
(Gyulai Farkas); (személy) (információ)
számtalan dal népszínművekhez: »A vén kupec«
(cím) (Berczik
Árpád), (személy)
(információ)
1884.; (időpont) »Cigány
Panna« (cím)
(információ)
(Almási Tihamér); (személy) (információ)
»A tót leány« (cím) (u. a.),
1889.; (időpont)
»Ingyenélők« (cím)
(információ)
(Vidor Pál), (személy) (információ)
1889.; (időpont) a
városligeti arénában: (intézmény)
»Ördögök«, (cím)
1892. (időpont)
aug. 16.; bohózat: »Nőemancipáció« (cím) (információ)
(Szigeti József), (személy) (információ)
1884.; (időpont) »Csókon
szerzett vőlegény« (cím) (u. a.),
1883. (időpont)
szin_IV.0134.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Serly Lajos címszóvég 30814 Szócikk: Serly
Lajos zeneszerző, karnagy, sz. 1855. márc. xtalanevtizedx 1865 13-án, Pozsonyban.
ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy 1868-ban
xevtizedx 1865 tímárinas xtalanevtizedx 1875 volt, de aztán tovább tanult, Besztercebánya
ytelepulesy besztercebánya ytelepulesy Besztercebánya ymegyey beszterce-naszód
megye ykodvegy után Rimaszombatban, ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy
Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy Pozsonyban: ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy itt gimnáziumi zenekart
szervezett és érettségi vizsgálatot tett 1875-ben. xevtizedx 1875 (Közben kétszer
szökött meg hazulról [1869., xevtizedx 1865 1872.], xevtizedx 1875 csak xtalanevtizedx
1885 hogy színipályára léphessen.) Otthon Mayrberger Károly yszemelynevy
mayrberger károly yszemelynevy Mayrberger Károly yszemelynevy mayrberger
yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mayrberger yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy híres székesegyházi karnagynak, azután az Orsz. Zeneakadémiának
yintezmenyy orsz. zeneakadémia yintezmenyy Orsz. Ze yintezmenyy orsz.
yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Ze
yintezmenyy ykodvegy növendéke, majd Brassóban ytelepulesy brassó ytelepulesy
Brassó ymegyey brassó megye ykodvegy Sztupa Andor yszemelynevy sztupa andor
yszemelynevy Sztupa Andor yszemelynevy sztupa yszemelynevy andor yszemelynevy
yszemelynevy Sztupa yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy társulatának karmestere,
1880-ban xevtizedx 1885 Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin
yorszagy Németország ykodvegy Liebig yszemelynevy liebig yszemelynevy Liebig
yszemelynevy liebig yszemelynevy yszemelynevy Liebig yszemelynevy ykodvegy zenekarának
dirigense lett. Hazatért Erdélyi Marietta yszemelynevy erdélyi marietta
yszemelynevy Erdélyi Marietta yszemelynevy erdélyi yszemelynevy marietta
yszemelynevy yszemelynevy Erdélyi yszemelynevy Marietta yszemelynevy ykodvegy társulatához
Szabadkára, ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye
ykodvegy innen 1881. márc. havában a kolozsvári Nemzeti Színházhoz yintezmenyy
kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá
yintezmenyy ykodvegy szerződött másodkarmesternek; már ekkor a »Csabai csárdás«
ycimy csabai csárdás ycimy Csabai csárdás ycimy csabai ycimy csárdás ycimy
ycimy Csabai ycimy csárdás ycimy ykodvegy és egyéb szerzeményei kedvelt, ismert
darabok voltak. A kolozsvári zenekonzervatóriumot yintezmenyy kolozsvári
zenekonzervatórium yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy
zenekonzervatórium yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy is igazgatta,
de már 1882. jún. havában Evva Lajos yszemelynevy evva lajos yszemelynevy Evva
Lajos yszemelynevy evva yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Evva
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy a Népszínházhoz yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy szerződtette. Epizód életében, hogy 1885-ben Németországba,
xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy
Németország ykodvegy a dortmundi színházhoz yintezmenyy dortmundi színház
yintezmenyy dortmund yintezmenyy dortmundi yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy dortmund yintezmenyy ykodvegy szerződött. Majd a pesti Vigadóban yintezmenyy
pesti vigadó yintezmenyy pesti Vi yintezmenyy pesti yintezmenyy vigadó
yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Vi yintezmenyy ykodvegy próbálkozott szimfonikus
hangversenyek rendezésével, sikertelenül. 1896-ban, xevtizedx 1895 az ezredéves
kiállítás Ősbuda- vára yintezmenyy ősbuda- vára yintezmenyy Ősbuda- yintezmenyy
ősbuda- yintezmenyy vára yintezmenyy yintezmenyy Ősbuda- yintezmenyy ykodvegy nevű
nagy mulató-telepén dirigált s megülte 25 éves jubileumát szept. 21-én. Serly Lajos
yszemelynevy serly lajos yszemelynevy Serly Lajos yszemelynevy serly
yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Serly yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy 1897-ben megalapította a főváros főváros ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy III. kerületében az óbudai Kisfaludy
- Színházat, yintezmenyy óbudai kisfaludy - színház yintezmenyy óbudai K
yintezmenyy óbudai yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy - yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy óbudai yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy de hiába ölte
be 61.000 korona vagyonát: hatósági huzavona sikertelenné tette műköködését, mellyel
pedig missziót teljesített. 1898. máj. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 1-én
a londoni ytelepulesy london ytelepulesy london yorszagy Egyesült Királyság
ykodvegy néprajzi kiállítás területén kezdte meg dirigensi működését 69 tagú zenekarával.
50 éves korában kivándorolt New-Yorkba; ytelepulesy new-york ytelepulesy
New-York yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy itt sokáig nem tudott magyar
színtársulatot alakítani, de 1914. xevtizedx 1915 okt. xtalanevtizedx 1925 havában
a Palm Garden Theatre-ban yintezmenyy palm garden theatre yintezmenyy Palm Gar
yintezmenyy palm yintezmenyy garden yintezmenyy theatre yintezmenyy yintezmenyy
Palm yintezmenyy Gar yintezmenyy ykodvegy szép társulattal működött: R. Gyenge Annus,
yszemelynevy r. gyenge annus yszemelynevy R. Gyenge Annus yszemelynevy r.
yszemelynevy gyenge yszemelynevy annus yszemelynevy yszemelynevy R.
yszemelynevy Gyenge yszemelynevy Annus yszemelynevy ykodve Adorján Matild, yszemelynevy
adorján matild yszemelynevy Adorján Matild yszemelynevy adorján yszemelynevy
matild yszemelynevy yszemelynevy Adorján yszemelynevy Matild yszemelynevy
ykodvegy Serlyné yszemelynevy serlyne yszemelynevy Serlyné yszemelynevy serlyne
yszemelynevy yszemelynevy Serlyné yszemelynevy ykodvegy és leányai: Etelka és Irén,
Fonó Gizella, yszemelynevy fonó gizella yszemelynevy Fonó Gizella yszemelynevy
fonó yszemelynevy gizella yszemelynevy yszemelynevy Fonó yszemelynevy Gizella
yszemelynevy ykodvegy Szalai, yszemelynevy szalai yszemelynevy Szalai
yszemelynevy szalai yszemelynevy yszemelynevy Szalai yszemelynevy ykodvegy Vajda,
yszemelynevy vajda yszemelynevy Vajda yszemelynevy vajda yszemelynevy
yszemelynevy Vajda yszemelynevy ykodvegy Nagy yszemelynevy nagy yszemelynevy
Nagy yszemelynevy nagy yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy ykodvegy voltak
tagjai. 1921. xevtizedx 1925 szept. havában a newyorki ytelepulesy newyork
ytelepulesy newyork yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy magyarság fényesen
megülte 50 éves jubileumát, a Washington ytelepulesy washington ytelepulesy
Washington yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy Irving Highscool termében.
S. zeneművei mind a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy lettek
népszerűekké; operettek: »Marcsa és Mariska« ycimy marcsa és mariska ycimy
Marcsa és Mariska ycimy marcsa ycimy és ycimy mariska ycimy ycimy Marcsa ycimy
és ycimy Mariska ycimy ykodvegy (szöv. Szigeti József), yszemelynevy szigeti
józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy 1882.;
xevtizedx 1885 :»Marica, világszép asszony« ycimy marica, világszép asszony
ycimy Marica, világszép asszony ycimy marica, ycimy világszép ycimy asszony
ycimy ycimy Marica, ycimy világszép ycimy asszony ycimy ykodvegy (Rákosi Jenő),
yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy 1887. febr. 25., Kolozsvárott; ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Alhambra rózsája« ycimy
alhambra rózsája ycimy Alhambra rózsája ycimy alhambra ycimy rózsája ycimy
ycimy Alhambra ycimy rózsája ycimy ykodvegy (Gyulai Farkas); yszemelynevy
gyulai farkas yszemelynevy Gyulai Farkas yszemelynevy gyulai yszemelynevy
farkas yszemelynevy yszemelynevy Gyulai yszemelynevy Farkas yszemelynevy
ykodvegy számtalan dal népszínművekhez: »A vén kupec« ycimy a vén kupec ycimy A
vén kupec ycimy a ycimy vén ycimy kupec ycimy ycimy A ycimy vén ycimy kupec ycimy
ykodvegy (Berczik Árpád), yszemelynevy berczik árpád yszemelynevy Berczik Árpád
yszemelynevy berczik yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Berczik
yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy 1884.; »Cigány Panna« ycimy cigány
panna ycimy Cigány Panna ycimy cigány ycimy panna ycimy ycimy Cigány ycimy
Panna ycimy ykodvegy (Almási Tihamér); yszemelynevy almási tihamér yszemelynevy
Almási Tihamér yszemelynevy almási yszemelynevy tihamér yszemelynevy
yszemelynevy Almási yszemelynevy Tihamér yszemelynevy ykodvegy »A tót leány« ycimy
a tót leány ycimy A tót leány ycimy a ycimy tót ycimy leány ycimy ycimy A ycimy
tót ycimy leány ycimy ykodvegy (u. a.), 1889.; »Ingyenélők« ycimy ingyenélők
ycimy Ingyenélők ycimy ingyenélők ycimy ycimy Ingyenélők ycimy ykodvegy (Vidor Pál),
yszemelynevy vidor pál yszemelynevy Vidor Pál yszemelynevy vidor yszemelynevy
pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy 1889.;
a xtalanevtizedx 1895 városligeti arénában: yintezmenyy városligeti aréna
yintezmenyy városlig yintezmenyy városligeti yintezmenyy aréna yintezmenyy
yintezmenyy városlig yintezmenyy ykodvegy »Ördögök«, ycimy ördögök ycimy
Ördögök ycimy ördögök ycimy ycimy Ördögök ycimy ykodvegy 1892. xevtizedx 1895 aug.
16.; bohózat: »Nőemancipáció« ycimy nőemancipáció ycimy Nőemancipáció ycimy
nőemancipáció ycimy ycimy Nőemancipáció ycimy ykodvegy (Szigeti József), yszemelynevy
szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy 1884.; xevtizedx 1885 »Csókon szerzett vőlegény« ycimy csókon szerzett
vőlegény ycimy Csókon szerzett vőlegény ycimy csókon ycimy szerzett ycimy
vőlegény ycimy ycimy Csókon ycimy szerzett ycimy vőlegény ycimy ykodvegy (u. a.),
1883. szin_IV.0134.pdf xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Serly Lajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1855
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0134.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0134.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30814.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Serly
Lajos
Szócikk: Serly Lajos zeneszerző, karnagy, sz. 1855.
márc. 13-án, Pozsonyban. 1868-ban tímárinas volt, de aztán tovább tanult, Besztercebánya
után Rimaszombatban, Pozsonyban: itt gimnáziumi zenekart szervezett és érettségi
vizsgálatot tett 1875-ben. (Közben kétszer szökött meg hazulról [1869., 1872.],
csak hogy színipályára léphessen.) Otthon Mayrberger Károly híres székesegyházi
karnagynak, azután az Orsz. Zeneakadémiának növendéke, majd Brassóban Sztupa Andor
társulatának karmestere, 1880-ban Berlinben Liebig zenekarának dirigense lett. Hazatért
Erdélyi Marietta társulatához Szabadkára, innen 1881. márc. havában a kolozsvári
Nemzeti Színházhoz szerződött másodkarmesternek; már ekkor a »Csabai csárdás« és
egyéb szerzeményei kedvelt, ismert darabok voltak. A kolozsvári zenekonzervatóriumot
is igazgatta, de már 1882. jún. havában Evva Lajos a Népszínházhoz szerződtette.
Epizód életében, hogy 1885-ben Németországba, a dortmundi színházhoz szerződött.
Majd a pesti Vigadóban próbálkozott szimfonikus hangversenyek rendezésével, sikertelenül.
1896-ban, az ezredéves kiállítás Ősbuda- vára nevű nagy mulató-telepén dirigált
s megülte 25 éves jubileumát szept. 21-én. Serly Lajos 1897-ben megalapította a
főváros III. kerületében az óbudai Kisfaludy - Színházat, de hiába ölte be 61.000
korona vagyonát: hatósági huzavona sikertelenné tette műköködését, mellyel pedig
missziót teljesített. 1898. máj. 1-én a londoni néprajzi kiállítás területén kezdte
meg dirigensi működését 69 tagú zenekarával. 50 éves korában kivándorolt New-Yorkba;
itt sokáig nem tudott magyar színtársulatot alakítani, de 1914. okt. havában a Palm
Garden Theatre-ban szép társulattal működött: R. Gyenge Annus, Adorján Matild, Serlyné
és leányai: Etelka és Irén, Fonó Gizella, Szalai, Vajda, Nagy voltak tagjai. 1921.
szept. havában a newyorki magyarság fényesen megülte 50 éves jubileumát, a Washington
Irving Highscool termében. S. zeneművei mind a Népszínházban lettek népszerűekké;
operettek: »Marcsa és Mariska« (szöv. Szigeti József), 1882.; :»Marica, világszép
asszony« (Rákosi Jenő), 1887. febr. 25., Kolozsvárott; »Alhambra rózsája« (Gyulai
Farkas); számtalan dal népszínművekhez: »A vén kupec« (Berczik Árpád), 1884.; »Cigány
Panna« (Almási Tihamér); »A tót leány« (u. a.), 1889.; »Ingyenélők« (Vidor Pál),
1889.; a városligeti arénában: »Ördögök«, 1892. aug. 16.; bohózat: »Nőemancipáció«
(Szigeti József), 1884.; »Csókon szerzett vőlegény« (u. a.), 1883. szin_IV.0134.pdf
IV
