Címszó: Simonyi Mária - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0150.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0150.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30857.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Simonyi Mária

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530855.htm

 

Szócikk: Simonyi Mária Modem drámai hősnő. A magyar színpad egyik legkomolyabb jelensége. Született Szenicen, (megye) ebben a kis nyitramegyei (megye) városban, hol édesapja, varsányi (megye) Simonyi József, (személy) (információ)  kir. telekkönywezető volt. Három éves volt, mikor apja meghalt s édesanyja akkor hat gyermekével, kik közül kettő fiú, négy gyönyörű leány volt, legkisebb ő, visszaköltözött szüleihez, Érsekújvárra. (megye) Itt nőtt fel Simonyi Mária, (személy) (információ)  a Nyitra (megye) partján, a komáromi-uccai kétházas nagy udvaron. Itt járt iskolába, a zárdába, polgáriba, hova a város előkelői küldték gyermekeiket a kedves apácák keze alá. Tizennégy éves korában került Pestre, (Budapest) hova édesanyja a gyermekek neveltetése miatt jött — azóta Budapesten (Budapest) él. Az Országos Színiakadémiára (intézmény) (információ)  véletlenül került, mert vágya az volt, hogy tanítónő legyen. Nénjének egyik barátnőjét kísérte el a felvételi vizsgára, ahol mert ép jelen volt, ő is szavalt. Harmincöt jelentkező közül bármat vettek fel: ő volt az egyik. Ez eldöntötte sorsát. Az akadémiát mint tandíjmentes, ösztöndíjas növendék végezte. Már a vizsgaelőadásokon nagy sikere volt. A »Figaró házasságá«-ban (cím) Fanehettet, (szerep) a »Szép Galatheá«-ban (cím) (információ)  a címszerepet adta. Első nyilvános fellépése Szederkényi (személy) (információ)  »Kőfalon túl« (cím) c. darabjában volt, a Zeneakadémián. (intézmény) (információ)  Beöthy László (személy) (információ)  jelen volt ezen az előadáson s azonnal három éves szerződéssel, emelkedő gázsival vitte a Magyar Színházhoz, (intézmény) (információ)  ahol első fellépése Schnitzler: (személy) (információ)  »Az élet szavá«-ban (cím) volt. Innen azonban még ebben a szezonban az akkor alakult Uj Színpadhoz (intézmény) (információ)  ment, ahol Strindberg (személy) (információ)  »Hattyuvér«-jében (cím) döntő sikert aratott. A szinte álomszerű karcsú jelenség egyszerre a modern drámai hősnő hangjait hozta. Tüneményes új stílus jelent meg vele. Az idegéletet élő, érzéki modern nő legnemesebb interpretálójának üdvözölte a kritika. Akkor, gyakorlat szerzése végett, mégis Kassára (megye) szerződött, ahol az akkor nagy stílusú színészet nemes munkájában vett részt. De kitört a háború s menekült Kassáról (megye) s még egyszer Brassóból, (megye) a társulattal, Budapestre. (Budapest) Nagy betegségen is ment át, tífuszon, mely után egy ideig tüdőcsúcs­hurutot is kúrálnia kellett. Amint felgyógyult s Kassán (megye) újra felléphetett, Beöthy László (személy) (információ)  utána utazott s újra három éves szerződéssel hozta vissza a Magyar Színházhoz. (intézmény) (információ)  Itt egy év alatt két nagy sikere volt: a Jókai - Hevesi: (személy) (információ)  »Kárpáthy Zoltán­jában (cím) (információ)  s a Zapolska Gabriella: (személy) »Varsói citadellá«-jában. (cím) Egy év múlva már ismét színházat cserélt, az akkor nagy reményekkel s nagyszerű modern programmal megalakult Belvárosi Színházhoz (intézmény) (információ)  ment, ahol sikerekben gazdag éveket töltött. Hajó Sándor (személy) (információ)  darabjában, az »Ötvenéves férfi«­ban (cím) mint kész nagy drámai művésznő lepte meg a közönséget, mely legforróbb szeretetebe fogadta s Szenes Béla (személy) (információ)  »Gazdag lány«-ában (cím) (információ)  kétszázszor nézte meg. Biró Lajos: (személy) (információ)  »Politikusok«, (cím) Szép Ernő: (személy) (információ)  »Patika«, (cím) Szigligeti: (személy) (információ)  »Rózsa«, (cím) (információ)  Moliére: (személy) »Georges Dandin«-jében (cím) s Hans Müller: (személy) (információ)  »Tüzek« (cím) reprizében voltak nagy sikerei itt, valamint a Modern Színpadon (intézmény) (információ)  az Egyed Zoltán: (személy) (információ)  »Rouge et noir« (cím) c. darabjában. Ebben az időben azonban már végleg kiderült, hogy legjobban az európai (ország) nő alakjaiban válik ki. Különösen francia (nemzetiség) (információ)  szerzőknél. Mikor a Belvárosi Színház (intézmény) (információ)  után a Renaissance Színházhoz (intézmény) (információ)  ment, legnagyobb sikereit már ezekben érte el: Savoir: (személy) »Dupla vagy semmi«-je, (cím) a »Csókoljon meg« (cím) s főleg Géraldy: (személy) (információ)  »Szeretni« (cím) és »Ha akarnám« (cím) c. darabjaiban, melyekért Géraldytól (személy) (információ)  meleg gratulációt s köszönetet kapott. Urvancov: (személy) (információ)  »Vera Mircevá« (cím) (információ)  s a Vígszínházban (intézmény) (információ)  Shaw (személy) (információ)  »Katalin«-jában (cím) (információ)  vendég­szerepelt. A magyar szerzőknek is hasonló jellegű darabjaiban hozott sikert: Vajda Ernő: (személy) (információ)  »Trónörökös«-e, (cím) Orbók Atilla: (személy) (információ)  »Tünemény«-e, (cím) Lengyel Menyhért: (személy) (információ)  »Máriá«-ja, (cím) Csergő Hugó: (személy) (információ)  »Első hajnal«-a (cím) (információ)  s legfőképpen Móricz Zsigmond: (személy) (információ)  »Buzakalász«-a (cím) voltak legnagyobb sikerei. A Renaissance (intézmény) (információ)  után ismét a Belvárosi­ban (intézmény) (információ)  van, ahol életének fő sikerét éri el: Romain Roland: (személy) »Szerelem és Halál játéká-ban, (cím) (információ)  melyet ő játszott el először európai (ország) színpadon s Reinhardt (személy) (információ)  is csak ennek a sikernek a hatása alatt adta elő a darabot. Ekkor ment férjhez másodszor: Móricz Zsigmondhoz, (személy) (információ)  1926. (időpont) jún. 29-én, kivel azóta boldog házasságban él s része van abban, hogy az író azóta főleg színpadi munkásságra tért át a regényírásról. Azóta állandó szerződést nem vállal, csak egyes darabokra vállalkozik. Játszotta a Nagy Endre: (személy) (információ)  »Vasáros«-át (cím) és Paul Claudel: (személy) »Ismeretlen katoná«-ját (cím) a Belvárosi Színházban (intézmény) (információ)  s Neumann: (személy) (információ)  »Oroszország«- (cím) ának egyetlen női szerepét száznál többször a Magyar Színházban. (intézmény) (információ)  1928-ban (időpont) Móricz Zsigmond (személy) (információ)  »Uri muri«-jának (cím) fő női szerepét a Vígszínházban, (intézmény) (információ)  »Fehér pává«-ját (cím) (információ)  az Andrássy-úti Színházban, (intézmény) (információ)  »Szép asszony kocsisát« (cím) (információ)  a Magyar Színházban. (intézmény) (információ)  Játékát végtelen természetesség, egyszerűség s amellett szinte átszellemültség karakterizálja. A nemes ideál-típusok hősnője ő, gyönyörű beszédmodor, rendkívüli kulturáltság, külső és belső ízlés, intelligencia s a mindennapi élet fölé emelkedettség jellemzik, szin_IV.0150.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Simonyi Mária címszóvég 30857 Szócikk: Simonyi Mária Modem drámai hősnő. A magyar színpad egyik legkomolyabb jelensége. Született Szenicen, ytelepulesy szenic ytelepulesy Szenic ymegyey nyitra megye ykodvegy ebben a kis nyitramegyei ytelepulesy nyitramegye ytelepulesy nyitramegye ymegyey nyitra megye ykodvegy városban, hol édesapja, varsányi ytelepulesy varsány ytelepulesy varsány ymegyey hont megye ykodvegy Simonyi József, yszemelynevy simonyi józsef yszemelynevy Simonyi József yszemelynevy simonyi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Simonyi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy kir. telekkönywezető volt. Három éves volt, mikor apja meghalt s édesanyja akkor hat gyermekével, kik közül kettő fiú, négy gyönyörű leány volt, legkisebb ő, visszaköltözött szüleihez, Érsekújvárra. ytelepulesy érsekújvár ytelepulesy Érsekújvár ymegyey nyitra megye ykodvegy Itt nőtt fel Simonyi Mária, yszemelynevy simonyi mária yszemelynevy Simonyi Mária yszemelynevy simonyi yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Simonyi yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy a Nyitra ytelepulesy nyitra ytelepulesy Nyitra ymegyey nyitra megye ykodvegy partján, a komáromi-uccai kétházas nagy udvaron. Itt járt iskolába, a zárdába, polgáriba, hova a város előkelői küldték gyermekeiket a kedves apácák keze alá. Tizennégy éves korában került Pestre, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hova édesanyja a gyermekek neveltetése miatt jött — azóta Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy él. Az Országos Színiakadémiára yintezmenyy országos színiakadémia yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színiakadémia yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy véletlenül került, mert vágya az volt, hogy tanítónő legyen. Nénjének egyik barátnőjét kísérte el a felvételi vizsgára, ahol mert ép jelen volt, ő is szavalt. Harmincöt jelentkező közül bármat vettek fel: ő volt az egyik. Ez eldöntötte sorsát. Az akadémiát mint tandíjmentes, ösztöndíjas növendék végezte. Már a vizsgaelőadásokon nagy sikere volt. A »Figaró házasságá«-ban ycimy figaró házassága ycimy Figaró házasságá ycimy figaró ycimy házassága ycimy ycimy Figaró ycimy házasságá ycimy ykodvegy Fanehettet, yszerepy fanehet yszerepy Fanehet yszerepy fanehet yszerepy yszerepy Fanehet yszerepy ykodvegy a »Szép Galatheá«-ban ycimy szép galathea ycimy Szép Galatheá ycimy szép ycimy galathea ycimy ycimy Szép ycimy Galatheá ycimy ykodvegy a címszerepet adta. Első nyilvános fellépése Szederkényi yszemelynevy szederkényi yszemelynevy Szederkényi yszemelynevy szederkényi yszemelynevy yszemelynevy Szederkényi yszemelynevy ykodvegy »Kőfalon túl« ycimy kőfalon túl ycimy Kőfalon túl ycimy kőfalon ycimy túl ycimy ycimy Kőfalon ycimy túl ycimy ykodvegy c. darabjában volt, a Zeneakadémián. yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy ykodvegy Beöthy László yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy jelen volt ezen az előadáson s azonnal három éves szerződéssel, emelkedő gázsival vitte a Magyar Színházhoz, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy ahol első fellépése Schnitzler: yszemelynevy schnitzler yszemelynevy Schnitzler yszemelynevy schnitzler yszemelynevy yszemelynevy Schnitzler yszemelynevy ykodvegy »Az élet szavá«-ban ycimy az élet szava ycimy Az élet szavá ycimy az ycimy élet ycimy szava ycimy ycimy Az ycimy élet ycimy szavá ycimy ykodvegy volt. Innen azonban még ebben a szezonban az akkor alakult Uj Színpadhoz yintezmenyy uj színpad yintezmenyy Uj Színp yintezmenyy uj yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Uj yintezmenyy Színp yintezmenyy ykodvegy ment, ahol Strindberg yszemelynevy strindberg yszemelynevy Strindberg yszemelynevy strindberg yszemelynevy yszemelynevy Strindberg yszemelynevy ykodvegy »Hattyuvér«-jében ycimy hattyuvér ycimy Hattyuvér ycimy hattyuvér ycimy ycimy Hattyuvér ycimy ykodvegy döntő sikert aratott. A szinte álomszerű karcsú jelenség egyszerre a modern drámai hősnő hangjait hozta. Tüneményes új stílus jelent meg vele. Az idegéletet élő, érzéki modern nő legnemesebb interpretálójának üdvözölte a kritika. Akkor, gyakorlat szerzése végett, mégis Kassára ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy szerződött, ahol az akkor nagy stílusú színészet nemes munkájában vett részt. De kitört a háború s menekült Kassáról ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy s még egyszer Brassóból, ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó megye ykodvegy a társulattal, Budapestre. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Nagy betegségen is ment át, tífuszon, mely után egy ideig tüdőcsúcs­hurutot is kúrálnia kellett. Amint felgyógyult s Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy újra felléphetett, Beöthy László yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy utána utazott s újra három éves szerződéssel hozta vissza a Magyar Színházhoz. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Itt egy év alatt két nagy sikere volt: a Jókai - Hevesi: yszemelynevy hevesi yszemelynevy Hevesi yszemelynevy hevesi yszemelynevy yszemelynevy Hevesi yszemelynevy ykodvegy »Kárpáthy Zoltán­jában ycimy kárpáthy zoltán ycimy Kárpáthy Zoltán ycimy kárpáthy ycimy zoltán ycimy ycimy Kárpáthy ycimy Zoltán ycimy ykodvegy s a Zapolska Gabriella: yszemelynevy zapolska gabriella yszemelynevy Zapolska Gabriella yszemelynevy zapolska yszemelynevy gabriella yszemelynevy yszemelynevy Zapolska yszemelynevy Gabriella yszemelynevy ykodvegy »Varsói citadellá«-jában. ycimy varsói citadella ycimy Varsói citadellá ycimy varsói ycimy citadella ycimy ycimy Varsói ycimy citadellá ycimy ykodvegy Egy év múlva már ismét színházat cserélt, az akkor nagy reményekkel s nagyszerű modern programmal megalakult Belvárosi Színházhoz yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy ment, ahol sikerekben gazdag éveket töltött. Hajó Sándor yszemelynevy hajó sándor yszemelynevy Hajó Sándor yszemelynevy hajó yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Hajó yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy darabjában, az »Ötvenéves férfi«­ban ycimy ötvenéves férfi ycimy Ötvenéves férfi ycimy ötvenéves ycimy férfi ycimy ycimy Ötvenéves ycimy férfi ycimy ykodvegy mint kész nagy drámai művésznő lepte meg a közönséget, mely legforróbb szeretetebe fogadta s Szenes Béla yszemelynevy szenes béla yszemelynevy Szenes Béla yszemelynevy szenes yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szenes yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy »Gazdag lány«-ában ycimy gazdag lány ycimy Gazdag lány ycimy gazdag ycimy lány ycimy ycimy Gazdag ycimy lány ycimy ykodvegy kétszázszor nézte meg. Biró Lajos: yszemelynevy biró lajos yszemelynevy Biró Lajos yszemelynevy biró yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Biró yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy »Politikusok«, ycimy politikusok ycimy Politikusok ycimy politikusok ycimy ycimy Politikusok ycimy ykodvegy Szép Ernő: yszemelynevy szép ernő yszemelynevy Szép Ernő yszemelynevy szép yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Szép yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy »Patika«, ycimy patika ycimy Patika ycimy patika ycimy ycimy Patika ycimy ykodvegy Szigligeti: yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy »Rózsa«, ycimy rózsa ycimy Rózsa ycimy rózsa ycimy ycimy Rózsa ycimy ykodvegy Moliére: yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy »Georges Dandin«-jében ycimy georges dandin ycimy Georges Dandin ycimy georges ycimy dandin ycimy ycimy Georges ycimy Dandin ycimy ykodvegy s Hans Müller: yszemelynevy hans müller yszemelynevy Hans Müller yszemelynevy hans yszemelynevy müller yszemelynevy yszemelynevy Hans yszemelynevy Müller yszemelynevy ykodvegy »Tüzek« ycimy tüzek ycimy Tüzek ycimy tüzek ycimy ycimy Tüzek ycimy ykodvegy reprizében voltak nagy sikerei itt, valamint a Modern Színpadon yintezmenyy modern színpad yintezmenyy Modern S yintezmenyy modern yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Modern yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy az Egyed Zoltán: yszemelynevy egyed zoltán yszemelynevy Egyed Zoltán yszemelynevy egyed yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Egyed yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy »Rouge et noir« ycimy rouge et noir ycimy Rouge et noir ycimy rouge ycimy et ycimy noir ycimy ycimy Rouge ycimy et ycimy noir ycimy ykodvegy c. darabjában. Ebben az időben azonban már végleg kiderült, hogy legjobban az európai ytelepulesy európa ytelepulesy európa yorszagy Európa ykodvegy nő alakjaiban válik ki. Különösen francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy szerzőknél. Mikor a Belvárosi Színház yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy után a Renaissance Színházhoz yintezmenyy renaissance színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy ment, legnagyobb sikereit már ezekben érte el: Savoir: yszemelynevy savoir yszemelynevy Savoir yszemelynevy savoir yszemelynevy yszemelynevy Savoir yszemelynevy ykodvegy »Dupla vagy semmi«-je, ycimy dupla vagy semmi ycimy Dupla vagy semmi ycimy dupla ycimy vagy ycimy semmi ycimy ycimy Dupla ycimy vagy ycimy semmi ycimy ykodvegy a »Csókoljon meg« ycimy csókoljon meg ycimy Csókoljon meg ycimy csókoljon ycimy meg ycimy ycimy Csókoljon ycimy meg ycimy ykodvegy s főleg Géraldy: yszemelynevy géraldy yszemelynevy Géraldy yszemelynevy géraldy yszemelynevy yszemelynevy Géraldy yszemelynevy ykodvegy »Szeretni« ycimy szeretni ycimy Szeretni ycimy szeretni ycimy ycimy Szeretni ycimy ykodvegy és »Ha akarnám« ycimy ha akarnám ycimy Ha akarnám ycimy ha ycimy akarnám ycimy ycimy Ha ycimy akarnám ycimy ykodvegy c. darabjaiban, melyekért Géraldytól yszemelynevy géraldy yszemelynevy Géraldy yszemelynevy géraldy yszemelynevy yszemelynevy Géraldy yszemelynevy ykodvegy meleg gratulációt s köszönetet kapott. Urvancov: yszemelynevy urvancov yszemelynevy Urvancov yszemelynevy urvancov yszemelynevy yszemelynevy Urvancov yszemelynevy ykodvegy »Vera Mircevá« ycimy vera mirceva ycimy Vera Mircevá ycimy vera ycimy mirceva ycimy ycimy Vera ycimy Mircevá ycimy ykodvegy s a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy Shaw yszemelynevy shaw yszemelynevy Shaw yszemelynevy shaw yszemelynevy yszemelynevy Shaw yszemelynevy ykodvegy »Katalin«-jában ycimy katalin ycimy Katalin ycimy katalin ycimy ycimy Katalin ycimy ykodvegy vendég­szerepelt. A magyar szerzőknek is hasonló jellegű darabjaiban hozott sikert: Vajda Ernő: yszemelynevy vajda ernő yszemelynevy Vajda Ernő yszemelynevy vajda yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Vajda yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy »Trónörökös«-e, ycimy trónörökös ycimy Trónörökös ycimy trónörökös ycimy ycimy Trónörökös ycimy ykodvegy Orbók Atilla: yszemelynevy orbók atilla yszemelynevy Orbók Atilla yszemelynevy orbók yszemelynevy atilla yszemelynevy yszemelynevy Orbók yszemelynevy Atilla yszemelynevy ykodvegy »Tünemény«-e, ycimy tünemény ycimy Tünemény ycimy tünemény ycimy ycimy Tünemény ycimy ykodvegy Lengyel Menyhért: yszemelynevy lengyel menyhért yszemelynevy Lengyel Menyhért yszemelynevy lengyel yszemelynevy menyhért yszemelynevy yszemelynevy Lengyel yszemelynevy Menyhért yszemelynevy ykodvegy »Máriá«-ja, ycimy mária ycimy Máriá ycimy mária ycimy ycimy Máriá ycimy ykodvegy Csergő Hugó: yszemelynevy csergő hugó yszemelynevy Csergő Hugó yszemelynevy csergő yszemelynevy hugó yszemelynevy yszemelynevy Csergő yszemelynevy Hugó yszemelynevy ykodvegy »Első hajnal«-a ycimy első hajnal ycimy Első hajnal ycimy első ycimy hajnal ycimy ycimy Első ycimy hajnal ycimy ykodvegy s legfőképpen Móricz Zsigmond: yszemelynevy móricz zsigmond yszemelynevy Móricz Zsigmond yszemelynevy móricz yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Móricz yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy »Buzakalász«-a ycimy buzakalász ycimy Buzakalász ycimy buzakalász ycimy ycimy Buzakalász ycimy ykodvegy voltak legnagyobb sikerei. A Renaissance yintezmenyy renaissance yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy után ismét a Belvárosi­ban yintezmenyy belvárosi yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy van, ahol életének fő sikerét éri el: Romain Roland: yszemelynevy romain roland yszemelynevy Romain Roland yszemelynevy romain yszemelynevy roland yszemelynevy yszemelynevy Romain yszemelynevy Roland yszemelynevy ykodvegy »Szerelem és Halál játéká-ban, ycimy szerelem és halál játéka ycimy Szerelem és Halál játéká ycimy szerelem ycimy és ycimy halál ycimy játéka ycimy ycimy Szerelem ycimy és ycimy Halál ycimy játéká ycimy ykodvegy melyet ő játszott el először európai ytelepulesy európa ytelepulesy európa yorszagy Európa ykodvegy színpadon s Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy is csak ennek a sikernek a hatása alatt adta elő a darabot. Ekkor ment férjhez másodszor: Móricz Zsigmondhoz, yszemelynevy móricz zsigmond yszemelynevy Móricz Zsigmond yszemelynevy móricz yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Móricz yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy 1926. jún. 29-én, kivel azóta boldog házasságban él s része van abban, hogy az író azóta főleg színpadi munkásságra tért át a regényírásról. Azóta állandó szerződést nem vállal, csak egyes darabokra vállalkozik. Játszotta a Nagy Endre: yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endre yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy »Vasáros«-át ycimy vasáros ycimy Vasáros ycimy vasáros ycimy ycimy Vasáros ycimy ykodvegy és Paul Claudel: yszemelynevy paul claudel yszemelynevy Paul Claudel yszemelynevy paul yszemelynevy claudel yszemelynevy yszemelynevy Paul yszemelynevy Claudel yszemelynevy ykodvegy »Ismeretlen katoná«-ját ycimy ismeretlen katona ycimy Ismeretlen katoná ycimy ismeretlen ycimy katona ycimy ycimy Ismeretlen ycimy katoná ycimy ykodvegy a Belvárosi Színházban yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy s Neumann: yszemelynevy neumann yszemelynevy Neumann yszemelynevy neumann yszemelynevy yszemelynevy Neumann yszemelynevy ykodvegy »Oroszország«- ycimy oroszország ycimy Oroszország ycimy oroszország ycimy ycimy Oroszország ycimy ykodvegy ának egyetlen női szerepét száznál többször a Magyar Színházban. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1928-ban Móricz xtalanevtizedx 1935 Zsigmond yszemelynevy móricz zsigmond yszemelynevy Móricz Zsigmond yszemelynevy móricz yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Móricz yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy »Uri muri«-jának ycimy uri muri ycimy Uri muri ycimy uri ycimy muri ycimy ycimy Uri ycimy muri ycimy ykodvegy fő női szerepét a Vígszínházban, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy »Fehér pává«-ját ycimy fehér páva ycimy Fehér pává ycimy fehér ycimy páva ycimy ycimy Fehér ycimy pává ycimy ykodvegy az Andrássy-úti Színházban, yintezmenyy andrássy-úti színház yintezmenyy Andrássy yintezmenyy andrássy-úti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Andrássy yintezmenyy ykodvegy »Szép asszony kocsisát« ycimy szép asszony kocsisát ycimy Szép asszony kocsisát ycimy szép ycimy asszony ycimy kocsisát ycimy ycimy Szép ycimy asszony ycimy kocsisát ycimy ykodvegy a Magyar Színházban. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Játékát végtelen természetesség, egyszerűség s amellett szinte átszellemültség karakterizálja. A nemes ideál-típusok hősnője ő, gyönyörű beszédmodor, rendkívüli kulturáltság, külső és belső ízlés, intelligencia s a mindennapi élet fölé emelkedettség jellemzik, szin_IV.0150.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Simonyi Mária - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0150.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0150.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30857.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Simonyi Mária

Szócikk: Simonyi Mária Modem drámai hősnő. A magyar színpad egyik legkomolyabb jelensége. Született Szenicen, ebben a kis nyitramegyei városban, hol édesapja, varsányi Simonyi József, kir. telekkönywezető volt. Három éves volt, mikor apja meghalt s édesanyja akkor hat gyermekével, kik közül kettő fiú, négy gyönyörű leány volt, legkisebb ő, visszaköltözött szüleihez, Érsekújvárra. Itt nőtt fel Simonyi Mária, a Nyitra partján, a komáromi-uccai kétházas nagy udvaron. Itt járt iskolába, a zárdába, polgáriba, hova a város előkelői küldték gyermekeiket a kedves apácák keze alá. Tizennégy éves korában került Pestre, hova édesanyja a gyermekek neveltetése miatt jött — azóta Budapesten él. Az Országos Színiakadémiára véletlenül került, mert vágya az volt, hogy tanítónő legyen. Nénjének egyik barátnőjét kísérte el a felvételi vizsgára, ahol mert ép jelen volt, ő is szavalt. Harmincöt jelentkező közül bármat vettek fel: ő volt az egyik. Ez eldöntötte sorsát. Az akadémiát mint tandíjmentes, ösztöndíjas növendék végezte. Már a vizsgaelőadásokon nagy sikere volt. A »Figaró házasságá«-ban Fanehettet, a »Szép Galatheá«-ban a címszerepet adta. Első nyilvános fellépése Szederkényi »Kőfalon túl« c. darabjában volt, a Zeneakadémián. Beöthy László jelen volt ezen az előadáson s azonnal három éves szerződéssel, emelkedő gázsival vitte a Magyar Színházhoz, ahol első fellépése Schnitzler: »Az élet szavá«-ban volt. Innen azonban még ebben a szezonban az akkor alakult Uj Színpadhoz ment, ahol Strindberg »Hattyuvér«-jében döntő sikert aratott. A szinte álomszerű karcsú jelenség egyszerre a modern drámai hősnő hangjait hozta. Tüneményes új stílus jelent meg vele. Az idegéletet élő, érzéki modern nő legnemesebb interpretálójának üdvözölte a kritika. Akkor, gyakorlat szerzése végett, mégis Kassára szerződött, ahol az akkor nagy stílusú színészet nemes munkájában vett részt. De kitört a háború s menekült Kassáról s még egyszer Brassóból, a társulattal, Budapestre. Nagy betegségen is ment át, tífuszon, mely után egy ideig tüdőcsúcs­hurutot is kúrálnia kellett. Amint felgyógyult s Kassán újra felléphetett, Beöthy László utána utazott s újra három éves szerződéssel hozta vissza a Magyar Színházhoz. Itt egy év alatt két nagy sikere volt: a Jókai - Hevesi: »Kárpáthy Zoltán­jában s a Zapolska Gabriella: »Varsói citadellá«-jában. Egy év múlva már ismét színházat cserélt, az akkor nagy reményekkel s nagyszerű modern programmal megalakult Belvárosi Színházhoz ment, ahol sikerekben gazdag éveket töltött. Hajó Sándor darabjában, az »Ötvenéves férfi«­ban mint kész nagy drámai művésznő lepte meg a közönséget, mely legforróbb szeretetebe fogadta s Szenes Béla »Gazdag lány«-ában kétszázszor nézte meg. Biró Lajos: »Politikusok«, Szép Ernő: »Patika«, Szigligeti: »Rózsa«, Moliére: »Georges Dandin«-jében s Hans Müller: »Tüzek« reprizében voltak nagy sikerei itt, valamint a Modern Színpadon az Egyed Zoltán: »Rouge et noir« c. darabjában. Ebben az időben azonban már végleg kiderült, hogy legjobban az európai nő alakjaiban válik ki. Különösen francia szerzőknél. Mikor a Belvárosi Színház után a Renaissance Színházhoz ment, legnagyobb sikereit már ezekben érte el: Savoir: »Dupla vagy semmi«-je, a »Csókoljon meg« s főleg Géraldy: »Szeretni« és »Ha akarnám« c. darabjaiban, melyekért Géraldytól meleg gratulációt s köszönetet kapott. Urvancov: »Vera Mircevá« s a Vígszínházban Shaw »Katalin«-jában vendég­szerepelt. A magyar szerzőknek is hasonló jellegű darabjaiban hozott sikert: Vajda Ernő: »Trónörökös«-e, Orbók Atilla: »Tünemény«-e, Lengyel Menyhért: »Máriá«-ja, Csergő Hugó: »Első hajnal«-a s legfőképpen Móricz Zsigmond: »Buzakalász«-a voltak legnagyobb sikerei. A Renaissance után ismét a Belvárosi­ban van, ahol életének fő sikerét éri el: Romain Roland: »Szerelem és Halál játéká-ban, melyet ő játszott el először európai színpadon s Reinhardt is csak ennek a sikernek a hatása alatt adta elő a darabot. Ekkor ment férjhez másodszor: Móricz Zsigmondhoz, 1926. jún. 29-én, kivel azóta boldog házasságban él s része van abban, hogy az író azóta főleg színpadi munkásságra tért át a regényírásról. Azóta állandó szerződést nem vállal, csak egyes darabokra vállalkozik. Játszotta a Nagy Endre: »Vasáros«-át és Paul Claudel: »Ismeretlen katoná«-ját a Belvárosi Színházban s Neumann: »Oroszország«- ának egyetlen női szerepét száznál többször a Magyar Színházban. 1928-ban Móricz Zsigmond »Uri muri«-jának fő női szerepét a Vígszínházban, »Fehér pává«-ját az Andrássy-úti Színházban, »Szép asszony kocsisát« a Magyar Színházban. Játékát végtelen természetesség, egyszerűség s amellett szinte átszellemültség karakterizálja. A nemes ideál-típusok hősnője ő, gyönyörű beszédmodor, rendkívüli kulturáltság, külső és belső ízlés, intelligencia s a mindennapi élet fölé emelkedettség jellemzik, szin_IV.0150.pdf IV