Címszó: Sírás - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0153.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0153.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30867.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Sírás

Szócikk: Sírás A szomorúság, fájdalom, szenvedés, külső, fiziológiai megnyilvánulása, amely rendszerint könnyelválasztással jár. Jellegzetességei a száj szögletek széthúzódása és lökésszerű belélekzés. Fokozata a zokogás. Az eljőidóző érzéssel szemben a sírás legtöbbször megkönnyebbülést, enyhülést szerez. Reflexszerű megnyilvánulás, amely tudatosan nehezen idézhető elő és a színész is legtöbbször csak külsőségekkel: szomorú szemjáték, szájlebiggyesztés stb. mímeli. Előfordul egyes embereknél, hogy még a legnagyobb sírásnál sem erednek meg a könnyei és van színész, aki megfelelő hangulat teremtése után mesterségesen is elő tudja idézni a könnyezést (színpadi könnyek). A színpadi játéknál ez nem annyira fontos, mert hiszen a nézőtérrel alig láthatók a színész könnyei, de annál inkább a filmnél, utóloleg premier plánoknál, ezért a filmszínészek a könnyezés előidézésére különféle mesterséges eszközökhöz folyamodnak, pl. fájdalmat okoznak önmaguknak, vagy erős, csípős szereket szagolnak stb. Egy ebiként a sírás a tragikus hatás egyik eszköze és a tragikum' egyik hatása. Utóbbi alakjában mint öncél kerülendő, mert értékében csökkenti a művészi (irodalmi v. színészi) produkciót és a hatáskeltésblől könnyen hatásvadászat lesz. (Dr. Farkas Ferenc.) szin_IV.0153.pdf IV

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Sírás címszóvég 30867 Szócikk: Sírás A szomorúság, fájdalom, szenvedés, külső, fiziológiai megnyilvánulása, amely rendszerint könnyelválasztással jár. Jellegzetességei a száj szögletek széthúzódása és lökésszerű belélekzés. Fokozata a zokogás. Az eljőidóző érzéssel szemben a sírás legtöbbször megkönnyebbülést, enyhülést szerez. Reflexszerű megnyilvánulás, amely tudatosan nehezen idézhető elő és a színész is legtöbbször csak külsőségekkel: szomorú szemjáték, szájlebiggyesztés stb. mímeli. Előfordul egyes embereknél, hogy még a legnagyobb sírásnál sem erednek meg a könnyei és van színész, aki megfelelő hangulat teremtése után mesterségesen is elő tudja idézni a könnyezést (színpadi könnyek). A színpadi játéknál ez nem annyira fontos, mert hiszen a nézőtérrel alig láthatók a színész könnyei, de annál inkább a filmnél, utóloleg premier plánoknál, ezért a filmszínészek a könnyezés előidézésére különféle mesterséges eszközökhöz folyamodnak, pl. fájdalmat okoznak önmaguknak, vagy erős, csípős szereket szagolnak stb. Egy ebiként a sírás a tragikus hatás egyik eszköze és a tragikum' egyik hatása. Utóbbi alakjában mint öncél kerülendő, mert értékében csökkenti a művészi (irodalmi v. színészi) produkciót és a hatáskeltésblől könnyen hatásvadászat lesz. (Dr. Farkas Ferenc.) szin_IV.0153.pdf IV

A szócikk eredeti szövege: