Címszó: Solymossy Elek - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1847
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0156.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0156.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30891.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Solymossy
Elek
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530891.htm
Szócikk: Solymossy Elek (családi nevén: Sipos),
(személy)
(információ)
színész, a Népszínház (intézmény)
(információ)
oszlopos művésze, sz. 1847. (születés
éve) jan. 25-én, Tövisen (megye) (Erdély,
(ország)
(információ)
Alsó-Fehér m.), (megye) megh.
1914. jan, 3-án, Budapesten. (Budapest)
A gimnázium 7. osztályából kilépve, a Budai Népszínház (intézmény)
(információ)
tagja lett; Molnár Györgynél: (személy) (információ)
1868. (időpont) ápr.
1-én az »Ördög pilulái«-ban (cím) (információ)
lépett fel először. Kalocsán (megye) (információ)
1870 (időpont) szeptember
havában írták róla az első elismerő kritikát, a »Fővárosi Lapok«-ban. (intézmény)
(információ)
S. aztán Miklóssy Gyula (személy) (információ)
pesti István-téri színházának (intézmény)
(információ)
tagja lett, innen szerződtette Rákosi Jenő
(személy)
(információ)
az új Népszínházhoz. (intézmény)
A Népszínházban (intézmény)
(információ)
(megnyitásakor: 1875. (időpont) okt.
15-én), ő mondta az első szót; 1886—90 (időpont) közti
vidéki vendégszereplését leszámítva, kezdettől fogva 1898. (időpont) dec.
22-éig, mikor 30 éves jubileumát ünnepelte a Népszínház, (intézmény)
(információ)
81 színdarabjában, 3601 előadásban játszott.
Népszerűségét jellemzi, hogy Murai Károly (személy) (információ)
hosszúéletű, elterjedt élclapjának, a »Mátyás
Diák«-nak, (intézmény)
(információ)
állandó figurája volt (meg is rajzolva) »a
hosszú Solymossy«. (személy) (információ)
Kómikus szerepeken kívül az operettek számos
baritonhősét is (Locoq (személy) »Nap
és hold«-jában (cím)
(információ)
stb.) énekelte. Ö volt az első, aki a magyar
fővárosban (Budapest)
kizárólag német (nemzetiség)
(információ)
orfeumokat magyar műsorral akarta kiszorítani,
s 1886-ban (időpont)
megalapította a »Magyar dalcsarnok«-ot, (intézmény)
(információ)
a dohány-uccai nagy zsidótemplom tőszomszédságában;
(helyén azóta uccát nyitottak: a Wesselényi ucca elejét); de egy évig sem tudta
fenntartani. Ekkor vidéki körútra indult (lásd »Az én trémám« (cím) c. cikkét
a »Debreceni Ellenőr« (intézmény)
(információ)
dec. 27-iki számában), 133 városban játszott;
1890. (időpont)
szept. 12-én ismét a Népszínház (intézmény)
(információ)
kötelékébe lépett; itt 1904. (időpont) dec.
16-án lépett fel utoljára. (Lásd Rákosi Jenő (személy) (információ)
szép cikkét: »Budapesti Hirlap«, (intézmény)
(információ)
347. sz.) 1891-ben (időpont) Fülöp
Sándortól, (személy)
(információ)
aki politikai napilap szerkesztőtulajdonosa
lett, átvette a Bártfai (Paczona) Antal (személy) (információ)
alapította Gyakorló Színésziskolát, (intézmény)
(információ)
— melynek egyik kiváló növendéke volt már
akkor Gazsi Mariska (személy) (információ)
— sőt mikor nyugalomba vonult Debrecenbe,
(megye) itt
is színésziskolát nyitott, 1908-ban. (időpont) De
ő nemcsak színész volt; magas szellemi életet élő férfiú, akit komoly irodalmi tanulmányok,
társadalmi problémák és politikai kérdések egyaránt foglalkoztattak. Mint ünnepelt
sokoldalú művész, nem átallotta 1882 (időpont) táján
több éven át beülni az egyetemi diákok padjaiba, Gyulai Pál (személy) (információ)
irodalomtörténeti előadását hallgatni; a
társadalom rákfenéjéről, a prostitúcióról írta: »Egy címnélküli könyv«-ét (cím) (információ)
(1878.); (időpont) magvas
röpirata: »A vidéki magyar színészet reformja« (cím) (1875.);
(időpont)
komoly elméleti mű: »A színészet tanítása« (cím) (1896.);
(időpont)
érdemes füzete: »A román nemzetiségi kérdésről« (cím) (1904.);
(időpont)
erről a tárgyról egyébiránt hírlapi cikkeket írt, s ide vág az a népszerűségét jellemző
tette, hogy képviselőnek lépett fel Vízaknán (megye) (de az
ősi jeles családból származó Zeyk Miklós (személy) javára
lemondott); a horvát-magyar (nemzetiség)
barátság i szívén feküdt; erről is cikkezett s ezért fordította le Voinovics Ivo
báró (személy)
»Őszi vihar« (cím)
c. drámáját, mely csak nagy huzavona után került színre a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
Iktassuk ide még egy művét: »Az egyházi szónoklat
gesztus - elmélete« (cím) (1912.).
(időpont)
»Színésznapló«-jának (cím) részletei
az »Ország- Világ« (intézmény)
1912—13-iki (időpont)
évfolyamaiban jelentek meg; az egésznek kiadásában a művészt halálos cukorbetegsége
gátolta meg. Szerepei közül nevezetesebbek: Nyakigláb (szerep) (A
becsület szegénye), (cím) Lőrinc (szerep) (Tolonc),
(cím) Boltos
Icig (szerep)
(Sárga csikó), (cím)
(információ)
Árendás zsidó (cím) címszerepe,
Smüle Gelb (szerep)
(Három Kázmér), (cím)
(információ)
Don Januario (szerep) (információ)
(Kapitány kisasszony), (cím) (információ)
Hírlapíró (szerep) (Strogoff
Mihály utazása), (cím)
Ollendorf (szerep)
(Koldusdiák), (cím)
(információ)
Misó (szerep) (Tót
leány), (cím)
Plinchard (szerep)
(Lili), (cím)
(információ)
Szarkaláb (szerep) (Veteránok),
(cím) Siskó
(szerep)
(Magdolna), (cím)
(információ)
Kukurillo (szerep) (Citerás),
(cím) (információ)
Jupiter (szerep) (Orfeusz),
(cím) (információ)
Trast gróf (szerep) (Becsület),
(cím) Leopard
(szerep)
(Rika) (cím)
stb. Temetését az Orsz. Színészegyesület (intézmény)
és a Népszínház nyugdíjintézete (intézmény)
(információ)
együttesen rendezte; koporsójánál a Népszínház
(intézmény)
(információ)
nevében Szirmai Imre (személy) (információ)
búcsúztatta, a Színészegyesület (intézmény)
(információ)
nevében Géczy István. (személy) (információ)
— S. három ízben nősült: 1874. (időpont) aug.
4-én Kopócsy Kornélia (személy) (információ)
lett neje, tehetséges kezdő társalgási színésznő,
aki vele együtt működött a Budai Színkörben (intézmény)
(információ)
és Miklóssynál; (személy) (információ)
1875-ben (időpont) lelépett
a színpadról s már 19 éves korában, 1876. (időpont) jan.
18-án meghalt; 1876. ápr.25-én Romssich Máriát (személy) vette
nőül, aki 31 éves korában meghalt, 1891. júl. 3-án, Nagyenyeden; (megye) (fiúk:
Sándor, l. ezt) végre Harmath Ilona (személy) (információ)
lett nejévé, 1894. (időpont) febr.
21-én. (Kereszty István.) (személy) (információ)
szin_IV.0156.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Solymossy Elek címszóvég 30891 Szócikk:
Solymossy Elek (családi nevén: Sipos), yszemelynevy sipos yszemelynevy Sipos
yszemelynevy sipos yszemelynevy yszemelynevy Sipos yszemelynevy ykodvegy színész,
a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház
yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy oszlopos művésze, sz. 1847.
jan. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 25-én, Tövisen ytelepulesy tövis
ytelepulesy Tövis ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy (Erdély, ytelepulesy erdély
ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy Alsó-Fehér m.), ytelepulesy
alsó-fehér m. ytelepulesy Alsó-Fehér m. ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy megh.
1914. jan, 3-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy A gimnázium 7. osztályából kilépve, a Budai Népszínház yintezmenyy
budai népszínház yintezmenyy Budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház
yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy tagja lett; Molnár
Györgynél: yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy
molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György
yszemelynevy ykodvegy 1868. xevtizedx 1865 ápr. xtalanevtizedx 1875 1-én az »Ördög
pilulái«-ban ycimy ördög pilulái ycimy Ördög pilulái ycimy ördög ycimy pilulái
ycimy ycimy Ördög ycimy pilulái ycimy ykodvegy lépett fel először. Kalocsán ytelepulesy
kalocsa ytelepulesy Kalocsá ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy 1870
xevtizedx 1875 szeptember havában írták róla az első elismerő kritikát, a »Fővárosi
Lapok«-ban. yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy
fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy
ykodvegy S. aztán Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy
Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gyula yszemelynevy
yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy pesti István-téri
színházának yintezmenyy pesti istván-téri színháza yintezmenyy pesti Is
yintezmenyy pesti yintezmenyy istván-téri yintezmenyy színháza yintezmenyy
yintezmenyy pesti yintezmenyy Is yintezmenyy ykodvegy tagja lett, innen szerződtette
Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy
rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy az új Népszínházhoz. yintezmenyy új népszínház
yintezmenyy új Népsz yintezmenyy új yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy új yintezmenyy Népsz yintezmenyy ykodvegy A Népszínházban yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy (megnyitásakor: 1875. okt. xtalanevtizedx 1885 15-én),
ő mondta az első szót; 1886—90 xevtizedx 1885 közti xtalanevtizedx 1895 vidéki vendégszereplését
leszámítva, kezdettől fogva 1898. xevtizedx 1895 dec. 22-éig, mikor 30 éves jubileumát
ünnepelte a Népszínház, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy 81 színdarabjában,
3601 előadásban játszott. Népszerűségét jellemzi, hogy Murai Károly yszemelynevy
murai károly yszemelynevy Murai Károly yszemelynevy murai yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Murai yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy hosszúéletű,
elterjedt élclapjának, a »Mátyás Diák«-nak, yintezmenyy mátyás diák yintezmenyy
Mátyás D yintezmenyy mátyás yintezmenyy diák yintezmenyy yintezmenyy Mátyás
yintezmenyy D yintezmenyy ykodvegy állandó figurája volt (meg is rajzolva) »a hosszú
Solymossy«. yszemelynevy solymossy yszemelynevy Solymossy yszemelynevy
solymossy yszemelynevy yszemelynevy Solymossy yszemelynevy ykodvegy Kómikus szerepeken
kívül az operettek számos baritonhősét is (Locoq yszemelynevy locoq
yszemelynevy Locoq yszemelynevy locoq yszemelynevy yszemelynevy Locoq
yszemelynevy ykodvegy »Nap és hold«-jában ycimy nap és hold ycimy Nap és hold
ycimy nap ycimy és ycimy hold ycimy ycimy Nap ycimy és ycimy hold ycimy
ykodvegy stb.) énekelte. Ö volt az első, aki a magyar fővárosban főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy kizárólag német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy orfeumokat magyar műsorral akarta kiszorítani, s 1886-ban
xevtizedx 1885 megalapította xtalanevtizedx 1895 a »Magyar dalcsarnok«-ot, yintezmenyy
magyar dalcsarnok yintezmenyy Magyar d yintezmenyy magyar yintezmenyy
dalcsarnok yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy d yintezmenyy ykodvegy a dohány-uccai
nagy zsidótemplom tőszomszédságában; (helyén azóta uccát nyitottak: a Wesselényi
ucca elejét); de egy évig sem tudta fenntartani. Ekkor vidéki körútra indult (lásd
»Az én trémám« ycimy az én trémám ycimy Az én trémám ycimy az ycimy én ycimy
trémám ycimy ycimy Az ycimy én ycimy trémám ycimy ykodvegy c. cikkét a »Debreceni
Ellenőr« yintezmenyy debreceni ellenőr yintezmenyy Debrecen yintezmenyy
debreceni yintezmenyy ellenőr yintezmenyy yintezmenyy Debrecen yintezmenyy
ykodvegy dec. 27-iki számában), 133 városban játszott; 1890. xevtizedx 1895 szept.
xtalanevtizedx 1905 12-én ismét a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy
Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy
ykodvegy kötelékébe lépett; itt 1904. xevtizedx 1905 dec. 16-án lépett fel utoljára.
(Lásd Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő
yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy
Jenő yszemelynevy ykodvegy szép cikkét: »Budapesti Hirlap«, yintezmenyy
budapesti hirlap yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy hirlap
yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy 347. sz.) 1891-ben xevtizedx
1895 Fülöp xtalanevtizedx 1905 Sándortól, yszemelynevy fülöp sándor
yszemelynevy Fülöp Sándor yszemelynevy fülöp yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Fülöp yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy aki politikai napilap
szerkesztőtulajdonosa lett, átvette a Bártfai (Paczona) Antal yszemelynevy
bártfai (paczona) antal yszemelynevy Bártfai (Paczona) Antal yszemelynevy
bártfai yszemelynevy (paczona) yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy
Bártfai yszemelynevy (Paczona) yszeme alapította Gyakorló Színésziskolát, yintezmenyy
gyakorló színésziskola yintezmenyy Gyakorló yintezmenyy gyakorló yintezmenyy
színésziskola yintezmenyy yintezmenyy Gyakorló yintezmenyy ykodvegy — melynek egyik
kiváló növendéke volt már akkor Gazsi Mariska yszemelynevy gazsi mariska
yszemelynevy Gazsi Mariska yszemelynevy gazsi yszemelynevy mariska yszemelynevy
yszemelynevy Gazsi yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy — sőt mikor nyugalomba
vonult Debrecenbe, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu
megye ykodvegy itt is színésziskolát nyitott, 1908-ban. xevtizedx 1905 De ő nemcsak
színész volt; magas szellemi életet élő férfiú, akit komoly irodalmi tanulmányok,
társadalmi problémák és politikai kérdések egyaránt foglalkoztattak. Mint ünnepelt
sokoldalú művész, nem átallotta 1882 xevtizedx 1885 táján több éven át beülni az
egyetemi diákok padjaiba, Gyulai Pál yszemelynevy gyulai pál yszemelynevy
Gyulai Pál yszemelynevy gyulai yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy
Gyulai yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy irodalomtörténeti előadását hallgatni;
a társadalom rákfenéjéről, a prostitúcióról írta: »Egy címnélküli könyv«-ét ycimy
egy címnélküli könyv ycimy Egy címnélküli könyv ycimy egy ycimy címnélküli
ycimy könyv ycimy ycimy Egy ycimy címnélküli ycimy könyv ycimy ykodvegy (1878.);
xevtizedx 1875 magvas röpirata: »A vidéki magyar színészet reformja« ycimy a
vidéki magyar színészet reformja ycimy A vidéki magyar színészet reformja ycimy
a ycimy vidéki ycimy magyar ycimy színészet ycimy reformja ycimy ycimy A ycimy
vidéki ycimy magyar ycimy színész (1875.); komoly xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 elméleti mű: »A színészet tanítása« ycimy a színészet tanítása ycimy A
színészet tanítása ycimy a ycimy színészet ycimy tanítása ycimy ycimy A ycimy
színészet ycimy tanítása ycimy ykodvegy (1896.); xevtizedx 1895 érdemes xtalanevtizedx
1905 füzete: »A román nemzetiségi kérdésről« ycimy a román nemzetiségi
kérdésről ycimy A román nemzetiségi kérdésről ycimy a ycimy román ycimy
nemzetiségi ycimy kérdésről ycimy ycimy A ycimy román ycimy nemzetiségi ycimy
kérdésről ycimy ykodvegy (1904.); xevtizedx 1905 erről xtalanevtizedx 1915 a tárgyról
egyébiránt hírlapi cikkeket írt, s ide vág az a népszerűségét jellemző tette, hogy
képviselőnek lépett fel Vízaknán ytelepulesy vízakna ytelepulesy Vízakná
ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy (de az ősi jeles családból származó Zeyk Miklós
yszemelynevy zeyk miklós yszemelynevy Zeyk Miklós yszemelynevy zeyk yszemelynevy
miklós yszemelynevy yszemelynevy Zeyk yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy
javára lemondott); a horvát-magyar ynemzetisegy horvát ynemzetisegy horvát
ynemzetisegy horvát ynemzetisegy ynemzetisegy horvát ynemzetisegy ykodvegy barátság
i szívén feküdt; erről is cikkezett s ezért fordította le Voinovics Ivo báró yszemelynevy
voinovics ivo báró yszemelynevy Voinovics Ivo báró yszemelynevy voinovics
yszemelynevy ivo yszemelynevy báró yszemelynevy yszemelynevy Voinovics
yszemelynevy Ivo yszemelynevy báró yszemel »Őszi vihar« ycimy őszi vihar ycimy
Őszi vihar ycimy őszi ycimy vihar ycimy ycimy Őszi ycimy vihar ycimy ykodvegy c.
drámáját, mely csak nagy huzavona után került színre a Nemzeti Színházban. yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Iktassuk ide még egy művét: »Az egyházi
szónoklat gesztus - elmélete« ycimy az egyházi szónoklat gesztus - elmélete
ycimy Az egyházi szónoklat gesztus - elmélete ycimy az ycimy egyházi ycimy
szónoklat ycimy gesztus ycimy - ycimy elmélete ycimy ycimy Az ycimy egyházi yci
(1912.). xevtizedx 1915 »Színésznapló«-jának ycimy színésznapló ycimy
Színésznapló ycimy színésznapló ycimy ycimy Színésznapló ycimy ykodvegy részletei
az »Ország- Világ« yintezmenyy ország- világ yintezmenyy Ország- yintezmenyy
ország- yintezmenyy világ yintezmenyy yintezmenyy Ország- yintezmenyy ykodvegy 1912—13-iki
évfolyamaiban jelentek meg; az egésznek kiadásában a művészt halálos cukorbetegsége
gátolta meg. Szerepei közül nevezetesebbek: Nyakigláb yszerepy nyakigláb
yszerepy Nyakigláb yszerepy nyakigláb yszerepy yszerepy Nyakigláb yszerepy
ykodvegy (A becsület szegénye), ycimy a becsület szegénye ycimy A becsület
szegénye ycimy a ycimy becsület ycimy szegénye ycimy ycimy A ycimy becsület
ycimy szegénye ycimy ykodvegy Lőrinc yszerepy lőrinc yszerepy Lőrinc yszerepy
lőrinc yszerepy yszerepy Lőrinc yszerepy ykodvegy (Tolonc), ycimy tolonc ycimy
Tolonc ycimy tolonc ycimy ycimy Tolonc ycimy ykodvegy Boltos Icig yszerepy
boltos icig yszerepy Boltos Icig yszerepy boltos yszerepy icig yszerepy
yszerepy Boltos yszerepy Icig yszerepy ykodvegy (Sárga csikó), ycimy sárga
csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó
ycimy ykodvegy Árendás zsidó ycimy árendás zsidó ycimy Árendás zsidó ycimy
árendás ycimy zsidó ycimy ycimy Árendás ycimy zsidó ycimy ykodvegy címszerepe, Smüle
Gelb yszerepy smüle gelb yszerepy Smüle Gelb yszerepy smüle yszerepy gelb
yszerepy yszerepy Smüle yszerepy Gelb yszerepy ykodvegy (Három Kázmér), ycimy
három kázmér ycimy Három Kázmér ycimy három ycimy kázmér ycimy ycimy Három
ycimy Kázmér ycimy ykodvegy Don Januario yszerepy don januario yszerepy Don
Januario yszerepy don yszerepy januario yszerepy yszerepy Don yszerepy Januario
yszerepy ykodvegy (Kapitány kisasszony), ycimy kapitány kisasszony ycimy
Kapitány kisasszony ycimy kapitány ycimy kisasszony ycimy ycimy Kapitány ycimy
kisasszony ycimy ykodvegy Hírlapíró yszerepy hírlapíró yszerepy Hírlapíró
yszerepy hírlapíró yszerepy yszerepy Hírlapíró yszerepy ykodvegy (Strogoff Mihály
utazása), ycimy strogoff mihály utazása ycimy Strogoff Mihály utazása ycimy
strogoff ycimy mihály ycimy utazása ycimy ycimy Strogoff ycimy Mihály ycimy
utazása ycimy ykodvegy Ollendorf yszerepy ollendorf yszerepy Ollendorf yszerepy
ollendorf yszerepy yszerepy Ollendorf yszerepy ykodvegy (Koldusdiák), ycimy
koldusdiák ycimy Koldusdiák ycimy koldusdiák ycimy ycimy Koldusdiák ycimy
ykodvegy Misó yszerepy misó yszerepy Misó yszerepy misó yszerepy yszerepy Misó
yszerepy ykodvegy (Tót leány), ycimy tót leány ycimy Tót leány ycimy tót ycimy
leány ycimy ycimy Tót ycimy leány ycimy ykodvegy Plinchard yszerepy plinchard yszerepy
Plinchard yszerepy plinchard yszerepy yszerepy Plinchard yszerepy ykodvegy (Lili),
ycimy lili ycimy Lili ycimy lili ycimy ycimy Lili ycimy ykodvegy Szarkaláb yszerepy
szarkaláb yszerepy Szarkaláb yszerepy szarkaláb yszerepy yszerepy Szarkaláb
yszerepy ykodvegy (Veteránok), ycimy veteránok ycimy Veteránok ycimy veteránok
ycimy ycimy Veteránok ycimy ykodvegy Siskó yszerepy siskó yszerepy Siskó
yszerepy siskó yszerepy yszerepy Siskó yszerepy ykodvegy (Magdolna), ycimy
magdolna ycimy Magdolna ycimy magdolna ycimy ycimy Magdolna ycimy ykodvegy Kukurillo
yszerepy kukurillo yszerepy Kukurillo yszerepy kukurillo yszerepy yszerepy
Kukurillo yszerepy ykodvegy (Citerás), ycimy citerás ycimy Citerás ycimy
citerás ycimy ycimy Citerás ycimy ykodvegy Jupiter yszerepy jupiter yszerepy
Jupiter yszerepy jupiter yszerepy yszerepy Jupiter yszerepy ykodvegy (Orfeusz),
ycimy orfeusz ycimy Orfeusz ycimy orfeusz ycimy ycimy Orfeusz ycimy ykodvegy Trast
gróf yszerepy trast gróf yszerepy Trast gróf yszerepy trast yszerepy gróf
yszerepy yszerepy Trast yszerepy gróf yszerepy ykodvegy (Becsület), ycimy
becsület ycimy Becsület ycimy becsület ycimy ycimy Becsület ycimy ykodvegy Leopard
yszerepy leopard yszerepy Leopard yszerepy leopard yszerepy yszerepy Leopard
yszerepy ykodvegy (Rika) ycimy rika ycimy Rika ycimy rika ycimy ycimy Rika
ycimy ykodvegy stb. Temetését az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz.
színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy
színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy
ykodvegy és a Népszínház nyugdíjintézete yintezmenyy népszínház nyugdíjintézete
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy nyugdíjintézete
yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy együttesen rendezte; koporsójánál
a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház
yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy nevében Szirmai Imre yszemelynevy
szirmai imre yszemelynevy Szirmai Imre yszemelynevy szirmai yszemelynevy imre
yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta,
a Színészegyesület yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy Színésze
yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy
ykodvegy nevében Géczy István. yszemelynevy géczy istván yszemelynevy Géczy
István yszemelynevy géczy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Géczy
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy — S. három ízben nősült: 1874. xevtizedx
1875 aug. 4-én Kopócsy Kornélia yszemelynevy kopócsy kornélia yszemelynevy
Kopócsy Kornélia yszemelynevy kopócsy yszemelynevy kornélia yszemelynevy
yszemelynevy Kopócsy yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy lett neje, tehetséges
kezdő társalgási színésznő, aki vele együtt működött a Budai Színkörben yintezmenyy
budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör
yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy és Miklóssynál;
yszemelynevy miklóssy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy miklóssy yszemelynevy
yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy ykodvegy 1875-ben lelépett a színpadról s már
19 éves korában, 1876. jan. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 18-án meghalt;
1876. ápr.25-én Romssich Máriát yszemelynevy romssich mária yszemelynevy
Romssich Máriá yszemelynevy romssich yszemelynevy mária yszemelynevy
yszemelynevy Romssich yszemelynevy Máriá yszemelynevy ykodvegy vette nőül, aki 31
éves korában meghalt, 1891. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 júl. 3-án, Nagyenyeden;
ytelepulesy nagyenyed ytelepulesy Nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy (fiúk:
Sándor, l. ezt) végre Harmath Ilona yszemelynevy harmath ilona yszemelynevy
Harmath Ilona yszemelynevy harmath yszemelynevy ilona yszemelynevy yszemelynevy
Harmath yszemelynevy Ilona yszemelynevy ykodvegy lett nejévé, 1894. xevtizedx
1895 febr. 21-én. (Kereszty István.) yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy
Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy
yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
kereszty istván szin_IV.0156.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Solymossy Elek - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1847
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0156.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0156.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30891.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Solymossy
Elek
Szócikk: Solymossy Elek (családi nevén: Sipos),
színész, a Népszínház oszlopos művésze, sz. 1847. jan. 25-én, Tövisen (Erdély, Alsó-Fehér
m.), megh. 1914. jan, 3-án, Budapesten. A gimnázium 7. osztályából kilépve, a Budai
Népszínház tagja lett; Molnár Györgynél: 1868. ápr. 1-én az »Ördög pilulái«-ban
lépett fel először. Kalocsán 1870 szeptember havában írták róla az első elismerő
kritikát, a »Fővárosi Lapok«-ban. S. aztán Miklóssy Gyula pesti István-téri színházának
tagja lett, innen szerződtette Rákosi Jenő az új Népszínházhoz. A Népszínházban
(megnyitásakor: 1875. okt. 15-én), ő mondta az első szót; 1886—90 közti vidéki vendégszereplését
leszámítva, kezdettől fogva 1898. dec. 22-éig, mikor 30 éves jubileumát ünnepelte
a Népszínház, 81 színdarabjában, 3601 előadásban játszott. Népszerűségét jellemzi,
hogy Murai Károly hosszúéletű, elterjedt élclapjának, a »Mátyás Diák«-nak, állandó
figurája volt (meg is rajzolva) »a hosszú Solymossy«. Kómikus szerepeken kívül az
operettek számos baritonhősét is (Locoq »Nap és hold«-jában stb.) énekelte. Ö volt
az első, aki a magyar fővárosban kizárólag német orfeumokat magyar műsorral akarta
kiszorítani, s 1886-ban megalapította a »Magyar dalcsarnok«-ot, a dohány-uccai nagy
zsidótemplom tőszomszédságában; (helyén azóta uccát nyitottak: a Wesselényi ucca
elejét); de egy évig sem tudta fenntartani. Ekkor vidéki körútra indult (lásd »Az
én trémám« c. cikkét a »Debreceni Ellenőr« dec. 27-iki számában), 133 városban játszott;
1890. szept. 12-én ismét a Népszínház kötelékébe lépett; itt 1904. dec. 16-án lépett
fel utoljára. (Lásd Rákosi Jenő szép cikkét: »Budapesti Hirlap«, 347. sz.) 1891-ben
Fülöp Sándortól, aki politikai napilap szerkesztőtulajdonosa lett, átvette a Bártfai
(Paczona) Antal alapította Gyakorló Színésziskolát, — melynek egyik kiváló növendéke
volt már akkor Gazsi Mariska — sőt mikor nyugalomba vonult Debrecenbe, itt is színésziskolát
nyitott, 1908-ban. De ő nemcsak színész volt; magas szellemi életet élő férfiú,
akit komoly irodalmi tanulmányok, társadalmi problémák és politikai kérdések egyaránt
foglalkoztattak. Mint ünnepelt sokoldalú művész, nem átallotta 1882 táján több éven
át beülni az egyetemi diákok padjaiba, Gyulai Pál irodalomtörténeti előadását hallgatni;
a társadalom rákfenéjéről, a prostitúcióról írta: »Egy címnélküli könyv«-ét (1878.);
magvas röpirata: »A vidéki magyar színészet reformja« (1875.); komoly elméleti mű:
»A színészet tanítása« (1896.); érdemes füzete: »A román nemzetiségi kérdésről«
(1904.); erről a tárgyról egyébiránt hírlapi cikkeket írt, s ide vág az a népszerűségét
jellemző tette, hogy képviselőnek lépett fel Vízaknán (de az ősi jeles családból
származó Zeyk Miklós javára lemondott); a horvát-magyar barátság i szívén feküdt;
erről is cikkezett s ezért fordította le Voinovics Ivo báró »Őszi vihar« c. drámáját,
mely csak nagy huzavona után került színre a Nemzeti Színházban. Iktassuk ide még
egy művét: »Az egyházi szónoklat gesztus - elmélete« (1912.). »Színésznapló«-jának
részletei az »Ország- Világ« 1912—13-iki évfolyamaiban jelentek meg; az egésznek
kiadásában a művészt halálos cukorbetegsége gátolta meg. Szerepei közül nevezetesebbek:
Nyakigláb (A becsület szegénye), Lőrinc (Tolonc), Boltos Icig (Sárga csikó), Árendás
zsidó címszerepe, Smüle Gelb (Három Kázmér), Don Januario (Kapitány kisasszony),
Hírlapíró (Strogoff Mihály utazása), Ollendorf (Koldusdiák), Misó (Tót leány), Plinchard
(Lili), Szarkaláb (Veteránok), Siskó (Magdolna), Kukurillo (Citerás), Jupiter (Orfeusz),
Trast gróf (Becsület), Leopard (Rika) stb. Temetését az Orsz. Színészegyesület és
a Népszínház nyugdíjintézete együttesen rendezte; koporsójánál a Népszínház nevében
Szirmai Imre búcsúztatta, a Színészegyesület nevében Géczy István. — S. három ízben
nősült: 1874. aug. 4-én Kopócsy Kornélia lett neje, tehetséges kezdő társalgási
színésznő, aki vele együtt működött a Budai Színkörben és Miklóssynál; 1875-ben
lelépett a színpadról s már 19 éves korában, 1876. jan. 18-án meghalt; 1876. ápr.25-én
Romssich Máriát vette nőül, aki 31 éves korában meghalt, 1891. júl. 3-án, Nagyenyeden;
(fiúk: Sándor, l. ezt) végre Harmath Ilona lett nejévé, 1894. febr. 21-én. (Kereszty
István.) szin_IV.0156.pdf IV