Címszó: Solymossy Elek - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1847

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0156.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0156.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30891.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Solymossy Elek

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530891.htm

 

Szócikk: Solymossy Elek (családi nevén: Sipos), (személy) (információ)  színész, a Népszínház (intézmény) (információ)  oszlopos művésze, sz. 1847. (születés éve) jan. 25-én, Tövisen (megye) (Erdély, (ország) (információ)  Alsó-Fehér m.), (megye) megh. 1914. jan, 3-án, Budapesten. (Budapest) A gimnázium 7. osztályából kilépve, a Budai Népszínház (intézmény) (információ)  tagja lett; Molnár Györgynél: (személy) (információ)  1868. (időpont) ápr. 1-én az »Ördög pilulái«-ban (cím) (információ)  lépett fel először. Kalocsán (megye) (információ)  1870 (időpont) szeptember havában írták róla az első elismerő kritikát, a »Fővárosi Lapok«-ban. (intézmény) (információ)  S. aztán Miklóssy Gyula (személy) (információ)  pesti István-téri színházának (intézmény) (információ)  tagja lett, innen szerződtette Rákosi Jenő (személy) (információ)  az új Népszínházhoz. (intézmény) A Népszínházban (intézmény) (információ)  (megnyitásakor: 1875. (időpont) okt. 15-én), ő mondta az első szót; 1886—90 (időpont) közti vidéki vendégszereplését leszámítva, kezdettől fogva 1898. (időpont) dec. 22-éig, mikor 30 éves jubileumát ünnepelte a Népszínház, (intézmény) (információ)  81 színdarabjában, 3601 előadásban játszott. Népszerűségét jellemzi, hogy Murai Károly (személy) (információ)  hosszúéletű, elterjedt élclapjának, a »Mátyás Diák«-nak, (intézmény) (információ)  állandó figurája volt (meg is rajzolva) »a hosszú Solymossy«. (személy) (információ)  Kómikus szerepeken kívül az operettek számos baritonhősét is (Locoq (személy) »Nap és hold«-jában (cím) (információ)  stb.) énekelte. Ö volt az első, aki a magyar fővárosban (Budapest) kizárólag német (nemzetiség) (információ)  orfeumokat magyar műsorral akarta kiszorítani, s 1886-ban (időpont) megalapította a »Magyar dalcsarnok«-ot, (intézmény) (információ)  a dohány-uccai nagy zsidótemplom tőszomszédságában; (helyén azóta uccát nyitottak: a Wesselényi ucca elejét); de egy évig sem tudta fenntartani. Ekkor vidéki körútra indult (lásd »Az én trémám« (cím) c. cikkét a »Debreceni Ellenőr« (intézmény) (információ)  dec. 27-iki számában), 133 városban játszott; 1890. (időpont) szept. 12-én ismét a Népszínház (intézmény) (információ)  kötelékébe lépett; itt 1904. (időpont) dec. 16-án lépett fel utoljára. (Lásd Rákosi Jenő (személy) (információ)  szép cikkét: »Budapesti Hirlap«, (intézmény) (információ)  347. sz.) 1891-ben (időpont) Fülöp Sándortól, (személy) (információ)  aki politikai napilap szerkesztőtulajdonosa lett, átvette a Bártfai (Paczona) Antal (személy) (információ)  alapította Gyakorló Színésziskolát, (intézmény) (információ)  — melynek egyik kiváló növendéke volt már akkor Gazsi Mariska (személy) (információ)  — sőt mikor nyugalomba vonult Debrecenbe, (megye) itt is színésziskolát nyitott, 1908-ban. (időpont) De ő nemcsak színész volt; magas szellemi életet élő férfiú, akit komoly irodalmi tanulmányok, társadalmi problémák és politikai kérdések egyaránt foglalkoztattak. Mint ünnepelt sokoldalú művész, nem átallotta 1882 (időpont) táján több éven át beülni az egyetemi diákok padjaiba, Gyulai Pál (személy) (információ)  irodalomtörténeti előadását hallgatni; a társadalom rákfenéjéről, a prostitúcióról írta: »Egy címnélküli könyv«-ét (cím) (információ)  (1878.); (időpont) magvas röpirata: »A vidéki magyar színészet reformja« (cím) (1875.); (időpont) komoly elméleti mű: »A színészet tanítása« (cím) (1896.); (időpont) érdemes füzete: »A román nemzetiségi kérdésről« (cím) (1904.); (időpont) erről a tárgyról egyébiránt hírlapi cikkeket írt, s ide vág az a népszerűségét jellemző tette, hogy képviselőnek lépett fel Vízaknán (megye) (de az ősi jeles családból származó Zeyk Miklós (személy) javára lemondott); a horvát-magyar (nemzetiség) barátság i szívén feküdt; erről is cikkezett s ezért fordította le Voinovics Ivo báró (személy) »Őszi vihar« (cím) c. drámáját, mely csak nagy huzavona után került színre a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  Iktassuk ide még egy művét: »Az egyházi szónoklat gesztus - elmélete« (cím) (1912.). (időpont) »Színésznapló«-jának (cím) részletei az »Ország- Világ« (intézmény) 1912—13-iki (időpont) évfolyamaiban jelentek meg; az egésznek kiadásában a művészt halálos cukorbetegsége gátolta meg. Szerepei közül nevezetesebbek: Nyakigláb (szerep) (A becsület szegénye), (cím) Lőrinc (szerep) (Tolonc), (cím) Boltos Icig (szerep) (Sárga csikó), (cím) (információ)  Árendás zsidó (cím) címszerepe, Smüle Gelb (szerep) (Három Kázmér), (cím) (információ)  Don Januario (szerep) (információ)  (Kapitány kisasszony), (cím) (információ)  Hírlapíró (szerep) (Strogoff Mihály utazása), (cím) Ollendorf (szerep) (Koldusdiák), (cím) (információ)  Misó (szerep) (Tót leány), (cím) Plinchard (szerep) (Lili), (cím) (információ)  Szarkaláb (szerep) (Veteránok), (cím) Siskó (szerep) (Magdolna), (cím) (információ)  Kukurillo (szerep) (Citerás), (cím) (információ)  Jupiter (szerep) (Orfeusz), (cím) (információ)  Trast gróf (szerep) (Becsület), (cím) Leopard (szerep) (Rika) (cím) stb. Temetését az Orsz. Színészegyesület (intézmény) és a Népszínház nyugdíjintézete (intézmény) (információ)  együttesen rendezte; koporsójánál a Népszínház (intézmény) (információ)  nevében Szirmai Imre (személy) (információ)  búcsúztatta, a Színészegyesület (intézmény) (információ)  nevében Géczy István. (személy) (információ)  — S. három ízben nősült: 1874. (időpont) aug. 4-én Kopócsy Kornélia (személy) (információ)  lett neje, tehetséges kezdő társalgási színésznő, aki vele együtt működött a Budai Színkörben (intézmény) (információ)  és Miklóssynál; (személy) (információ)  1875-ben (időpont) lelépett a színpadról s már 19 éves korában, 1876. (időpont) jan. 18-án meghalt; 1876. ápr.25-én Romssich Máriát (személy) vette nőül, aki 31 éves korában meghalt, 1891. júl. 3-án, Nagyenyeden; (megye) (fiúk: Sándor, l. ezt) végre Harmath Ilona (személy) (információ)  lett nejévé, 1894. (időpont) febr. 21-én. (Kereszty István.) (személy) (információ)  szin_IV.0156.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Solymossy Elek címszóvég 30891 Szócikk: Solymossy Elek (családi nevén: Sipos), yszemelynevy sipos yszemelynevy Sipos yszemelynevy sipos yszemelynevy yszemelynevy Sipos yszemelynevy ykodvegy színész, a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy oszlopos művésze, sz. 1847. jan. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 25-én, Tövisen ytelepulesy tövis ytelepulesy Tövis ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy (Erdély, ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy Alsó-Fehér m.), ytelepulesy alsó-fehér m. ytelepulesy Alsó-Fehér m. ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy megh. 1914. jan, 3-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A gimnázium 7. osztályából kilépve, a Budai Népszínház yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy Budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy tagja lett; Molnár Györgynél: yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy 1868. xevtizedx 1865 ápr. xtalanevtizedx 1875 1-én az »Ördög pilulái«-ban ycimy ördög pilulái ycimy Ördög pilulái ycimy ördög ycimy pilulái ycimy ycimy Ördög ycimy pilulái ycimy ykodvegy lépett fel először. Kalocsán ytelepulesy kalocsa ytelepulesy Kalocsá ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy 1870 xevtizedx 1875 szeptember havában írták róla az első elismerő kritikát, a »Fővárosi Lapok«-ban. yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy S. aztán Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy pesti István-téri színházának yintezmenyy pesti istván-téri színháza yintezmenyy pesti Is yintezmenyy pesti yintezmenyy istván-téri yintezmenyy színháza yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Is yintezmenyy ykodvegy tagja lett, innen szerződtette Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy az új Népszínházhoz. yintezmenyy új népszínház yintezmenyy új Népsz yintezmenyy új yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy új yintezmenyy Népsz yintezmenyy ykodvegy A Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy (megnyitásakor: 1875. okt. xtalanevtizedx 1885 15-én), ő mondta az első szót; 1886—90 xevtizedx 1885 közti xtalanevtizedx 1895 vidéki vendégszereplését leszámítva, kezdettől fogva 1898. xevtizedx 1895 dec. 22-éig, mikor 30 éves jubileumát ünnepelte a Népszínház, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy 81 színdarabjában, 3601 előadásban játszott. Népszerűségét jellemzi, hogy Murai Károly yszemelynevy murai károly yszemelynevy Murai Károly yszemelynevy murai yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Murai yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy hosszúéletű, elterjedt élclapjának, a »Mátyás Diák«-nak, yintezmenyy mátyás diák yintezmenyy Mátyás D yintezmenyy mátyás yintezmenyy diák yintezmenyy yintezmenyy Mátyás yintezmenyy D yintezmenyy ykodvegy állandó figurája volt (meg is rajzolva) »a hosszú Solymossy«. yszemelynevy solymossy yszemelynevy Solymossy yszemelynevy solymossy yszemelynevy yszemelynevy Solymossy yszemelynevy ykodvegy Kómikus szerepeken kívül az operettek számos baritonhősét is (Locoq yszemelynevy locoq yszemelynevy Locoq yszemelynevy locoq yszemelynevy yszemelynevy Locoq yszemelynevy ykodvegy »Nap és hold«-jában ycimy nap és hold ycimy Nap és hold ycimy nap ycimy és ycimy hold ycimy ycimy Nap ycimy és ycimy hold ycimy ykodvegy stb.) énekelte. Ö volt az első, aki a magyar fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy kizárólag német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy orfeumokat magyar műsorral akarta kiszorítani, s 1886-ban xevtizedx 1885 megalapította xtalanevtizedx 1895 a »Magyar dalcsarnok«-ot, yintezmenyy magyar dalcsarnok yintezmenyy Magyar d yintezmenyy magyar yintezmenyy dalcsarnok yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy d yintezmenyy ykodvegy a dohány-uccai nagy zsidótemplom tőszomszédságában; (helyén azóta uccát nyitottak: a Wesselényi ucca elejét); de egy évig sem tudta fenntartani. Ekkor vidéki körútra indult (lásd »Az én trémám« ycimy az én trémám ycimy Az én trémám ycimy az ycimy én ycimy trémám ycimy ycimy Az ycimy én ycimy trémám ycimy ykodvegy c. cikkét a »Debreceni Ellenőr« yintezmenyy debreceni ellenőr yintezmenyy Debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy ellenőr yintezmenyy yintezmenyy Debrecen yintezmenyy ykodvegy dec. 27-iki számában), 133 városban játszott; 1890. xevtizedx 1895 szept. xtalanevtizedx 1905 12-én ismét a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy kötelékébe lépett; itt 1904. xevtizedx 1905 dec. 16-án lépett fel utoljára. (Lásd Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy szép cikkét: »Budapesti Hirlap«, yintezmenyy budapesti hirlap yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy 347. sz.) 1891-ben xevtizedx 1895 Fülöp xtalanevtizedx 1905 Sándortól, yszemelynevy fülöp sándor yszemelynevy Fülöp Sándor yszemelynevy fülöp yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Fülöp yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy aki politikai napilap szerkesztőtulajdonosa lett, átvette a Bártfai (Paczona) Antal yszemelynevy bártfai (paczona) antal yszemelynevy Bártfai (Paczona) Antal yszemelynevy bártfai yszemelynevy (paczona) yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Bártfai yszemelynevy (Paczona) yszeme alapította Gyakorló Színésziskolát, yintezmenyy gyakorló színésziskola yintezmenyy Gyakorló yintezmenyy gyakorló yintezmenyy színésziskola yintezmenyy yintezmenyy Gyakorló yintezmenyy ykodvegy — melynek egyik kiváló növendéke volt már akkor Gazsi Mariska yszemelynevy gazsi mariska yszemelynevy Gazsi Mariska yszemelynevy gazsi yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Gazsi yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy — sőt mikor nyugalomba vonult Debrecenbe, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy itt is színésziskolát nyitott, 1908-ban. xevtizedx 1905 De ő nemcsak színész volt; magas szellemi életet élő férfiú, akit komoly irodalmi tanulmányok, társadalmi problémák és politikai kérdések egyaránt foglalkoztattak. Mint ünnepelt sokoldalú művész, nem átallotta 1882 xevtizedx 1885 táján több éven át beülni az egyetemi diákok padjaiba, Gyulai Pál yszemelynevy gyulai pál yszemelynevy Gyulai Pál yszemelynevy gyulai yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Gyulai yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy irodalomtörténeti előadását hallgatni; a társadalom rákfenéjéről, a prostitúcióról írta: »Egy címnélküli könyv«-ét ycimy egy címnélküli könyv ycimy Egy címnélküli könyv ycimy egy ycimy címnélküli ycimy könyv ycimy ycimy Egy ycimy címnélküli ycimy könyv ycimy ykodvegy (1878.); xevtizedx 1875 magvas röpirata: »A vidéki magyar színészet reformja« ycimy a vidéki magyar színészet reformja ycimy A vidéki magyar színészet reformja ycimy a ycimy vidéki ycimy magyar ycimy színészet ycimy reformja ycimy ycimy A ycimy vidéki ycimy magyar ycimy színész (1875.); komoly xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 elméleti mű: »A színészet tanítása« ycimy a színészet tanítása ycimy A színészet tanítása ycimy a ycimy színészet ycimy tanítása ycimy ycimy A ycimy színészet ycimy tanítása ycimy ykodvegy (1896.); xevtizedx 1895 érdemes xtalanevtizedx 1905 füzete: »A román nemzetiségi kérdésről« ycimy a román nemzetiségi kérdésről ycimy A román nemzetiségi kérdésről ycimy a ycimy román ycimy nemzetiségi ycimy kérdésről ycimy ycimy A ycimy román ycimy nemzetiségi ycimy kérdésről ycimy ykodvegy (1904.); xevtizedx 1905 erről xtalanevtizedx 1915 a tárgyról egyébiránt hírlapi cikkeket írt, s ide vág az a népszerűségét jellemző tette, hogy képviselőnek lépett fel Vízaknán ytelepulesy vízakna ytelepulesy Vízakná ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy (de az ősi jeles családból származó Zeyk Miklós yszemelynevy zeyk miklós yszemelynevy Zeyk Miklós yszemelynevy zeyk yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Zeyk yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy javára lemondott); a horvát-magyar ynemzetisegy horvát ynemzetisegy horvát ynemzetisegy horvát ynemzetisegy ynemzetisegy horvát ynemzetisegy ykodvegy barátság i szívén feküdt; erről is cikkezett s ezért fordította le Voinovics Ivo báró yszemelynevy voinovics ivo báró yszemelynevy Voinovics Ivo báró yszemelynevy voinovics yszemelynevy ivo yszemelynevy báró yszemelynevy yszemelynevy Voinovics yszemelynevy Ivo yszemelynevy báró yszemel »Őszi vihar« ycimy őszi vihar ycimy Őszi vihar ycimy őszi ycimy vihar ycimy ycimy Őszi ycimy vihar ycimy ykodvegy c. drámáját, mely csak nagy huzavona után került színre a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Iktassuk ide még egy művét: »Az egyházi szónoklat gesztus - elmélete« ycimy az egyházi szónoklat gesztus - elmélete ycimy Az egyházi szónoklat gesztus - elmélete ycimy az ycimy egyházi ycimy szónoklat ycimy gesztus ycimy - ycimy elmélete ycimy ycimy Az ycimy egyházi yci (1912.). xevtizedx 1915 »Színésznapló«-jának ycimy színésznapló ycimy Színésznapló ycimy színésznapló ycimy ycimy Színésznapló ycimy ykodvegy részletei az »Ország- Világ« yintezmenyy ország- világ yintezmenyy Ország- yintezmenyy ország- yintezmenyy világ yintezmenyy yintezmenyy Ország- yintezmenyy ykodvegy 1912—13-iki évfolyamaiban jelentek meg; az egésznek kiadásában a művészt halálos cukorbetegsége gátolta meg. Szerepei közül nevezetesebbek: Nyakigláb yszerepy nyakigláb yszerepy Nyakigláb yszerepy nyakigláb yszerepy yszerepy Nyakigláb yszerepy ykodvegy (A becsület szegénye), ycimy a becsület szegénye ycimy A becsület szegénye ycimy a ycimy becsület ycimy szegénye ycimy ycimy A ycimy becsület ycimy szegénye ycimy ykodvegy Lőrinc yszerepy lőrinc yszerepy Lőrinc yszerepy lőrinc yszerepy yszerepy Lőrinc yszerepy ykodvegy (Tolonc), ycimy tolonc ycimy Tolonc ycimy tolonc ycimy ycimy Tolonc ycimy ykodvegy Boltos Icig yszerepy boltos icig yszerepy Boltos Icig yszerepy boltos yszerepy icig yszerepy yszerepy Boltos yszerepy Icig yszerepy ykodvegy (Sárga csikó), ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy Árendás zsidó ycimy árendás zsidó ycimy Árendás zsidó ycimy árendás ycimy zsidó ycimy ycimy Árendás ycimy zsidó ycimy ykodvegy címszerepe, Smüle Gelb yszerepy smüle gelb yszerepy Smüle Gelb yszerepy smüle yszerepy gelb yszerepy yszerepy Smüle yszerepy Gelb yszerepy ykodvegy (Három Kázmér), ycimy három kázmér ycimy Három Kázmér ycimy három ycimy kázmér ycimy ycimy Három ycimy Kázmér ycimy ykodvegy Don Januario yszerepy don januario yszerepy Don Januario yszerepy don yszerepy januario yszerepy yszerepy Don yszerepy Januario yszerepy ykodvegy (Kapitány kisasszony), ycimy kapitány kisasszony ycimy Kapitány kisasszony ycimy kapitány ycimy kisasszony ycimy ycimy Kapitány ycimy kisasszony ycimy ykodvegy Hírlapíró yszerepy hírlapíró yszerepy Hírlapíró yszerepy hírlapíró yszerepy yszerepy Hírlapíró yszerepy ykodvegy (Strogoff Mihály utazása), ycimy strogoff mihály utazása ycimy Strogoff Mihály utazása ycimy strogoff ycimy mihály ycimy utazása ycimy ycimy Strogoff ycimy Mihály ycimy utazása ycimy ykodvegy Ollendorf yszerepy ollendorf yszerepy Ollendorf yszerepy ollendorf yszerepy yszerepy Ollendorf yszerepy ykodvegy (Koldusdiák), ycimy koldusdiák ycimy Koldusdiák ycimy koldusdiák ycimy ycimy Koldusdiák ycimy ykodvegy Misó yszerepy misó yszerepy Misó yszerepy misó yszerepy yszerepy Misó yszerepy ykodvegy (Tót leány), ycimy tót leány ycimy Tót leány ycimy tót ycimy leány ycimy ycimy Tót ycimy leány ycimy ykodvegy Plinchard yszerepy plinchard yszerepy Plinchard yszerepy plinchard yszerepy yszerepy Plinchard yszerepy ykodvegy (Lili), ycimy lili ycimy Lili ycimy lili ycimy ycimy Lili ycimy ykodvegy Szarkaláb yszerepy szarkaláb yszerepy Szarkaláb yszerepy szarkaláb yszerepy yszerepy Szarkaláb yszerepy ykodvegy (Veteránok), ycimy veteránok ycimy Veteránok ycimy veteránok ycimy ycimy Veteránok ycimy ykodvegy Siskó yszerepy siskó yszerepy Siskó yszerepy siskó yszerepy yszerepy Siskó yszerepy ykodvegy (Magdolna), ycimy magdolna ycimy Magdolna ycimy magdolna ycimy ycimy Magdolna ycimy ykodvegy Kukurillo yszerepy kukurillo yszerepy Kukurillo yszerepy kukurillo yszerepy yszerepy Kukurillo yszerepy ykodvegy (Citerás), ycimy citerás ycimy Citerás ycimy citerás ycimy ycimy Citerás ycimy ykodvegy Jupiter yszerepy jupiter yszerepy Jupiter yszerepy jupiter yszerepy yszerepy Jupiter yszerepy ykodvegy (Orfeusz), ycimy orfeusz ycimy Orfeusz ycimy orfeusz ycimy ycimy Orfeusz ycimy ykodvegy Trast gróf yszerepy trast gróf yszerepy Trast gróf yszerepy trast yszerepy gróf yszerepy yszerepy Trast yszerepy gróf yszerepy ykodvegy (Becsület), ycimy becsület ycimy Becsület ycimy becsület ycimy ycimy Becsület ycimy ykodvegy Leopard yszerepy leopard yszerepy Leopard yszerepy leopard yszerepy yszerepy Leopard yszerepy ykodvegy (Rika) ycimy rika ycimy Rika ycimy rika ycimy ycimy Rika ycimy ykodvegy stb. Temetését az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy és a Népszínház nyugdíjintézete yintezmenyy népszínház nyugdíjintézete yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy nyugdíjintézete yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy együttesen rendezte; koporsójánál a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy nevében Szirmai Imre yszemelynevy szirmai imre yszemelynevy Szirmai Imre yszemelynevy szirmai yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta, a Színészegyesület yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy nevében Géczy István. yszemelynevy géczy istván yszemelynevy Géczy István yszemelynevy géczy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Géczy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy — S. három ízben nősült: 1874. xevtizedx 1875 aug. 4-én Kopócsy Kornélia yszemelynevy kopócsy kornélia yszemelynevy Kopócsy Kornélia yszemelynevy kopócsy yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Kopócsy yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy lett neje, tehetséges kezdő társalgási színésznő, aki vele együtt működött a Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy és Miklóssynál; yszemelynevy miklóssy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy miklóssy yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy ykodvegy 1875-ben lelépett a színpadról s már 19 éves korában, 1876. jan. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 18-án meghalt; 1876. ápr.25-én Romssich Máriát yszemelynevy romssich mária yszemelynevy Romssich Máriá yszemelynevy romssich yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Romssich yszemelynevy Máriá yszemelynevy ykodvegy vette nőül, aki 31 éves korában meghalt, 1891. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 júl. 3-án, Nagyenyeden; ytelepulesy nagyenyed ytelepulesy Nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy (fiúk: Sándor, l. ezt) végre Harmath Ilona yszemelynevy harmath ilona yszemelynevy Harmath Ilona yszemelynevy harmath yszemelynevy ilona yszemelynevy yszemelynevy Harmath yszemelynevy Ilona yszemelynevy ykodvegy lett nejévé, 1894. xevtizedx 1895 febr. 21-én. (Kereszty István.) yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván szin_IV.0156.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Solymossy Elek - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1847

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0156.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0156.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30891.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Solymossy Elek

Szócikk: Solymossy Elek (családi nevén: Sipos), színész, a Népszínház oszlopos művésze, sz. 1847. jan. 25-én, Tövisen (Erdély, Alsó-Fehér m.), megh. 1914. jan, 3-án, Budapesten. A gimnázium 7. osztályából kilépve, a Budai Népszínház tagja lett; Molnár Györgynél: 1868. ápr. 1-én az »Ördög pilulái«-ban lépett fel először. Kalocsán 1870 szeptember havában írták róla az első elismerő kritikát, a »Fővárosi Lapok«-ban. S. aztán Miklóssy Gyula pesti István-téri színházának tagja lett, innen szerződtette Rákosi Jenő az új Népszínházhoz. A Népszínházban (megnyitásakor: 1875. okt. 15-én), ő mondta az első szót; 1886—90 közti vidéki vendégszereplését leszámítva, kezdettől fogva 1898. dec. 22-éig, mikor 30 éves jubileumát ünnepelte a Népszínház, 81 színdarabjában, 3601 előadásban játszott. Népszerűségét jellemzi, hogy Murai Károly hosszúéletű, elterjedt élclapjának, a »Mátyás Diák«-nak, állandó figurája volt (meg is rajzolva) »a hosszú Solymossy«. Kómikus szerepeken kívül az operettek számos baritonhősét is (Locoq »Nap és hold«-jában stb.) énekelte. Ö volt az első, aki a magyar fővárosban kizárólag német orfeumokat magyar műsorral akarta kiszorítani, s 1886-ban megalapította a »Magyar dalcsarnok«-ot, a dohány-uccai nagy zsidótemplom tőszomszédságában; (helyén azóta uccát nyitottak: a Wesselényi ucca elejét); de egy évig sem tudta fenntartani. Ekkor vidéki körútra indult (lásd »Az én trémám« c. cikkét a »Debreceni Ellenőr« dec. 27-iki számában), 133 városban játszott; 1890. szept. 12-én ismét a Népszínház kötelékébe lépett; itt 1904. dec. 16-án lépett fel utoljára. (Lásd Rákosi Jenő szép cikkét: »Budapesti Hirlap«, 347. sz.) 1891-ben Fülöp Sándortól, aki politikai napilap szerkesztőtulajdonosa lett, átvette a Bártfai (Paczona) Antal alapította Gyakorló Színésziskolát, — melynek egyik kiváló növendéke volt már akkor Gazsi Mariska — sőt mikor nyugalomba vonult Debrecenbe, itt is színésziskolát nyitott, 1908-ban. De ő nemcsak színész volt; magas szellemi életet élő férfiú, akit komoly irodalmi tanulmányok, társadalmi problémák és politikai kérdések egyaránt foglalkoztattak. Mint ünnepelt sokoldalú művész, nem átallotta 1882 táján több éven át beülni az egyetemi diákok padjaiba, Gyulai Pál irodalomtörténeti előadását hallgatni; a társadalom rákfenéjéről, a prostitúcióról írta: »Egy címnélküli könyv«-ét (1878.); magvas röpirata: »A vidéki magyar színészet reformja« (1875.); komoly elméleti mű: »A színészet tanítása« (1896.); érdemes füzete: »A román nemzetiségi kérdésről« (1904.); erről a tárgyról egyébiránt hírlapi cikkeket írt, s ide vág az a népszerűségét jellemző tette, hogy képviselőnek lépett fel Vízaknán (de az ősi jeles családból származó Zeyk Miklós javára lemondott); a horvát-magyar barátság i szívén feküdt; erről is cikkezett s ezért fordította le Voinovics Ivo báró »Őszi vihar« c. drámáját, mely csak nagy huzavona után került színre a Nemzeti Színházban. Iktassuk ide még egy művét: »Az egyházi szónoklat gesztus - elmélete« (1912.). »Színésznapló«-jának részletei az »Ország- Világ« 1912—13-iki évfolyamaiban jelentek meg; az egésznek kiadásában a művészt halálos cukorbetegsége gátolta meg. Szerepei közül nevezetesebbek: Nyakigláb (A becsület szegénye), Lőrinc (Tolonc), Boltos Icig (Sárga csikó), Árendás zsidó címszerepe, Smüle Gelb (Három Kázmér), Don Januario (Kapitány kisasszony), Hírlapíró (Strogoff Mihály utazása), Ollendorf (Koldusdiák), Misó (Tót leány), Plinchard (Lili), Szarkaláb (Veteránok), Siskó (Magdolna), Kukurillo (Citerás), Jupiter (Orfeusz), Trast gróf (Becsület), Leopard (Rika) stb. Temetését az Orsz. Színészegyesület és a Népszínház nyugdíjintézete együttesen rendezte; koporsójánál a Népszínház nevében Szirmai Imre búcsúztatta, a Színészegyesület nevében Géczy István. — S. három ízben nősült: 1874. aug. 4-én Kopócsy Kornélia lett neje, tehetséges kezdő társalgási színésznő, aki vele együtt működött a Budai Színkörben és Miklóssynál; 1875-ben lelépett a színpadról s már 19 éves korában, 1876. jan. 18-án meghalt; 1876. ápr.25-én Romssich Máriát vette nőül, aki 31 éves korában meghalt, 1891. júl. 3-án, Nagyenyeden; (fiúk: Sándor, l. ezt) végre Harmath Ilona lett nejévé, 1894. febr. 21-én. (Kereszty István.) szin_IV.0156.pdf IV