Címszó: Sonnethal Adolf - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1834

SZULETESIEVTIZED 1835

CSALADTAGJA Sonnethal Hermina

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0168.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0168.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30919.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Sonnethal Adolf

Szócikk: Sonnethal Adolf lovag, magyar származású német (nemzetiség) (információ)  színész, sz. 1834. (születés éve) dec. 21-én, Pesten, (Budapest) megh. 1909. ápr. 4-én, Bécsben. (ország) Eredetileg szabómesterséget tanult, majd 1851. (időpont) okt. 30-án Temesvárott (megye) először lép színpadra, »Don Carlos«-ban (cím) (információ)  és a művészethez a szabómesteri tudományát is felhasználta, amennyiben saját maga varrta a szerepéhez szükséges ruhákat. Temesvárról (megye) 1852-ben (időpont) Nagyszebenbe, (megye) majd Grácba (ország) ment, 1855—56-ban (időpont) Königsbergben (ország) működik, ahol nagy sikert ért el, úgy, hogy Laube Henrik (személy) (információ)  a bécsi Burgtheaterhez (intézmény) (információ)  szerződtette; itt 1856-ban (időpont) lépett fel először az »Agglegények« (cím) (információ)  Mortimerjében. (szerep) Az intézetnek félszázadon át első támasza, művészi hitelének főtényezője volt. 1881-ben (időpont) a király a vaskoronarenddel tüntette ki, 1882. (időpont) márc. 15-én lovagi rangot nyert. 1884-ben (időpont) a Burgtheater (intézmény) főrendezője, 1887-ben (időpont) művezető-igazgatója lett. 1899. (időpont) márc. havában a badeni (ország) nagyherceg az I. oszt. lovagkeresztet adományozta neki. 1896. (időpont) júl. havában a bolgár (nemzetiség) (információ)  fejedelem a »Pro litteris et artibus«-rend nagykeresztjével tüntette ki. 1901. (időpont) okt. 30-án ülte meg 50 évee jubileumát. Hazájáról mindig a legnagyobb szeretettel beszélt és írt és büszkén hirdette, hogy művészi fejlődésére a budapesti Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  művészei voltak a legnagyobb hatással. 1906. (időpont) jún. 1-én a Ferenc József-rend (személy) középkeresztjét kapta. 1911. (időpont) nov. 5-én a bécsi Burgszínház (intézmény) (információ)  foyerjében leleplezték a szobrát. — Leánya: S. Hermina, (személy) 1911 (időpont) őszén a meiningi udv. színház (intézmény) drámai színésznője lett. szin_IV.0168.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Sonnethal Adolf címszóvég 30919 Szócikk: Sonnethal Adolf lovag, magyar származású német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színész, sz. 1834. dec. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 21-én, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1909. ápr. 4-én, Bécsben. ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Eredetileg szabómesterséget tanult, majd 1851. xevtizedx 1855 okt. 30-án Temesvárott ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy először lép színpadra, »Don Carlos«-ban ycimy don carlos ycimy Don Carlos ycimy don ycimy carlos ycimy ycimy Don ycimy Carlos ycimy ykodvegy és a művészethez a szabómesteri tudományát is felhasználta, amennyiben saját maga varrta a szerepéhez szükséges ruhákat. Temesvárról ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy 1852-ben Nagyszebenbe, ytelepulesy nagyszeben ytelepulesy Nagyszeben ymegyey szeben megye ykodvegy majd Grácba ytelepulesy grác ytelepulesy Grác yorszagy Ausztria ykodvegy ment, 1855—56-ban Königsbergben ytelepulesy königsberg ytelepulesy Königsberg yorszagy Oroszország ykodvegy működik, ahol nagy sikert ért el, úgy, hogy Laube Henrik yszemelynevy laube henrik yszemelynevy Laube Henrik yszemelynevy laube yszemelynevy henrik yszemelynevy yszemelynevy Laube yszemelynevy Henrik yszemelynevy ykodvegy a bécsi Burgtheaterhez yintezmenyy bécsi burgtheater yintezmenyy bécsi Bu yintezmenyy bécsi yintezmenyy burgtheater yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Bu yintezmenyy ykodvegy szerződtette; itt 1856-ban lépett xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 fel először az »Agglegények« ycimy agglegények ycimy Agglegények ycimy agglegények ycimy ycimy Agglegények ycimy ykodvegy Mortimerjében. yszerepy mortimer yszerepy Mortimer yszerepy mortimer yszerepy yszerepy Mortimer yszerepy ykodvegy Az intézetnek félszázadon át első támasza, művészi hitelének főtényezője volt. 1881-ben xevtizedx 1885 a király a vaskoronarenddel tüntette ki, 1882. márc. 15-én lovagi rangot nyert. 1884-ben a Burgtheater yintezmenyy burgtheater yintezmenyy Burgthea yintezmenyy burgtheater yintezmenyy yintezmenyy Burgthea yintezmenyy ykodvegy főrendezője, 1887-ben művezető-igazgatója xtalanevtizedx 1895 lett. 1899. xevtizedx 1895 márc. havában a badeni ytelepulesy baden ytelepulesy baden yorszagy Svájc ykodvegy nagyherceg az I. oszt. lovagkeresztet adományozta neki. 1896. júl. xtalanevtizedx 1905 havában a bolgár ynemzetisegy bolgár ynemzetisegy bolgár ynemzetisegy bolgár ynemzetisegy ynemzetisegy bolgár ynemzetisegy ykodvegy fejedelem a »Pro litteris et artibus«-rend nagykeresztjével tüntette ki. 1901. xevtizedx 1905 okt. 30-án ülte meg 50 évee jubileumát. Hazájáról mindig a legnagyobb szeretettel beszélt és írt és büszkén hirdette, hogy művészi fejlődésére a budapesti Nemzeti Színház yintezmenyy budapesti nemzeti színház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy művészei voltak a legnagyobb hatással. 1906. jún. 1-én a Ferenc József-rend yszemelynevy ferenc józsef yszemelynevy Ferenc József yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy középkeresztjét kapta. 1911. xevtizedx 1915 nov. 5-én a bécsi Burgszínház yintezmenyy bécsi burgszínház yintezmenyy bécsi Bu yintezmenyy bécsi yintezmenyy burgszínház yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Bu yintezmenyy ykodvegy foyerjében leleplezték a szobrát. — Leánya: S. Hermina, yszemelynevy s. hermina yszemelynevy S. Hermina yszemelynevy s. yszemelynevy hermina yszemelynevy yszemelynevy S. yszemelynevy Hermina yszemelynevy ykodvegy 1911 őszén a meiningi udv. színház yintezmenyy meiningi udv. színház yintezmenyy meiningi yintezmenyy meiningi yintezmenyy udv. yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy meiningi yintezmenyy ykodvegy drámai színésznője lett. szin_IV.0168.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Sonnethal Adolf - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1834

SZULETESIEVTIZED 1835

CSALADTAGJA Sonnethal Hermina

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0168.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0168.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30919.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Sonnethal Adolf

Szócikk: Sonnethal Adolf lovag, magyar származású német színész, sz. 1834. dec. 21-én, Pesten, megh. 1909. ápr. 4-én, Bécsben. Eredetileg szabómesterséget tanult, majd 1851. okt. 30-án Temesvárott először lép színpadra, »Don Carlos«-ban és a művészethez a szabómesteri tudományát is felhasználta, amennyiben saját maga varrta a szerepéhez szükséges ruhákat. Temesvárról 1852-ben Nagyszebenbe, majd Grácba ment, 1855—56-ban Königsbergben működik, ahol nagy sikert ért el, úgy, hogy Laube Henrik a bécsi Burgtheaterhez szerződtette; itt 1856-ban lépett fel először az »Agglegények« Mortimerjében. Az intézetnek félszázadon át első támasza, művészi hitelének főtényezője volt. 1881-ben a király a vaskoronarenddel tüntette ki, 1882. márc. 15-én lovagi rangot nyert. 1884-ben a Burgtheater főrendezője, 1887-ben művezető-igazgatója lett. 1899. márc. havában a badeni nagyherceg az I. oszt. lovagkeresztet adományozta neki. 1896. júl. havában a bolgár fejedelem a »Pro litteris et artibus«-rend nagykeresztjével tüntette ki. 1901. okt. 30-án ülte meg 50 évee jubileumát. Hazájáról mindig a legnagyobb szeretettel beszélt és írt és büszkén hirdette, hogy művészi fejlődésére a budapesti Nemzeti Színház művészei voltak a legnagyobb hatással. 1906. jún. 1-én a Ferenc József-rend középkeresztjét kapta. 1911. nov. 5-én a bécsi Burgszínház foyerjében leleplezték a szobrát. — Leánya: S. Hermina, 1911 őszén a meiningi udv. színház drámai színésznője lett. szin_IV.0168.pdf IV