Címszó: Sonnethal Adolf - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1834
SZULETESIEVTIZED 1835
CSALADTAGJA Sonnethal Hermina
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0168.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0168.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30919.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Sonnethal
Adolf
Szócikk: Sonnethal Adolf lovag, magyar származású
német (nemzetiség)
(információ)
színész, sz. 1834. (születés
éve) dec. 21-én, Pesten, (Budapest)
megh. 1909. ápr. 4-én, Bécsben. (ország) Eredetileg
szabómesterséget tanult, majd 1851. (időpont) okt.
30-án Temesvárott (megye) először
lép színpadra, »Don Carlos«-ban (cím) (információ)
és a művészethez a szabómesteri tudományát
is felhasználta, amennyiben saját maga varrta a szerepéhez szükséges ruhákat. Temesvárról
(megye) 1852-ben
(időpont)
Nagyszebenbe, (megye)
majd Grácba (ország)
ment, 1855—56-ban (időpont) Königsbergben
(ország)
működik, ahol nagy sikert ért el, úgy, hogy Laube Henrik (személy) (információ)
a bécsi Burgtheaterhez (intézmény)
(információ)
szerződtette; itt 1856-ban (időpont) lépett
fel először az »Agglegények« (cím) (információ)
Mortimerjében. (szerep) Az
intézetnek félszázadon át első támasza, művészi hitelének főtényezője volt. 1881-ben
(időpont)
a király a vaskoronarenddel tüntette ki, 1882. (időpont) márc.
15-én lovagi rangot nyert. 1884-ben (időpont) a
Burgtheater (intézmény)
főrendezője, 1887-ben (időpont) művezető-igazgatója
lett. 1899. (időpont)
márc. havában a badeni (ország) nagyherceg
az I. oszt. lovagkeresztet adományozta neki. 1896. (időpont) júl.
havában a bolgár (nemzetiség)
(információ)
fejedelem a »Pro litteris et artibus«-rend
nagykeresztjével tüntette ki. 1901. (időpont) okt.
30-án ülte meg 50 évee jubileumát. Hazájáról mindig a legnagyobb szeretettel beszélt
és írt és büszkén hirdette, hogy művészi fejlődésére a budapesti Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
művészei voltak a legnagyobb hatással. 1906.
(időpont)
jún. 1-én a Ferenc József-rend (személy) középkeresztjét
kapta. 1911. (időpont)
nov. 5-én a bécsi Burgszínház (intézmény)
(információ)
foyerjében leleplezték a szobrát. — Leánya:
S. Hermina, (személy)
1911 (időpont)
őszén a meiningi udv. színház (intézmény)
drámai színésznője lett. szin_IV.0168.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Sonnethal Adolf címszóvég 30919 Szócikk:
Sonnethal Adolf lovag, magyar származású német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színész,
sz. 1834. dec. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 21-én, Pesten, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1909. ápr. 4-én, Bécsben.
ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Eredetileg szabómesterséget
tanult, majd 1851. xevtizedx 1855 okt. 30-án Temesvárott ytelepulesy temesvár
ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy először lép színpadra, »Don Carlos«-ban
ycimy don carlos ycimy Don Carlos ycimy don ycimy carlos ycimy ycimy Don ycimy
Carlos ycimy ykodvegy és a művészethez a szabómesteri tudományát is felhasználta,
amennyiben saját maga varrta a szerepéhez szükséges ruhákat. Temesvárról ytelepulesy
temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy 1852-ben Nagyszebenbe,
ytelepulesy nagyszeben ytelepulesy Nagyszeben ymegyey szeben megye ykodvegy majd
Grácba ytelepulesy grác ytelepulesy Grác yorszagy Ausztria ykodvegy ment, 1855—56-ban
Königsbergben ytelepulesy königsberg ytelepulesy Königsberg yorszagy
Oroszország ykodvegy működik, ahol nagy sikert ért el, úgy, hogy Laube Henrik yszemelynevy
laube henrik yszemelynevy Laube Henrik yszemelynevy laube yszemelynevy henrik
yszemelynevy yszemelynevy Laube yszemelynevy Henrik yszemelynevy ykodvegy a bécsi
Burgtheaterhez yintezmenyy bécsi burgtheater yintezmenyy bécsi Bu yintezmenyy
bécsi yintezmenyy burgtheater yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Bu
yintezmenyy ykodvegy szerződtette; itt 1856-ban lépett xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 fel először az »Agglegények« ycimy agglegények ycimy Agglegények ycimy
agglegények ycimy ycimy Agglegények ycimy ykodvegy Mortimerjében. yszerepy
mortimer yszerepy Mortimer yszerepy mortimer yszerepy yszerepy Mortimer
yszerepy ykodvegy Az intézetnek félszázadon át első támasza, művészi hitelének főtényezője
volt. 1881-ben xevtizedx 1885 a király a vaskoronarenddel tüntette ki, 1882. márc.
15-én lovagi rangot nyert. 1884-ben a Burgtheater yintezmenyy burgtheater
yintezmenyy Burgthea yintezmenyy burgtheater yintezmenyy yintezmenyy Burgthea
yintezmenyy ykodvegy főrendezője, 1887-ben művezető-igazgatója xtalanevtizedx
1895 lett. 1899. xevtizedx 1895 márc. havában a badeni ytelepulesy baden
ytelepulesy baden yorszagy Svájc ykodvegy nagyherceg az I. oszt. lovagkeresztet
adományozta neki. 1896. júl. xtalanevtizedx 1905 havában a bolgár ynemzetisegy
bolgár ynemzetisegy bolgár ynemzetisegy bolgár ynemzetisegy ynemzetisegy bolgár
ynemzetisegy ykodvegy fejedelem a »Pro litteris et artibus«-rend nagykeresztjével
tüntette ki. 1901. xevtizedx 1905 okt. 30-án ülte meg 50 évee jubileumát. Hazájáról
mindig a legnagyobb szeretettel beszélt és írt és büszkén hirdette, hogy művészi
fejlődésére a budapesti Nemzeti Színház yintezmenyy budapesti nemzeti színház
yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy művészei voltak a
legnagyobb hatással. 1906. jún. 1-én a Ferenc József-rend yszemelynevy ferenc
józsef yszemelynevy Ferenc József yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy középkeresztjét
kapta. 1911. xevtizedx 1915 nov. 5-én a bécsi Burgszínház yintezmenyy bécsi
burgszínház yintezmenyy bécsi Bu yintezmenyy bécsi yintezmenyy burgszínház yintezmenyy
yintezmenyy bécsi yintezmenyy Bu yintezmenyy ykodvegy foyerjében leleplezték a szobrát.
— Leánya: S. Hermina, yszemelynevy s. hermina yszemelynevy S. Hermina
yszemelynevy s. yszemelynevy hermina yszemelynevy yszemelynevy S. yszemelynevy
Hermina yszemelynevy ykodvegy 1911 őszén a meiningi udv. színház yintezmenyy
meiningi udv. színház yintezmenyy meiningi yintezmenyy meiningi yintezmenyy
udv. yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy meiningi yintezmenyy ykodvegy drámai
színésznője lett. szin_IV.0168.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Sonnethal Adolf - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1834
SZULETESIEVTIZED 1835
CSALADTAGJA Sonnethal Hermina
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0168.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0168.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30919.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Sonnethal
Adolf
Szócikk: Sonnethal Adolf lovag, magyar származású
német színész, sz. 1834. dec. 21-én, Pesten, megh. 1909. ápr. 4-én, Bécsben. Eredetileg
szabómesterséget tanult, majd 1851. okt. 30-án Temesvárott először lép színpadra,
»Don Carlos«-ban és a művészethez a szabómesteri tudományát is felhasználta, amennyiben
saját maga varrta a szerepéhez szükséges ruhákat. Temesvárról 1852-ben Nagyszebenbe,
majd Grácba ment, 1855—56-ban Königsbergben működik, ahol nagy sikert ért el, úgy,
hogy Laube Henrik a bécsi Burgtheaterhez szerződtette; itt 1856-ban lépett fel először
az »Agglegények« Mortimerjében. Az intézetnek félszázadon át első támasza, művészi
hitelének főtényezője volt. 1881-ben a király a vaskoronarenddel tüntette ki, 1882.
márc. 15-én lovagi rangot nyert. 1884-ben a Burgtheater főrendezője, 1887-ben művezető-igazgatója
lett. 1899. márc. havában a badeni nagyherceg az I. oszt. lovagkeresztet adományozta
neki. 1896. júl. havában a bolgár fejedelem a »Pro litteris et artibus«-rend nagykeresztjével
tüntette ki. 1901. okt. 30-án ülte meg 50 évee jubileumát. Hazájáról mindig a legnagyobb
szeretettel beszélt és írt és büszkén hirdette, hogy művészi fejlődésére a budapesti
Nemzeti Színház művészei voltak a legnagyobb hatással. 1906. jún. 1-én a Ferenc
József-rend középkeresztjét kapta. 1911. nov. 5-én a bécsi Burgszínház foyerjében
leleplezték a szobrát. — Leánya: S. Hermina, 1911 őszén a meiningi udv. színház
drámai színésznője lett. szin_IV.0168.pdf IV
