Címszó: Szarvasi színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0229.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0229.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31093.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szarvasi színészet

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531091.htm

 

Szócikk: Szarvasi színészet Szarvas (megye) közönsége a múlt évszázadban is nagy pártfogója volt a színészetnek. Igaz, hogy abban az időben még hivatásos színészekre csak Pesten (Budapest) és Kolozsvárott (megye) találunk, azonkívül az ekhós szekéren országot kóborló színésztársulatokra. Szarvas (megye) a múlt század közepén maga oldotta meg a színjátszás kérdését, amennyiben az ötvenes és hatvanas években már rendszeresen működő műkedvelő gárdája volt, melynek tagjai a hosszas gyakorlatban művészi színjátszó készségre tettek szert és értékes kulturmunkát végeztek. Az előadásokat a „Bárány vendéglő (intézmény) (információ)  külön e célra épített fából készült termében tartották meg és a jövedelmet jótékony­célra adták, mivel a szereplők a város tisztviselő - társadalmából és a jobbmódu iparosokból és kereskedőkből állottak. Az előadások rendezője Pokomándy Sándor (személy) volt és állandó szereplők többek között Réthy Vilma, (személy) (információ)  Dobosfy Mari, (személy) Marcsek István, (személy) Zilinszky István, (személy) Komjáthy György, (személy) (információ)  Ponyiczky János, (személy) Gaál Soma (személy) (információ)  stb. voltak. A társulat 1866-ban (időpont) szűnt meg és szerepét az évről-évre Szarvason (megye) vendégszereplő vidéki színtársulatok vették át, előadásaikat kezdetben a „Bárány vendéglő-ben, (intézmény) (információ)  később az 1898-ban (időpont) felépült célszerű nyári színházban. 1860-ban (időpont) Tóth János, (személy) (információ)  1871-ben (időpont) Csóka Sándor, (személy) (információ)  1877-ben (időpont) Várady Ferenc (személy) (információ)  az itt járt igazgató. 1878-82-ben (időpont) Krecsányi Ignác (személy) (információ)  1883-ban (időpont) Tóth Béla, (személy) (információ)  1884-ben (időpont) Sághy Zsigmond, (személy) (információ)  1886-ban (időpont) Komlóssy József (személy) (információ)  kap játszási engedélyt. Az ujabbi színigazgatók közül jelesebbek: dr. Farkas Ferenc, (személy) Mariházy Miklós, (személy) (információ)  Kövessy Albert, (személy) (információ)  Krémer Sándor, (személy) (információ)  Heltai Hugó, (személy) (információ)  Deák Lőrinc, (személy) (információ)  Somogyi Kálmán, (személy) (információ)  Gulyás Menyhért. (személy) (információ)  1931-ben (időpont) Szarvas (megye) Kiss Árpád (személy) (információ)  kerületébe tartozik. A színiidény rendszerint két nyári hónapban, július és augusztusban van, de télen is rendeztek már hosszabb időn át előadásokat, ekkor az „Árpád szálló (intézmény) (információ)  hatalmas dísztermében. Említésre méltó, hogy a szarvasi (megye) közönség inkább a színműveket és drámákat pártfogolja, természetesen nem számítva a vasárnapi publikumot, amikor népszínműveket és operetteket kell játszania a társulatoknak. A község elöljárósága a színészet felett ellenőrző szerepet tölt be, külön szinügyi bizottsága révén, amely a közönség érdeklődésének felkeltésében is vezető szerepet játszik. A bizottság elnöke, dr.Schauer Gábor (személy) járási főszolgabíró. A művészi értékű színtársulat majdnem minden alkalommal részesül a hatóság részéről is támogatásban, ha nem többel, ugy a világí­tás és a tűzoltó- és rendőri kiküldöttek költségeit vállalja magára a város. A színészet Szarvason (megye) mindig megértő talajra talált, bizonyítja ezt az is, hogy az ott szereplő társulatok rendszeresen meg szokták hosszabbítani színiidényüket. A közönség érdeklődésének felkeltésében mindenkor nagy szerepe van az immár 30-ik évfolyamában levő helyi lapnak, a „Szarvasi Hirlap-nak, (intézmény) (információ)  amely az abban az időben megszűnt „Szarvasi Lapok- (intézmény) (információ)  tól vette át munkatársait. Szerkesztőségi tagjai közül időrendben Mihályffy József, (személy) Benczúr Sándor, (személy) dr.Salacz Elemér, (személy) Nemes Béla, (személy) (információ)  Liska János, (személy) Pataki János (személy) (információ)  stb. foglalkoztak a lapban a színészek működésével. A legutóbbi időkben a színházi kritikákat dr.Robitsek Jenő (személy) felelős szerkesztő és Orosz Iván (személy) (információ)  főszerkesztő írják. A szarvasi (megye) színházi életre jellemző még, hogy 1910-ben (időpont) „Színházi Újság (intézmény) (információ)  címmel egy lap is jelent meg Szarvason, (megye) azonban csak egy idény alatt. szin_IV.0229.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szarvasi színészet címszóvég 31093 Szócikk: Szarvasi színészet Szarvas ytelepulesy szarvas ytelepulesy Szarvas ymegyey békés megye ykodvegy közönsége a múlt évszázadban is nagy pártfogója volt a színészetnek. Igaz, hogy abban az időben még hivatásos színészekre csak Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy találunk, azonkívül az ekhós szekéren országot kóborló színésztársulatokra. Szarvas ytelepulesy szarvas ytelepulesy Szarvas ymegyey békés megye ykodvegy a múlt század közepén maga oldotta meg a színjátszás kérdését, amennyiben az ötvenes és hatvanas években már rendszeresen működő műkedvelő gárdája volt, melynek tagjai a hosszas gyakorlatban művészi színjátszó készségre tettek szert és értékes kulturmunkát végeztek. Az előadásokat a „Bárány vendéglő yintezmenyy bárány vendéglő yintezmenyy Bárány yintezmenyy bárány yintezmenyy vendéglő yintezmenyy yintezmenyy Bárány yintezmenyy ykodvegy külön e célra épített fából készült termében tartották meg és a jövedelmet jótékony­célra adták, mivel a szereplők a város tisztviselő - társadalmából és a jobbmódu iparosokból és kereskedőkből állottak. Az előadások rendezője Pokomándy Sándor yszemelynevy pokomándy sándor yszemelynevy Pokomándy Sándor yszemelynevy pokomándy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Pokomándy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy volt és állandó szereplők többek között Réthy Vilma, yszemelynevy réthy vilma yszemelynevy Réthy Vilma yszemelynevy réthy yszemelynevy vilma yszemelynevy yszemelynevy Réthy yszemelynevy Vilma yszemelynevy ykodvegy Dobosfy Mari, yszemelynevy dobosfy mari yszemelynevy Dobosfy Mari yszemelynevy dobosfy yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Dobosfy yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy Marcsek István, yszemelynevy marcsek istván yszemelynevy Marcsek István yszemelynevy marcsek yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Marcsek yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Zilinszky István, yszemelynevy zilinszky istván yszemelynevy Zilinszky István yszemelynevy zilinszky yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Zilinszky yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Komjáthy György, yszemelynevy komjáthy györgy yszemelynevy Komjáthy György yszemelynevy komjáthy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy Ponyiczky János, yszemelynevy ponyiczky jános yszemelynevy Ponyiczky János yszemelynevy ponyiczky yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Ponyiczky yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Gaál Soma yszemelynevy gaál soma yszemelynevy Gaál Soma yszemelynevy gaál yszemelynevy soma yszemelynevy yszemelynevy Gaál yszemelynevy Soma yszemelynevy ykodvegy stb. voltak. A társulat 1866-ban szűnt xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 meg és szerepét az évről-évre Szarvason ytelepulesy szarvas ytelepulesy Szarvas ymegyey békés megye ykodvegy vendégszereplő vidéki színtársulatok vették át, előadásaikat kezdetben a „Bárány vendéglő-ben, yintezmenyy bárány vendéglő yintezmenyy Bárány yintezmenyy bárány yintezmenyy vendéglő yintezmenyy yintezmenyy Bárány yintezmenyy ykodvegy később az 1898-ban xevtizedx 1895 felépült célszerű nyári színházban. 1860-ban xevtizedx 1865 Tóth xtalanevtizedx 1875 János, yszemelynevy tóth jános yszemelynevy Tóth János yszemelynevy tóth yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy 1871-ben xevtizedx 1875 Csóka Sándor, yszemelynevy csóka sándor yszemelynevy Csóka Sándor yszemelynevy csóka yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Csóka yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy 1877-ben Várady Ferenc yszemelynevy várady ferenc yszemelynevy Várady Ferenc yszemelynevy várady yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy az itt járt igazgató. 1878-82-ben Krecsányi xtalanevtizedx 1885 Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy 1883-ban xevtizedx 1885 Tóth Béla, yszemelynevy tóth béla yszemelynevy Tóth Béla yszemelynevy tóth yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy 1884-ben Sághy Zsigmond, yszemelynevy sághy zsigmond yszemelynevy Sághy Zsigmond yszemelynevy sághy yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Sághy yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy 1886-ban Komlóssy xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 József yszemelynevy komlóssy józsef yszemelynevy Komlóssy József yszemelynevy komlóssy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy kap játszási engedélyt. Az ujabbi színigazgatók közül jelesebbek: dr. Farkas Ferenc, yszemelynevy dr. farkas ferenc yszemelynevy dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelynev Mariházy Miklós, yszemelynevy mariházy miklós yszemelynevy Mariházy Miklós yszemelynevy mariházy yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Mariházy yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Kövessy Albert, yszemelynevy kövessy albert yszemelynevy Kövessy Albert yszemelynevy kövessy yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Kövessy yszemelynevy Albert yszemelynevy ykodvegy Krémer Sándor, yszemelynevy krémer sándor yszemelynevy Krémer Sándor yszemelynevy krémer yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Krémer yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Heltai Hugó, yszemelynevy heltai hugó yszemelynevy Heltai Hugó yszemelynevy heltai yszemelynevy hugó yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy Hugó yszemelynevy ykodvegy Deák Lőrinc, yszemelynevy deák lőrinc yszemelynevy Deák Lőrinc yszemelynevy deák yszemelynevy lőrinc yszemelynevy yszemelynevy Deák yszemelynevy Lőrinc yszemelynevy ykodvegy Somogyi Kálmán, yszemelynevy somogyi kálmán yszemelynevy Somogyi Kálmán yszemelynevy somogyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Gulyás Menyhért. yszemelynevy gulyás menyhért yszemelynevy Gulyás Menyhért yszemelynevy gulyás yszemelynevy menyhért yszemelynevy yszemelynevy Gulyás yszemelynevy Menyhért yszemelynevy ykodvegy 1931-ben xevtizedx 1935 Szarvas ytelepulesy szarvas ytelepulesy Szarvas ymegyey békés megye ykodvegy Kiss Árpád yszemelynevy kiss árpád yszemelynevy Kiss Árpád yszemelynevy kiss yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy kerületébe tartozik. A színiidény rendszerint két nyári hónapban, július és augusztusban van, de télen is rendeztek már hosszabb időn át előadásokat, ekkor az „Árpád szálló yintezmenyy árpád szálló yintezmenyy Árpád s yintezmenyy árpád yintezmenyy szálló yintezmenyy yintezmenyy Árpád yintezmenyy s yintezmenyy ykodvegy hatalmas dísztermében. Említésre méltó, hogy a szarvasi ytelepulesy szarvas ytelepulesy szarvas ymegyey békés megye ykodvegy közönség inkább a színműveket és drámákat pártfogolja, természetesen nem számítva a vasárnapi publikumot, amikor népszínműveket és operetteket kell játszania a társulatoknak. A község elöljárósága a színészet felett ellenőrző szerepet tölt be, külön szinügyi bizottsága révén, amely a közönség érdeklődésének felkeltésében is vezető szerepet játszik. A bizottság elnöke, dr.Schauer Gábor yszemelynevy dr.schauer gábor yszemelynevy dr.Schauer Gábor yszemelynevy dr.schauer yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy dr.Schauer yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy járási főszolgabíró. A művészi értékű színtársulat majdnem minden alkalommal részesül a hatóság részéről is támogatásban, ha nem többel, ugy a világí­tás és a tűzoltó- és rendőri kiküldöttek költségeit vállalja magára a város. A színészet Szarvason ytelepulesy szarvas ytelepulesy Szarvas ymegyey békés megye ykodvegy mindig megértő talajra talált, bizonyítja ezt az is, hogy az ott szereplő társulatok rendszeresen meg szokták hosszabbítani színiidényüket. A közönség érdeklődésének felkeltésében mindenkor nagy szerepe van az immár 30-ik évfolyamában levő helyi lapnak, a „Szarvasi Hirlap-nak, yintezmenyy szarvasi hirlap yintezmenyy Szarvasi yintezmenyy szarvasi yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Szarvasi yintezmenyy ykodvegy amely az abban az időben megszűnt „Szarvasi Lapok- yintezmenyy szarvasi lapok yintezmenyy Szarvasi yintezmenyy szarvasi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Szarvasi yintezmenyy ykodvegy tól vette át munkatársait. Szerkesztőségi tagjai közül időrendben Mihályffy József, yszemelynevy mihályffy józsef yszemelynevy Mihályffy József yszemelynevy mihályffy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Mihályffy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Benczúr Sándor, yszemelynevy benczúr sándor yszemelynevy Benczúr Sándor yszemelynevy benczúr yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Benczúr yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy dr.Salacz Elemér, yszemelynevy dr.salacz elemér yszemelynevy dr.Salacz Elemér yszemelynevy dr.salacz yszemelynevy elemér yszemelynevy yszemelynevy dr.Salacz yszemelynevy Elemér yszemelynevy ykodvegy Nemes Béla, yszemelynevy nemes béla yszemelynevy Nemes Béla yszemelynevy nemes yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Nemes yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Liska János, yszemelynevy liska jános yszemelynevy Liska János yszemelynevy liska yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Liska yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Pataki János yszemelynevy pataki jános yszemelynevy Pataki János yszemelynevy pataki yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy stb. foglalkoztak a lapban a színészek működésével. A legutóbbi időkben a színházi kritikákat dr.Robitsek Jenő yszemelynevy dr.robitsek jenő yszemelynevy dr.Robitsek Jenő yszemelynevy dr.robitsek yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy dr.Robitsek yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy felelős szerkesztő és Orosz Iván yszemelynevy orosz iván yszemelynevy Orosz Iván yszemelynevy orosz yszemelynevy iván yszemelynevy yszemelynevy Orosz yszemelynevy Iván yszemelynevy ykodvegy főszerkesztő írják. A szarvasi ytelepulesy szarvas ytelepulesy szarvas ymegyey békés megye ykodvegy színházi életre jellemző még, hogy 1910-ben xevtizedx 1915 „Színházi xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 Újság yintezmenyy színházi újság yintezmenyy Színházi yintezmenyy színházi yintezmenyy újság yintezmenyy yintezmenyy Színházi yintezmenyy ykodvegy címmel egy lap is jelent meg Szarvason, ytelepulesy szarvas ytelepulesy Szarvas ymegyey békés megye ykodvegy azonban csak egy idény alatt. szin_IV.0229.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szarvasi színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0229.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0229.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31093.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szarvasi színészet

Szócikk: Szarvasi színészet Szarvas közönsége a múlt évszázadban is nagy pártfogója volt a színészetnek. Igaz, hogy abban az időben még hivatásos színészekre csak Pesten és Kolozsvárott találunk, azonkívül az ekhós szekéren országot kóborló színésztársulatokra. Szarvas a múlt század közepén maga oldotta meg a színjátszás kérdését, amennyiben az ötvenes és hatvanas években már rendszeresen működő műkedvelő gárdája volt, melynek tagjai a hosszas gyakorlatban művészi színjátszó készségre tettek szert és értékes kulturmunkát végeztek. Az előadásokat a „Bárány vendéglő külön e célra épített fából készült termében tartották meg és a jövedelmet jótékony­célra adták, mivel a szereplők a város tisztviselő - társadalmából és a jobbmódu iparosokból és kereskedőkből állottak. Az előadások rendezője Pokomándy Sándor volt és állandó szereplők többek között Réthy Vilma, Dobosfy Mari, Marcsek István, Zilinszky István, Komjáthy György, Ponyiczky János, Gaál Soma stb. voltak. A társulat 1866-ban szűnt meg és szerepét az évről-évre Szarvason vendégszereplő vidéki színtársulatok vették át, előadásaikat kezdetben a „Bárány vendéglő-ben, később az 1898-ban felépült célszerű nyári színházban. 1860-ban Tóth János, 1871-ben Csóka Sándor, 1877-ben Várady Ferenc az itt járt igazgató. 1878-82-ben Krecsányi Ignác 1883-ban Tóth Béla, 1884-ben Sághy Zsigmond, 1886-ban Komlóssy József kap játszási engedélyt. Az ujabbi színigazgatók közül jelesebbek: dr. Farkas Ferenc, Mariházy Miklós, Kövessy Albert, Krémer Sándor, Heltai Hugó, Deák Lőrinc, Somogyi Kálmán, Gulyás Menyhért. 1931-ben Szarvas Kiss Árpád kerületébe tartozik. A színiidény rendszerint két nyári hónapban, július és augusztusban van, de télen is rendeztek már hosszabb időn át előadásokat, ekkor az „Árpád szálló hatalmas dísztermében. Említésre méltó, hogy a szarvasi közönség inkább a színműveket és drámákat pártfogolja, természetesen nem számítva a vasárnapi publikumot, amikor népszínműveket és operetteket kell játszania a társulatoknak. A község elöljárósága a színészet felett ellenőrző szerepet tölt be, külön szinügyi bizottsága révén, amely a közönség érdeklődésének felkeltésében is vezető szerepet játszik. A bizottság elnöke, dr.Schauer Gábor járási főszolgabíró. A művészi értékű színtársulat majdnem minden alkalommal részesül a hatóság részéről is támogatásban, ha nem többel, ugy a világí­tás és a tűzoltó- és rendőri kiküldöttek költségeit vállalja magára a város. A színészet Szarvason mindig megértő talajra talált, bizonyítja ezt az is, hogy az ott szereplő társulatok rendszeresen meg szokták hosszabbítani színiidényüket. A közönség érdeklődésének felkeltésében mindenkor nagy szerepe van az immár 30-ik évfolyamában levő helyi lapnak, a „Szarvasi Hirlap-nak, amely az abban az időben megszűnt „Szarvasi Lapok- tól vette át munkatársait. Szerkesztőségi tagjai közül időrendben Mihályffy József, Benczúr Sándor, dr.Salacz Elemér, Nemes Béla, Liska János, Pataki János stb. foglalkoztak a lapban a színészek működésével. A legutóbbi időkben a színházi kritikákat dr.Robitsek Jenő felelős szerkesztő és Orosz Iván főszerkesztő írják. A szarvasi színházi életre jellemző még, hogy 1910-ben „Színházi Újság címmel egy lap is jelent meg Szarvason, azonban csak egy idény alatt. szin_IV.0229.pdf IV