Címszó: Szécsi Ferenc dr. - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1861

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0244.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0244.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31133.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szécsi Ferenc dr.

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531133.htm

 

Szócikk: Szécsi Ferenc dr. író, kir. közjegyző, kormányfőtanácsos, sz. 1861. (születés éve) május 16-án, Pesten. (Budapest) Középiskoláit Budapesten, (Budapest) a jogot részben itt, részben a lipcsei (ország) egyetemen végezte. 1886-ban (időpont) ügyvédi oklevelet nyert. Beutazta majdnem egész Európát (ország) és a Kelet egy részét. Irodalmi tevékenységét 1878-ban (időpont) kezdte meg és részben „Franciscus (cím) álnév alatt tárcákat, színibirálatokat, stb. írt a Pesti Hírlap, (intézmény) (információ)  Pesti Napló, (intézmény) (információ)  Egyetértés, (intézmény) Budapesti Hírlap, (intézmény) (információ)  Fővárosi Lapok, (intézmény) (információ)  Pester Lloyd (intézmény) és a Magyar Hírlap (intézmény) (információ)  című lapokba. A „Borsszem Jankó-ban (intézmény) „Bukovay Absentius (szerep) alakját sok éven át ő írta. Első színművét, a „Bál után (cím) c. egyfelvonásost 1887-ben (időpont) játszották először, a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  1888-ban (időpont) Rákosi Viktorral (személy) (információ)  együtt „Sára és Bernát (cím) címen paródiát írt, amelyet a Népszínház (intézmény) (információ)  adott elő először, 1888. (időpont) dec.18-án. 1891-ben (időpont) a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  került színre először „Legénybucsu (cím) c. egyfelvonásosa, 1894.febr. (időpont) 16-án pedig u. o. a „Baba (cím) (információ)  c. bohózata. 1897-ben (időpont) Makai Emillel (személy) (információ)  együtt írta „Kaland (cím) c. dramolettjét 2 szakaszban, amelyet a Vígszínház (intézmény) (információ)  adott elő, 1897. (időpont) jan. 17.-én. 1904. (időpont) márc. 20-án mutatta be a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  „Utazás az özvegység felé (cím) c. vígjátékát. Ezt a darabot dr.Diósy Béla (személy) fordításában a berlini Neues Deutsches Theater (intézmény) is előadta 1905. (időpont) szeptember 19-én, franciára (nyelv) (információ)  lefordította Iréné de Neville (személy) „La course au veuvage (cím) (információ)  címmel. 1905.március (időpont) 3-án a Vígszínházban (intézmény) (információ)  került színre először „A színház ördöge (cím) című három felvonásos vígjátéka. Fordításai: „Éljen a kisiparos (cím) című életkép 4 felv. írta Carlweis, (személy) első előadása 1898. (időpont) júl. 1-én, a Vígszínházban; (intézmény) (információ)  ugyanitt „A hajnali vendég (cím) vj. 1 felv. írta: Siraudin. (személy) Bem. 1899. (időpont) febr. 28. Válogatott művei könyvalakban (3 kötet) „Derű (cím) c. alatt jelentek meg. Sz. F. Keglevich István gróffal (személy) egyik megalapítója és 1894-től (időpont) 1901- (időpont) ig első dramaturg-igazgatója volt a Vígszínháznak. (intézmény) (információ)  1901-ben (időpont) kir. közjegyzővé nevezték ki. 1907-ben (időpont) a Petőfi Társaság (intézmény) (információ)  rendes tagjává választotta. A jogi szakirodalom terén is számos, a könyvpiacon is megjelent munkájával tűnt ki. A Magyarországi Királyi Közjegyzők Országos Egyesületének (intézmény) (információ)  alelnöke. szin_IV.0244.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szécsi Ferenc dr. címszóvég 31133 Szócikk: Szécsi Ferenc dr. író, kir. közjegyző, kormányfőtanácsos, sz. 1861. május xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 16-án, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Középiskoláit Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a jogot részben itt, részben a lipcsei ytelepulesy lipcse ytelepulesy lipcse yorszagy Németország ykodvegy egyetemen végezte. 1886-ban xevtizedx 1885 ügyvédi oklevelet nyert. Beutazta majdnem egész Európát ytelepulesy európa ytelepulesy Európá yorszagy Európa ykodvegy és a Kelet egy részét. Irodalmi tevékenységét 1878-ban xevtizedx 1875 kezdte xtalanevtizedx 1885 meg és részben „Franciscus ycimy franciscus ycimy Franciscus ycimy franciscus ycimy ycimy Franciscus ycimy ykodvegy álnév alatt tárcákat, színibirálatokat, stb. írt a Pesti Hírlap, yintezmenyy pesti hírlap yintezmenyy Pesti Hí yintezmenyy pesti yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hí yintezmenyy ykodvegy Pesti Napló, yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy Egyetértés, yintezmenyy egyetértés yintezmenyy Egyetért yintezmenyy egyetértés yintezmenyy yintezmenyy Egyetért yintezmenyy ykodvegy Budapesti Hírlap, yintezmenyy budapesti hírlap yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy Fővárosi Lapok, yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy Pester Lloyd yintezmenyy pester lloyd yintezmenyy Pester L yintezmenyy pester yintezmenyy lloyd yintezmenyy yintezmenyy Pester yintezmenyy L yintezmenyy ykodvegy és a Magyar Hírlap yintezmenyy magyar hírlap yintezmenyy Magyar H yintezmenyy magyar yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy H yintezmenyy ykodvegy című lapokba. A „Borsszem Jankó-ban yintezmenyy borsszem jankó yintezmenyy Borsszem yintezmenyy borsszem yintezmenyy jankó yintezmenyy yintezmenyy Borsszem yintezmenyy ykodvegy „Bukovay Absentius yszerepy bukovay absentius yszerepy Bukovay Absentius yszerepy bukovay yszerepy absentius yszerepy yszerepy Bukovay yszerepy Absentius yszerepy ykodvegy alakját sok éven át ő írta. Első színművét, a „Bál után ycimy bál után ycimy Bál után ycimy bál ycimy után ycimy ycimy Bál ycimy után ycimy ykodvegy c. egyfelvonásost 1887-ben xevtizedx 1885 játszották először, a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1888-ban Rákosi Viktorral yszemelynevy rákosi viktor yszemelynevy Rákosi Viktor yszemelynevy rákosi yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy együtt „Sára és Bernát ycimy sára és bernát ycimy Sára és Bernát ycimy sára ycimy és ycimy bernát ycimy ycimy Sára ycimy és ycimy Bernát ycimy ykodvegy címen paródiát írt, amelyet a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy adott elő először, 1888. dec.18-án. xtalanevtizedx 1895 1891-ben xevtizedx 1895 a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy került színre először „Legénybucsu ycimy legénybucsu ycimy Legénybucsu ycimy legénybucsu ycimy ycimy Legénybucsu ycimy ykodvegy c. egyfelvonásosa, 1894.febr. 16-án pedig u. o. a „Baba ycimy baba ycimy Baba ycimy baba ycimy ycimy Baba ycimy ykodvegy c. bohózata. 1897-ben Makai Emillel yszemelynevy makai emil yszemelynevy Makai Emil yszemelynevy makai yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Makai yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy együtt írta „Kaland ycimy kaland ycimy Kaland ycimy kaland ycimy ycimy Kaland ycimy ykodvegy c. dramolettjét 2 szakaszban, amelyet a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy adott elő, 1897. jan. xtalanevtizedx 1905 17.-én. 1904. xevtizedx 1905 márc. 20-án mutatta be a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy „Utazás az özvegység felé ycimy utazás az özvegység fele ycimy Utazás az özvegység felé ycimy utazás ycimy az ycimy özvegység ycimy fele ycimy ycimy Utazás ycimy az ycimy özvegység ycimy felé ycimy ykodvegy c. vígjátékát. Ezt a darabot dr.Diósy Béla yszemelynevy dr.diósy béla yszemelynevy dr.Diósy Béla yszemelynevy dr.diósy yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy dr.Diósy yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy fordításában a berlini Neues Deutsches Theater yintezmenyy berlini neues deutsches theater yintezmenyy berlini yintezmenyy berlini yintezmenyy neues yintezmenyy deutsches yintezmenyy theater yintezmenyy yintezmenyy berlini yintezmenyy ykodvegy is előadta 1905. szeptember 19-én, franciára ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy lefordította Iréné de Neville yszemelynevy iréné de neville yszemelynevy Iréné de Neville yszemelynevy iréné yszemelynevy de yszemelynevy neville yszemelynevy yszemelynevy Iréné yszemelynevy de yszemelynevy Neville yszemelynevy yk „La course au veuvage ycimy la course au veuvage ycimy La course au veuvage ycimy la ycimy course ycimy au ycimy veuvage ycimy ycimy La ycimy course ycimy au ycimy veuvage ycimy ykodvegy címmel. 1905.március 3-án a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy került színre először „A színház ördöge ycimy a színház ördöge ycimy A színház ördöge ycimy a ycimy színház ycimy ördöge ycimy ycimy A ycimy színház ycimy ördöge ycimy ykodvegy című három felvonásos vígjátéka. Fordításai: „Éljen a kisiparos ycimy éljen a kisiparos ycimy Éljen a kisiparos ycimy éljen ycimy a ycimy kisiparos ycimy ycimy Éljen ycimy a ycimy kisiparos ycimy ykodvegy című életkép 4 felv. írta Carlweis, yszemelynevy carlweis yszemelynevy Carlweis yszemelynevy carlweis yszemelynevy yszemelynevy Carlweis yszemelynevy ykodvegy első előadása 1898. xevtizedx 1895 júl. 1-én, a Vígszínházban; yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy ugyanitt „A hajnali vendég ycimy a hajnali vendég ycimy A hajnali vendég ycimy a ycimy hajnali ycimy vendég ycimy ycimy A ycimy hajnali ycimy vendég ycimy ykodvegy vj. 1 felv. írta: Siraudin. yszemelynevy siraudin yszemelynevy Siraudin yszemelynevy siraudin yszemelynevy yszemelynevy Siraudin yszemelynevy ykodvegy Bem. 1899. febr. 28. Válogatott művei könyvalakban (3 kötet) „Derű ycimy derű ycimy Derű ycimy derű ycimy ycimy Derű ycimy ykodvegy c. alatt jelentek meg. Sz. F. Keglevich István gróffal yszemelynevy sz. f. keglevich istván gróf yszemelynevy Sz. F. Keglevich István gróf yszemelynevy sz. yszemelynevy f. yszemelynevy keglevich yszemelynevy istván yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelyn egyik megalapítója és 1894-től 1901- xevtizedx 1905 ig első dramaturg-igazgatója volt a Vígszínháznak. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy 1901-ben kir. közjegyzővé nevezték ki. 1907-ben a xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy rendes tagjává választotta. A jogi szakirodalom terén is számos, a könyvpiacon is megjelent munkájával tűnt ki. A Magyarországi Királyi Közjegyzők Országos Egyesületének yintezmenyy magyarországi királyi közjegyzők országos egyesülete yintezmenyy Magyaror yintezmenyy magyarországi yintezmenyy királyi yintezmenyy közjegyzők yintezmenyy országos yintezmenyy egyesülete y alelnöke. szin_IV.0244.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szécsi Ferenc dr. - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1861

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0244.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0244.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31133.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szécsi Ferenc dr.

Szócikk: Szécsi Ferenc dr. író, kir. közjegyző, kormányfőtanácsos, sz. 1861. május 16-án, Pesten. Középiskoláit Budapesten, a jogot részben itt, részben a lipcsei egyetemen végezte. 1886-ban ügyvédi oklevelet nyert. Beutazta majdnem egész Európát és a Kelet egy részét. Irodalmi tevékenységét 1878-ban kezdte meg és részben „Franciscus álnév alatt tárcákat, színibirálatokat, stb. írt a Pesti Hírlap, Pesti Napló, Egyetértés, Budapesti Hírlap, Fővárosi Lapok, Pester Lloyd és a Magyar Hírlap című lapokba. A „Borsszem Jankó-ban „Bukovay Absentius alakját sok éven át ő írta. Első színművét, a „Bál után c. egyfelvonásost 1887-ben játszották először, a Nemzeti Színházban. 1888-ban Rákosi Viktorral együtt „Sára és Bernát címen paródiát írt, amelyet a Népszínház adott elő először, 1888. dec.18-án. 1891-ben a Nemzeti Színházban került színre először „Legénybucsu c. egyfelvonásosa, 1894.febr. 16-án pedig u. o. a „Baba c. bohózata. 1897-ben Makai Emillel együtt írta „Kaland c. dramolettjét 2 szakaszban, amelyet a Vígszínház adott elő, 1897. jan. 17.-én. 1904. márc. 20-án mutatta be a Nemzeti Színház „Utazás az özvegység felé c. vígjátékát. Ezt a darabot dr.Diósy Béla fordításában a berlini Neues Deutsches Theater is előadta 1905. szeptember 19-én, franciára lefordította Iréné de Neville „La course au veuvage címmel. 1905.március 3-án a Vígszínházban került színre először „A színház ördöge című három felvonásos vígjátéka. Fordításai: „Éljen a kisiparos című életkép 4 felv. írta Carlweis, első előadása 1898. júl. 1-én, a Vígszínházban; ugyanitt „A hajnali vendég vj. 1 felv. írta: Siraudin. Bem. 1899. febr. 28. Válogatott művei könyvalakban (3 kötet) „Derű c. alatt jelentek meg. Sz. F. Keglevich István gróffal egyik megalapítója és 1894-től 1901- ig első dramaturg-igazgatója volt a Vígszínháznak. 1901-ben kir. közjegyzővé nevezték ki. 1907-ben a Petőfi Társaság rendes tagjává választotta. A jogi szakirodalom terén is számos, a könyvpiacon is megjelent munkájával tűnt ki. A Magyarországi Királyi Közjegyzők Országos Egyesületének alelnöke. szin_IV.0244.pdf IV