Címszó: Szerdahelyi József - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1804
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0292.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0292.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31263.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szerdahelyi
József
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531263.htm
Szócikk: Szerdahelyi József színész, sz. 1804. (születés
éve) márc. 9. Hódmezővásárhelyen. (megye) Otthon
tanulgatott, később tanulmányai folytatása végett Nagyváradra (megye) vitték.
Itt ismerkedett meg a színészettel s ennek az ismeretségnek tulajdonítandó, hogy
iskolái elvégzése után nem a biztos kenyeret adó hivatalnoki pályára lépett, amint
azt szülei szerették volna, hanem beállott színésznek, ami pedig akkor a lenézéssel,
megvetéssel és sokszor a koplalással volt egyjelentésű. Igen sokoldalú ember volt,
s így belőle minden kitelt: mint drámai színész, énekes, zeneszerző, műfordító,
szinrealkalmazó, rendező, egyaránt fényesen megállotta helyét. Zenei tehetsége már
tanulókorában feltűnt, a gitáron és fuvolán — kora divatos hangszerein — már ekkor
kitűnően játszott. Korán kitűnt utánzóképessége is, főleg komikus alakok mimelésével.
Mikor a színészekhez csatlakozott, eleinte csak a zenekarban jutott szerephez, később
a színpadon is kezdték foglalkoztatni, majd a tagok ének- és zenetanítója s végül
a Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
kerülve az opera-előadások lelke lett. Mint
zeneszerző kevés eredeti művel dicsekedhetik, de átírásaival mégis nagy befolyást
gyakorolt a nemzeti zenére. 1839-ben (időpont) szerkesztette
s részben maga irta a „Ludas Matyi (intézmény)
(információ)
zenéjét. 1842-ben (időpont) a
„Nagyidai cigányok-hoz (cím) és az „Ördög
naplójá-hoz (cím)
(információ)
írt kísérő zenét. 1843-ban (időpont) az
első magyar népszínműnek, „A szökött katoná-nak (cím) zenéjét állította
össze. 1844-ben (időpont) „Az
ezred leánya (cím)
c. operából színművet csinált s eredeti zenét írt ahhoz. 1847-ben (időpont) a
„Csikós-hoz, (cím)
(információ)
1849-ben (időpont) a
„Liliomfi-hoz, (cím)
(információ)
1850-ben (időpont) a
„Bányarém (cím)
és „Házassági három parancs (cím) c. darabokhoz
írt zenét. Vidéki működése alatt alig volt darab, melyhez egy-két dalocskát ne írt
volna. Utolsó műve négy kardal a „Vid (cím) c. drámához.
1840-ben (időpont)
nagy sikerrel adták elő „Tündérlak (cím) c. 2 felvonásos
operáját, mely a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
megnyitása óta a második eredeti opera volt,
s amelynek értékes szerepe volt a megszületendő magyar opera útjának előkészítésében.
Ezenkívül több népdal, mint a „Cserebogár, (cím) „Mariskám,
(cím) „Hortobágyi
pusztán, (cím)
(információ)
„Rákosi dal (cím) (információ)
az ő zongoraátiratában jelent meg. Egressy
Béni (személy)
(információ)
dalait is rendszerint ő írta át zongorára.
— Mint színész főleg groteszk, komikus, buffó-szerepkörökben volt kiváló, anélkül,
hogy valaha is „aljas lett volna, vagy szinfalszaggatásra vetemedett volna (Szász
K.). (személy)
(információ)
A „Szevillai borbély (cím) Figarója,
(szerep)
a „Bájital (cím)
Dulcamarája, (szerep)
vagy a „Fekete dominó- (cím) (információ)
beli szerepében nemcsak mint énekes, de mint
színész is kiváló volt. Mint ember kedélyes, nemesszívű, szeretetreméltó s elmés
volt. 1851. (időpont)
február 18-án halt meg. Korai elhunyta nagy veszteséget jelentett a magyar szinművészetre.
(Diósszilágyi Sámuel dr.) (személy) (információ)
szin_IV.0292.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szerdahelyi József címszóvég 31263 Szócikk:
Szerdahelyi József színész, sz. 1804. márc. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx
1825 9. Hódmezővásárhelyen. ytelepulesy hódmezővásárhely ytelepulesy
Hódmezővásárhely ymegyey csongrád megye ykodvegy Otthon tanulgatott, később tanulmányai
folytatása végett Nagyváradra ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad
ymegyey bihar megye ykodvegy vitték. Itt ismerkedett meg a színészettel s ennek
az ismeretségnek tulajdonítandó, hogy iskolái elvégzése után nem a biztos kenyeret
adó hivatalnoki pályára lépett, amint azt szülei szerették volna, hanem beállott
színésznek, ami pedig akkor a lenézéssel, megvetéssel és sokszor a koplalással volt
egyjelentésű. Igen sokoldalú ember volt, s így belőle minden kitelt: mint drámai
színész, énekes, zeneszerző, műfordító, szinrealkalmazó, rendező, egyaránt fényesen
megállotta helyét. Zenei tehetsége már tanulókorában feltűnt, a gitáron és fuvolán
— kora divatos hangszerein — már ekkor kitűnően játszott. Korán kitűnt utánzóképessége
is, főleg komikus alakok mimelésével. Mikor a színészekhez csatlakozott, eleinte
csak a zenekarban jutott szerephez, később a színpadon is kezdték foglalkoztatni,
majd a tagok ének- és zenetanítója s végül a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy kerülve az opera-előadások
lelke lett. Mint zeneszerző kevés eredeti művel dicsekedhetik, de átírásaival mégis
nagy befolyást gyakorolt a nemzeti zenére. 1839-ben xevtizedx 1835 szerkesztette
xtalanevtizedx 1845 s részben maga irta a „Ludas Matyi yintezmenyy ludas matyi
yintezmenyy Ludas M yintezmenyy ludas yintezmenyy matyi yintezmenyy yintezmenyy
Ludas yintezmenyy M yintezmenyy ykodvegy zenéjét. 1842-ben xevtizedx 1845 a „Nagyidai
cigányok-hoz ycimy nagyidai cigányok ycimy Nagyidai cigányok ycimy nagyidai
ycimy cigányok ycimy ycimy Nagyidai ycimy cigányok ycimy ykodvegy és az „Ördög naplójá-hoz
ycimy ördög naplója ycimy Ördög naplójá ycimy ördög ycimy naplója ycimy ycimy
Ördög ycimy naplójá ycimy ykodvegy írt kísérő zenét. 1843-ban az első magyar népszínműnek,
„A szökött katoná-nak ycimy a szökött katona ycimy A szökött katoná ycimy a
ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy A ycimy szökött ycimy katoná ycimy
ykodvegy zenéjét állította össze. 1844-ben „Az ezred leánya ycimy az ezred leánya
ycimy Az ezred leánya ycimy az ycimy ezred ycimy leánya ycimy ycimy Az ycimy
ezred ycimy leánya ycimy ykodvegy c. operából színművet csinált s eredeti zenét
írt ahhoz. 1847-ben a „Csikós-hoz, ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy
ycimy Csikós ycimy ykodvegy 1849-ben a xtalanevtizedx 1855 „Liliomfi-hoz, ycimy
liliomfi ycimy Liliomfi ycimy liliomfi ycimy ycimy Liliomfi ycimy ykodvegy 1850-ben
xevtizedx 1855 a „Bányarém ycimy bányarém ycimy Bányarém ycimy bányarém ycimy
ycimy Bányarém ycimy ykodvegy és „Házassági három parancs ycimy házassági három
parancs ycimy Házassági három parancs ycimy házassági ycimy három ycimy parancs
ycimy ycimy Házassági ycimy három ycimy parancs ycimy ykodvegy c. darabokhoz írt
zenét. Vidéki működése alatt alig volt darab, melyhez egy-két dalocskát ne írt volna.
Utolsó műve négy kardal a „Vid ycimy vid ycimy Vid ycimy vid ycimy ycimy Vid
ycimy ykodvegy c. drámához. 1840-ben xevtizedx 1845 nagy xtalanevtizedx 1855 sikerrel
adták elő „Tündérlak ycimy tündérlak ycimy Tündérlak ycimy tündérlak ycimy
ycimy Tündérlak ycimy ykodvegy c. 2 felvonásos operáját, mely a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyitása óta a második
eredeti opera volt, s amelynek értékes szerepe volt a megszületendő magyar opera
útjának előkészítésében. Ezenkívül több népdal, mint a „Cserebogár, ycimy
cserebogár ycimy Cserebogár ycimy cserebogár ycimy ycimy Cserebogár ycimy
ykodvegy „Mariskám, ycimy mariskám ycimy Mariskám ycimy mariskám ycimy ycimy
Mariskám ycimy ykodvegy „Hortobágyi pusztán, ycimy hortobágyi pusztán ycimy Hortobágyi
pusztán ycimy hortobágyi ycimy pusztán ycimy ycimy Hortobágyi ycimy pusztán
ycimy ykodvegy „Rákosi dal ycimy rákosi dal ycimy Rákosi dal ycimy rákosi ycimy
dal ycimy ycimy Rákosi ycimy dal ycimy ykodvegy az ő zongoraátiratában jelent meg.
Egressy Béni yszemelynevy egressy béni yszemelynevy Egressy Béni yszemelynevy
egressy yszemelynevy béni yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Béni
yszemelynevy ykodvegy dalait is rendszerint ő írta át zongorára. — Mint színész
főleg groteszk, komikus, buffó-szerepkörökben volt kiváló, anélkül, hogy valaha
is „aljas lett volna, vagy szinfalszaggatásra vetemedett volna (Szász K.). yszemelynevy
szász k. yszemelynevy Szász K. yszemelynevy szász yszemelynevy k. yszemelynevy
yszemelynevy Szász yszemelynevy K. yszemelynevy ykodvegy A „Szevillai borbély ycimy
szevillai borbély ycimy Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy borbély ycimy
ycimy Szevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy Figarója, yszerepy figaró yszerepy
Figaró yszerepy figaró yszerepy yszerepy Figaró yszerepy ykodvegy a „Bájital ycimy
bájital ycimy Bájital ycimy bájital ycimy ycimy Bájital ycimy ykodvegy Dulcamarája,
yszerepy dulcamara yszerepy Dulcamará yszerepy dulcamara yszerepy yszerepy
Dulcamará yszerepy ykodvegy vagy a „Fekete dominó- ycimy fekete dominó ycimy
Fekete dominó ycimy fekete ycimy dominó ycimy ycimy Fekete ycimy dominó ycimy
ykodvegy beli szerepében nemcsak mint énekes, de mint színész is kiváló volt. Mint
ember kedélyes, nemesszívű, szeretetreméltó s elmés volt. 1851. xevtizedx 1855 február
xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 18-án halt meg. Korai elhunyta nagy veszteséget
jelentett a magyar szinművészetre. (Diósszilágyi Sámuel dr.) yszemelynevy
diósszilágyi sámuel dr. yszemelynevy Diósszilágyi Sámuel dr. yszemelynevy
diósszilágyi yszemelynevy sámuel yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy
Diósszilágyi yszemelynevy Sámuel ys yszocikkszerzoy diósszilágyi sámuel dr. szin_IV.0292.pdf
IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szerdahelyi József - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1804
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0292.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0292.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31263.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szerdahelyi
József
Szócikk: Szerdahelyi József színész, sz. 1804. márc.
9. Hódmezővásárhelyen. Otthon tanulgatott, később tanulmányai folytatása végett
Nagyváradra vitték. Itt ismerkedett meg a színészettel s ennek az ismeretségnek
tulajdonítandó, hogy iskolái elvégzése után nem a biztos kenyeret adó hivatalnoki
pályára lépett, amint azt szülei szerették volna, hanem beállott színésznek, ami
pedig akkor a lenézéssel, megvetéssel és sokszor a koplalással volt egyjelentésű.
Igen sokoldalú ember volt, s így belőle minden kitelt: mint drámai színész, énekes,
zeneszerző, műfordító, szinrealkalmazó, rendező, egyaránt fényesen megállotta helyét.
Zenei tehetsége már tanulókorában feltűnt, a gitáron és fuvolán — kora divatos hangszerein
— már ekkor kitűnően játszott. Korán kitűnt utánzóképessége is, főleg komikus alakok
mimelésével. Mikor a színészekhez csatlakozott, eleinte csak a zenekarban jutott
szerephez, később a színpadon is kezdték foglalkoztatni, majd a tagok ének- és zenetanítója
s végül a Nemzeti Színházhoz kerülve az opera-előadások lelke lett. Mint zeneszerző
kevés eredeti művel dicsekedhetik, de átírásaival mégis nagy befolyást gyakorolt
a nemzeti zenére. 1839-ben szerkesztette s részben maga irta a „Ludas Matyi zenéjét.
1842-ben a „Nagyidai cigányok-hoz és az „Ördög naplójá-hoz írt kísérő zenét. 1843-ban
az első magyar népszínműnek, „A szökött katoná-nak zenéjét állította össze. 1844-ben
„Az ezred leánya c. operából színművet csinált s eredeti zenét írt ahhoz. 1847-ben
a „Csikós-hoz, 1849-ben a „Liliomfi-hoz, 1850-ben a „Bányarém és „Házassági három
parancs c. darabokhoz írt zenét. Vidéki működése alatt alig volt darab, melyhez
egy-két dalocskát ne írt volna. Utolsó műve négy kardal a „Vid c. drámához. 1840-ben
nagy sikerrel adták elő „Tündérlak c. 2 felvonásos operáját, mely a Nemzeti Színház
megnyitása óta a második eredeti opera volt, s amelynek értékes szerepe volt a megszületendő
magyar opera útjának előkészítésében. Ezenkívül több népdal, mint a „Cserebogár,
„Mariskám, „Hortobágyi pusztán, „Rákosi dal az ő zongoraátiratában jelent meg. Egressy
Béni dalait is rendszerint ő írta át zongorára. — Mint színész főleg groteszk, komikus,
buffó-szerepkörökben volt kiváló, anélkül, hogy valaha is „aljas lett volna, vagy
szinfalszaggatásra vetemedett volna (Szász K.). A „Szevillai borbély Figarója, a
„Bájital Dulcamarája, vagy a „Fekete dominó- beli szerepében nemcsak mint énekes,
de mint színész is kiváló volt. Mint ember kedélyes, nemesszívű, szeretetreméltó
s elmés volt. 1851. február 18-án halt meg. Korai elhunyta nagy veszteséget jelentett
a magyar szinművészetre. (Diósszilágyi Sámuel dr.) szin_IV.0292.pdf IV
