Címszó: Szigeti Imre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1831

SZULETESIEVTIZED 1835

CSALADTAGJA Szigeti József

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0311.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0311.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31315.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szigeti Imre

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531317.htm

 

Szócikk: Szigeti Imre színész, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  művésze, Sz. József (személy) színművész öccse, sz. 1831. (születés éve) nov. 25-én, Veszprémben, (megye) megh. 1902. jún. 6-án, Budapesten. (Budapest) 1855-ben (időpont) lépett a színipályára, Pécsett, (megye) mint Moor Károly (szerep) a „Haramiák-ban. (cím) (információ)  1857-ben (időpont) Kolozsvárra (megye) szerződött, Lángh Boldizsár (személy) (információ)  színigazgatóhoz. 1859. (időpont) aug. 23-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a „Falusiak (cím) című vígjátékban, majd télire Győrbe (megye) szerződött, Hidassy Elekhez. (személy) (információ)  1860-ban (időpont) színigazgató lett Győrött (megye) és 8 éven át a vidéki városokban működött jól szervezett társulatával. Járt többek közt: Székesfehérvárott, (megye) Esztergomban, (megye) Pécsett, (megye) (1863—64), (időpont) Szombathelyen, (megye) Debrecenben, (megye) Pozsonyban, (megye) Pápán (megye) stb. 1867. (időpont) nov. 1-én újból vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  az „Egy pohár víz-ben (cím) (információ)  (Bolingbroke), (szerep) 8-án pedig a „Báró és bankár-ban (cím) (információ)  játszott. (Bankár). (szerep) 1868 (időpont) ápr. elsején az intézethez szerződtették, ahol a szerelmes szerepkörből a kedélyes apák szerepkörébe lépett át. Az intézettől 1873. (időpont) ápr. 1-én megvált és Miklóssy Gyula (személy) (információ)  István­téri színházához (intézmény) szerződött; de itt csak aug. haváig működött, azután vidéken vendégszerepelt. Ez év szept. 29-én. mint a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  újonnan szerződtetett tagja, a „Brankovics György (cím) (információ)  című drámában mutatkozott be. Mint a színház nyugdíjintézetének több évig volt alelnöke maradandó emléket szerzett. Legbüszkébb mégis arra volt, hogy ő nyerte meg Blahánét (személy) és Tamássyt (személy) (információ)  a magyar színészetnek. 1901. (időpont) okt. 30-án nyugalomba vonult. Utolsó fellépte 1901. (időpont) nov. 21-én volt, az „Essex gróf­ban. (cím) (információ)  Szülőházát Veszprémben (megye) 1902. (időpont) okt. 1-én emléktáblával jelölték meg, melynek ez a szövege: „E házban született 1831-ik (időpont) évben Szigeti Imre, (személy) (információ)  a nemzeti színművészet úttörő gárdájának oszlopos tagja, a Nemzeti Színház nyugdíjintézetének (intézmény) (információ)  alelnöke. Koporsója felett Somló Sándor (személy) (információ)  és Váradi Antal (személy) (információ)  mondott búcsúztatót. Eltemették a kerepesi úti temetőbe, a főváros (Budapest) díszsírhelyén, 1/29. tábla 15. sírhelyén. Sírkőfelirata: „Ez az enyém. A nagy világ helyett e tér lesz otthonom. (Idézet az „Ember tragédiája (cím) (információ)  III. színéből.) Első neje sz. Hirtling Mari (személy) (információ)  (L. o.) (1838-71) (időpont) naiva és társalgási színésznő volt. Tíz évi özvegység után Sz. második neje lett Humán Erzsi (személy) (L.o.), (1855-1920), operaénekesnő, (időpont) drámai szoprán; Párizs, (ország) London, (ország) Madrid, (ország) Bécs (ország) voltak sikereinek színhelyei. Először 1878-ban, (időpont) majd 1882. (időpont) szept 9-én vendégül lépett fel a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  (Valentine; (szerep) „Hugenották, (cím) (információ)  majd Leonora (szerep) „Troubadour) (cím) (információ)  s ez szerződésre vezetett, ő kreálta nálunk a „Nürnbergi mesterdalnokok (cím) (információ)  Éváját. (szerep) (információ)  A M. kir. Operaháztól (intézmény) 1888. (időpont) nov. havában vonult vissza. (Erődi Jenő.) (személy) (információ)  szin_IV.0311.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szigeti Imre címszóvég 31315 Szócikk: Szigeti Imre színész, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy művésze, Sz. József yszemelynevy sz. józsef yszemelynevy Sz. József yszemelynevy sz. yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színművész öccse, sz. 1831. nov. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 25-én, Veszprémben, ytelepulesy veszprém ytelepulesy Veszprém ymegyey veszprém megye ykodvegy megh. 1902. jún. 6-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1855-ben xevtizedx 1855 lépett a színipályára, Pécsett, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy mint Moor Károly yszerepy moor károly yszerepy Moor Károly yszerepy moor yszerepy károly yszerepy yszerepy Moor yszerepy Károly yszerepy ykodvegy a „Haramiák-ban. ycimy haramiák ycimy Haramiák ycimy haramiák ycimy ycimy Haramiák ycimy ykodvegy 1857-ben Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződött, Lángh Boldizsár yszemelynevy lángh boldizsár yszemelynevy Lángh Boldizsár yszemelynevy lángh yszemelynevy boldizsár yszemelynevy yszemelynevy Lángh yszemelynevy Boldizsár yszemelynevy ykodvegy színigazgatóhoz. 1859. aug. xtalanevtizedx 1865 23-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a „Falusiak ycimy falusiak ycimy Falusiak ycimy falusiak ycimy ycimy Falusiak ycimy ykodvegy című vígjátékban, majd télire Győrbe ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy szerződött, Hidassy Elekhez. yszemelynevy hidassy elek yszemelynevy Hidassy Elek yszemelynevy hidassy yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Hidassy yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy 1860-ban xevtizedx 1865 színigazgató lett Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy és 8 éven át a vidéki városokban működött jól szervezett társulatával. Járt többek közt: Székesfehérvárott, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Esztergomban, ytelepulesy esztergom ytelepulesy Esztergom ymegyey esztergom megye ykodvegy Pécsett, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy (1863—64), Szombathelyen, ytelepulesy szombathely ytelepulesy Szombathely ymegyey vas megye ykodvegy Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Pozsonyban, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Pápán ytelepulesy pápa ytelepulesy Pápá ymegyey veszprém megye ykodvegy stb. 1867. nov. 1-én újból vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az „Egy pohár víz-ben ycimy egy pohár víz ycimy Egy pohár víz ycimy egy ycimy pohár ycimy víz ycimy ycimy Egy ycimy pohár ycimy víz ycimy ykodvegy (Bolingbroke), yszerepy bolingbroke yszerepy Bolingbroke yszerepy bolingbroke yszerepy yszerepy Bolingbroke yszerepy ykodvegy 8-án pedig a „Báró és bankár-ban ycimy báró és bankár ycimy Báró és bankár ycimy báró ycimy és ycimy bankár ycimy ycimy Báró ycimy és ycimy bankár ycimy ykodvegy játszott. (Bankár). yszerepy bankár yszerepy Bankár yszerepy bankár yszerepy yszerepy Bankár yszerepy ykodvegy 1868 ápr. xtalanevtizedx 1875 elsején az intézethez szerződtették, ahol a szerelmes szerepkörből a kedélyes apák szerepkörébe lépett át. Az intézettől 1873. xevtizedx 1875 ápr. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 1-én megvált és Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy István­téri színházához yintezmenyy istván­téri színháza yintezmenyy István­t yintezmenyy istván­téri yintezmenyy színháza yintezmenyy yintezmenyy István­t yintezmenyy ykodvegy szerződött; de itt csak aug. haváig működött, azután vidéken vendégszerepelt. Ez év szept. 29-én. mint a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy újonnan szerződtetett tagja, a „Brankovics György ycimy brankovics györgy ycimy Brankovics György ycimy brankovics ycimy györgy ycimy ycimy Brankovics ycimy György ycimy ykodvegy című drámában mutatkozott be. Mint a színház nyugdíjintézetének több évig volt alelnöke maradandó emléket szerzett. Legbüszkébb mégis arra volt, hogy ő nyerte meg Blahánét yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy és Tamássyt yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy a magyar színészetnek. 1901. xevtizedx 1905 okt. 30-án nyugalomba vonult. Utolsó fellépte 1901. nov. 21-én volt, az „Essex gróf­ban. ycimy essex gróf ycimy Essex gróf ycimy essex ycimy gróf ycimy ycimy Essex ycimy gróf ycimy ykodvegy Szülőházát Veszprémben ytelepulesy veszprém ytelepulesy Veszprém ymegyey veszprém megye ykodvegy 1902. okt. 1-én emléktáblával jelölték meg, melynek ez a szövege: „E házban született 1831-ik xevtizedx 1835 évben Szigeti Imre, yszemelynevy szigeti imre yszemelynevy Szigeti Imre yszemelynevy szigeti yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy a nemzeti színművészet úttörő gárdájának oszlopos tagja, a Nemzeti Színház nyugdíjintézetének yintezmenyy nemzeti színház nyugdíjintézete yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy nyugdíjintézete yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy alelnöke. Koporsója felett Somló Sándor yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy és Váradi Antal yszemelynevy váradi antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy mondott búcsúztatót. Eltemették a kerepesi úti temetőbe, a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy díszsírhelyén, 1/29. tábla 15. sírhelyén. Sírkőfelirata: „Ez az enyém. A nagy világ helyett e tér lesz otthonom. (Idézet az „Ember tragédiája ycimy ember tragédiája ycimy Ember tragédiája ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Ember ycimy tragédiája ycimy ykodvegy III. színéből.) Első neje sz. Hirtling Mari yszemelynevy hirtling mari yszemelynevy Hirtling Mari yszemelynevy hirtling yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Hirtling yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy (L. o.) (1838-71) naiva xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 és társalgási színésznő volt. Tíz évi özvegység után Sz. második neje lett Humán Erzsi yszemelynevy humán erzsi yszemelynevy Humán Erzsi yszemelynevy humán yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Humán yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy (L.o.), (1855-1920), operaénekesnő, xevtizedx 1925 drámai szoprán; Párizs, ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy London, ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy Madrid, ytelepulesy madrid ytelepulesy Madrid yorszagy Spanyolország ykodvegy Bécs ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy voltak sikereinek színhelyei. Először 1878-ban, xevtizedx 1875 majd xtalanevtizedx 1885 1882. xevtizedx 1885 szept 9-én vendégül lépett fel a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (Valentine; yszerepy valentine yszerepy Valentine yszerepy valentine yszerepy yszerepy Valentine yszerepy ykodvegy „Hugenották, ycimy hugenották ycimy Hugenották ycimy hugenották ycimy ycimy Hugenották ycimy ykodvegy majd Leonora yszerepy leonora yszerepy Leonora yszerepy leonora yszerepy yszerepy Leonora yszerepy ykodvegy „Troubadour) ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy s ez szerződésre vezetett, ő kreálta nálunk a „Nürnbergi mesterdalnokok ycimy nürnbergi mesterdalnokok ycimy Nürnbergi mesterdalnokok ycimy nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ycimy Nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ykodvegy Éváját. yszerepy éva yszerepy Évá yszerepy éva yszerepy yszerepy Évá yszerepy ykodvegy A M. kir. Operaháztól yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy kir. yintezmenyy ykodvegy 1888. nov. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 havában vonult vissza. (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0311.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szigeti Imre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1831

SZULETESIEVTIZED 1835

CSALADTAGJA Szigeti József

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0311.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0311.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31315.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szigeti Imre

Szócikk: Szigeti Imre színész, a Nemzeti Színház művésze, Sz. József színművész öccse, sz. 1831. nov. 25-én, Veszprémben, megh. 1902. jún. 6-án, Budapesten. 1855-ben lépett a színipályára, Pécsett, mint Moor Károly a „Haramiák-ban. 1857-ben Kolozsvárra szerződött, Lángh Boldizsár színigazgatóhoz. 1859. aug. 23-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, a „Falusiak című vígjátékban, majd télire Győrbe szerződött, Hidassy Elekhez. 1860-ban színigazgató lett Győrött és 8 éven át a vidéki városokban működött jól szervezett társulatával. Járt többek közt: Székesfehérvárott, Esztergomban, Pécsett, (1863—64), Szombathelyen, Debrecenben, Pozsonyban, Pápán stb. 1867. nov. 1-én újból vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, az „Egy pohár víz-ben (Bolingbroke), 8-án pedig a „Báró és bankár-ban játszott. (Bankár). 1868 ápr. elsején az intézethez szerződtették, ahol a szerelmes szerepkörből a kedélyes apák szerepkörébe lépett át. Az intézettől 1873. ápr. 1-én megvált és Miklóssy Gyula István­téri színházához szerződött; de itt csak aug. haváig működött, azután vidéken vendégszerepelt. Ez év szept. 29-én. mint a Nemzeti Színház újonnan szerződtetett tagja, a „Brankovics György című drámában mutatkozott be. Mint a színház nyugdíjintézetének több évig volt alelnöke maradandó emléket szerzett. Legbüszkébb mégis arra volt, hogy ő nyerte meg Blahánét és Tamássyt a magyar színészetnek. 1901. okt. 30-án nyugalomba vonult. Utolsó fellépte 1901. nov. 21-én volt, az „Essex gróf­ban. Szülőházát Veszprémben 1902. okt. 1-én emléktáblával jelölték meg, melynek ez a szövege: „E házban született 1831-ik évben Szigeti Imre, a nemzeti színművészet úttörő gárdájának oszlopos tagja, a Nemzeti Színház nyugdíjintézetének alelnöke. Koporsója felett Somló Sándor és Váradi Antal mondott búcsúztatót. Eltemették a kerepesi úti temetőbe, a főváros díszsírhelyén, 1/29. tábla 15. sírhelyén. Sírkőfelirata: „Ez az enyém. A nagy világ helyett e tér lesz otthonom. (Idézet az „Ember tragédiája III. színéből.) Első neje sz. Hirtling Mari (L. o.) (1838-71) naiva és társalgási színésznő volt. Tíz évi özvegység után Sz. második neje lett Humán Erzsi (L.o.), (1855-1920), operaénekesnő, drámai szoprán; Párizs, London, Madrid, Bécs voltak sikereinek színhelyei. Először 1878-ban, majd 1882. szept 9-én vendégül lépett fel a Nemzeti Színházban (Valentine; „Hugenották, majd Leonora „Troubadour) s ez szerződésre vezetett, ő kreálta nálunk a „Nürnbergi mesterdalnokok Éváját. A M. kir. Operaháztól 1888. nov. havában vonult vissza. (Erődi Jenő.) szin_IV.0311.pdf IV