Címszó: Sziklai Kornélia - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1869
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0327.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0327.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31338.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Sziklai
Kornélia
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/532323.htm
Szócikk: Sziklai Kornélia színművész, színházigazgató,
sz.1869. (időpont)
dec. 7-én, Budapesten, (Budapest)
megh. 1919. aug. 6.-án, u. o. Reáliskolai végzettsége után, 1887. (időpont) márc.
28-án színésszé lett vidéken, először Hegyi Gyulánál, (személy) (információ)
Szentendrén (megye) lépett
színpadra. 1891-ben (időpont) Halmay
Imrénél (személy)
(információ)
volt Miskolcon, (megye) majd
Győrött, (megye)
Komjáthy Jánosnál. (személy) (információ)
1896-ban (időpont) a
megnyíló Vígszínház (intézmény)
(információ)
szerződtette, 1897-ben (időpont) a
Magyar Színház (intézmény)
(információ)
tagja lett, ahonnan 1905. (időpont) ápr.
25-én megvált és ez év nov. 15.-én a Király Színház (intézmény)
(információ)
meghívását fogadta el, 1904. (időpont) márc.
18-án megalapította a Városligetben a Kis Színházat, (intézmény)
(információ)
amely később „Kolosszeum (intézmény)
nevet viselt. 1916. (időpont) szept.
7.-én megnyitotta az Érdekes Kabarét. (intézmény)
(információ)
Kiváló komikus volt, groteszkségében is mindig
eredeti. Neve ismert volt egész Budapesten, (Budapest)
de ha vidékre meghívták, ott is egyformán ünnepelték, akárcsak a fővárosban. (Budapest)
A humor ősadományán kívül valami hallatlan testi ügyességet hozott magával a színpadra,
a cirkuszi clown csodálatos gummiszerűségét, melyet ízlésével, ötletességével, friss
fiatalságával, zenei tudásával tett nemesebbé. És még valamit hozott a színpadra:
az emberi szív melegségét. Hangja, gesztusa, nézése, minden mozdulata a természetesség
impresszióját költötte föl azokban is, akik testi alakjában legelőször látták. Mint
színműírónak is ismert neve van irodalmunkban. Színművei: „Rendez-vous, (cím) énekes boh.
3 felv. Bem. 1893. (időpont) Városligeti
Színkör. (intézmény)
„Mike Dénes leánya, (cím) népsz. 3
felv. Bem. 1897. (időpont) Sopronban.
(megye) „Betörők,
(cím) bohózat
3 felv. Bem. 1897. (időpont) Városligeti
Szinkör. (intézmény)
„Bölcsődal, (cím)
falusi történet, 1 felv. Bem. 1897. (időpont) Magyar
Színház. (intézmény)
(információ)
A „Koldus és királyfi (cím) c. operettjét
1900. (időpont)
szept. 29.-én játszotta a Magyar Színház. (intézmény)
(információ)
1903. (időpont) márc.
24.-én ugyancsak a Magyar Színház (intézmény)
(információ)
előadta „Napoleon (cím) c. énekes
játékát. Kiválóbb szerepei voltak: Wuncsi (szerep) (Gésák),
(cím) (információ)
Krausz bácsi (szerep) (információ)
(Aranylakodalom), (cím) (információ)
Pfefferkorn (szerep) (Drótostót),
(cím) (információ)
Korláth Hector (szerep) (Huszárvér),
(cím) Bronson
(szerep)
(New York szépe), (cím) Larivaudier
(szerep)
(Angot asszony leánya), (cím) (információ)
Boisfleury (szerep) (Utazás
egy apa körül), (cím)
Nepomuk (szerep)
(Dupla feleség), (cím)
Javanson (szerep)
(Durand és Durand) (cím) stb., stb.
Midőn a Kis Színkört (intézmény)
(információ)
lebontották, családja a színkör tégláiból
gyönyörű síremléket készített, amely a rákosi temetőben hirdeti örök emlékét. Neje:
Szilassy Rózsa, (személy) színésznő,
sz. 1862-ben, (születés
éve) színésznő lett: 1880-ban. (időpont) A
magyar színpadok egyik legfinomabb kómikája. Pályáját Budán, (Budapest)
Csóka Sándornál (személy) (információ)
kezdte. Utolérhetetlen volt a „Gyurkovics
lányok-ban (cím)
(információ)
mint mama, mely szerepet sok ambícióval kreálta
a Magyar Színházban. (intézmény)
(információ)
1913. (időpont) okt.
1.-én nyugalomba ment. Testvére: szin_IV.0327.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Sziklai Kornélia címszóvég 31338 Szócikk:
Sziklai Kornélia színművész, színházigazgató, sz.1869. dec. xtalanevtizedx 1875
xtalanevtizedx 1885 7-én, Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1919. aug. 6.-án, u. o. Reáliskolai végzettsége
után, 1887. xevtizedx 1885 márc. xtalanevtizedx 1895 28-án színésszé lett vidéken,
először Hegyi Gyulánál, yszemelynevy hegyi gyula yszemelynevy Hegyi Gyulá
yszemelynevy hegyi yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Hegyi
yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy Szentendrén ytelepulesy szentendre
ytelepulesy Szentendré ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy lépett színpadra.
1891-ben xevtizedx 1895 Halmay Imrénél yszemelynevy halmay imre yszemelynevy
Halmay Imré yszemelynevy halmay yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy
Halmay yszemelynevy Imré yszemelynevy ykodvegy volt Miskolcon, ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy majd Győrött, ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Komjáthy Jánosnál. yszemelynevy
komjáthy jános yszemelynevy Komjáthy János yszemelynevy komjáthy yszemelynevy
jános yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy János yszemelynevy
ykodvegy 1896-ban a megnyíló Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
ykodvegy szerződtette, 1897-ben a xtalanevtizedx 1905 Magyar Színház yintezmenyy
magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy tagja lett, ahonnan
1905. xevtizedx 1905 ápr. 25-én megvált és ez év nov. 15.-én a Király Színház yintezmenyy
király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy meghívását fogadta
el, 1904. márc. xtalanevtizedx 1915 18-án megalapította a Városligetben a Kis Színházat,
yintezmenyy kis színház yintezmenyy Kis Szín yintezmenyy kis yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Kis yintezmenyy Szín yintezmenyy ykodvegy amely
később „Kolosszeum yintezmenyy kolosszeum yintezmenyy Kolossze yintezmenyy
kolosszeum yintezmenyy yintezmenyy Kolossze yintezmenyy ykodvegy nevet viselt. 1916.
xevtizedx 1915 szept. 7.-én megnyitotta az Érdekes Kabarét. yintezmenyy érdekes
kabare yintezmenyy Érdekes yintezmenyy érdekes yintezmenyy kabare yintezmenyy
yintezmenyy Érdekes yintezmenyy ykodvegy Kiváló komikus volt, groteszkségében is
mindig eredeti. Neve ismert volt egész Budapesten, Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy de ha vidékre meghívták, ott is egyformán
ünnepelték, akárcsak a fővárosban. főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy A humor ősadományán kívül valami hallatlan testi ügyességet hozott
magával a színpadra, a cirkuszi clown csodálatos gummiszerűségét, melyet ízlésével,
ötletességével, friss fiatalságával, zenei tudásával tett nemesebbé. És még valamit
hozott a színpadra: az emberi szív melegségét. Hangja, gesztusa, nézése, minden
mozdulata a természetesség impresszióját költötte föl azokban is, akik testi alakjában
legelőször látták. Mint színműírónak is ismert neve van irodalmunkban. Színművei:
„Rendez-vous, ycimy rendez-vous ycimy Rendez-vous ycimy rendez-vous ycimy ycimy
Rendez-vous ycimy ykodvegy énekes boh. 3 felv. Bem. 1893. xevtizedx 1895 Városligeti
Színkör. yintezmenyy városligeti színkör yintezmenyy Városlig yintezmenyy
városligeti yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy
ykodvegy „Mike Dénes leánya, ycimy mike dénes leánya ycimy Mike Dénes leánya
ycimy mike ycimy dénes ycimy leánya ycimy ycimy Mike ycimy Dénes ycimy leánya
ycimy ykodvegy népsz. 3 felv. Bem. 1897. Sopronban. ytelepulesy sopron
ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy „Betörők, ycimy betörők ycimy
Betörők ycimy betörők ycimy ycimy Betörők ycimy ykodvegy bohózat 3 felv. Bem. 1897.
Városligeti Szinkör. yintezmenyy városligeti szinkör yintezmenyy Városlig
yintezmenyy városligeti yintezmenyy szinkör yintezmenyy yintezmenyy Városlig
yintezmenyy ykodvegy „Bölcsődal, ycimy bölcsődal ycimy Bölcsődal ycimy
bölcsődal ycimy ycimy Bölcsődal ycimy ykodvegy falusi történet, 1 felv. Bem. 1897.
Magyar xtalanevtizedx 1905 Színház. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy
Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy A „Koldus és királyfi ycimy koldus és királyfi
ycimy Koldus és királyfi ycimy koldus ycimy és ycimy királyfi ycimy ycimy
Koldus ycimy és ycimy királyfi ycimy ykodvegy c. operettjét 1900. xevtizedx
1905 szept. 29.-én játszotta a Magyar Színház. yintezmenyy magyar színház
yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1903. márc. 24.-én ugyancsak
a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy
magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S
yintezmenyy ykodvegy előadta „Napoleon ycimy napoleon ycimy Napoleon ycimy
napoleon ycimy ycimy Napoleon ycimy ykodvegy c. énekes játékát. Kiválóbb szerepei
voltak: Wuncsi yszerepy wuncsi yszerepy Wuncsi yszerepy wuncsi yszerepy
yszerepy Wuncsi yszerepy ykodvegy (Gésák), ycimy gésák ycimy Gésák ycimy gésák
ycimy ycimy Gésák ycimy ykodvegy Krausz bácsi yszerepy krausz bácsi yszerepy
Krausz bácsi yszerepy krausz yszerepy bácsi yszerepy yszerepy Krausz yszerepy
bácsi yszerepy ykodvegy (Aranylakodalom), ycimy aranylakodalom ycimy
Aranylakodalom ycimy aranylakodalom ycimy ycimy Aranylakodalom ycimy ykodvegy Pfefferkorn
yszerepy pfefferkorn yszerepy Pfefferkorn yszerepy pfefferkorn yszerepy
yszerepy Pfefferkorn yszerepy ykodvegy (Drótostót), ycimy drótostót ycimy
Drótostót ycimy drótostót ycimy ycimy Drótostót ycimy ykodvegy Korláth Hector yszerepy
korláth hector yszerepy Korláth Hector yszerepy korláth yszerepy hector
yszerepy yszerepy Korláth yszerepy Hector yszerepy ykodvegy (Huszárvér), ycimy
huszárvér ycimy Huszárvér ycimy huszárvér ycimy ycimy Huszárvér ycimy ykodvegy Bronson
yszerepy bronson yszerepy Bronson yszerepy bronson yszerepy yszerepy Bronson
yszerepy ykodvegy (New York szépe), ycimy new york szépe ycimy New York szépe
ycimy new ycimy york ycimy szépe ycimy ycimy New ycimy York ycimy szépe ycimy
ykodvegy Larivaudier yszerepy larivaudier yszerepy Larivaudier yszerepy
larivaudier yszerepy yszerepy Larivaudier yszerepy ykodvegy (Angot asszony leánya),
ycimy angot asszony leánya ycimy Angot asszony leánya ycimy angot ycimy asszony
ycimy leánya ycimy ycimy Angot ycimy asszony ycimy leánya ycimy ykodvegy Boisfleury
yszerepy boisfleury yszerepy Boisfleury yszerepy boisfleury yszerepy yszerepy
Boisfleury yszerepy ykodvegy (Utazás egy apa körül), ycimy utazás egy apa körül
ycimy Utazás egy apa körül ycimy utazás ycimy egy ycimy apa ycimy körül ycimy
ycimy Utazás ycimy egy ycimy apa ycimy körül ycimy ykodvegy Nepomuk yszerepy
nepomuk yszerepy Nepomuk yszerepy nepomuk yszerepy yszerepy Nepomuk yszerepy
ykodvegy (Dupla feleség), ycimy dupla feleség ycimy Dupla feleség ycimy dupla
ycimy feleség ycimy ycimy Dupla ycimy feleség ycimy ykodvegy Javanson yszerepy
javanson yszerepy Javanson yszerepy javanson yszerepy yszerepy Javanson
yszerepy ykodvegy (Durand és Durand) ycimy durand és durand ycimy Durand és
Durand ycimy durand ycimy és ycimy durand ycimy ycimy Durand ycimy és ycimy
Durand ycimy ykodvegy stb., stb. Midőn a Kis Színkört yintezmenyy kis színkör
yintezmenyy Kis Szín yintezmenyy kis yintezmenyy színkör yintezmenyy
yintezmenyy Kis yintezmenyy Szín yintezmenyy ykodvegy lebontották, családja a színkör
tégláiból gyönyörű síremléket készített, amely a rákosi temetőben hirdeti örök emlékét.
Neje: Szilassy Rózsa, yszemelynevy szilassy rózsa yszemelynevy Szilassy Rózsa
yszemelynevy szilassy yszemelynevy rózsa yszemelynevy yszemelynevy Szilassy
yszemelynevy Rózsa yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1862-ben, xevtizedx
1865 színésznő xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 lett: 1880-ban. xevtizedx
1885 A xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 magyar színpadok egyik legfinomabb
kómikája. Pályáját Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Csóka Sándornál yszemelynevy csóka sándor yszemelynevy Csóka Sándor
yszemelynevy csóka yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Csóka
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy kezdte. Utolérhetetlen volt a „Gyurkovics
lányok-ban ycimy gyurkovics lányok ycimy Gyurkovics lányok ycimy gyurkovics
ycimy lányok ycimy ycimy Gyurkovics ycimy lányok ycimy ykodvegy mint mama, mely
szerepet sok ambícióval kreálta a Magyar Színházban. yintezmenyy magyar színház
yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1913. xevtizedx 1915 okt.
1.-én nyugalomba ment. Testvére: szin_IV.0327.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Sziklai Kornélia - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1869
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0327.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0327.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31338.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Sziklai
Kornélia
Szócikk: Sziklai Kornélia színművész, színházigazgató,
sz.1869. dec. 7-én, Budapesten, megh. 1919. aug. 6.-án, u. o. Reáliskolai végzettsége
után, 1887. márc. 28-án színésszé lett vidéken, először Hegyi Gyulánál, Szentendrén
lépett színpadra. 1891-ben Halmay Imrénél volt Miskolcon, majd Győrött, Komjáthy
Jánosnál. 1896-ban a megnyíló Vígszínház szerződtette, 1897-ben a Magyar Színház
tagja lett, ahonnan 1905. ápr. 25-én megvált és ez év nov. 15.-én a Király Színház
meghívását fogadta el, 1904. márc. 18-án megalapította a Városligetben a Kis Színházat,
amely később „Kolosszeum nevet viselt. 1916. szept. 7.-én megnyitotta az Érdekes
Kabarét. Kiváló komikus volt, groteszkségében is mindig eredeti. Neve ismert volt
egész Budapesten, de ha vidékre meghívták, ott is egyformán ünnepelték, akárcsak
a fővárosban. A humor ősadományán kívül valami hallatlan testi ügyességet hozott
magával a színpadra, a cirkuszi clown csodálatos gummiszerűségét, melyet ízlésével,
ötletességével, friss fiatalságával, zenei tudásával tett nemesebbé. És még valamit
hozott a színpadra: az emberi szív melegségét. Hangja, gesztusa, nézése, minden
mozdulata a természetesség impresszióját költötte föl azokban is, akik testi alakjában
legelőször látták. Mint színműírónak is ismert neve van irodalmunkban. Színművei:
„Rendez-vous, énekes boh. 3 felv. Bem. 1893. Városligeti Színkör. „Mike Dénes leánya,
népsz. 3 felv. Bem. 1897. Sopronban. „Betörők, bohózat 3 felv. Bem. 1897. Városligeti
Szinkör. „Bölcsődal, falusi történet, 1 felv. Bem. 1897. Magyar Színház. A „Koldus
és királyfi c. operettjét 1900. szept. 29.-én játszotta a Magyar Színház. 1903.
márc. 24.-én ugyancsak a Magyar Színház előadta „Napoleon c. énekes játékát. Kiválóbb
szerepei voltak: Wuncsi (Gésák), Krausz bácsi (Aranylakodalom), Pfefferkorn (Drótostót),
Korláth Hector (Huszárvér), Bronson (New York szépe), Larivaudier (Angot asszony
leánya), Boisfleury (Utazás egy apa körül), Nepomuk (Dupla feleség), Javanson (Durand
és Durand) stb., stb. Midőn a Kis Színkört lebontották, családja a színkör tégláiból
gyönyörű síremléket készített, amely a rákosi temetőben hirdeti örök emlékét. Neje:
Szilassy Rózsa, színésznő, sz. 1862-ben, színésznő lett: 1880-ban. A magyar színpadok
egyik legfinomabb kómikája. Pályáját Budán, Csóka Sándornál kezdte. Utolérhetetlen
volt a „Gyurkovics lányok-ban mint mama, mely szerepet sok ambícióval kreálta a
Magyar Színházban. 1913. okt. 1.-én nyugalomba ment. Testvére: szin_IV.0327.pdf
IV
