Címszó: Színház - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0354.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0354.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31418.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Színház
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531417.htm
Szócikk: Színház Az eddigelé ismert legősibb szinházalakot
a görögök (nemzetiség)
(információ)
hagyták reánk: beforduló hegyoldalba félkörösen
rakva az emelkedő kőpadokat, (amphitheatron). A középen megmaradó tér, orchestra,
háromnegyedkör alakú volt a táncok és a kar részére, középen a Dyonisos-oltárral.
(személy)
Később a dráma kialakulásával ehez még hozzácsatlakozott a színpad, a scéne. A római
(ország)
vagy latin (nemzetiség)
teátrum már az orchestra peremén három-négy sor padot helyez el a senatus tagjai,
a követek és az előkelőségek részére. A padok fölé sátorponyvát húznak. Ezzel megalkotják
a mai nézőtér „földszintjét. De fejlődött a görög (nemzetiség)
(információ)
scéné is: elébe került a fából való dobogó,
a pulpitum vagy proscenium, amelyet a mai nézőtéren is meglelünk, A középkorban
a színészet is kizáróan a vallás szolgálatában állott. A papok által előadott misteriumok,
passió játékok és rokon műfajok rögtönzött faállványokon, iskolákban és sokszor
magában a templomban játszódtak le, ami a színházépítést természetesen nem fejlesztette.
A renaissance korában ismét visszatértek az antik színházhoz. Kőből építették fel
a színpadot és a XVI. század vége felé Olasz-, (megye) (információ)
Francia- (ország) (információ)
és Angolországban (ország) megépültek
az első kőszínházak, a színpadon függönyökkel, falazott díszletekkel, sőt kulisszákkal
is. Shakespeare (személy) (információ)
korában a nézőtér két-három emeletes udvarrá
fejlődött, oldalaiban csupa páholyfülkével. Az előkelőknek a színpadba belenyúló
függönyös páholyai (proscenium - páholyok), mint a portálkulisszák, megteremtik
a színpadnyilást, A modern Sz.-ak az antik amphiteatronból és a renaissance páholyszínházból
tevődtek össze. A mi századunkban azután a franciák (nemzetiség)
(információ)
érdekes kísérleteikkel még az ősi görög (nemzetiség)
(információ)
Sz.-alaknak is elébe vágtak a „palinair Sz.-aikkal.
Kies hegyvidéken és erdőben, régi épületek s romok közt leírhatatlan hatást értek
el. Utóbb a többhelyt játszódó, éjjelbenyúló jeleneteket a felkerekedett közönség
is követte, szinte belekapcsolódva a cselekvénybe. A mai Sz. helyes volta már a
megfelelő elhelyezéssel kezdődik, A nagy tömegek mozgása és lebonyolítása nemcsak
a tűzbiztosság, hanem a városforgalom szempontjából is a legfontosabb tényezővé
vált. A most épülő színházaknál már az automobil elterjedésével és így a várakozó
kocsik tömegével is számot kell vetni. A mai Sz. „szétnyíló tetejével a „plainair
elvéből is törekszik valamit megmenteni. Az antik amphitheatron félköréből csak
annyit vesz át, amennyiről még nem lehet a portálkulissza mögé látni. A renaissance
sokemeletes „Logentheater és „Rangtheater nézőterét viszont csak addig a magasságig
hagyja meg, ahonnan a színpad távlati képe még nem válik „békatávlattá. Ma csak
azt a nézőteret tartjuk ebből a tekintetből jónak, amelynek legmagasabb helyeiről
lefelé 30 fok szöggel nézve a rivaldát jól látjuk. A mai Sz. elrendezése hármas
tagoltságú. Elől vannak a közönség felvételére szolgáló tágas, tűzbiztos előcsarnokok,
kényelmes lépcsők, folyosók és a szabad tornácok csoportja. Középen van a leegyszerűsített,
nyugodt nézőtér, mely lemond arról, hogy hatásában a szinen látottakkal — utólag
is — versenyezzen. Ellenkezően: minden létjoga csak a jó látás, a jó hallás és veszély
esetén a könnyű menekülés. Végül hátul, a harmadik elszigetelt rész: a tágas színpad,
a raktárak, öltözők, irodák és műhelyek, világos összeköttetésben. Az alsó színpad
és a süllyesztő már a múlté. Hazánkban a hivatásos színészet nyugatról jőve, az
első Sz. Pozsonyban (megye) épül,
fából, 1733-ban, (időpont) míg
az első kőszínház Nagyszombaton (megye) nyílt
meg, 1692-ben, (időpont) majd
a városi szárazmalom átépítése révén Sopronban (megye) is nyilt
egy színház, 1769-ben. (időpont) Azóta
az egész országban többnyire német minták után, vagy avatatlan helybeli mesterek
kontárkodásával épültek fel a mi kőszínházaink. Ebből a vigasztalan tömegből mégis
kivált Fellner (személy) (információ)
és Hellmer (személy) (információ)
bécsi (ország) építészcégnek
osztrák-barokk (nemzetiség)
színháztipusa, mely számos példányban Magyarországot is elárasztotta. A magyar lélekhez
idegenek maradtak ugyan, de a múlt századvégi felfogás szerint célszerűek voltak.
A magyarországi színházépítésben a legszebb eredményt Ybl Miklósnak (személy) franciás
(nemzetiség)
(információ)
olasz-renaissance (nemzetiség)
(információ)
ízlésű m. kir. Operaháza (intézmény)
érte el (1884), (időpont) amely
korának külföldi legjobb alkotásai mellett is megállja a helyét. A mi századunk
elejének ízlésében főképen Komor (személy) (információ)
és Jakab (személy) (információ)
(Népopera), (intézmény)
(információ)
valamint Márkus (személy) (információ)
és Spiegel (személy) (Király
Szinház) (intézmény)
(információ)
terveztek színházakat. Azonban a magyarországi,
különösen a vidéki városok viszonyai nem bírják el a külföld gazdag iparvárosainak
lemásolt költséges Sz.-ait. A legújabb szerkezetek és találmányok a színházépítést
is felszabadították az eddigi megkötöttségéből. Másfelől építészeink ízlésében is
jelentkeznek a modern magyaros törekvések. Ebben az irányban jelentős sikere volt
a veszprémi (megye)
és soproni (megye)
vasbetonszerkezetű magyaros ízlésű színházaknak, míg a nagykanizsai (megye) a kisebb
magyar vidéki városok hangulatos és igen takarékos szinház-tipusának tekinthető.
Az utóbbi három színház Medgyaszay István (személy) (információ)
műve. szin_IV.0354.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Színház címszóvég 31418 Szócikk: Színház
Az eddigelé ismert legősibb szinházalakot a görögök ynemzetisegy görög
ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög
ynemzetisegy ykodvegy hagyták reánk: beforduló hegyoldalba félkörösen rakva az emelkedő
kőpadokat, (amphitheatron). A középen megmaradó tér, orchestra, háromnegyedkör alakú
volt a táncok és a kar részére, középen a Dyonisos-oltárral. yszemelynevy
dyonisos yszemelynevy Dyonisos yszemelynevy dyonisos yszemelynevy yszemelynevy
Dyonisos yszemelynevy ykodvegy Később a dráma kialakulásával ehez még hozzácsatlakozott
a színpad, a scéne. A római ytelepulesy róma ytelepulesy róma yorszagy
Olaszország ykodvegy vagy latin ynemzetisegy latin ynemzetisegy latin
ynemzetisegy latin ynemzetisegy ynemzetisegy latin ynemzetisegy ykodvegy teátrum
már az orchestra peremén három-négy sor padot helyez el a senatus tagjai, a követek
és az előkelőségek részére. A padok fölé sátorponyvát húznak. Ezzel megalkotják
a mai nézőtér „földszintjét. De fejlődött a görög ynemzetisegy görög
ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög
ynemzetisegy ykodvegy scéné is: elébe került a fából való dobogó, a pulpitum vagy
proscenium, amelyet a mai nézőtéren is meglelünk, A középkorban a színészet is kizáróan
a vallás szolgálatában állott. A papok által előadott misteriumok, passió játékok
és rokon műfajok rögtönzött faállványokon, iskolákban és sokszor magában a templomban
játszódtak le, ami a színházépítést természetesen nem fejlesztette. A renaissance
korában ismét visszatértek az antik színházhoz. Kőből építették fel a színpadot
és a XVI. század vége felé Olasz-, ytelepulesy olasz ytelepulesy Olasz ymegyey
baranya megye ykodvegy Francia- ytelepulesy francia ytelepulesy Francia
yorszagy Franciaország ykodvegy és Angolországban ytelepulesy angolország
ytelepulesy Angolország yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy megépültek az első
kőszínházak, a színpadon függönyökkel, falazott díszletekkel, sőt kulisszákkal is.
Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy korában
a nézőtér két-három emeletes udvarrá fejlődött, oldalaiban csupa páholyfülkével.
Az előkelőknek a színpadba belenyúló függönyös páholyai (proscenium -
páholyok), mint a portálkulisszák, megteremtik a színpadnyilást, A modern Sz.-ak
az antik amphiteatronból és a renaissance páholyszínházból tevődtek össze. A mi
századunkban azután a franciák ynemzetisegy francia ynemzetisegy franciá
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy franciá ynemzetisegy ykodvegy érdekes
kísérleteikkel még az ősi görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög
ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy Sz.-alaknak
is elébe vágtak a „palinair Sz.-aikkal. Kies hegyvidéken és erdőben, régi épületek
s romok közt leírhatatlan hatást értek el. Utóbb a többhelyt játszódó, éjjelbenyúló
jeleneteket a felkerekedett közönség is követte, szinte belekapcsolódva a cselekvénybe.
A mai Sz. helyes volta már a megfelelő elhelyezéssel kezdődik, A nagy tömegek mozgása
és lebonyolítása nemcsak a tűzbiztosság, hanem a városforgalom szempontjából is
a legfontosabb tényezővé vált. A most épülő színházaknál már az automobil elterjedésével
és így a várakozó kocsik tömegével is számot kell vetni. A mai Sz. „szétnyíló tetejével
a „plainair elvéből is törekszik valamit megmenteni. Az antik amphitheatron félköréből
csak annyit vesz át, amennyiről még nem lehet a portálkulissza mögé látni. A renaissance
sokemeletes „Logentheater és „Rangtheater nézőterét viszont csak addig a magasságig
hagyja meg, ahonnan a színpad távlati képe még nem válik „békatávlattá. Ma csak
azt a nézőteret tartjuk ebből a tekintetből jónak, amelynek legmagasabb helyeiről
lefelé 30 fok szöggel nézve a rivaldát jól látjuk. A mai Sz. elrendezése hármas
tagoltságú. Elől vannak a közönség felvételére szolgáló tágas, tűzbiztos előcsarnokok,
kényelmes lépcsők, folyosók és a szabad tornácok csoportja. Középen van a leegyszerűsített,
nyugodt nézőtér, mely lemond arról, hogy hatásában a szinen látottakkal — utólag
is — versenyezzen. Ellenkezően: minden létjoga csak a jó látás, a jó hallás és veszély
esetén a könnyű menekülés. Végül hátul, a harmadik elszigetelt rész: a tágas színpad,
a raktárak, öltözők, irodák és műhelyek, világos összeköttetésben. Az alsó színpad
és a süllyesztő már a múlté. Hazánkban a hivatásos színészet nyugatról jőve, az
első Sz. Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony
megye ykodvegy épül, fából, 1733-ban, míg az első kőszínház Nagyszombaton ytelepulesy
nagyszombat ytelepulesy Nagyszombat ymegyey pozsony megye ykodvegy nyílt meg, 1692-ben,
xevtizedx 1695 majd xtalanevtizedx 1705 xtalanevtizedx 1715 a városi szárazmalom
átépítése révén Sopronban ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron
megye ykodvegy is nyilt egy színház, 1769-ben. xevtizedx 1765 Azóta xtalanevtizedx
1775 xtalanevtizedx 1785 az egész országban többnyire német minták után, vagy avatatlan
helybeli mesterek kontárkodásával épültek fel a mi kőszínházaink. Ebből a vigasztalan
tömegből mégis kivált Fellner yszemelynevy fellner yszemelynevy Fellner
yszemelynevy fellner yszemelynevy yszemelynevy Fellner yszemelynevy ykodvegy és
Hellmer yszemelynevy hellmer yszemelynevy Hellmer yszemelynevy hellmer
yszemelynevy yszemelynevy Hellmer yszemelynevy ykodvegy bécsi ytelepulesy bécs
ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy építészcégnek osztrák-barokk ynemzetisegy
osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy
osztrák ynemzetisegy ykodvegy színháztipusa, mely számos példányban Magyarországot
is elárasztotta. A magyar lélekhez idegenek maradtak ugyan, de a múlt századvégi
felfogás szerint célszerűek voltak. A magyarországi színházépítésben a legszebb
eredményt Ybl Miklósnak yszemelynevy ybl miklós yszemelynevy Ybl Miklós
yszemelynevy ybl yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Ybl yszemelynevy
Miklós yszemelynevy ykodvegy franciás ynemzetisegy francia ynemzetisegy franciá
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy franciá ynemzetisegy ykodvegy olasz-renaissance
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy ízlésű m. kir. Operaháza yintezmenyy
m. kir. operaház yintezmenyy m. kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir.
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy
ykodvegy érte el (1884), xevtizedx 1885 amely xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 korának külföldi legjobb alkotásai mellett is megállja a helyét. A mi századunk
elejének ízlésében főképen Komor yszemelynevy komor yszemelynevy Komor
yszemelynevy komor yszemelynevy yszemelynevy Komor yszemelynevy ykodvegy és Jakab
yszemelynevy jakab yszemelynevy Jakab yszemelynevy jakab yszemelynevy
yszemelynevy Jakab yszemelynevy ykodvegy (Népopera), yintezmenyy népopera
yintezmenyy Népopera yintezmenyy népopera yintezmenyy yintezmenyy Népopera
yintezmenyy ykodvegy valamint Márkus yszemelynevy márkus yszemelynevy Márkus
yszemelynevy márkus yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy ykodvegy és Spiegel
yszemelynevy spiegel yszemelynevy Spiegel yszemelynevy spiegel yszemelynevy
yszemelynevy Spiegel yszemelynevy ykodvegy (Király Szinház) yintezmenyy király
szinház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy szinház yintezmenyy
yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy terveztek színházakat. Azonban
a magyarországi, különösen a vidéki városok viszonyai nem bírják el a külföld gazdag
iparvárosainak lemásolt költséges Sz.-ait. A legújabb szerkezetek és találmányok
a színházépítést is felszabadították az eddigi megkötöttségéből. Másfelől építészeink
ízlésében is jelentkeznek a modern magyaros törekvések. Ebben az irányban jelentős
sikere volt a veszprémi ytelepulesy veszprém ytelepulesy veszprém ymegyey
veszprém megye ykodvegy és soproni ytelepulesy sopron ytelepulesy sopron
ymegyey sopron megye ykodvegy vasbetonszerkezetű magyaros ízlésű színházaknak, míg
a nagykanizsai ytelepulesy nagykanizsa ytelepulesy nagykanizsa ymegyey zala
megye ykodvegy a kisebb magyar vidéki városok hangulatos és igen takarékos szinház-tipusának
tekinthető. Az utóbbi három színház Medgyaszay István yszemelynevy medgyaszay
istván yszemelynevy Medgyaszay István yszemelynevy medgyaszay yszemelynevy
istván yszemelynevy yszemelynevy Medgyaszay yszemelynevy István yszemelynevy
ykodvegy műve. szin_IV.0354.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Színház - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0354.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0354.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31418.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Színház
Szócikk: Színház Az eddigelé ismert legősibb szinházalakot
a görögök hagyták reánk: beforduló hegyoldalba félkörösen rakva az emelkedő kőpadokat,
(amphitheatron). A középen megmaradó tér, orchestra, háromnegyedkör alakú volt a
táncok és a kar részére, középen a Dyonisos-oltárral. Később a dráma kialakulásával
ehez még hozzácsatlakozott a színpad, a scéne. A római vagy latin teátrum már az
orchestra peremén három-négy sor padot helyez el a senatus tagjai, a követek és
az előkelőségek részére. A padok fölé sátorponyvát húznak. Ezzel megalkotják a mai
nézőtér „földszintjét. De fejlődött a görög scéné is: elébe került a fából való
dobogó, a pulpitum vagy proscenium, amelyet a mai nézőtéren is meglelünk, A középkorban
a színészet is kizáróan a vallás szolgálatában állott. A papok által előadott misteriumok,
passió játékok és rokon műfajok rögtönzött faállványokon, iskolákban és sokszor
magában a templomban játszódtak le, ami a színházépítést természetesen nem fejlesztette.
A renaissance korában ismét visszatértek az antik színházhoz. Kőből építették fel
a színpadot és a XVI. század vége felé Olasz-, Francia- és Angolországban megépültek
az első kőszínházak, a színpadon függönyökkel, falazott díszletekkel, sőt kulisszákkal
is. Shakespeare korában a nézőtér két-három emeletes udvarrá fejlődött, oldalaiban
csupa páholyfülkével. Az előkelőknek a színpadba belenyúló függönyös páholyai (proscenium
- páholyok), mint a portálkulisszák, megteremtik a színpadnyilást, A modern Sz.-ak
az antik amphiteatronból és a renaissance páholyszínházból tevődtek össze. A mi
századunkban azután a franciák érdekes kísérleteikkel még az ősi görög Sz.-alaknak
is elébe vágtak a „palinair Sz.-aikkal. Kies hegyvidéken és erdőben, régi épületek
s romok közt leírhatatlan hatást értek el. Utóbb a többhelyt játszódó, éjjelbenyúló
jeleneteket a felkerekedett közönség is követte, szinte belekapcsolódva a cselekvénybe.
A mai Sz. helyes volta már a megfelelő elhelyezéssel kezdődik, A nagy tömegek mozgása
és lebonyolítása nemcsak a tűzbiztosság, hanem a városforgalom szempontjából is
a legfontosabb tényezővé vált. A most épülő színházaknál már az automobil elterjedésével
és így a várakozó kocsik tömegével is számot kell vetni. A mai Sz. „szétnyíló tetejével
a „plainair elvéből is törekszik valamit megmenteni. Az antik amphitheatron félköréből
csak annyit vesz át, amennyiről még nem lehet a portálkulissza mögé látni. A renaissance
sokemeletes „Logentheater és „Rangtheater nézőterét viszont csak addig a magasságig
hagyja meg, ahonnan a színpad távlati képe még nem válik „békatávlattá. Ma csak
azt a nézőteret tartjuk ebből a tekintetből jónak, amelynek legmagasabb helyeiről
lefelé 30 fok szöggel nézve a rivaldát jól látjuk. A mai Sz. elrendezése hármas
tagoltságú. Elől vannak a közönség felvételére szolgáló tágas, tűzbiztos előcsarnokok,
kényelmes lépcsők, folyosók és a szabad tornácok csoportja. Középen van a leegyszerűsített,
nyugodt nézőtér, mely lemond arról, hogy hatásában a szinen látottakkal — utólag
is — versenyezzen. Ellenkezően: minden létjoga csak a jó látás, a jó hallás és veszély
esetén a könnyű menekülés. Végül hátul, a harmadik elszigetelt rész: a tágas színpad,
a raktárak, öltözők, irodák és műhelyek, világos összeköttetésben. Az alsó színpad
és a süllyesztő már a múlté. Hazánkban a hivatásos színészet nyugatról jőve, az
első Sz. Pozsonyban épül, fából, 1733-ban, míg az első kőszínház Nagyszombaton nyílt
meg, 1692-ben, majd a városi szárazmalom átépítése révén Sopronban is nyilt egy
színház, 1769-ben. Azóta az egész országban többnyire német minták után, vagy avatatlan
helybeli mesterek kontárkodásával épültek fel a mi kőszínházaink. Ebből a vigasztalan
tömegből mégis kivált Fellner és Hellmer bécsi építészcégnek osztrák-barokk színháztipusa,
mely számos példányban Magyarországot is elárasztotta. A magyar lélekhez idegenek
maradtak ugyan, de a múlt századvégi felfogás szerint célszerűek voltak. A magyarországi
színházépítésben a legszebb eredményt Ybl Miklósnak franciás olasz-renaissance ízlésű
m. kir. Operaháza érte el (1884), amely korának külföldi legjobb alkotásai mellett
is megállja a helyét. A mi századunk elejének ízlésében főképen Komor és Jakab (Népopera),
valamint Márkus és Spiegel (Király Szinház) terveztek színházakat. Azonban a magyarországi,
különösen a vidéki városok viszonyai nem bírják el a külföld gazdag iparvárosainak
lemásolt költséges Sz.-ait. A legújabb szerkezetek és találmányok a színházépítést
is felszabadították az eddigi megkötöttségéből. Másfelől építészeink ízlésében is
jelentkeznek a modern magyaros törekvések. Ebben az irányban jelentős sikere volt
a veszprémi és soproni vasbetonszerkezetű magyaros ízlésű színházaknak, míg a nagykanizsai
a kisebb magyar vidéki városok hangulatos és igen takarékos szinház-tipusának tekinthető.
Az utóbbi három színház Medgyaszay István műve. szin_IV.0354.pdf IV