Címszó: Színházi akusztika - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0359.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0359.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31428.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Színházi akusztika

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531427.htm

 

Szócikk: Színházi akusztika A jelen század elején az építészek az „alkalmazott akusztikádban alig jutottak túl a tudományos kísérletek elvont adatain. Általános volt Gamier-nek, (személy) a párizsi Grand Opera (intézmény) (információ)  tervezőjének az az elve, hogy a jó arányú nézőtér valószínűleg jó akusztikájú is lesz. Csak a legutóbbi években történt meg a nagy fordulat. Többek között a német (nemzetiség) (információ)  Michel (személy) a nézőtér kis modelljét vízbe állítva megfigyelte a hullámgyürüzést és visszaverődést. Ma már az alkalmazott Sz. szabályai révén annak hatásait jó megközelítéssel előre állapíthatjuk meg bármely színház vagy terem tervéből. A vizsgálat három irányú: először a hullámtalálkozásokat kell felkutatnunk, illetve megszerkesztenünk. Kisebb méreteknél a kiejtett szótag hanghulláma visszatérhet, ami igen zavaró. Ha tehát ilyen jelenségek előre megállapíthatók, megváltoztatjuk a nézőtér alakját. A második hangjelenség a visszaverődés és utórezgés, melyet az amerikai (ország) W. Sabine (személy) képletéből már szabatosan kiszámíthatunk. Ebben a képletben a nézőtér térfogata és a falak anyaga (hangnyelő képessége) a főtényezők. Ha az utórezgés a megengedettnél tovább tart vagy erősebb, a közvetlen hang megértését lerontja. A harmadik hangjelenség a rezonáncia, amely főképen a nézőteret és a színpadot határoló anyagoktól függ. Erre nézve Medgyaszay István (személy) (információ)  végzett kísérleteket az Opera (intézmény) (információ)  átalakítása alkalmával. (M. Mérnök (intézmény) és Ép. E. Közl. (intézmény) 1912.) (időpont) Kísérletei szerint a rezonálás a zenekart, a színpadot és a nézőteret határoló anyagoknak nemcsak a struktúrájától függ, hanem azok vastagságától és megerősítésétől is, a hurokhoz hasonlóan. Eszerint tehát a szerkezetek helyes méretezésével módunkban van a rezonálás hangterjedelmét szabályozni. Az élesebb, kedvezőtlen hatású rezgések rezonálásnak kirekesztésével tehát az eredeti hangot teltebbé és melegebbé tehetjük. Újabban a rossz akusztikájú nézőtéren és teremben mikrofon és hangszóró révén biztosítják a hanghullámok terjedését egy vagy több helyre. szin_IV.0359.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Színházi akusztika címszóvég 31428 Szócikk: Színházi akusztika A jelen század elején az építészek az „alkalmazott akusztikádban alig jutottak túl a tudományos kísérletek elvont adatain. Általános volt Gamier-nek, yszemelynevy gamier yszemelynevy Gamier yszemelynevy gamier yszemelynevy yszemelynevy Gamier yszemelynevy ykodvegy a párizsi Grand Opera yintezmenyy párizsi grand opera yintezmenyy párizsi yintezmenyy párizsi yintezmenyy grand yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy párizsi yintezmenyy ykodvegy tervezőjének az az elve, hogy a jó arányú nézőtér valószínűleg jó akusztikájú is lesz. Csak a legutóbbi években történt meg a nagy fordulat. Többek között a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy Michel yszemelynevy michel yszemelynevy Michel yszemelynevy michel yszemelynevy yszemelynevy Michel yszemelynevy ykodvegy a nézőtér kis modelljét vízbe állítva megfigyelte a hullámgyürüzést és visszaverődést. Ma már az alkalmazott Sz. szabályai révén annak hatásait jó megközelítéssel előre állapíthatjuk meg bármely színház vagy terem tervéből. A vizsgálat három irányú: először a hullámtalálkozásokat kell felkutatnunk, illetve megszerkesztenünk. Kisebb méreteknél a kiejtett szótag hanghulláma visszatérhet, ami igen zavaró. Ha tehát ilyen jelenségek előre megállapíthatók, megváltoztatjuk a nézőtér alakját. A második hangjelenség a visszaverődés és utórezgés, melyet az amerikai ytelepulesy amerika ytelepulesy amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy W. Sabine yszemelynevy w. sabine yszemelynevy W. Sabine yszemelynevy w. yszemelynevy sabine yszemelynevy yszemelynevy W. yszemelynevy Sabine yszemelynevy ykodvegy képletéből már szabatosan kiszámíthatunk. Ebben a képletben a nézőtér térfogata és a falak anyaga (hangnyelő képessége) a főtényezők. Ha az utórezgés a megengedettnél tovább tart vagy erősebb, a közvetlen hang megértését lerontja. A harmadik hangjelenség a rezonáncia, amely főképen a nézőteret és a színpadot határoló anyagoktól függ. Erre nézve Medgyaszay István yszemelynevy medgyaszay istván yszemelynevy Medgyaszay István yszemelynevy medgyaszay yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Medgyaszay yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy végzett kísérleteket az Opera yintezmenyy opera yintezmenyy Opera yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Opera yintezmenyy ykodvegy átalakítása alkalmával. (M. Mérnök yintezmenyy m. mérnök yintezmenyy M. Mérnö yintezmenyy m. yintezmenyy mérnök yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Mérnö yintezmenyy ykodvegy és Ép. E. Közl. yintezmenyy ép. e. közl. yintezmenyy Ép. E. K yintezmenyy ép. yintezmenyy e. yintezmenyy közl. yintezmenyy yintezmenyy Ép. yintezmenyy E. yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy 1912.) Kísérletei xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 szerint a rezonálás a zenekart, a színpadot és a nézőteret határoló anyagoknak nemcsak a struktúrájától függ, hanem azok vastagságától és megerősítésétől is, a hurokhoz hasonlóan. Eszerint tehát a szerkezetek helyes méretezésével módunkban van a rezonálás hangterjedelmét szabályozni. Az élesebb, kedvezőtlen hatású rezgések rezonálásnak kirekesztésével tehát az eredeti hangot teltebbé és melegebbé tehetjük. Újabban a rossz akusztikájú nézőtéren és teremben mikrofon és hangszóró révén biztosítják a hanghullámok terjedését egy vagy több helyre. szin_IV.0359.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Színházi akusztika - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0359.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0359.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31428.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Színházi akusztika

Szócikk: Színházi akusztika A jelen század elején az építészek az „alkalmazott akusztikádban alig jutottak túl a tudományos kísérletek elvont adatain. Általános volt Gamier-nek, a párizsi Grand Opera tervezőjének az az elve, hogy a jó arányú nézőtér valószínűleg jó akusztikájú is lesz. Csak a legutóbbi években történt meg a nagy fordulat. Többek között a német Michel a nézőtér kis modelljét vízbe állítva megfigyelte a hullámgyürüzést és visszaverődést. Ma már az alkalmazott Sz. szabályai révén annak hatásait jó megközelítéssel előre állapíthatjuk meg bármely színház vagy terem tervéből. A vizsgálat három irányú: először a hullámtalálkozásokat kell felkutatnunk, illetve megszerkesztenünk. Kisebb méreteknél a kiejtett szótag hanghulláma visszatérhet, ami igen zavaró. Ha tehát ilyen jelenségek előre megállapíthatók, megváltoztatjuk a nézőtér alakját. A második hangjelenség a visszaverődés és utórezgés, melyet az amerikai W. Sabine képletéből már szabatosan kiszámíthatunk. Ebben a képletben a nézőtér térfogata és a falak anyaga (hangnyelő képessége) a főtényezők. Ha az utórezgés a megengedettnél tovább tart vagy erősebb, a közvetlen hang megértését lerontja. A harmadik hangjelenség a rezonáncia, amely főképen a nézőteret és a színpadot határoló anyagoktól függ. Erre nézve Medgyaszay István végzett kísérleteket az Opera átalakítása alkalmával. (M. Mérnök és Ép. E. Közl. 1912.) Kísérletei szerint a rezonálás a zenekart, a színpadot és a nézőteret határoló anyagoknak nemcsak a struktúrájától függ, hanem azok vastagságától és megerősítésétől is, a hurokhoz hasonlóan. Eszerint tehát a szerkezetek helyes méretezésével módunkban van a rezonálás hangterjedelmét szabályozni. Az élesebb, kedvezőtlen hatású rezgések rezonálásnak kirekesztésével tehát az eredeti hangot teltebbé és melegebbé tehetjük. Újabban a rossz akusztikájú nézőtéren és teremben mikrofon és hangszóró révén biztosítják a hanghullámok terjedését egy vagy több helyre. szin_IV.0359.pdf IV