Címszó: Színházi könyvtáros - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0361.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0361.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31442.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Színházi könyvtáros

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531427.htm

 

Szócikk: Színházi könyvtáros Rendszerint egy segédszínészt bíznak meg a színházi könyvtár kezelésével. Minél nagyobb a társulat, annál nagyobb a könyvtár is. Erről pontos jegyzéket szoktak vezetni, amelyből könnyen meg lehet állapítani a könyvtár állományát. (Sugókönyveket, partitúrákat, hangjegyeket, szerepeket, rendezőpéldányokat stb.) Színházi közönség, a színházlátogatók, a színházi előadás meghallgatására megjelentek összessége... Természetrajza megállapíthatatlan, országszerte társadalmi osztályok, vidékek szerint, sőt időnkint is változó. Zsarnoka a színháznak és színésznek, mely kegyetlen és kíméletlen, de a végletekig elnéző is tud lenni. Kiszámíthatatlan a beszámíthatatlanságig. Szeszélyes, szeret mulatni, nevetni, nem szereti, ha észreveszi, hogy nevelni akarják, de rabja a divatnak és divatos stílusoknak is. Kedvelt stílusának kialakításában a többi művészettől elkülönített utakon halad. Érzékeny, ízlése hullámzó. Szeret — részint kényelemszeretetből, részint, mert ez elegáns és megjelenését észre tudja vétetni a többi megjelentekkel, bármennyire zavarja is ezeket — későn járni. A fővárosban (Budapest) rendőri intézkedésre volt szükség, hogy jobb szokásokra tanítsák. Olykor a legkisebb humort is zajos nevetéssel kiséri: a nevető közönség, minden sikerült játékot tapssal jutalmaz: a jó közönség; máskor pedig szegény színész beleizzadhat, nem sikerül a közönséget felmelegíteni, vagy csak a legkisebb mosolyt is ajkára csalni. Ez a hűvös közönség, az u. n. skótok (nemzetiség) (L. o.). Nagyon kellemetlen a köhögős közönség, amely különösen a nedves őszi, vagy hűvös tavaszi napokon az élvezhetetlenségig zavarja az előadást és a színielőadás összes finomságai az arc elé tartott zsebkendőkbe vesznek. Mindenesetre a legnehezebb megvívható vára színháznak, színésznek egyaránt, mellyel a színház, a kegyeiért versengve, állandóan hadilábon áll. Rettegett ezerszemű Cézár (személy) (L. o.), amely csak behódolást ismer és ha a színpad valamely kiválósága mégis térdre kényszeríti, mégis óvja a látszatot, mintha ő lenne a kegyes jóakaró és a színpadi csillag a kegyelt. Mindent elnéz annak, akit a kegyeibe fogadott, de jaj annak, aki a kegyeiből kiesik. Általában nevezik publikumnak is (L. o.). Régebben: „néző-nek (L. o.) hívták. Igen nagy a különbség a fővárosi (Budapest) és vidéki közönség között. A fővárosi (Budapest) közönség erősen impresszionista, nagyon fontos előtte az első megjelenés, a rokonszenves külső, még a cselszövő szerepében is csak szimpatikus ábrázolást szeret látni. Ezzel szemben a vidéki közönség, amely sokkal sűrűbb időközökben ismétlődve látja ugyanazt a színészt, könnyeben eltekint ezektől a külsőségektől és hamarább meglátja a külsőségek mögött rejlő igazi művészi értéket, vagy értéktelenséget, de jobban is tud rajongani kedvenceiért. Sajnos, a színházi közönség az utóbbi időben kezd hűtelen lenni régi kegyeltjeihez és a hangos filmben, rádióban új bálványokat keres. Napjainkban folyik a színházak nagy harca a régi közönség visszahódításáért. (Dr. Farkas Ferenc.) (személy) szin_IV.0361.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Színházi könyvtáros címszóvég 31442 Szócikk: Színházi könyvtáros Rendszerint egy segédszínészt bíznak meg a színházi könyvtár kezelésével. Minél nagyobb a társulat, annál nagyobb a könyvtár is. Erről pontos jegyzéket szoktak vezetni, amelyből könnyen meg lehet állapítani a könyvtár állományát. (Sugókönyveket, partitúrákat, hangjegyeket, szerepeket, rendezőpéldányokat stb.) Színházi közönség, a színházlátogatók, a színházi előadás meghallgatására megjelentek összessége... Természetrajza megállapíthatatlan, országszerte társadalmi osztályok, vidékek szerint, sőt időnkint is változó. Zsarnoka a színháznak és színésznek, mely kegyetlen és kíméletlen, de a végletekig elnéző is tud lenni. Kiszámíthatatlan a beszámíthatatlanságig. Szeszélyes, szeret mulatni, nevetni, nem szereti, ha észreveszi, hogy nevelni akarják, de rabja a divatnak és divatos stílusoknak is. Kedvelt stílusának kialakításában a többi művészettől elkülönített utakon halad. Érzékeny, ízlése hullámzó. Szeret — részint kényelemszeretetből, részint, mert ez elegáns és megjelenését észre tudja vétetni a többi megjelentekkel, bármennyire zavarja is ezeket — későn járni. A fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy rendőri intézkedésre volt szükség, hogy jobb szokásokra tanítsák. Olykor a legkisebb humort is zajos nevetéssel kiséri: a nevető közönség, minden sikerült játékot tapssal jutalmaz: a jó közönség; máskor pedig szegény színész beleizzadhat, nem sikerül a közönséget felmelegíteni, vagy csak a legkisebb mosolyt is ajkára csalni. Ez a hűvös közönség, az u. n. skótok ynemzetisegy skót ynemzetisegy skót ynemzetisegy skót ynemzetisegy ynemzetisegy skót ynemzetisegy ykodvegy (L. o.). Nagyon kellemetlen a köhögős közönség, amely különösen a nedves őszi, vagy hűvös tavaszi napokon az élvezhetetlenségig zavarja az előadást és a színielőadás összes finomságai az arc elé tartott zsebkendőkbe vesznek. Mindenesetre a legnehezebb megvívható vára színháznak, színésznek egyaránt, mellyel a színház, a kegyeiért versengve, állandóan hadilábon áll. Rettegett ezerszemű Cézár yszemelynevy cézár yszemelynevy Cézár yszemelynevy cézár yszemelynevy yszemelynevy Cézár yszemelynevy ykodvegy (L. o.), amely csak behódolást ismer és ha a színpad valamely kiválósága mégis térdre kényszeríti, mégis óvja a látszatot, mintha ő lenne a kegyes jóakaró és a színpadi csillag a kegyelt. Mindent elnéz annak, akit a kegyeibe fogadott, de jaj annak, aki a kegyeiből kiesik. Általában nevezik publikumnak is (L. o.). Régebben: „néző-nek (L. o.) hívták. Igen nagy a különbség a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és vidéki közönség között. A fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönség erősen impresszionista, nagyon fontos előtte az első megjelenés, a rokonszenves külső, még a cselszövő szerepében is csak szimpatikus ábrázolást szeret látni. Ezzel szemben a vidéki közönség, amely sokkal sűrűbb időközökben ismétlődve látja ugyanazt a színészt, könnyeben eltekint ezektől a külsőségektől és hamarább meglátja a külsőségek mögött rejlő igazi művészi értéket, vagy értéktelenséget, de jobban is tud rajongani kedvenceiért. Sajnos, a színházi közönség az utóbbi időben kezd hűtelen lenni régi kegyeltjeihez és a hangos filmben, rádióban új bálványokat keres. Napjainkban folyik a színházak nagy harca a régi közönség visszahódításáért. (Dr. Farkas Ferenc.) yszemelynevy dr. farkas ferenc yszemelynevy Dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelyn yszocikkszerzoy dr. farkas ferenc szin_IV.0361.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Színházi könyvtáros - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0361.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0361.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31442.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Színházi könyvtáros

Szócikk: Színházi könyvtáros Rendszerint egy segédszínészt bíznak meg a színházi könyvtár kezelésével. Minél nagyobb a társulat, annál nagyobb a könyvtár is. Erről pontos jegyzéket szoktak vezetni, amelyből könnyen meg lehet állapítani a könyvtár állományát. (Sugókönyveket, partitúrákat, hangjegyeket, szerepeket, rendezőpéldányokat stb.) Színházi közönség, a színházlátogatók, a színházi előadás meghallgatására megjelentek összessége... Természetrajza megállapíthatatlan, országszerte társadalmi osztályok, vidékek szerint, sőt időnkint is változó. Zsarnoka a színháznak és színésznek, mely kegyetlen és kíméletlen, de a végletekig elnéző is tud lenni. Kiszámíthatatlan a beszámíthatatlanságig. Szeszélyes, szeret mulatni, nevetni, nem szereti, ha észreveszi, hogy nevelni akarják, de rabja a divatnak és divatos stílusoknak is. Kedvelt stílusának kialakításában a többi művészettől elkülönített utakon halad. Érzékeny, ízlése hullámzó. Szeret — részint kényelemszeretetből, részint, mert ez elegáns és megjelenését észre tudja vétetni a többi megjelentekkel, bármennyire zavarja is ezeket — későn járni. A fővárosban rendőri intézkedésre volt szükség, hogy jobb szokásokra tanítsák. Olykor a legkisebb humort is zajos nevetéssel kiséri: a nevető közönség, minden sikerült játékot tapssal jutalmaz: a jó közönség; máskor pedig szegény színész beleizzadhat, nem sikerül a közönséget felmelegíteni, vagy csak a legkisebb mosolyt is ajkára csalni. Ez a hűvös közönség, az u. n. skótok (L. o.). Nagyon kellemetlen a köhögős közönség, amely különösen a nedves őszi, vagy hűvös tavaszi napokon az élvezhetetlenségig zavarja az előadást és a színielőadás összes finomságai az arc elé tartott zsebkendőkbe vesznek. Mindenesetre a legnehezebb megvívható vára színháznak, színésznek egyaránt, mellyel a színház, a kegyeiért versengve, állandóan hadilábon áll. Rettegett ezerszemű Cézár (L. o.), amely csak behódolást ismer és ha a színpad valamely kiválósága mégis térdre kényszeríti, mégis óvja a látszatot, mintha ő lenne a kegyes jóakaró és a színpadi csillag a kegyelt. Mindent elnéz annak, akit a kegyeibe fogadott, de jaj annak, aki a kegyeiből kiesik. Általában nevezik publikumnak is (L. o.). Régebben: „néző-nek (L. o.) hívták. Igen nagy a különbség a fővárosi és vidéki közönség között. A fővárosi közönség erősen impresszionista, nagyon fontos előtte az első megjelenés, a rokonszenves külső, még a cselszövő szerepében is csak szimpatikus ábrázolást szeret látni. Ezzel szemben a vidéki közönség, amely sokkal sűrűbb időközökben ismétlődve látja ugyanazt a színészt, könnyeben eltekint ezektől a külsőségektől és hamarább meglátja a külsőségek mögött rejlő igazi művészi értéket, vagy értéktelenséget, de jobban is tud rajongani kedvenceiért. Sajnos, a színházi közönség az utóbbi időben kezd hűtelen lenni régi kegyeltjeihez és a hangos filmben, rádióban új bálványokat keres. Napjainkban folyik a színházak nagy harca a régi közönség visszahódításáért. (Dr. Farkas Ferenc.) szin_IV.0361.pdf IV