Címszó: Színházi törvényszék - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0368.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0368.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31454.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Színházi
törvényszék
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531427.htm
Szócikk: Színházi törvényszék Az az intézmény, mely
a fegyelmi vétségeket megbünteti. Minden színházi évad kezdetén a társulat szavazás
útján választja bíráit, az elnököt pedig időről-időre az igazgató jelöli ki. Rendszerint
a hó közepén ül össze a színházi törvényszék, mely az elnökkel együtt három tagból
áll. Ezek közül egy vezeti a jegyzőkönyvet is. (ítéletük ellen az öttagú bírósághoz
fellebbezhet a vádlott. Vidéken az ötös bíróság döntése ellen még a központi tanácsnál
kereshet jogorvoslást a szinész.) A vádat a rendezőr illetve ügyelő képviseli, de
sokszor előfordul, hogy az igazgató is vádat emel valamelyik tagja ellen. Az összes
felek meghallgatása után a bíróság zárt értekezleten dönt; ítéletét az arra szolgáló
törvényszéki jegyzőkönyvbe írja, melybe az érdekeltek bármikor bepillantást nyerhetnek.
A fővárosban (Budapest)
a „Budapesti Színészek Szövetsége (intézmény)
(információ)
karöltve a „Színigazgatók Szövetségé-vel
(intézmény)
állapította meg azokat a paragrafusokat, melyek szerint a bíróság kimondja a büntetést.
Vidéken az Országos Színészegyesület (intézmény)
(információ)
törvényei irányadók. A büntetés legsúlyosabb
esetben a színháztól való elbocsátásra szólhat, egyébként pedig a fizetés bizonyos
százalékának színházi törvény által előírt levonását, elvesztését jelenti. Az Országos
Színészegyesület (intézmény)
(információ)
tagjai peres üggyel világi bírósághoz csak
akkor fordulhatnak, ha ezt az egyesület tanácsa megengedi. Gyakrabban előforduló
vétségek: a próbáról való lekésés, hanyag működés, szerep nemtudás; ritka eset,
de legsúlyosabb büntetést von maga után, ha valaki az előadásiéi lekésik vagy lemarad.
A büntetéspénzeket a színész- nyugdíjalap javára fordítják. Az első színházi törvényeket
1792-ben (időpont)
állapították meg a pest-budai magyar játszótársaság (intézmény)
számára, melyek 24 paragrafusból állottak. Az Orsz. Színészegyesület (intézmény)
törvényei megjelentek 1884 (időpont) márc.
közepén. Áll 34 sűrűn írott oldalból és 150-nél több paragrafust tartalmaz. (V.
ö. Játék -Szín Regulái. Játszó személyek kötelességei. Játszó személyek törvényes
cikkelye.) szin_IV.0368.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Színházi törvényszék címszóvég 31454 Szócikk:
Színházi törvényszék Az az intézmény, mely a fegyelmi vétségeket megbünteti. Minden
színházi évad kezdetén a társulat szavazás útján választja bíráit, az elnököt pedig
időről-időre az igazgató jelöli ki. Rendszerint a hó közepén ül össze a színházi
törvényszék, mely az elnökkel együtt három tagból áll. Ezek közül egy vezeti a jegyzőkönyvet
is. (ítéletük ellen az öttagú bírósághoz fellebbezhet a vádlott. Vidéken az ötös
bíróság döntése ellen még a központi tanácsnál kereshet jogorvoslást a szinész.)
A vádat a rendezőr illetve ügyelő képviseli, de sokszor előfordul, hogy az igazgató
is vádat emel valamelyik tagja ellen. Az összes felek meghallgatása után a bíróság
zárt értekezleten dönt; ítéletét az arra szolgáló törvényszéki jegyzőkönyvbe írja,
melybe az érdekeltek bármikor bepillantást nyerhetnek. A fővárosban főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a „Budapesti Színészek Szövetsége
yintezmenyy budapesti színészek szövetsége yintezmenyy Budapest yintezmenyy
budapesti yintezmenyy színészek yintezmenyy szövetsége yintezmenyy yintezmenyy
Budapest yintezmenyy ykodvegy karöltve a „Színigazgatók Szövetségé-vel yintezmenyy
színigazgatók szövetsége yintezmenyy Színigaz yintezmenyy színigazgatók
yintezmenyy szövetsége yintezmenyy yintezmenyy Színigaz yintezmenyy ykodvegy állapította
meg azokat a paragrafusokat, melyek szerint a bíróság kimondja a büntetést. Vidéken
az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy
Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy
yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy törvényei irányadók. A büntetés legsúlyosabb
esetben a színháztól való elbocsátásra szólhat, egyébként pedig a fizetés bizonyos
százalékának színházi törvény által előírt levonását, elvesztését jelenti. Az Országos
Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos
yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy
Országos yintezmenyy ykodvegy tagjai peres üggyel világi bírósághoz csak akkor fordulhatnak,
ha ezt az egyesület tanácsa megengedi. Gyakrabban előforduló vétségek: a próbáról
való lekésés, hanyag működés, szerep nemtudás; ritka eset, de legsúlyosabb büntetést
von maga után, ha valaki az előadásiéi lekésik vagy lemarad. A büntetéspénzeket
a színész- nyugdíjalap javára fordítják. Az első színházi törvényeket 1792-ben állapították
xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 meg a pest-budai magyar játszótársaság yintezmenyy
pest-budai magyar játszótársaság yintezmenyy pest-bud yintezmenyy pest-budai
yintezmenyy magyar yintezmenyy játszótársaság yintezmenyy yintezmenyy pest-bud
yintezmenyy ykodvegy számára, melyek 24 paragrafusból állottak. Az Orsz. Színészegyesület
yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz.
yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz
yintezmenyy ykodvegy törvényei megjelentek 1884 xevtizedx 1885 márc. xtalanevtizedx
1895 xtalanevtizedx 1905 közepén. Áll 34 sűrűn írott oldalból és 150-nél több paragrafust
tartalmaz. (V. ö. Játék -Szín Regulái. Játszó személyek kötelességei. Játszó személyek
törvényes cikkelye.) szin_IV.0368.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Színházi törvényszék - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0368.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0368.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31454.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Színházi
törvényszék
Szócikk: Színházi törvényszék Az az intézmény, mely
a fegyelmi vétségeket megbünteti. Minden színházi évad kezdetén a társulat szavazás
útján választja bíráit, az elnököt pedig időről-időre az igazgató jelöli ki. Rendszerint
a hó közepén ül össze a színházi törvényszék, mely az elnökkel együtt három tagból
áll. Ezek közül egy vezeti a jegyzőkönyvet is. (ítéletük ellen az öttagú bírósághoz
fellebbezhet a vádlott. Vidéken az ötös bíróság döntése ellen még a központi tanácsnál
kereshet jogorvoslást a szinész.) A vádat a rendezőr illetve ügyelő képviseli, de
sokszor előfordul, hogy az igazgató is vádat emel valamelyik tagja ellen. Az összes
felek meghallgatása után a bíróság zárt értekezleten dönt; ítéletét az arra szolgáló
törvényszéki jegyzőkönyvbe írja, melybe az érdekeltek bármikor bepillantást nyerhetnek.
A fővárosban a „Budapesti Színészek Szövetsége karöltve a „Színigazgatók Szövetségé-vel
állapította meg azokat a paragrafusokat, melyek szerint a bíróság kimondja a büntetést.
Vidéken az Országos Színészegyesület törvényei irányadók. A büntetés legsúlyosabb
esetben a színháztól való elbocsátásra szólhat, egyébként pedig a fizetés bizonyos
százalékának színházi törvény által előírt levonását, elvesztését jelenti. Az Országos
Színészegyesület tagjai peres üggyel világi bírósághoz csak akkor fordulhatnak,
ha ezt az egyesület tanácsa megengedi. Gyakrabban előforduló vétségek: a próbáról
való lekésés, hanyag működés, szerep nemtudás; ritka eset, de legsúlyosabb büntetést
von maga után, ha valaki az előadásiéi lekésik vagy lemarad. A büntetéspénzeket
a színész- nyugdíjalap javára fordítják. Az első színházi törvényeket 1792-ben állapították
meg a pest-budai magyar játszótársaság számára, melyek 24 paragrafusból állottak.
Az Orsz. Színészegyesület törvényei megjelentek 1884 márc. közepén. Áll 34 sűrűn
írott oldalból és 150-nél több paragrafust tartalmaz. (V. ö. Játék -Szín Regulái.
Játszó személyek kötelességei. Játszó személyek törvényes cikkelye.) szin_IV.0368.pdf
IV
