Címszó: Színházi törvényszék - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0368.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0368.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31454.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Színházi törvényszék

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531427.htm

 

Szócikk: Színházi törvényszék Az az intézmény, mely a fegyelmi vétségeket megbünteti. Minden színházi évad kezdetén a társulat szavazás útján választja bíráit, az elnököt pedig időről-időre az igazgató jelöli ki. Rendszerint a hó közepén ül össze a színházi törvényszék, mely az elnökkel együtt három tagból áll. Ezek közül egy vezeti a jegyzőkönyvet is. (ítéletük ellen az öttagú bírósághoz fellebbezhet a vádlott. Vidéken az ötös bíróság döntése ellen még a központi tanácsnál kereshet jogorvoslást a szinész.) A vádat a rendezőr illetve ügyelő képviseli, de sokszor előfordul, hogy az igazgató is vádat emel valamelyik tagja ellen. Az összes felek meghallgatása után a bíróság zárt értekezleten dönt; ítéletét az arra szolgáló törvényszéki jegyzőkönyvbe írja, melybe az érdekeltek bármikor bepillantást nyerhetnek. A fővárosban (Budapest) a „Budapesti Színészek Szövetsége (intézmény) (információ)  karöltve a „Színigazgatók Szövetségé-vel (intézmény) állapította meg azokat a paragrafusokat, melyek szerint a bíróság kimondja a büntetést. Vidéken az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  törvényei irányadók. A büntetés legsúlyosabb esetben a színháztól való elbocsátásra szólhat, egyébként pedig a fizetés bizonyos százalékának színházi törvény által előírt levonását, elvesztését jelenti. Az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  tagjai peres üggyel világi bírósághoz csak akkor fordulhatnak, ha ezt az egyesület tanácsa megengedi. Gyakrabban előforduló vétségek: a próbáról való lekésés, hanyag működés, szerep nemtudás; ritka eset, de legsúlyosabb büntetést von maga után, ha valaki az előadásiéi lekésik vagy lemarad. A büntetéspénzeket a színész- nyugdíjalap javára fordítják. Az első színházi törvényeket 1792-ben (időpont) állapították meg a pest-budai magyar játszótársaság (intézmény) számára, melyek 24 paragrafusból állottak. Az Orsz. Színészegyesület (intézmény) törvényei megjelentek 1884 (időpont) márc. közepén. Áll 34 sűrűn írott oldalból és 150-nél több paragrafust tartalmaz. (V. ö. Játék -Szín Regulái. Játszó személyek kötelességei. Játszó személyek törvényes cikkelye.) szin_IV.0368.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Színházi törvényszék címszóvég 31454 Szócikk: Színházi törvényszék Az az intézmény, mely a fegyelmi vétségeket megbünteti. Minden színházi évad kezdetén a társulat szavazás útján választja bíráit, az elnököt pedig időről-időre az igazgató jelöli ki. Rendszerint a hó közepén ül össze a színházi törvényszék, mely az elnökkel együtt három tagból áll. Ezek közül egy vezeti a jegyzőkönyvet is. (ítéletük ellen az öttagú bírósághoz fellebbezhet a vádlott. Vidéken az ötös bíróság döntése ellen még a központi tanácsnál kereshet jogorvoslást a szinész.) A vádat a rendezőr illetve ügyelő képviseli, de sokszor előfordul, hogy az igazgató is vádat emel valamelyik tagja ellen. Az összes felek meghallgatása után a bíróság zárt értekezleten dönt; ítéletét az arra szolgáló törvényszéki jegyzőkönyvbe írja, melybe az érdekeltek bármikor bepillantást nyerhetnek. A fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a „Budapesti Színészek Szövetsége yintezmenyy budapesti színészek szövetsége yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy színészek yintezmenyy szövetsége yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy karöltve a „Színigazgatók Szövetségé-vel yintezmenyy színigazgatók szövetsége yintezmenyy Színigaz yintezmenyy színigazgatók yintezmenyy szövetsége yintezmenyy yintezmenyy Színigaz yintezmenyy ykodvegy állapította meg azokat a paragrafusokat, melyek szerint a bíróság kimondja a büntetést. Vidéken az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy törvényei irányadók. A büntetés legsúlyosabb esetben a színháztól való elbocsátásra szólhat, egyébként pedig a fizetés bizonyos százalékának színházi törvény által előírt levonását, elvesztését jelenti. Az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy tagjai peres üggyel világi bírósághoz csak akkor fordulhatnak, ha ezt az egyesület tanácsa megengedi. Gyakrabban előforduló vétségek: a próbáról való lekésés, hanyag működés, szerep nemtudás; ritka eset, de legsúlyosabb büntetést von maga után, ha valaki az előadásiéi lekésik vagy lemarad. A büntetéspénzeket a színész- nyugdíjalap javára fordítják. Az első színházi törvényeket 1792-ben állapították xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 meg a pest-budai magyar játszótársaság yintezmenyy pest-budai magyar játszótársaság yintezmenyy pest-bud yintezmenyy pest-budai yintezmenyy magyar yintezmenyy játszótársaság yintezmenyy yintezmenyy pest-bud yintezmenyy ykodvegy számára, melyek 24 paragrafusból állottak. Az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy törvényei megjelentek 1884 xevtizedx 1885 márc. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 közepén. Áll 34 sűrűn írott oldalból és 150-nél több paragrafust tartalmaz. (V. ö. Játék -Szín Regulái. Játszó személyek kötelességei. Játszó személyek törvényes cikkelye.) szin_IV.0368.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Színházi törvényszék - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0368.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0368.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31454.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Színházi törvényszék

Szócikk: Színházi törvényszék Az az intézmény, mely a fegyelmi vétségeket megbünteti. Minden színházi évad kezdetén a társulat szavazás útján választja bíráit, az elnököt pedig időről-időre az igazgató jelöli ki. Rendszerint a hó közepén ül össze a színházi törvényszék, mely az elnökkel együtt három tagból áll. Ezek közül egy vezeti a jegyzőkönyvet is. (ítéletük ellen az öttagú bírósághoz fellebbezhet a vádlott. Vidéken az ötös bíróság döntése ellen még a központi tanácsnál kereshet jogorvoslást a szinész.) A vádat a rendezőr illetve ügyelő képviseli, de sokszor előfordul, hogy az igazgató is vádat emel valamelyik tagja ellen. Az összes felek meghallgatása után a bíróság zárt értekezleten dönt; ítéletét az arra szolgáló törvényszéki jegyzőkönyvbe írja, melybe az érdekeltek bármikor bepillantást nyerhetnek. A fővárosban a „Budapesti Színészek Szövetsége karöltve a „Színigazgatók Szövetségé-vel állapította meg azokat a paragrafusokat, melyek szerint a bíróság kimondja a büntetést. Vidéken az Országos Színészegyesület törvényei irányadók. A büntetés legsúlyosabb esetben a színháztól való elbocsátásra szólhat, egyébként pedig a fizetés bizonyos százalékának színházi törvény által előírt levonását, elvesztését jelenti. Az Országos Színészegyesület tagjai peres üggyel világi bírósághoz csak akkor fordulhatnak, ha ezt az egyesület tanácsa megengedi. Gyakrabban előforduló vétségek: a próbáról való lekésés, hanyag működés, szerep nemtudás; ritka eset, de legsúlyosabb büntetést von maga után, ha valaki az előadásiéi lekésik vagy lemarad. A büntetéspénzeket a színész- nyugdíjalap javára fordítják. Az első színházi törvényeket 1792-ben állapították meg a pest-budai magyar játszótársaság számára, melyek 24 paragrafusból állottak. Az Orsz. Színészegyesület törvényei megjelentek 1884 márc. közepén. Áll 34 sűrűn írott oldalból és 150-nél több paragrafust tartalmaz. (V. ö. Játék -Szín Regulái. Játszó személyek kötelességei. Játszó személyek törvényes cikkelye.) szin_IV.0368.pdf IV