Címszó: Színházi vigalmi adó - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0369.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0369.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31459.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Színházi vigalmi adó

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531427.htm

 

Szócikk: Színházi vigalmi adó A háború utolsó éveiben keletkezett hazánkban mint közvetlen pénzforrása a fővárosnak, (Budapest) az akkori rendkívüli kiadásokra. Első ízben 15% volt a vigalmi adó, majd 1924-ben (időpont) 10%, 1928-ban (időpont) 7.5%, végül 1929—30-ig (időpont) 1.5%. A különböző mulatóhelyeknél, ahol asztalok is voltak a nézőtéren, először 30, majd az utóbbi években már csak 15% volt a vigalmi adó. Ugyancsak más elbírálás alá tartoztak az alkalmi hangversenyek (25—10%) és a táncelőadások, (25—15%) adói. A vigalmi adó feltalálásával együtt járt a forgalmi adó kivetése is, amelynél nem nézték azt, hogy művészi vagy csak üzleti produkcióról volt szó, hanem szigorúan kivetették minden esetben 2% adóját a bruttó bevételnek. A vigalmi adónál is a % minden esetben a bruttó bevételből számíttatott. (Tiszay Andor.) (személy) (információ)  szin_IV.0369.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Színházi vigalmi adó címszóvég 31459 Szócikk: Színházi vigalmi adó A háború utolsó éveiben keletkezett hazánkban mint közvetlen pénzforrása a fővárosnak, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy az akkori rendkívüli kiadásokra. Első ízben 15% volt a vigalmi adó, majd 1924-ben 10%, 1928-ban 7.5%, végül 1929—30-ig 1.5%. xtalanevtizedx 1935 A különböző mulatóhelyeknél, ahol asztalok is voltak a nézőtéren, először 30, majd az utóbbi években már csak 15% volt a vigalmi adó. Ugyancsak más elbírálás alá tartoztak az alkalmi hangversenyek (25—10%) és a táncelőadások, (25—15%) adói. A vigalmi adó feltalálásával együtt járt a forgalmi adó kivetése is, amelynél nem nézték azt, hogy művészi vagy csak üzleti produkcióról volt szó, hanem szigorúan kivetették minden esetben 2% adóját a bruttó bevételnek. A vigalmi adónál is a % minden esetben a bruttó bevételből számíttatott. (Tiszay Andor.) yszemelynevy tiszay andor yszemelynevy Tiszay Andor yszemelynevy tiszay yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Tiszay yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy tiszay andor szin_IV.0369.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Színházi vigalmi adó - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0369.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0369.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31459.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Színházi vigalmi adó

Szócikk: Színházi vigalmi adó A háború utolsó éveiben keletkezett hazánkban mint közvetlen pénzforrása a fővárosnak, az akkori rendkívüli kiadásokra. Első ízben 15% volt a vigalmi adó, majd 1924-ben 10%, 1928-ban 7.5%, végül 1929—30-ig 1.5%. A különböző mulatóhelyeknél, ahol asztalok is voltak a nézőtéren, először 30, majd az utóbbi években már csak 15% volt a vigalmi adó. Ugyancsak más elbírálás alá tartoztak az alkalmi hangversenyek (25—10%) és a táncelőadások, (25—15%) adói. A vigalmi adó feltalálásával együtt járt a forgalmi adó kivetése is, amelynél nem nézték azt, hogy művészi vagy csak üzleti produkcióról volt szó, hanem szigorúan kivetették minden esetben 2% adóját a bruttó bevételnek. A vigalmi adónál is a % minden esetben a bruttó bevételből számíttatott. (Tiszay Andor.) szin_IV.0369.pdf IV