Címszó: Színházi zsűri - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0369.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0369.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31461.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Színházi zsűri

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531427.htm

 

Szócikk: Színházi zsűri (jury) a régi színházi szerződések egyik legodiózusabb intézménye. Jogot adott a szerződtető igazgatónak, hogy a szerződéses idő első heteiben azon esetben, ha valamely tag a hozzáfűzött várakozásoknak meg nem felelt, e tagtól megszabadulhasson. A vitás ügyben az igazgató és kifogásolt tag 2—2 megbízottja egy elnök vezetése alatt, kinek pártatlannak kellett volna lennie, ítélkezett. Elgondolásában nem is tehető kifogás ellene, mert hiszen valóban méltánytalan, hogy egy tag, akinek képességei nem felelnek meg, minden felmondás lehetősége nélkül terhelje egy évig az igazgató kiadásait, főleg, amikor a helyét egy másik megfelelő taggal pótolni is kell. Sajnos, azonban az intézménnyel űzött visszaélések, melyeket a múltban sohasem lehetett megakadályozni és alkalmasint a jövőben sem lehetne, arra indította a színészek közgyűlését, hogy a zsűrit megszüntesse. A zsűri tagjai — nagyobbrészt az igazgatótól függő helyzetben lévén — majdnem mindig — sokszor jobb meggyőződésük ellenére — az igazgató javára döntöttek, akit a döntés provokálásánál nem mindig a művészi szempontok vezettek. Nagyon sokszor előfordult, hogy oly tagot, akit a zsűri meg nem felelőnek találván, szerződéséből elmozdított, az igazgató a zsűri döntése után kisebb fizetéssel újból szerződtetett, úgy, hogy nyilvánvaló volt, hogy az igazgató nem találta meg nem felelőnek a kifogásolt tagot, csak kényszerhelyzetével és szégyenkezésével visszaélve, fizetését akarta ily jogtalan úton lejebb szorítani. Szinte fel sem sorolható az a számos mód, mellyel az igazgatók a zsűri kikötésével visszaéltek. Körülbelül 25 év előtt törölték el a zsűrit. Mint javaslat most is mindig újra vissza-visszatér a színészek közgyűlésén, de ép a sok ismert gyászos eset és súlyos visszaélés miatt alig hihető, hogy ez a jövőben valaha még törvényerőre emelkedjék. — Újabban Budapesten (Budapest) szokás lett a zsűrit választott bírósággal helyettesíteni: az igazgató is, az illető színházi tag is választ egypár egyént, a kik összeülnek a vitás ügy elintézésére. szin_IV.0369.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Színházi zsűri címszóvég 31461 Szócikk: Színházi zsűri (jury) a régi színházi szerződések egyik legodiózusabb intézménye. Jogot adott a szerződtető igazgatónak, hogy a szerződéses idő első heteiben azon esetben, ha valamely tag a hozzáfűzött várakozásoknak meg nem felelt, e tagtól megszabadulhasson. A vitás ügyben az igazgató és kifogásolt tag 2—2 megbízottja egy elnök vezetése alatt, kinek pártatlannak kellett volna lennie, ítélkezett. Elgondolásában nem is tehető kifogás ellene, mert hiszen valóban méltánytalan, hogy egy tag, akinek képességei nem felelnek meg, minden felmondás lehetősége nélkül terhelje egy évig az igazgató kiadásait, főleg, amikor a helyét egy másik megfelelő taggal pótolni is kell. Sajnos, azonban az intézménnyel űzött visszaélések, melyeket a múltban sohasem lehetett megakadályozni és alkalmasint a jövőben sem lehetne, arra indította a színészek közgyűlését, hogy a zsűrit megszüntesse. A zsűri tagjai — nagyobbrészt az igazgatótól függő helyzetben lévén — majdnem mindig — sokszor jobb meggyőződésük ellenére — az igazgató javára döntöttek, akit a döntés provokálásánál nem mindig a művészi szempontok vezettek. Nagyon sokszor előfordult, hogy oly tagot, akit a zsűri meg nem felelőnek találván, szerződéséből elmozdított, az igazgató a zsűri döntése után kisebb fizetéssel újból szerződtetett, úgy, hogy nyilvánvaló volt, hogy az igazgató nem találta meg nem felelőnek a kifogásolt tagot, csak kényszerhelyzetével és szégyenkezésével visszaélve, fizetését akarta ily jogtalan úton lejebb szorítani. Szinte fel sem sorolható az a számos mód, mellyel az igazgatók a zsűri kikötésével visszaéltek. Körülbelül 25 év előtt törölték el a zsűrit. Mint javaslat most is mindig újra vissza-visszatér a színészek közgyűlésén, de ép a sok ismert gyászos eset és súlyos visszaélés miatt alig hihető, hogy ez a jövőben valaha még törvényerőre emelkedjék. — Újabban Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szokás lett a zsűrit választott bírósággal helyettesíteni: az igazgató is, az illető színházi tag is választ egypár egyént, a kik összeülnek a vitás ügy elintézésére. szin_IV.0369.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Színházi zsűri - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0369.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0369.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31461.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Színházi zsűri

Szócikk: Színházi zsűri (jury) a régi színházi szerződések egyik legodiózusabb intézménye. Jogot adott a szerződtető igazgatónak, hogy a szerződéses idő első heteiben azon esetben, ha valamely tag a hozzáfűzött várakozásoknak meg nem felelt, e tagtól megszabadulhasson. A vitás ügyben az igazgató és kifogásolt tag 2—2 megbízottja egy elnök vezetése alatt, kinek pártatlannak kellett volna lennie, ítélkezett. Elgondolásában nem is tehető kifogás ellene, mert hiszen valóban méltánytalan, hogy egy tag, akinek képességei nem felelnek meg, minden felmondás lehetősége nélkül terhelje egy évig az igazgató kiadásait, főleg, amikor a helyét egy másik megfelelő taggal pótolni is kell. Sajnos, azonban az intézménnyel űzött visszaélések, melyeket a múltban sohasem lehetett megakadályozni és alkalmasint a jövőben sem lehetne, arra indította a színészek közgyűlését, hogy a zsűrit megszüntesse. A zsűri tagjai — nagyobbrészt az igazgatótól függő helyzetben lévén — majdnem mindig — sokszor jobb meggyőződésük ellenére — az igazgató javára döntöttek, akit a döntés provokálásánál nem mindig a művészi szempontok vezettek. Nagyon sokszor előfordult, hogy oly tagot, akit a zsűri meg nem felelőnek találván, szerződéséből elmozdított, az igazgató a zsűri döntése után kisebb fizetéssel újból szerződtetett, úgy, hogy nyilvánvaló volt, hogy az igazgató nem találta meg nem felelőnek a kifogásolt tagot, csak kényszerhelyzetével és szégyenkezésével visszaélve, fizetését akarta ily jogtalan úton lejebb szorítani. Szinte fel sem sorolható az a számos mód, mellyel az igazgatók a zsűri kikötésével visszaéltek. Körülbelül 25 év előtt törölték el a zsűrit. Mint javaslat most is mindig újra vissza-visszatér a színészek közgyűlésén, de ép a sok ismert gyászos eset és súlyos visszaélés miatt alig hihető, hogy ez a jövőben valaha még törvényerőre emelkedjék. — Újabban Budapesten szokás lett a zsűrit választott bírósággal helyettesíteni: az igazgató is, az illető színházi tag is választ egypár egyént, a kik összeülnek a vitás ügy elintézésére. szin_IV.0369.pdf IV