Címszó: Szirmai Imre - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1860
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0399.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0399.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31540.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szirmai
Imre
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531540.htm
Szócikk: Szirmai Imre színész, sz. 1860. (születés
éve) jún. 26.-án, Szegeden. (megye) Iparosszülők
gyermeke, akit szintén iparos pályára szántak, de ő elvégezte a szegedi (megye) hat osztályú
reáliskola négy osztályát, 1879-ben, (időpont) a
nagy árvíz után Szegedről (megye) feljött
Budapestre. (Budapest)
Titelen (megye)
keresztül, egy ingyenhajóval amelyen menekülők voltak. Ekkor (őszre) beiratkozik
a színitanodába. 1881. (időpont) dec.
25.-én tette első kísérletét, Szegeden, (megye) ahol
a „Szegedi Híradó (intézmény)
(információ)
így írt róla: „Egyes momentumokban jól eltalálta
a hangot s a játéka is meglehetősen megfelelt a szituációnak s itt hatott is párszor
s zajos tapsokat idézett elő. S egy növendéktől ez is elég, mert tehetségre vall.
A hangorgánuma csengő és hajlékony s ha még az alakja kissé megerősödik, jól a színpadra
termett lesz és hisszük, szép jövője is lesz azon. A fiatal vendég buzdításul szép
csokrot, sőt koszorút is kapott. Mint harmadéves növendék 1882. (időpont) jún.
20.-án vizsgázott a „Kalmár és tengerész (cím) (információ)
c. drámában és az „Egy nő, kinek elvei vannak
(cím) (információ)
c vígjátékban, amikor a „Fővárosi Lapok (intézmény)
(információ)
ezt a kritikát írta róla: „A tengerész szerepének
romantikáját ifjúi elevenséggel emelte ki; érvényesítve érces, friss hangját. „A
vígjátékban Félix borbély (szerep) (információ)
burleszk figurájában egészen más oldalról,
a furcsaság színezésében tanúsított képességet. A színészakadémiát (intézmény)
1883-ban (időpont)
fejezte be, innen Szegedre (megye) szerződött,
Nagy Vince (személy)
(információ)
társulatához, ahol okt. havában lépett fel
Dóczy Lajos: (személy)
(információ)
„Utolsó szerelem (cím) (információ)
c. tört. vígjátéka Nagy Lajos (szerep) (információ)
— és a „Piros bugyelláris (cím) (információ)
c. népszínmű Török bíró (szerep) (információ)
szerepében. Szegedről (megye) Feleky
Miklós (személy)
(információ)
szerződtette első szerelmesnek a budai Várszínházhoz,
(intézmény)
(információ)
ahol Blaha Lujza (személy) (információ)
és Hunyady Margit (személy) (információ)
voltak első partnerei. Első fellépése itt
a megnyitáskor (1884. (időpont) okt.
4.) Váradi Antal: (személy) (információ)
„Histriók Budán (cím) (Budapest)
(információ)
c. prológusában Mátyás király (szerep) (információ)
szerepében volt. 1885 (időpont) aug.
közepén aláírta a Néo-színházhoz (intézmény)
szóló szerződését, ahova Blaha Lujza (személy) (információ)
hozta és ez év szept. 1-től már az intézet
rendes tagja volt; itt ez év szept. 26.-án mutatkozott be a „Derolsteini nagyhercegnő
(cím) c. operett
Grog báró (szerep)
szerepében. 1886. (időpont) ápr.
12.-én a „Felhő Klári (cím) (információ)
premierjén Bálint (szerep) (információ)
szerepét játszotta. Ez időben egy kisebb
énekes szerepet („Cigánybáró: (cím) (információ)
Ottokár) (szerep) osztottak
rá, ezt azonban nem akarta eljátszani, mire megvált az intézettől és elszerződött
Mosonyi Károlyhoz, (személy) (információ)
Temesvárra, (megye) drámai
hősnek és rendezőnek. Ezzel a társulattal elkerült Pozsonyba (megye) is, ahol
megbuktak, mire 1887 (időpont) tavaszán
visszatért a Népszínház (intézmény)
(információ)
kötelékébe, nyáron át a Budai Színkörben
(intézmény)
(információ)
működött. — Tamássy József (személy) (információ)
betegsége idején újra tagja lett a Népszínháznak.
(intézmény)
(információ)
Itt 1887 (időpont) őszén
játssza a híres Champlatreux (szerep) szerepét
a „Nebántsvirág-ban. (cím) (információ)
1888-ban (időpont) az
Orsz. Színészegyesület (intézmény)
tanácsosa lett. 1889. (időpont) júl.
18.-án házasságra lép Újhelyi Jolán (személy) kolozsvári
(megye) színésznővel.
Nyáron át a Városligeti Színkörben (intézmény)
is játszott. 1893-ban (időpont) a
„Próbaházasság-ban (cím) volt nagy
sikere; a következő év is nagy sikert hozott számára, ez a „Lih (cím) c. operett
Plinchard-ja, (szerep)
majd 1894. (időpont)
nov. 9.-én Napoleon (szerep) parádés
szerepe (a „Szókimondó asszonyság-ban) (cím) (információ)
betetőzte eddigi fényes karrierjét. A Népszínháznál
(intézmény)
(információ)
működött 1907-ig, (időpont) amikor
a Király Színház (intézmény)
(információ)
hívta meg. Itt a „Göre Gábor-ban (cím) (információ)
lépett fel. (máj. 25.) 1913. (időpont) jún.
havában a Népopera (intézmény)
(információ)
szerződtette. 1914. (időpont) márc.
17.-én az Orsz. Színészegyesület (intézmény)
— mint régi, érdemes tanácsosát is — dísztagjává választotta. 1920. (időpont) dec.
10-től a Revü Színház (intézmény)
(információ)
igazgatója volt; e kinevezése alkalmával
20.000 aranykoronát juttatott jótékonycélra és pedig az Orsz. Színészegyesületnek,
(intézmény)
a Budapesti Színészszövetségnek, (intézmény)
(információ)
a Népszínház (intézmény)
(információ)
és Magyar Színház (intézmény)
(információ)
nyugdíjintézetének egyenként 5—5 ezer K-t.
1924. (időpont)
jún. 10-én lemondott a Revű Színház (intézmény)
igazgatásáról (Utóda: Ernőd Tamás.) (személy) 1928.
(időpont)
ápr. 1-én nyugalomba ment. 1930 (időpont) máj
havában a kultuszminiszter kinevezte a nem-állami színésziskolák szakfelügyelőjévé.
Verő György (személy)
(információ)
a kiváló művészt ekkép jellemzi: „Szirmai
(személy)
(információ)
inkább bonvivant-szerelmes, mint drámai hős.
Megnyerő külsővel eleganciát párosít: az első a színháznál, akiről nem rí le a frakk.
Mozgásban könnyed és formás, beszédben élénk és biztos. Egy szót el nem ejt s egy
szót nem túloz. És mindenekfölött: erőlködés és csináltság nélkül vidám. Szinte
árad belőle a jókedv s ragadja magával a többieket is. És ha százszor játszik egy
szerepet: századszor épp úgy mulattat s mulat ő is, mint először. Igen, igen, mulat
a bohó helyzeteken, tréfás mondásokon, komikus ötleteken, akár a közönség. Amit
drámai színésznek el nem hiszek, hogy átéli a szerepét, még ha könnyben úszik is:
Szirmait (személy)
(információ)
látom vidám jeleneteiben, mint küzd, hogy
legyőzze a nevetés ingerét s el ne veszítse játéka fonalát, annyira beleolvad egyéni
kedve az alak derűjébe („A Népszínház Budapest, (Budapest)
szini életében. (cím)
Budapest, (Budapest)
1926. (időpont)
262. oldal.) A művész főbb szerepei (az említetteken kívül): Imre (szerep) (információ)
(Gyimesi vadvirág), (cím) Eduárd (szerep) (Kis
szökevény), (cím)
(információ)
Peti (szerep) (információ)
(Cigány), (cím) (információ)
Örkényi báró (szerep) (Nagymama),
(cím) (információ)
Konrád (szerep) (Molnár
és gyermeke), (cím)
(információ)
Andrássy István (szerep) (információ)
(Lőcsei fehér asszony), (cím) (információ)
Weiner Vilmos (szerep) (Ingyenélők),
(cím) (információ)
Színész (szerep) (információ)
(Éjjeli menedékhely), (cím) (információ)
Lajos (szerep) (Falu
rossza), (cím)
(információ)
Bandi (szerep) (információ)
(Betyár kendője), (cím) (információ)
Lormier vicomte (szerep) (Leányka),
(cím) (információ)
Bálint (szerep) (információ)
(Vöröshajú), (cím) Andor (szerep) (információ)
(Ördög mátkája), (cím) (információ)
Mirasol (szerep) (Kék
asszony), (cím)
(információ)
Sátán (szerep) és
Petruccio (szerep)
(Casanova), (cím)
Kontra Fridolin (szerep) (Tolonc),
(cím) Rezeda
Marcel (szerep)
(Parasztkisasszony), (cím) Törvényszéki
elnök (szerep)
(Elvált asszony) (cím)
(információ)
stb. — Színművei: „A fenegyerekek, (cím) életkép 4
felv. (Magyarosította.) Bem. 1890. (időpont) jún.
7. Városligeti Nyári Szinkör. (intézmény)
„Körút 27. szám, (cím)
énekes boh. 4 felv. Bem. 1891. (időpont) máj.
15. U. o. „A színfalak varázsa, (cím) énekes boh.
5 képben. (Átdolgozás). Bem. 1899. (időpont) aug.
27. U. o. szin_IV.0399.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szirmai Imre címszóvég 31540 Szócikk: Szirmai
Imre színész, sz. 1860. jún. xtalanevtizedx 1875 26.-án, Szegeden. ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Iparosszülők gyermeke,
akit szintén iparos pályára szántak, de ő elvégezte a szegedi ytelepulesy
szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy hat osztályú reáliskola
négy osztályát, 1879-ben, xevtizedx 1875 a xtalanevtizedx 1885 nagy árvíz után Szegedről
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy feljött Budapestre.
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Titelen ytelepulesy
titel ytelepulesy Titel ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy keresztül, egy ingyenhajóval
amelyen menekülők voltak. Ekkor (őszre) beiratkozik a színitanodába. 1881. xevtizedx
1885 dec. 25.-én tette első kísérletét, Szegeden, ytelepulesy szeged
ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy ahol a „Szegedi Híradó yintezmenyy
szegedi híradó yintezmenyy Szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy híradó
yintezmenyy yintezmenyy Szegedi yintezmenyy ykodvegy így írt róla: „Egyes momentumokban
jól eltalálta a hangot s a játéka is meglehetősen megfelelt a szituációnak s itt
hatott is párszor s zajos tapsokat idézett elő. S egy növendéktől ez is elég, mert
tehetségre vall. A hangorgánuma csengő és hajlékony s ha még az alakja kissé megerősödik,
jól a színpadra termett lesz és hisszük, szép jövője is lesz azon. A fiatal vendég
buzdításul szép csokrot, sőt koszorút is kapott. Mint harmadéves növendék 1882.
jún. 20.-án vizsgázott a „Kalmár és tengerész ycimy kalmár és tengerész ycimy
Kalmár és tengerész ycimy kalmár ycimy és ycimy tengerész ycimy ycimy Kalmár
ycimy és ycimy tengerész ycimy ykodvegy c. drámában és az „Egy nő, kinek elvei vannak
ycimy egy nő, kinek elvei vannak ycimy Egy nő, kinek elvei vannak ycimy egy
ycimy nő, ycimy kinek ycimy elvei ycimy vannak ycimy ycimy Egy ycimy nő, ycimy
kinek ycimy elvei ycimy vannak ycimy ykodve c vígjátékban, amikor a „Fővárosi Lapok
yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi
yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy ezt a kritikát
írta róla: „A tengerész szerepének romantikáját ifjúi elevenséggel emelte ki; érvényesítve
érces, friss hangját. „A vígjátékban Félix borbély yszerepy félix borbély
yszerepy Félix borbély yszerepy félix yszerepy borbély yszerepy yszerepy Félix
yszerepy borbély yszerepy ykodvegy burleszk figurájában egészen más oldalról, a
furcsaság színezésében tanúsított képességet. A színészakadémiát yintezmenyy
színészakadémia yintezmenyy színésza yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy
yintezmenyy színésza yintezmenyy ykodvegy 1883-ban fejezte be, innen Szegedre ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy szerződött, Nagy Vince
yszemelynevy nagy vince yszemelynevy Nagy Vince yszemelynevy nagy yszemelynevy
vince yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Vince yszemelynevy ykodvegy társulatához,
ahol okt. havában lépett fel Dóczy Lajos: yszemelynevy dóczy lajos yszemelynevy
Dóczy Lajos yszemelynevy dóczy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy
Dóczy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy „Utolsó szerelem ycimy utolsó szerelem
ycimy Utolsó szerelem ycimy utolsó ycimy szerelem ycimy ycimy Utolsó ycimy
szerelem ycimy ykodvegy c. tört. vígjátéka Nagy Lajos yszerepy nagy lajos
yszerepy Nagy Lajos yszerepy nagy yszerepy lajos yszerepy yszerepy Nagy
yszerepy Lajos yszerepy ykodvegy — és a „Piros bugyelláris ycimy piros bugyelláris
ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy
bugyelláris ycimy ykodvegy c. népszínmű Török bíró yszerepy török bíró yszerepy
Török bíró yszerepy török yszerepy bíró yszerepy yszerepy Török yszerepy bíró
yszerepy ykodvegy szerepében. Szegedről ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged
ymegyey csongrád megye ykodvegy Feleky Miklós yszemelynevy feleky miklós
yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy
yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy szerződtette első
szerelmesnek a budai Várszínházhoz, yintezmenyy budai várszínház yintezmenyy
budai Vá yintezmenyy budai yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy budai
yintezmenyy Vá yintezmenyy ykodvegy ahol Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza
yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy
yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy és Hunyady Margit yszemelynevy
hunyady margit yszemelynevy Hunyady Margit yszemelynevy hunyady yszemelynevy
margit yszemelynevy yszemelynevy Hunyady yszemelynevy Margit yszemelynevy
ykodvegy voltak első partnerei. Első fellépése itt a megnyitáskor (1884. okt. 4.)
Váradi Antal: yszemelynevy váradi antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy
váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal
yszemelynevy ykodvegy „Histriók Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy ycimy histriók budán ycimy Histriók Budán ycimy histriók
ycimy budán ycimy ycimy Histriók ycimy Budán ycimy ykodvegy c. prológusában Mátyás
király yszerepy mátyás király yszerepy Mátyás király yszerepy mátyás yszerepy király
yszerepy yszerepy Mátyás yszerepy király yszerepy ykodvegy szerepében volt. 1885
aug. közepén aláírta a Néo-színházhoz yintezmenyy néo-színház yintezmenyy
Néo-szín yintezmenyy néo-színház yintezmenyy yintezmenyy Néo-szín yintezmenyy
ykodvegy szóló szerződését, ahova Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza
yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy
yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy hozta és ez év szept.
1-től már az intézet rendes tagja volt; itt ez év szept. 26.-án mutatkozott be a
„Derolsteini nagyhercegnő ycimy derolsteini nagyhercegnő ycimy Derolsteini nagyhercegnő
ycimy derolsteini ycimy nagyhercegnő ycimy ycimy Derolsteini ycimy nagyhercegnő
ycimy ykodvegy c. operett Grog báró yszerepy grog báró yszerepy Grog báró
yszerepy grog yszerepy báró yszerepy yszerepy Grog yszerepy báró yszerepy
ykodvegy szerepében. 1886. ápr. 12.-én a „Felhő Klári ycimy felhő klári ycimy
Felhő Klári ycimy felhő ycimy klári ycimy ycimy Felhő ycimy Klári ycimy
ykodvegy premierjén Bálint yszerepy bálint yszerepy Bálint yszerepy bálint
yszerepy yszerepy Bálint yszerepy ykodvegy szerepét játszotta. Ez időben egy kisebb
énekes szerepet („Cigánybáró: ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy
cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy Ottokár) yszerepy ottokár
yszerepy Ottokár yszerepy ottokár yszerepy yszerepy Ottokár yszerepy ykodvegy osztottak
rá, ezt azonban nem akarta eljátszani, mire megvált az intézettől és elszerződött
Mosonyi Károlyhoz, yszemelynevy mosonyi károly yszemelynevy Mosonyi Károly
yszemelynevy mosonyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Temesvárra, ytelepulesy temesvár
ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy drámai hősnek és rendezőnek. Ezzel
a társulattal elkerült Pozsonyba ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony
ymegyey pozsony megye ykodvegy is, ahol megbuktak, mire 1887 tavaszán visszatért
a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház
yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy kötelékébe, nyáron át a Budai
Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai
yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy
ykodvegy működött. — Tamássy József yszemelynevy tamássy józsef yszemelynevy
Tamássy József yszemelynevy tamássy yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Tamássy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy betegsége idején
újra tagja lett a Népszínháznak. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Itt
1887 őszén játssza a híres Champlatreux yszerepy champlatreux yszerepy
Champlatreux yszerepy champlatreux yszerepy yszerepy Champlatreux yszerepy
ykodvegy szerepét a „Nebántsvirág-ban. ycimy nebántsvirág ycimy Nebántsvirág
ycimy nebántsvirág ycimy ycimy Nebántsvirág ycimy ykodvegy 1888-ban az Orsz. Színészegyesület
yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy
színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy
ykodvegy tanácsosa lett. 1889. júl. xtalanevtizedx 1895 18.-án házasságra lép Újhelyi
Jolán yszemelynevy újhelyi jolán yszemelynevy Újhelyi Jolán yszemelynevy
újhelyi yszemelynevy jolán yszemelynevy yszemelynevy Újhelyi yszemelynevy Jolán
yszemelynevy ykodvegy kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy színésznővel. Nyáron át a Városligeti Színkörben yintezmenyy
városligeti színkör yintezmenyy Városlig yintezmenyy városligeti yintezmenyy
színkör yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy ykodvegy is játszott. 1893-ban
xevtizedx 1895 a „Próbaházasság-ban ycimy próbaházasság ycimy Próbaházasság
ycimy próbaházasság ycimy ycimy Próbaházasság ycimy ykodvegy volt nagy sikere; a
következő év is nagy sikert hozott számára, ez a „Lih ycimy lih ycimy Lih ycimy
lih ycimy ycimy Lih ycimy ykodvegy c. operett Plinchard-ja, yszerepy plinchard
yszerepy Plinchard yszerepy plinchard yszerepy yszerepy Plinchard yszerepy
ykodvegy majd 1894. nov. xtalanevtizedx 1905 9.-én Napoleon yszerepy napoleon
yszerepy Napoleon yszerepy napoleon yszerepy yszerepy Napoleon yszerepy
ykodvegy parádés szerepe (a „Szókimondó asszonyság-ban) ycimy szókimondó asszonyság
ycimy Szókimondó asszonyság ycimy szókimondó ycimy asszonyság ycimy ycimy
Szókimondó ycimy asszonyság ycimy ykodvegy betetőzte eddigi fényes karrierjét. A
Népszínháznál yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy működött 1907-ig,
xevtizedx 1905 amikor xtalanevtizedx 1915 a Király Színház yintezmenyy király
színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy hívta meg. Itt a „Göre Gábor-ban
ycimy göre gábor ycimy Göre Gábor ycimy göre ycimy gábor ycimy ycimy Göre ycimy
Gábor ycimy ykodvegy lépett fel. (máj. 25.) 1913. xevtizedx 1915 jún. havában a
Népopera yintezmenyy népopera yintezmenyy Népopera yintezmenyy népopera
yintezmenyy yintezmenyy Népopera yintezmenyy ykodvegy szerződtette. 1914. márc.
xtalanevtizedx 1925 17.-én az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz.
színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy
színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy
ykodvegy — mint régi, érdemes tanácsosát is — dísztagjává választotta. 1920. xevtizedx
1925 dec. 10-től a Revü Színház yintezmenyy revü színház yintezmenyy Revü Szí
yintezmenyy revü yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Revü yintezmenyy
Szí yintezmenyy ykodvegy igazgatója volt; e kinevezése alkalmával 20.000 aranykoronát
juttatott jótékonycélra és pedig az Orsz. Színészegyesületnek, yintezmenyy
orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy
színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy
ykodvegy a Budapesti Színészszövetségnek, yintezmenyy budapesti
színészszövetség yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy
színészszövetség yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy a Népszínház
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy és Magyar Színház yintezmenyy magyar
színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy nyugdíjintézetének egyenként
5—5 ezer K-t. 1924. jún. 10-én lemondott a Revű Színház yintezmenyy revű
színház yintezmenyy Revű Szí yintezmenyy revű yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Revű yintezmenyy Szí yintezmenyy ykodvegy igazgatásáról (Utóda: Ernőd
Tamás.) yszemelynevy ernőd tamás yszemelynevy Ernőd Tamás yszemelynevy ernőd
yszemelynevy tamás yszemelynevy yszemelynevy Ernőd yszemelynevy Tamás
yszemelynevy ykodvegy 1928. ápr. xtalanevtizedx 1935 1-én nyugalomba ment. 1930
xevtizedx 1935 máj havában a kultuszminiszter kinevezte a nem-állami színésziskolák
szakfelügyelőjévé. Verő György yszemelynevy verő györgy yszemelynevy Verő
György yszemelynevy verő yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Verő
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy a kiváló művészt ekkép jellemzi: „Szirmai
yszemelynevy szirmai yszemelynevy Szirmai yszemelynevy szirmai yszemelynevy
yszemelynevy Szirmai yszemelynevy ykodvegy inkább bonvivant-szerelmes, mint drámai
hős. Megnyerő külsővel eleganciát párosít: az első a színháznál, akiről nem rí le
a frakk. Mozgásban könnyed és formás, beszédben élénk és biztos. Egy szót el nem
ejt s egy szót nem túloz. És mindenekfölött: erőlködés és csináltság nélkül vidám.
Szinte árad belőle a jókedv s ragadja magával a többieket is. És ha százszor játszik
egy szerepet: századszor épp úgy mulattat s mulat ő is, mint először. Igen, igen,
mulat a bohó helyzeteken, tréfás mondásokon, komikus ötleteken, akár a közönség.
Amit drámai színésznek el nem hiszek, hogy átéli a szerepét, még ha könnyben úszik
is: Szirmait yszemelynevy szirmai yszemelynevy Szirmai yszemelynevy szirmai
yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy ykodvegy látom vidám jeleneteiben,
mint küzd, hogy legyőzze a nevetés ingerét s el ne veszítse játéka fonalát, annyira
beleolvad egyéni kedve az alak derűjébe („A Népszínház Budapest, Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szini életében. ycimy a
népszínház budapest, szini életében ycimy A Népszínház Budapest, szini életében
ycimy a ycimy népszínház ycimy budapest, ycimy szini ycimy életében ycimy ycimy
A ycimy Népszínház ycimy Budap Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy 1926. xevtizedx 1925 262. oldal.) A művész főbb szerepei
(az említetteken kívül): Imre yszerepy imre yszerepy Imre yszerepy imre
yszerepy yszerepy Imre yszerepy ykodvegy (Gyimesi vadvirág), ycimy gyimesi
vadvirág ycimy Gyimesi vadvirág ycimy gyimesi ycimy vadvirág ycimy ycimy
Gyimesi ycimy vadvirág ycimy ykodvegy Eduárd yszerepy eduárd yszerepy Eduárd
yszerepy eduárd yszerepy yszerepy Eduárd yszerepy ykodvegy (Kis szökevény), ycimy
kis szökevény ycimy Kis szökevény ycimy kis ycimy szökevény ycimy ycimy Kis
ycimy szökevény ycimy ykodvegy Peti yszerepy peti yszerepy Peti yszerepy peti
yszerepy yszerepy Peti yszerepy ykodvegy (Cigány), ycimy cigány ycimy Cigány
ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy Örkényi báró yszerepy örkényi
báró yszerepy Örkényi báró yszerepy örkényi yszerepy báró yszerepy yszerepy
Örkényi yszerepy báró yszerepy ykodvegy (Nagymama), ycimy nagymama ycimy
Nagymama ycimy nagymama ycimy ycimy Nagymama ycimy ykodvegy Konrád yszerepy
konrád yszerepy Konrád yszerepy konrád yszerepy yszerepy Konrád yszerepy
ykodvegy (Molnár és gyermeke), ycimy molnár és gyermeke ycimy Molnár és
gyermeke ycimy molnár ycimy és ycimy gyermeke ycimy ycimy Molnár ycimy és ycimy
gyermeke ycimy ykodvegy Andrássy István yszerepy andrássy istván yszerepy
Andrássy István yszerepy andrássy yszerepy istván yszerepy yszerepy Andrássy
yszerepy István yszerepy ykodvegy (Lőcsei fehér asszony), ycimy lőcsei fehér
asszony ycimy Lőcsei fehér asszony ycimy lőcsei ycimy fehér ycimy asszony ycimy
ycimy Lőcsei ycimy fehér ycimy asszony ycimy ykodvegy Weiner Vilmos yszerepy
weiner vilmos yszerepy Weiner Vilmos yszerepy weiner yszerepy vilmos yszerepy
yszerepy Weiner yszerepy Vilmos yszerepy ykodvegy (Ingyenélők), ycimy
ingyenélők ycimy Ingyenélők ycimy ingyenélők ycimy ycimy Ingyenélők ycimy
ykodvegy Színész yszerepy színész yszerepy Színész yszerepy színész yszerepy
yszerepy Színész yszerepy ykodvegy (Éjjeli menedékhely), ycimy éjjeli
menedékhely ycimy Éjjeli menedékhely ycimy éjjeli ycimy menedékhely ycimy ycimy
Éjjeli ycimy menedékhely ycimy ykodvegy Lajos yszerepy lajos yszerepy Lajos
yszerepy lajos yszerepy yszerepy Lajos yszerepy ykodvegy (Falu rossza), ycimy
falu rossza ycimy Falu rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy
rossza ycimy ykodvegy Bandi yszerepy bandi yszerepy Bandi yszerepy bandi
yszerepy yszerepy Bandi yszerepy ykodvegy (Betyár kendője), ycimy betyár
kendője ycimy Betyár kendője ycimy betyár ycimy kendője ycimy ycimy Betyár
ycimy kendője ycimy ykodvegy Lormier vicomte yszerepy lormier vicomte yszerepy
Lormier vicomte yszerepy lormier yszerepy vicomte yszerepy yszerepy Lormier
yszerepy vicomte yszerepy ykodvegy (Leányka), ycimy leányka ycimy Leányka ycimy
leányka ycimy ycimy Leányka ycimy ykodvegy Bálint yszerepy bálint yszerepy
Bálint yszerepy bálint yszerepy yszerepy Bálint yszerepy ykodvegy (Vöröshajú), ycimy
vöröshajú ycimy Vöröshajú ycimy vöröshajú ycimy ycimy Vöröshajú ycimy ykodvegy Andor
yszerepy andor yszerepy Andor yszerepy andor yszerepy yszerepy Andor yszerepy
ykodvegy (Ördög mátkája), ycimy ördög mátkája ycimy Ördög mátkája ycimy ördög
ycimy mátkája ycimy ycimy Ördög ycimy mátkája ycimy ykodvegy Mirasol yszerepy
mirasol yszerepy Mirasol yszerepy mirasol yszerepy yszerepy Mirasol yszerepy
ykodvegy (Kék asszony), ycimy kék asszony ycimy Kék asszony ycimy kék ycimy
asszony ycimy ycimy Kék ycimy asszony ycimy ykodvegy Sátán yszerepy sátán
yszerepy Sátán yszerepy sátán yszerepy yszerepy Sátán yszerepy ykodvegy és Petruccio
yszerepy petruccio yszerepy Petruccio yszerepy petruccio yszerepy yszerepy
Petruccio yszerepy ykodvegy (Casanova), ycimy casanova ycimy Casanova ycimy
casanova ycimy ycimy Casanova ycimy ykodvegy Kontra Fridolin yszerepy kontra
fridolin yszerepy Kontra Fridolin yszerepy kontra yszerepy fridolin yszerepy
yszerepy Kontra yszerepy Fridolin yszerepy ykodvegy (Tolonc), ycimy tolonc
ycimy Tolonc ycimy tolonc ycimy ycimy Tolonc ycimy ykodvegy Rezeda Marcel yszerepy
rezeda marcel yszerepy Rezeda Marcel yszerepy rezeda yszerepy marcel yszerepy
yszerepy Rezeda yszerepy Marcel yszerepy ykodvegy (Parasztkisasszony), ycimy
parasztkisasszony ycimy Parasztkisasszony ycimy parasztkisasszony ycimy ycimy
Parasztkisasszony ycimy ykodvegy Törvényszéki elnök yszerepy törvényszéki elnök
yszerepy Törvényszéki elnök yszerepy törvényszéki yszerepy elnök yszerepy
yszerepy Törvényszéki yszerepy elnök yszerepy ykodvegy (Elvált asszony) ycimy
elvált asszony ycimy Elvált asszony ycimy elvált ycimy asszony ycimy ycimy
Elvált ycimy asszony ycimy ykodvegy stb. — Színművei: „A fenegyerekek, ycimy a fenegyerekek
ycimy A fenegyerekek ycimy a ycimy fenegyerekek ycimy ycimy A ycimy
fenegyerekek ycimy ykodvegy életkép 4 felv. (Magyarosította.) Bem. 1890. xevtizedx
1895 jún. 7. Városligeti Nyári Szinkör. yintezmenyy városligeti nyári szinkör
yintezmenyy Városlig yintezmenyy városligeti yintezmenyy nyári yintezmenyy
szinkör yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy ykodvegy „Körút 27. szám, ycimy
körút 27. szám ycimy Körút 27. szám ycimy körút ycimy 27. ycimy szám ycimy
ycimy Körút ycimy 27. ycimy szám ycimy ykodvegy énekes boh. 4 felv. Bem. 1891. máj.
15. U. o. „A színfalak varázsa, ycimy a színfalak varázsa ycimy A színfalak varázsa
ycimy a ycimy színfalak ycimy varázsa ycimy ycimy A ycimy színfalak ycimy
varázsa ycimy ykodvegy énekes boh. 5 képben. (Átdolgozás). Bem. 1899. aug. xtalanevtizedx
1905 xtalanevtizedx 1915 27. U. o. szin_IV.0399.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szirmai Imre - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1860
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0399.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0399.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31540.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szirmai
Imre
Szócikk: Szirmai Imre színész, sz. 1860. jún. 26.-án,
Szegeden. Iparosszülők gyermeke, akit szintén iparos pályára szántak, de ő elvégezte
a szegedi hat osztályú reáliskola négy osztályát, 1879-ben, a nagy árvíz után Szegedről
feljött Budapestre. Titelen keresztül, egy ingyenhajóval amelyen menekülők voltak.
Ekkor (őszre) beiratkozik a színitanodába. 1881. dec. 25.-én tette első kísérletét,
Szegeden, ahol a „Szegedi Híradó így írt róla: „Egyes momentumokban jól eltalálta
a hangot s a játéka is meglehetősen megfelelt a szituációnak s itt hatott is párszor
s zajos tapsokat idézett elő. S egy növendéktől ez is elég, mert tehetségre vall.
A hangorgánuma csengő és hajlékony s ha még az alakja kissé megerősödik, jól a színpadra
termett lesz és hisszük, szép jövője is lesz azon. A fiatal vendég buzdításul szép
csokrot, sőt koszorút is kapott. Mint harmadéves növendék 1882. jún. 20.-án vizsgázott
a „Kalmár és tengerész c. drámában és az „Egy nő, kinek elvei vannak c vígjátékban,
amikor a „Fővárosi Lapok ezt a kritikát írta róla: „A tengerész szerepének romantikáját
ifjúi elevenséggel emelte ki; érvényesítve érces, friss hangját. „A vígjátékban
Félix borbély burleszk figurájában egészen más oldalról, a furcsaság színezésében
tanúsított képességet. A színészakadémiát 1883-ban fejezte be, innen Szegedre szerződött,
Nagy Vince társulatához, ahol okt. havában lépett fel Dóczy Lajos: „Utolsó szerelem
c. tört. vígjátéka Nagy Lajos — és a „Piros bugyelláris c. népszínmű Török bíró
szerepében. Szegedről Feleky Miklós szerződtette első szerelmesnek a budai Várszínházhoz,
ahol Blaha Lujza és Hunyady Margit voltak első partnerei. Első fellépése itt a megnyitáskor
(1884. okt. 4.) Váradi Antal: „Histriók Budán c. prológusában Mátyás király szerepében
volt. 1885 aug. közepén aláírta a Néo-színházhoz szóló szerződését, ahova Blaha
Lujza hozta és ez év szept. 1-től már az intézet rendes tagja volt; itt ez év szept.
26.-án mutatkozott be a „Derolsteini nagyhercegnő c. operett Grog báró szerepében.
1886. ápr. 12.-én a „Felhő Klári premierjén Bálint szerepét játszotta. Ez időben
egy kisebb énekes szerepet („Cigánybáró: Ottokár) osztottak rá, ezt azonban nem
akarta eljátszani, mire megvált az intézettől és elszerződött Mosonyi Károlyhoz,
Temesvárra, drámai hősnek és rendezőnek. Ezzel a társulattal elkerült Pozsonyba
is, ahol megbuktak, mire 1887 tavaszán visszatért a Népszínház kötelékébe, nyáron
át a Budai Színkörben működött. — Tamássy József betegsége idején újra tagja lett
a Népszínháznak. Itt 1887 őszén játssza a híres Champlatreux szerepét a „Nebántsvirág-ban.
1888-ban az Orsz. Színészegyesület tanácsosa lett. 1889. júl. 18.-án házasságra
lép Újhelyi Jolán kolozsvári színésznővel. Nyáron át a Városligeti Színkörben is
játszott. 1893-ban a „Próbaházasság-ban volt nagy sikere; a következő év is nagy
sikert hozott számára, ez a „Lih c. operett Plinchard-ja, majd 1894. nov. 9.-én
Napoleon parádés szerepe (a „Szókimondó asszonyság-ban) betetőzte eddigi fényes
karrierjét. A Népszínháznál működött 1907-ig, amikor a Király Színház hívta meg.
Itt a „Göre Gábor-ban lépett fel. (máj. 25.) 1913. jún. havában a Népopera szerződtette.
1914. márc. 17.-én az Orsz. Színészegyesület — mint régi, érdemes tanácsosát is
— dísztagjává választotta. 1920. dec. 10-től a Revü Színház igazgatója volt; e kinevezése
alkalmával 20.000 aranykoronát juttatott jótékonycélra és pedig az Orsz. Színészegyesületnek,
a Budapesti Színészszövetségnek, a Népszínház és Magyar Színház nyugdíjintézetének
egyenként 5—5 ezer K-t. 1924. jún. 10-én lemondott a Revű Színház igazgatásáról
(Utóda: Ernőd Tamás.) 1928. ápr. 1-én nyugalomba ment. 1930 máj havában a kultuszminiszter
kinevezte a nem-állami színésziskolák szakfelügyelőjévé. Verő György a kiváló művészt
ekkép jellemzi: „Szirmai inkább bonvivant-szerelmes, mint drámai hős. Megnyerő külsővel
eleganciát párosít: az első a színháznál, akiről nem rí le a frakk. Mozgásban könnyed
és formás, beszédben élénk és biztos. Egy szót el nem ejt s egy szót nem túloz.
És mindenekfölött: erőlködés és csináltság nélkül vidám. Szinte árad belőle a jókedv
s ragadja magával a többieket is. És ha százszor játszik egy szerepet: századszor
épp úgy mulattat s mulat ő is, mint először. Igen, igen, mulat a bohó helyzeteken,
tréfás mondásokon, komikus ötleteken, akár a közönség. Amit drámai színésznek el
nem hiszek, hogy átéli a szerepét, még ha könnyben úszik is: Szirmait látom vidám
jeleneteiben, mint küzd, hogy legyőzze a nevetés ingerét s el ne veszítse játéka
fonalát, annyira beleolvad egyéni kedve az alak derűjébe („A Népszínház Budapest,
szini életében. Budapest, 1926. 262. oldal.) A művész főbb szerepei (az említetteken
kívül): Imre (Gyimesi vadvirág), Eduárd (Kis szökevény), Peti (Cigány), Örkényi
báró (Nagymama), Konrád (Molnár és gyermeke), Andrássy István (Lőcsei fehér asszony),
Weiner Vilmos (Ingyenélők), Színész (Éjjeli menedékhely), Lajos (Falu rossza), Bandi
(Betyár kendője), Lormier vicomte (Leányka), Bálint (Vöröshajú), Andor (Ördög mátkája),
Mirasol (Kék asszony), Sátán és Petruccio (Casanova), Kontra Fridolin (Tolonc),
Rezeda Marcel (Parasztkisasszony), Törvényszéki elnök (Elvált asszony) stb. — Színművei:
„A fenegyerekek, életkép 4 felv. (Magyarosította.) Bem. 1890. jún. 7. Városligeti
Nyári Szinkör. „Körút 27. szám, énekes boh. 4 felv. Bem. 1891. máj. 15. U. o. „A
színfalak varázsa, énekes boh. 5 képben. (Átdolgozás). Bem. 1899. aug. 27. U. o.
szin_IV.0399.pdf IV
