Címszó: Szirmai Imre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1860

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0399.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0399.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31540.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szirmai Imre

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531540.htm

 

Szócikk: Szirmai Imre színész, sz. 1860. (születés éve) jún. 26.-án, Szegeden. (megye) Iparosszülők gyermeke, akit szintén iparos pályára szántak, de ő elvégezte a szegedi (megye) hat osztályú reáliskola négy osztályát, 1879-ben, (időpont) a nagy árvíz után Szegedről (megye) feljött Budapestre. (Budapest) Titelen (megye) keresztül, egy ingyenhajóval amelyen menekülők voltak. Ekkor (őszre) beiratkozik a színitanodába. 1881. (időpont) dec. 25.-én tette első kísérletét, Szegeden, (megye) ahol a „Szegedi Híradó (intézmény) (információ)  így írt róla: „Egyes momentumokban jól eltalálta a hangot s a játéka is meglehetősen megfelelt a szituációnak s itt hatott is párszor s zajos tapsokat idézett elő. S egy növendéktől ez is elég, mert tehetségre vall. A hangorgánuma csengő és hajlékony s ha még az alakja kissé megerősödik, jól a színpadra termett lesz és hisszük, szép jövője is lesz azon. A fiatal vendég buzdításul szép csokrot, sőt koszorút is kapott. Mint harmadéves növendék 1882. (időpont) jún. 20.-án vizsgázott a „Kalmár és tengerész (cím) (információ)  c. drámában és az „Egy nő, kinek elvei vannak (cím) (információ)  c vígjátékban, amikor a „Fővárosi Lapok (intézmény) (információ)  ezt a kritikát írta róla: „A tengerész szerepének romantikáját ifjúi elevenséggel emelte ki; érvényesítve érces, friss hangját. „A vígjátékban Félix borbély (szerep) (információ)  burleszk figurájában egészen más oldalról, a furcsaság színezésében tanúsított képességet. A színészakadémiát (intézmény) 1883-ban (időpont) fejezte be, innen Szegedre (megye) szerződött, Nagy Vince (személy) (információ)  társulatához, ahol okt. havában lépett fel Dóczy Lajos: (személy) (információ)  „Utolsó szerelem (cím) (információ)  c. tört. vígjátéka Nagy Lajos (szerep) (információ)  — és a „Piros bugyelláris (cím) (információ)  c. népszínmű Török bíró (szerep) (információ)  szerepében. Szegedről (megye) Feleky Miklós (személy) (információ)  szerződtette első szerelmesnek a budai Várszínházhoz, (intézmény) (információ)  ahol Blaha Lujza (személy) (információ)  és Hunyady Margit (személy) (információ)  voltak első partnerei. Első fellépése itt a megnyitáskor (1884. (időpont) okt. 4.) Váradi Antal: (személy) (információ)  „Histriók Budán (cím) (Budapest) (információ)  c. prológusában Mátyás király (szerep) (információ)  szerepében volt. 1885 (időpont) aug. közepén aláírta a Néo-színházhoz (intézmény) szóló szerződését, ahova Blaha Lujza (személy) (információ)  hozta és ez év szept. 1-től már az intézet rendes tagja volt; itt ez év szept. 26.-án mutatkozott be a „Derolsteini nagyhercegnő (cím) c. operett Grog báró (szerep) szerepében. 1886. (időpont) ápr. 12.-én a „Felhő Klári (cím) (információ)  premierjén Bálint (szerep) (információ)  szerepét játszotta. Ez időben egy kisebb énekes szerepet („Cigánybáró: (cím) (információ)  Ottokár) (szerep) osztottak rá, ezt azonban nem akarta eljátszani, mire megvált az intézettől és elszerződött Mosonyi Károlyhoz, (személy) (információ)  Temesvárra, (megye) drámai hősnek és rendezőnek. Ezzel a társulattal elkerült Pozsonyba (megye) is, ahol megbuktak, mire 1887 (időpont) tavaszán visszatért a Népszínház (intézmény) (információ)  kötelékébe, nyáron át a Budai Színkörben (intézmény) (információ)  működött. — Tamássy József (személy) (információ)  betegsége idején újra tagja lett a Népszínháznak. (intézmény) (információ)  Itt 1887 (időpont) őszén játssza a híres Champlatreux (szerep) szerepét a „Nebántsvirág-ban. (cím) (információ)  1888-ban (időpont) az Orsz. Színészegyesület (intézmény) tanácsosa lett. 1889. (időpont) júl. 18.-án házasságra lép Újhelyi Jolán (személy) kolozsvári (megye) színésznővel. Nyáron át a Városligeti Színkörben (intézmény) is játszott. 1893-ban (időpont) a „Próbaházasság-ban (cím) volt nagy sikere; a következő év is nagy sikert hozott számára, ez a „Lih (cím) c. operett Plinchard-ja, (szerep) majd 1894. (időpont) nov. 9.-én Napoleon (szerep) parádés szerepe (a „Szókimondó asszonyság-ban) (cím) (információ)  betetőzte eddigi fényes karrierjét. A Népszínháznál (intézmény) (információ)  működött 1907-ig, (időpont) amikor a Király Színház (intézmény) (információ)  hívta meg. Itt a „Göre Gábor-ban (cím) (információ)  lépett fel. (máj. 25.) 1913. (időpont) jún. havában a Népopera (intézmény) (információ)  szerződtette. 1914. (időpont) márc. 17.-én az Orsz. Színészegyesület (intézmény) — mint régi, érdemes tanácsosát is — dísztagjává választotta. 1920. (időpont) dec. 10-től a Revü Színház (intézmény) (információ)  igazgatója volt; e kinevezése alkalmával 20.000 aranykoronát juttatott jótékonycélra és pedig az Orsz. Színészegyesületnek, (intézmény) a Budapesti Színészszövetségnek, (intézmény) (információ)  a Népszínház (intézmény) (információ)  és Magyar Színház (intézmény) (információ)  nyugdíjintézetének egyenként 5—5 ezer K-t. 1924. (időpont) jún. 10-én lemondott a Revű Színház (intézmény) igazgatásáról (Utóda: Ernőd Tamás.) (személy) 1928. (időpont) ápr. 1-én nyugalomba ment. 1930 (időpont) máj havában a kultuszminiszter kinevezte a nem-állami színésziskolák szakfelügyelőjévé. Verő György (személy) (információ)  a kiváló művészt ekkép jellemzi: „Szirmai (személy) (információ)  inkább bonvivant-szerelmes, mint drámai hős. Megnyerő külsővel eleganciát párosít: az első a színháznál, akiről nem rí le a frakk. Mozgásban könnyed és formás, beszédben élénk és biztos. Egy szót el nem ejt s egy szót nem túloz. És mindenekfölött: erőlködés és csináltság nélkül vidám. Szinte árad belőle a jókedv s ragadja magával a többieket is. És ha százszor játszik egy szerepet: századszor épp úgy mulattat s mulat ő is, mint először. Igen, igen, mulat a bohó helyzeteken, tréfás mondásokon, komikus ötleteken, akár a közönség. Amit drámai színésznek el nem hiszek, hogy átéli a szerepét, még ha könnyben úszik is: Szirmait (személy) (információ)  látom vidám jeleneteiben, mint küzd, hogy legyőzze a nevetés ingerét s el ne veszítse játéka fonalát, annyira beleolvad egyéni kedve az alak derűjébe („A Népszínház Budapest, (Budapest) szini életében. (cím) Budapest, (Budapest) 1926. (időpont) 262. oldal.) A művész főbb szerepei (az említetteken kívül): Imre (szerep) (információ)  (Gyimesi vadvirág), (cím) Eduárd (szerep) (Kis szökevény), (cím) (információ)  Peti (szerep) (információ)  (Cigány), (cím) (információ)  Örkényi báró (szerep) (Nagymama), (cím) (információ)  Konrád (szerep) (Molnár és gyermeke), (cím) (információ)  Andrássy István (szerep) (információ)  (Lőcsei fehér asszony), (cím) (információ)  Weiner Vilmos (szerep) (Ingyenélők), (cím) (információ)  Színész (szerep) (információ)  (Éjjeli menedékhely), (cím) (információ)  Lajos (szerep) (Falu rossza), (cím) (információ)  Bandi (szerep) (információ)  (Betyár kendője), (cím) (információ)  Lormier vicomte (szerep) (Leányka), (cím) (információ)  Bálint (szerep) (információ)  (Vöröshajú), (cím) Andor (szerep) (információ)  (Ördög mátkája), (cím) (információ)  Mirasol (szerep) (Kék asszony), (cím) (információ)  Sátán (szerep) és Petruccio (szerep) (Casanova), (cím) Kontra Fridolin (szerep) (Tolonc), (cím) Rezeda Marcel (szerep) (Parasztkisasszony), (cím) Törvényszéki elnök (szerep) (Elvált asszony) (cím) (információ)  stb. — Színművei: „A fenegyerekek, (cím) életkép 4 felv. (Magyarosította.) Bem. 1890. (időpont) jún. 7. Városligeti Nyári Szinkör. (intézmény) „Körút 27. szám, (cím) énekes boh. 4 felv. Bem. 1891. (időpont) máj. 15. U. o. „A színfalak varázsa, (cím) énekes boh. 5 képben. (Átdolgozás). Bem. 1899. (időpont) aug. 27. U. o. szin_IV.0399.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szirmai Imre címszóvég 31540 Szócikk: Szirmai Imre színész, sz. 1860. jún. xtalanevtizedx 1875 26.-án, Szegeden. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Iparosszülők gyermeke, akit szintén iparos pályára szántak, de ő elvégezte a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy hat osztályú reáliskola négy osztályát, 1879-ben, xevtizedx 1875 a xtalanevtizedx 1885 nagy árvíz után Szegedről ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy feljött Budapestre. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Titelen ytelepulesy titel ytelepulesy Titel ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy keresztül, egy ingyenhajóval amelyen menekülők voltak. Ekkor (őszre) beiratkozik a színitanodába. 1881. xevtizedx 1885 dec. 25.-én tette első kísérletét, Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy ahol a „Szegedi Híradó yintezmenyy szegedi híradó yintezmenyy Szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy híradó yintezmenyy yintezmenyy Szegedi yintezmenyy ykodvegy így írt róla: „Egyes momentumokban jól eltalálta a hangot s a játéka is meglehetősen megfelelt a szituációnak s itt hatott is párszor s zajos tapsokat idézett elő. S egy növendéktől ez is elég, mert tehetségre vall. A hangorgánuma csengő és hajlékony s ha még az alakja kissé megerősödik, jól a színpadra termett lesz és hisszük, szép jövője is lesz azon. A fiatal vendég buzdításul szép csokrot, sőt koszorút is kapott. Mint harmadéves növendék 1882. jún. 20.-án vizsgázott a „Kalmár és tengerész ycimy kalmár és tengerész ycimy Kalmár és tengerész ycimy kalmár ycimy és ycimy tengerész ycimy ycimy Kalmár ycimy és ycimy tengerész ycimy ykodvegy c. drámában és az „Egy nő, kinek elvei vannak ycimy egy nő, kinek elvei vannak ycimy Egy nő, kinek elvei vannak ycimy egy ycimy nő, ycimy kinek ycimy elvei ycimy vannak ycimy ycimy Egy ycimy nő, ycimy kinek ycimy elvei ycimy vannak ycimy ykodve c vígjátékban, amikor a „Fővárosi Lapok yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy ezt a kritikát írta róla: „A tengerész szerepének romantikáját ifjúi elevenséggel emelte ki; érvényesítve érces, friss hangját. „A vígjátékban Félix borbély yszerepy félix borbély yszerepy Félix borbély yszerepy félix yszerepy borbély yszerepy yszerepy Félix yszerepy borbély yszerepy ykodvegy burleszk figurájában egészen más oldalról, a furcsaság színezésében tanúsított képességet. A színészakadémiát yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy színésza yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy yintezmenyy színésza yintezmenyy ykodvegy 1883-ban fejezte be, innen Szegedre ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy szerződött, Nagy Vince yszemelynevy nagy vince yszemelynevy Nagy Vince yszemelynevy nagy yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Vince yszemelynevy ykodvegy társulatához, ahol okt. havában lépett fel Dóczy Lajos: yszemelynevy dóczy lajos yszemelynevy Dóczy Lajos yszemelynevy dóczy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Dóczy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy „Utolsó szerelem ycimy utolsó szerelem ycimy Utolsó szerelem ycimy utolsó ycimy szerelem ycimy ycimy Utolsó ycimy szerelem ycimy ykodvegy c. tört. vígjátéka Nagy Lajos yszerepy nagy lajos yszerepy Nagy Lajos yszerepy nagy yszerepy lajos yszerepy yszerepy Nagy yszerepy Lajos yszerepy ykodvegy — és a „Piros bugyelláris ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy c. népszínmű Török bíró yszerepy török bíró yszerepy Török bíró yszerepy török yszerepy bíró yszerepy yszerepy Török yszerepy bíró yszerepy ykodvegy szerepében. Szegedről ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Feleky Miklós yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy szerződtette első szerelmesnek a budai Várszínházhoz, yintezmenyy budai várszínház yintezmenyy budai Vá yintezmenyy budai yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Vá yintezmenyy ykodvegy ahol Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy és Hunyady Margit yszemelynevy hunyady margit yszemelynevy Hunyady Margit yszemelynevy hunyady yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Hunyady yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy voltak első partnerei. Első fellépése itt a megnyitáskor (1884. okt. 4.) Váradi Antal: yszemelynevy váradi antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy „Histriók Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ycimy histriók budán ycimy Histriók Budán ycimy histriók ycimy budán ycimy ycimy Histriók ycimy Budán ycimy ykodvegy c. prológusában Mátyás király yszerepy mátyás király yszerepy Mátyás király yszerepy mátyás yszerepy király yszerepy yszerepy Mátyás yszerepy király yszerepy ykodvegy szerepében volt. 1885 aug. közepén aláírta a Néo-színházhoz yintezmenyy néo-színház yintezmenyy Néo-szín yintezmenyy néo-színház yintezmenyy yintezmenyy Néo-szín yintezmenyy ykodvegy szóló szerződését, ahova Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy hozta és ez év szept. 1-től már az intézet rendes tagja volt; itt ez év szept. 26.-án mutatkozott be a „Derolsteini nagyhercegnő ycimy derolsteini nagyhercegnő ycimy Derolsteini nagyhercegnő ycimy derolsteini ycimy nagyhercegnő ycimy ycimy Derolsteini ycimy nagyhercegnő ycimy ykodvegy c. operett Grog báró yszerepy grog báró yszerepy Grog báró yszerepy grog yszerepy báró yszerepy yszerepy Grog yszerepy báró yszerepy ykodvegy szerepében. 1886. ápr. 12.-én a „Felhő Klári ycimy felhő klári ycimy Felhő Klári ycimy felhő ycimy klári ycimy ycimy Felhő ycimy Klári ycimy ykodvegy premierjén Bálint yszerepy bálint yszerepy Bálint yszerepy bálint yszerepy yszerepy Bálint yszerepy ykodvegy szerepét játszotta. Ez időben egy kisebb énekes szerepet („Cigánybáró: ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy Ottokár) yszerepy ottokár yszerepy Ottokár yszerepy ottokár yszerepy yszerepy Ottokár yszerepy ykodvegy osztottak rá, ezt azonban nem akarta eljátszani, mire megvált az intézettől és elszerződött Mosonyi Károlyhoz, yszemelynevy mosonyi károly yszemelynevy Mosonyi Károly yszemelynevy mosonyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Temesvárra, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy drámai hősnek és rendezőnek. Ezzel a társulattal elkerült Pozsonyba ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy is, ahol megbuktak, mire 1887 tavaszán visszatért a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy kötelékébe, nyáron át a Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy működött. — Tamássy József yszemelynevy tamássy józsef yszemelynevy Tamássy József yszemelynevy tamássy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy betegsége idején újra tagja lett a Népszínháznak. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Itt 1887 őszén játssza a híres Champlatreux yszerepy champlatreux yszerepy Champlatreux yszerepy champlatreux yszerepy yszerepy Champlatreux yszerepy ykodvegy szerepét a „Nebántsvirág-ban. ycimy nebántsvirág ycimy Nebántsvirág ycimy nebántsvirág ycimy ycimy Nebántsvirág ycimy ykodvegy 1888-ban az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy tanácsosa lett. 1889. júl. xtalanevtizedx 1895 18.-án házasságra lép Újhelyi Jolán yszemelynevy újhelyi jolán yszemelynevy Újhelyi Jolán yszemelynevy újhelyi yszemelynevy jolán yszemelynevy yszemelynevy Újhelyi yszemelynevy Jolán yszemelynevy ykodvegy kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színésznővel. Nyáron át a Városligeti Színkörben yintezmenyy városligeti színkör yintezmenyy Városlig yintezmenyy városligeti yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy ykodvegy is játszott. 1893-ban xevtizedx 1895 a „Próbaházasság-ban ycimy próbaházasság ycimy Próbaházasság ycimy próbaházasság ycimy ycimy Próbaházasság ycimy ykodvegy volt nagy sikere; a következő év is nagy sikert hozott számára, ez a „Lih ycimy lih ycimy Lih ycimy lih ycimy ycimy Lih ycimy ykodvegy c. operett Plinchard-ja, yszerepy plinchard yszerepy Plinchard yszerepy plinchard yszerepy yszerepy Plinchard yszerepy ykodvegy majd 1894. nov. xtalanevtizedx 1905 9.-én Napoleon yszerepy napoleon yszerepy Napoleon yszerepy napoleon yszerepy yszerepy Napoleon yszerepy ykodvegy parádés szerepe (a „Szókimondó asszonyság-ban) ycimy szókimondó asszonyság ycimy Szókimondó asszonyság ycimy szókimondó ycimy asszonyság ycimy ycimy Szókimondó ycimy asszonyság ycimy ykodvegy betetőzte eddigi fényes karrierjét. A Népszínháznál yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy működött 1907-ig, xevtizedx 1905 amikor xtalanevtizedx 1915 a Király Színház yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy hívta meg. Itt a „Göre Gábor-ban ycimy göre gábor ycimy Göre Gábor ycimy göre ycimy gábor ycimy ycimy Göre ycimy Gábor ycimy ykodvegy lépett fel. (máj. 25.) 1913. xevtizedx 1915 jún. havában a Népopera yintezmenyy népopera yintezmenyy Népopera yintezmenyy népopera yintezmenyy yintezmenyy Népopera yintezmenyy ykodvegy szerződtette. 1914. márc. xtalanevtizedx 1925 17.-én az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy — mint régi, érdemes tanácsosát is — dísztagjává választotta. 1920. xevtizedx 1925 dec. 10-től a Revü Színház yintezmenyy revü színház yintezmenyy Revü Szí yintezmenyy revü yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Revü yintezmenyy Szí yintezmenyy ykodvegy igazgatója volt; e kinevezése alkalmával 20.000 aranykoronát juttatott jótékonycélra és pedig az Orsz. Színészegyesületnek, yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy a Budapesti Színészszövetségnek, yintezmenyy budapesti színészszövetség yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy színészszövetség yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy és Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy nyugdíjintézetének egyenként 5—5 ezer K-t. 1924. jún. 10-én lemondott a Revű Színház yintezmenyy revű színház yintezmenyy Revű Szí yintezmenyy revű yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Revű yintezmenyy Szí yintezmenyy ykodvegy igazgatásáról (Utóda: Ernőd Tamás.) yszemelynevy ernőd tamás yszemelynevy Ernőd Tamás yszemelynevy ernőd yszemelynevy tamás yszemelynevy yszemelynevy Ernőd yszemelynevy Tamás yszemelynevy ykodvegy 1928. ápr. xtalanevtizedx 1935 1-én nyugalomba ment. 1930 xevtizedx 1935 máj havában a kultuszminiszter kinevezte a nem-állami színésziskolák szakfelügyelőjévé. Verő György yszemelynevy verő györgy yszemelynevy Verő György yszemelynevy verő yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Verő yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy a kiváló művészt ekkép jellemzi: „Szirmai yszemelynevy szirmai yszemelynevy Szirmai yszemelynevy szirmai yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy ykodvegy inkább bonvivant-szerelmes, mint drámai hős. Megnyerő külsővel eleganciát párosít: az első a színháznál, akiről nem rí le a frakk. Mozgásban könnyed és formás, beszédben élénk és biztos. Egy szót el nem ejt s egy szót nem túloz. És mindenekfölött: erőlködés és csináltság nélkül vidám. Szinte árad belőle a jókedv s ragadja magával a többieket is. És ha százszor játszik egy szerepet: századszor épp úgy mulattat s mulat ő is, mint először. Igen, igen, mulat a bohó helyzeteken, tréfás mondásokon, komikus ötleteken, akár a közönség. Amit drámai színésznek el nem hiszek, hogy átéli a szerepét, még ha könnyben úszik is: Szirmait yszemelynevy szirmai yszemelynevy Szirmai yszemelynevy szirmai yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy ykodvegy látom vidám jeleneteiben, mint küzd, hogy legyőzze a nevetés ingerét s el ne veszítse játéka fonalát, annyira beleolvad egyéni kedve az alak derűjébe („A Népszínház Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szini életében. ycimy a népszínház budapest, szini életében ycimy A Népszínház Budapest, szini életében ycimy a ycimy népszínház ycimy budapest, ycimy szini ycimy életében ycimy ycimy A ycimy Népszínház ycimy Budap Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1926. xevtizedx 1925 262. oldal.) A művész főbb szerepei (az említetteken kívül): Imre yszerepy imre yszerepy Imre yszerepy imre yszerepy yszerepy Imre yszerepy ykodvegy (Gyimesi vadvirág), ycimy gyimesi vadvirág ycimy Gyimesi vadvirág ycimy gyimesi ycimy vadvirág ycimy ycimy Gyimesi ycimy vadvirág ycimy ykodvegy Eduárd yszerepy eduárd yszerepy Eduárd yszerepy eduárd yszerepy yszerepy Eduárd yszerepy ykodvegy (Kis szökevény), ycimy kis szökevény ycimy Kis szökevény ycimy kis ycimy szökevény ycimy ycimy Kis ycimy szökevény ycimy ykodvegy Peti yszerepy peti yszerepy Peti yszerepy peti yszerepy yszerepy Peti yszerepy ykodvegy (Cigány), ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy Örkényi báró yszerepy örkényi báró yszerepy Örkényi báró yszerepy örkényi yszerepy báró yszerepy yszerepy Örkényi yszerepy báró yszerepy ykodvegy (Nagymama), ycimy nagymama ycimy Nagymama ycimy nagymama ycimy ycimy Nagymama ycimy ykodvegy Konrád yszerepy konrád yszerepy Konrád yszerepy konrád yszerepy yszerepy Konrád yszerepy ykodvegy (Molnár és gyermeke), ycimy molnár és gyermeke ycimy Molnár és gyermeke ycimy molnár ycimy és ycimy gyermeke ycimy ycimy Molnár ycimy és ycimy gyermeke ycimy ykodvegy Andrássy István yszerepy andrássy istván yszerepy Andrássy István yszerepy andrássy yszerepy istván yszerepy yszerepy Andrássy yszerepy István yszerepy ykodvegy (Lőcsei fehér asszony), ycimy lőcsei fehér asszony ycimy Lőcsei fehér asszony ycimy lőcsei ycimy fehér ycimy asszony ycimy ycimy Lőcsei ycimy fehér ycimy asszony ycimy ykodvegy Weiner Vilmos yszerepy weiner vilmos yszerepy Weiner Vilmos yszerepy weiner yszerepy vilmos yszerepy yszerepy Weiner yszerepy Vilmos yszerepy ykodvegy (Ingyenélők), ycimy ingyenélők ycimy Ingyenélők ycimy ingyenélők ycimy ycimy Ingyenélők ycimy ykodvegy Színész yszerepy színész yszerepy Színész yszerepy színész yszerepy yszerepy Színész yszerepy ykodvegy (Éjjeli menedékhely), ycimy éjjeli menedékhely ycimy Éjjeli menedékhely ycimy éjjeli ycimy menedékhely ycimy ycimy Éjjeli ycimy menedékhely ycimy ykodvegy Lajos yszerepy lajos yszerepy Lajos yszerepy lajos yszerepy yszerepy Lajos yszerepy ykodvegy (Falu rossza), ycimy falu rossza ycimy Falu rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy ykodvegy Bandi yszerepy bandi yszerepy Bandi yszerepy bandi yszerepy yszerepy Bandi yszerepy ykodvegy (Betyár kendője), ycimy betyár kendője ycimy Betyár kendője ycimy betyár ycimy kendője ycimy ycimy Betyár ycimy kendője ycimy ykodvegy Lormier vicomte yszerepy lormier vicomte yszerepy Lormier vicomte yszerepy lormier yszerepy vicomte yszerepy yszerepy Lormier yszerepy vicomte yszerepy ykodvegy (Leányka), ycimy leányka ycimy Leányka ycimy leányka ycimy ycimy Leányka ycimy ykodvegy Bálint yszerepy bálint yszerepy Bálint yszerepy bálint yszerepy yszerepy Bálint yszerepy ykodvegy (Vöröshajú), ycimy vöröshajú ycimy Vöröshajú ycimy vöröshajú ycimy ycimy Vöröshajú ycimy ykodvegy Andor yszerepy andor yszerepy Andor yszerepy andor yszerepy yszerepy Andor yszerepy ykodvegy (Ördög mátkája), ycimy ördög mátkája ycimy Ördög mátkája ycimy ördög ycimy mátkája ycimy ycimy Ördög ycimy mátkája ycimy ykodvegy Mirasol yszerepy mirasol yszerepy Mirasol yszerepy mirasol yszerepy yszerepy Mirasol yszerepy ykodvegy (Kék asszony), ycimy kék asszony ycimy Kék asszony ycimy kék ycimy asszony ycimy ycimy Kék ycimy asszony ycimy ykodvegy Sátán yszerepy sátán yszerepy Sátán yszerepy sátán yszerepy yszerepy Sátán yszerepy ykodvegy és Petruccio yszerepy petruccio yszerepy Petruccio yszerepy petruccio yszerepy yszerepy Petruccio yszerepy ykodvegy (Casanova), ycimy casanova ycimy Casanova ycimy casanova ycimy ycimy Casanova ycimy ykodvegy Kontra Fridolin yszerepy kontra fridolin yszerepy Kontra Fridolin yszerepy kontra yszerepy fridolin yszerepy yszerepy Kontra yszerepy Fridolin yszerepy ykodvegy (Tolonc), ycimy tolonc ycimy Tolonc ycimy tolonc ycimy ycimy Tolonc ycimy ykodvegy Rezeda Marcel yszerepy rezeda marcel yszerepy Rezeda Marcel yszerepy rezeda yszerepy marcel yszerepy yszerepy Rezeda yszerepy Marcel yszerepy ykodvegy (Parasztkisasszony), ycimy parasztkisasszony ycimy Parasztkisasszony ycimy parasztkisasszony ycimy ycimy Parasztkisasszony ycimy ykodvegy Törvényszéki elnök yszerepy törvényszéki elnök yszerepy Törvényszéki elnök yszerepy törvényszéki yszerepy elnök yszerepy yszerepy Törvényszéki yszerepy elnök yszerepy ykodvegy (Elvált asszony) ycimy elvált asszony ycimy Elvált asszony ycimy elvált ycimy asszony ycimy ycimy Elvált ycimy asszony ycimy ykodvegy stb. — Színművei: „A fenegyerekek, ycimy a fenegyerekek ycimy A fenegyerekek ycimy a ycimy fenegyerekek ycimy ycimy A ycimy fenegyerekek ycimy ykodvegy életkép 4 felv. (Magyarosította.) Bem. 1890. xevtizedx 1895 jún. 7. Városligeti Nyári Szinkör. yintezmenyy városligeti nyári szinkör yintezmenyy Városlig yintezmenyy városligeti yintezmenyy nyári yintezmenyy szinkör yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy ykodvegy „Körút 27. szám, ycimy körút 27. szám ycimy Körút 27. szám ycimy körút ycimy 27. ycimy szám ycimy ycimy Körút ycimy 27. ycimy szám ycimy ykodvegy énekes boh. 4 felv. Bem. 1891. máj. 15. U. o. „A színfalak varázsa, ycimy a színfalak varázsa ycimy A színfalak varázsa ycimy a ycimy színfalak ycimy varázsa ycimy ycimy A ycimy színfalak ycimy varázsa ycimy ykodvegy énekes boh. 5 képben. (Átdolgozás). Bem. 1899. aug. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 27. U. o. szin_IV.0399.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szirmai Imre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1860

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0399.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0399.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31540.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szirmai Imre

Szócikk: Szirmai Imre színész, sz. 1860. jún. 26.-án, Szegeden. Iparosszülők gyermeke, akit szintén iparos pályára szántak, de ő elvégezte a szegedi hat osztályú reáliskola négy osztályát, 1879-ben, a nagy árvíz után Szegedről feljött Budapestre. Titelen keresztül, egy ingyenhajóval amelyen menekülők voltak. Ekkor (őszre) beiratkozik a színitanodába. 1881. dec. 25.-én tette első kísérletét, Szegeden, ahol a „Szegedi Híradó így írt róla: „Egyes momentumokban jól eltalálta a hangot s a játéka is meglehetősen megfelelt a szituációnak s itt hatott is párszor s zajos tapsokat idézett elő. S egy növendéktől ez is elég, mert tehetségre vall. A hangorgánuma csengő és hajlékony s ha még az alakja kissé megerősödik, jól a színpadra termett lesz és hisszük, szép jövője is lesz azon. A fiatal vendég buzdításul szép csokrot, sőt koszorút is kapott. Mint harmadéves növendék 1882. jún. 20.-án vizsgázott a „Kalmár és tengerész c. drámában és az „Egy nő, kinek elvei vannak c vígjátékban, amikor a „Fővárosi Lapok ezt a kritikát írta róla: „A tengerész szerepének romantikáját ifjúi elevenséggel emelte ki; érvényesítve érces, friss hangját. „A vígjátékban Félix borbély burleszk figurájában egészen más oldalról, a furcsaság színezésében tanúsított képességet. A színészakadémiát 1883-ban fejezte be, innen Szegedre szerződött, Nagy Vince társulatához, ahol okt. havában lépett fel Dóczy Lajos: „Utolsó szerelem c. tört. vígjátéka Nagy Lajos — és a „Piros bugyelláris c. népszínmű Török bíró szerepében. Szegedről Feleky Miklós szerződtette első szerelmesnek a budai Várszínházhoz, ahol Blaha Lujza és Hunyady Margit voltak első partnerei. Első fellépése itt a megnyitáskor (1884. okt. 4.) Váradi Antal: „Histriók Budán c. prológusában Mátyás király szerepében volt. 1885 aug. közepén aláírta a Néo-színházhoz szóló szerződését, ahova Blaha Lujza hozta és ez év szept. 1-től már az intézet rendes tagja volt; itt ez év szept. 26.-án mutatkozott be a „Derolsteini nagyhercegnő c. operett Grog báró szerepében. 1886. ápr. 12.-én a „Felhő Klári premierjén Bálint szerepét játszotta. Ez időben egy kisebb énekes szerepet („Cigánybáró: Ottokár) osztottak rá, ezt azonban nem akarta eljátszani, mire megvált az intézettől és elszerződött Mosonyi Károlyhoz, Temesvárra, drámai hősnek és rendezőnek. Ezzel a társulattal elkerült Pozsonyba is, ahol megbuktak, mire 1887 tavaszán visszatért a Népszínház kötelékébe, nyáron át a Budai Színkörben működött. — Tamássy József betegsége idején újra tagja lett a Népszínháznak. Itt 1887 őszén játssza a híres Champlatreux szerepét a „Nebántsvirág-ban. 1888-ban az Orsz. Színészegyesület tanácsosa lett. 1889. júl. 18.-án házasságra lép Újhelyi Jolán kolozsvári színésznővel. Nyáron át a Városligeti Színkörben is játszott. 1893-ban a „Próbaházasság-ban volt nagy sikere; a következő év is nagy sikert hozott számára, ez a „Lih c. operett Plinchard-ja, majd 1894. nov. 9.-én Napoleon parádés szerepe (a „Szókimondó asszonyság-ban) betetőzte eddigi fényes karrierjét. A Népszínháznál működött 1907-ig, amikor a Király Színház hívta meg. Itt a „Göre Gábor-ban lépett fel. (máj. 25.) 1913. jún. havában a Népopera szerződtette. 1914. márc. 17.-én az Orsz. Színészegyesület — mint régi, érdemes tanácsosát is — dísztagjává választotta. 1920. dec. 10-től a Revü Színház igazgatója volt; e kinevezése alkalmával 20.000 aranykoronát juttatott jótékonycélra és pedig az Orsz. Színészegyesületnek, a Budapesti Színészszövetségnek, a Népszínház és Magyar Színház nyugdíjintézetének egyenként 5—5 ezer K-t. 1924. jún. 10-én lemondott a Revű Színház igazgatásáról (Utóda: Ernőd Tamás.) 1928. ápr. 1-én nyugalomba ment. 1930 máj havában a kultuszminiszter kinevezte a nem-állami színésziskolák szakfelügyelőjévé. Verő György a kiváló művészt ekkép jellemzi: „Szirmai inkább bonvivant-szerelmes, mint drámai hős. Megnyerő külsővel eleganciát párosít: az első a színháznál, akiről nem rí le a frakk. Mozgásban könnyed és formás, beszédben élénk és biztos. Egy szót el nem ejt s egy szót nem túloz. És mindenekfölött: erőlködés és csináltság nélkül vidám. Szinte árad belőle a jókedv s ragadja magával a többieket is. És ha százszor játszik egy szerepet: századszor épp úgy mulattat s mulat ő is, mint először. Igen, igen, mulat a bohó helyzeteken, tréfás mondásokon, komikus ötleteken, akár a közönség. Amit drámai színésznek el nem hiszek, hogy átéli a szerepét, még ha könnyben úszik is: Szirmait látom vidám jeleneteiben, mint küzd, hogy legyőzze a nevetés ingerét s el ne veszítse játéka fonalát, annyira beleolvad egyéni kedve az alak derűjébe („A Népszínház Budapest, szini életében. Budapest, 1926. 262. oldal.) A művész főbb szerepei (az említetteken kívül): Imre (Gyimesi vadvirág), Eduárd (Kis szökevény), Peti (Cigány), Örkényi báró (Nagymama), Konrád (Molnár és gyermeke), Andrássy István (Lőcsei fehér asszony), Weiner Vilmos (Ingyenélők), Színész (Éjjeli menedékhely), Lajos (Falu rossza), Bandi (Betyár kendője), Lormier vicomte (Leányka), Bálint (Vöröshajú), Andor (Ördög mátkája), Mirasol (Kék asszony), Sátán és Petruccio (Casanova), Kontra Fridolin (Tolonc), Rezeda Marcel (Parasztkisasszony), Törvényszéki elnök (Elvált asszony) stb. — Színművei: „A fenegyerekek, életkép 4 felv. (Magyarosította.) Bem. 1890. jún. 7. Városligeti Nyári Szinkör. „Körút 27. szám, énekes boh. 4 felv. Bem. 1891. máj. 15. U. o. „A színfalak varázsa, énekes boh. 5 képben. (Átdolgozás). Bem. 1899. aug. 27. U. o. szin_IV.0399.pdf IV