Címszó: Szoyer Ilona - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1880
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0412.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0412.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31573.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szoyer
Ilona
Szócikk: Szoyer Ilona énekesnő, magas szoprán, sz.
1880. (születés
éve) júl. 24-én, Debrecenben. (megye) A konzervatóriumot
végezve, Bécsben (ország) Geiringernél
(személy)
tökéletesítette tudását; a lipcsei operettnél (intézmény)
(információ)
kezdte legmagasabb ívelésű pályáját (Clairette-től
(szerep)
az Éj királynőjéig (szerep) neki
nern volt hosszú az út). A Magyar Színházban (intézmény)
(információ)
lépett fel először mint „Angot asszony leánya,
(cím) (információ)
1900. (időpont) okt.
23; innen szerződtette Mader Raoul (személy) (információ)
igazgató a m. kir. Operaházhoz, (intézmény)
(információ)
melynek tíz éven át maradt dísze. Itt 1902.
(időpont)
jan. 14-én, mint „Mari az ezred leánya (cím) debütált;
további szerepei: Mátyás (szerep) (információ)
és Gara Mária (szerep) (információ)
(Hunyadi László), (cím) (információ)
Siebel (szerep) és
Margit (szerep)
(Faust), (cím)
(információ)
Bébé (szerep) (Moharózsa),
(cím) Georg
apród (szerep)
(Berlichingen Götz), (cím) Apród (szerep) (Romeo
és Julia, (cím)
(információ)
Álarcosbál), (cím) (információ)
Anna (szerep) (Bűvös
vadász), (cím)
(információ)
Marcellina (szerep) (Fidelio),
(cím) (információ)
Zerlina (szerep) (Don
Juan), (cím)
(információ)
Cherubin (szerep) (Figaro
lakodalma), (cím)
(információ)
Erdei madár (szerep) (információ)
(Siegfried), (cím) (információ)
Mari (szerep) (Az
eladott menyasszony), (cím) „Manón (szerep) (Manón
Lescaut), (cím)
„Pillangó kisasszony (cím) és a „Nürnbergi
baba (cím) (információ)
címszerepei, Szaffi (szerep) (Cigánybáró),
(cím) (információ)
Olympia (szerep) (Hoffmann
meséi), (cím)
(információ)
Friquet Rózsi (szerep) (A
remete csengetyűje), (cím) Adél (szerep) és
Rosalinda (szerep)
(Denevér), (cím)
(információ)
Sellő (szerep) (Rajna
kincse), (cím)
(információ)
Nuri (szerep) (Hegyek
alján), (cím)
(információ)
Eros (szerep) (Orpheus),
(cím) (információ)
Musette (szerep) és
Mimi (szerep)
(Bohémélet), (cím)
(információ)
Nedda (szerep) (Bajazzók),
(cím) (információ)
Röschen (szerep) (A
szomszédasszony), (cím) Micaela (szerep) (Carmen),
(cím) (információ)
Philine (szerep) (Mignon),
(cím) (információ)
az Éj királynője (szerep) (Varázsfuvola).
(cím) (információ)
Közben bejárta Német- (megye) (információ)
és Oroszországot (ország) (Berlin:
(ország)
udv. opera, 1906. (időpont) máj.
18. és 21. „Ezred leánya (cím) és „Manón,
(cím) — Komische
Oper, (intézmény)
1908. (időpont)
febr. 25. óta 1 hónapig „Denevér (cím) (információ)
Adélje) (szerep) s a
magyar vidéki nagyobb városokat. — 1905. (időpont) jún.
19-én nőül ment Márkus Dezső (személy) (információ)
operaházi karnagyhoz, aki mikor a Népopera
(intézmény)
(információ)
igazgatója lett, ide szerződtette; Sz. itt
1912. (időpont)
szept. 21-én mutatkozott be Jarno (szerep) (információ)
„Tengerész Kató (cím) c. operettje
címszerepében; Kálmán Imre (személy) (információ)
„Kis király-ában (cím) (információ)
stb. énekelt, de 1915 (időpont) tavaszán
a színpadtól visszavonult. — Máris meg kell emlékeznünk leányáról, Márkus-Szoyer
Ilyről, (személy)
aki 1915. (időpont)
aug. 13-án Budapesten (Budapest)
született, most komoly gimnazista, de szép szopránját és csodálatos muzikalitását
már több hangversenyen ragyogtatta, a m. kir. Operaházban (intézmény)
pedig a „Pelleas és Mélisande (cím) gyermekszerepét
már kezdettől fogva (1925. (időpont) nov.
26.) énekelte. Fejlett énektudását szüleitől nyerte. Első nagy szerepe volt (Szöktetés
a szerályból) (cím)
(információ)
a Városi Színházban, (intézmény)
(információ)
1930. (időpont) nov.
6-án, atyjának, Márkus Dezsőnek (személy) (információ)
a Városi Szh. (intézmény)
(információ)
főzeneigazgatójának 40 éves művészi jubileumán.
szin_IV.0412.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szoyer Ilona címszóvég 31573 Szócikk: Szoyer
Ilona énekesnő, magas szoprán, sz. 1880. júl. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 24-én, Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey
hajdu megye ykodvegy A konzervatóriumot végezve, Bécsben ytelepulesy bécs
ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Geiringernél yszemelynevy geiringer
yszemelynevy Geiringer yszemelynevy geiringer yszemelynevy yszemelynevy
Geiringer yszemelynevy ykodvegy tökéletesítette tudását; a lipcsei operettnél yintezmenyy
lipcsei operett yintezmenyy lipcsei yintezmenyy lipcsei yintezmenyy operett
yintezmenyy yintezmenyy lipcsei yintezmenyy ykodvegy kezdte legmagasabb ívelésű
pályáját (Clairette-től yszerepy clairette yszerepy Clairette yszerepy
clairette yszerepy yszerepy Clairette yszerepy ykodvegy az Éj királynőjéig yszerepy
éj királynője yszerepy Éj királynőjé yszerepy éj yszerepy királynője yszerepy
yszerepy Éj yszerepy királynőjé yszerepy ykodvegy neki nern volt hosszú az út).
A Magyar Színházban yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy
magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S
yintezmenyy ykodvegy lépett fel először mint „Angot asszony leánya, ycimy angot
asszony leánya ycimy Angot asszony leánya ycimy angot ycimy asszony ycimy
leánya ycimy ycimy Angot ycimy asszony ycimy leánya ycimy ykodvegy 1900. xevtizedx
1905 okt. 23; innen szerződtette Mader Raoul yszemelynevy mader raoul
yszemelynevy Mader Raoul yszemelynevy mader yszemelynevy raoul yszemelynevy yszemelynevy
Mader yszemelynevy Raoul yszemelynevy ykodvegy igazgató a m. kir. Operaházhoz, yintezmenyy
operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy
Operaház yintezmenyy ykodvegy melynek tíz éven át maradt dísze. Itt 1902. jan. 14-én,
mint „Mari az ezred leánya ycimy mari az ezred leánya ycimy Mari az ezred leánya
ycimy mari ycimy az ycimy ezred ycimy leánya ycimy ycimy Mari ycimy az ycimy
ezred ycimy leánya ycimy ykodvegy debütált; további szerepei: Mátyás yszerepy
mátyás yszerepy Mátyás yszerepy mátyás yszerepy yszerepy Mátyás yszerepy
ykodvegy és Gara Mária yszerepy gara mária yszerepy Gara Mária yszerepy gara
yszerepy mária yszerepy yszerepy Gara yszerepy Mária yszerepy ykodvegy (Hunyadi
László), ycimy hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló
ycimy ycimy Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy Siebel yszerepy siebel yszerepy
Siebel yszerepy siebel yszerepy yszerepy Siebel yszerepy ykodvegy és Margit yszerepy
margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy
ykodvegy (Faust), ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy
ykodvegy Bébé yszerepy bébe yszerepy Bébé yszerepy bébe yszerepy yszerepy Bébé
yszerepy ykodvegy (Moharózsa), ycimy moharózsa ycimy Moharózsa ycimy moharózsa
ycimy ycimy Moharózsa ycimy ykodvegy Georg apród yszerepy georg apród yszerepy
Georg apród yszerepy georg yszerepy apród yszerepy yszerepy Georg yszerepy
apród yszerepy ykodvegy (Berlichingen Götz), ycimy berlichingen götz ycimy
Berlichingen Götz ycimy berlichingen ycimy götz ycimy ycimy Berlichingen ycimy
Götz ycimy ykodvegy Apród yszerepy apród yszerepy Apród yszerepy apród yszerepy
yszerepy Apród yszerepy ykodvegy (Romeo és Julia, ycimy romeo és julia ycimy
Romeo és Julia ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és
ycimy Julia ycimy ykodvegy Álarcosbál), ycimy álarcosbál ycimy Álarcosbál ycimy
álarcosbál ycimy ycimy Álarcosbál ycimy ykodvegy Anna yszerepy anna yszerepy
Anna yszerepy anna yszerepy yszerepy Anna yszerepy ykodvegy (Bűvös vadász), ycimy
bűvös vadász ycimy Bűvös vadász ycimy bűvös ycimy vadász ycimy ycimy Bűvös
ycimy vadász ycimy ykodvegy Marcellina yszerepy marcellina yszerepy Marcellina
yszerepy marcellina yszerepy yszerepy Marcellina yszerepy ykodvegy (Fidelio), ycimy
fidelio ycimy Fidelio ycimy fidelio ycimy ycimy Fidelio ycimy ykodvegy Zerlina yszerepy
zerlina yszerepy Zerlina yszerepy zerlina yszerepy yszerepy Zerlina yszerepy
ykodvegy (Don Juan), ycimy don juan ycimy Don Juan ycimy don ycimy juan ycimy
ycimy Don ycimy Juan ycimy ykodvegy Cherubin yszerepy cherubin yszerepy
Cherubin yszerepy cherubin yszerepy yszerepy Cherubin yszerepy ykodvegy (Figaro
lakodalma), ycimy figaro lakodalma ycimy Figaro lakodalma ycimy figaro ycimy
lakodalma ycimy ycimy Figaro ycimy lakodalma ycimy ykodvegy Erdei madár yszerepy
erdei madár yszerepy Erdei madár yszerepy erdei yszerepy madár yszerepy
yszerepy Erdei yszerepy madár yszerepy ykodvegy (Siegfried), ycimy siegfried
ycimy Siegfried ycimy siegfried ycimy ycimy Siegfried ycimy ykodvegy Mari yszerepy
mari yszerepy Mari yszerepy mari yszerepy yszerepy Mari yszerepy ykodvegy (Az eladott
menyasszony), ycimy az eladott menyasszony ycimy Az eladott menyasszony ycimy
az ycimy eladott ycimy menyasszony ycimy ycimy Az ycimy eladott ycimy
menyasszony ycimy ykodvegy „Manón yszerepy manón yszerepy Manón yszerepy manón
yszerepy yszerepy Manón yszerepy ykodvegy (Manón Lescaut), ycimy manón lescaut
ycimy Manón Lescaut ycimy manón ycimy lescaut ycimy ycimy Manón ycimy Lescaut
ycimy ykodvegy „Pillangó kisasszony ycimy pillangó kisasszony ycimy Pillangó kisasszony
ycimy pillangó ycimy kisasszony ycimy ycimy Pillangó ycimy kisasszony ycimy
ykodvegy és a „Nürnbergi baba ycimy nürnbergi baba ycimy Nürnbergi baba ycimy
nürnbergi ycimy baba ycimy ycimy Nürnbergi ycimy baba ycimy ykodvegy címszerepei,
Szaffi yszerepy szaffi yszerepy Szaffi yszerepy szaffi yszerepy yszerepy Szaffi
yszerepy ykodvegy (Cigánybáró), ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy
cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy Olympia yszerepy olympia
yszerepy Olympia yszerepy olympia yszerepy yszerepy Olympia yszerepy ykodvegy (Hoffmann
meséi), ycimy hoffmann meséi ycimy Hoffmann meséi ycimy hoffmann ycimy meséi
ycimy ycimy Hoffmann ycimy meséi ycimy ykodvegy Friquet Rózsi yszerepy friquet
rózsi yszerepy Friquet Rózsi yszerepy friquet yszerepy rózsi yszerepy yszerepy
Friquet yszerepy Rózsi yszerepy ykodvegy (A remete csengetyűje), ycimy a remete
csengetyűje ycimy A remete csengetyűje ycimy a ycimy remete ycimy csengetyűje
ycimy ycimy A ycimy remete ycimy csengetyűje ycimy ykodvegy Adél yszerepy adél
yszerepy Adél yszerepy adél yszerepy yszerepy Adél yszerepy ykodvegy és Rosalinda
yszerepy rosalinda yszerepy Rosalinda yszerepy rosalinda yszerepy yszerepy
Rosalinda yszerepy ykodvegy (Denevér), ycimy denevér ycimy Denevér ycimy
denevér ycimy ycimy Denevér ycimy ykodvegy Sellő yszerepy sellő yszerepy Sellő
yszerepy sellő yszerepy yszerepy Sellő yszerepy ykodvegy (Rajna kincse), ycimy
rajna kincse ycimy Rajna kincse ycimy rajna ycimy kincse ycimy ycimy Rajna
ycimy kincse ycimy ykodvegy Nuri yszerepy nuri yszerepy Nuri yszerepy nuri
yszerepy yszerepy Nuri yszerepy ykodvegy (Hegyek alján), ycimy hegyek alján
ycimy Hegyek alján ycimy hegyek ycimy alján ycimy ycimy Hegyek ycimy alján
ycimy ykodvegy Eros yszerepy eros yszerepy Eros yszerepy eros yszerepy yszerepy
Eros yszerepy ykodvegy (Orpheus), ycimy orpheus ycimy Orpheus ycimy orpheus
ycimy ycimy Orpheus ycimy ykodvegy Musette yszerepy musette yszerepy Musette
yszerepy musette yszerepy yszerepy Musette yszerepy ykodvegy és Mimi yszerepy
mimi yszerepy Mimi yszerepy mimi yszerepy yszerepy Mimi yszerepy ykodvegy (Bohémélet),
ycimy bohémélet ycimy Bohémélet ycimy bohémélet ycimy ycimy Bohémélet ycimy
ykodvegy Nedda yszerepy nedda yszerepy Nedda yszerepy nedda yszerepy yszerepy
Nedda yszerepy ykodvegy (Bajazzók), ycimy bajazzók ycimy Bajazzók ycimy
bajazzók ycimy ycimy Bajazzók ycimy ykodvegy Röschen yszerepy röschen yszerepy
Röschen yszerepy röschen yszerepy yszerepy Röschen yszerepy ykodvegy (A szomszédasszony),
ycimy a szomszédasszony ycimy A szomszédasszony ycimy a ycimy szomszédasszony
ycimy ycimy A ycimy szomszédasszony ycimy ykodvegy Micaela yszerepy micaela
yszerepy Micaela yszerepy micaela yszerepy yszerepy Micaela yszerepy ykodvegy (Carmen),
ycimy carmen ycimy Carmen ycimy carmen ycimy ycimy Carmen ycimy ykodvegy Philine
yszerepy philine yszerepy Philine yszerepy philine yszerepy yszerepy Philine
yszerepy ykodvegy (Mignon), ycimy mignon ycimy Mignon ycimy mignon ycimy ycimy
Mignon ycimy ykodvegy az Éj királynője yszerepy éj királynője yszerepy Éj
királynője yszerepy éj yszerepy királynője yszerepy yszerepy Éj yszerepy
királynője yszerepy ykodvegy (Varázsfuvola). ycimy varázsfuvola ycimy
Varázsfuvola ycimy varázsfuvola ycimy ycimy Varázsfuvola ycimy ykodvegy Közben bejárta
Német- ytelepulesy német ytelepulesy Német ymegyey torontál megye ykodvegy és Oroszországot
ytelepulesy oroszország ytelepulesy Oroszország yorszagy Oroszország ykodvegy (Berlin:
ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy udv. opera,
1906. máj. 18. és 21. „Ezred leánya ycimy ezred leánya ycimy Ezred leánya ycimy
ezred ycimy leánya ycimy ycimy Ezred ycimy leánya ycimy ykodvegy és „Manón, ycimy
manón ycimy Manón ycimy manón ycimy ycimy Manón ycimy ykodvegy — Komische Oper,
yintezmenyy komische oper yintezmenyy Komische yintezmenyy komische yintezmenyy
oper yintezmenyy yintezmenyy Komische yintezmenyy ykodvegy 1908. febr. 25. óta 1
hónapig „Denevér ycimy denevér ycimy Denevér ycimy denevér ycimy ycimy Denevér
ycimy ykodvegy Adélje) yszerepy adél yszerepy Adél yszerepy adél yszerepy
yszerepy Adél yszerepy ykodvegy s a magyar vidéki nagyobb városokat. — 1905. jún.
xtalanevtizedx 1915 19-én nőül ment Márkus Dezső yszemelynevy márkus dezső
yszemelynevy Márkus Dezső yszemelynevy márkus yszemelynevy dezső yszemelynevy
yszemelynevy Márkus yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy operaházi karnagyhoz,
aki mikor a Népopera yintezmenyy népopera yintezmenyy Népopera yintezmenyy
népopera yintezmenyy yintezmenyy Népopera yintezmenyy ykodvegy igazgatója lett,
ide szerződtette; Sz. itt 1912. xevtizedx 1915 szept. 21-én mutatkozott be Jarno
yszerepy jarno yszerepy Jarno yszerepy jarno yszerepy yszerepy Jarno yszerepy
ykodvegy „Tengerész Kató ycimy tengerész kató ycimy Tengerész Kató ycimy
tengerész ycimy kató ycimy ycimy Tengerész ycimy Kató ycimy ykodvegy c. operettje
címszerepében; Kálmán Imre yszemelynevy kálmán imre yszemelynevy Kálmán Imre
yszemelynevy kálmán yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Kálmán
yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy „Kis király-ában ycimy kis király ycimy
Kis király ycimy kis ycimy király ycimy ycimy Kis ycimy király ycimy ykodvegy stb.
énekelt, de 1915 tavaszán a színpadtól visszavonult. — Máris meg kell emlékeznünk
leányáról, Márkus-Szoyer Ilyről, yszemelynevy márkus-szoyer ily yszemelynevy
Márkus-Szoyer Ily yszemelynevy márkus-szoyer yszemelynevy ily yszemelynevy
yszemelynevy Márkus-Szoyer yszemelynevy Ily yszemelynevy ykodvegy aki 1915. aug.
xtalanevtizedx 1925 13-án Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy született, most komoly gimnazista, de szép szopránját
és csodálatos muzikalitását már több hangversenyen ragyogtatta, a m. kir. Operaházban
yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy m. kir. yintezmenyy m. yintezmenyy
kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy m. yintezmenyy kir.
yintezmenyy ykodvegy pedig a „Pelleas és Mélisande ycimy pelleas és mélisande
ycimy Pelleas és Mélisande ycimy pelleas ycimy és ycimy mélisande ycimy ycimy
Pelleas ycimy és ycimy Mélisande ycimy ykodvegy gyermekszerepét már kezdettől fogva
(1925. xevtizedx 1925 nov. xtalanevtizedx 1935 26.) énekelte. Fejlett énektudását
szüleitől nyerte. Első nagy szerepe volt (Szöktetés a szerályból) ycimy
szöktetés a szerályból ycimy Szöktetés a szerályból ycimy szöktetés ycimy a
ycimy szerályból ycimy ycimy Szöktetés ycimy a ycimy szerályból ycimy ykodvegy a
Városi Színházban, yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy
városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S
yintezmenyy ykodvegy 1930. xevtizedx 1935 nov. 6-án, atyjának, Márkus Dezsőnek yszemelynevy
márkus dezső yszemelynevy Márkus Dezső yszemelynevy márkus yszemelynevy dezső
yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy a Városi
Szh. yintezmenyy városi szh. yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi
yintezmenyy szh. yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy
ykodvegy főzeneigazgatójának 40 éves művészi jubileumán. szin_IV.0412.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szoyer Ilona - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1880
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0412.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0412.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31573.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szoyer
Ilona
Szócikk: Szoyer Ilona énekesnő, magas szoprán, sz.
1880. júl. 24-én, Debrecenben. A konzervatóriumot végezve, Bécsben Geiringernél
tökéletesítette tudását; a lipcsei operettnél kezdte legmagasabb ívelésű pályáját
(Clairette-től az Éj királynőjéig neki nern volt hosszú az út). A Magyar Színházban
lépett fel először mint „Angot asszony leánya, 1900. okt. 23; innen szerződtette
Mader Raoul igazgató a m. kir. Operaházhoz, melynek tíz éven át maradt dísze. Itt
1902. jan. 14-én, mint „Mari az ezred leánya debütált; további szerepei: Mátyás
és Gara Mária (Hunyadi László), Siebel és Margit (Faust), Bébé (Moharózsa), Georg
apród (Berlichingen Götz), Apród (Romeo és Julia, Álarcosbál), Anna (Bűvös vadász),
Marcellina (Fidelio), Zerlina (Don Juan), Cherubin (Figaro lakodalma), Erdei madár
(Siegfried), Mari (Az eladott menyasszony), „Manón (Manón Lescaut), „Pillangó kisasszony
és a „Nürnbergi baba címszerepei, Szaffi (Cigánybáró), Olympia (Hoffmann meséi),
Friquet Rózsi (A remete csengetyűje), Adél és Rosalinda (Denevér), Sellő (Rajna
kincse), Nuri (Hegyek alján), Eros (Orpheus), Musette és Mimi (Bohémélet), Nedda
(Bajazzók), Röschen (A szomszédasszony), Micaela (Carmen), Philine (Mignon), az
Éj királynője (Varázsfuvola). Közben bejárta Német- és Oroszországot (Berlin: udv.
opera, 1906. máj. 18. és 21. „Ezred leánya és „Manón, — Komische Oper, 1908. febr.
25. óta 1 hónapig „Denevér Adélje) s a magyar vidéki nagyobb városokat. — 1905.
jún. 19-én nőül ment Márkus Dezső operaházi karnagyhoz, aki mikor a Népopera igazgatója
lett, ide szerződtette; Sz. itt 1912. szept. 21-én mutatkozott be Jarno „Tengerész
Kató c. operettje címszerepében; Kálmán Imre „Kis király-ában stb. énekelt, de 1915
tavaszán a színpadtól visszavonult. — Máris meg kell emlékeznünk leányáról, Márkus-Szoyer
Ilyről, aki 1915. aug. 13-án Budapesten született, most komoly gimnazista, de szép
szopránját és csodálatos muzikalitását már több hangversenyen ragyogtatta, a m.
kir. Operaházban pedig a „Pelleas és Mélisande gyermekszerepét már kezdettől fogva
(1925. nov. 26.) énekelte. Fejlett énektudását szüleitől nyerte. Első nagy szerepe
volt (Szöktetés a szerályból) a Városi Színházban, 1930. nov. 6-án, atyjának, Márkus
Dezsőnek a Városi Szh. főzeneigazgatójának 40 éves művészi jubileumán. szin_IV.0412.pdf
IV
