Címszó: Tittel Bernát - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1873
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0463.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0463.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31757.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Tittel
Bernát
Szócikk: Tittel Bernát karnagy, zeneszerző, sz.
1873. (születés
éve) jan. 6-án, Bécsben. (ország) Az
idősb Hellmesberger (személy) hegedűtanítványa
volt, a bécsi udv. opera (intézmény)
(információ)
és a Hofkapelle (intézmény)
(udv. templom) zenekarának tagja: még fiatalon Karlsruhéba (ország) Mottl
Félix (személy)
mellé került másodkarnagynak; Halle, (ország) majd
a bécsi Volksoper (intézmény)
(információ)
karmestere lett és zenekari hangversenyeket
rendezett. 1915-ben (időpont) az
udv. opera dirigense lett, innen szerződtette a M. Kir. Operaház (intézmény)
1923 (időpont)
májusban karnagynak, s adta 1925 (időpont) jún.
a főigazgatói címet. „Aida (cím) (információ)
és a Nibelung - triologia (cím) (információ)
dirigálása voltak első tettei. Emlékezetes
az 1925. (időpont)
dec. 19-iki estéje: ekkor századszor dirigálta „A nürnbergi mesterdalnokok-at. (cím) — Még szerződtetése
előtt több ízben állt filharmonikusaink élén, olyan nagyszabású feladatokkal, minő
Berlioz (személy)
(információ)
„Faust elkárhozásá-nak (cím) (információ)
vezénylése. A M. Kir.. Operaházat (intézmény)
1926-ban (időpont)
hagyta el. Hogy jelentékeny karnagy: az is bizonyítja, hogy 1927-ben (időpont) Párizsban
(ország)
ő mutatta be Strauss Richárd (személy) (információ)
nagy „Alpensymphonie-ját. (cím) „Borgia Cézár
vége (cím) (információ)
c. operája több német (nemzetiség)
(információ)
színpadon sikert aratott; nálunk nem adták.
szin_IV.0463.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Tittel Bernát címszóvég 31757 Szócikk: Tittel
Bernát karnagy, zeneszerző, sz. 1873. jan. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895
6-án, Bécsben. ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Az idősb
Hellmesberger yszemelynevy idősb hellmesberger yszemelynevy idősb Hellmesberger
yszemelynevy idősb yszemelynevy hellmesberger yszemelynevy yszemelynevy idősb
yszemelynevy Hellmesberger yszemelynevy ykodvegy hegedűtanítványa volt, a bécsi
udv. opera yintezmenyy bécsi udv. opera yintezmenyy bécsi ud yintezmenyy bécsi
yintezmenyy udv. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ud
yintezmenyy ykodvegy és a Hofkapelle yintezmenyy hofkapelle yintezmenyy Hofkapel
yintezmenyy hofkapelle yintezmenyy yintezmenyy Hofkapel yintezmenyy ykodvegy (udv.
templom) zenekarának tagja: még fiatalon Karlsruhéba ytelepulesy karlsruhe
ytelepulesy Karlsruhé yorszagy Németország ykodvegy Mottl Félix yszemelynevy
mottl félix yszemelynevy Mottl Félix yszemelynevy mottl yszemelynevy félix
yszemelynevy yszemelynevy Mottl yszemelynevy Félix yszemelynevy ykodvegy mellé került
másodkarnagynak; Halle, ytelepulesy halle ytelepulesy Halle yorszagy
Németország ykodvegy majd a bécsi Volksoper yintezmenyy bécsi volksoper
yintezmenyy bécsi Vo yintezmenyy bécsi yintezmenyy volksoper yintezmenyy
yintezmenyy bécsi yintezmenyy Vo yintezmenyy ykodvegy karmestere lett és zenekari
hangversenyeket rendezett. 1915-ben xevtizedx 1915 az xtalanevtizedx 1925 udv. opera
dirigense lett, innen szerződtette a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir.
operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy
operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy 1923 xevtizedx
1925 májusban karnagynak, s adta 1925 jún. a főigazgatói címet. „Aida ycimy
aida ycimy Aida ycimy aida ycimy ycimy Aida ycimy ykodvegy és a Nibelung -
triologia ycimy nibelung - triologia ycimy Nibelung - triologia ycimy nibelung
ycimy - ycimy triologia ycimy ycimy Nibelung ycimy - ycimy triologia ycimy ykodvegy
dirigálása voltak első tettei. Emlékezetes az 1925. dec. 19-iki estéje: ekkor századszor
dirigálta „A nürnbergi mesterdalnokok-at. ycimy a nürnbergi mesterdalnokok
ycimy A nürnbergi mesterdalnokok ycimy a ycimy nürnbergi ycimy mesterdalnokok
ycimy ycimy A ycimy nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ykodvegy — Még szerződtetése
előtt több ízben állt filharmonikusaink élén, olyan nagyszabású feladatokkal, minő
Berlioz yszemelynevy berlioz yszemelynevy Berlioz yszemelynevy berlioz
yszemelynevy yszemelynevy Berlioz yszemelynevy ykodvegy „Faust elkárhozásá-nak ycimy
faust elkárhozása ycimy Faust elkárhozásá ycimy faust ycimy elkárhozása ycimy
ycimy Faust ycimy elkárhozásá ycimy ykodvegy vezénylése. A M. Kir.. Operaházat yintezmenyy
m. kir.. operaház yintezmenyy M. Kir.. yintezmenyy m. yintezmenyy kir..
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir.. yintezmenyy
ykodvegy 1926-ban hagyta el. Hogy jelentékeny karnagy: az is bizonyítja, hogy 1927-ben
Párizsban xtalanevtizedx 1935 ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy
Franciaország ykodvegy ő mutatta be Strauss Richárd yszemelynevy strauss
richárd yszemelynevy Strauss Richárd yszemelynevy strauss yszemelynevy richárd
yszemelynevy yszemelynevy Strauss yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy nagy
„Alpensymphonie-ját. ycimy alpensymphonie ycimy Alpensymphonie ycimy
alpensymphonie ycimy ycimy Alpensymphonie ycimy ykodvegy „Borgia Cézár vége ycimy
borgia cézár vége ycimy Borgia Cézár vége ycimy borgia ycimy cézár ycimy vége
ycimy ycimy Borgia ycimy Cézár ycimy vége ycimy ykodvegy c. operája több német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színpadon sikert aratott; nálunk nem adták. szin_IV.0463.pdf
IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Tittel Bernát - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1873
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0463.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0463.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31757.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Tittel
Bernát
Szócikk: Tittel Bernát karnagy, zeneszerző, sz.
1873. jan. 6-án, Bécsben. Az idősb Hellmesberger hegedűtanítványa volt, a bécsi
udv. opera és a Hofkapelle (udv. templom) zenekarának tagja: még fiatalon Karlsruhéba
Mottl Félix mellé került másodkarnagynak; Halle, majd a bécsi Volksoper karmestere
lett és zenekari hangversenyeket rendezett. 1915-ben az udv. opera dirigense lett,
innen szerződtette a M. Kir. Operaház 1923 májusban karnagynak, s adta 1925 jún.
a főigazgatói címet. „Aida és a Nibelung - triologia dirigálása voltak első tettei.
Emlékezetes az 1925. dec. 19-iki estéje: ekkor századszor dirigálta „A nürnbergi
mesterdalnokok-at. — Még szerződtetése előtt több ízben állt filharmonikusaink élén,
olyan nagyszabású feladatokkal, minő Berlioz „Faust elkárhozásá-nak vezénylése.
A M. Kir.. Operaházat 1926-ban hagyta el. Hogy jelentékeny karnagy: az is bizonyítja,
hogy 1927-ben Párizsban ő mutatta be Strauss Richárd nagy „Alpensymphonie-ját. „Borgia
Cézár vége c. operája több német színpadon sikert aratott; nálunk nem adták. szin_IV.0463.pdf
IV
