Címszó: Tollagi Adolf - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1862

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0465.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0465.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31766.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Tollagi Adolf

Szócikk: Tollagi Adolf színész, sz. 1862. (születés éve) ápr. 27.-én, Debrecenben, (megye) megh. 1925. szept. 22.-én, Budapesten. (Budapest) Szülővárosában járt iskolába, majd 1880-ban (időpont) színésszé lett a debreceni színháznál, (intézmény) (információ)  Mándoky Bélánál. (személy) (információ)  1885-ben (időpont) Aradi Gerő, (személy) (információ)  1887-ben (időpont) Csóka Sándor (személy) (információ)  1889—90-ben (időpont) Krecsányi Ignác (személy) (információ)  társulatának egyik előkelő nevű művésze. 1887-ben (időpont) meghívták a Népszínházhoz (intézmény) (információ)  vendégszereplésre. Jún. 2.-án fellépett legkedvesebb szerepében, a „Veres hajú (cím) (információ)  Veréb Jankó-jában, (szerep) de csak 3 év után (1890) (időpont) szerződtették az intézethez. Ízig-vérig komikus volt, abból a zsánerből, akik színt, derűt és jókedvet vittek az operettnek abba a műfajába, amelyet legázolt és a mult ereklyéi közé dobott a ma divatossá lett angol tánc­operett. A régi Népszínház (intézmény) (információ)  közönségének egyik kedvence volt Tollagi Adolf, (személy) (információ)  aki a színháznak csaknem minden darabjában játszott. 1902. (időpont) okt. 15.-én innen megvált, elment Kolozsvárra, (megye) ahol szintén kedvelték. 1903 (időpont) jan. közepén a Magyar Színház (intézmény) (információ)  szerződtette. Mint új tag febr. 6.-án mutatkozott be, Verő György (személy) (információ)  „A bajusz (cím) c. operettjében, mint János. (szerep) (információ)  Itt 1904. (időpont) okt. 1.-én megülte 25 éves jubileumát, a „Hajdúk hadnagya (cím) strázsamester szerepében. 1905. (időpont) okt. 1.-én ismét meghívták a Népszínház (intézmény) (információ)  kötelékébe. 1910. (időpont) máj. 1.-én nyugalomba vonult. — Sírjánál búcsúztatót mondott Szirmai Imre, (személy) (információ)  Géczy István, (személy) (információ)  dr. Novák Ernő (személy) az állami felügyeleti hatóságok nevében és Fáy Szeréna. (személy) (információ)  szin_IV.0465.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Tollagi Adolf címszóvég 31766 Szócikk: Tollagi Adolf színész, sz. 1862. ápr. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 27.-én, Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy megh. 1925. szept. 22.-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Szülővárosában járt iskolába, majd 1880-ban xevtizedx 1885 színésszé lett a debreceni színháznál, yintezmenyy debreceni színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy Mándoky Bélánál. yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy Mándoky Bélá yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy 1885-ben Aradi Gerő, yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy 1887-ben Csóka Sándor yszemelynevy csóka sándor yszemelynevy Csóka Sándor yszemelynevy csóka yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Csóka yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy 1889—90-ben Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy társulatának egyik előkelő nevű művésze. 1887-ben meghívták xtalanevtizedx 1895 a Népszínházhoz yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy vendégszereplésre. Jún. 2.-án fellépett legkedvesebb szerepében, a „Veres hajú ycimy veres hajú ycimy Veres hajú ycimy veres ycimy hajú ycimy ycimy Veres ycimy hajú ycimy ykodvegy Veréb Jankó-jában, yszerepy veréb jankó yszerepy Veréb Jankó yszerepy veréb yszerepy jankó yszerepy yszerepy Veréb yszerepy Jankó yszerepy ykodvegy de csak 3 év után (1890) xevtizedx 1895 szerződtették xtalanevtizedx 1905 az intézethez. Ízig-vérig komikus volt, abból a zsánerből, akik színt, derűt és jókedvet vittek az operettnek abba a műfajába, amelyet legázolt és a mult ereklyéi közé dobott a ma divatossá lett angol tánc­operett. A régi Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy közönségének egyik kedvence volt Tollagi Adolf, yszemelynevy tollagi adolf yszemelynevy Tollagi Adolf yszemelynevy tollagi yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Tollagi yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy aki a színháznak csaknem minden darabjában játszott. 1902. xevtizedx 1905 okt. 15.-én innen megvált, elment Kolozsvárra, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ahol szintén kedvelték. 1903 jan. közepén a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy szerződtette. Mint új tag febr. 6.-án mutatkozott be, Verő György yszemelynevy verő györgy yszemelynevy Verő György yszemelynevy verő yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Verő yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy „A bajusz ycimy a bajusz ycimy A bajusz ycimy a ycimy bajusz ycimy ycimy A ycimy bajusz ycimy ykodvegy c. operettjében, mint János. yszerepy jános yszerepy János yszerepy jános yszerepy yszerepy János yszerepy ykodvegy Itt 1904. okt. 1.-én megülte 25 éves jubileumát, a „Hajdúk hadnagya ycimy hajdúk hadnagya ycimy Hajdúk hadnagya ycimy hajdúk ycimy hadnagya ycimy ycimy Hajdúk ycimy hadnagya ycimy ykodvegy strázsamester szerepében. 1905. okt. xtalanevtizedx 1915 1.-én ismét meghívták a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy kötelékébe. 1910. xevtizedx 1915 máj. xtalanevtizedx 1925 1.-én nyugalomba vonult. — Sírjánál búcsúztatót mondott Szirmai Imre, yszemelynevy szirmai imre yszemelynevy Szirmai Imre yszemelynevy szirmai yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Géczy István, yszemelynevy géczy istván yszemelynevy Géczy István yszemelynevy géczy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Géczy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy dr. Novák Ernő yszemelynevy dr. novák ernő yszemelynevy dr. Novák Ernő yszemelynevy dr. yszemelynevy novák yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Novák yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy az állami felügyeleti hatóságok nevében és Fáy Szeréna. yszemelynevy fáy szeréna yszemelynevy Fáy Szeréna yszemelynevy fáy yszemelynevy szeréna yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy Szeréna yszemelynevy ykodvegy szin_IV.0465.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Tollagi Adolf - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1862

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0465.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0465.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31766.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Tollagi Adolf

Szócikk: Tollagi Adolf színész, sz. 1862. ápr. 27.-én, Debrecenben, megh. 1925. szept. 22.-én, Budapesten. Szülővárosában járt iskolába, majd 1880-ban színésszé lett a debreceni színháznál, Mándoky Bélánál. 1885-ben Aradi Gerő, 1887-ben Csóka Sándor 1889—90-ben Krecsányi Ignác társulatának egyik előkelő nevű művésze. 1887-ben meghívták a Népszínházhoz vendégszereplésre. Jún. 2.-án fellépett legkedvesebb szerepében, a „Veres hajú Veréb Jankó-jában, de csak 3 év után (1890) szerződtették az intézethez. Ízig-vérig komikus volt, abból a zsánerből, akik színt, derűt és jókedvet vittek az operettnek abba a műfajába, amelyet legázolt és a mult ereklyéi közé dobott a ma divatossá lett angol tánc­operett. A régi Népszínház közönségének egyik kedvence volt Tollagi Adolf, aki a színháznak csaknem minden darabjában játszott. 1902. okt. 15.-én innen megvált, elment Kolozsvárra, ahol szintén kedvelték. 1903 jan. közepén a Magyar Színház szerződtette. Mint új tag febr. 6.-án mutatkozott be, Verő György „A bajusz c. operettjében, mint János. Itt 1904. okt. 1.-én megülte 25 éves jubileumát, a „Hajdúk hadnagya strázsamester szerepében. 1905. okt. 1.-én ismét meghívták a Népszínház kötelékébe. 1910. máj. 1.-én nyugalomba vonult. — Sírjánál búcsúztatót mondott Szirmai Imre, Géczy István, dr. Novák Ernő az állami felügyeleti hatóságok nevében és Fáy Szeréna. szin_IV.0465.pdf IV