Címszó: Varsányi Irén - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1880

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0533.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0533.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32002.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Varsányi Irén

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/532002.htm

 

Szócikk: Varsányi Irén színésznő, sz. 1880-ban, (születés éve) Győrben. (megye) Polgári iskolai tanulmányok után a sziniakadémiára iratkozott, a hol első nyilvános vizsgaszerepe a „Dandin György, (cím) (információ)  szobaleánya volt. 1896 (időpont) május havában az újonnan megnyílt Vígszínház (intézmény) (információ)  tagja lett és a megnyitó előadásban a „Barangók-ban (cím) Ibolyka (szerep) szerepét játszotta. Azóta a Vígszínház (intézmény) (információ)  elsőrendű tagja. 1904. (időpont) márc. 7-én férjhez ment Szécsi Illés (személy) (információ)  gyároshoz. 1926 (időpont) május havában vígszinházi (intézmény) tagságának harmincéves jubileuma alkalmából művészi sikerekben gazdag munkásságáért legfelsőbb kormányzói elismerésben részesült. Ezzel az életrajzi adatok ki is merültek. Pályafutását semmi különös esemény nem tarkítja. De eseménynek kell tekintenünk az ő feltűnését a magyar színészetnél. Csodálatos jelenség és talán a magyar színészet történeti távlata szükséges ahhoz, hogy színpadi értékét kellőképen lehessen méltatni. A színpadon a legegyszerűbb eszközökkel, mindig a legközvetlenebb emberi vonásokkal a legeszményibb színészi alakítást nyújtja, a színpadról lelépve eltűnik a polgári életben, megszűnik színésznő lenni és láthatatlanná válik a szinházi reklámhoz szokott kíváncsi közönség­szemek részére. Ez a szerénység, pontos­ság, lelkiismeretesség jellemzi szinházi működését is. Színészi skálájának terjedelme úgyszólván felmérhetetlen. A „Liliom (cím) (információ)  Julija, (szerep) az „Osztrigás Mici, (cím) (információ)  az „Ocskay (cím) (információ)  Tisza Ilonája, (szerep) (információ)  az „Ördög (cím) (információ)  Jolánja, (szerep) oly szélső határköveket jelentenek a színészi alakítások szempontjából, melyeken belül csak az igazán kiválasztottak tudnak oly biztonsággal mozogni, mint V. I. — Nagy tehetségének rendelkezésére állanak a színjátszás összes külső kellékei is, mégis talán külön fejezetet érdemel az organuma. Csodás hangszer ez, talán nem is hangszálak fizikai eszközei modulálják, hanem a szív és lélek muzsikája. A bánatos melankóliától a dévaj pajzánságig mindent kifejez ez az orgánum és egyenesen a lélekhez tud szólani. Hogy a magyar színészet világszerte elismert érték lett, ehhez nem kis mértékben hozzájárult V. I. művészete és kivételes tehetsége is. Szerepeit felsorolni szinte lehetetlenség. Immár közel 35 éve állandóan összeforrott a Vígszínház (intézmény) (információ)  műsorával és nem egy esetben kivételes művészete még egész jelentéktelen szerepeknek is különös súlyt tudott adni. Állandó művészi otthonához való hűséggel idegen színpadokon nem keresi a sikert, nem szokott vendégszerepelni, és talán a hivatásában való rendületlen hit és bizodalom az, a mely őt arra a díszes helyre emelte, melyet a magyar színészet nagyjainak sorában méltán elfoglal. (Dr. F. F.) szin_IV.0533.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Varsányi Irén címszóvég 32002 Szócikk: Varsányi Irén színésznő, sz. 1880-ban, Győrben. xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Polgári iskolai tanulmányok után a sziniakadémiára iratkozott, a hol első nyilvános vizsgaszerepe a „Dandin György, ycimy dandin györgy ycimy Dandin György ycimy dandin ycimy györgy ycimy ycimy Dandin ycimy György ycimy ykodvegy szobaleánya volt. 1896 xevtizedx 1895 május xtalanevtizedx 1905 havában az újonnan megnyílt Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy tagja lett és a megnyitó előadásban a „Barangók-ban ycimy barangók ycimy Barangók ycimy barangók ycimy ycimy Barangók ycimy ykodvegy Ibolyka yszerepy ibolyka yszerepy Ibolyka yszerepy ibolyka yszerepy yszerepy Ibolyka yszerepy ykodvegy szerepét játszotta. Azóta a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy elsőrendű tagja. 1904. xevtizedx 1905 márc. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 7-én férjhez ment Szécsi Illés yszemelynevy szécsi illés yszemelynevy Szécsi Illés yszemelynevy szécsi yszemelynevy illés yszemelynevy yszemelynevy Szécsi yszemelynevy Illés yszemelynevy ykodvegy gyároshoz. 1926 xevtizedx 1925 május xtalanevtizedx 1935 havában vígszinházi yintezmenyy vígszinház yintezmenyy vígszinh yintezmenyy vígszinház yintezmenyy yintezmenyy vígszinh yintezmenyy ykodvegy tagságának harmincéves jubileuma alkalmából művészi sikerekben gazdag munkásságáért legfelsőbb kormányzói elismerésben részesült. Ezzel az életrajzi adatok ki is merültek. Pályafutását semmi különös esemény nem tarkítja. De eseménynek kell tekintenünk az ő feltűnését a magyar színészetnél. Csodálatos jelenség és talán a magyar színészet történeti távlata szükséges ahhoz, hogy színpadi értékét kellőképen lehessen méltatni. A színpadon a legegyszerűbb eszközökkel, mindig a legközvetlenebb emberi vonásokkal a legeszményibb színészi alakítást nyújtja, a színpadról lelépve eltűnik a polgári életben, megszűnik színésznő lenni és láthatatlanná válik a szinházi reklámhoz szokott kíváncsi közönség­szemek részére. Ez a szerénység, pontos­ság, lelkiismeretesség jellemzi szinházi működését is. Színészi skálájának terjedelme úgyszólván felmérhetetlen. A „Liliom ycimy liliom ycimy Liliom ycimy liliom ycimy ycimy Liliom ycimy ykodvegy Julija, yszerepy juli yszerepy Juli yszerepy juli yszerepy yszerepy Juli yszerepy ykodvegy az „Osztrigás Mici, ycimy osztrigás mici ycimy Osztrigás Mici ycimy osztrigás ycimy mici ycimy ycimy Osztrigás ycimy Mici ycimy ykodvegy az „Ocskay ycimy ocskay ycimy Ocskay ycimy ocskay ycimy ycimy Ocskay ycimy ykodvegy Tisza Ilonája, yszerepy tisza ilona yszerepy Tisza Iloná yszerepy tisza yszerepy ilona yszerepy yszerepy Tisza yszerepy Iloná yszerepy ykodvegy az „Ördög ycimy ördög ycimy Ördög ycimy ördög ycimy ycimy Ördög ycimy ykodvegy Jolánja, yszerepy jolán yszerepy Jolán yszerepy jolán yszerepy yszerepy Jolán yszerepy ykodvegy oly szélső határköveket jelentenek a színészi alakítások szempontjából, melyeken belül csak az igazán kiválasztottak tudnak oly biztonsággal mozogni, mint V. I. — Nagy tehetségének rendelkezésére állanak a színjátszás összes külső kellékei is, mégis talán külön fejezetet érdemel az organuma. Csodás hangszer ez, talán nem is hangszálak fizikai eszközei modulálják, hanem a szív és lélek muzsikája. A bánatos melankóliától a dévaj pajzánságig mindent kifejez ez az orgánum és egyenesen a lélekhez tud szólani. Hogy a magyar színészet világszerte elismert érték lett, ehhez nem kis mértékben hozzájárult V. I. művészete és kivételes tehetsége is. Szerepeit felsorolni szinte lehetetlenség. Immár közel 35 éve állandóan összeforrott a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy műsorával és nem egy esetben kivételes művészete még egész jelentéktelen szerepeknek is különös súlyt tudott adni. Állandó művészi otthonához való hűséggel idegen színpadokon nem keresi a sikert, nem szokott vendégszerepelni, és talán a hivatásában való rendületlen hit és bizodalom az, a mely őt arra a díszes helyre emelte, melyet a magyar színészet nagyjainak sorában méltán elfoglal. (Dr. F. F.) szin_IV.0533.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Varsányi Irén - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1880

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0533.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0533.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32002.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Varsányi Irén

Szócikk: Varsányi Irén színésznő, sz. 1880-ban, Győrben. Polgári iskolai tanulmányok után a sziniakadémiára iratkozott, a hol első nyilvános vizsgaszerepe a „Dandin György, szobaleánya volt. 1896 május havában az újonnan megnyílt Vígszínház tagja lett és a megnyitó előadásban a „Barangók-ban Ibolyka szerepét játszotta. Azóta a Vígszínház elsőrendű tagja. 1904. márc. 7-én férjhez ment Szécsi Illés gyároshoz. 1926 május havában vígszinházi tagságának harmincéves jubileuma alkalmából művészi sikerekben gazdag munkásságáért legfelsőbb kormányzói elismerésben részesült. Ezzel az életrajzi adatok ki is merültek. Pályafutását semmi különös esemény nem tarkítja. De eseménynek kell tekintenünk az ő feltűnését a magyar színészetnél. Csodálatos jelenség és talán a magyar színészet történeti távlata szükséges ahhoz, hogy színpadi értékét kellőképen lehessen méltatni. A színpadon a legegyszerűbb eszközökkel, mindig a legközvetlenebb emberi vonásokkal a legeszményibb színészi alakítást nyújtja, a színpadról lelépve eltűnik a polgári életben, megszűnik színésznő lenni és láthatatlanná válik a szinházi reklámhoz szokott kíváncsi közönség­szemek részére. Ez a szerénység, pontos­ság, lelkiismeretesség jellemzi szinházi működését is. Színészi skálájának terjedelme úgyszólván felmérhetetlen. A „Liliom Julija, az „Osztrigás Mici, az „Ocskay Tisza Ilonája, az „Ördög Jolánja, oly szélső határköveket jelentenek a színészi alakítások szempontjából, melyeken belül csak az igazán kiválasztottak tudnak oly biztonsággal mozogni, mint V. I. — Nagy tehetségének rendelkezésére állanak a színjátszás összes külső kellékei is, mégis talán külön fejezetet érdemel az organuma. Csodás hangszer ez, talán nem is hangszálak fizikai eszközei modulálják, hanem a szív és lélek muzsikája. A bánatos melankóliától a dévaj pajzánságig mindent kifejez ez az orgánum és egyenesen a lélekhez tud szólani. Hogy a magyar színészet világszerte elismert érték lett, ehhez nem kis mértékben hozzájárult V. I. művészete és kivételes tehetsége is. Szerepeit felsorolni szinte lehetetlenség. Immár közel 35 éve állandóan összeforrott a Vígszínház műsorával és nem egy esetben kivételes művészete még egész jelentéktelen szerepeknek is különös súlyt tudott adni. Állandó művészi otthonához való hűséggel idegen színpadokon nem keresi a sikert, nem szokott vendégszerepelni, és talán a hivatásában való rendületlen hit és bizodalom az, a mely őt arra a díszes helyre emelte, melyet a magyar színészet nagyjainak sorában méltán elfoglal. (Dr. F. F.) szin_IV.0533.pdf IV