Címszó: Verseci színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0544.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0544.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32053.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Verseci színészet

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/532053.htm

 

Szócikk: Verseci színészet A verseci (megye) színészet őskora abba az időbe nyúlik vissza, amikor Délmagyarország az anyaországtól elszakítva, „Bánát (ország) név alatt a koronatartományok sorába került, amíg aztán 1778-ban (időpont) az anyaországhoz visszacsatolva, három vármegyét alakítottak belőle: Temest, (megye) Torontált, (megye) és Krassót. (megye) Ebben az időben Versecet (megye) is, csakúgy, mint a többi bánáti (ország) várost, sűrűn keresték fel az Ausztriából (ország) (információ)  ideszakadt vándor német (nemzetiség) (információ)  színtársulatok; ez érthető is, hiszen a város lakosságának legnagyobb százaléka német (nemzetiség) (információ)  volt A verseci (megye) római katholikus plébánia-hivatal levéltárában őrzik a legrégibb verseci (megye) színlapot, amely 1780—90 (időpont) körül kerülhetett ki a nyomdából. A magyar színészet csak 1857-ben (időpont) találta meg az utat Versec (megye) városába, amikor is Szabó József, (személy) (információ)  az akkori legjelentékenyebb igazgatók egyike, Temesvárról (megye) Versecre (megye) rándult át operett- és népszínmű társulatával — egyelőre csak hat előadásra. Ezekről az előadásokról már verseci (megye) újságban olvashatunk kritikát, mert ugyanezen év január elején indult meg az első verseci (megye) hirlap, a „Werschetzer Gebirgsbote. (intézmény) 1865 (időpont) óta Thália papjai nem szorultak többé a hét vendéglő termére, mert a Zeh Károly (személy) által eredetileg műkedvelőknek épített színházterem a színtársulatok részére is hozzáférhetővé vált. Ugyancsak 1865 (időpont) óta kezdődik az újvidéki szerb (nemzetiség) (információ)  színtársulat vendégszereplése is Versecen, (megye) ami később rendszeressé vált. Magyar színészek kezdetben csak elvétve fordulnak meg Versecen; (megye) rendszeres szereplésük csak a nyolcvanas évek elején kezdődik. Seitz Antal (személy) fakereskedő 1882-ben (időpont) fedett nyári színkört épített a városligetben, melyet ugyanezen év július 9.-én Polgár Gyula (személy) (információ)  magyar színtársulata nyitott meg a „Boccaccio (cím) (információ)  operettel. Ez időtől kezdve a magyar színtársulatok minden évben felkeresik Versecet, (megye) azonban a magyar lakosság csekély arányszáma miatt rendszerint csak negyed-ötödrangu színtársulatok választották működésük szinteréül a határmenti városkát. 1882. (időpont) jún. 8.-án a sétakertben aréna épült. 1884 (időpont) máj. havában Jáni János (személy) (információ)  az igazgató. 1885 (időpont) febr. havában Gáspár Jenő (személy) (információ)  váltja fel; 1887 (időpont) jan. havában Aranyossy Gyula (személy) (információ)  volt a verseci (megye) igazgató. A jobb társulatok közül említést érdemelnek a Madarász, (személy) (információ)  Miskolczy, (személy) (információ)  Füredi, (személy) (információ)  Deák (személy) (információ)  és Peterdy- (személy) féle színtársulatok, amelyeknek a magyar színészet fellendítése körül figyelemre méltó érdemeik vannak. Zeh Károly (személy) színházát az idő nagyon megviselte, tulajdonosa pedig már a kilencvenes évek elején anyagi zavarokkal küzdött. A színházat alapos tatarozásnak kellett volna alávetni, de a tulajdonosnak nem volt erre pénze. Végre a hatóság is beavatkozott és bezáratta a színházat. A hajléktalanná vált színészekre kedvező helyzetet teremtettek 1895-ben (időpont) az Alexandrovits (személy) testvérek, kik szállodájuk kertjében színpaddal ellátott nagytermet építettek. Az első magyar színtársulat, mely ebben a teremben játszott, Deák Péteré (személy) (információ)  volt, akinek primadonnáját: Vlád Gizellát (személy) valósággal bálványozta a verseci (megye) közönség. A színház megnyílt 1896. (időpont) febr. 22.-én. A prológust Buday József (személy) (információ)  tanár írta, elmondta Gyárfás Ödön, (személy) (információ)  utána némakép, majd a „Hoffmann meséi (cím) (információ)  c. operett következett. A szálloda 1905-ben (időpont) a Glückmann-testvérek (személy) tulajdonába ment át, akik a színháztermet célszerűen átalakították. A verseci (megye) magyar színészet érdekében a legfontosabb lépés 1906-ban (időpont) történt, amikor a város belépett a Délvidéki Szinikerületbe (ország) (Zombor, (megye) Lúgos, (megye) Nagybecskerek (megye) és Herkulesfürdő (megye) tartoztak még ide). Ezen idő óta Polgár Károly (személy) (információ)  kitűnő társulata kereste fel minden esztendő szeptemberében a várost, Ízelítőt adva a magyar színjátszás kultúrnívójából. Utána jött Mezei Béla (személy) (információ)  igazgató, 1911. (időpont) szept. 1. A háborús évek alatt Bethlen- Bruckner László (személy) játszott Versecen; (megye) ő volt egyben az utolsó színigazgató, aki a magyar színészetet reprezentálta. Versecen (megye) van eltemetve a magyar színjátszás egyik kiváló alakja: Sárdy (családi nevén bögözi Mihályi) Károly, (személy) aki Peterdy Sándor (személy) színtársulatának tagjaként itt hunyt el hirtelen, 1897. (időpont) október 2-án. Emlékét a pályatársai által állított sírkő hirdeti az evang. temetőben. (Polgár István dr.) (személy) (információ)  szin_IV.0544.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Verseci színészet címszóvég 32053 Szócikk: Verseci színészet A verseci ytelepulesy versec ytelepulesy versec ymegyey temes megye ykodvegy színészet őskora abba az időbe nyúlik vissza, amikor Délmagyarország az anyaországtól elszakítva, „Bánát ytelepulesy bánát ytelepulesy Bánát yorszagy Románia ykodvegy név alatt a koronatartományok sorába került, amíg aztán 1778-ban az xtalanevtizedx 1785 anyaországhoz visszacsatolva, három vármegyét alakítottak belőle: Temest, ytelepulesy temes ytelepulesy Temes ymegyey temes megye ykodvegy Torontált, ytelepulesy torontál ytelepulesy Torontál ymegyey torontál megye ykodvegy és Krassót. ytelepulesy krassó ytelepulesy Krassó ymegyey krassó-szörény megye ykodvegy Ebben az időben Versecet ytelepulesy versec ytelepulesy Versec ymegyey temes megye ykodvegy is, csakúgy, mint a többi bánáti ytelepulesy bánát ytelepulesy bánát yorszagy Románia ykodvegy várost, sűrűn keresték fel az Ausztriából ytelepulesy ausztria ytelepulesy Ausztriá yorszagy Ausztria ykodvegy ideszakadt vándor német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színtársulatok; ez érthető is, hiszen a város lakosságának legnagyobb százaléka német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy volt A verseci ytelepulesy versec ytelepulesy versec ymegyey temes megye ykodvegy római katholikus plébánia-hivatal levéltárában őrzik a legrégibb verseci ytelepulesy versec ytelepulesy versec ymegyey temes megye ykodvegy színlapot, amely 1780—90 xevtizedx 1785 körül xtalanevtizedx 1795 xtalanevtizedx 1805 kerülhetett ki a nyomdából. A magyar színészet csak 1857-ben xevtizedx 1855 találta xtalanevtizedx 1865 meg az utat Versec ytelepulesy versec ytelepulesy Versec ymegyey temes megye ykodvegy városába, amikor is Szabó József, yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy az akkori legjelentékenyebb igazgatók egyike, Temesvárról ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Versecre ytelepulesy versec ytelepulesy Versec ymegyey temes megye ykodvegy rándult át operett- és népszínmű társulatával — egyelőre csak hat előadásra. Ezekről az előadásokról már verseci ytelepulesy versec ytelepulesy versec ymegyey temes megye ykodvegy újságban olvashatunk kritikát, mert ugyanezen év január elején indult meg az első verseci ytelepulesy versec ytelepulesy versec ymegyey temes megye ykodvegy hirlap, a „Werschetzer Gebirgsbote. yintezmenyy werschetzer gebirgsbote yintezmenyy Werschet yintezmenyy werschetzer yintezmenyy gebirgsbote yintezmenyy yintezmenyy Werschet yintezmenyy ykodvegy 1865 xevtizedx 1865 óta Thália papjai nem szorultak többé a hét vendéglő termére, mert a Zeh Károly yszemelynevy zeh károly yszemelynevy Zeh Károly yszemelynevy zeh yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Zeh yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy által eredetileg műkedvelőknek épített színházterem a színtársulatok részére is hozzáférhetővé vált. Ugyancsak 1865 óta xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 kezdődik az újvidéki szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ykodvegy színtársulat vendégszereplése is Versecen, ytelepulesy versec ytelepulesy Versec ymegyey temes megye ykodvegy ami később rendszeressé vált. Magyar színészek kezdetben csak elvétve fordulnak meg Versecen; ytelepulesy versec ytelepulesy Versec ymegyey temes megye ykodvegy rendszeres szereplésük csak a nyolcvanas évek elején kezdődik. Seitz Antal yszemelynevy seitz antal yszemelynevy Seitz Antal yszemelynevy seitz yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Seitz yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy fakereskedő 1882-ben xevtizedx 1885 fedett nyári színkört épített a városligetben, melyet ugyanezen év július 9.-én Polgár Gyula yszemelynevy polgár gyula yszemelynevy Polgár Gyula yszemelynevy polgár yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Polgár yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy magyar színtársulata nyitott meg a „Boccaccio ycimy boccaccio ycimy Boccaccio ycimy boccaccio ycimy ycimy Boccaccio ycimy ykodvegy operettel. Ez időtől kezdve a magyar színtársulatok minden évben felkeresik Versecet, ytelepulesy versec ytelepulesy Versec ymegyey temes megye ykodvegy azonban a magyar lakosság csekély arányszáma miatt rendszerint csak negyed-ötödrangu színtársulatok választották működésük szinteréül a határmenti városkát. 1882. jún. 8.-án a sétakertben aréna épült. 1884 máj. havában Jáni János yszemelynevy jáni jános yszemelynevy Jáni János yszemelynevy jáni yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Jáni yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy az igazgató. 1885 febr. havában Gáspár Jenő yszemelynevy gáspár jenő yszemelynevy Gáspár Jenő yszemelynevy gáspár yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Gáspár yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy váltja fel; 1887 jan. xtalanevtizedx 1895 havában Aranyossy Gyula yszemelynevy aranyossy gyula yszemelynevy Aranyossy Gyula yszemelynevy aranyossy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Aranyossy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy volt a verseci ytelepulesy versec ytelepulesy versec ymegyey temes megye ykodvegy igazgató. A jobb társulatok közül említést érdemelnek a Madarász, yszemelynevy madarász yszemelynevy Madarász yszemelynevy madarász yszemelynevy yszemelynevy Madarász yszemelynevy ykodvegy Miskolczy, yszemelynevy miskolczy yszemelynevy Miskolczy yszemelynevy miskolczy yszemelynevy yszemelynevy Miskolczy yszemelynevy ykodvegy Füredi, yszemelynevy füredi yszemelynevy Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy ykodvegy Deák yszemelynevy deák yszemelynevy Deák yszemelynevy deák yszemelynevy yszemelynevy Deák yszemelynevy ykodvegy és Peterdy- yszemelynevy peterdy yszemelynevy Peterdy yszemelynevy peterdy yszemelynevy yszemelynevy Peterdy yszemelynevy ykodvegy féle színtársulatok, amelyeknek a magyar színészet fellendítése körül figyelemre méltó érdemeik vannak. Zeh Károly yszemelynevy zeh károly yszemelynevy Zeh Károly yszemelynevy zeh yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Zeh yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy színházát az idő nagyon megviselte, tulajdonosa pedig már a kilencvenes évek elején anyagi zavarokkal küzdött. A színházat alapos tatarozásnak kellett volna alávetni, de a tulajdonosnak nem volt erre pénze. Végre a hatóság is beavatkozott és bezáratta a színházat. A hajléktalanná vált színészekre kedvező helyzetet teremtettek 1895-ben xevtizedx 1895 az Alexandrovits yszemelynevy alexandrovits yszemelynevy Alexandrovits yszemelynevy alexandrovits yszemelynevy yszemelynevy Alexandrovits yszemelynevy ykodvegy testvérek, kik szállodájuk kertjében színpaddal ellátott nagytermet építettek. Az első magyar színtársulat, mely ebben a teremben játszott, Deák Péteré yszemelynevy deák péter yszemelynevy Deák Péter yszemelynevy deák yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Deák yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy volt, akinek primadonnáját: Vlád Gizellát yszemelynevy vlád gizella yszemelynevy Vlád Gizellá yszemelynevy vlád yszemelynevy gizella yszemelynevy yszemelynevy Vlád yszemelynevy Gizellá yszemelynevy ykodvegy valósággal bálványozta a verseci ytelepulesy versec ytelepulesy versec ymegyey temes megye ykodvegy közönség. A színház megnyílt 1896. febr. xtalanevtizedx 1905 22.-én. A prológust Buday József yszemelynevy buday józsef yszemelynevy Buday József yszemelynevy buday yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Buday yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy tanár írta, elmondta Gyárfás Ödön, yszemelynevy gyárfás ödön yszemelynevy Gyárfás Ödön yszemelynevy gyárfás yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Gyárfás yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy utána némakép, majd a „Hoffmann meséi ycimy hoffmann meséi ycimy Hoffmann meséi ycimy hoffmann ycimy meséi ycimy ycimy Hoffmann ycimy meséi ycimy ykodvegy c. operett következett. A szálloda 1905-ben xevtizedx 1905 a Glückmann-testvérek yszemelynevy glückmann yszemelynevy Glückmann yszemelynevy glückmann yszemelynevy yszemelynevy Glückmann yszemelynevy ykodvegy tulajdonába ment át, akik a színháztermet célszerűen átalakították. A verseci ytelepulesy versec ytelepulesy versec ymegyey temes megye ykodvegy magyar színészet érdekében a legfontosabb lépés 1906-ban történt, xtalanevtizedx 1915 amikor a város belépett a Délvidéki Szinikerületbe ytelepulesy délvidéki szinikerület ytelepulesy Délvidéki Szinikerület yorszagy Szerbia ykodvegy (Zombor, ytelepulesy zombor ytelepulesy Zombor ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Lúgos, ytelepulesy lúgos ytelepulesy Lúgos ymegyey krassó-szörény megye ykodvegy Nagybecskerek ytelepulesy nagybecskerek ytelepulesy Nagybecskerek ymegyey torontál megye ykodvegy és Herkulesfürdő ytelepulesy herkulesfürdő ytelepulesy Herkulesfürdő ymegyey krassó-szörény megye ykodvegy tartoztak még ide). Ezen idő óta Polgár Károly yszemelynevy polgár károly yszemelynevy Polgár Károly yszemelynevy polgár yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Polgár yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy kitűnő társulata kereste fel minden esztendő szeptemberében a várost, Ízelítőt adva a magyar színjátszás kultúrnívójából. Utána jött Mezei Béla yszemelynevy mezei béla yszemelynevy Mezei Béla yszemelynevy mezei yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mezei yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy igazgató, 1911. xevtizedx 1915 szept. 1. A háborús évek alatt Bethlen- Bruckner László yszemelynevy bethlen- bruckner lászló yszemelynevy Bethlen- Bruckner László yszemelynevy bethlen- yszemelynevy bruckner yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Bethlen- yszemelynevy Bruckner ysz játszott Versecen; ytelepulesy versec ytelepulesy Versec ymegyey temes megye ykodvegy ő volt egyben az utolsó színigazgató, aki a magyar színészetet reprezentálta. Versecen ytelepulesy versec ytelepulesy Versec ymegyey temes megye ykodvegy van eltemetve a magyar színjátszás egyik kiváló alakja: Sárdy (családi nevén bögözi Mihályi) Károly, yszemelynevy sárdy (családi nevén bögözi mihályi) károly yszemelynevy Sárdy (családi nevén bögözi Mihályi) Károly yszemelynevy sárdy yszemelynevy (családi yszemelynevy nevén yszemelynevy bögözi yszeme aki Peterdy Sándor yszemelynevy peterdy sándor yszemelynevy Peterdy Sándor yszemelynevy peterdy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Peterdy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy színtársulatának tagjaként itt hunyt el hirtelen, 1897. xevtizedx 1895 október xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 2-án. Emlékét a pályatársai által állított sírkő hirdeti az evang. temetőben. (Polgár István dr.) yszemelynevy polgár istván dr. yszemelynevy Polgár István dr. yszemelynevy polgár yszemelynevy istván yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Polgár yszemelynevy István yszemelynevy dr. yszemelyn yszocikkszerzoy polgár istván dr. szin_IV.0544.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Verseci színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0544.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0544.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32053.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Verseci színészet

Szócikk: Verseci színészet A verseci színészet őskora abba az időbe nyúlik vissza, amikor Délmagyarország az anyaországtól elszakítva, „Bánát név alatt a koronatartományok sorába került, amíg aztán 1778-ban az anyaországhoz visszacsatolva, három vármegyét alakítottak belőle: Temest, Torontált, és Krassót. Ebben az időben Versecet is, csakúgy, mint a többi bánáti várost, sűrűn keresték fel az Ausztriából ideszakadt vándor német színtársulatok; ez érthető is, hiszen a város lakosságának legnagyobb százaléka német volt A verseci római katholikus plébánia-hivatal levéltárában őrzik a legrégibb verseci színlapot, amely 1780—90 körül kerülhetett ki a nyomdából. A magyar színészet csak 1857-ben találta meg az utat Versec városába, amikor is Szabó József, az akkori legjelentékenyebb igazgatók egyike, Temesvárról Versecre rándult át operett- és népszínmű társulatával — egyelőre csak hat előadásra. Ezekről az előadásokról már verseci újságban olvashatunk kritikát, mert ugyanezen év január elején indult meg az első verseci hirlap, a „Werschetzer Gebirgsbote. 1865 óta Thália papjai nem szorultak többé a hét vendéglő termére, mert a Zeh Károly által eredetileg műkedvelőknek épített színházterem a színtársulatok részére is hozzáférhetővé vált. Ugyancsak 1865 óta kezdődik az újvidéki szerb színtársulat vendégszereplése is Versecen, ami később rendszeressé vált. Magyar színészek kezdetben csak elvétve fordulnak meg Versecen; rendszeres szereplésük csak a nyolcvanas évek elején kezdődik. Seitz Antal fakereskedő 1882-ben fedett nyári színkört épített a városligetben, melyet ugyanezen év július 9.-én Polgár Gyula magyar színtársulata nyitott meg a „Boccaccio operettel. Ez időtől kezdve a magyar színtársulatok minden évben felkeresik Versecet, azonban a magyar lakosság csekély arányszáma miatt rendszerint csak negyed-ötödrangu színtársulatok választották működésük szinteréül a határmenti városkát. 1882. jún. 8.-án a sétakertben aréna épült. 1884 máj. havában Jáni János az igazgató. 1885 febr. havában Gáspár Jenő váltja fel; 1887 jan. havában Aranyossy Gyula volt a verseci igazgató. A jobb társulatok közül említést érdemelnek a Madarász, Miskolczy, Füredi, Deák és Peterdy- féle színtársulatok, amelyeknek a magyar színészet fellendítése körül figyelemre méltó érdemeik vannak. Zeh Károly színházát az idő nagyon megviselte, tulajdonosa pedig már a kilencvenes évek elején anyagi zavarokkal küzdött. A színházat alapos tatarozásnak kellett volna alávetni, de a tulajdonosnak nem volt erre pénze. Végre a hatóság is beavatkozott és bezáratta a színházat. A hajléktalanná vált színészekre kedvező helyzetet teremtettek 1895-ben az Alexandrovits testvérek, kik szállodájuk kertjében színpaddal ellátott nagytermet építettek. Az első magyar színtársulat, mely ebben a teremben játszott, Deák Péteré volt, akinek primadonnáját: Vlád Gizellát valósággal bálványozta a verseci közönség. A színház megnyílt 1896. febr. 22.-én. A prológust Buday József tanár írta, elmondta Gyárfás Ödön, utána némakép, majd a „Hoffmann meséi c. operett következett. A szálloda 1905-ben a Glückmann-testvérek tulajdonába ment át, akik a színháztermet célszerűen átalakították. A verseci magyar színészet érdekében a legfontosabb lépés 1906-ban történt, amikor a város belépett a Délvidéki Szinikerületbe (Zombor, Lúgos, Nagybecskerek és Herkulesfürdő tartoztak még ide). Ezen idő óta Polgár Károly kitűnő társulata kereste fel minden esztendő szeptemberében a várost, Ízelítőt adva a magyar színjátszás kultúrnívójából. Utána jött Mezei Béla igazgató, 1911. szept. 1. A háborús évek alatt Bethlen- Bruckner László játszott Versecen; ő volt egyben az utolsó színigazgató, aki a magyar színészetet reprezentálta. Versecen van eltemetve a magyar színjátszás egyik kiváló alakja: Sárdy (családi nevén bögözi Mihályi) Károly, aki Peterdy Sándor színtársulatának tagjaként itt hunyt el hirtelen, 1897. október 2-án. Emlékét a pályatársai által állított sírkő hirdeti az evang. temetőben. (Polgár István dr.) szin_IV.0544.pdf IV