Címszó: Vidor Dezső - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1870
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0549.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0549.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32072.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Vidor
Dezső
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/532075.htm
Szócikk: Vidor Dezső színész, rendező, majd a Magyar
Királyi Operaház (intézmény)
(információ)
titkára, az Országos Színészegyesület Színészképző
Iskolájának (intézmény)
(információ)
igazgatója, sz. a biharmegyei (megye) Nagykerekiben,
(megye) 1870-ben.
(időpont)
Középiskolai tanulmányainak Nagyváradon (megye) jeles
érettségivel történt befejezése után az Orsz. M. Kir. Színművészeti Akadémiára (intézmény)
kerül, itt szerzett oklevele alapján 1893-tól (időpont) öt
éven át a nagyobb vidéki városok színházainak kedvelt énekes és drámai színésze,
rendezője és igazgatóhelyettese. 1898-ban (időpont) a
budapesti Magyar Színház (intézmény)
(információ)
főrendezője, mely minőségben három éven keresztül
végzett kiváló működésével elismert nevet szerez. 1901-ben (időpont) Keglevich
István gróf (személy)
(információ)
intendáns előbb igazgatósági fogalmazónak,
egy évvel utóbb pedig önálló színpadi rendezőnek nevezi ki a M. Kir. Operaházhoz.
(intézmény)
Ugyanitt 1908-ban (időpont) olykép
változik tevékenységi köre, hogy Apponyi Albert gróf (személy) akkori
vallás- és közoktatásügyi miniszter megerősítésével a színház titkári állására kap
kinevezést. Ebben a minőségében Bánffy Miklós gróf (személy) (információ)
intendanturája idején (1917—1918-ban) (időpont) két
éven át az igazgatói teendőket is ő látja el. Az 1918-iki (időpont) forradalom
kitörése után ideiglenesen megválik állásától és saját kérésére a vallás- és közoktatásügyi
minisztérium művészeti ügyosztályába rendelik be, ahol különösen a vidéki színészet
ügyeinek referenseként végez igen értékes munkát. 1922-ben (időpont) Vass
József dr. (személy)
(információ)
kultuszminiszter visszahelyezi az Operaház
(intézmény)
(információ)
titkári állásába, ahol mindmáig működik.
A jelenlegi vezetőség intézkedéséhez képest a lefolyt négy esztendő alatt egyfelől
az intézet házi-múzeumának megszervezésével foglalatoskodott, mely „A M. Kir. Operaház
Emlékgyűjteménye (cím)
címen 1930. (időpont)
október 18.-án nyílt meg, másfelöl a színház fenállásának ötvenedik évfordulója
alkalmával megjelenendő nagy történelmi mű feldolgozásán buzgólkodik. — Eddig ismertetett
tevékenysége mellett több mint húsz éven át fejtett ki kiválóan hasznos munkásságot
az Orsz. Színészegyesület (intézmény)
igazgatótanácsosa, számvizsgálója és alelnöke minőségében is. Nagy része volt az
egyesület színésziskolájának létrehozatalában, mely iskolának kezdettől fogva —
tehát 28 év óta — nagytudásu tanára, hat év óta pedig erélyes és buzgó igazgatója.
V. D. művészeti téren teljesített sokoldalú munkásságán felül figyelemreméltó irodalmi
tevékenységet is folytat. Egy kisebb füzete „A színészetről (cím) című, tankönyve
a színésziskolának. „A színpadi rendező és munkája (cím) című 1907-ben
(időpont)
megjelent kötete a magyar könyvpiacon úttörő munka számba megy. 1909-ben (időpont) vaskos
kötetbe foglalta össze a Magyar Királyi Operaház (intézmény)
(információ)
25 éves történetét. Ezenfelül számos színdarabot
fordított német, (nyelv) (információ)
francia (nyelv) (információ)
és olasz (nyelv) (információ)
nyelvből.— Felesége: Vidor Dezsőné Molnár
Rózsi, (személy)
(információ)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
volt tagja, sz. 1876-ban, (születés
éve) Budapesten. (Budapest)
Az Orsz. M. K. Színművészeti Akadémia (intézmény)
négy éves tanfolyamának elvégzésével szerzett jeles oklevele révén előbb két éven
át Csóka Sándor (személy) (információ)
miskolci, (megye) majd
Komjáthy János (személy) (információ)
debreceni (megye) társulatának
elsőrendű drámai szendéjeként működött a vidéken. A Vígszínház (intézmény)
(információ)
megnyíltával ennek az intézetnek tagja lett,
innen egy év multán, 1900-ban, (időpont) a
Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
szerződtették, ahol számos kisebb-nagyobb
alakítása között legjobb szerepei a következők voltak: Melinda (szerep) (Bánk
bán), (cím)
(információ)
Irén (szerep) (Proletárok),
(cím) Vilma
(szerep)
és Domaházyné (szerep)
(Dolovai nábob leánya) (cím) (információ)
, Julia (szerep) (Romeo
és Julia), (cím)
(információ)
Lujza (szerep) (Ármány
és szerelem), (cím)
(információ)
Cherubin (szerep) és
Zsuzsi (szerep)
(Figaro házassága), (cím) (információ)
Boriska (szerep) és
Bátki Tercsi (szerep)
(információ)
(Falu rossza), (cím) (információ)
Grófné (szerep) (Nők
barátja), (cím)
(információ)
Cyprienne (szerep) (Váljunk
el), (cím) Claire
(szerep)
és Susanne (szerep)
(Vasgyáros), (cím)
stb. Szép csengésű hangja és pompás zenei érzéke révén nagyon sok népszínműben és
dalos játékban énekes szerepeket is játszott. Huszonöt évi nemzeti színházi működés
után nyugalomba vonult. szin_IV.0549.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Vidor Dezső címszóvég 32072 Szócikk: Vidor
Dezső színész, rendező, majd a Magyar Királyi Operaház yintezmenyy magyar
királyi operaház yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy királyi
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy
ykodvegy titkára, az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájának yintezmenyy
országos színészegyesület színészképző iskolája yintezmenyy Országos
yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy színészképző
yintezmenyy iskolája yintezmenyy yintezmenyy igazgatója, sz. a biharmegyei ytelepulesy
biharmegye ytelepulesy biharmegye ymegyey bihar megye ykodvegy Nagykerekiben, ytelepulesy
nagykereki ytelepulesy Nagykereki ymegyey bihar megye ykodvegy 1870-ben. Középiskolai
xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 tanulmányainak Nagyváradon ytelepulesy
nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy jeles érettségivel
történt befejezése után az Orsz. M. Kir. Színművészeti Akadémiára yintezmenyy
orsz. m. kir. színművészeti akadémia yintezmenyy Orsz. M. yintezmenyy orsz.
yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia
yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yin kerül, itt szerzett oklevele alapján 1893-tól
xevtizedx 1895 öt éven át a nagyobb vidéki városok színházainak kedvelt énekes és
drámai színésze, rendezője és igazgatóhelyettese. 1898-ban a xtalanevtizedx
1905 budapesti Magyar Színház yintezmenyy budapesti magyar színház yintezmenyy
budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy főrendezője, mely minőségben
három éven keresztül végzett kiváló működésével elismert nevet szerez. 1901-ben
xevtizedx 1905 Keglevich István gróf yszemelynevy keglevich istván gróf
yszemelynevy Keglevich István gróf yszemelynevy keglevich yszemelynevy istván
yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Keglevich yszemelynevy István
yszemelynevy intendáns előbb igazgatósági fogalmazónak, egy évvel utóbb pedig önálló
színpadi rendezőnek nevezi ki a M. Kir. Operaházhoz. yintezmenyy m. kir.
operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy
operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy Ugyanitt
1908-ban olykép xtalanevtizedx 1915 változik tevékenységi köre, hogy Apponyi Albert
gróf yszemelynevy apponyi albert gróf yszemelynevy Apponyi Albert gróf
yszemelynevy apponyi yszemelynevy albert yszemelynevy gróf yszemelynevy
yszemelynevy Apponyi yszemelynevy Albert yszemelynevy gróf ysz akkori vallás- és
közoktatásügyi miniszter megerősítésével a színház titkári állására kap kinevezést.
Ebben a minőségében Bánffy Miklós gróf yszemelynevy bánffy miklós gróf
yszemelynevy Bánffy Miklós gróf yszemelynevy bánffy yszemelynevy miklós
yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Bánffy yszemelynevy Miklós
yszemelynevy gróf yszemel intendanturája idején (1917—1918-ban) xevtizedx 1915 két
éven át az igazgatói teendőket is ő látja el. Az 1918-iki forradalom xtalanevtizedx
1925 kitörése után ideiglenesen megválik állásától és saját kérésére a vallás- és
közoktatásügyi minisztérium művészeti ügyosztályába rendelik be, ahol különösen
a vidéki színészet ügyeinek referenseként végez igen értékes munkát. 1922-ben xevtizedx
1925 Vass xtalanevtizedx 1935 József dr. yszemelynevy vass józsef dr.
yszemelynevy Vass József dr. yszemelynevy vass yszemelynevy józsef yszemelynevy
dr. yszemelynevy yszemelynevy Vass yszemelynevy József yszemelynevy dr.
yszemelynevy ykodve kultuszminiszter visszahelyezi az Operaház yintezmenyy
operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy
Operaház yintezmenyy ykodvegy titkári állásába, ahol mindmáig működik. A jelenlegi
vezetőség intézkedéséhez képest a lefolyt négy esztendő alatt egyfelől az intézet
házi-múzeumának megszervezésével foglalatoskodott, mely „A M. Kir. Operaház Emlékgyűjteménye
ycimy a m. kir. operaház emlékgyűjteménye ycimy A M. Kir. Operaház Emlékgyűjteménye
ycimy a ycimy m. ycimy kir. ycimy operaház ycimy emlékgyűjteménye ycimy ycimy A
ycimy M. ycimy Kir. ycimy Operaház címen 1930. xevtizedx 1935 október 18.-án nyílt
meg, másfelöl a színház fenállásának ötvenedik évfordulója alkalmával megjelenendő
nagy történelmi mű feldolgozásán buzgólkodik. — Eddig ismertetett tevékenysége mellett
több mint húsz éven át fejtett ki kiválóan hasznos munkásságot az Orsz. Színészegyesület
yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz.
yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz
yintezmenyy ykodvegy igazgatótanácsosa, számvizsgálója és alelnöke minőségében is.
Nagy része volt az egyesület színésziskolájának létrehozatalában, mely iskolának
kezdettől fogva — tehát 28 év óta — nagytudásu tanára, hat év óta pedig erélyes
és buzgó igazgatója. V. D. művészeti téren teljesített sokoldalú munkásságán felül
figyelemreméltó irodalmi tevékenységet is folytat. Egy kisebb füzete „A színészetről
ycimy a színészetről ycimy A színészetről ycimy a ycimy színészetről ycimy
ycimy A ycimy színészetről ycimy ykodvegy című, tankönyve a színésziskolának. „A
színpadi rendező és munkája ycimy a színpadi rendező és munkája ycimy A
színpadi rendező és munkája ycimy a ycimy színpadi ycimy rendező ycimy és ycimy
munkája ycimy ycimy A ycimy színpadi ycimy rendező ycimy és ycimy munkája című 1907-ben
xevtizedx 1905 megjelent kötete a magyar könyvpiacon úttörő munka számba megy. 1909-ben
vaskos kötetbe foglalta össze a Magyar Királyi Operaház yintezmenyy magyar
királyi operaház yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy királyi
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy
ykodvegy 25 éves történetét. Ezenfelül számos színdarabot fordított német, ynyelvy
német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy francia
ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy
ykodvegy és olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy
olasz ynyelvy ykodvegy nyelvből.— Felesége: Vidor Dezsőné Molnár Rózsi, yszemelynevy
vidor dezsőné molnár rózsi yszemelynevy Vidor Dezsőné Molnár Rózsi yszemelynevy
vidor yszemelynevy dezsőné yszemelynevy molnár yszemelynevy rózsi yszemelynevy
yszemelynevy Vidor yszemelyn a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy volt tagja, sz. 1876-ban, xevtizedx
1875 Budapesten. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Az Orsz. M. K. Színművészeti Akadémia
yintezmenyy orsz. m. k. színművészeti akadémia yintezmenyy Orsz. M. yintezmenyy
orsz. yintezmenyy m. yintezmenyy k. yintezmenyy színművészeti yintezmenyy
akadémia yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezm négy éves tanfolyamának elvégzésével
szerzett jeles oklevele révén előbb két éven át Csóka Sándor yszemelynevy csóka
sándor yszemelynevy Csóka Sándor yszemelynevy csóka yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Csóka yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy miskolci,
ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy majd Komjáthy
János yszemelynevy komjáthy jános yszemelynevy Komjáthy János yszemelynevy
komjáthy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy
János yszemelynevy ykodvegy debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen
ymegyey hajdu megye ykodvegy társulatának elsőrendű drámai szendéjeként működött
a vidéken. A Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy megnyíltával ennek
az intézetnek tagja lett, innen egy év multán, 1900-ban, xevtizedx 1905 a xtalanevtizedx
1915 xtalanevtizedx 1925 Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződtették, ahol számos kisebb-nagyobb
alakítása között legjobb szerepei a következők voltak: Melinda yszerepy melinda
yszerepy Melinda yszerepy melinda yszerepy yszerepy Melinda yszerepy ykodvegy (Bánk
bán), ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy
bán ycimy ykodvegy Irén yszerepy irén yszerepy Irén yszerepy irén yszerepy
yszerepy Irén yszerepy ykodvegy (Proletárok), ycimy proletárok ycimy Proletárok
ycimy proletárok ycimy ycimy Proletárok ycimy ykodvegy Vilma yszerepy vilma
yszerepy Vilma yszerepy vilma yszerepy yszerepy Vilma yszerepy ykodvegy és Domaházyné
yszerepy domaházyne yszerepy Domaházyné yszerepy domaházyne yszerepy yszerepy
Domaházyné yszerepy ykodvegy (Dolovai nábob leánya) ycimy dolovai nábob leánya
ycimy Dolovai nábob leánya ycimy dolovai ycimy nábob ycimy leánya ycimy ycimy
Dolovai ycimy nábob ycimy leánya ycimy ykodvegy , Julia yszerepy julia yszerepy
Julia yszerepy julia yszerepy yszerepy Julia yszerepy ykodvegy (Romeo és Julia),
ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Julia ycimy romeo ycimy és ycimy julia
ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Julia ycimy ykodvegy Lujza yszerepy lujza
yszerepy Lujza yszerepy lujza yszerepy yszerepy Lujza yszerepy ykodvegy (Ármány
és szerelem), ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány
ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy
ykodvegy Cherubin yszerepy cherubin yszerepy Cherubin yszerepy cherubin
yszerepy yszerepy Cherubin yszerepy ykodvegy és Zsuzsi yszerepy zsuzsi yszerepy
Zsuzsi yszerepy zsuzsi yszerepy yszerepy Zsuzsi yszerepy ykodvegy (Figaro házassága),
ycimy figaro házassága ycimy Figaro házassága ycimy figaro ycimy házassága
ycimy ycimy Figaro ycimy házassága ycimy ykodvegy Boriska yszerepy boriska
yszerepy Boriska yszerepy boriska yszerepy yszerepy Boriska yszerepy ykodvegy és
Bátki Tercsi yszerepy bátki tercsi yszerepy Bátki Tercsi yszerepy bátki
yszerepy tercsi yszerepy yszerepy Bátki yszerepy Tercsi yszerepy ykodvegy (Falu
rossza), ycimy falu rossza ycimy Falu rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy
ycimy Falu ycimy rossza ycimy ykodvegy Grófné yszerepy grófne yszerepy Grófné
yszerepy grófne yszerepy yszerepy Grófné yszerepy ykodvegy (Nők barátja), ycimy
nők barátja ycimy Nők barátja ycimy nők ycimy barátja ycimy ycimy Nők ycimy
barátja ycimy ykodvegy Cyprienne yszerepy cyprienne yszerepy Cyprienne yszerepy
cyprienne yszerepy yszerepy Cyprienne yszerepy ykodvegy (Váljunk el), ycimy
váljunk el ycimy Váljunk el ycimy váljunk ycimy el ycimy ycimy Váljunk ycimy el
ycimy ykodvegy Claire yszerepy claire yszerepy Claire yszerepy claire yszerepy
yszerepy Claire yszerepy ykodvegy és Susanne yszerepy susanne yszerepy Susanne
yszerepy susanne yszerepy yszerepy Susanne yszerepy ykodvegy (Vasgyáros), ycimy
vasgyáros ycimy Vasgyáros ycimy vasgyáros ycimy ycimy Vasgyáros ycimy ykodvegy stb.
Szép csengésű hangja és pompás zenei érzéke révén nagyon sok népszínműben és dalos
játékban énekes szerepeket is játszott. Huszonöt évi nemzeti színházi működés után
nyugalomba vonult. szin_IV.0549.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Vidor Dezső - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1870
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0549.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0549.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32072.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Vidor
Dezső
Szócikk: Vidor Dezső színész, rendező, majd a Magyar
Királyi Operaház titkára, az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájának
igazgatója, sz. a biharmegyei Nagykerekiben, 1870-ben. Középiskolai tanulmányainak
Nagyváradon jeles érettségivel történt befejezése után az Orsz. M. Kir. Színművészeti
Akadémiára kerül, itt szerzett oklevele alapján 1893-tól öt éven át a nagyobb vidéki
városok színházainak kedvelt énekes és drámai színésze, rendezője és igazgatóhelyettese.
1898-ban a budapesti Magyar Színház főrendezője, mely minőségben három éven keresztül
végzett kiváló működésével elismert nevet szerez. 1901-ben Keglevich István gróf
intendáns előbb igazgatósági fogalmazónak, egy évvel utóbb pedig önálló színpadi
rendezőnek nevezi ki a M. Kir. Operaházhoz. Ugyanitt 1908-ban olykép változik tevékenységi
köre, hogy Apponyi Albert gróf akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter megerősítésével
a színház titkári állására kap kinevezést. Ebben a minőségében Bánffy Miklós gróf
intendanturája idején (1917—1918-ban) két éven át az igazgatói teendőket is ő látja
el. Az 1918-iki forradalom kitörése után ideiglenesen megválik állásától és saját
kérésére a vallás- és közoktatásügyi minisztérium művészeti ügyosztályába rendelik
be, ahol különösen a vidéki színészet ügyeinek referenseként végez igen értékes
munkát. 1922-ben Vass József dr. kultuszminiszter visszahelyezi az Operaház titkári
állásába, ahol mindmáig működik. A jelenlegi vezetőség intézkedéséhez képest a lefolyt
négy esztendő alatt egyfelől az intézet házi-múzeumának megszervezésével foglalatoskodott,
mely „A M. Kir. Operaház Emlékgyűjteménye címen 1930. október 18.-án nyílt meg,
másfelöl a színház fenállásának ötvenedik évfordulója alkalmával megjelenendő nagy
történelmi mű feldolgozásán buzgólkodik. — Eddig ismertetett tevékenysége mellett
több mint húsz éven át fejtett ki kiválóan hasznos munkásságot az Orsz. Színészegyesület
igazgatótanácsosa, számvizsgálója és alelnöke minőségében is. Nagy része volt az
egyesület színésziskolájának létrehozatalában, mely iskolának kezdettől fogva —
tehát 28 év óta — nagytudásu tanára, hat év óta pedig erélyes és buzgó igazgatója.
V. D. művészeti téren teljesített sokoldalú munkásságán felül figyelemreméltó irodalmi
tevékenységet is folytat. Egy kisebb füzete „A színészetről című, tankönyve a színésziskolának.
„A színpadi rendező és munkája című 1907-ben megjelent kötete a magyar könyvpiacon
úttörő munka számba megy. 1909-ben vaskos kötetbe foglalta össze a Magyar Királyi
Operaház 25 éves történetét. Ezenfelül számos színdarabot fordított német, francia
és olasz nyelvből.— Felesége: Vidor Dezsőné Molnár Rózsi, a Nemzeti Színház volt
tagja, sz. 1876-ban, Budapesten. Az Orsz. M. K. Színművészeti Akadémia négy éves
tanfolyamának elvégzésével szerzett jeles oklevele révén előbb két éven át Csóka
Sándor miskolci, majd Komjáthy János debreceni társulatának elsőrendű drámai szendéjeként
működött a vidéken. A Vígszínház megnyíltával ennek az intézetnek tagja lett, innen
egy év multán, 1900-ban, a Nemzeti Színházhoz szerződtették, ahol számos kisebb-nagyobb
alakítása között legjobb szerepei a következők voltak: Melinda (Bánk bán), Irén
(Proletárok), Vilma és Domaházyné (Dolovai nábob leánya) , Julia (Romeo és Julia),
Lujza (Ármány és szerelem), Cherubin és Zsuzsi (Figaro házassága), Boriska és Bátki
Tercsi (Falu rossza), Grófné (Nők barátja), Cyprienne (Váljunk el), Claire és Susanne
(Vasgyáros), stb. Szép csengésű hangja és pompás zenei érzéke révén nagyon sok népszínműben
és dalos játékban énekes szerepeket is játszott. Huszonöt évi nemzeti színházi működés
után nyugalomba vonult. szin_IV.0549.pdf IV