Címszó: Vidor Pál - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1846
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0550.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0550.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32075.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Vidor
Pál
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/532075.htm
Szócikk: Vidor Pál színész, bariton énekes, színműíró,
a Népszínház (intézmény)
(információ)
igazgatója, sz. 1846. (születés
éve) nov. 17-én, Kalondán (megye) (Nógrád
vm.), (megye)
megh. 1906. nov. 30.-án, Budapesten. (Budapest)
Családi neve: bodonyi (megye) Kajtár
Pál (személy)
volt; atyja püspöki gazdatiszt volt s kispapnak adta a rozsnyói (megye) kath.
gimnáziumba a fiút, ki a VII. osztály után otthagyta iskoláját s 1864-ben (időpont) V.
néven színész lett Demény Károlynál, (személy) (információ)
Rozsnyón. (megye) 1866-ban
(időpont)
Reszler Istvánhoz (személy) szerződött,
Nagyváradra, (megye)
25 frt. havi gázsiért; itt a megbetegedett Philippovits (személy) bariton
szerepébe „beugrott: „Linda (cím) (információ)
operában a nevelőt énekelte, olyan jól, hogy
előhaladása biztosítva volt. Azután Lángh Boldizsárhoz (személy) (információ)
szerződött. 1867—- (időpont) 1873.
(időpont)
Debrecenben (megye)
működött, egyszersmind ügyelő és könyvtáros volt; majd Budára (Budapest)
jött, nyárra Fehérvári Antalhoz, (személy) (információ)
a téli évadra pedig Kassára, (megye) Temesváry
Lajoshoz. (személy)
(információ)
1874. (időpont) máj.
1.-én Kolozsvárott (megye) van,
itt először Verdi (személy) (információ)
„Nabucco-jában, (cím) mint Baal
papja (szerep)
tűnt fel. 4 év alatt gyönyörűen kifejlődött érces, zengő baritonja és énektudása;
a magyar nótákat pedig olyan tősgyökeresen adta elő, hogy az egy ízben ott szereplő
Blaha Lujza (személy)
(információ)
felhozta őt a maga partnerének, Budapestre.
(Budapest)
A Népszínházban (intézmény)
(információ)
1878. (időpont) máj.
1-én lépett fel mint Csorba Laci (szerep) (információ)
„A sárga csikó-ban; (cím) azóta az
intézet dísze volt; itt általános megbecsülésben részesült és sokszor ünnepelték;
mint a népszínművek hőse, mint a „Cornevillei harangok (cím) (információ)
romantikus Henri marquisja, (szerep) mint
önérzettől duzzadó fiatal és drámai öreg „Rip van Winkle, (cím) (információ)
misztikus, megdöbentő dr. Miracle (szerep) a „Hoffmann
meséi-ben (cím)
(információ)
— egyaránt szuggesztív énekelt és játszott;
méltó társa volt Blahánénak, (személy) egyik
oszlopa a gazdag műsornak. E mellett, intelligenciájánál fogva, az utolsó 5 évben
(Porzsolt Kálmán (személy) (információ)
igazgató mellett) a Népszínháznak (intézmény)
(információ)
főrendezője is volt; sokat fáradozott a színház
külön segély- és nyugdíjalapjának megteremtése körül. Az Orsz. Színészegyesület
(intézmény)
tanácsának is egyik legértékesebb tagja volt. — 1894. (időpont) márc.
15.-én a Népszínház (intézmény)
(információ)
igazgatója lett: nagy tervekkel és reményekkel,
de természetesen idegen tőkével; lázas buzgalommal dolgozott, drága primadonnával
próbálkozott — de nem szolgált neki a szerencse. Mikor hajója sülyedni kezdett:
ő lelkesen kitartott, mindent megpróbált —, de mikor látta, hogy a talajt ki akarják
húzni lába alól s ő fillér nélkül marad: elkeseredve pisztolyhoz nyúlt... A sajtó,
a művészvilág, az egész közönség a legmélyebb részvéttel kísérte sírjába az igaz
művészt és igaz jellemet. Hadd idézzük a pályatársai által kiadott gyászjelentés
szavait: „A lármás színházi világból kiköltözik Vidor Pál (személy) (információ)
a temető halálos csöndjébe, ahová úgy vágyódott
az ő zaklatott lelke. A magyar színművészei; egyik legnagyobb ihletett apostolát,
a magyar népszínmű egyik legelső hősét siratja benne és szomorú elhalálozása megrendíti
a nagyközönséget is, amely szeretetébe fogadta a hatalmas művészt és népszerű írót;
mi pedig, kik együttműködvén vele, éreztük szivének jóságát, még akkor is, mikor
már nem tudta elűzni szivéből a sötét gondokat, mikor már elfáradván a hétköznap
küzdelmeiben, elveszítette az élethez való kedvet — soha meg nem szűnő hálával és
szeretettel őrizzük emlékét. — Temetését az Orsz. Színészegyesület Nyugdíjintézete
(intézmény)
rendezte; koporsójánál Kacziány Géza dr., (személy) (információ)
Szirmai Imre, (személy) (információ)
Fodor Oszkár dr. (személy) (információ)
mondtak búcsúztatót. A Kerepesi temetőbeli
díszsírhelyén emlékkövét 1911. (időpont) márc.
21.-én leplezték le, Janovics Jenő dr., (személy) (információ)
Szirmai Imre (személy) (információ)
és Mátrai Béla (személy) (információ)
szónokoltak. V. irodalmi művei, mind 3 felv.
népszínművek, mind a Népszínházban (intézmény)
(információ)
kerültek bemutatásra: legnagyobb és legtartósabb
sikere „A vörös sapka, (cím) (Zenéjét
egy 19 éves, nagytehetségű bölcsészethallgató írta: Halmay Kázmér; (személy) (információ)
l. ezt.) 1882. (időpont) máj.
27. „A szárazmalom, (cím) 1883. (időpont) ápr.
5. „Czifra Zsuzsi lakodalma, (cím) 1886. (időpont) ápr.
14. „Ingyenélők, (cím)
(információ)
1889. (időpont) febr.
21. (50. előad. 1896. (időpont) okt.
11.) „Szökjünk! (cím)
(polgári milieu-ben játszik) 1892. (időpont) márc.
17. Serly Lajos (személy) (információ)
zenéjével. „Apja lánya, (cím) 1892. (időpont) —
Egyetlen operettszövege a Szigligeti (személy) (információ)
„Udvari bolond (cím) c. vígjátékából
írt „A kassai diák, (cím) 4 felv. 1890.
(időpont)
nov. 15. Erkel Elek (személy) (információ)
zenéjével. — V.neje 1881. (időpont) júl.
30 óta Kacsóh Karola, (személy) (információ)
sz. 1859-ben, (születés
éve) Kolozsvárott, (megye) ahol
1875-ben (időpont)
lépett színpadra. Győrből, (megye) Mannsberger
- Mosonyitól (személy)
(információ)
1878-ban (időpont) jött
a Népszínházhoz. (intézmény)
(információ)
Leányuk: Ilonka (l. ezt). (Kereszty István.)
(személy)
(információ)
szin_IV.0550.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Vidor Pál címszóvég 32075 Szócikk: Vidor
Pál színész, bariton énekes, színműíró, a Népszínház yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy igazgatója, sz. 1846. nov. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx
1865 17-én, Kalondán ytelepulesy kalonda ytelepulesy Kalondá ymegyey nógrád
megye ykodvegy (Nógrád vm.), ytelepulesy nógrád vm. ytelepulesy Nógrád vm.
ymegyey nógrád megye ykodvegy megh. 1906. nov. 30.-án, Budapesten. Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Családi neve: bodonyi ytelepulesy
bodony ytelepulesy bodony ymegyey baranya megye ykodvegy Kajtár Pál yszemelynevy
kajtár pál yszemelynevy Kajtár Pál yszemelynevy kajtár yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Kajtár yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy volt; atyja
püspöki gazdatiszt volt s kispapnak adta a rozsnyói ytelepulesy rozsnyó
ytelepulesy rozsnyó ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy kath. gimnáziumba
a fiút, ki a VII. osztály után otthagyta iskoláját s 1864-ben xevtizedx 1865 V.
néven színész lett Demény Károlynál, yszemelynevy demény károly yszemelynevy
Demény Károly yszemelynevy demény yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy
Demény yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Rozsnyón. ytelepulesy rozsnyó
ytelepulesy Rozsnyó ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy 1866-ban Reszler Istvánhoz
yszemelynevy reszler istván yszemelynevy Reszler István yszemelynevy reszler
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Reszler yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy szerződött, Nagyváradra, ytelepulesy nagyvárad
ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy 25 frt. havi gázsiért; itt a
megbetegedett Philippovits yszemelynevy philippovits yszemelynevy Philippovits
yszemelynevy philippovits yszemelynevy yszemelynevy Philippovits yszemelynevy
ykodvegy bariton szerepébe „beugrott: „Linda ycimy linda ycimy Linda ycimy
linda ycimy ycimy Linda ycimy ykodvegy operában a nevelőt énekelte, olyan jól, hogy
előhaladása biztosítva volt. Azután Lángh Boldizsárhoz yszemelynevy lángh
boldizsár yszemelynevy Lángh Boldizsár yszemelynevy lángh yszemelynevy
boldizsár yszemelynevy yszemelynevy Lángh yszemelynevy Boldizsár yszemelynevy
ykodvegy szerződött. 1867—- 1873. xevtizedx 1875 Debrecenben ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy működött, egyszersmind
ügyelő és könyvtáros volt; majd Budára buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy jött, nyárra Fehérvári Antalhoz, yszemelynevy
fehérvári antal yszemelynevy Fehérvári Antal yszemelynevy fehérvári
yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Fehérvári yszemelynevy Antal
yszemelynevy ykodvegy a téli évadra pedig Kassára, ytelepulesy kassa ytelepulesy
Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Temesváry Lajoshoz. yszemelynevy
temesváry lajos yszemelynevy Temesváry Lajos yszemelynevy temesváry
yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Temesváry yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy 1874. máj. 1.-én Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy van, itt először Verdi yszemelynevy
verdi yszemelynevy Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy yszemelynevy Verdi
yszemelynevy ykodvegy „Nabucco-jában, ycimy nabucco ycimy Nabucco ycimy nabucco
ycimy ycimy Nabucco ycimy ykodvegy mint Baal papja yszerepy baal papja yszerepy
Baal papja yszerepy baal yszerepy papja yszerepy yszerepy Baal yszerepy papja
yszerepy ykodvegy tűnt fel. 4 év alatt gyönyörűen kifejlődött érces, zengő baritonja
és énektudása; a magyar nótákat pedig olyan tősgyökeresen adta elő, hogy az egy
ízben ott szereplő Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha
Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha
yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy felhozta őt a maga partnerének, Budapestre.
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A Népszínházban
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy 1878. máj. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 1-én lépett fel mint Csorba Laci yszerepy csorba laci yszerepy Csorba Laci
yszerepy csorba yszerepy laci yszerepy yszerepy Csorba yszerepy Laci yszerepy
ykodvegy „A sárga csikó-ban; ycimy a sárga csikó ycimy A sárga csikó ycimy a
ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy A ycimy sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy azóta
az intézet dísze volt; itt általános megbecsülésben részesült és sokszor ünnepelték;
mint a népszínművek hőse, mint a „Cornevillei harangok ycimy cornevillei harangok
ycimy Cornevillei harangok ycimy cornevillei ycimy harangok ycimy ycimy
Cornevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy romantikus Henri marquisja, yszerepy
henri marquis yszerepy Henri marquis yszerepy henri yszerepy marquis yszerepy
yszerepy Henri yszerepy marquis yszerepy ykodvegy mint önérzettől duzzadó fiatal
és drámai öreg „Rip van Winkle, ycimy rip van winkle ycimy Rip van Winkle ycimy
rip ycimy van ycimy winkle ycimy ycimy Rip ycimy van ycimy Winkle ycimy
ykodvegy misztikus, megdöbentő dr. Miracle yszerepy dr. miracle yszerepy dr.
Miracle yszerepy dr. yszerepy miracle yszerepy yszerepy dr. yszerepy Miracle
yszerepy ykodvegy a „Hoffmann meséi-ben ycimy hoffmann meséi ycimy Hoffmann meséi
ycimy hoffmann ycimy meséi ycimy ycimy Hoffmann ycimy meséi ycimy ykodvegy — egyaránt
szuggesztív énekelt és játszott; méltó társa volt Blahánénak, yszemelynevy
blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy
Blaháné yszemelynevy ykodvegy egyik oszlopa a gazdag műsornak. E mellett, intelligenciájánál
fogva, az utolsó 5 évben (Porzsolt Kálmán yszemelynevy porzsolt kálmán
yszemelynevy Porzsolt Kálmán yszemelynevy porzsolt yszemelynevy kálmán yszemelynevy
yszemelynevy Porzsolt yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy igazgató mellett)
a Népszínháznak yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy főrendezője is
volt; sokat fáradozott a színház külön segély- és nyugdíjalapjának megteremtése
körül. Az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy
Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy
Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy tanácsának is egyik legértékesebb tagja
volt. — 1894. xevtizedx 1895 márc. xtalanevtizedx 1905 15.-én a Népszínház yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy igazgatója lett: nagy tervekkel és reményekkel, de
természetesen idegen tőkével; lázas buzgalommal dolgozott, drága primadonnával próbálkozott
— de nem szolgált neki a szerencse. Mikor hajója sülyedni kezdett: ő lelkesen kitartott,
mindent megpróbált —, de mikor látta, hogy a talajt ki akarják húzni lába alól s
ő fillér nélkül marad: elkeseredve pisztolyhoz nyúlt... A sajtó, a művészvilág,
az egész közönség a legmélyebb részvéttel kísérte sírjába az igaz művészt és igaz
jellemet. Hadd idézzük a pályatársai által kiadott gyászjelentés szavait: „A lármás
színházi világból kiköltözik Vidor Pál yszemelynevy vidor pál yszemelynevy
Vidor Pál yszemelynevy vidor yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor
yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy a temető halálos csöndjébe, ahová úgy vágyódott
az ő zaklatott lelke. A magyar színművészei; egyik legnagyobb ihletett apostolát,
a magyar népszínmű egyik legelső hősét siratja benne és szomorú elhalálozása megrendíti
a nagyközönséget is, amely szeretetébe fogadta a hatalmas művészt és népszerű írót;
mi pedig, kik együttműködvén vele, éreztük szivének jóságát, még akkor is, mikor
már nem tudta elűzni szivéből a sötét gondokat, mikor már elfáradván a hétköznap
küzdelmeiben, elveszítette az élethez való kedvet — soha meg nem szűnő hálával és
szeretettel őrizzük emlékét. — Temetését az Orsz. Színészegyesület Nyugdíjintézete
yintezmenyy orsz. színészegyesület nyugdíjintézete yintezmenyy Orsz. Sz
yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy nyugdíjintézete
yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezme rendezte; koporsójánál Kacziány
Géza dr., yszemelynevy kacziány géza dr. yszemelynevy Kacziány Géza dr.
yszemelynevy kacziány yszemelynevy géza yszemelynevy dr. yszemelynevy
yszemelynevy Kacziány yszemelynevy Géza yszemelynevy dr. yszemelynev Szirmai Imre,
yszemelynevy szirmai imre yszemelynevy Szirmai Imre yszemelynevy szirmai
yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Imre
yszemelynevy ykodvegy Fodor Oszkár dr. yszemelynevy fodor oszkár dr.
yszemelynevy Fodor Oszkár dr. yszemelynevy fodor yszemelynevy oszkár
yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Oszkár
yszemelynevy dr. yszemelynevy yk mondtak búcsúztatót. A Kerepesi temetőbeli díszsírhelyén
emlékkövét 1911. xevtizedx 1915 márc. 21.-én leplezték le, Janovics Jenő dr., yszemelynevy
janovics jenő dr. yszemelynevy Janovics Jenő dr. yszemelynevy janovics
yszemelynevy jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Janovics
yszemelynevy Jenő yszemelynevy dr. yszemelynev Szirmai Imre yszemelynevy
szirmai imre yszemelynevy Szirmai Imre yszemelynevy szirmai yszemelynevy imre
yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy és Mátrai
Béla yszemelynevy mátrai béla yszemelynevy Mátrai Béla yszemelynevy mátrai
yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mátrai yszemelynevy Béla yszemelynevy
ykodvegy szónokoltak. V. irodalmi művei, mind 3 felv. népszínművek, mind a Népszínházban
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy kerültek bemutatásra: legnagyobb és legtartósabb
sikere „A vörös sapka, ycimy a vörös sapka ycimy A vörös sapka ycimy a ycimy
vörös ycimy sapka ycimy ycimy A ycimy vörös ycimy sapka ycimy ykodvegy (Zenéjét
egy 19 éves, nagytehetségű bölcsészethallgató írta: Halmay Kázmér; yszemelynevy
halmay kázmér yszemelynevy Halmay Kázmér yszemelynevy halmay yszemelynevy
kázmér yszemelynevy yszemelynevy Halmay yszemelynevy Kázmér yszemelynevy
ykodvegy l. ezt.) 1882. xevtizedx 1885 máj. 27. „A szárazmalom, ycimy a szárazmalom
ycimy A szárazmalom ycimy a ycimy szárazmalom ycimy ycimy A ycimy szárazmalom
ycimy ykodvegy 1883. ápr. 5. „Czifra Zsuzsi lakodalma, ycimy czifra zsuzsi lakodalma
ycimy Czifra Zsuzsi lakodalma ycimy czifra ycimy zsuzsi ycimy lakodalma ycimy
ycimy Czifra ycimy Zsuzsi ycimy lakodalma ycimy ykodvegy 1886. ápr. 14. „Ingyenélők,
ycimy ingyenélők ycimy Ingyenélők ycimy ingyenélők ycimy ycimy Ingyenélők ycimy
ykodvegy 1889. febr. xtalanevtizedx 1895 21. (50. előad. 1896. xevtizedx 1895 okt.
11.) „Szökjünk! ycimy szökjünk! ycimy Szökjünk! ycimy szökjünk! ycimy ycimy
Szökjünk! ycimy ykodvegy (polgári milieu-ben játszik) 1892. márc. 17. Serly Lajos
yszemelynevy serly lajos yszemelynevy Serly Lajos yszemelynevy serly
yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Serly yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy zenéjével. „Apja lánya, ycimy apja lánya ycimy Apja lánya
ycimy apja ycimy lánya ycimy ycimy Apja ycimy lánya ycimy ykodvegy 1892. — Egyetlen
operettszövege a Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
ykodvegy „Udvari bolond ycimy udvari bolond ycimy Udvari bolond ycimy udvari
ycimy bolond ycimy ycimy Udvari ycimy bolond ycimy ykodvegy c. vígjátékából írt
„A kassai diák, ycimy a kassai diák ycimy A kassai diák ycimy a ycimy kassai
ycimy diák ycimy ycimy A ycimy kassai ycimy diák ycimy ykodvegy 4 felv. 1890. nov.
15. Erkel Elek yszemelynevy erkel elek yszemelynevy Erkel Elek yszemelynevy
erkel yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Elek
yszemelynevy ykodvegy zenéjével. — V.neje 1881. xevtizedx 1885 júl. 30 óta Kacsóh
Karola, yszemelynevy kacsóh karola yszemelynevy Kacsóh Karola yszemelynevy
kacsóh yszemelynevy karola yszemelynevy yszemelynevy Kacsóh yszemelynevy Karola
yszemelynevy ykodvegy sz. 1859-ben, xevtizedx 1855 Kolozsvárott, xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy ahol 1875-ben xevtizedx 1875 lépett színpadra. Győrből, ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Mannsberger - Mosonyitól yszemelynevy
mannsberger - mosonyi yszemelynevy Mannsberger - Mosonyi yszemelynevy
mannsberger yszemelynevy - yszemelynevy mosonyi yszemelynevy yszemelynevy
Mannsberger yszemelynevy - yszemelynevy Mos 1878-ban jött xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 a Népszínházhoz. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Leányuk: Ilonka
(l. ezt). (Kereszty István.) yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy Kereszty
István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy
Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván
szin_IV.0550.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Vidor Pál - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1846
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0550.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0550.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32075.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Vidor
Pál
Szócikk: Vidor Pál színész, bariton énekes, színműíró,
a Népszínház igazgatója, sz. 1846. nov. 17-én, Kalondán (Nógrád vm.), megh. 1906.
nov. 30.-án, Budapesten. Családi neve: bodonyi Kajtár Pál volt; atyja püspöki gazdatiszt
volt s kispapnak adta a rozsnyói kath. gimnáziumba a fiút, ki a VII. osztály után
otthagyta iskoláját s 1864-ben V. néven színész lett Demény Károlynál, Rozsnyón.
1866-ban Reszler Istvánhoz szerződött, Nagyváradra, 25 frt. havi gázsiért; itt a
megbetegedett Philippovits bariton szerepébe „beugrott: „Linda operában a nevelőt
énekelte, olyan jól, hogy előhaladása biztosítva volt. Azután Lángh Boldizsárhoz
szerződött. 1867—- 1873. Debrecenben működött, egyszersmind ügyelő és könyvtáros
volt; majd Budára jött, nyárra Fehérvári Antalhoz, a téli évadra pedig Kassára,
Temesváry Lajoshoz. 1874. máj. 1.-én Kolozsvárott van, itt először Verdi „Nabucco-jában,
mint Baal papja tűnt fel. 4 év alatt gyönyörűen kifejlődött érces, zengő baritonja
és énektudása; a magyar nótákat pedig olyan tősgyökeresen adta elő, hogy az egy
ízben ott szereplő Blaha Lujza felhozta őt a maga partnerének, Budapestre. A Népszínházban
1878. máj. 1-én lépett fel mint Csorba Laci „A sárga csikó-ban; azóta az intézet
dísze volt; itt általános megbecsülésben részesült és sokszor ünnepelték; mint a
népszínművek hőse, mint a „Cornevillei harangok romantikus Henri marquisja, mint
önérzettől duzzadó fiatal és drámai öreg „Rip van Winkle, misztikus, megdöbentő
dr. Miracle a „Hoffmann meséi-ben — egyaránt szuggesztív énekelt és játszott; méltó
társa volt Blahánénak, egyik oszlopa a gazdag műsornak. E mellett, intelligenciájánál
fogva, az utolsó 5 évben (Porzsolt Kálmán igazgató mellett) a Népszínháznak főrendezője
is volt; sokat fáradozott a színház külön segély- és nyugdíjalapjának megteremtése
körül. Az Orsz. Színészegyesület tanácsának is egyik legértékesebb tagja volt. —
1894. márc. 15.-én a Népszínház igazgatója lett: nagy tervekkel és reményekkel,
de természetesen idegen tőkével; lázas buzgalommal dolgozott, drága primadonnával
próbálkozott — de nem szolgált neki a szerencse. Mikor hajója sülyedni kezdett:
ő lelkesen kitartott, mindent megpróbált —, de mikor látta, hogy a talajt ki akarják
húzni lába alól s ő fillér nélkül marad: elkeseredve pisztolyhoz nyúlt... A sajtó,
a művészvilág, az egész közönség a legmélyebb részvéttel kísérte sírjába az igaz
művészt és igaz jellemet. Hadd idézzük a pályatársai által kiadott gyászjelentés
szavait: „A lármás színházi világból kiköltözik Vidor Pál a temető halálos csöndjébe,
ahová úgy vágyódott az ő zaklatott lelke. A magyar színművészei; egyik legnagyobb
ihletett apostolát, a magyar népszínmű egyik legelső hősét siratja benne és szomorú
elhalálozása megrendíti a nagyközönséget is, amely szeretetébe fogadta a hatalmas
művészt és népszerű írót; mi pedig, kik együttműködvén vele, éreztük szivének jóságát,
még akkor is, mikor már nem tudta elűzni szivéből a sötét gondokat, mikor már elfáradván
a hétköznap küzdelmeiben, elveszítette az élethez való kedvet — soha meg nem szűnő
hálával és szeretettel őrizzük emlékét. — Temetését az Orsz. Színészegyesület Nyugdíjintézete
rendezte; koporsójánál Kacziány Géza dr., Szirmai Imre, Fodor Oszkár dr. mondtak
búcsúztatót. A Kerepesi temetőbeli díszsírhelyén emlékkövét 1911. márc. 21.-én leplezték
le, Janovics Jenő dr., Szirmai Imre és Mátrai Béla szónokoltak. V. irodalmi művei,
mind 3 felv. népszínművek, mind a Népszínházban kerültek bemutatásra: legnagyobb
és legtartósabb sikere „A vörös sapka, (Zenéjét egy 19 éves, nagytehetségű bölcsészethallgató
írta: Halmay Kázmér; l. ezt.) 1882. máj. 27. „A szárazmalom, 1883. ápr. 5. „Czifra
Zsuzsi lakodalma, 1886. ápr. 14. „Ingyenélők, 1889. febr. 21. (50. előad. 1896.
okt. 11.) „Szökjünk! (polgári milieu-ben játszik) 1892. márc. 17. Serly Lajos zenéjével.
„Apja lánya, 1892. — Egyetlen operettszövege a Szigligeti „Udvari bolond c. vígjátékából
írt „A kassai diák, 4 felv. 1890. nov. 15. Erkel Elek zenéjével. — V.neje 1881.
júl. 30 óta Kacsóh Karola, sz. 1859-ben, Kolozsvárott, ahol 1875-ben lépett színpadra.
Győrből, Mannsberger - Mosonyitól 1878-ban jött a Népszínházhoz. Leányuk: Ilonka
(l. ezt). (Kereszty István.) szin_IV.0550.pdf IV