Címszó: Voggenhuber Vilma - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1845
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0573.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0573.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32121.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Voggenhuber
Vilma
Szócikk: Voggenhuber Vilma európai (ország) hírű
magyar opéraénekesnő, drámai szoprán, sz. 1845 (születés
éve) júl. 17-én, Pesten, (Budapest)
megh. 1888. jan. 11.-én, Berlinben. (ország) Atyja
tekintélyes kereskedő volt, de a fiatal leányt Herz (személy) nevű
nagybátyja képeztette ki Stoll Péternél (személy) (l.
ezt). Első fellépte a német (nemzetiség)
(információ)
szülőházban 1860. (időpont) jan.
21.-én „Montecchi e Capuletti-ben (cím) (információ)
volt, Romeo (szerep) (információ)
(„nadrág-) szerepében; ugyanebben lépett
fel magyarul, Szivessi (személy) néven,
a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
ápr. 9. és 27-én, olyan sikerrel, hogy két
éves szerződést kapott. 1862. (időpont) máj.
17.-én Szilágyi Erzsébetet (szerep) (információ)
énekelte (Hunyadi László), (cím) (információ)
a vele együtt, mint Gara Mária (szerep) (információ)
fellépett Artot Désirée (személy) (l.
ezt) csodálta, hogy ilyen tüneményes hang ilyen ismeretlenségben marad; ehhez járult,
hogy V. nőül menvén Hamvai Kovács Ferenc (személy) (információ)
garibaldistához (aki az 1870-es (időpont) porosz
- francia (nemzetiség)
(információ)
háborúban, mint egy guerillacsapat parancsnoka,
hősi halált halt), nem tudott új szerződése iránt megegyezni Radnótfáy (személy) (információ)
intendánssal, s Berlinben (ország) vendégszerepelt
szept. 4., mint Recha (szerep) (Zsidónő),
(cím) (információ)
majd mint Leonora. (szerep) (Troubadour
(cím) (információ)
és Fidelio). (cím) (információ)
Szerződtetni akarták, de ő előbb bővíteni
akarta műsorát és ismertté tenni nevét, azért először Hannoverben, (ország) Stettinben,
(ország)
1864-ben (időpont)
Münchenben (ország)
vendégszerepelt, márc. 29.-én Nemzeti Színházunkban (intézmény)
(információ)
is (mint Elvira: (szerep) Ernani),
(cím) (információ)
majd Kölnben; (ország) itt
ismerkedett meg Krolop Ferenc (személy) basszistával,
vele Brémában (ország)
is együtt működött, majd Berlinbe (ország) térve,
itt (1868. (időpont)
máj. 1-je óta mindvégig) az udv. opera dísze volt. Krolop (személy) (sz.
1839. (időpont)
szept. 5.) már hadbíró volt, mikor a színpadra lépett; nagy sikerei ellenére csak
1872-ben (időpont)
lett a berlini opera (intézmény)
tagja, de már 1871 (időpont) márciusban
oltárhoz vezette V.-t. A művésznőnek a bécsi operában (intézmény)
(információ)
is (1869): (időpont) Gretchen
(szerep)
(Faust), (cím)
(információ)
Fidelio, (szerep) (információ)
Donna Ánna (szerep) (Don
Juan) (cím)
(információ)
nagy sikere volt; Berlinben (ország) kamaraénekesnő
címet kapott, a szász - meiningeni (ország) (információ)
udvartól a „Pro artibus et litteris aranyérmet.
Híres szerepei voltak még: Valentine (szerep) (Hugonották),
(cím) Medea
(szerep)
(információ)
(Cherubini (személy) (információ)
operájának címsz.), Veszta-szűz (szerep) (Spontini
(személy)
op. címsz.), Iphigenia (szerep) (Gluck
(személy)
(információ)
op. címsz.), Norma, (szerep) (információ)
Borgia Lucrezia. (szerep) (információ)
stb. (Kereszty István.) (személy) (információ)
szin_IV.0573.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Voggenhuber Vilma címszóvég 32121 Szócikk:
Voggenhuber Vilma európai ytelepulesy európa ytelepulesy európa yorszagy Európa
ykodvegy hírű magyar opéraénekesnő, drámai szoprán, sz. 1845 júl. xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 17-én, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1888. jan. 11.-én, Berlinben. ytelepulesy
berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy Atyja tekintélyes kereskedő
volt, de a fiatal leányt Herz yszemelynevy herz yszemelynevy Herz yszemelynevy
herz yszemelynevy yszemelynevy Herz yszemelynevy ykodvegy nevű nagybátyja képeztette
ki Stoll Péternél yszemelynevy stoll péter yszemelynevy Stoll Péter
yszemelynevy stoll yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Stoll
yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy (l. ezt). Első fellépte a német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy szülőházban 1860. xevtizedx 1865 jan. 21.-én „Montecchi e
Capuletti-ben ycimy montecchi e capuletti ycimy Montecchi e Capuletti ycimy
montecchi ycimy e ycimy capuletti ycimy ycimy Montecchi ycimy e ycimy Capuletti
ycimy ykodvegy volt, Romeo yszerepy romeo yszerepy Romeo yszerepy romeo
yszerepy yszerepy Romeo yszerepy ykodvegy („nadrág-) szerepében; ugyanebben lépett
fel magyarul, Szivessi yszemelynevy szivessi yszemelynevy Szivessi yszemelynevy
szivessi yszemelynevy yszemelynevy Szivessi yszemelynevy ykodvegy néven, a Nemzeti
Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ápr. 9.
és 27-én, olyan sikerrel, hogy két éves szerződést kapott. 1862. máj. xtalanevtizedx
1875 17.-én Szilágyi Erzsébetet yszerepy szilágyi erzsébet yszerepy Szilágyi
Erzsébet yszerepy szilágyi yszerepy erzsébet yszerepy yszerepy Szilágyi
yszerepy Erzsébet yszerepy ykodvegy énekelte (Hunyadi László), ycimy hunyadi
lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi
ycimy László ycimy ykodvegy a vele együtt, mint Gara Mária yszerepy gara mária
yszerepy Gara Mária yszerepy gara yszerepy mária yszerepy yszerepy Gara
yszerepy Mária yszerepy ykodvegy fellépett Artot Désirée yszemelynevy artot
désirée yszemelynevy Artot Désirée yszemelynevy artot yszemelynevy désirée
yszemelynevy yszemelynevy Artot yszemelynevy Désirée yszemelynevy ykodvegy (l. ezt)
csodálta, hogy ilyen tüneményes hang ilyen ismeretlenségben marad; ehhez járult,
hogy V. nőül menvén Hamvai Kovács Ferenc yszemelynevy hamvai kovács ferenc
yszemelynevy Hamvai Kovács Ferenc yszemelynevy hamvai yszemelynevy kovács
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Hamvai yszemelynevy Kovács
yszemelynevy Ferenc garibaldistához (aki az 1870-es xevtizedx 1875 porosz -
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy háborúban, mint egy guerillacsapat
parancsnoka, hősi halált halt), nem tudott új szerződése iránt megegyezni Radnótfáy
yszemelynevy radnótfáy yszemelynevy Radnótfáy yszemelynevy radnótfáy
yszemelynevy yszemelynevy Radnótfáy yszemelynevy ykodvegy intendánssal, s Berlinben
ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy vendégszerepelt
szept. 4., mint Recha yszerepy recha yszerepy Recha yszerepy recha yszerepy
yszerepy Recha yszerepy ykodvegy (Zsidónő), ycimy zsidónő ycimy Zsidónő ycimy
zsidónő ycimy ycimy Zsidónő ycimy ykodvegy majd mint Leonora. yszerepy leonora
yszerepy Leonora yszerepy leonora yszerepy yszerepy Leonora yszerepy ykodvegy (Troubadour
ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy
ykodvegy és Fidelio). ycimy fidelio ycimy Fidelio ycimy fidelio ycimy ycimy
Fidelio ycimy ykodvegy Szerződtetni akarták, de ő előbb bővíteni akarta műsorát
és ismertté tenni nevét, azért először Hannoverben, ytelepulesy hannover
ytelepulesy Hannover yorszagy Németország ykodvegy Stettinben, ytelepulesy
stettin ytelepulesy Stettin yorszagy Lengyelország ykodvegy 1864-ben xevtizedx
1865 Münchenben ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország
ykodvegy vendégszerepelt, márc. 29.-én Nemzeti Színházunkban yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is (mint Elvira: yszerepy
elvira yszerepy Elvira yszerepy elvira yszerepy yszerepy Elvira yszerepy
ykodvegy Ernani), ycimy ernani ycimy Ernani ycimy ernani ycimy ycimy Ernani
ycimy ykodvegy majd Kölnben; ytelepulesy köln ytelepulesy Köln yorszagy
Németország ykodvegy itt ismerkedett meg Krolop Ferenc yszemelynevy krolop
ferenc yszemelynevy Krolop Ferenc yszemelynevy krolop yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Krolop yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy basszistával,
vele Brémában ytelepulesy bréma ytelepulesy Brémá yorszagy Németország ykodvegy
is együtt működött, majd Berlinbe ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin
yorszagy Németország ykodvegy térve, itt (1868. máj. 1-je óta mindvégig) az udv.
opera dísze volt. Krolop yszemelynevy krolop yszemelynevy Krolop yszemelynevy
krolop yszemelynevy yszemelynevy Krolop yszemelynevy ykodvegy (sz. 1839. xevtizedx
1835 szept. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 5.) már hadbíró volt, mikor
a színpadra lépett; nagy sikerei ellenére csak 1872-ben xevtizedx 1875 lett a berlini
opera yintezmenyy berlini opera yintezmenyy berlini yintezmenyy berlini
yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy berlini yintezmenyy ykodvegy tagja, de
már 1871 márciusban oltárhoz vezette V.-t. A művésznőnek a bécsi operában yintezmenyy
bécsi opera yintezmenyy bécsi op yintezmenyy bécsi yintezmenyy opera
yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy op yintezmenyy ykodvegy is (1869): xevtizedx
1865 Gretchen xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 yszerepy gretchen
yszerepy Gretchen yszerepy gretchen yszerepy yszerepy Gretchen yszerepy
ykodvegy (Faust), ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy
ykodvegy Fidelio, yszerepy fidelio yszerepy Fidelio yszerepy fidelio yszerepy
yszerepy Fidelio yszerepy ykodvegy Donna Ánna yszerepy donna ánna yszerepy
Donna Ánna yszerepy donna yszerepy ánna yszerepy yszerepy Donna yszerepy Ánna
yszerepy ykodvegy (Don Juan) ycimy don juan ycimy Don Juan ycimy don ycimy juan
ycimy ycimy Don ycimy Juan ycimy ykodvegy nagy sikere volt; Berlinben ytelepulesy
berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy kamaraénekesnő címet kapott,
a szász - meiningeni ytelepulesy szász - meiningen ytelepulesy szász -
meiningen yorszagy Németország ykodvegy udvartól a „Pro artibus et litteris aranyérmet.
Híres szerepei voltak még: Valentine yszerepy valentine yszerepy Valentine
yszerepy valentine yszerepy yszerepy Valentine yszerepy ykodvegy (Hugonották), ycimy
hugonották ycimy Hugonották ycimy hugonották ycimy ycimy Hugonották ycimy
ykodvegy Medea yszerepy medea yszerepy Medea yszerepy medea yszerepy yszerepy
Medea yszerepy ykodvegy (Cherubini yszemelynevy cherubini yszemelynevy
Cherubini yszemelynevy cherubini yszemelynevy yszemelynevy Cherubini
yszemelynevy ykodvegy operájának címsz.), Veszta-szűz yszerepy veszta-szűz
yszerepy Veszta-szűz yszerepy veszta-szűz yszerepy yszerepy Veszta-szűz
yszerepy ykodvegy (Spontini yszemelynevy spontini yszemelynevy Spontini
yszemelynevy spontini yszemelynevy yszemelynevy Spontini yszemelynevy ykodvegy op.
címsz.), Iphigenia yszerepy iphigenia yszerepy Iphigenia yszerepy iphigenia
yszerepy yszerepy Iphigenia yszerepy ykodvegy (Gluck yszemelynevy gluck
yszemelynevy Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy yszemelynevy Gluck
yszemelynevy ykodvegy op. címsz.), Norma, yszerepy norma yszerepy Norma
yszerepy norma yszerepy yszerepy Norma yszerepy ykodvegy Borgia Lucrezia. yszerepy
borgia lucrezia yszerepy Borgia Lucrezia yszerepy borgia yszerepy lucrezia
yszerepy yszerepy Borgia yszerepy Lucrezia yszerepy ykodvegy stb. (Kereszty István.)
yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván szin_IV.0573.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Voggenhuber Vilma - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1845
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0573.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0573.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32121.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Voggenhuber
Vilma
Szócikk: Voggenhuber Vilma európai hírű magyar opéraénekesnő,
drámai szoprán, sz. 1845 júl. 17-én, Pesten, megh. 1888. jan. 11.-én, Berlinben.
Atyja tekintélyes kereskedő volt, de a fiatal leányt Herz nevű nagybátyja képeztette
ki Stoll Péternél (l. ezt). Első fellépte a német szülőházban 1860. jan. 21.-én
„Montecchi e Capuletti-ben volt, Romeo („nadrág-) szerepében; ugyanebben lépett
fel magyarul, Szivessi néven, a Nemzeti Színházban, ápr. 9. és 27-én, olyan sikerrel,
hogy két éves szerződést kapott. 1862. máj. 17.-én Szilágyi Erzsébetet énekelte
(Hunyadi László), a vele együtt, mint Gara Mária fellépett Artot Désirée (l. ezt)
csodálta, hogy ilyen tüneményes hang ilyen ismeretlenségben marad; ehhez járult,
hogy V. nőül menvén Hamvai Kovács Ferenc garibaldistához (aki az 1870-es porosz
- francia háborúban, mint egy guerillacsapat parancsnoka, hősi halált halt), nem
tudott új szerződése iránt megegyezni Radnótfáy intendánssal, s Berlinben vendégszerepelt
szept. 4., mint Recha (Zsidónő), majd mint Leonora. (Troubadour és Fidelio). Szerződtetni
akarták, de ő előbb bővíteni akarta műsorát és ismertté tenni nevét, azért először
Hannoverben, Stettinben, 1864-ben Münchenben vendégszerepelt, márc. 29.-én Nemzeti
Színházunkban is (mint Elvira: Ernani), majd Kölnben; itt ismerkedett meg Krolop
Ferenc basszistával, vele Brémában is együtt működött, majd Berlinbe térve, itt
(1868. máj. 1-je óta mindvégig) az udv. opera dísze volt. Krolop (sz. 1839. szept.
5.) már hadbíró volt, mikor a színpadra lépett; nagy sikerei ellenére csak 1872-ben
lett a berlini opera tagja, de már 1871 márciusban oltárhoz vezette V.-t. A művésznőnek
a bécsi operában is (1869): Gretchen (Faust), Fidelio, Donna Ánna (Don Juan) nagy
sikere volt; Berlinben kamaraénekesnő címet kapott, a szász - meiningeni udvartól
a „Pro artibus et litteris aranyérmet. Híres szerepei voltak még: Valentine (Hugonották),
Medea (Cherubini operájának címsz.), Veszta-szűz (Spontini op. címsz.), Iphigenia
(Gluck op. címsz.), Norma, Borgia Lucrezia. stb. (Kereszty István.) szin_IV.0573.pdf
IV