Címszó: Voggenhuber Vilma - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1845

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0573.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0573.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32121.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Voggenhuber Vilma

Szócikk: Voggenhuber Vilma európai (ország) hírű magyar opéraénekesnő, drámai szoprán, sz. 1845 (születés éve) júl. 17-én, Pesten, (Budapest) megh. 1888. jan. 11.-én, Berlinben. (ország) Atyja tekintélyes kereskedő volt, de a fiatal leányt Herz (személy) nevű nagybátyja képeztette ki Stoll Péternél (személy) (l. ezt). Első fellépte a német (nemzetiség) (információ)  szülőházban 1860. (időpont) jan. 21.-én „Montecchi e Capuletti-ben (cím) (információ)  volt, Romeo (szerep) (információ)  („nadrág-) szerepében; ugyanebben lépett fel magyarul, Szivessi (személy) néven, a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  ápr. 9. és 27-én, olyan sikerrel, hogy két éves szerződést kapott. 1862. (időpont) máj. 17.-én Szilágyi Erzsébetet (szerep) (információ)  énekelte (Hunyadi László), (cím) (információ)  a vele együtt, mint Gara Mária (szerep) (információ)  fellépett Artot Désirée (személy) (l. ezt) csodálta, hogy ilyen tüneményes hang ilyen ismeretlenségben marad; ehhez járult, hogy V. nőül menvén Hamvai Kovács Ferenc (személy) (információ)  garibaldistához (aki az 1870-es (időpont) porosz - francia (nemzetiség) (információ)  háborúban, mint egy guerillacsapat parancsnoka, hősi halált halt), nem tudott új szerződése iránt megegyezni Radnótfáy (személy) (információ)  intendánssal, s Berlinben (ország) vendégszerepelt szept. 4., mint Recha (szerep) (Zsidónő), (cím) (információ)  majd mint Leonora. (szerep) (Troubadour (cím) (információ)  és Fidelio). (cím) (információ)  Szerződtetni akarták, de ő előbb bővíteni akarta műsorát és ismertté tenni nevét, azért először Hannoverben, (ország) Stettinben, (ország) 1864-ben (időpont) Münchenben (ország) vendégszerepelt, márc. 29.-én Nemzeti Színházunkban (intézmény) (információ)  is (mint Elvira: (szerep) Ernani), (cím) (információ)  majd Kölnben; (ország) itt ismerkedett meg Krolop Ferenc (személy) basszistával, vele Brémában (ország) is együtt működött, majd Berlinbe (ország) térve, itt (1868. (időpont) máj. 1-je óta mindvégig) az udv. opera dísze volt. Krolop (személy) (sz. 1839. (időpont) szept. 5.) már hadbíró volt, mikor a színpadra lépett; nagy sikerei ellenére csak 1872-ben (időpont) lett a berlini opera (intézmény) tagja, de már 1871 (időpont) márciusban oltárhoz vezette V.-t. A művésznőnek a bécsi operában (intézmény) (információ)  is (1869): (időpont) Gretchen (szerep) (Faust), (cím) (információ)  Fidelio, (szerep) (információ)  Donna Ánna (szerep) (Don Juan) (cím) (információ)  nagy sikere volt; Berlinben (ország) kamaraénekesnő címet kapott, a szász - meiningeni (ország) (információ)  udvartól a „Pro artibus et litteris aranyérmet. Híres szerepei voltak még: Valentine (szerep) (Hugonották), (cím) Medea (szerep) (információ)  (Cherubini (személy) (információ)  operájának címsz.), Veszta-szűz (szerep) (Spontini (személy) op. címsz.), Iphigenia (szerep) (Gluck (személy) (információ)  op. címsz.), Norma, (szerep) (információ)  Borgia Lucrezia. (szerep) (információ)  stb. (Kereszty István.) (személy) (információ)  szin_IV.0573.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Voggenhuber Vilma címszóvég 32121 Szócikk: Voggenhuber Vilma európai ytelepulesy európa ytelepulesy európa yorszagy Európa ykodvegy hírű magyar opéraénekesnő, drámai szoprán, sz. 1845 júl. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 17-én, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1888. jan. 11.-én, Berlinben. ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy Atyja tekintélyes kereskedő volt, de a fiatal leányt Herz yszemelynevy herz yszemelynevy Herz yszemelynevy herz yszemelynevy yszemelynevy Herz yszemelynevy ykodvegy nevű nagybátyja képeztette ki Stoll Péternél yszemelynevy stoll péter yszemelynevy Stoll Péter yszemelynevy stoll yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Stoll yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy (l. ezt). Első fellépte a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy szülőházban 1860. xevtizedx 1865 jan. 21.-én „Montecchi e Capuletti-ben ycimy montecchi e capuletti ycimy Montecchi e Capuletti ycimy montecchi ycimy e ycimy capuletti ycimy ycimy Montecchi ycimy e ycimy Capuletti ycimy ykodvegy volt, Romeo yszerepy romeo yszerepy Romeo yszerepy romeo yszerepy yszerepy Romeo yszerepy ykodvegy („nadrág-) szerepében; ugyanebben lépett fel magyarul, Szivessi yszemelynevy szivessi yszemelynevy Szivessi yszemelynevy szivessi yszemelynevy yszemelynevy Szivessi yszemelynevy ykodvegy néven, a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ápr. 9. és 27-én, olyan sikerrel, hogy két éves szerződést kapott. 1862. máj. xtalanevtizedx 1875 17.-én Szilágyi Erzsébetet yszerepy szilágyi erzsébet yszerepy Szilágyi Erzsébet yszerepy szilágyi yszerepy erzsébet yszerepy yszerepy Szilágyi yszerepy Erzsébet yszerepy ykodvegy énekelte (Hunyadi László), ycimy hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy a vele együtt, mint Gara Mária yszerepy gara mária yszerepy Gara Mária yszerepy gara yszerepy mária yszerepy yszerepy Gara yszerepy Mária yszerepy ykodvegy fellépett Artot Désirée yszemelynevy artot désirée yszemelynevy Artot Désirée yszemelynevy artot yszemelynevy désirée yszemelynevy yszemelynevy Artot yszemelynevy Désirée yszemelynevy ykodvegy (l. ezt) csodálta, hogy ilyen tüneményes hang ilyen ismeretlenségben marad; ehhez járult, hogy V. nőül menvén Hamvai Kovács Ferenc yszemelynevy hamvai kovács ferenc yszemelynevy Hamvai Kovács Ferenc yszemelynevy hamvai yszemelynevy kovács yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Hamvai yszemelynevy Kovács yszemelynevy Ferenc garibaldistához (aki az 1870-es xevtizedx 1875 porosz - francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy háborúban, mint egy guerillacsapat parancsnoka, hősi halált halt), nem tudott új szerződése iránt megegyezni Radnótfáy yszemelynevy radnótfáy yszemelynevy Radnótfáy yszemelynevy radnótfáy yszemelynevy yszemelynevy Radnótfáy yszemelynevy ykodvegy intendánssal, s Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy vendégszerepelt szept. 4., mint Recha yszerepy recha yszerepy Recha yszerepy recha yszerepy yszerepy Recha yszerepy ykodvegy (Zsidónő), ycimy zsidónő ycimy Zsidónő ycimy zsidónő ycimy ycimy Zsidónő ycimy ykodvegy majd mint Leonora. yszerepy leonora yszerepy Leonora yszerepy leonora yszerepy yszerepy Leonora yszerepy ykodvegy (Troubadour ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy és Fidelio). ycimy fidelio ycimy Fidelio ycimy fidelio ycimy ycimy Fidelio ycimy ykodvegy Szerződtetni akarták, de ő előbb bővíteni akarta műsorát és ismertté tenni nevét, azért először Hannoverben, ytelepulesy hannover ytelepulesy Hannover yorszagy Németország ykodvegy Stettinben, ytelepulesy stettin ytelepulesy Stettin yorszagy Lengyelország ykodvegy 1864-ben xevtizedx 1865 Münchenben ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy vendégszerepelt, márc. 29.-én Nemzeti Színházunkban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is (mint Elvira: yszerepy elvira yszerepy Elvira yszerepy elvira yszerepy yszerepy Elvira yszerepy ykodvegy Ernani), ycimy ernani ycimy Ernani ycimy ernani ycimy ycimy Ernani ycimy ykodvegy majd Kölnben; ytelepulesy köln ytelepulesy Köln yorszagy Németország ykodvegy itt ismerkedett meg Krolop Ferenc yszemelynevy krolop ferenc yszemelynevy Krolop Ferenc yszemelynevy krolop yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Krolop yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy basszistával, vele Brémában ytelepulesy bréma ytelepulesy Brémá yorszagy Németország ykodvegy is együtt működött, majd Berlinbe ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy térve, itt (1868. máj. 1-je óta mindvégig) az udv. opera dísze volt. Krolop yszemelynevy krolop yszemelynevy Krolop yszemelynevy krolop yszemelynevy yszemelynevy Krolop yszemelynevy ykodvegy (sz. 1839. xevtizedx 1835 szept. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 5.) már hadbíró volt, mikor a színpadra lépett; nagy sikerei ellenére csak 1872-ben xevtizedx 1875 lett a berlini opera yintezmenyy berlini opera yintezmenyy berlini yintezmenyy berlini yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy berlini yintezmenyy ykodvegy tagja, de már 1871 márciusban oltárhoz vezette V.-t. A művésznőnek a bécsi operában yintezmenyy bécsi opera yintezmenyy bécsi op yintezmenyy bécsi yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy op yintezmenyy ykodvegy is (1869): xevtizedx 1865 Gretchen xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 yszerepy gretchen yszerepy Gretchen yszerepy gretchen yszerepy yszerepy Gretchen yszerepy ykodvegy (Faust), ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy Fidelio, yszerepy fidelio yszerepy Fidelio yszerepy fidelio yszerepy yszerepy Fidelio yszerepy ykodvegy Donna Ánna yszerepy donna ánna yszerepy Donna Ánna yszerepy donna yszerepy ánna yszerepy yszerepy Donna yszerepy Ánna yszerepy ykodvegy (Don Juan) ycimy don juan ycimy Don Juan ycimy don ycimy juan ycimy ycimy Don ycimy Juan ycimy ykodvegy nagy sikere volt; Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy kamaraénekesnő címet kapott, a szász - meiningeni ytelepulesy szász - meiningen ytelepulesy szász - meiningen yorszagy Németország ykodvegy udvartól a „Pro artibus et litteris aranyérmet. Híres szerepei voltak még: Valentine yszerepy valentine yszerepy Valentine yszerepy valentine yszerepy yszerepy Valentine yszerepy ykodvegy (Hugonották), ycimy hugonották ycimy Hugonották ycimy hugonották ycimy ycimy Hugonották ycimy ykodvegy Medea yszerepy medea yszerepy Medea yszerepy medea yszerepy yszerepy Medea yszerepy ykodvegy (Cherubini yszemelynevy cherubini yszemelynevy Cherubini yszemelynevy cherubini yszemelynevy yszemelynevy Cherubini yszemelynevy ykodvegy operájának címsz.), Veszta-szűz yszerepy veszta-szűz yszerepy Veszta-szűz yszerepy veszta-szűz yszerepy yszerepy Veszta-szűz yszerepy ykodvegy (Spontini yszemelynevy spontini yszemelynevy Spontini yszemelynevy spontini yszemelynevy yszemelynevy Spontini yszemelynevy ykodvegy op. címsz.), Iphigenia yszerepy iphigenia yszerepy Iphigenia yszerepy iphigenia yszerepy yszerepy Iphigenia yszerepy ykodvegy (Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy yszemelynevy Gluck yszemelynevy ykodvegy op. címsz.), Norma, yszerepy norma yszerepy Norma yszerepy norma yszerepy yszerepy Norma yszerepy ykodvegy Borgia Lucrezia. yszerepy borgia lucrezia yszerepy Borgia Lucrezia yszerepy borgia yszerepy lucrezia yszerepy yszerepy Borgia yszerepy Lucrezia yszerepy ykodvegy stb. (Kereszty István.) yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván szin_IV.0573.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Voggenhuber Vilma - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1845

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0573.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0573.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32121.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Voggenhuber Vilma

Szócikk: Voggenhuber Vilma európai hírű magyar opéraénekesnő, drámai szoprán, sz. 1845 júl. 17-én, Pesten, megh. 1888. jan. 11.-én, Berlinben. Atyja tekintélyes kereskedő volt, de a fiatal leányt Herz nevű nagybátyja képeztette ki Stoll Péternél (l. ezt). Első fellépte a német szülőházban 1860. jan. 21.-én „Montecchi e Capuletti-ben volt, Romeo („nadrág-) szerepében; ugyanebben lépett fel magyarul, Szivessi néven, a Nemzeti Színházban, ápr. 9. és 27-én, olyan sikerrel, hogy két éves szerződést kapott. 1862. máj. 17.-én Szilágyi Erzsébetet énekelte (Hunyadi László), a vele együtt, mint Gara Mária fellépett Artot Désirée (l. ezt) csodálta, hogy ilyen tüneményes hang ilyen ismeretlenségben marad; ehhez járult, hogy V. nőül menvén Hamvai Kovács Ferenc garibaldistához (aki az 1870-es porosz - francia háborúban, mint egy guerillacsapat parancsnoka, hősi halált halt), nem tudott új szerződése iránt megegyezni Radnótfáy intendánssal, s Berlinben vendégszerepelt szept. 4., mint Recha (Zsidónő), majd mint Leonora. (Troubadour és Fidelio). Szerződtetni akarták, de ő előbb bővíteni akarta műsorát és ismertté tenni nevét, azért először Hannoverben, Stettinben, 1864-ben Münchenben vendégszerepelt, márc. 29.-én Nemzeti Színházunkban is (mint Elvira: Ernani), majd Kölnben; itt ismerkedett meg Krolop Ferenc basszistával, vele Brémában is együtt működött, majd Berlinbe térve, itt (1868. máj. 1-je óta mindvégig) az udv. opera dísze volt. Krolop (sz. 1839. szept. 5.) már hadbíró volt, mikor a színpadra lépett; nagy sikerei ellenére csak 1872-ben lett a berlini opera tagja, de már 1871 márciusban oltárhoz vezette V.-t. A művésznőnek a bécsi operában is (1869): Gretchen (Faust), Fidelio, Donna Ánna (Don Juan) nagy sikere volt; Berlinben kamaraénekesnő címet kapott, a szász - meiningeni udvartól a „Pro artibus et litteris aranyérmet. Híres szerepei voltak még: Valentine (Hugonották), Medea (Cherubini operájának címsz.), Veszta-szűz (Spontini op. címsz.), Iphigenia (Gluck op. címsz.), Norma, Borgia Lucrezia. stb. (Kereszty István.) szin_IV.0573.pdf IV