Címszó: Vörös sündisznó - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

INTEZMENY

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0575.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0575.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32130.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Vörös sündisznó

Szócikk: Vörös sündisznó német (nemzetiség) (információ)  költői, zeneszerzői és rendezői lángelme, sz. 1813. (születés éve) máj. 22-én, Lipcsében, (ország) megh. 1883. febr. 13-án, Velencében, (megye) sírja bayreuthi (ország) kertjében van. Csecsemőkorában elvesztett atyja után mostohaatyja Geyer Ludwig (személy) (információ)  lett, jeles színész, vígjátékíró; ezt is már 7 éves korában elvesztette, de emléke élt, s a fiúnak egy nővére színésznő volt, testvérbátyja, Albert is híressé lett énekes és drámai színész, nem csoda, ha ő már 14 éves korában nagyszabású tragédiát tervezett. Egyetemi bölcsészettanulmányaival egyidőbent tanulta a zeneszerzést, amihez igen rövid időre volt szüksége. 20 éves korában megírta első operáját: „A tündérek (cím) (Gozzi (személy) drámai regényéből), 1834-ben (időpont) Magdeburg (ország) színházi karmestere lett és Shakespeare (személy) (információ)  „Szeget szeggel-jéből (cím) (információ)  megírta második művét „Das Liebesverbot, (cím) elő is adták, csekély sikerrel; a társulat hamar feloszlott, Planer Mária (személy) nevű színésznőjét (1809—66) (időpont) 1836 (időpont) végén nőül vette; Königsbergben (ország) karnagy lett, de ez a színház is hamar megbukott. Jó egy évig Rigában (ország) működött, itt 1839 (időpont) elején az igazgató cserben hagyta társulatát. — W. elérkezettnek látta az időt, hogy régi vágyát teljesítse: a „fény városát, Párizst (ország) fölkeresse. Feleségével Londonon (ország) át utazott oda; nyomorgott, éhbérért románcokat komponált, operák zongorakivonatát készítette — de hallott elsőrangú operákat stb. elsőrangú előadásban, megismerkedett nagy zenészekkel: Berliozzal, (személy) (információ)  Liszttel, (személy) (információ)  Meyerbeerrel, (személy) (információ)  akinek ajánlatára elfogadták előadásra új operáit Németországban. (ország) 1842 (időpont) ápr. havában Drezdába (ország) utazott, hol okt. havában nagy sikerrel mutatták be „Cola Rienzi, az utolsó néptribun (cím) c. nagy operáját. (Nemzeti Színházunk, (cím) (információ)  Böhm Gusztáv (személy) fordításában, 1874. (időpont) nov. 24.) Nagy sikere volt; a szász (nemzetiség) (információ)  udv. karnagy nemsokára meghalt, utóda W. lett; 1843 (időpont) újévkor „A bolygó hollandi-t (cím) mutatta be (Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  ifj. Ábrányi Kornél (személy) fordításában 1873. (időpont) május 10., M. Kir. Operaház (intézmény) 1888. (időpont) április 21.), 1845-ben (időpont) pedig „Tannhäuser, vagy a wartburgi dalnokverseny-t (cím) (Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  Ábrányi Kornél (személy) (információ)  ford. 1871. (időpont) márc. 11.; Operah. (intézmény) 1885. (időpont) febr. 1.) Már ekkor gondolt a „Lohengrin, (cím) (információ)  a „Nürnbergi mesterdalnokok, (cím) (információ)  sőt a „Nibelung gyűrűje (cím) (információ)  feldolgozására. 1848-ban (időpont) a kormányhoz emlékiratot nyújtott be szász (nemzetiség) (információ)  nemzeti színház megteremtése iránt; talán ennek mellőzése is hozzájárult ahhoz, hogy a forróvérű művész részt vett az 1849-i (időpont) forradalomban, ami tizenöt évi száműzetés keserveit és anyagi küzdelmeit zúdította rá. Schweizben (ország) élt (Zürich, (ország) Luzern, (ország) utóbb Biebrich, (ország) Triebschen); (ország) „Lohengrin-jét (cím) (információ)  Weimarban (ország) 1850-ben (időpont) Liszt (személy) (információ)  dirigálta, de a száműzöttnek bármily nagyszerű — sőt újszerűségük miatt idegenkedéssel nézett — művei nagyon lassan terjedtek. W. nagyszerű harcos író is volt; „Művészet és forradalom (cím) (információ)  (1840; (időpont) Ábrányi Kornél (személy) (információ)  ford. 1866) (időpont) c. könyve, „Das Kunstwerk der Zukunft-ja (cím) (1850) (időpont) s a t. nagy hatást tettek, ugyan pro és contra; emebben az együttes művészetet állítja fel a jövő eszményeül: a színpadon t. i. zenésdrámában (ezt a nevet használja az „opera helyett) a szem az éneklő színész szoborszerű megjelenését és drámai játékát, a díszletek architektúráját és festőiségét, a szövegben a költészetet, a fül pedig a zenekar művészi együttesét az énekkel párosulva élvezi. Ellenfelei azóta használták a szálló igévé lett „jövő zenéje kifejezést — gúnynak szánták, de a jövő eljött és W.-nek szolgáltatott igazságot. — Egy reménytelen nagy szerelem (Wesendonk (személy) nevű maecenásának neje, Matild iránt), ihlette egyik legnagyobbszerű művére: „Tristan és Izoldá-ra (cím) (információ)  (1859). (időpont) Említsük meg, hogy 1860—61 (időpont) telén Párizsban (ország) élt, itt a lovasbravurjairól híres Sándor Móric grófunk (személy) (információ)  lánya: Metternich Paula hg.-nőnek (személy) sikerült kieszközölnie „Tannhäuser-nek (cím) (átdolgozott I. felvonással) előadatását, de a szépségektől duzzadó művet tervszerűleg megbuktat­ták. — A nyomorgó és lelkileg is sokat szenvedő művész már öngyilkosságot tervezett, mikor 1864-ben (időpont) II. Lajos, az új, fiatal bajor király, aki rajongott W. alkotásaiért, fölkerestette és meghívta Münchenbe. (ország) Itt került színre 1865 (időpont) nyarán a nagy kritikusi viharokat támasztó „Tristan... (cím) (Operaházunkban (intézmény) (információ)  Ábrányi Emil (személy) (információ)  ford. 1901. (időpont) dec 2.), 1868 (időpont) nyarán „A nürnbergi mesterdalnokok (cím) (Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  Váradi Antal (személy) (információ)  ford. 1888. (időpont) szept. 8.; Operaház (intézmény) (információ)  1887. (időpont) szept. 6.) — Az „udvari kegyenc W. iránt azonban irigyei olyan hajszát indítottak, hogy jobb volt neki az országot elhagyni; még 1865-ben (időpont) Triebschen-be (ország) költözött, itt nőül vette (1870 (időpont) aug.) Liszt Ferenc (személy) (információ)  leányát, Cosimát (1837—1930), (időpont) aki érette hagyta el első férjét (Bülow Henrik bárót, (személy) kiváló zongoraművészt és karnagyot), hogy W.-nek jóangyala s az ő nagy életművének erőskezű, diadalmas folytatója legyen. Magyarországon W. kétszer is járt: nagy műveinek töredékeit hangversenyeken dirigálta: 1863. (időpont) júl. 23. és 28.-án Pesten (Budapest) a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  1875. (időpont) márc. 10-én pedig, már a Bayreuthban (ország) megvalósítandó nagy eszme érdekében, a Vigadóban. (intézmény) Régi, nagyszerű terve volt Wagnernek: (személy) (információ)  a német (nemzetiség) (információ)  nemzeti művészetnek olyan templomát emelni, a melyhez áhítattal közeledjék mindenki; nem külsejével megdöbbentő, vagy belsejében megragadó díszű épületet, sőt minél egyszerűbbet: de a hol magasztos tárgyú zenés­dráma, művészi ihlettel és hatalmas alkotóerővel megformálva, romantikus mondavilágból vett mesével, a Wagner (személy) (információ)  által feltalált végtelen dallamú zenének száztagú hangszerkara és elsőrangú szín- és énekművészek előadásában — a fenséges együttes művészet (Gesammt kunstwerk) fölemelő élvezetét nyújtsa. Ehhez az is kell, (hogy a néző és hallgató teljesen fogékony lelkiállapotban legyen: ne a nagyváros zajából, és fáradságos napi munkájától ernyedt elmével, jöjjön a színházba; W. tehát keresett egy csendes kis várost; a bajorországi egykori őrgrófi székhelyet: Bayreuthot (ország) választotta ki, s a városon kívül, építtette egyszerű, tágas színházát: tökéletes gépezetekkel, a színpad alá sülyesztett zenekarral, a melynek addig nem ismert átszűrődött, bűvös hatású hangjai valóban elragadják a hallgatót; a nézőtéren csak földszinti, gyengén ívelt széksorok vannak, hátrafelé hosszabbodók: az oldalfalak simák, páholysor csak a színpaddal szemben van (kivételes hallga­tók : fejedelmi személyek számára); s a zene első hangjára ez az egyszerű néző­tér is elsötétül, hogy a közönség figyelmét semmi el ne vonhassa a színpadon történőkről; az egész előadás alatt pedig tilos a taps, nehogy brutális lármája felrázza a hallgatóságot abból a varázsos hangulatból, a mellyel minden igaz művészet elárasztja a lelket ... — Ez a a bayreuthi mintaszínház (intézmény) közadakozásból épült fel; az első összeget, 25.000 márkát, II. Lajos (személy) bajor (nemzetiség) (információ)  király küldte, a kinek örökölt szépség-imádata utóbb monomániává fajult (mesés fényű építkezései katasztrofális helyzetbe juttatták az állam kasszáját) s végül elmebajjá súlyosult. De egész Németországban, (ország) sőt külföldön is, Wagner-egyesületek (személy) (információ)  alakultak, (a 80-as évek végén Budapesten (Budapest) is), a melyek a nagy ügyet propagálták, az ünnepi játékokra pedig szegénysorsú zeneértőket ösztöndíjjal küldtek W. művészetének tanulmányozására. 1876. (időpont) aug. 13-ától 30-áig tartott a W. színház első évada; csak a „Nibelung gyűrűje (cím) (információ)  trilógiát (l. ezt) 4-szer mutatta be, a világ minden tájáról kiválasztott legnagyobb művészek közreműködésével. (Csak halála után bővült Bayreuth (ország) műsora lassanként, W. többi műveivel.) Persze W. újításainak sok ellenző kritikusa is jelen volt és írta otthoni sajtó-orgánumába lesújtó véleményét; ezért W.-nék nem is volt kedve új ünnepi játékokra; csak mikor befejezte aggkori, vallásias hangulatú alkotását, a „Parsifal-t (cím) (információ)  (l. ezt), akkor hívott össze nyárra díszes művészcsoportot, alapos próbákra, s a következő nyáron, 1882-ben, (időpont) bemutatta útolsó nagy műyét a világnak. Azóta özvegye körülbelül 2—3 évenként, méltóan a nagy zenésdráma-költő szelleméhez, az egész művelt világ nagy érdeklődése mellett megismételte Bayreuth (ország) Wagner­évadát, (személy) (információ)  leszámítva a világháború kitörte (1914) (időpont) után következett tíz évet. Ekkor a megöregedett nagyszerű nő intéző, vezető nehá szerepét átvette fia; szin_IV.0575.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Vörös sündisznó címszóvég 32130 Szócikk: Vörös sündisznó német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy költői, zeneszerzői és rendezői lángelme, sz. 1813. máj. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 22-én, Lipcsében, ytelepulesy lipcse ytelepulesy Lipcsé yorszagy Németország ykodvegy megh. 1883. febr. 13-án, Velencében, ytelepulesy velence ytelepulesy Velencé ymegyey fejér megye ykodvegy sírja bayreuthi ytelepulesy bayreuth ytelepulesy bayreuth yorszagy Németország ykodvegy kertjében van. Csecsemőkorában elvesztett atyja után mostohaatyja Geyer Ludwig yszemelynevy geyer ludwig yszemelynevy Geyer Ludwig yszemelynevy geyer yszemelynevy ludwig yszemelynevy yszemelynevy Geyer yszemelynevy Ludwig yszemelynevy ykodvegy lett, jeles színész, vígjátékíró; ezt is már 7 éves korában elvesztette, de emléke élt, s a fiúnak egy nővére színésznő volt, testvérbátyja, Albert is híressé lett énekes és drámai színész, nem csoda, ha ő már 14 éves korában nagyszabású tragédiát tervezett. Egyetemi bölcsészettanulmányaival egyidőbent tanulta a zeneszerzést, amihez igen rövid időre volt szüksége. 20 éves korában megírta első operáját: „A tündérek ycimy a tündérek ycimy A tündérek ycimy a ycimy tündérek ycimy ycimy A ycimy tündérek ycimy ykodvegy (Gozzi yszemelynevy gozzi yszemelynevy Gozzi yszemelynevy gozzi yszemelynevy yszemelynevy Gozzi yszemelynevy ykodvegy drámai regényéből), 1834-ben xevtizedx 1835 Magdeburg ytelepulesy magdeburg ytelepulesy Magdeburg yorszagy Németország ykodvegy színházi karmestere lett és Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy „Szeget szeggel-jéből ycimy szeget szeggel ycimy Szeget szeggel ycimy szeget ycimy szeggel ycimy ycimy Szeget ycimy szeggel ycimy ykodvegy megírta második művét „Das Liebesverbot, ycimy das liebesverbot ycimy Das Liebesverbot ycimy das ycimy liebesverbot ycimy ycimy Das ycimy Liebesverbot ycimy ykodvegy elő is adták, csekély sikerrel; a társulat hamar feloszlott, Planer Mária yszemelynevy planer mária yszemelynevy Planer Mária yszemelynevy planer yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Planer yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy nevű színésznőjét (1809—66) xevtizedx 1805 1836 xevtizedx 1835 végén nőül vette; Königsbergben ytelepulesy königsberg ytelepulesy Königsberg yorszagy Oroszország ykodvegy karnagy lett, de ez a színház is hamar megbukott. Jó egy évig Rigában ytelepulesy riga ytelepulesy Rigá yorszagy Lettország ykodvegy működött, itt 1839 elején xtalanevtizedx 1845 az igazgató cserben hagyta társulatát. — W. elérkezettnek látta az időt, hogy régi vágyát teljesítse: a „fény városát, Párizst ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy fölkeresse. Feleségével Londonon ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy át utazott oda; nyomorgott, éhbérért románcokat komponált, operák zongorakivonatát készítette — de hallott elsőrangú operákat stb. elsőrangú előadásban, megismerkedett nagy zenészekkel: Berliozzal, yszemelynevy berlioz yszemelynevy Berlioz yszemelynevy berlioz yszemelynevy yszemelynevy Berlioz yszemelynevy ykodvegy Liszttel, yszemelynevy liszt yszemelynevy Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy ykodvegy Meyerbeerrel, yszemelynevy meyerbeer yszemelynevy Meyerbeer yszemelynevy meyerbeer yszemelynevy yszemelynevy Meyerbeer yszemelynevy ykodvegy akinek ajánlatára elfogadták előadásra új operáit Németországban. ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy 1842 xevtizedx 1845 ápr. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 havában Drezdába ytelepulesy drezda ytelepulesy Drezdá yorszagy Németország ykodvegy utazott, hol okt. havában nagy sikerrel mutatták be „Cola Rienzi, az utolsó néptribun ycimy cola rienzi, az utolsó néptribun ycimy Cola Rienzi, az utolsó néptribun ycimy cola ycimy rienzi, ycimy az ycimy utolsó ycimy néptribun ycimy ycimy Cola ycimy Rienzi, ycimy az ycimy utolsó ycim c. nagy operáját. (Nemzeti Színházunk, ycimy nemzeti színházunk ycimy Nemzeti Színházunk ycimy nemzeti ycimy színházunk ycimy ycimy Nemzeti ycimy Színházunk ycimy ykodvegy Böhm Gusztáv yszemelynevy böhm gusztáv yszemelynevy Böhm Gusztáv yszemelynevy böhm yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Böhm yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy fordításában, 1874. xevtizedx 1875 nov. 24.) Nagy sikere volt; a szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy ynemzetisegy szász ynemzetisegy ykodvegy udv. karnagy nemsokára meghalt, utóda W. lett; 1843 xevtizedx 1845 újévkor xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 „A bolygó hollandi-t ycimy a bolygó hollandi ycimy A bolygó hollandi ycimy a ycimy bolygó ycimy hollandi ycimy ycimy A ycimy bolygó ycimy hollandi ycimy ykodvegy mutatta be (Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ifj. Ábrányi Kornél yszemelynevy ifj. ábrányi kornél yszemelynevy ifj. Ábrányi Kornél yszemelynevy ifj. yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél ysz fordításában 1873. xevtizedx 1875 május xtalanevtizedx 1885 10., M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy 1888. xevtizedx 1885 április 21.), 1845-ben xevtizedx 1845 pedig xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 „Tannhäuser, vagy a wartburgi dalnokverseny-t ycimy tannhäuser, vagy a wartburgi dalnokverseny ycimy Tannhäuser, vagy a wartburgi dalnokverseny ycimy tannhäuser, ycimy vagy ycimy a ycimy wartburgi ycimy dalnokverseny ycimy ycimy Tannhäuser, yci (Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Ábrányi Kornél yszemelynevy ábrányi kornél yszemelynevy Ábrányi Kornél yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél yszemelynevy ykodvegy ford. 1871. xevtizedx 1875 márc. xtalanevtizedx 1885 11.; Operah. yintezmenyy operah. yintezmenyy Operah. yintezmenyy operah. yintezmenyy yintezmenyy Operah. yintezmenyy ykodvegy 1885. xevtizedx 1885 febr. 1.) Már ekkor gondolt a „Lohengrin, ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy a „Nürnbergi mesterdalnokok, ycimy nürnbergi mesterdalnokok ycimy Nürnbergi mesterdalnokok ycimy nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ycimy Nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ykodvegy sőt a „Nibelung gyűrűje ycimy nibelung gyűrűje ycimy Nibelung gyűrűje ycimy nibelung ycimy gyűrűje ycimy ycimy Nibelung ycimy gyűrűje ycimy ykodvegy feldolgozására. 1848-ban xevtizedx 1845 a kormányhoz emlékiratot nyújtott be szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy ynemzetisegy szász ynemzetisegy ykodvegy nemzeti színház megteremtése iránt; talán ennek mellőzése is hozzájárult ahhoz, hogy a forróvérű művész részt vett az 1849-i forradalomban, xtalanevtizedx 1855 ami tizenöt évi száműzetés keserveit és anyagi küzdelmeit zúdította rá. Schweizben ytelepulesy schweiz ytelepulesy Schweiz yorszagy Svájc ykodvegy élt (Zürich, ytelepulesy zürich ytelepulesy Zürich yorszagy Svájc ykodvegy Luzern, ytelepulesy luzern ytelepulesy Luzern yorszagy Svájc ykodvegy utóbb Biebrich, ytelepulesy biebrich ytelepulesy Biebrich yorszagy Németország ykodvegy Triebschen); ytelepulesy triebschen ytelepulesy Triebschen yorszagy Svájc ykodvegy „Lohengrin-jét ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy Weimarban ytelepulesy weimar ytelepulesy Weimar yorszagy Németország ykodvegy 1850-ben xevtizedx 1855 Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy ykodvegy dirigálta, de a száműzöttnek bármily nagyszerű — sőt újszerűségük miatt idegenkedéssel nézett — művei nagyon lassan terjedtek. W. nagyszerű harcos író is volt; „Művészet és forradalom ycimy művészet és forradalom ycimy Művészet és forradalom ycimy művészet ycimy és ycimy forradalom ycimy ycimy Művészet ycimy és ycimy forradalom ycimy ykodvegy (1840; xevtizedx 1845 Ábrányi xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 Kornél yszemelynevy ábrányi kornél yszemelynevy Ábrányi Kornél yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél yszemelynevy ykodvegy ford. 1866) xevtizedx 1865 c. könyve, „Das Kunstwerk der Zukunft-ja ycimy das kunstwerk der zukunft ycimy Das Kunstwerk der Zukunft ycimy das ycimy kunstwerk ycimy der ycimy zukunft ycimy ycimy Das ycimy Kunstwerk ycimy der ycimy Zukunft ycimy ykodvegy (1850) xevtizedx 1855 s a t. nagy hatást tettek, ugyan pro és contra; emebben az együttes művészetet állítja fel a jövő eszményeül: a színpadon t. i. zenésdrámában (ezt a nevet használja az „opera helyett) a szem az éneklő színész szoborszerű megjelenését és drámai játékát, a díszletek architektúráját és festőiségét, a szövegben a költészetet, a fül pedig a zenekar művészi együttesét az énekkel párosulva élvezi. Ellenfelei azóta használták a szálló igévé lett „jövő zenéje kifejezést — gúnynak szánták, de a jövő eljött és W.-nek szolgáltatott igazságot. — Egy reménytelen nagy szerelem (Wesendonk yszemelynevy wesendonk yszemelynevy Wesendonk yszemelynevy wesendonk yszemelynevy yszemelynevy Wesendonk yszemelynevy ykodvegy nevű maecenásának neje, Matild iránt), ihlette egyik legnagyobbszerű művére: „Tristan és Izoldá-ra ycimy tristan és izolda ycimy Tristan és Izoldá ycimy tristan ycimy és ycimy izolda ycimy ycimy Tristan ycimy és ycimy Izoldá ycimy ykodvegy (1859). Említsük xtalanevtizedx 1865 meg, hogy 1860—61 xevtizedx 1865 telén Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy élt, itt a lovasbravurjairól híres Sándor Móric grófunk yszemelynevy sándor móric gróf yszemelynevy Sándor Móric gróf yszemelynevy sándor yszemelynevy móric yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Sándor yszemelynevy Móric yszemelynevy gróf yszemelynev lánya: Metternich Paula hg.-nőnek yszemelynevy metternich paula hg. yszemelynevy Metternich Paula hg. yszemelynevy metternich yszemelynevy paula yszemelynevy hg. yszemelynevy yszemelynevy Metternich yszemelynevy Paula yszemelynevy hg. sikerült kieszközölnie „Tannhäuser-nek ycimy tannhäuse ycimy Tannhäuse ycimy tannhäuse ycimy ycimy Tannhäuse ycimy ykodvegy (átdolgozott I. felvonással) előadatását, de a szépségektől duzzadó művet tervszerűleg megbuktat­ták. — A nyomorgó és lelkileg is sokat szenvedő művész már öngyilkosságot tervezett, mikor 1864-ben II. Lajos, az új, fiatal bajor király, aki rajongott W. alkotásaiért, fölkerestette és meghívta Münchenbe. ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy Itt került színre 1865 nyarán xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 a nagy kritikusi viharokat támasztó „Tristan... ycimy tristan... ycimy Tristan... ycimy tristan... ycimy ycimy Tristan... ycimy ykodvegy (Operaházunkban yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy Ábrányi Emil yszemelynevy ábrányi emil yszemelynevy Ábrányi Emil yszemelynevy ábrányi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy ford. 1901. xevtizedx 1905 dec 2.), 1868 xevtizedx 1865 nyarán xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 „A nürnbergi mesterdalnokok ycimy a nürnbergi mesterdalnokok ycimy A nürnbergi mesterdalnokok ycimy a ycimy nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ycimy A ycimy nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ykodvegy (Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Váradi Antal yszemelynevy váradi antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy ford. 1888. xevtizedx 1885 szept. 8.; Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy 1887. szept. 6.) — Az „udvari kegyenc W. iránt azonban irigyei olyan hajszát indítottak, hogy jobb volt neki az országot elhagyni; még 1865-ben xevtizedx 1865 Triebschen-be xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy triebschen ytelepulesy Triebschen yorszagy Svájc ykodvegy költözött, itt nőül vette (1870 xevtizedx 1875 aug.) xtalanevtizedx 1885 Liszt Ferenc yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy leányát, Cosimát (1837—1930), xevtizedx 1935 aki érette hagyta el első férjét (Bülow Henrik bárót, yszemelynevy bülow henrik báró yszemelynevy Bülow Henrik báró yszemelynevy bülow yszemelynevy henrik yszemelynevy báró yszemelynevy yszemelynevy Bülow yszemelynevy Henrik yszemelynevy báró yszemelynev kiváló zongoraművészt és karnagyot), hogy W.-nek jóangyala s az ő nagy életművének erőskezű, diadalmas folytatója legyen. Magyarországon W. kétszer is járt: nagy műveinek töredékeit hangversenyeken dirigálta: 1863. xevtizedx 1865 júl. xtalanevtizedx 1875 23. és 28.-án Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1875. xevtizedx 1875 márc. 10-én pedig, már a Bayreuthban ytelepulesy bayreuth ytelepulesy Bayreuth yorszagy Németország ykodvegy megvalósítandó nagy eszme érdekében, a Vigadóban. yintezmenyy vigadó yintezmenyy Vigadó yintezmenyy vigadó yintezmenyy yintezmenyy Vigadó yintezmenyy ykodvegy Régi, nagyszerű terve volt Wagnernek: yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy nemzeti művészetnek olyan templomát emelni, a melyhez áhítattal közeledjék mindenki; nem külsejével megdöbbentő, vagy belsejében megragadó díszű épületet, sőt minél egyszerűbbet: de a hol magasztos tárgyú zenés­dráma, művészi ihlettel és hatalmas alkotóerővel megformálva, romantikus mondavilágból vett mesével, a Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy által feltalált végtelen dallamú zenének száztagú hangszerkara és elsőrangú szín- és énekművészek előadásában — a fenséges együttes művészet (Gesammt kunstwerk) fölemelő élvezetét nyújtsa. Ehhez az is kell, (hogy a néző és hallgató teljesen fogékony lelkiállapotban legyen: ne a nagyváros zajából, és fáradságos napi munkájától ernyedt elmével, jöjjön a színházba; W. tehát keresett egy csendes kis várost; a bajorországi ytelepulesy bajorország ytelepulesy bajorország ykodvegy egykori őrgrófi székhelyet: Bayreuthot ytelepulesy bayreuth ytelepulesy Bayreuth yorszagy Németország ykodvegy választotta ki, s a városon kívül, építtette egyszerű, tágas színházát: tökéletes gépezetekkel, a színpad alá sülyesztett zenekarral, a melynek addig nem ismert átszűrődött, bűvös hatású hangjai valóban elragadják a hallgatót; a nézőtéren csak földszinti, gyengén ívelt széksorok vannak, hátrafelé hosszabbodók: az oldalfalak simák, páholysor csak a színpaddal szemben van (kivételes hallga­tók : fejedelmi személyek számára); s a zene első hangjára ez az egyszerű néző­tér is elsötétül, hogy a közönség figyelmét semmi el ne vonhassa a színpadon történőkről; az egész előadás alatt pedig tilos a taps, nehogy brutális lármája felrázza a hallgatóságot abból a varázsos hangulatból, a mellyel minden igaz művészet elárasztja a lelket ... — Ez a a bayreuthi mintaszínház yintezmenyy bayreuthi mintaszínház yintezmenyy bayreuth yintezmenyy bayreuthi yintezmenyy mintaszínház yintezmenyy yintezmenyy bayreuth yintezmenyy ykodvegy közadakozásból épült fel; az első összeget, 25.000 márkát, II. Lajos yszemelynevy ii. lajos yszemelynevy II. Lajos yszemelynevy ii. yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy II. yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy bajor ynemzetisegy bajor ynemzetisegy bajor ynemzetisegy bajor ynemzetisegy ynemzetisegy bajor ynemzetisegy ykodvegy király küldte, a kinek örökölt szépség-imádata utóbb monomániává fajult (mesés fényű építkezései katasztrofális helyzetbe juttatták az állam kasszáját) s végül elmebajjá súlyosult. De egész Németországban, ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy sőt külföldön is, Wagner-egyesületek yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy alakultak, (a 80-as évek végén Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is), a melyek a nagy ügyet propagálták, az ünnepi játékokra pedig szegénysorsú zeneértőket ösztöndíjjal küldtek W. művészetének tanulmányozására. 1876. aug. xtalanevtizedx 1885 13-ától 30-áig tartott a W. színház első évada; csak a „Nibelung gyűrűje ycimy nibelung gyűrűje ycimy Nibelung gyűrűje ycimy nibelung ycimy gyűrűje ycimy ycimy Nibelung ycimy gyűrűje ycimy ykodvegy trilógiát (l. ezt) 4-szer mutatta be, a világ minden tájáról kiválasztott legnagyobb művészek közreműködésével. (Csak halála után bővült Bayreuth ytelepulesy bayreuth ytelepulesy Bayreuth yorszagy Németország ykodvegy műsora lassanként, W. többi műveivel.) Persze W. újításainak sok ellenző kritikusa is jelen volt és írta otthoni sajtó-orgánumába lesújtó véleményét; ezért W.-nék nem is volt kedve új ünnepi játékokra; csak mikor befejezte aggkori, vallásias hangulatú alkotását, a „Parsifal-t ycimy parsifal ycimy Parsifal ycimy parsifal ycimy ycimy Parsifal ycimy ykodvegy (l. ezt), akkor hívott össze nyárra díszes művészcsoportot, alapos próbákra, s a következő nyáron, 1882-ben, xevtizedx 1885 bemutatta útolsó nagy műyét a világnak. Azóta özvegye körülbelül 2—3 évenként, méltóan a nagy zenésdráma-költő szelleméhez, az egész művelt világ nagy érdeklődése mellett megismételte Bayreuth ytelepulesy bayreuth ytelepulesy Bayreuth yorszagy Németország ykodvegy Wagner­évadát, yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy leszámítva a világháború kitörte (1914) xevtizedx 1915 után következett tíz évet. Ekkor a megöregedett nagyszerű nő intéző, vezető nehá szerepét átvette fia; szin_IV.0575.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Vörös sündisznó - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

INTEZMENY

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0575.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0575.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32130.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Vörös sündisznó

Szócikk: Vörös sündisznó német költői, zeneszerzői és rendezői lángelme, sz. 1813. máj. 22-én, Lipcsében, megh. 1883. febr. 13-án, Velencében, sírja bayreuthi kertjében van. Csecsemőkorában elvesztett atyja után mostohaatyja Geyer Ludwig lett, jeles színész, vígjátékíró; ezt is már 7 éves korában elvesztette, de emléke élt, s a fiúnak egy nővére színésznő volt, testvérbátyja, Albert is híressé lett énekes és drámai színész, nem csoda, ha ő már 14 éves korában nagyszabású tragédiát tervezett. Egyetemi bölcsészettanulmányaival egyidőbent tanulta a zeneszerzést, amihez igen rövid időre volt szüksége. 20 éves korában megírta első operáját: „A tündérek (Gozzi drámai regényéből), 1834-ben Magdeburg színházi karmestere lett és Shakespeare „Szeget szeggel-jéből megírta második művét „Das Liebesverbot, elő is adták, csekély sikerrel; a társulat hamar feloszlott, Planer Mária nevű színésznőjét (1809—66) 1836 végén nőül vette; Königsbergben karnagy lett, de ez a színház is hamar megbukott. Jó egy évig Rigában működött, itt 1839 elején az igazgató cserben hagyta társulatát. — W. elérkezettnek látta az időt, hogy régi vágyát teljesítse: a „fény városát, Párizst fölkeresse. Feleségével Londonon át utazott oda; nyomorgott, éhbérért románcokat komponált, operák zongorakivonatát készítette — de hallott elsőrangú operákat stb. elsőrangú előadásban, megismerkedett nagy zenészekkel: Berliozzal, Liszttel, Meyerbeerrel, akinek ajánlatára elfogadták előadásra új operáit Németországban. 1842 ápr. havában Drezdába utazott, hol okt. havában nagy sikerrel mutatták be „Cola Rienzi, az utolsó néptribun c. nagy operáját. (Nemzeti Színházunk, Böhm Gusztáv fordításában, 1874. nov. 24.) Nagy sikere volt; a szász udv. karnagy nemsokára meghalt, utóda W. lett; 1843 újévkor „A bolygó hollandi-t mutatta be (Nemzeti Színház ifj. Ábrányi Kornél fordításában 1873. május 10., M. Kir. Operaház 1888. április 21.), 1845-ben pedig „Tannhäuser, vagy a wartburgi dalnokverseny-t (Nemzeti Színház Ábrányi Kornél ford. 1871. márc. 11.; Operah. 1885. febr. 1.) Már ekkor gondolt a „Lohengrin, a „Nürnbergi mesterdalnokok, sőt a „Nibelung gyűrűje feldolgozására. 1848-ban a kormányhoz emlékiratot nyújtott be szász nemzeti színház megteremtése iránt; talán ennek mellőzése is hozzájárult ahhoz, hogy a forróvérű művész részt vett az 1849-i forradalomban, ami tizenöt évi száműzetés keserveit és anyagi küzdelmeit zúdította rá. Schweizben élt (Zürich, Luzern, utóbb Biebrich, Triebschen); „Lohengrin-jét Weimarban 1850-ben Liszt dirigálta, de a száműzöttnek bármily nagyszerű — sőt újszerűségük miatt idegenkedéssel nézett — művei nagyon lassan terjedtek. W. nagyszerű harcos író is volt; „Művészet és forradalom (1840; Ábrányi Kornél ford. 1866) c. könyve, „Das Kunstwerk der Zukunft-ja (1850) s a t. nagy hatást tettek, ugyan pro és contra; emebben az együttes művészetet állítja fel a jövő eszményeül: a színpadon t. i. zenésdrámában (ezt a nevet használja az „opera helyett) a szem az éneklő színész szoborszerű megjelenését és drámai játékát, a díszletek architektúráját és festőiségét, a szövegben a költészetet, a fül pedig a zenekar művészi együttesét az énekkel párosulva élvezi. Ellenfelei azóta használták a szálló igévé lett „jövő zenéje kifejezést — gúnynak szánták, de a jövő eljött és W.-nek szolgáltatott igazságot. — Egy reménytelen nagy szerelem (Wesendonk nevű maecenásának neje, Matild iránt), ihlette egyik legnagyobbszerű művére: „Tristan és Izoldá-ra (1859). Említsük meg, hogy 1860—61 telén Párizsban élt, itt a lovasbravurjairól híres Sándor Móric grófunk lánya: Metternich Paula hg.-nőnek sikerült kieszközölnie „Tannhäuser-nek (átdolgozott I. felvonással) előadatását, de a szépségektől duzzadó művet tervszerűleg megbuktat­ták. — A nyomorgó és lelkileg is sokat szenvedő művész már öngyilkosságot tervezett, mikor 1864-ben II. Lajos, az új, fiatal bajor király, aki rajongott W. alkotásaiért, fölkerestette és meghívta Münchenbe. Itt került színre 1865 nyarán a nagy kritikusi viharokat támasztó „Tristan... (Operaházunkban Ábrányi Emil ford. 1901. dec 2.), 1868 nyarán „A nürnbergi mesterdalnokok (Nemzeti Színház Váradi Antal ford. 1888. szept. 8.; Operaház 1887. szept. 6.) — Az „udvari kegyenc W. iránt azonban irigyei olyan hajszát indítottak, hogy jobb volt neki az országot elhagyni; még 1865-ben Triebschen-be költözött, itt nőül vette (1870 aug.) Liszt Ferenc leányát, Cosimát (1837—1930), aki érette hagyta el első férjét (Bülow Henrik bárót, kiváló zongoraművészt és karnagyot), hogy W.-nek jóangyala s az ő nagy életművének erőskezű, diadalmas folytatója legyen. Magyarországon W. kétszer is járt: nagy műveinek töredékeit hangversenyeken dirigálta: 1863. júl. 23. és 28.-án Pesten a Nemzeti Színházban, 1875. márc. 10-én pedig, már a Bayreuthban megvalósítandó nagy eszme érdekében, a Vigadóban. Régi, nagyszerű terve volt Wagnernek: a német nemzeti művészetnek olyan templomát emelni, a melyhez áhítattal közeledjék mindenki; nem külsejével megdöbbentő, vagy belsejében megragadó díszű épületet, sőt minél egyszerűbbet: de a hol magasztos tárgyú zenés­dráma, művészi ihlettel és hatalmas alkotóerővel megformálva, romantikus mondavilágból vett mesével, a Wagner által feltalált végtelen dallamú zenének száztagú hangszerkara és elsőrangú szín- és énekművészek előadásában — a fenséges együttes művészet (Gesammt kunstwerk) fölemelő élvezetét nyújtsa. Ehhez az is kell, (hogy a néző és hallgató teljesen fogékony lelkiállapotban legyen: ne a nagyváros zajából, és fáradságos napi munkájától ernyedt elmével, jöjjön a színházba; W. tehát keresett egy csendes kis várost; a bajorországi egykori őrgrófi székhelyet: Bayreuthot választotta ki, s a városon kívül, építtette egyszerű, tágas színházát: tökéletes gépezetekkel, a színpad alá sülyesztett zenekarral, a melynek addig nem ismert átszűrődött, bűvös hatású hangjai valóban elragadják a hallgatót; a nézőtéren csak földszinti, gyengén ívelt széksorok vannak, hátrafelé hosszabbodók: az oldalfalak simák, páholysor csak a színpaddal szemben van (kivételes hallga­tók : fejedelmi személyek számára); s a zene első hangjára ez az egyszerű néző­tér is elsötétül, hogy a közönség figyelmét semmi el ne vonhassa a színpadon történőkről; az egész előadás alatt pedig tilos a taps, nehogy brutális lármája felrázza a hallgatóságot abból a varázsos hangulatból, a mellyel minden igaz művészet elárasztja a lelket ... — Ez a a bayreuthi mintaszínház közadakozásból épült fel; az első összeget, 25.000 márkát, II. Lajos bajor király küldte, a kinek örökölt szépség-imádata utóbb monomániává fajult (mesés fényű építkezései katasztrofális helyzetbe juttatták az állam kasszáját) s végül elmebajjá súlyosult. De egész Németországban, sőt külföldön is, Wagner-egyesületek alakultak, (a 80-as évek végén Budapesten is), a melyek a nagy ügyet propagálták, az ünnepi játékokra pedig szegénysorsú zeneértőket ösztöndíjjal küldtek W. művészetének tanulmányozására. 1876. aug. 13-ától 30-áig tartott a W. színház első évada; csak a „Nibelung gyűrűje trilógiát (l. ezt) 4-szer mutatta be, a világ minden tájáról kiválasztott legnagyobb művészek közreműködésével. (Csak halála után bővült Bayreuth műsora lassanként, W. többi műveivel.) Persze W. újításainak sok ellenző kritikusa is jelen volt és írta otthoni sajtó-orgánumába lesújtó véleményét; ezért W.-nék nem is volt kedve új ünnepi játékokra; csak mikor befejezte aggkori, vallásias hangulatú alkotását, a „Parsifal-t (l. ezt), akkor hívott össze nyárra díszes művészcsoportot, alapos próbákra, s a következő nyáron, 1882-ben, bemutatta útolsó nagy műyét a világnak. Azóta özvegye körülbelül 2—3 évenként, méltóan a nagy zenésdráma-költő szelleméhez, az egész művelt világ nagy érdeklődése mellett megismételte Bayreuth Wagner­évadát, leszámítva a világháború kitörte (1914) után következett tíz évet. Ekkor a megöregedett nagyszerű nő intéző, vezető nehá szerepét átvette fia; szin_IV.0575.pdf IV