Címszó: Vörös sündisznó - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
INTEZMENY
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0575.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0575.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32130.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Vörös
sündisznó
Szócikk: Vörös sündisznó német (nemzetiség)
(információ)
költői, zeneszerzői és rendezői lángelme,
sz. 1813. (születés
éve) máj. 22-én, Lipcsében, (ország) megh.
1883. febr. 13-án, Velencében, (megye) sírja
bayreuthi (ország)
kertjében van. Csecsemőkorában elvesztett atyja után mostohaatyja Geyer Ludwig (személy) (információ)
lett, jeles színész, vígjátékíró; ezt is
már 7 éves korában elvesztette, de emléke élt, s a fiúnak egy nővére színésznő volt,
testvérbátyja, Albert is híressé lett énekes és drámai színész, nem csoda, ha ő
már 14 éves korában nagyszabású tragédiát tervezett. Egyetemi bölcsészettanulmányaival
egyidőbent tanulta a zeneszerzést, amihez igen rövid időre volt szüksége. 20 éves
korában megírta első operáját: „A tündérek (cím) (Gozzi (személy) drámai
regényéből), 1834-ben (időpont) Magdeburg
(ország)
színházi karmestere lett és Shakespeare (személy) (információ)
„Szeget szeggel-jéből (cím) (információ)
megírta második művét „Das Liebesverbot,
(cím) elő is
adták, csekély sikerrel; a társulat hamar feloszlott, Planer Mária (személy) nevű
színésznőjét (1809—66) (időpont) 1836
(időpont)
végén nőül vette; Königsbergben (ország) karnagy
lett, de ez a színház is hamar megbukott. Jó egy évig Rigában (ország) működött,
itt 1839 (időpont)
elején az igazgató cserben hagyta társulatát. — W. elérkezettnek látta az időt,
hogy régi vágyát teljesítse: a „fény városát, Párizst (ország) fölkeresse.
Feleségével Londonon (ország) át
utazott oda; nyomorgott, éhbérért románcokat komponált, operák zongorakivonatát
készítette — de hallott elsőrangú operákat stb. elsőrangú előadásban, megismerkedett
nagy zenészekkel: Berliozzal, (személy) (információ)
Liszttel, (személy) (információ)
Meyerbeerrel, (személy) (információ)
akinek ajánlatára elfogadták előadásra új
operáit Németországban. (ország) 1842
(időpont)
ápr. havában Drezdába (ország) utazott,
hol okt. havában nagy sikerrel mutatták be „Cola Rienzi, az utolsó néptribun (cím) c. nagy operáját.
(Nemzeti Színházunk, (cím) (információ)
Böhm Gusztáv (személy) fordításában,
1874. (időpont)
nov. 24.) Nagy sikere volt; a szász (nemzetiség)
(információ)
udv. karnagy nemsokára meghalt, utóda W.
lett; 1843 (időpont)
újévkor „A bolygó hollandi-t (cím) mutatta be
(Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
ifj. Ábrányi Kornél (személy) fordításában
1873. (időpont)
május 10., M. Kir. Operaház (intézmény)
1888. (időpont)
április 21.), 1845-ben (időpont) pedig
„Tannhäuser, vagy a wartburgi dalnokverseny-t (cím) (Nemzeti
Színház (intézmény)
(információ)
Ábrányi Kornél (személy) (információ)
ford. 1871. (időpont) márc.
11.; Operah. (intézmény)
1885. (időpont)
febr. 1.) Már ekkor gondolt a „Lohengrin, (cím) (információ)
a „Nürnbergi mesterdalnokok, (cím) (információ)
sőt a „Nibelung gyűrűje (cím) (információ)
feldolgozására. 1848-ban (időpont) a
kormányhoz emlékiratot nyújtott be szász (nemzetiség)
(információ)
nemzeti színház megteremtése iránt; talán
ennek mellőzése is hozzájárult ahhoz, hogy a forróvérű művész részt vett az 1849-i
(időpont)
forradalomban, ami tizenöt évi száműzetés keserveit és anyagi küzdelmeit zúdította
rá. Schweizben (ország) élt
(Zürich, (ország)
Luzern, (ország)
utóbb Biebrich, (ország) Triebschen);
(ország)
„Lohengrin-jét (cím)
(információ)
Weimarban (ország) 1850-ben
(időpont)
Liszt (személy)
(információ)
dirigálta, de a száműzöttnek bármily nagyszerű
— sőt újszerűségük miatt idegenkedéssel nézett — művei nagyon lassan terjedtek.
W. nagyszerű harcos író is volt; „Művészet és forradalom (cím) (információ)
(1840; (időpont) Ábrányi
Kornél (személy)
(információ)
ford. 1866) (időpont) c.
könyve, „Das Kunstwerk der Zukunft-ja (cím) (1850) (időpont) s
a t. nagy hatást tettek, ugyan pro és contra; emebben az együttes művészetet állítja
fel a jövő eszményeül: a színpadon t. i. zenésdrámában (ezt a nevet használja az
„opera helyett) a szem az éneklő színész szoborszerű megjelenését és drámai játékát,
a díszletek architektúráját és festőiségét, a szövegben a költészetet, a fül pedig
a zenekar művészi együttesét az énekkel párosulva élvezi. Ellenfelei azóta használták
a szálló igévé lett „jövő zenéje kifejezést — gúnynak szánták, de a jövő eljött
és W.-nek szolgáltatott igazságot. — Egy reménytelen nagy szerelem (Wesendonk (személy) nevű
maecenásának neje, Matild iránt), ihlette egyik legnagyobbszerű művére: „Tristan
és Izoldá-ra (cím)
(információ)
(1859). (időpont) Említsük
meg, hogy 1860—61 (időpont) telén
Párizsban (ország)
élt, itt a lovasbravurjairól híres Sándor Móric grófunk (személy) (információ)
lánya: Metternich Paula hg.-nőnek (személy) sikerült
kieszközölnie „Tannhäuser-nek (cím) (átdolgozott
I. felvonással) előadatását, de a szépségektől duzzadó művet tervszerűleg megbuktatták.
— A nyomorgó és lelkileg is sokat szenvedő művész már öngyilkosságot tervezett,
mikor 1864-ben (időpont) II.
Lajos, az új, fiatal bajor király, aki rajongott W. alkotásaiért, fölkerestette
és meghívta Münchenbe. (ország) Itt
került színre 1865 (időpont) nyarán
a nagy kritikusi viharokat támasztó „Tristan... (cím) (Operaházunkban
(intézmény)
(információ)
Ábrányi Emil (személy) (információ)
ford. 1901. (időpont) dec
2.), 1868 (időpont)
nyarán „A nürnbergi mesterdalnokok (cím) (Nemzeti
Színház (intézmény)
(információ)
Váradi Antal (személy) (információ)
ford. 1888. (időpont) szept.
8.; Operaház (intézmény)
(információ)
1887. (időpont) szept.
6.) — Az „udvari kegyenc W. iránt azonban irigyei olyan hajszát indítottak, hogy
jobb volt neki az országot elhagyni; még 1865-ben (időpont) Triebschen-be
(ország)
költözött, itt nőül vette (1870 (időpont) aug.)
Liszt Ferenc (személy)
(információ)
leányát, Cosimát (1837—1930), (időpont) aki
érette hagyta el első férjét (Bülow Henrik bárót, (személy) kiváló
zongoraművészt és karnagyot), hogy W.-nek jóangyala s az ő nagy életművének erőskezű,
diadalmas folytatója legyen. Magyarországon W. kétszer is járt: nagy műveinek töredékeit
hangversenyeken dirigálta: 1863. (időpont) júl.
23. és 28.-án Pesten (Budapest)
a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
1875. (időpont) márc.
10-én pedig, már a Bayreuthban (ország) megvalósítandó
nagy eszme érdekében, a Vigadóban. (intézmény)
Régi, nagyszerű terve volt Wagnernek: (személy) (információ)
a német (nemzetiség)
(információ)
nemzeti művészetnek olyan templomát emelni,
a melyhez áhítattal közeledjék mindenki; nem külsejével megdöbbentő, vagy belsejében
megragadó díszű épületet, sőt minél egyszerűbbet: de a hol magasztos tárgyú zenésdráma,
művészi ihlettel és hatalmas alkotóerővel megformálva, romantikus mondavilágból
vett mesével, a Wagner (személy) (információ)
által feltalált végtelen dallamú zenének
száztagú hangszerkara és elsőrangú szín- és énekművészek előadásában — a fenséges
együttes művészet (Gesammt kunstwerk) fölemelő élvezetét nyújtsa. Ehhez az is kell,
(hogy a néző és hallgató teljesen fogékony lelkiállapotban legyen: ne a nagyváros
zajából, és fáradságos napi munkájától ernyedt elmével, jöjjön a színházba; W. tehát
keresett egy csendes kis várost; a bajorországi egykori őrgrófi székhelyet: Bayreuthot
(ország)
választotta ki, s a városon kívül, építtette egyszerű, tágas színházát: tökéletes
gépezetekkel, a színpad alá sülyesztett zenekarral, a melynek addig nem ismert átszűrődött,
bűvös hatású hangjai valóban elragadják a hallgatót; a nézőtéren csak földszinti,
gyengén ívelt széksorok vannak, hátrafelé hosszabbodók: az oldalfalak simák, páholysor
csak a színpaddal szemben van (kivételes hallgatók : fejedelmi személyek számára);
s a zene első hangjára ez az egyszerű nézőtér is elsötétül, hogy a közönség figyelmét
semmi el ne vonhassa a színpadon történőkről; az egész előadás alatt pedig tilos
a taps, nehogy brutális lármája felrázza a hallgatóságot abból a varázsos hangulatból,
a mellyel minden igaz művészet elárasztja a lelket ... — Ez a a bayreuthi mintaszínház
(intézmény)
közadakozásból épült fel; az első összeget, 25.000 márkát, II. Lajos (személy) bajor
(nemzetiség)
(információ)
király küldte, a kinek örökölt szépség-imádata
utóbb monomániává fajult (mesés fényű építkezései katasztrofális helyzetbe juttatták
az állam kasszáját) s végül elmebajjá súlyosult. De egész Németországban, (ország) sőt
külföldön is, Wagner-egyesületek (személy) (információ)
alakultak, (a 80-as évek végén Budapesten
(Budapest)
is), a melyek a nagy ügyet propagálták, az ünnepi játékokra pedig szegénysorsú zeneértőket
ösztöndíjjal küldtek W. művészetének tanulmányozására. 1876. (időpont) aug.
13-ától 30-áig tartott a W. színház első évada; csak a „Nibelung gyűrűje (cím) (információ)
trilógiát (l. ezt) 4-szer mutatta be, a világ
minden tájáról kiválasztott legnagyobb művészek közreműködésével. (Csak halála után
bővült Bayreuth (ország) műsora
lassanként, W. többi műveivel.) Persze W. újításainak sok ellenző kritikusa is jelen
volt és írta otthoni sajtó-orgánumába lesújtó véleményét; ezért W.-nék nem is volt
kedve új ünnepi játékokra; csak mikor befejezte aggkori, vallásias hangulatú alkotását,
a „Parsifal-t (cím)
(információ)
(l. ezt), akkor hívott össze nyárra díszes
művészcsoportot, alapos próbákra, s a következő nyáron, 1882-ben, (időpont) bemutatta
útolsó nagy műyét a világnak. Azóta özvegye körülbelül 2—3 évenként, méltóan a nagy
zenésdráma-költő szelleméhez, az egész művelt világ nagy érdeklődése mellett megismételte
Bayreuth (ország)
Wagnerévadát, (személy) (információ)
leszámítva a világháború kitörte (1914) (időpont) után
következett tíz évet. Ekkor a megöregedett nagyszerű nő intéző, vezető nehá szerepét
átvette fia; szin_IV.0575.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Vörös sündisznó címszóvég 32130 Szócikk:
Vörös sündisznó német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy költői, zeneszerzői és rendezői
lángelme, sz. 1813. máj. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 22-én, Lipcsében,
ytelepulesy lipcse ytelepulesy Lipcsé yorszagy Németország ykodvegy megh. 1883.
febr. 13-án, Velencében, ytelepulesy velence ytelepulesy Velencé ymegyey fejér
megye ykodvegy sírja bayreuthi ytelepulesy bayreuth ytelepulesy bayreuth
yorszagy Németország ykodvegy kertjében van. Csecsemőkorában elvesztett atyja után
mostohaatyja Geyer Ludwig yszemelynevy geyer ludwig yszemelynevy Geyer Ludwig
yszemelynevy geyer yszemelynevy ludwig yszemelynevy yszemelynevy Geyer
yszemelynevy Ludwig yszemelynevy ykodvegy lett, jeles színész, vígjátékíró; ezt
is már 7 éves korában elvesztette, de emléke élt, s a fiúnak egy nővére színésznő
volt, testvérbátyja, Albert is híressé lett énekes és drámai színész, nem csoda,
ha ő már 14 éves korában nagyszabású tragédiát tervezett. Egyetemi bölcsészettanulmányaival
egyidőbent tanulta a zeneszerzést, amihez igen rövid időre volt szüksége. 20 éves
korában megírta első operáját: „A tündérek ycimy a tündérek ycimy A tündérek
ycimy a ycimy tündérek ycimy ycimy A ycimy tündérek ycimy ykodvegy (Gozzi yszemelynevy
gozzi yszemelynevy Gozzi yszemelynevy gozzi yszemelynevy yszemelynevy Gozzi
yszemelynevy ykodvegy drámai regényéből), 1834-ben xevtizedx 1835 Magdeburg ytelepulesy
magdeburg ytelepulesy Magdeburg yorszagy Németország ykodvegy színházi karmestere
lett és Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy
ykodvegy „Szeget szeggel-jéből ycimy szeget szeggel ycimy Szeget szeggel ycimy
szeget ycimy szeggel ycimy ycimy Szeget ycimy szeggel ycimy ykodvegy megírta második
művét „Das Liebesverbot, ycimy das liebesverbot ycimy Das Liebesverbot ycimy
das ycimy liebesverbot ycimy ycimy Das ycimy Liebesverbot ycimy ykodvegy elő is
adták, csekély sikerrel; a társulat hamar feloszlott, Planer Mária yszemelynevy
planer mária yszemelynevy Planer Mária yszemelynevy planer yszemelynevy mária
yszemelynevy yszemelynevy Planer yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy nevű színésznőjét
(1809—66) xevtizedx 1805 1836 xevtizedx 1835 végén nőül vette; Königsbergben ytelepulesy
königsberg ytelepulesy Königsberg yorszagy Oroszország ykodvegy karnagy lett, de
ez a színház is hamar megbukott. Jó egy évig Rigában ytelepulesy riga
ytelepulesy Rigá yorszagy Lettország ykodvegy működött, itt 1839 elején xtalanevtizedx
1845 az igazgató cserben hagyta társulatát. — W. elérkezettnek látta az időt, hogy
régi vágyát teljesítse: a „fény városát, Párizst ytelepulesy párizs ytelepulesy
Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy fölkeresse. Feleségével Londonon ytelepulesy
london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy át utazott oda; nyomorgott,
éhbérért románcokat komponált, operák zongorakivonatát készítette — de hallott elsőrangú
operákat stb. elsőrangú előadásban, megismerkedett nagy zenészekkel: Berliozzal,
yszemelynevy berlioz yszemelynevy Berlioz yszemelynevy berlioz yszemelynevy
yszemelynevy Berlioz yszemelynevy ykodvegy Liszttel, yszemelynevy liszt
yszemelynevy Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy yszemelynevy Liszt
yszemelynevy ykodvegy Meyerbeerrel, yszemelynevy meyerbeer yszemelynevy
Meyerbeer yszemelynevy meyerbeer yszemelynevy yszemelynevy Meyerbeer
yszemelynevy ykodvegy akinek ajánlatára elfogadták előadásra új operáit Németországban.
ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy 1842
xevtizedx 1845 ápr. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 havában Drezdába ytelepulesy
drezda ytelepulesy Drezdá yorszagy Németország ykodvegy utazott, hol okt. havában
nagy sikerrel mutatták be „Cola Rienzi, az utolsó néptribun ycimy cola rienzi,
az utolsó néptribun ycimy Cola Rienzi, az utolsó néptribun ycimy cola ycimy
rienzi, ycimy az ycimy utolsó ycimy néptribun ycimy ycimy Cola ycimy Rienzi,
ycimy az ycimy utolsó ycim c. nagy operáját. (Nemzeti Színházunk, ycimy nemzeti
színházunk ycimy Nemzeti Színházunk ycimy nemzeti ycimy színházunk ycimy ycimy
Nemzeti ycimy Színházunk ycimy ykodvegy Böhm Gusztáv yszemelynevy böhm gusztáv
yszemelynevy Böhm Gusztáv yszemelynevy böhm yszemelynevy gusztáv yszemelynevy
yszemelynevy Böhm yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy fordításában, 1874.
xevtizedx 1875 nov. 24.) Nagy sikere volt; a szász ynemzetisegy szász
ynemzetisegy szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy ynemzetisegy szász
ynemzetisegy ykodvegy udv. karnagy nemsokára meghalt, utóda W. lett; 1843 xevtizedx
1845 újévkor xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 „A bolygó hollandi-t ycimy
a bolygó hollandi ycimy A bolygó hollandi ycimy a ycimy bolygó ycimy hollandi
ycimy ycimy A ycimy bolygó ycimy hollandi ycimy ykodvegy mutatta be (Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ifj. Ábrányi Kornél
yszemelynevy ifj. ábrányi kornél yszemelynevy ifj. Ábrányi Kornél yszemelynevy
ifj. yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy ifj.
yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél ysz fordításában 1873. xevtizedx 1875 május
xtalanevtizedx 1885 10., M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház
yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház
yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy 1888. xevtizedx
1885 április 21.), 1845-ben xevtizedx 1845 pedig xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx
1865 „Tannhäuser, vagy a wartburgi dalnokverseny-t ycimy tannhäuser, vagy a
wartburgi dalnokverseny ycimy Tannhäuser, vagy a wartburgi dalnokverseny ycimy
tannhäuser, ycimy vagy ycimy a ycimy wartburgi ycimy dalnokverseny ycimy ycimy
Tannhäuser, yci (Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Ábrányi Kornél yszemelynevy ábrányi kornél yszemelynevy
Ábrányi Kornél yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy
yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél yszemelynevy ykodvegy ford. 1871. xevtizedx
1875 márc. xtalanevtizedx 1885 11.; Operah. yintezmenyy operah. yintezmenyy
Operah. yintezmenyy operah. yintezmenyy yintezmenyy Operah. yintezmenyy
ykodvegy 1885. xevtizedx 1885 febr. 1.) Már ekkor gondolt a „Lohengrin, ycimy
lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy a
„Nürnbergi mesterdalnokok, ycimy nürnbergi mesterdalnokok ycimy Nürnbergi mesterdalnokok
ycimy nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ycimy Nürnbergi ycimy mesterdalnokok
ycimy ykodvegy sőt a „Nibelung gyűrűje ycimy nibelung gyűrűje ycimy Nibelung gyűrűje
ycimy nibelung ycimy gyűrűje ycimy ycimy Nibelung ycimy gyűrűje ycimy ykodvegy feldolgozására.
1848-ban xevtizedx 1845 a kormányhoz emlékiratot nyújtott be szász ynemzetisegy
szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy ynemzetisegy szász
ynemzetisegy ykodvegy nemzeti színház megteremtése iránt; talán ennek mellőzése
is hozzájárult ahhoz, hogy a forróvérű művész részt vett az 1849-i forradalomban,
xtalanevtizedx 1855 ami tizenöt évi száműzetés keserveit és anyagi küzdelmeit zúdította
rá. Schweizben ytelepulesy schweiz ytelepulesy Schweiz yorszagy Svájc ykodvegy élt
(Zürich, ytelepulesy zürich ytelepulesy Zürich yorszagy Svájc ykodvegy Luzern, ytelepulesy
luzern ytelepulesy Luzern yorszagy Svájc ykodvegy utóbb Biebrich, ytelepulesy
biebrich ytelepulesy Biebrich yorszagy Németország ykodvegy Triebschen); ytelepulesy
triebschen ytelepulesy Triebschen yorszagy Svájc ykodvegy „Lohengrin-jét ycimy
lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy Weimarban
ytelepulesy weimar ytelepulesy Weimar yorszagy Németország ykodvegy 1850-ben xevtizedx
1855 Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy Liszt yszemelynevy liszt
yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy ykodvegy dirigálta, de a száműzöttnek
bármily nagyszerű — sőt újszerűségük miatt idegenkedéssel nézett — művei nagyon
lassan terjedtek. W. nagyszerű harcos író is volt; „Művészet és forradalom ycimy
művészet és forradalom ycimy Művészet és forradalom ycimy művészet ycimy és
ycimy forradalom ycimy ycimy Művészet ycimy és ycimy forradalom ycimy ykodvegy (1840;
xevtizedx 1845 Ábrányi xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 Kornél yszemelynevy
ábrányi kornél yszemelynevy Ábrányi Kornél yszemelynevy ábrányi yszemelynevy
kornél yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél yszemelynevy
ykodvegy ford. 1866) xevtizedx 1865 c. könyve, „Das Kunstwerk der Zukunft-ja ycimy
das kunstwerk der zukunft ycimy Das Kunstwerk der Zukunft ycimy das ycimy
kunstwerk ycimy der ycimy zukunft ycimy ycimy Das ycimy Kunstwerk ycimy der
ycimy Zukunft ycimy ykodvegy (1850) xevtizedx 1855 s a t. nagy hatást tettek, ugyan
pro és contra; emebben az együttes művészetet állítja fel a jövő eszményeül: a színpadon
t. i. zenésdrámában (ezt a nevet használja az „opera helyett) a szem az éneklő színész
szoborszerű megjelenését és drámai játékát, a díszletek architektúráját és festőiségét,
a szövegben a költészetet, a fül pedig a zenekar művészi együttesét az énekkel párosulva
élvezi. Ellenfelei azóta használták a szálló igévé lett „jövő zenéje kifejezést
— gúnynak szánták, de a jövő eljött és W.-nek szolgáltatott igazságot. — Egy reménytelen
nagy szerelem (Wesendonk yszemelynevy wesendonk yszemelynevy Wesendonk
yszemelynevy wesendonk yszemelynevy yszemelynevy Wesendonk yszemelynevy
ykodvegy nevű maecenásának neje, Matild iránt), ihlette egyik legnagyobbszerű művére:
„Tristan és Izoldá-ra ycimy tristan és izolda ycimy Tristan és Izoldá ycimy
tristan ycimy és ycimy izolda ycimy ycimy Tristan ycimy és ycimy Izoldá ycimy
ykodvegy (1859). Említsük xtalanevtizedx 1865 meg, hogy 1860—61 xevtizedx 1865 telén
Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy
élt, itt a lovasbravurjairól híres Sándor Móric grófunk yszemelynevy sándor
móric gróf yszemelynevy Sándor Móric gróf yszemelynevy sándor yszemelynevy
móric yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Sándor yszemelynevy Móric
yszemelynevy gróf yszemelynev lánya: Metternich Paula hg.-nőnek yszemelynevy
metternich paula hg. yszemelynevy Metternich Paula hg. yszemelynevy metternich
yszemelynevy paula yszemelynevy hg. yszemelynevy yszemelynevy Metternich
yszemelynevy Paula yszemelynevy hg. sikerült kieszközölnie „Tannhäuser-nek ycimy
tannhäuse ycimy Tannhäuse ycimy tannhäuse ycimy ycimy Tannhäuse ycimy ykodvegy (átdolgozott
I. felvonással) előadatását, de a szépségektől duzzadó művet tervszerűleg megbuktatták.
— A nyomorgó és lelkileg is sokat szenvedő művész már öngyilkosságot tervezett,
mikor 1864-ben II. Lajos, az új, fiatal bajor király, aki rajongott W. alkotásaiért,
fölkerestette és meghívta Münchenbe. ytelepulesy münchen ytelepulesy München
yorszagy Németország ykodvegy Itt került színre 1865 nyarán xtalanevtizedx 1875
xtalanevtizedx 1885 a nagy kritikusi viharokat támasztó „Tristan... ycimy
tristan... ycimy Tristan... ycimy tristan... ycimy ycimy Tristan... ycimy
ykodvegy (Operaházunkban yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy
operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy Ábrányi Emil yszemelynevy
ábrányi emil yszemelynevy Ábrányi Emil yszemelynevy ábrányi yszemelynevy emil
yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy ford.
1901. xevtizedx 1905 dec 2.), 1868 xevtizedx 1865 nyarán xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx
1885 „A nürnbergi mesterdalnokok ycimy a nürnbergi mesterdalnokok ycimy A
nürnbergi mesterdalnokok ycimy a ycimy nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy
ycimy A ycimy nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ykodvegy (Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Váradi Antal yszemelynevy
váradi antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal
yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy ford.
1888. xevtizedx 1885 szept. 8.; Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy
Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy
ykodvegy 1887. szept. 6.) — Az „udvari kegyenc W. iránt azonban irigyei olyan hajszát
indítottak, hogy jobb volt neki az országot elhagyni; még 1865-ben xevtizedx
1865 Triebschen-be xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy triebschen ytelepulesy
Triebschen yorszagy Svájc ykodvegy költözött, itt nőül vette (1870 xevtizedx
1875 aug.) xtalanevtizedx 1885 Liszt Ferenc yszemelynevy liszt ferenc
yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy
yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy leányát, Cosimát (1837—1930),
xevtizedx 1935 aki érette hagyta el első férjét (Bülow Henrik bárót, yszemelynevy
bülow henrik báró yszemelynevy Bülow Henrik báró yszemelynevy bülow
yszemelynevy henrik yszemelynevy báró yszemelynevy yszemelynevy Bülow
yszemelynevy Henrik yszemelynevy báró yszemelynev kiváló zongoraművészt és karnagyot),
hogy W.-nek jóangyala s az ő nagy életművének erőskezű, diadalmas folytatója legyen.
Magyarországon W. kétszer is járt: nagy műveinek töredékeit hangversenyeken dirigálta:
1863. xevtizedx 1865 júl. xtalanevtizedx 1875 23. és 28.-án Pesten pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1875. xevtizedx 1875 márc.
10-én pedig, már a Bayreuthban ytelepulesy bayreuth ytelepulesy Bayreuth
yorszagy Németország ykodvegy megvalósítandó nagy eszme érdekében, a Vigadóban.
yintezmenyy vigadó yintezmenyy Vigadó yintezmenyy vigadó yintezmenyy
yintezmenyy Vigadó yintezmenyy ykodvegy Régi, nagyszerű terve volt Wagnernek: yszemelynevy
wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner
yszemelynevy ykodvegy a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy nemzeti
művészetnek olyan templomát emelni, a melyhez áhítattal közeledjék mindenki; nem
külsejével megdöbbentő, vagy belsejében megragadó díszű épületet, sőt minél egyszerűbbet:
de a hol magasztos tárgyú zenésdráma, művészi ihlettel és hatalmas alkotóerővel
megformálva, romantikus mondavilágból vett mesével, a Wagner yszemelynevy
wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner
yszemelynevy ykodvegy által feltalált végtelen dallamú zenének száztagú hangszerkara
és elsőrangú szín- és énekművészek előadásában — a fenséges együttes művészet (Gesammt
kunstwerk) fölemelő élvezetét nyújtsa. Ehhez az is kell, (hogy a néző és hallgató
teljesen fogékony lelkiállapotban legyen: ne a nagyváros zajából, és fáradságos
napi munkájától ernyedt elmével, jöjjön a színházba; W. tehát keresett egy csendes
kis várost; a bajorországi ytelepulesy bajorország ytelepulesy bajorország
ykodvegy egykori őrgrófi székhelyet: Bayreuthot ytelepulesy bayreuth
ytelepulesy Bayreuth yorszagy Németország ykodvegy választotta ki, s a városon kívül,
építtette egyszerű, tágas színházát: tökéletes gépezetekkel, a színpad alá sülyesztett
zenekarral, a melynek addig nem ismert átszűrődött, bűvös hatású hangjai valóban
elragadják a hallgatót; a nézőtéren csak földszinti, gyengén ívelt széksorok vannak,
hátrafelé hosszabbodók: az oldalfalak simák, páholysor csak a színpaddal szemben
van (kivételes hallgatók : fejedelmi személyek számára); s a zene első hangjára
ez az egyszerű nézőtér is elsötétül, hogy a közönség figyelmét semmi el ne vonhassa
a színpadon történőkről; az egész előadás alatt pedig tilos a taps, nehogy brutális
lármája felrázza a hallgatóságot abból a varázsos hangulatból, a mellyel minden
igaz művészet elárasztja a lelket ... — Ez a a bayreuthi mintaszínház yintezmenyy
bayreuthi mintaszínház yintezmenyy bayreuth yintezmenyy bayreuthi yintezmenyy
mintaszínház yintezmenyy yintezmenyy bayreuth yintezmenyy ykodvegy közadakozásból
épült fel; az első összeget, 25.000 márkát, II. Lajos yszemelynevy ii. lajos
yszemelynevy II. Lajos yszemelynevy ii. yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy II. yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy bajor ynemzetisegy
bajor ynemzetisegy bajor ynemzetisegy bajor ynemzetisegy ynemzetisegy bajor ynemzetisegy
ykodvegy király küldte, a kinek örökölt szépség-imádata utóbb monomániává fajult
(mesés fényű építkezései katasztrofális helyzetbe juttatták az állam kasszáját)
s végül elmebajjá súlyosult. De egész Németországban, ytelepulesy németország
ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy sőt külföldön is, Wagner-egyesületek
yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy
yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy alakultak, (a 80-as évek végén Budapesten
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is), a melyek a
nagy ügyet propagálták, az ünnepi játékokra pedig szegénysorsú zeneértőket ösztöndíjjal
küldtek W. művészetének tanulmányozására. 1876. aug. xtalanevtizedx 1885 13-ától
30-áig tartott a W. színház első évada; csak a „Nibelung gyűrűje ycimy nibelung
gyűrűje ycimy Nibelung gyűrűje ycimy nibelung ycimy gyűrűje ycimy ycimy
Nibelung ycimy gyűrűje ycimy ykodvegy trilógiát (l. ezt) 4-szer mutatta be, a világ
minden tájáról kiválasztott legnagyobb művészek közreműködésével. (Csak halála után
bővült Bayreuth ytelepulesy bayreuth ytelepulesy Bayreuth yorszagy Németország
ykodvegy műsora lassanként, W. többi műveivel.) Persze W. újításainak sok ellenző
kritikusa is jelen volt és írta otthoni sajtó-orgánumába lesújtó véleményét; ezért
W.-nék nem is volt kedve új ünnepi játékokra; csak mikor befejezte aggkori, vallásias
hangulatú alkotását, a „Parsifal-t ycimy parsifal ycimy Parsifal ycimy parsifal
ycimy ycimy Parsifal ycimy ykodvegy (l. ezt), akkor hívott össze nyárra díszes művészcsoportot,
alapos próbákra, s a következő nyáron, 1882-ben, xevtizedx 1885 bemutatta útolsó
nagy műyét a világnak. Azóta özvegye körülbelül 2—3 évenként, méltóan a nagy zenésdráma-költő
szelleméhez, az egész művelt világ nagy érdeklődése mellett megismételte Bayreuth
ytelepulesy bayreuth ytelepulesy Bayreuth yorszagy Németország ykodvegy Wagnerévadát,
yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy
yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy leszámítva a világháború kitörte (1914)
xevtizedx 1915 után következett tíz évet. Ekkor a megöregedett nagyszerű nő intéző,
vezető nehá szerepét átvette fia; szin_IV.0575.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Vörös sündisznó - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
INTEZMENY
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0575.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0575.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32130.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Vörös
sündisznó
Szócikk: Vörös sündisznó német költői, zeneszerzői
és rendezői lángelme, sz. 1813. máj. 22-én, Lipcsében, megh. 1883. febr. 13-án,
Velencében, sírja bayreuthi kertjében van. Csecsemőkorában elvesztett atyja után
mostohaatyja Geyer Ludwig lett, jeles színész, vígjátékíró; ezt is már 7 éves korában
elvesztette, de emléke élt, s a fiúnak egy nővére színésznő volt, testvérbátyja,
Albert is híressé lett énekes és drámai színész, nem csoda, ha ő már 14 éves korában
nagyszabású tragédiát tervezett. Egyetemi bölcsészettanulmányaival egyidőbent tanulta
a zeneszerzést, amihez igen rövid időre volt szüksége. 20 éves korában megírta első
operáját: „A tündérek (Gozzi drámai regényéből), 1834-ben Magdeburg színházi karmestere
lett és Shakespeare „Szeget szeggel-jéből megírta második művét „Das Liebesverbot,
elő is adták, csekély sikerrel; a társulat hamar feloszlott, Planer Mária nevű színésznőjét
(1809—66) 1836 végén nőül vette; Königsbergben karnagy lett, de ez a színház is
hamar megbukott. Jó egy évig Rigában működött, itt 1839 elején az igazgató cserben
hagyta társulatát. — W. elérkezettnek látta az időt, hogy régi vágyát teljesítse:
a „fény városát, Párizst fölkeresse. Feleségével Londonon át utazott oda; nyomorgott,
éhbérért románcokat komponált, operák zongorakivonatát készítette — de hallott elsőrangú
operákat stb. elsőrangú előadásban, megismerkedett nagy zenészekkel: Berliozzal,
Liszttel, Meyerbeerrel, akinek ajánlatára elfogadták előadásra új operáit Németországban.
1842 ápr. havában Drezdába utazott, hol okt. havában nagy sikerrel mutatták be „Cola
Rienzi, az utolsó néptribun c. nagy operáját. (Nemzeti Színházunk, Böhm Gusztáv
fordításában, 1874. nov. 24.) Nagy sikere volt; a szász udv. karnagy nemsokára meghalt,
utóda W. lett; 1843 újévkor „A bolygó hollandi-t mutatta be (Nemzeti Színház ifj.
Ábrányi Kornél fordításában 1873. május 10., M. Kir. Operaház 1888. április 21.),
1845-ben pedig „Tannhäuser, vagy a wartburgi dalnokverseny-t (Nemzeti Színház Ábrányi
Kornél ford. 1871. márc. 11.; Operah. 1885. febr. 1.) Már ekkor gondolt a „Lohengrin,
a „Nürnbergi mesterdalnokok, sőt a „Nibelung gyűrűje feldolgozására. 1848-ban a
kormányhoz emlékiratot nyújtott be szász nemzeti színház megteremtése iránt; talán
ennek mellőzése is hozzájárult ahhoz, hogy a forróvérű művész részt vett az 1849-i
forradalomban, ami tizenöt évi száműzetés keserveit és anyagi küzdelmeit zúdította
rá. Schweizben élt (Zürich, Luzern, utóbb Biebrich, Triebschen); „Lohengrin-jét
Weimarban 1850-ben Liszt dirigálta, de a száműzöttnek bármily nagyszerű — sőt újszerűségük
miatt idegenkedéssel nézett — művei nagyon lassan terjedtek. W. nagyszerű harcos
író is volt; „Művészet és forradalom (1840; Ábrányi Kornél ford. 1866) c. könyve,
„Das Kunstwerk der Zukunft-ja (1850) s a t. nagy hatást tettek, ugyan pro és contra;
emebben az együttes művészetet állítja fel a jövő eszményeül: a színpadon t. i.
zenésdrámában (ezt a nevet használja az „opera helyett) a szem az éneklő színész
szoborszerű megjelenését és drámai játékát, a díszletek architektúráját és festőiségét,
a szövegben a költészetet, a fül pedig a zenekar művészi együttesét az énekkel párosulva
élvezi. Ellenfelei azóta használták a szálló igévé lett „jövő zenéje kifejezést
— gúnynak szánták, de a jövő eljött és W.-nek szolgáltatott igazságot. — Egy reménytelen
nagy szerelem (Wesendonk nevű maecenásának neje, Matild iránt), ihlette egyik legnagyobbszerű
művére: „Tristan és Izoldá-ra (1859). Említsük meg, hogy 1860—61 telén Párizsban
élt, itt a lovasbravurjairól híres Sándor Móric grófunk lánya: Metternich Paula
hg.-nőnek sikerült kieszközölnie „Tannhäuser-nek (átdolgozott I. felvonással) előadatását,
de a szépségektől duzzadó művet tervszerűleg megbuktatták. — A nyomorgó és lelkileg
is sokat szenvedő művész már öngyilkosságot tervezett, mikor 1864-ben II. Lajos,
az új, fiatal bajor király, aki rajongott W. alkotásaiért, fölkerestette és meghívta
Münchenbe. Itt került színre 1865 nyarán a nagy kritikusi viharokat támasztó „Tristan...
(Operaházunkban Ábrányi Emil ford. 1901. dec 2.), 1868 nyarán „A nürnbergi mesterdalnokok
(Nemzeti Színház Váradi Antal ford. 1888. szept. 8.; Operaház 1887. szept. 6.) —
Az „udvari kegyenc W. iránt azonban irigyei olyan hajszát indítottak, hogy jobb
volt neki az országot elhagyni; még 1865-ben Triebschen-be költözött, itt nőül vette
(1870 aug.) Liszt Ferenc leányát, Cosimát (1837—1930), aki érette hagyta el első
férjét (Bülow Henrik bárót, kiváló zongoraművészt és karnagyot), hogy W.-nek jóangyala
s az ő nagy életművének erőskezű, diadalmas folytatója legyen. Magyarországon W.
kétszer is járt: nagy műveinek töredékeit hangversenyeken dirigálta: 1863. júl.
23. és 28.-án Pesten a Nemzeti Színházban, 1875. márc. 10-én pedig, már a Bayreuthban
megvalósítandó nagy eszme érdekében, a Vigadóban. Régi, nagyszerű terve volt Wagnernek:
a német nemzeti művészetnek olyan templomát emelni, a melyhez áhítattal közeledjék
mindenki; nem külsejével megdöbbentő, vagy belsejében megragadó díszű épületet,
sőt minél egyszerűbbet: de a hol magasztos tárgyú zenésdráma, művészi ihlettel
és hatalmas alkotóerővel megformálva, romantikus mondavilágból vett mesével, a Wagner
által feltalált végtelen dallamú zenének száztagú hangszerkara és elsőrangú szín-
és énekművészek előadásában — a fenséges együttes művészet (Gesammt kunstwerk) fölemelő
élvezetét nyújtsa. Ehhez az is kell, (hogy a néző és hallgató teljesen fogékony
lelkiállapotban legyen: ne a nagyváros zajából, és fáradságos napi munkájától ernyedt
elmével, jöjjön a színházba; W. tehát keresett egy csendes kis várost; a bajorországi
egykori őrgrófi székhelyet: Bayreuthot választotta ki, s a városon kívül, építtette
egyszerű, tágas színházát: tökéletes gépezetekkel, a színpad alá sülyesztett zenekarral,
a melynek addig nem ismert átszűrődött, bűvös hatású hangjai valóban elragadják
a hallgatót; a nézőtéren csak földszinti, gyengén ívelt széksorok vannak, hátrafelé
hosszabbodók: az oldalfalak simák, páholysor csak a színpaddal szemben van (kivételes
hallgatók : fejedelmi személyek számára); s a zene első hangjára ez az egyszerű
nézőtér is elsötétül, hogy a közönség figyelmét semmi el ne vonhassa a színpadon
történőkről; az egész előadás alatt pedig tilos a taps, nehogy brutális lármája
felrázza a hallgatóságot abból a varázsos hangulatból, a mellyel minden igaz művészet
elárasztja a lelket ... — Ez a a bayreuthi mintaszínház közadakozásból épült fel;
az első összeget, 25.000 márkát, II. Lajos bajor király küldte, a kinek örökölt
szépség-imádata utóbb monomániává fajult (mesés fényű építkezései katasztrofális
helyzetbe juttatták az állam kasszáját) s végül elmebajjá súlyosult. De egész Németországban,
sőt külföldön is, Wagner-egyesületek alakultak, (a 80-as évek végén Budapesten is),
a melyek a nagy ügyet propagálták, az ünnepi játékokra pedig szegénysorsú zeneértőket
ösztöndíjjal küldtek W. művészetének tanulmányozására. 1876. aug. 13-ától 30-áig
tartott a W. színház első évada; csak a „Nibelung gyűrűje trilógiát (l. ezt) 4-szer
mutatta be, a világ minden tájáról kiválasztott legnagyobb művészek közreműködésével.
(Csak halála után bővült Bayreuth műsora lassanként, W. többi műveivel.) Persze
W. újításainak sok ellenző kritikusa is jelen volt és írta otthoni sajtó-orgánumába
lesújtó véleményét; ezért W.-nék nem is volt kedve új ünnepi játékokra; csak mikor
befejezte aggkori, vallásias hangulatú alkotását, a „Parsifal-t (l. ezt), akkor
hívott össze nyárra díszes művészcsoportot, alapos próbákra, s a következő nyáron,
1882-ben, bemutatta útolsó nagy műyét a világnak. Azóta özvegye körülbelül 2—3 évenként,
méltóan a nagy zenésdráma-költő szelleméhez, az egész művelt világ nagy érdeklődése
mellett megismételte Bayreuth Wagnerévadát, leszámítva a világháború kitörte (1914)
után következett tíz évet. Ekkor a megöregedett nagyszerű nő intéző, vezető nehá
szerepét átvette fia; szin_IV.0575.pdf IV