Címszó: Wlassics Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1884

SZULETESIEVTIZED 1885

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0582.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0582.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32148.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Wlassics Gyula

Szócikk: Wlassics Gyula dr. báró ifj., h. államtitkár és író, Wlassics Gyula báró (személy) (információ) ny. miniszter, a közigazgatási bíróság és a felsőház elnökének fia, a Nemzeti Színház Nyugdíjintézetének (intézmény) (információ) elnöke, a M. Kir. Operaház (intézmény) nyugdíjintézete kormányzó - választmányának tagja, az Orsz. Színészegyesület (intézmény) dísztagja, sz. 1884. (születés éve) november 19-én, Budapesten. (Budapest) Jogi tanulmányait a budapesti (Budapest) m. kir. Pázmány Péter tudományegyetemen (intézmény) végezte s nagyobb külföldi tanulmányút után 1908-ban (időpont) a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium szolgálatába lépett. Itt rövidesen a művészeti ügyosztályba kerül s a színművészeti ügyek előadója lesz. Ebben a minőségben gr. Festetics Andor (személy) nyugdíjba vonulása után, 1913- (időpont) ban, a vidéki színészet orsz. felügyelőjévé nevezik ki. Ez állásban nagyvonalú műveltsége, megnyerő modora és a színügyekben való nagy jártassága folytán hamarosan nagy népszerűségre tesz szert s a vidéki színészet az ő működése alatt, mellyel a Festetics (személy) (információ) kezdette reorganizálást eredményesen folytatta, legszebb időszakát élte. 1918-ban (időpont) min. osztálytanácsosként visszatér a minisztérium művészeti ügyosztályába, hogy szerzett tapasztalatait, mint az ügyosztály h. főnöke, értékesítse. A forradalmak után a szociálizált színházak biztosságát liquidálja, 1920-ban (időpont) miniszteri tanácsossá lép elő s még ez évben kinevezik az állami színházak kormánybiztosává, 1922-ben (időpont) pedig főigazgatójává. Az állami színházak igazgatását a legnehezebb gazdasági viszonyok közepette vette át s annak dacára, hogy pénzünk értéke épen működése idején napról-napra zuhant, ez intézmények kultúrális integritását mindezek dacára átmentette a konszolidáció számára. 1925-ben (időpont) mint: h. államtitkár ismét visszatér a minisztériumba. amikor is a Tankönyvügyi Bizottság elnökévé nevezik ki, mely minőségben az új tantervekhez alkalmazott tankönyvek előkészítését irányítja. 1923. (időpont) márc. 23-án a Színészegyesület (intézmény) (információ) dísztagjává választotta. 1928-ban (időpont) az Orsz. Közoktatásügyi Tanács (intézmény) tagjává nevezik ki, igazgatósági tagja ezenkívül a P. E. N. Clubnak is, tagja a Szellemi Együttműködés magyar bizottságának. Mint a külföldi irodalmi kapcsolatok kultuszminisztériumi előadója, tevékeny részt vesz a magyar irodalom külföldi megismertetésének munkájában. Mint író az irodalom több ágában jelentős sikereket ért el, önállóan megjelent művei: „Füst, (cím) (információ) színmű, (a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ) szinrekerült 1907), (időpont) „Az én gályám, (cím) (költemények, 1911), (időpont) „Medúza, (cím) szinmű (a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ) színrekerült 1913),. (időpont) „Háború és színház, (cím) (tanulmány, 1915), (időpont) „A hatósági művészetápolás feladatai, (cím) (tanulmány, 1917), (időpont) „A vörös szalon, (cím) (regény, 1918), (időpont) „Régi fiók, (cím) (költemények, 1927.) (időpont) szin_IV.0582.pdf IV

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Wlassics Gyula címszóvég 32148 Szócikk: Wlassics Gyula dr. báró ifj., h. államtitkár és író, Wlassics Gyula báró yszemelynevy wlassics gyula báró yszemelynevy Wlassics Gyula báró yszemelynevy wlassics yszemelynevy gyula yszemelynevy báró yszemelynevy yszemelynevy Wlassics yszemelynevy Gyula yszemelynevy báró ysz ny. miniszter, a közigazgatási bíróság és a felsőház elnökének fia, a Nemzeti Színház Nyugdíjintézetének yintezmenyy nemzeti színház nyugdíjintézete yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy nyugdíjintézete yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy elnöke, a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy nyugdíjintézete kormányzó - választmányának tagja, az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy dísztagja, sz. 1884. november xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 19-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Jogi tanulmányait a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy m. kir. Pázmány Péter tudományegyetemen yintezmenyy pázmány péter tudományegyetem yintezmenyy Pázmány yintezmenyy pázmány yintezmenyy péter yintezmenyy tudományegyetem yintezmenyy yintezmenyy Pázmány yintezmenyy ykodvegy végezte s nagyobb külföldi tanulmányút után 1908-ban xevtizedx 1905 a xtalanevtizedx 1915 m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium szolgálatába lépett. Itt rövidesen a művészeti ügyosztályba kerül s a színművészeti ügyek előadója lesz. Ebben a minőségben gr. Festetics Andor yszemelynevy gr. festetics andor yszemelynevy gr. Festetics Andor yszemelynevy gr. yszemelynevy festetics yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy gr. yszemelynevy Festetics yszemelynevy Andor ysz nyugdíjba vonulása után, 1913- xevtizedx 1915 ban, a vidéki színészet orsz. felügyelőjévé nevezik ki. Ez állásban nagyvonalú műveltsége, megnyerő modora és a színügyekben való nagy jártassága folytán hamarosan nagy népszerűségre tesz szert s a vidéki színészet az ő működése alatt, mellyel a Festetics yszemelynevy festetics yszemelynevy Festetics yszemelynevy festetics yszemelynevy yszemelynevy Festetics yszemelynevy ykodvegy kezdette reorganizálást eredményesen folytatta, legszebb időszakát élte. 1918-ban min. xtalanevtizedx 1925 osztálytanácsosként visszatér a minisztérium művészeti ügyosztályába, hogy szerzett tapasztalatait, mint az ügyosztály h. főnöke, értékesítse. A forradalmak után a szociálizált színházak biztosságát liquidálja, 1920-ban xevtizedx 1925 miniszteri tanácsossá lép elő s még ez évben kinevezik az állami színházak kormánybiztosává, 1922-ben pedig főigazgatójává. Az állami színházak igazgatását a legnehezebb gazdasági viszonyok közepette vette át s annak dacára, hogy pénzünk értéke épen működése idején napról-napra zuhant, ez intézmények kultúrális integritását mindezek dacára átmentette a konszolidáció számára. 1925-ben mint: h. államtitkár ismét visszatér a minisztériumba. amikor is a Tankönyvügyi Bizottság elnökévé nevezik ki, mely minőségben az új tantervekhez alkalmazott tankönyvek előkészítését irányítja. 1923. márc. 23-án a Színészegyesület yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy dísztagjává választotta. 1928-ban az Orsz. Közoktatásügyi Tanács yintezmenyy orsz. közoktatásügyi tanács yintezmenyy Orsz. Kö yintezmenyy orsz. yintezmenyy közoktatásügyi yintezmenyy tanács yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Kö yintezmenyy ykodvegy tagjává nevezik ki, igazgatósági tagja ezenkívül a P. E. N. Clubnak is, tagja a Szellemi Együttműködés magyar bizottságának. Mint a külföldi irodalmi kapcsolatok kultuszminisztériumi előadója, tevékeny részt vesz a magyar irodalom külföldi megismertetésének munkájában. Mint író az irodalom több ágában jelentős sikereket ért el, önállóan megjelent művei: „Füst, ycimy füst ycimy Füst ycimy füst ycimy ycimy Füst ycimy ykodvegy színmű, (a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szinrekerült 1907), xevtizedx 1905 „Az xtalanevtizedx 1915 én gályám, ycimy az én gályám ycimy Az én gályám ycimy az ycimy én ycimy gályám ycimy ycimy Az ycimy én ycimy gályám ycimy ykodvegy (költemények, 1911), xevtizedx 1915 „Medúza, ycimy medúza ycimy Medúza ycimy medúza ycimy ycimy Medúza ycimy ykodvegy szinmű (a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színrekerült 1913),. „Háború és színház, ycimy háború és színház ycimy Háború és színház ycimy háború ycimy és ycimy színház ycimy ycimy Háború ycimy és ycimy színház ycimy ykodvegy (tanulmány, 1915), „A hatósági művészetápolás feladatai, ycimy a hatósági művészetápolás feladatai ycimy A hatósági művészetápolás feladatai ycimy a ycimy hatósági ycimy művészetápolás ycimy feladatai ycimy ycimy A ycimy hatósági ycimy művészetápolás ycim (tanulmány, 1917), „A vörös szalon, ycimy a vörös szalon ycimy A vörös szalon ycimy a ycimy vörös ycimy szalon ycimy ycimy A ycimy vörös ycimy szalon ycimy ykodvegy (regény, 1918), „Régi xtalanevtizedx 1925 fiók, ycimy régi fiók ycimy Régi fiók ycimy régi ycimy fiók ycimy ycimy Régi ycimy fiók ycimy ykodvegy (költemények, 1927.) xevtizedx 1925 szin_IV.0582.pdf xtalanevtizedx 1935 IV

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Wlassics Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1884

SZULETESIEVTIZED 1885

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0582.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0582.png

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32148.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

Wlassics Gyula

Szócikk: Wlassics Gyula dr. báró ifj., h. államtitkár és író, Wlassics Gyula báró ny. miniszter, a közigazgatási bíróság és a felsőház elnökének fia, a Nemzeti Színház Nyugdíjintézetének elnöke, a M. Kir. Operaház nyugdíjintézete kormányzó - választmányának tagja, az Orsz. Színészegyesület dísztagja, sz. 1884. november 19-én, Budapesten. Jogi tanulmányait a budapesti m. kir. Pázmány Péter tudományegyetemen végezte s nagyobb külföldi tanulmányút után 1908-ban a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium szolgálatába lépett. Itt rövidesen a művészeti ügyosztályba kerül s a színművészeti ügyek előadója lesz. Ebben a minőségben gr. Festetics Andor nyugdíjba vonulása után, 1913- ban, a vidéki színészet orsz. felügyelőjévé nevezik ki. Ez állásban nagyvonalú műveltsége, megnyerő modora és a színügyekben való nagy jártassága folytán hamarosan nagy népszerűségre tesz szert s a vidéki színészet az ő működése alatt, mellyel a Festetics kezdette reorganizálást eredményesen folytatta, legszebb időszakát élte. 1918-ban min. osztálytanácsosként visszatér a minisztérium művészeti ügyosztályába, hogy szerzett tapasztalatait, mint az ügyosztály h. főnöke, értékesítse. A forradalmak után a szociálizált színházak biztosságát liquidálja, 1920-ban miniszteri tanácsossá lép elő s még ez évben kinevezik az állami színházak kormánybiztosává, 1922-ben pedig főigazgatójává. Az állami színházak igazgatását a legnehezebb gazdasági viszonyok közepette vette át s annak dacára, hogy pénzünk értéke épen működése idején napról-napra zuhant, ez intézmények kultúrális integritását mindezek dacára átmentette a konszolidáció számára. 1925-ben mint: h. államtitkár ismét visszatér a minisztériumba. amikor is a Tankönyvügyi Bizottság elnökévé nevezik ki, mely minőségben az új tantervekhez alkalmazott tankönyvek előkészítését irányítja. 1923. márc. 23-án a Színészegyesület dísztagjává választotta. 1928-ban az Orsz. Közoktatásügyi Tanács tagjává nevezik ki, igazgatósági tagja ezenkívül a P. E. N. Clubnak is, tagja a Szellemi Együttműködés magyar bizottságának. Mint a külföldi irodalmi kapcsolatok kultuszminisztériumi előadója, tevékeny részt vesz a magyar irodalom külföldi megismertetésének munkájában. Mint író az irodalom több ágában jelentős sikereket ért el, önállóan megjelent művei: „Füst, színmű, (a Nemzeti Színházban szinrekerült 1907), „Az én gályám, (költemények, 1911), „Medúza, szinmű (a Nemzeti Színházban színrekerült 1913),. „Háború és színház, (tanulmány, 1915), „A hatósági művészetápolás feladatai, (tanulmány, 1917), „A vörös szalon, (regény, 1918), „Régi fiók, (költemények, 1927.) szin_IV.0582.pdf IV