Címszó: Nádor Kálmán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1834

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0614.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0614.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32299.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Nádor Kálmán

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/532299.htm

 

Szócikk: Nádor Kálmán a hasonnevű zenemű- kiadócég megalapítója, sz. 1834-ben, (születés éve) Abonyban, (megye) megh. Budapesten (Budapest) 1917-ben. (időpont) Kiadványainak gerincét népszínművek és magyar nóták alkották. 12 gyermeke közül három lépett művészpályára. 1. Gyula, sz. 1860-ban, (születés éve) Nagykőrösön, (megye) megh. Molnár Imre (személy) (információ)  1889 (időpont) végén, Budapesten. (Budapest) A 80-as évek népszerű nótaköltője volt. Az „Uzsai gyöngy, (cím) „Magduska öröksége (cím) zenéjét ő szerezte. Több nótája: u. m. „Hej, be hangos a becsali csárda, (cím) „Kéket virít a nefelejts, (cím) „Októbernek elsején, (cím) „Nem forog a dorozsmai szélmalom, (cím) (információ)  „Nincsen apám, mégis haragszanak rám, (cím) stb. még ma is népszerű. 2. Eszti, sz. Budapesten, (Budapest) 1869-ben. (időpont) A 90-es évek elején szép sikerrel szerepelt a fővárosi (Budapest) és vidéki színpadokon, valamint a hangversenytermek dobogóján, míg nőül nem ment Lányi Mór (személy) (információ)  bankigazgatóhoz, orsz, gyűlési képviselőhöz. 3. József (Jóska), (született Budapesten, (Budapest) 1876-ban) (időpont) egyik legjelesebb nótaköltőnk. A zongorajáték elemeibe Palotásy Gyula (személy) vezette be. Tanult még rövid ideig Schnöller Lajostól (személy) és Huber Sándortól, (személy) (információ)  majd autodidakta módon fejlesztette tovább tudását. Ze­neszerzésben dr. Toldy László, Kazacsay Tibor és Kósa György voltak mesterei. Első versét Fejér Jenőnek, a „Katalin (cím) (információ)  operett szerzőjének egy magyar nótájára írta, 1894-ben. (időpont) Első zeneszerzeménye 1899 (időpont) körül látott napvilágot. 50 éves korában rendezte első hangversenyét a Zeneakadémián, (intézmény) (információ)  egy év múlva jelent meg első verseskönyve. A sajtó kedvezően fogadta első kísérleteit. 54 éves korában tanult énekelni Herzberg Miksánál (személy) és azóta önmaga adja elő dalait. Már túlhaladta 50-ik esztendejét, mire népszerűvé vált. Közel 1000 verset és több mint 200 nótát szerzett. Népszerű nótái közül említésre méltók: „Fekete éccaka, borulj a világra, (cím) (információ)  „A ti uccátokba fényesebb a csillag, (cím) „Sárga csizmát visel a babám, (cím) (információ)  „Sáros az uccátok, (cím) „Valahonnan levél ment a kaszárnyába, (cím) stb. (Fényképét lásd a IlI.-ik kötet, 320. oldalán.) szin_IV.0614.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Nádor Kálmán címszóvég 32299 Szócikk: Nádor Kálmán a hasonnevű zenemű- kiadócég megalapítója, sz. 1834-ben, Abonyban, xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 ytelepulesy abony ytelepulesy Abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy megh. Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1917-ben. xevtizedx 1915 Kiadványainak gerincét népszínművek és magyar nóták alkották. 12 gyermeke közül három lépett művészpályára. 1. Gyula, sz. 1860-ban, xevtizedx 1865 Nagykőrösön, xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy nagykőrös ytelepulesy Nagykőrös ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy megh. Molnár Imre yszemelynevy molnár imre yszemelynevy Molnár Imre yszemelynevy molnár yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy 1889 xevtizedx 1885 végén, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A 80-as évek népszerű nótaköltője volt. Az „Uzsai gyöngy, ycimy uzsai gyöngy ycimy Uzsai gyöngy ycimy uzsai ycimy gyöngy ycimy ycimy Uzsai ycimy gyöngy ycimy ykodvegy „Magduska öröksége ycimy magduska öröksége ycimy Magduska öröksége ycimy magduska ycimy öröksége ycimy ycimy Magduska ycimy öröksége ycimy ykodvegy zenéjét ő szerezte. Több nótája: u. m. „Hej, be hangos a becsali csárda, ycimy hej, be hangos a becsali csárda ycimy Hej, be hangos a becsali csárda ycimy hej, ycimy be ycimy hangos ycimy a ycimy becsali ycimy csárda ycimy ycimy Hej, ycimy be ycimy hangos ycimy a ycimy b „Kéket virít a nefelejts, ycimy kéket virít a nefelejts ycimy Kéket virít a nefelejts ycimy kéket ycimy virít ycimy a ycimy nefelejts ycimy ycimy Kéket ycimy virít ycimy a ycimy nefelejts ycimy ykodvegy „Októbernek elsején, ycimy októbernek elsején ycimy Októbernek elsején ycimy októbernek ycimy elsején ycimy ycimy Októbernek ycimy elsején ycimy ykodvegy „Nem forog a dorozsmai szélmalom, ycimy nem forog a dorozsmai szélmalom ycimy Nem forog a dorozsmai szélmalom ycimy nem ycimy forog ycimy a ycimy dorozsmai ycimy szélmalom ycimy ycimy Nem ycimy forog ycimy a ycimy dorozsmai ycimy sz „Nincsen apám, mégis haragszanak rám, ycimy nincsen apám, mégis haragszanak rám ycimy Nincsen apám, mégis haragszanak rám ycimy nincsen ycimy apám, ycimy mégis ycimy haragszanak ycimy rám ycimy ycimy Nincsen ycimy apám, ycimy mégis ycim stb. még ma is népszerű. 2. Eszti, sz. Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1869-ben. xevtizedx 1865 A xtalanevtizedx 1875 90-es évek elején szép sikerrel szerepelt a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és vidéki színpadokon, valamint a hangversenytermek dobogóján, míg nőül nem ment Lányi Mór yszemelynevy lányi mór yszemelynevy Lányi Mór yszemelynevy lányi yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Lányi yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy bankigazgatóhoz, orsz, gyűlési képviselőhöz. 3. József (Jóska), (született Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1876-ban) xevtizedx 1875 egyik xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 legjelesebb nótaköltőnk. A zongorajáték elemeibe Palotásy Gyula yszemelynevy palotásy gyula yszemelynevy Palotásy Gyula yszemelynevy palotásy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Palotásy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy vezette be. Tanult még rövid ideig Schnöller Lajostól yszemelynevy schnöller lajos yszemelynevy Schnöller Lajos yszemelynevy schnöller yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Schnöller yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy és Huber Sándortól, yszemelynevy huber sándor yszemelynevy Huber Sándor yszemelynevy huber yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Huber yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy majd autodidakta módon fejlesztette tovább tudását. Ze­neszerzésben dr. Toldy László, Kazacsay Tibor és Kósa György voltak mesterei. Első versét Fejér Jenőnek, a „Katalin ycimy katalin ycimy Katalin ycimy katalin ycimy ycimy Katalin ycimy ykodvegy operett szerzőjének egy magyar nótájára írta, 1894-ben. xevtizedx 1895 Első zeneszerzeménye 1899 körül xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 látott napvilágot. 50 éves korában rendezte első hangversenyét a Zeneakadémián, yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy ykodvegy egy év múlva jelent meg első verseskönyve. A sajtó kedvezően fogadta első kísérleteit. 54 éves korában tanult énekelni Herzberg Miksánál yszemelynevy herzberg miksa yszemelynevy Herzberg Miksá yszemelynevy herzberg yszemelynevy miksa yszemelynevy yszemelynevy Herzberg yszemelynevy Miksá yszemelynevy ykodvegy és azóta önmaga adja elő dalait. Már túlhaladta 50-ik esztendejét, mire népszerűvé vált. Közel 1000 verset és több mint 200 nótát szerzett. Népszerű nótái közül említésre méltók: „Fekete éccaka, borulj a világra, ycimy fekete éccaka, borulj a világra ycimy Fekete éccaka, borulj a világra ycimy fekete ycimy éccaka, ycimy borulj ycimy a ycimy világra ycimy ycimy Fekete ycimy éccaka, ycimy borulj ycimy a ycimy „A ti uccátokba fényesebb a csillag, ycimy a ti uccátokba fényesebb a csillag ycimy A ti uccátokba fényesebb a csillag ycimy a ycimy ti ycimy uccátokba ycimy fényesebb ycimy a ycimy csillag ycimy ycimy A ycimy ti ycimy uccátokba ycimy „Sárga csizmát visel a babám, ycimy sárga csizmát visel a babám ycimy Sárga csizmát visel a babám ycimy sárga ycimy csizmát ycimy visel ycimy a ycimy babám ycimy ycimy Sárga ycimy csizmát ycimy visel ycimy a ycimy babám ycimy yk „Sáros az uccátok, ycimy sáros az uccátok ycimy Sáros az uccátok ycimy sáros ycimy az ycimy uccátok ycimy ycimy Sáros ycimy az ycimy uccátok ycimy ykodvegy „Valahonnan levél ment a kaszárnyába, ycimy valahonnan levél ment a kaszárnyába ycimy Valahonnan levél ment a kaszárnyába ycimy valahonnan ycimy levél ycimy ment ycimy a ycimy kaszárnyába ycimy ycimy Valahonnan ycimy levél ycimy ment yc stb. (Fényképét lásd a IlI.-ik kötet, 320. oldalán.) szin_IV.0614.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Nádor Kálmán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1834

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0614.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0614.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32299.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Nádor Kálmán

Szócikk: Nádor Kálmán a hasonnevű zenemű- kiadócég megalapítója, sz. 1834-ben, Abonyban, megh. Budapesten 1917-ben. Kiadványainak gerincét népszínművek és magyar nóták alkották. 12 gyermeke közül három lépett művészpályára. 1. Gyula, sz. 1860-ban, Nagykőrösön, megh. Molnár Imre 1889 végén, Budapesten. A 80-as évek népszerű nótaköltője volt. Az „Uzsai gyöngy, „Magduska öröksége zenéjét ő szerezte. Több nótája: u. m. „Hej, be hangos a becsali csárda, „Kéket virít a nefelejts, „Októbernek elsején, „Nem forog a dorozsmai szélmalom, „Nincsen apám, mégis haragszanak rám, stb. még ma is népszerű. 2. Eszti, sz. Budapesten, 1869-ben. A 90-es évek elején szép sikerrel szerepelt a fővárosi és vidéki színpadokon, valamint a hangversenytermek dobogóján, míg nőül nem ment Lányi Mór bankigazgatóhoz, orsz, gyűlési képviselőhöz. 3. József (Jóska), (született Budapesten, 1876-ban) egyik legjelesebb nótaköltőnk. A zongorajáték elemeibe Palotásy Gyula vezette be. Tanult még rövid ideig Schnöller Lajostól és Huber Sándortól, majd autodidakta módon fejlesztette tovább tudását. Ze­neszerzésben dr. Toldy László, Kazacsay Tibor és Kósa György voltak mesterei. Első versét Fejér Jenőnek, a „Katalin operett szerzőjének egy magyar nótájára írta, 1894-ben. Első zeneszerzeménye 1899 körül látott napvilágot. 50 éves korában rendezte első hangversenyét a Zeneakadémián, egy év múlva jelent meg első verseskönyve. A sajtó kedvezően fogadta első kísérleteit. 54 éves korában tanult énekelni Herzberg Miksánál és azóta önmaga adja elő dalait. Már túlhaladta 50-ik esztendejét, mire népszerűvé vált. Közel 1000 verset és több mint 200 nótát szerzett. Népszerű nótái közül említésre méltók: „Fekete éccaka, borulj a világra, „A ti uccátokba fényesebb a csillag, „Sárga csizmát visel a babám, „Sáros az uccátok, „Valahonnan levél ment a kaszárnyába, stb. (Fényképét lásd a IlI.-ik kötet, 320. oldalán.) szin_IV.0614.pdf IV