A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRÉRT
   EGYESÜLET HONLAPJA

JEGYZŐKÖNYV
A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRÉRT EGYESÜLET
KÖZGYŰLÉSÉRŐL

 

Helyszín: az Egyesület hivatalos székhelye, 1827 Budapest, Budavári Palota F épület, V. szinti tanácsterem

Időpont: 2018. május 25. 10:30

Jelen vannak: a jelenléti ív szerint megjelent és igazolt egyesületi tagok, meghívott előadóként Alcser Norbert.


A közgyűlés levezetője Monok István, az Egyesület elnöke. Megállapítja, hogy a szavazásra jogosult egyéni és intézményi tag közül fő jelent meg vagy meghatalmazással képviseltette magát, tehát a taggyűlés nem határozatképes. Emiatt 11:00 órai kezdettel megismételt közgyűlésre kerül sor. Ez a résztvevők számától függetlenül határozatképes.

A meghívóban javasolt napirendi pontok a következők voltak.

1. Elnöki megnyitó

2. A közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két egyesületi tag megválasztása

3. A 2017. évi közhasznúsági beszámoló előterjesztése és a 2018. évi munkaterv előterjesztése

4. Beszámoló a tavalyi és idei pályázatokról

5. A Felügyelő Bizottság beszámolója

6. A jelentések vitája, indítványok, javaslatok

7. Döntés a közhasznúsági beszámoló és a munkaterv elfogadásáról

8. Drótos László beszámolója az OSZK-ban folyó webarchiválási program állásáról

9. Ebédszünet

10. Alcser Norbert, a Publio ügyvezetőjének javaslata a szerzői magánkiadásról

11. Moldován István beszámolója a digitális könyvtári szolgáltatások átalakításáról az Országos Könyvtári Platform fejlesztésének keretében – helyzetjelentés, kötetlen beszélgetés

12. Elnöki zárszó


1. Monok István köszönti a tagságot. A résztvevők alacsony számára reagálva ismerteti több más egyesület gyakorlatát, hogy interneten keresztül tartják a közgyűlést - ezt a szabályok lehetővé teszik.


2. Monok István javaslatára a közgyűlés jegyzőkönyvvezetőnek Vajda Henriket, jegyzőkönyv-hitelesítőnek Góczán Andreát és Seregély-Nagy Erzsébetet egyhangúlag megválasztja.


3. Monok István felkéri Moldován István ügyvezető elnököt a 2017-es közhasznúsági beszámoló és a 2018-as munkaterv ismertetésére. A közgyűlés mindkettőt egyhangúlag elfogadja.


4. Monok István felkéri Moldován Istvánt a pályázatok ismertetésére.

Moldován István: Sólyom László volt köztársasági elnök 500 ezer Ft-nyi támogatásának felhasználása 2017 tavaszán fejeződött be (az Egyesület e-könyv-konverziókra és szépirodalmi művek korrektúrájára fordította). A 2017-re kiírt hasonló pályázat keretében az Egyesület nem részesült támogatásban. 2018 márciusában befejeződött az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) által a 2017-2018-as támogatási időszakra biztosított támogatás felhasználása. A beszámoló nyilvánosan olvasható a honlapunkon. A 2018/2019-es támogatási időszakra is elkészítettünk és beadtunk az ISZT-nek egy pályázatot, az elbírálása még folyamatban.

Monok István: kéri, hogy ha valaki az Egyesület által teljesíthető pályázatot talál, szóljon az elnökségnek.

Moldován István: ősszel az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) kereste meg a MEK Egyesületet azzal, hogy segítséget kér saját elektronikus könyvtárának létesítéséhez. (Az OEE számára digitalizálást korábban is végzett a MEK Egyesület.)

Monok István: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a teljes könyvtárát digitalizálta Peti Péter (Tripont Foto Video Kft.) szakmai vezetésével. A cég az OSZK megrendelésére is dolgozott, a digitalizálást 3000 DPI felbontásban, a legfejlettebb infrastruktúrával végezte. Az MNB a saját könyvtárának állományát a szerzői jogi védelemtől függetlenül digitalizáltatta, a hungarikumokat el kellene kérni tőlük.


5-7. Monok István felkéri Telek Lászlónét, hogy a Felügyelő Bizottság (FB) nevében értékelje az Egyesület 2017. évi gazdálkodását.

Telek Lászlóné: a FB a beszámolót alátámasztottnak, a jogszabályoknak megfelelőnek ítéli és elfogadásra javasolja. Az FB beszámolója is letölthető a honlapról.

A tagság a beszámolót és a munkatervet egyhangúlag elfogadja.


8. Monok István felkérésére Drótos László élő bemutató keretében beszámol a 2017-ben kísérleti projektként megindított webarchiválás (http://mekosztaly.oszk.hu/mia/) eddigi eredményeiről és tapasztalatairól. 2018-ban néhány meghatározott témában (pl. közgyűjtemények, kutatóintézetek, önkormányzatok) és eseményhez kapcsolódva (pl. téli olimpia, országgyűlési választások, a nyilvánosságtól beérkezett javaslatokat is felhasználva), valamint az időszaki kiadványoknak abban a körében, amihez az EPA csak távoli hozzáférést biztosít, folyt a webtartalmak archiválása. A webarchívumnak működik egy nyilvánosan látható része, a demó-archívum. A WARC fájlokban archivált webtartalmak a SolrWayback és egy saját fejlesztésű program segítségével kereshetők vissza, előbbivel linktérképek is készíthetők. A nyilvános szolgáltatást a demóba kiválasztott webhelyek engedélyeztetése előzi meg, ezt Visky Ákos László intézi. Az OSZK 2018-ban csatlakozott az IIPC konzorciumhoz (http://netpreserve.org), Németh Márton a webarchiválás oktatásának módszertanán dolgozik egy nemzetközi munkacsoport keretében. Tervek szerint a webarchiváló csoport ősszel indítja el a tárgy oktatását, távoktatásban és hagyományos tanfolyam formájában is.

Moldován István: a kiválasztott weboldalak engedélyeztetését teszt előzi meg, amiben eldől, hogy az oldalak archiválhatóak-e. Az E-Könyvtári Szolgáltatások Osztálya (EKSZO), illetve a webarchiváló csoport várja a megőrzésre érdemes magyar weboldalakra vonatkozó javaslatokat a nyilvánosságtól. Az űrlap itt található:https://goo.gl/forms/Y1qIIxcM7APPiq443

Kokas Károly: ezt a felhívást folyamatosan napirenden kell tartani.


10. Alcser Norbert, a Publio Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója bemutatja a céget és tevékenységeit. A Publio alapításától fogva szerzői kéziratok gondozásával és e-könyvek előállításával foglalkozik. A kis példányszámú nyomtatási igények kielégítése érdekében üzleti kapcsolatban van nyomdákkal is. 2015-ben felvásárolta a Rukkolát, ezzel működését kiterjesztette a nyomtatott könyvek cseréjére. A Rukkola keretében a nyár folyamán tervezi elindítani az e-könyv-kölcsönzést. A bevételből a kölcsönzések arányában a kiadók részesülnének. A Publio és a MEK lehetséges együttműködését illetően a MEK tartalmainak nyomtatása  (PoD) merült fel többek között.

Téglási Ágnes: A Publio tervezi, hogy digitalizált könyvekkel is foglalkozzon? - Alcser Norbert: nem.

Monok István: a Publio az EISZ-ben szolgáltatott - tehát az állam által megvásárolt - könyveket nem árulhatja belföldön máshol. Ezt bele kell foglalni a kiadói szerződésbe. Az e körben szereplő dokumentumok után ugyanezért az Arcanum sem kap pénzt. Várhatóan a közeljövőben uniós szinten fogják megtiltani azt a gyakorlatot, hogy a közpénzből a nyilvánosság számára megvásárolt tartalmakat a tartalomgazda továbbra is értékesítse, és ha megteszi, a jövőben büntetésre számíthat.

Téglási Ágnes: az Arcanum bizonyos tartalmai is bekerültek az EISZ-be, de ezáltal nem lettek mindenki számára elérhetők. A vásárlás tehát nem a nyilvánosság számára történt, ezért nem tiltandó a további értékesítés.

Monok István: Ez jelenleg így van, de két éven belül a teljes országos IP-tartományon elérhető lesz az EISZ.

Alcser Norbert: ez az érvelés akkor lenne elfogadható, ha világos lenne, hány példányt vesz meg az állam.

Monok István: rendszerint az első évben mérik a használatot, az üzlet megkötésekor még csak becslésre hagyatkoznak.

Kokas Károly: az Osiris által alkalmazott embargó esetében - azaz, hogy a mindenkor legalább két évvel korábban megjelent kiadványait adja el az államnak, a többivel maga kereskedik - nem valósul meg a többszöri értékesítés.

Moldován István: a világon döntően két üzleti modell létezik e-könyvek kölcsönzésére és értékesítésére. Az USÁ-ban, az Egyesült Királyságban, Németországban példánykorlátok vannak - ha egy kiadvány elfogy, azt újra meg kell vásárolni a kiadótól. A másik modell például Norvégiában működik: az állam finanszírozza a nemzeti szintű hozzáférést, és a kiadó dönt arról, mely kiadványaival vesz ebben részt.

Moldován István (visszatérve a MEK Egyesület mint közhasznú szervezet és a Publio mint üzleti vállalkozás együttműködésének lehetőségeire): a szerzőnél gyakran felmerülő kérdés, hogy könyvét értékesítse-e, vagy - illetve emellett - ajánlja-e fel a MEK-nek. Esetenként szüksége van kis példányszámban nyomtatott példányra is, a MEK néhány évvel ezelőtt Hanczár Gergőn keresztül kapcsolatot létesített az Underground Kiadóval, és lehetővé tette saját felületéről igény szerinti nyomtatáshoz a megrendelést, illetve ajánlatkérést a kiadónál.

Alcser Norbert: Hanczár Gergő már nincs a kiadónál, külföldön él és dolgozik.

Moldován István: A MEK Egyesületnél a mai napig kísérlet maradt a szerzők számára végzett szerkesztési munka, majd a könyv kiadása az Egyesület által. A Publióval együttműködésben elképzelhető lenne, hogy ez megvalósuljon.

Monok István felhívja a figyelmet arra, hogy a MEK által szolgáltatott dokumentumoknak nem az Egyesület, hanem az OSZK a tulajdonosa. Az Egyesület jogai csak odáig terjednek, hogy részt vegyen ilyen szerzői kéziratokról való tárgyalásokon.


11. Moldován István: Bő egy éve zajlik az Országos Könyvtári Projekt (OKP). A katalógus és a digitális dokumentumok szolgáltatása egyaránt új alapokra kerül. Hol lesz a helye az egyes gyűjteményeknek? A tömeges digitalizálás körülményei között a MEK-es digitalizálás okafogyottá válik. 2015 óta hatályos a digitalizált dokumentumokra vonatkozó miniszteri rendelet. Ennek fogadását az OKP oldja majd meg. A digitális (nem digitalizált) dokumentumok beszolgáltatását a közeljövőben parlament elé kerülő új kötelespéldány-rendelet fogja szabályozni. Eközben az OKP még a tervezés fázisában van, konkrét lépések még nincsenek. Kérdés, hogy jelenlegi adatbázisaink megmaradnak-e.

Monok István: Az OKP az elektronikus könyvtárakra vonatkozó korábbi kormányzati elképzelésekkel (pl. Neumann-ház) szemben abban egyedülálló, hogy itt már a kormány szerint is az OSZK-ban és az OSZK-val kell ezt megvalósítani. Mi lesz azokkal a formátumokkal, amelyeket a leendő elektronikus könyvtár nem kíván átvenni? A használati statisztikák alapján kell eldönteni, hogy érdemes-e foglalkozni velük. A metaadatokat a kiadó fogja leírni a beszolgáltatás előtt, és ez elég ahhoz, hogy az Országos Könyvtári Rendszer (OKR) gyarapodása közben folyamatosan kereshető, használható legyen. A kiadó által összeállított metaadatok kétségtelenül gyakran messze állnak a nemzeti bibliográfiai rekordok szakmai követelményeitől, de ha utóbbiak akár többéves átfutási idővel készülnek is el az OSZK-ban, ez a szolgáltatást nem akadályozza. Lényegesebb kérdés, hogy mit veszíthet a használó azzal, hogy a dokumentumokat más struktúrában látja. Legyenek redundánsan elektronikus könyvtárak, és legyen mindegyikben más a keresés, a megjelenítés. Legyen-e például külön MEK-OPAC, ami összhangban van a használók eddigi szokásaival? Az OKP ügyében nincs együttműködés a civil szervezetekkel, sem a könyvtárakkal. Vajon ez titkolózást tükröz (ami elfogadhatatlan egy közpénzből megvalósuló szakmai projekt esetében), vagy a projekt mögött nincs szakmai tartalom?

Kokas Károly: a MEK már régen be van ágyazva a szemantikus webbe, szemben a könyvtári mély webbel. Ennek az OKR kereteiben sem szabad sérülnie.

Moldován István: a MEK tartalmát nemcsak olvassa a közönség, hanem újrafelhasználásról is beszélhetünk. Más formátumok előállításához vagy big data-kutatásokhoz is használják a MEK állományát.

Kokas Károly: a MEK esetleges beolvadása az OKR-be már csak azért is ébreszt aggályokat, mert nyilvánosság és nyilvánosság között jelentős különbség lehet, és ezt a szervezetben uralkodó szemlélet határozza meg. A nyilvánosságot, a hozzáférést erősen korlátozhatja a szolgáltatás nehézkessége, például hosszadalmas szerzői jogi ügyintézés. A Google Play is azt példázza, hogy ha valamihez gyorsan és egyszerűen hozzá lehet jutni, akkor azért a hazai felhasználók is hajlandóak fizetni ésszerűen alacsony összegeket. E feltételek teljesülése esetén az Eldorado is működött volna.


12. Monok István: az Egyesületnek van jövője, a benne megtestesülő innovatív készség nem mellőzhető, de látni kellene az OKR terveit is. A digitális gyűjtemények abban a tekintetben sem egyformák, hogy technikai értelemben milyen dokumentumokból állnak. Azonos dokumentumból készült PDF-ek között olyan különbségek lehetnek, ami miatt volt már példa az átvétel helyett újradigitalizálásra is. Szervezést és együttműködést igénylő feladat digitalizáláshoz összegyűjteni időszaki kiadványok teljes folyamát, ez különösen a régiek esetében csak sok, földrajzilag távoli helyről, sok kutatással sikerül, ha egyáltalán (de még a 20. századi Délmagyarországot sem sikerült összegyűjteni).

Moldován István: a digitalizálási tervet eddig még nem láttuk.

Drótos László: a magyar elektronikus könyvtárak hálózatának megszervezése, a módszertani együttműködés ezután is célunk lehet.

Monok István: a közgyűlés bízza meg az elnökséget, hogy dolgozzon ki cselekvési tervet a 2019-23-as időszakra. Drótos Lászlót felkéri ehhez a módszertani rész, Moldován Istvánt a szakmai szervezetekkel való kapcsolatokról szóló rész megírására. A magyar elektronikus könyvtárak ügyében több szervezet kell, hogy részt vegyen, és ott a helye az üzleti szférának is. A cselekvési tervet november felé lehetne elküldeni a nevesített társ szervezeteknek. A javaslatot szavazásra bocsátja.

A közgyűlés a javaslatot egyhangúlag megszavazza.

 

E-posta: info@mek.oszk.hu • Telefon: (36)-1-224-3741 • Fax: 1-202-0804
Postacím: Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület, Országos Széchényi Könyvtár, 1827 Budapest, Budavári Palota F. épület