TIZENNEGYEDIK FEJEZET.
I. Az 1665-ik évi okt. 21-én török küldöttség fogadtatása Kassán a nádor által. A zászlók szinei ez időben. Ugyanitt a 13 felvidéki vármegyének gyülése. Hevesmegye követeinek utasitása a német katonai vezerlet ellen. Lipót király pozsonyi tanácskozmánya. A felvidéki evang. felekezetbeliek forrongása. Báthory Zsófia II. Rákóczy Györgyné buzgólkodása a kath. egyház iránt. Rákóczy Ferencz házassága Zrinyi Ilonával. II. XIV. Lajos franczia király szövetkezése a magyar elégedetlenekkel. A felvidéki megyék sátorallya-ujhelyi tanácskozmánya, Leopold király igérete magyar kapitányok kinevezésére. A zempléni tanácskozmány a sérelmek felett. III. Gróf Csáky Ferencz felvidéki főkapitány ujabb beiktatása 1668. A megye követeinek utasitásai ő felségéhez. Ezek jelentése. IV. Az eperjesi gyülés. A gyülés eredményéről jelentése a megyei követeknek 1669. Leopold király válasza. V. Zemplén ujabb felhivására tartott kassai tanácskozmány 1670. Rákóczy Ferencz fegyvert ragad a sérelmek orvoslására. Zrinyi Péter és Frangepán fogságba vettetnek. Hevesmegye hódoló felirata Leopold királyhoz. VI. A Rákóczy-mozgalom kudarcza. Zemplénmegye is meghódol. Nádasdy, Zrinyi Péter, Frangepán lefejeztetnek 1671. Leopold rémuralmi rendszere. Az alkotmány felfüggesztése. A fogyasztási adó behozatala.
I. Vesselényi nádor 1665. év nyugtalanságát, főleg Csáky Ferencz kassai beiktatása folytán is,a kedélyek megnyugtatására, a vasvári béke folytán a törökkel elintézendő némely ügyek tisztába hozatala végett ismét Kassára ment, hol okt. hó 21-én fogadta az egri török pasa küldöttségét.
Ezen küldöttségnek fogadtatási rendjét maga a nádor ekként irta elő:
"l. Császár Urunk ő felsége kassai gyalogja zászlóval dobbal állyon rendet a felső kapunál.
2. Az kassai nemes városa gyalogja állyon alsó kapunal azon renddel,
3. Főgeneralis ur ő Kme gyalogja sipostól, dobostól, zászlóstól állyon itt a kastély előtt.
4. A magam gyalogja az magyar zászlóstól, sipostul, dobostól állyon rendben az kut felől.
Hasonlóképen az német az istálló felől dobjával, sipjával. Az kapuban állyon a zöld puskás.
5. Az magunk 40 palotása az belső kaputól, a grádicson fel egész az házunkig és ajtónkig. Puskák vállon legyenek.
6. Az gyalogságnak observálni kell, ha a török bejön a faluba és onnan az kastélyba, a zászlókat meg ne hajtsák. Törökökkel való conversatio épenséggel ne legyen. Zajgás, kiáltás, garázdaság, lopást minden ember elkerüljön, mert faidalma leszen.
7. A török szállására a mikor idején érkezik, 10 németet és 10 magyart köll rendelni, szállásokon valami gazolkodás vagy lopás ne történyék.
8. Dobosok, trombitások, s tárogató siposok vagy a toronyban, vagy a palota előtti folyosón trombitállyanak, sipoljanak.
9. Az mint magunk fogunk ülni, mellettünk nem messze fő generalis ur, és azután az urak. Bal kéz felől véghbeli kapitány urak az főrenddel. Az audientiakon csend legyen, köz cseléd be ne toduljon." 1)
A rendeletben többször emlitett zászló szinére nézve, feljegyzést nem találunk. E században általában jelezhető, hogy a zászlók szineire nézve bizonyos irány, vagy megállapodás nem volt. A nemzeti muzeum levéltárában levő hadügyi számadások egy csomó nyugtát tartalmaznak, a készitett és egyes végvárbeli csapatoknak kiadott zászlókról, a kassai hadi igazgatóság részére. Ezekből annyi világos, hogy zászlók készitéséhez különféle szinü tafoták vétettek Kassán, ott megkészitettek; és a hadcsapatok kapitányának, nyugta mellett kiadattak. Ugy látszik még is, hogy tulnyomóan a vörös szin volt a hadizászlóknál uralkodó. 1641-ben Homonnay Drugeth György tokaji kapitánynyá beiktatására készitett vörös damask zászló költsége ez volt:
Vétetett 12 öl vörös damask: öle 4 frt a festőnek adatott a zászló aranyozásáért a szabónak a varrásért összesen
Pethő Zsigmond felvidéki alkapitány, 1662-ben szintén vörös karmasinből készült zászlókat kapott csapatai részére. 2)
1665. november 9-ére, Kassán tartandó tanácskozásra hivta öszsze Vesselényi nádor a 13 vármegye követeit, melyen Hevesmegyét Bátory László és Mocsáry Ferencz képviselték. Utasitásukban "a hihetetlen nyomoruságot és jogtalanságot szenvedő nép" siralmas sorsának leirása és tolmácsolása volt meghagyva, melyet se törvényt, se jogot, se igazságot nem ismerő katonai vezérlet idézett elő. A követek szivére volt kötve a gyöngyösi helvét hitvallásuak panasza, az egri püspök ellen.
E közben az ország minden részén rohamosan éledt az elégedetlenség tüze. Leopold 1665. év elején, Pozsonyban tanácskozott hiveinek főbbjeivel, kik igyekeztek meggyőzni, hogy a külföldi zsoldos csapatokra egyáltalában szükség nincsen, miután már most is az a meggyőződés tartja magát, hogy a német őrség nem a török ellen, hanem a magyar rendek szabadsága megsemmisitésére tartatik az országban. Leopold azon igéretére, hogy Léva, Nyitra, Tokaj, Szatmár, Kálló, Ónod várakban mielőbb magyar kapitányokat nevez, a tanácskozó rendek megnyugodtak:
A felvidéken ez időben a forrongást különösen az evang. nemességnél még inkább növelte II. Rákóczy György özvegye Bátory Zsófiának az evang. vallás elleni müködése az óriási terjedelmü Rákóczy birtokokban, hol a falusi praedikatorokat megfosztotta eddigi javadalmaiktól az 1647. évi 11. tczikkre utalva, mely sze-rint senki nem tartozik más vallásu lelkész fizetéséhez járulni. A megyék éles támadást intéztek nevezett urnő ellen ezen sérelmesnek vett tényekért, ugy hogy megvédésére a felvidéki főkapitány katonai karhatalmára volt szüksége.
Az innen keletkezett felháborodást fia Rákóczy Ferencz 1566. márcz. 1-én Zrinyi Péter leánya Ilonával történt házassága emlékére tett azon kegyeletes eljárásával csillapitotta le, hogy jószágaiban az anyja által tett intézkedéseket megsemmisitette, és az evang. felekezetnek eddig élvezett javait, a mennyire lehetett, vissza adta. A gyöngyösi evang. felekezet érdekében, a megye több izben is fordult Rákóczy Ferenczhez, mint földesurhoz, hogy elődei adományait szin-tén adja vissza az egyháznak.
II. E közben XIV. Lajos franczia király állandó viszályban lévén Leopolddal, igyekezett a magyar elégedetlenekkel érintkezésbe lépni, hogy őket Leopold ellen czéljaira szintén megnyerhesse és adott időben felhasználhassa. Vesselényi nádor volt a franczia szövetség titkos vezetője, Nádasdy Ferencz országbiróval és Zrinyi Péterrel, mint maga Vesselényi jellemzé a kitüzött czélt: "testben és lélekben hüen kivánván szolgálni hazája ügyét Leopold tanácsosai gonosz fondorlatai ellen." Őt azonban a beszterczebányai gyülés után 1667-ik év márcz. 28-án a halál magához ragadta.
Ugy látszik Leopold német környezete is kezdé érezni a nyugtalanság következményeit és ennek folytán a felvidéki rendek Királyhelmeczen tartott tanácskozásából felterjesztett panaszára, egy hosszu leirat intéztetett, melynek meghallgatására 1668. jan. végén Sátorallya-Ujhelyben jöttek össze a 13 vármegye követei. Hevesmegye jan. 21-én tartott közgyülésében Pápay Pétert küldötte ki e gyülésre azzal, hogy a gyöngyösi evang. kápolna épitése ügyében Rákóczy Ferencz földesurával értekezzék, hogy annak befejezése mindenféle akadályokkal ne hátráltassék. A küldött Pápay Péter febr. 8-án tartott közgyülésen számolt be a történtekről.
A fentnevezett királyhelmeczi gyülésből Miskolczi János küldetett ő felségéhez, a gyülés nevében az ott megállapitott sérelmes pontoknak orvoslás végett benyujtására, kit ő felsége kegyesen fogadván, a rendeket kegyelmes válaszában igyekezett meggyőzni: hogy több végvárban már is magyar kapitányok vannak; a magyar katonaságot költségkimélés szempontjából bocsátotta haza; az idegeneket pedig rövid idő alatt ki fogja innen küldeni. A vallás dolgában kárhoztatja a rendek izgalmas ülésezéseit, majd egy commissiót helyez kilátásba a sérelmek orvoslására. 3)
A tanácskozmány a vallási sérelmek orvoslását sürgetendő, még az esztergomi érsekhez mint helytartóhoz, és Nádasdy országbiróhoz is menesztett küldöttséget, hogy ezek előtt is tolmácsoltassék a rendek kivánalma.
A küldöttség visszaérkezvén, Zemplén városába hivta össze Zemplénmegye ezuttal a 13 vármegyét május elejére, melyre april 30-án tartott közgyülésen Heves és Szolnok vármegyék részéről Ebeczky Menyhért küldetett ki, hogy a küldöttség jelentését meghallgassa. Szelepcsényi kir. Helytartó és Nádasdy országbiró a megyék előterjesztését, éles kifakadásai miatt, esak lényegében ismertették meg ő felségével, ki ezuttal is válaszában meggyőzni iparkodott a rendeket jóakaratáról, ígérvén a béke-okmányt maj rendek elé terjeszteni; a vallási viszályban pedig vizsgálat tartására Szelepcsényi érseket, Nádasdy országbirót és Zrinyi Péter horvát bánt küldötte ki, és elrendelte azt is: hogy gróf Csáky Ferencz felvidéki kapitány beiktatása ujból törvényesen hajtassék végre. A rendek mindezt meghallgatva, még sem nyugodtak meg: Ujabb felirat küldetett ő felségéhez, hogy onszággyülést hivjon egybe s a nádor, ki az ország és ő felsége között a közbejáró tisztet viseli, választassék meg, miután Vesselényi meghalt.
III. Gróf Csáky Ferencz a felső magyarországi részek fő kapitányának ujabb beiktatása 1668. decz. hóban esakugyan elrendeltetett, és erre Bársony György szepesi prépost küldetett ki. A megye decz. 5-én tartott közgyüléséből, Bársony megkeresésére az instellatióra Mocsáry Ferencz megyei jegyzőt küldötte ki, ki is eljárásáról decz. 29-én tartott közgyülésben számolt be, mely közgyülésből: "a napról-napra halmozódó törvénytelenségek és zaklatásoknak ő felsége előtt tolmácsolására, melyek a végvárbeliek és törökök által követtetnek el, és más elviselhetetlen nyomoruságoknak elpanaszolására", Nógrád és Pestmegyékkel egyetértőleg Bezegh György, Mocsáry Ferenez, és Tassy Mihály küldettek ki, közösen fizetendő két tallér napi dij mellett, azzal, hogyha ő felségénél sikeresen járnak el, a méltó jutalmazás nem fog elmaradni.
Az akkori izgalmas állapotokra érdekes világot derit a kassai generális gróf Csáky Ferencz 1668. okt. 29-én kelt jelentése a hadi tanácshoz, hogy több felvidéki megyéből tudósitatott, hogy a vidéki nemesség küldöttsége ment Egerbe, a törökökhöz ajándékokkal, a mint Pethő urtól hallotta, hódoltsági ügyben tanácskozandó. "De-szól a jelentés-soha nem volt szokásban, hogy a magyar nemzet, magán ügyben, közvetlen küldöttséggel tárgyaljon a törökökkel, hanem a nádor közvetitésével történt az érintkezés." 4)
A követek az 1669. évi april 6-án tartott közgyülésen küldetésök eredményéről beszámolván, itt közöltetett, hogy a király a béke-okmányokat a felvidéki megyék Eperjesen tartandó gyülésében fogja megismertetni a rendekkel.
IV. Ezen eperjesi gyülésre Bezegh György és Mocsáry Ferencz küldettek ki. A jun. 14-én tartott közgyülésen jelentették az eperjesi gyülésről a küldöttek, hogy a törökkel kötött békepontok megvizsgáltattak, és ugy találtatott, hogy azok nem felelnek meg az ország érdekeinek, ezek tért nyitnak a napi renden levő török önkénynek és zaklatásoknak, tehát az országgyülés egybehivását és nádor választását sürgették. Pethő Zsigmond ónodi kapitány ellen emeltetett még panasz, hogy eljárásával mintegy kihivja a török támadásokat, miért is ellene vizsgálatot sürgettek. 5)
A rendek tehát elégedetlenül oszoltak el az eperjesi gyülésről, és egy része folytatta XIV. Lajos franczia királylyal a titkos tárgyalást, más része türelmetlenül az önvédelem eszközét a felkelést sürgette, melylyel szenvedett sérelmeik orvoslását vélték elérni.
Az 1669. szept. 4-én tartott megyei közgyülésen olvastatott a király leirata az eperjesi tanácskozmányból kelt feliratra, hogy ő felsége intézkedni fog a sérelmek orvoslására; és hogy alkalmas időben az országgyülést egybehivni fogja. Ugyanakkor Pethö Zsigmond a felső részek vicegenerálisa is átirt a megyéhez, melyben "siralmas modorban" (stylo lamentabili) mentegeti magát az ellene emelt vádak miatt. Erre jegyzőkönyvileg kimondatott, hogy: "mi sem határoztatik." A megye rendeinek ellenséges érzelme Pethő iránt, világosan kitunik e sorokból.
V. 1670. január 15-én tartott közgyülésben Zemplénmegyének felhivására, Kassán e hó 24-én tartandó tanácskozmányra Gyöngösy István küldetett ki. Ugyanekkor több dunáninneni megyének 1669. decz. 28-án Körmöczön tartott gyüléséből kelt felhivása is olvastatott, hogy e hó 28-án Breznón tartandó gyülésre küldjön követet. Mocsáry Ferencz akkor már alispán küldetett ki.
Márcz. 5-én tartott közgyülésben olvastatott ő felsége leirata, hogy Kassárarendelt katonaságának tartására intézkedjék a megye. Ezen katonatartási költség fedezésére a főpapok, mágnások és birtokos nemesekre háromszoros taksa vettetett ki.
Ugyanekkor olvastatott a dunáninneni megyéknek Beszterczebányán febr. 24-én tartott gyüléséből kelt felhivása, melyben márcz. 16-án ő felsége meghagyásából, a dunáninneni és a felső részek Beszterczebányán tartandó közös gyülésére, követküldésre szólittatik fel a megye. Az alispán, Battik György és Kis András küldettek ki.
A zempléniek által Kassára hivott gyülés, az odarendelt német katonaság által, melynek élén Rottal állott, megakadályoztatott. Az itt összejött rendek, az erőnek engedve, haza mentek; de a zempléniek Rákóczy vezérlete alatt fegyverre keltek; Patakon kitüzték a felkelés zászlóját, Ónodot, Tokajt csakhamar elfoglalták.
A beszterczebányai gyülés is eredménytelenül, izgatottan oszlott el márczius végén.
Május 7-én tarott megyei közgyülésen olvastatott Leopold april 22-én kelt leirata, melyben elsorolva a hütlenné lett rendek azon tényjét, hogy a beszterczebányai gyülés folytán szándékozott atyai intézkedéseit be sem
várva, a felvidéken Rákóczy Ferencz vezérlete alatt pártot ütöttek. Ónodot elfoglalták, Stharemberg tokaji kapitányt letartóztatták, Eperjesre gyülést hirdettek, és igy a lázadás terére léptek, melynek következtében most már az általa tervezett országgyülés egybehivása sem történhetik meg: felhivja a megyéket; hogy ovakodjanak a pártütőkhöz csatlakozni, kik közül Zrinyi Péter és Frangepán már kezeibe estek, s a többiek is rövid idő alatt e sorsra jutnak.
A megye közgyülése ő felségéhez egy feliratot intézett válaszúl:;,Felségednek Bécsben april hó 22-én kelt, hozzánk kegyesen intézett leiratát, méltó alázattal mai közgyülésünkben vettük. Előzőleg is, mély hálánkat jelentjük ki Felségédnek legközelebb Beszterczebányán tartott közgyülésünkből, siralmas nyomoruságunkat ismertető felterjesztésünkre tett kegyes igéreteért: hogy mint kegyelmes atyánk, fájdalmainkat megérteni, megvizsgálni s atyai jósággal; hathatós eszközökkel, nehezteléseink és sérélmeink orvoslására muködni fog. Miután sebeink fájdalmait tolmácsoló képviselőink nyilatkozatait nem vakmerőségnek, hanem a dolog természetéből folyó nyilvánulásnak veszi Felséged: ezért is, csak mély hálánk kifejezésével tartozunk. És végre felséged szándékának a zavargó felkélés által történt megakadályozását, hogy t. illik hazánk sebei orvoslását, közös egyetértés és közremuködéssel országgyülésen nem eszközölheti: fájdalommal veszszük tudomásal. Nem kevesbé zavarólag hatott reánk, kik mindig felséged jóakaratába helyeztük reményünket: a zavargó felkelés, melyben semmi részünk sincs. Habár mind megyénk, mind a felső megyék gyülésein, a török ellenség miatt sok aggodalmainknak adtunk kifejezést, Felséged iránti tiszteletről, sem mi, sem követeink nem feledkeztek meg. Hü alattvalói voltunk felségednek, és maradunk jövőre is, mint ennek Felséged füleki végháza magyar s német katonaságával együtt itt lakó nemesség, legujabban is bizonyságát adta. Mély alázattal esdünk tehát felséged szine előtt, hogy bennünket huséges alattvalónak ismerve és fogadva, ugy a török kegyetlen dühöngései mint az idegen katonaság visszaélései ellen megvédeni kegyeskedjék." 6)
VI. A Rákóczy Ferencz által meginditott felkelés, mielőbb véget ért. Magok a zempléni rendek vetettek véget annak. Zemplén városában tartott közgyülésben kihirdetvén Leopold ieiratát, megyei parancsban rendeltetett el a fegyverletétel, és Barkóczy Ferencz megbizatott, hogy a parancsnak engedetlenkedők ellen érvényt szerezzen, fegyveres erővel is. Majd egy küldöttség menesztetett ő felségéhez a rendek hódolatát bejelentendő, kik egyszersmind Bocskay István főispánjok és többi társai részére is kegyelmet kértek.
Rákóczy Ferencz Szerenes várában látván a dolgok ezen fordulatát: Munkács várába menekült Báthory Zsófia édes anyja védszárnyai alá, kinek sikerült fia részére a kegyelmet kieszközölni; mely kegyelem-levél 1671. máj. 29-én tartott megyei közgyülésen hirdettetett ki. 7) Bocskay István, Szuhai Mátyás, Petróczi István, Vesselényi Pál, Szepesy Pál, Váy Mihály stb. több felkelő társaikkal Erdélybe menekültek.
Nádasdy Ferencz országbiró, Zrinyi Péter, Frangepán Ferencz, amaz Bécsben, ezek Bécs-Ujhelyben 1671. apr. 30-án kivégeztettek.
Ekkor már folyamatban volt különösen a felvidéken a rémuralom, melynek végrehajtó közegei Spankau, Kob és Heister, kegyetlen buzgalommal füzték rablánczra a felvidék nemességét, és még kegyetlenebbül hajtották végre a kivégzési rendeleteket.
Leopold most már teljesen megfeledkezve igéretéről: hogy az ország törvényei értelmében igyekezni fog a sérelmek orvoslására, félretéve a fennálló kormányzati gyakorlatot, az ország kormányzatára Rottal János német generalis elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki, mely különösen a protestantismus elnyomására müködött teljes erővel: kérlelhetlenül kiüzvén, a hol csak lehetett az egyes falvakból a felkelés gyanujával terhelt evang. lelkészeket. Majd Kolonics Leopoldot a pozsonyi kamara elnökévé nevezvén ki, ez kész eszközul szolgált ujabb adóztatási rendszer behozatalára, melynek kiváló része volt a fogyasztási adó életbeléptetése husra, borra és egyéb italokra. 8) Mindezekhez hozzájárult, hogy a fent emlitett három német generális vezérlete alatt, idegen katonasággal árasztotta el az egész felvidéket, melynek élelmezési követelései, durva elbánása vérig keseriték a nemzet fiait.
1) Tört. eml. Belügy 1661-1669. év.
2) Ego Sigismundus Petheo de Gerse Sacr. Caes. Regiae. Mattis Partium Sup. Regni Hungar. vice generalis recognosco quod a gso dno Georg. Danczy perceptore percepi duo vexilla equestria pro confiniariis Onodiensibus ex Taffota rubra precisiori Carmasin dicta-actum Cassoviae die l. marcii ao 1662. (Hadügyi adatok nemz. muz. ltárában.)
3) Not. Hist. Com. Zempl. 210. l.
4) Orsz. ltár Tört. Eml. B. 1660-70.
5) Not. Hist. Com. Zempl. 215. l.
6)Megyei ez évi jegyzőkönyvekben.
7) Megyei ltárban.
8) Egy mázsa husra 50, egy akó borra 30, egy itcze pálinkára 1 denár vettetett. Szalay V. k. 150. 1.