ÖTÖDIK FEJEZET.
I. Erdélyi fejedelmi változások. Bethlen Erdély fejedelmévé választatik. Közbelépése Debreczen érdekében 1615. II. Egyházi szervezkedések. Protestans s kath. zsinatok s következményei III Pázmán Péter fellépte, s hatása. Erdődy János egri püspökké neveztetik ki. IV. A forrongás az 1619-iki országgyülésen. Bethlen Gábor Magyarország fejedelmének kiáltatik ki. V Gyöngyös hódolása Bethlen ejedelem előtt. Széchy György Bethlen fejd. kapitányának védelmi levele Gyöngyös irányába. Ugyanaz Bethlen fejedelem részéről. Bethlen kapitányai elfoglalják Kassát, Jászót, és eluzik onnan az egri káptalant.
I. A káptalan bármint is igyekezett érdekei védelmét elősegiteni, kevésre mehetett az ujabban előtörő bonyodalmak miatt. Hogy a folyó változatos eseményekben megyénk osztályrészét megmérhessük, főbb keretében kell előbb áttekintenünk. Bocskay halála után, Erdély rendei 1607. febr. 8-án. Egervára egykori hős kapitányát, Hevesmegyében Debrő s tartozékai urát Rákóczy Zsigrnondot választották meg fejedelmökül. Egy rész azonban Homonnay Bálinthoz szitott, kit a törökök is pártoltak. Rákóczy nem találta örömét a viszályos fejedelemségben, s lemondott arról. Utána Bátory Gábor választatott meg, ki 5 évi viszontagságos uralkodás után eluzetvén, 1613. okt. 20-án Bethlen Gábor ültettetett az erdélyi fejedelmi székbe.
Bethlen Gábornak már mint erdélyi fejedelemnek érdekes közbelépését világitja meg 1615 év jan. 30-án kelt a szepesi kamarához intézett megkeresése Debreczen város érdekében. 1) Már előző kötetünkben ismertettük, (II. k. 350. l.) hogy 1566-ban, Mágóchy egri várkapitány idejében, és azóta is Debreczen 500 frt évi censust fizetett, és ezen összeg az egri vár fentartására utaltatott. Eger eleste után is, e czimen szedetett Debreczen 500 ftos censusa. A debreczeniek most Bethlenhez fordultak, hogy Egervára a töröké lévén, ennek fentartási czimén szedett census többé ne követeltessék tőlök. Ennek folytan kereste meg Bethlen a szepesi kamarát, hogy Debreczen városán az 500 frt census rnost már ne követeltessék.
II. Magyarországban e közben minden irányban nagy s mélyreható vallásfelekezeti szervezkedés volt folyamatban. A protestans rendek Thurzó nádor kezdeményezésére 1610. marcz. 28-án országos zsinatot tartottak, melyen egyházuk superintendensi felosztása és szervezésének alapját veték meg. Ennek ellenébe Forgách Ferencz esztergomi érsek 1611. aug. 1-ére országos katholikus zsinatot hivott egybe, hol különösen az egyházi fegyelem s vallásos élet kellékei rendszereztettek.
Megindult ezzel ujult erővel a felekezeti versengés az egész országban, és a kath. felekezet igyekezett visszaszerezni, nemcsak régi fölényét, hanem a protestans egyházi férfiak és lelkészek által elfoglalt egyházi birtokait s illetékeit is. Az 1613. év folyamán Jászón elhelyezkedett egri káptalan, mint tudjuk, nagy hévvel látott hozzá, hogy idegen kezekbe jutott vagyonságát visszaszerezze. E törekvés, rendkivüli sok érdeket sértvén, a felvidék tulnyomóan protestans rendei lázas izgalomba jöttek ismét, és sérelmökkel Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé megválasztatása után, már volt hova támaszkodniok, kiben később nemcsak védnöküket, hanem urokat találták meg.
III. A kath. egyház főleg Pázmán Péternek 1616. sept. 28-án esztergomi érsekké történt kineveztetésével kezdett uj s lendületes életre ébredni. Kora e nagy s tudós férfiának lángoló ügybuzgalma, tapintata, egy nagy szabásu hóditó hadjáratot inditott főleg a magasabb körökben a protestantismus ellen oly sikerrel, hogy az ország protestans előkelőségei közul sokan nyiltan visszatértek a kath. egyház kebelébe.
Pázmán kineveztetésével, az egri püspöki szék sem maradt tovább üresen. Monyorokeréki Erdeody János szintén 1616. év végén neveztetett ki egri püspökké, s II. Mátyás 1617. febr. 6-án értesiti Pázmán Pétert, hogy Erdeodyt kir. tanácsossá is kinevezvén, tőle az esküt vegye ki. 2)
IV. A belső forrongás az 1618. évi márcz. 4-én tartott pozsonyi országgyülésen mindig hevesebb lett. Ez országgyülésen koronáztatott meg II. Ferdinand, s ugyanekkor a kath. Forgách Zsigmond választatott nádorrá. A koronázási hitlevél 17. pontjának szerkesztése élesitette ki a lappangó válságot.
A protestansok erősen ragaszkodtak ahhoz, hogy a feltételek közé vétessék fel a protestans papok kezeinél levő volt kath. templomok használatának biztositása. E kérdés eldöntetlenül maradt a koronázási 17. pontban fel nem vétetett, s igy a fegyveres védelem döntésére hivatkoztak ismét az elégedetlen felek. II. Ferdinand 1619. máj. 26-ára Pozsonyba összehivott országgyülésén tört ki a vihar, midőn a kath. és prot. felekezetek kölcsönös erőszakoskodásokkal vádolták egymást, hogy lelkészeiket a földesurak elüzik a falvakból, a templomokat elfoglalják, a jobbágyokra tetszés szerint tukmálják a vallás gyakorlását stb.
Az országgyülés eredmény nélkül oszlott el annyiban, hogy a kölcsönösen felhányt sérelmek orvosolhatók nem lévén, az elégedetlenek egyetértve Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel, ténylegesen fegyvert ragadtak, és ez év aug. hó végén kitüzték a felkelés zászlóját, melylyel rövid idő alatt diadalmasan hóditották meg az egész országot. Bethlen Gábor ugyanis aug. végén Erdélyből, az elégedetlen felvidéknek vette utját hadával, hol tárt karokkal s fegyvereseikkel készen várták már Rákóczy György ónodi kapitány, Szechy György, Perényi Ferencz és mások.
V. A felvidéki felkelők 1619. év szept. 4-én már egyesülve voltak Bethlen hadával, és őt mint Magyar és Erdélyország fejedelmét tisztelték és szolgálták. A vidék is ekként mutatta. be hódotatát mint ezt igazolja Gyöngyös városához 1619. év szept. 4-én intézett levele "Szechy György Gömör vármegye főispánjának, szentelt vitéznek, és fölséges Bethlen Gábor Magyar és Erdélyország fejedelme egyik rész hada generalis kapitányának," melyben adja tudtára kapitányok, hadnagyok és egyéb vitézeknek, hogy Gyöngyös városa "eleitől fogva mindenkoron az országgal egyetértett, most is ő felségének fejet hajtott, ennekokáért parancsolja, hogy semminemü kár ott ne okoztassék, az egyházi rendek is helyükben megmaradjanak, tisztökben; hivatalukban meg ne háboritassanak." 3)
A felvidékieknek Bethlen Gáborral egyesült serege, nevezetesen ennek élén Rákóczy György Kassát szept. 5-én már elfoglalta, foglyul ejtvén ott Dóczy Endre királyi kapitányt. Ez alkalommal az ott foglyul esett Pongrácz István és Gordecz Menyhért jezsuita atyák kegyetlenül legyilkoltattak.4) Szechy György, az egri káptalan székhelyére Jászóra rontott, elfoglalta és onnan elüzte a kanonokokat, részben a feldühödt fegyveresek által leölettek.5) Rédey Ferencz váradi kapitánynyal egyesülten Füleket, Szechent, Nógrádot, Gyarmatot, Váczot vették hatalmokba, s innen indultak diadalmasan tovább, ugy hogy Bethlen Gábor nov. 9-én már nagyszombati táborából ir mint "Isten kegyelméból Magyarország és Erdély fejedelme és Székelyek grofja" hadvezéreinek, kapitányainak, hadnagyainak, és minden rendü s rangu vitézeinek: meghagyja és parancsolja, hogy "Gyöngyösvárosa hiveink minthogy egyfelől és másfelől eleitől fogva sok inségben forgottanak, semmi szin alatt hirünk és akaratunk nélkül az jelen való generalis expeditiónk, de főképen a csavargók, átvonulók és predálóktól, ott valami kárvallás történjék. Hadjuk és parancsoljuk, hogy Gyöngyös városunkban levo papi és predikatári rendek, ugymint Calvinisták, Lutheránusok, és Pápisták, az egész város, akár milyen valláson levők, személyekben és jószágaikban meg ne károsítassanak, s efféle sarczoló kóborló dúló-fosztók érdem szerint megbüntessenek." 6) Két havi hadviselés után, az egész ország meghódoltnak volt mondható Bethlen előtt, Forgách Zsigmond nádorral együtt, ki Bethlen kivánságára nov. 11-ére Pozsonyba összehivta az országgyülést, hol Bethlen, a rendek által is Magyarország fejedelmének kiáltatott ki.
1) Okmánytárban 8. sz. a.
2) Magy tört. eml. Okmányt. 19. k. 66. 1. "Cum Episeopatum agriensem Consiliariatus quoque dignitas ex usu comitari solet ob id nos fidelem nostrum Reverendum Comitem Joannem Erdeody de Monyorokerek electum Episcopum Agriensem in coetum et numerum fidelium Consiliariorum nostr. Hung. - clementer recepimus". etc.
3) Eredetije Gyöngyös városa ltárában.
4) Fraknói Pázmán P. és kora I. k. 507. l.
5) U. o.
6) Gyöngyös városa ltárában.