HATODIK FEJEZET.

I. Bethlen fejedelem uralma Hevesmegyében az 1619-iki béke-elözmény alapján. Forgách Zsigmond nádor védelmi levele Gyöngyös városát illetőleg. II. A megyei papi tized Bethlen fejedelem javára szedetik. A lelkészi illeték az evang. felekezet papjai kezében III. Erdődy János egri püspök. Az egyházi javak confiscatiója a beszterczebányai országgyülésen. A nikolsburgi béke. IV. Hevesmegye Ferdinand uralma alá 1625-ben visszaszáll. V. Hevesmegye követi utasltása az 1625-iki országgyülésre.

I. Az 1619. évi országgyülés folyamán főleg Forgách Zsigmond nádor mint Bethlen fejedelem hive közbejárására, II. Ferdinand király és Bethlen fejedelem között a béke és egyesség utja egyengettetett. Bethlen is czélszerűnek találta, hogy kiegyezés jöjjön létre, a mi egyelőre sikerült is azon alapon, hogy Bethlen, mint Erdély fejedelme és magyarországi részek ura, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Szepes, Sáros, Abaujvár, Zemplén, Ung, Borsod, Torna, Heves, Gömörmegyék terűletén élte fogytáig királyi joggal fog uralkodni. Ezen teruleten a vallási viszály megszüntetésére, a vallás szabadságának kimondása mellett oly intézkedés volt életbeléptetendő: hogy a fejedelem által egyharmadrészben katholikusokból és két harmadrészben evangelikus felekezetiekből kinevezendő bizottság fogna dönteni a felekezetek közötti viszály dolgában, telnplomok, harangok, temetők birtokát illetőleg.

Ezen előzetes egyezség és fegyverszünet folytán is, Hevesmegye Bethlen fejedelem uralma alatt maradt. Ennek folyama alatt 1620. april 10-én bocsátotta ki, Forgách Zsigmond nádor "a fő és alkapitányoknak, ugy minden rendu vitézeknek". szóló parancsát, hogy "Gyöngyös városa lakóinak sok kárvallását megtapasztalta; melyeket a különféle vitézlő rendek okoznak, házak feltörése, tuzzel pusztitása, törököknek határokban ölésével, kiknek adózással tartoznak; tilalmazza e visszaéléseket, és felhatalmazza Gyöngyös lakosait az ily prédálók, fosztogatók, török üldözők elfogására, vagy ha ellenkeznek megölésére. 1)

II. Bethlen uralkodása alatti időböl az 1621. évi tizedrovás már ismert előttünk, 2) habár esak töredékesen találjuk azokat. Ez évben Patha, Pásztó Debrővölgye bortizede fejében 106 köböl jött össze. Ráczkövy Tamás, Leveleki László, Istenmezey György tizedszedők 24 köblöt lelkészi quarta éa oktavában, 29 egri köblöt pedig tek. és nagys. Nyáry István kapitányi sallariuma fejében adtak ki. E tized, Gyöngyös, Apcz, Szurdok-püspöki, Szent-Jakab, Tar falvakból került ki; "a többi falvak tizedeit-mint egy feljegyzés szól-sua serenitas kegyelemből Rőthy Orbánnak ajándékozta," ki ez időben Szecheny vára kapitánya vala.

Az 1621. évi tizedrovásból, még a bárány bevétel feljegyzése maradt fel, mely szerint, annak 94 frtra rnenő összegét "Magyarország, Dalmátia, Horvátország és Slavonia választott királyi felségének felső magyarországi jövedelme kezelője Maruzsy András" vette át.

A terménytized pénzbeli értékének egy részét szintén ezen Ma-ruzsy, másik részét Gárevitzky János ónodi kezelő vette át.

A terménytizedből katedratikum czimen a következő prot. lelkészek kaptak egyenként 1 ft. 50 denárt: a burai, roffi, gyandai; tiszabői, fegyverneki, szakálosi, kőtelki, sülyi, debrői és verpeléthi, szenterzsébeti és leleszi, pétervásári és kövesdi, gyöngyösi, horti, csányi praedikatorok. E kathedratikum tehát egyenlően osztatott fel a lelkészek között.

Ezen évi bárány-tizedből esedékes lelkészi illetékek kiszolgáltatását igazoló nyugták is maradtak fel; nevezetesen a beői, szőllősi, igari; balatoni, sülyi, kőtelki koncionatoroktól. Sidnith Miklós mint gyöngyösi plebános "et Vice Archidiaconus Heves" irta alá a nyugtát. Ezen Sidnith, mint gyöngyösi kath. káplán a Bocskay előtti időből ismert előttünk. Kovács András őrsi, Pereki János burai és roffi, Szikszai Mihály szent-imrei, felnémeti Gogh Márton pétervásári predicator nyugtázza az átvett bárány-illetéket. Ezek evang. lelkészek voltak. Van még hasonló nyugta a kövesdi, szailai és bodonyi praedicatortól.

1622, 1623, 1624, 1625-ik években még mindig Bethlen Gábor fejedelem nevében folyt a tizedszedés. 1625-ben Vanoy Eliás "a római szent birodalom és Erdély Fejedelmének" tanácsosa, és kezelője innen és tul a Tiszán nyugtázza a kishevesi tizedbevételt.

E lajstromok azonban oly töredékesek s oly hézagosak, hogy ezeket az akkori gazdasági viszonyok mérlegelésére még csak hozzá vetőlegesen sem használhatni. Az akkori zavaros idők folyamán valamelyes rendszeres eljárásról szó sem lehetett. Csak egy irányban nyujt tájékozást, hogy tudniillik a lelkészi illetékek evang. praedikatorok által nyugtáztatnak, és hogy megyeszerte Gyöngyöst kivéve, kath. lélkésznek nyoma sem található, legalább a papi tizedből esedékes illeték részökre ki nem adatott. Bethlen kormányzata alatt tehát a kath. felekezet papjainak tevékenysége itt szünetelni látszik. Habár Bethlen rendeleteiben, mint fentebb is láttuk, a gyöngyösiek érdekében kiadott parancsában, minden rendü vallás egyházi férfiainak biztositja a védelmet; de a kassai és jászói vérengzés hirére, a kath. felekezetbeliek papjai, valószinűen jobbnak vélték távozni Bethlen országrésze területéről.

Nevezetes zavar uralkodhatott ezen időben a lelkészi illetöség s ennek tiszti minősége körében is.

Simay Gergely füredi pap 1625-ik évben bárány-illetékéről szoló nyugtát akként állitotta ki, hogy ez őt a magyar szent királyok régi szertartása szerint illeti. "In procssu Kis Heves ex decima agnali in Füred juxta antiquam ritum Regni Hungariae et sanctorum Regum Hungarorum mihi in rationem meam Agnum unum-accept. Füred 15 dice Julii 1625." Azon nyugta sem kevesbé érdekes melyet fentemlitett Sidnith Miklós gyöngyösi plebanos állitott ki, irván magát: ".plebanus gyöngyösien, et Vice archidiaconus Comitatus Heves."

III. Mint láttuk, Erdődy János 1616-ik évben neveztetett ki egri püspökké; de a beállott háboruságok miatt és Bethlen Gábor győzelme folytán, teljesen kiszoritva volt egyházmegyéje köréből. Se tere, se módja nem volt püspöki hivatását gyakorolni. 1620. jan. hóban, a fent ismertetett előzetes egyezség és fegyvernyugvás folyamán, Bethlen felhivására tartott beszterczebányai országgyülésen kimondatott az egyházi javak konfiskatiója, és az egész országra három püspöki szék állapitatott rneg, az egri, győri s nyitrai, egyenként 2000 frt évi dijjal, - hogy az evang. felekezettel e téren is egyenlőség legyen, lévén ennek az országban három superintendense. Ugyanakkor hiteles helyekül az esztergomi, nyitrai, vasmegyei, győri, jászói és leleszi káptalanok és conventek jelöltettek ki 4-4 taggal és egy jegyzővel egyenként, a kincstárból nyerendő évi 200 frt fizetés mellett 3) Az összes egyházi javak a végvárak szükségleteire utaltattak, s áruba bocsáttatások elrendeltetett, ugy hogy az elővételi jog, a .javadalmakat adományozó esaládoknak tartatott fel. A hiteles helyül szolgáló káptalanok részére a kir. kamaráktól volt kiszolgáltatandó a megfelelő illeték. Mindez azonban életbe nem lépett, mert Bethlen 1622-ben jan. 6-án megkötötte a nikolsburgi békét, mely szerint Erdély mellett, Magyarországból 7 megye Abauj, Bereg, Zemplén, Borsod, Szabolcs, Ugocsa, Szatmár marad csak Bethlen élte végeig, fejedelmi fenhatósága alatt. E szerint Hevesmegye visszaszállandó vala II. Ferdinand kormánya alá. E békekötés folytán 1622. jun 1-én ő felsége rendeletéből a kir. kamara tudatta Erdődy János egri püspökkel, hogy a püspökség tizede, mely a szepesi kamara által szedetett, most kezébe visszabocsátatik, s intézkedjék annak beszedéséről. 4)

IV. A nikolsburgi egyezmény azonban akkor egészben életbe nem lépett; mert Hevesmegyében is, mirnt a tized-rovások ismertetésénél láttuk, a tized 1625-ig Bethlen javára szedetett. Fülekvárát ugyan 1622. febr. 24-én már Forgách Miklós Ferdinand király kapitányának kezében látjuk, mint ez nevezettnek következő rendeletéből tunik ki: "Én Ghimesi Forgách Miklós szentelt vitéz, a felséges romai császarnak második Ferdinandnak magyar és cseh ország királyának Szecsen és Fülekvárának főkapitánya. Adom minden rendbeli bizott uraimnak és vitéz barátimnak tudtára stb. valaki életét, fejét, tisztességét szereti, a gyöngyösi birákot, polgárokat s benne őrző törököket senki ne háborgassa se titkon se nyiltan, minden embernek békesség adassék és a jó, szent igaz békességet tartsa, mert-ejivel számol. Fülekvárában febr. 24. 1622." 5)

Ebböl világos, hogy Nógrádmegye váraival együtt, igy Fülek és Szechen, visszaadatott Ferdinand király uralma alá. Fülek ez időben Hevesmegyének is székhelye volt. Hogy a Bethlen kormánya alatt maradt megye tovább is a Ferdinand uralma alá került Füleken ülésezett-e, vagy máshova tette át székhélyet? erről adattal nem rendelkezünk. Hogy Bethlen fejedelem Hevesmegye területén tovább is gyakorolta hatalmát, nemcsak a tízed-rovásokból, hanem Gyöngyös városa javára Rimaszombatban 1623. szept. 25-én kiadott védelmi leveléből is kitunik, melyben inti kapitányait, hogy Gyöngyösre zászlóstól seregestől senki ne menjen, papokat religiojokban ne háborgassa, ott károkat ne okozzon." Hasonló parancsot bocsátott ki 1626. szept. hóban Palánk várából. 6)

Hevesmegye az 1625. évi május 8-án megkötött zsitvatoroki béke után szállott vissza tényleg Ferdinand uralma alá, midőn az 1627. évi marczius havában összeült tokaji tanácskozmány Ferdinand és Bethlen között a béke feltételeket megnyugtatólag részletezte. E tanácskozmányon Ferdinand király megbizottjai voltak: Pyber János egri püspök, Ostosich István és Hoffmann György. E tokaji megállapodások folyamán bocsátotta ki Bethlen Gyulafehérvárott 1627. jun. 1-én kelt manifestumát, melyben kijelenti, hogy az egri püspökséget illető tizedről a Tiszántuli részszel együtt lemond Pyber János ez idő szerinti püspök javára. A tiszántuli részt azonban bérletben tartja tovább is, és ezért kassai kamarája évenkint Szent-György napkor esedékes 2000 tallért fog fizetni, egy tallért 1 frt 25 denárban számolva. 7)

Mint látjuk, ekkor egri pizspök Pyber volt. ErdődyJános 1625. évben halt meg. Utódjául még ugyanazon évben Pyber váradi püspök neveztetett ki.

V. Hevesmegye rendei már az 1625-ik év folyamán meghódoltak Ferdinand királynak, és ez év szept. 8-ára Sopronyba összehivott országgyülésen is résztvett a megye követe utján. Aug. hó 20-án Füleken tartott közgyülésen, Mocsáry Balázs akkori alispánját választotta meg követéül, ellátva szokásos utasitással.

Ez utasitás pontjai ekként hangzanak: 8)

"Hevesmegye urai s nemeseinek egyeteme eleget kivánván tenni ő felsége akáratának, hogy az ország karai s rendei elegendő utasitással ellátva, sept. 8-án Sopronyba összejövén, közremunkáljanak Magyarország üdvére s megmaradására: kebeléből Mocsáry Balázs alispánt kétségtelen s törvényes követének küldi ki, ki midőn az országgyülés szinhelyére megérkezik, az egybegyült karok s rendekkel, ő felségét üdvözölni fogja, s velök egyetértve, hüségesen s állhatatosan, mint a haza polgáraihoz illik, mindenben közremuködik, a mi az ország üdvére s megmaradására szolgáland; és az alább irt czikkelyek tartalmát serényen, minden igyekezettel s hüséggel érvényre juttatni törekszik " Ez az utasitás előszava. Az utasitás 17 pontban adja elő a megye kivánságait, melyeket az országgyülésen követe utján volt érvényesitendő.

"Első s mindenek feletti, hogy, követ ur szorgalmasan és serényen álljon meg a mellett, hogy ő felsége a tiz s hét feltételeket, 9) melyek még mai napig sem mentek kellőképen foganatba, minden irányban megtartatni parancsolja.

A Dunántul némely várait, Perstein, Ginss, Eisenstadt, Hornstein stb. Ausztria tartományától, az ország illető megyéjéhez visszacsatoltassa. A második, hogy az elhalt Thurzo Szaniszló nádor helyére nádor választassék. Harmadik, hogy a béke a törökkel s más hatalmakkal, ugy az erdélyi fejedelemmel megtartassék. Negyedik, hogy a végvárak kellő hadi s élelmi szerekkel ellátassanak, őreik a rendes dijazást megkapják, a nádor s országbiró a rendes felügyeletet és szemlét gyakorolják. Ötödik, hogy a végvárakban lakó nemesség azok kapitányai által, törvényes jogaikban ne háborgattassanak. Hatodik, hogy a pénz jó minőségü anyagból veressék. Hetedik, hogy az esztergomi érsek megkerestessék a tized-bérletek törvényszerü kezelésére.

Nyolczadik, hogy az arany s ezüst kivitelének tilalma tovább is fentartassék. Kilenczedik, hogy Gömörmegye követei előterjesztése az ottani tizedeket illetőleg figyelembe vétessék. Tizedik, hogy Rainfenbergh János előbb komáromi, most bécsi kapitány, Pilis megyében elkövetett erőszakoskodásai, s birtok foglalásai orvosoltassanak. Nemcsak a közmunkák teljesitését gátolja a rendek által megszabott módon, hanem négy év óta, még a porták számolását is megakadályozta, s a rendes adók szedését elodázta. Ha Rainfenbergh urnak jogszerü igényei vannak, érvényesitse ez ország törvényei szerint. A sérelem megszüntetését sürgesse a követ ur. Tizenegyedik, hogy az ujonnan emelt harminczadok és városok töröltessenek el. Tizenkettedik, hogy az erdélyi fejedelem által a törvényes örökösök mellőzésével teljesitett birtok-adományozások érvénytelenitessenek, és az ország törvényei szerint a jogos birtoklás állitassék vissza. Tizenharmadik, hogy az ország alkotmányos intézményei ellen irányult visszaélések, mint orthodox concionatorok biztonságának megháboritása, lelkészi lakaikból kiüzetése, templomok kulcsának erőszakkal elvétele, mint a vallás szabad gyakorlatának megsértése, orvosoltassanak és megnyugtatólag elintéztessenek. Tizennegyedik, hogy a káros és haszontalan czigány nemzet, helyet s maradást ez országban ne nyerjen, hanem innen kiküszöböltessenek. Azok ellen pedig, kik védelembe fogadnák, az alispánok törvényesen járjanak el. Tizenötödik s az utolsó l7-ik pont, egyes személyek sérelmes eseteit sorolja fel, figyelmébe ajánlva a követnek, hogy azok orvoslására közremunkáljon. Ilyen a füleki viczekapitány, majd a volt gyarmati viczekapitány hátramaradt árvája Aszalay Erzsébet esete, kinek Békésmegyei csodabolai birtokát, az erdélyi fejedelem, azon czimen, hogy férfi örökös nem maradt hátra, jogtalanul másnak adományozta el. Daróczy István, Herencsey s mások árvái is igy röviditettek meg birtokukban.

Balassa Imre, Pethő György, Bakits Péter, Thurzó Borbála, Erdődy Kristóf özvegye, Farkas Kata, Poghrani János özvegye, stb. ügyei szintén orvoslásul utaltatnak a követ teendői sorába. A tizenhatodik pont a hódolt területeken és Gyöngyös városában lakó nemesek sérelmeiről tesz emlitést, kik a zsitvatoroki béke pontjai ellenére a törökök által, jobbágyok módjára kényszeritetnek adófizetésre. "Követelni fogja a követ ur, hogy a kötött egyezség értelmében, a nemesek, előjogukban senki által ne háborgattassanak."

Ezen megbizó levél kiállitásánál feltünő, hogy csak Hevesvármegye nevében szól, s a vele kapcsolt Külső-Szolnok érintve nincs. Ugyan igy van kiállitva az 1630-iki s 1634-iki országgyülésre szoló megbizó levél is. Az 1637-iki országgyülésre kiadott megbizó levélben azonban, már "Heves és Külső Szolnok szorosan egyesitett vár megyék nemessége nevében" adatik megbizás s utasitás Divéky András "esküdt jegyzőnek," mint megválasztott követnek. A későbbi, nevezetesen 1654. évtől folyó követválasztások már mind az egyesült megyék közgyüléséből származnak. Mi értelme volt, vagy egyáltalában volt-e értelme annak, hogy az 1625, 1630. és 1634-iki országgyülésre, csak Hevesvármegye nevében adatott ki a megbizó levél? vagy ez épen elnézésből történt? megmagyarázni nem tudjuk.

---

1) Gyöngyös városa ltárában.

2) Országos ltár. kincs. oszt.

3 ) Fraknói Pázmán P. .kora l. k. 553. l.

4) Smidth. ep. agr. III. k.

5) Eredetije Gyöngyös városa ltárában.

6 ) U. o.

7) Smidt III. k. 190. l.

8) Latin eredetije Hevesmegye ltárában.

9) Az 162: ik évi koronázási 17 pont neveztetik ekként. Hevesvármegye 1680-84-iki jegyzőkönyvének első lapján a "tiz és hét" pontból álló koronázási feltételek e versszakban vannak foglalva, mely bizonyosan a megyei jegyző költői tehetségének szüleménye:

Suat S e p t e m atque d e c e m in Diplomate conditiones:
Libertas curae est, Jura et communia P r i m ae
Compplanat tollitque Gravamina cuncta secunda
Res gerat Indigena: Externo nec parcat ulli
Prefectis mox q u a r t a ornat Confinia dignis
Conditio octavas celebrat recto ordine q u i n t a.
Religionis opus, sacra libera s e x t a tuetur
Inde Palatinum Comitem dat S e p t i m a Regno
Sollicita est de Praesidiis 0 c t a v a tiendis.
Jura autem praestat firma ac rata Civica nona.
Sancta Corona manet d e c i m a: metaeq sequenti
Foederibus vult esse suum d u o d e n a viagorem
Proxima pacis amans vult miles ut Externus absit
Bis septena exhinc retinet loca reddita Regno
Ad Patriam ut redeat Lublyó q u i n d e n a laborat
Quae sequitur Jura Haydonum servat, stabilitque
Electus Patre vivo haud imperet, ultima sancit.