HETEDIK FEJEZET.
I. Bethlen Gábor halála. Rákóczy György erdélyi fejedelemmé választatik. Osztozkodása a gyöngyösi részbirtokon. II. Pyber püspök halála. Losi Imre egri püspök. Az egri egyház jászói zsinata. III. Losi vitája a gyöngyösi jezsuitákkal, a böjtös ételekre nézve. IV. Ferdinand és Lippay egri püspök működése. V. Rákóczy György mozgalma I645-ben. A linczi béke.
I. Bethlen Gábor 1629. nov. 15-én halt meg. Halálával ujra kitört Erdélyben a fejedelmi válság. Az erdélyi rendek egy része Rákóczy Györgyöt Zsigmond fiát, Bethlennek régi hivét jelölé a fejedelemségre. Rákóczy György neje volt Loránffy Mihály leánya, Susanna, kinek leszármazását s Dobóékkal atyafiságát már ismertettük. 1) Megmagyaráztuk azt is, hogy Rákóczy György neje után, miként jutott az egykori Dobó birtokokhoz, ezek között Patak s Ujhelyhez. A Rákóczyak, nevezetesen Zsigmond fiai György, Pál, Ferencz, Hevesmegyében birták már-mint tudjuk-a debrői uradalmat, atyjok után, melyhez tartozott a gyöngyösi rész-birtok is.
1619-ben történt urbarialis összeirás szerint a Rákóczy testvérek hevesmegyei birtoka volt Debrő, Kál, Nagyut, Tótfalu, Bodony, Parád, Bene, Balpüspöki, Csány, Barla, Derecske, Roff, Kisköre, Kömlő, és Gyöngyösön negyedrész. Ez a Perényiféle rész volt, melyet Rákóczy Zsigmond, a Perényi fiág kihaltával a kincstártól szerzett meg. (II. k. 277. l.) E gyöngyösi részbirtokon 1632-ik évben megosztozkodtak György, már ekkor erdélyi fejedelem, és Pál. Ezt bizonyitja azon osztálylevél, mely 1532-ik évben Borsodmegye Aszaló végházban tartott megyei közgyülésen mutattatott be, melyet ennek felvételére kiküldött Beken András, Nagy Gáspár, Eördeögh István, Madzy János borsodmegyei esküdt-ülnökök, nevezett év jun. l-én Onodvárban ekként fogalmaztak: "és pedig Rákoczy Pál rátájába Gyöngyösön a következő jobbágyok esnek: Halmi Balázs, Borbély Péter, Sághy István, Bernath Jakab, Balogh János, Molnár György, Seöter Tamás, Szabó Jakab, Nyáry Sándor, Varga Balázs, Varga Bálint, Bujaki Balázs, Nagy Mihály, Pataki Sebestény, Bujaki Sebestény, Varga Péter, Eötvös Péter, Fodor György, János György, Vas Elias, Mészáros Lukács, Viza György, Kun Lukács, Kos Pál, Varga István, Baka János, Komlós Gáspár, Toth János, Nagy Demeter, Kis Ferencz, Zeöch Lőrincz, és Máté, Brach István, Csór Péter, Lit. Ambruzs, Lázár János, Szabó Mihály, Lit. Márton, jobbágy lakosok és zsellérek, Deák Pál, Kontra János, Kosa Mihály, Lacza Albert elhagyott sessiói."2) Az osztály-levél ennyit tartalmaz. Mi volt, vagy mi maradt György osztályrészeül: ez ebből nem tünik ki. De hogy György erdélyi fejedelemnek megvolt osztályrésze, kitünik azon tanuvallomásokból, melyek "méltóságos Rákóczy György erdélyi fejedelem instantiájára nemzetes Mocsáry Balázs Heves és K. Szolnok vármegyék alispánja megbizásából Kecskeméti György szolgabiró és Onodi István esküdt által 1634. év május 12-én vétettek fel"-Gyöngyös és Réde közötti erdő-határ megállapitása végett. Ez időben gyöngyösi birtokostárs volt már Forgács Adám és Haller Samuel is, kiknek jobbágyai hallgattattak ki Rákóczy Páléi mellett, 3) a fentebbi ügyben.
II. Pyber János egri püspök és Heves-Szolnok vármegyék főispánja 1633. év október havában halt meg; igy 8 évig viselte püspöki és főispáni tisztét, a már ekkor régi helyzetébe visszaállitott kettős megyében. Működéséről, a megyei életben viselt szerepéről adatunk nincs. Nagyszombatban halt meg, melynek székesegyházát saját költségén állitotta helyre, mint ezt egy felirat örökiti meg, hogy "ezen házat Pyber János egri püspök Heves és mindkét Szolnok főispánja saját költségén alapjából állitotta helyre 1631-ben."
Püspöki székében szükséges pápai megerősitése, habár Erdődy halála után rögtön kineveztetett, csak 1633-ik évben érkezett meg Rómából, mire rövid idő alatt meghalt. Erdődy püspök egyáltalában meg sem kapta a pápai konfirmatiót, és igy püspöki tisztöket kánonszerűen be sem töltheték.
E késedelmezésből a kath. érdekekre háramló sulyos következményeket, épen az egri püspöki székre vonatkozólag, Pázmán Péter kardinális, meggyőzőleg és felvilágositólag ismertette meg VIII. Orban pápánál 1633-ban, sürgetve, hogy ő szentsége ezen bajnak vessen véget, s a megerősitésért mértéktelen dijak ne kivántassanak, mert e miatt alig egy-két püspök fungálhat az országban, kik kánonszerűleg beiktatva vannak. 4)
III. Pyber halála után Losi Imre neveztetett ki egri püspökké s a kettős megyék főispánjává. Arczképe itt látható.
Losi Imre állitólag lutheranus vallásban neveltetett, midőn Lomormaini jezsuita atya keze alá került, és ennek befolyásával a kath. egyház kebelébe tért át, s egyszersmind egyházi szolgálatra szánta magát Egyházi s különösen bölcsészeti s theologiai kiképeztetését Romában nyerte meg, s Pázmán Péter esztergomi érsek mellett mint vicarius 16 évet töltött.
Az egri megye élén mintegy 4 évig állott, 1637. jul. 27-én emeltetett innen az esztergomi érseki székre, 1642. marcz. 13-án halt meg. Nevezetes ténye volt az egri egyházmegye zsinatának rendezése Jászon 5) 1635-ben. Ezen zsinaton az 1611-ben Nagyszombatban tartott Esztergom megyei zsinat decretumai olvastattak fel; ujabb végzések nem hozattak, s igy inkább ezen egyházi fegyelmi törvé nyek kihirdetése s tudomásul vételére, mint ujabb határozatok hozatalára volt a gyülekezet összehiva. Kik vettek részt ezen zsinaton, bővebb feljegyzést nem találunk. Ugyanezen Losi Imre, mint esztergomi érsek 1638. jun. 13-án, nem egyházmegyei, hanem országos zsinatot tartott, melyen jelen volt az egri, egyház részéről Lippay György akkori egri püspök, a káptalan részéről Bánóczy Gábor szabolcsi föesperes és Milisicz György kanonokok, Czegledy Albert nagyprépost. 1648-ban pedig Lippay György, mint esztergomi érsek hivott össze országos zsinatot Nagyszombatba, melyen Kisdy Benedek egri püspök, Somogyi Ferencz pásztói apát, Izdenczy Mliklós saári apát, Ajtay János beeli apát, mint a káptalan meghatalmazottjai szerepelnek.6)
IV. Lósi Imre püspök idejében, a jezsuiták müködése egész egri egyházmegyében elterjedt volt, és nagy sikerrel végezte hittéritői feladatát.
Gyöngyösön, hol Forro György atya muködött, nevezetes vallási vita fejlett ki, s már-már elmérgesedett 1636-ban a felett: hogy tojás és tejféle ételek, böjti napokon élvezhetők-e a jó keresztények által? A Jézus-társaság atyái, puritánok voltak a bőjt szigoru tartásában, s e miatt Gyöngyösön a hivek között nyugtalanság támadt; mert a tojás és tej élvezetét tiltó szabályzattól az idegenkedés kitartó volt. Losi püspök e végből irt a társaság nagyszombati házához, 1636. decz. 17-én Jászóról, hogy ezen ételekre böjti napokon, az engedély már régen fennáll, s a kiknek buzgósága ugy hozza magával, ne éljenek vele, másoknak a dispensatio akadály nélkül megadható. 7)
Nagyon valószinu, hogy Losi püspök e közbelépésére vonatkozik Serugia bap. János gyöngyösi provincialisnak (minister prov. S. Salvatoris) 1637. jan. 30-án Losi egri püspök s főispánhoz (Illustrmo Rdo D. Emerico Losi Eppo Agr. ac Comitat. Heves et exter. Szolnok perpetuo Comiti) irott levele, melyben "nagy szomoruságának" ad kifejezést a felett, mintha a gyöngyösi conventben levő atyák valamelyike Rómában a püspök megkerülésével, a tejes ételek evésével vádolta volna be a gyöngyösi atyákat. Ő vizsgálatot tartott, és gyanu van, hogy ezt Fulgentius atya irta, ki most Bécsben van Romába menendő. Ez a pater balul informálta az ő itteni eljárásokat, ők egyetértenek abban, hogy kik "tejes ételeket esznek bőjtben, ne itéljék el a nem evőket s viszont, - mert ezzel élni vagy nem élni szabad." Kéri a püspököt hogy irjon Rómába s informálja, hogy inkább higyjenek neki, mint Pater Fulgentiusnak. 8)
Pázmán Péter esztergomi érsek 1637. márcz. 19. történt halálával, a primási székre Losi emeltetett, az egri püspöki székre pedig Lippay György, ki 1642-ik évig viselte e méltóságot. Utódja Jakusits György lett.
Mindezekből kitünik, hogy különösen Losi püspöksége alatt, Hevesmegye területén nagy erélylyel folyt a kath. felekezet által vesztett tér visszafoglalása; különösen az 1633. év szept. 28-án II. Ferdinand és Rákóczy György erdélyi fejedelem között Eperjesen megkötött egyezség után, melynek főszószólója a nagy Rákóczy barát, Pázmán Péter volt.
Losi püspök nevezetes szereplése volt még, hogy Mehemet egri pasa jóakaratát megnyerve, török védelem alatt községenként meglátogatta megyebeli hiveit, egy századon át talán első püspök, kiről e püspöki látogatás feljegyezve van. 9)
1) Lásd II. k. 83. l.
2) NRA. fest. 711. n. 68.
3 ) Hevesmegye lvtárában.
4) Smidt III.k. 195. l.
5) Péterffy conc. s. II. 336. l.
6) Lásd Péterffy 1I.k. 216. l.
7) Muzeumi ltár. 1180. fol. l.
8) Muz. ltár. 1687. évsz. a.
9) Smidt III. k. 199. l.
