Címszó: Ambrus Zoltán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1861

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0052.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0052.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20268.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Ambrus Zoltán

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520268.htm

 

Szócikk: Ambrus Zoltán Író,színházi kritikus, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  volt igazgatója, sz. 1861. (születés éve) febr. 22. Debrecenben. (megye) Nagykárolyban (megye) és Budapesten (Budapest) végezte iskoláit s a budapesti (Budapest) egyetemen a jogot. Ezután Párizsban (ország) folytatta tanulmányait s mélyen beleélte magát a francia irodalomba, úgy, hogy a francia irodalmi ideálok és kritikai módszerek hatással voltak egész élete munkájára. Hazatérve, a Magyar Földhitelintézetnél (intézmény) (információ)  vállalt tisztviselői állást s közben már fiatalon megkezdte irodalmi működését s a nyolcvanas évek fiatal írói körében hamar tekintélyre tett szert nagy műveltségével és feltűnő írói tehetségével. Kritikái, melyeket főleg Budapesten (Budapest) színrekerülő színdarabokról írt, az ítélet biztonságával, szempontjainak emelkedettségével és a stílus finomságával tűntek ki. Közben megírta első nagy regényét, a Midás hirály-t, (cím) mellyel első íróink sorába emelkedett. Azóta gazdag termékenységgel dolgozik, regényt, novellát, karcolatot, kritikát. Sokat irt különböző napilapokba, A Hét-be, (intézmény) az Új Magyar Szemlé-be, (intézmény) melyet ő szerkesztett, később a Nyugatba. (intézmény) (információ)  Legújabb időben a Pesti Napló-ba, (intézmény) (információ)  írja kritikáit, legtöbbször külföldi színdarabokról. Színházi kritikái Színhári esték (cím) c. kötetében s a Magyar Könyvtár (intézmény) (információ)  több füzetében jelentek meg könyvalakban. 1894. (időpont) nőül vette Benkő Etel (személy) (információ)  operaénekesnőt (L. o.). A Kisfaludy Társaság, (intézmény) (információ)  Petőfi Társaság (intézmény) (információ)  és a M. T. Akadémia (intézmény) tagjává választotta. 1917. (időpont) jún. 1-től fogva gróf Bánffy Miklós (személy) (információ)  intendánssága alatt a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatójává nevezték ki s ez állásában 1922. (időpont) júl. 13. maradt meg. A színházat finom ízléssel, a magyar írók iránti jóakarattal vezette s számos színésznek alkalmat adott tehetsége kifejlesztésére. Nagy érdeme, hogy a forradalmi időkön úgy vezette át a színházat, hogy nemzeti presztízsén nem esett csorba. Az igazgatásról való lemondása után a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  örökös tagjává, 1923. (időpont) pedig kormányfőtanácsossá nevezték ki. Azóta teljesen az irodalomnak él. Több külföldi színművet az ő fordításában mutattak be színházaink. (Schöpflin Aladár.) (személy) (információ)  szin_I.0052.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Ambrus Zoltán címszóvég 20268 Szócikk: Ambrus Zoltán Író,színházi kritikus, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy volt igazgatója, sz. 1861. febr. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 22. Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Nagykárolyban ytelepulesy nagykároly ytelepulesy Nagykároly ymegyey szatmár megye ykodvegy és Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte iskoláit s a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egyetemen a jogot. Ezután Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy folytatta tanulmányait s mélyen beleélte magát a francia irodalomba, úgy, hogy a francia irodalmi ideálok és kritikai módszerek hatással voltak egész élete munkájára. Hazatérve, a Magyar Földhitelintézetnél yintezmenyy magyar földhitelintézet yintezmenyy Magyar F yintezmenyy magyar yintezmenyy földhitelintézet yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy F yintezmenyy ykodvegy vállalt tisztviselői állást s közben már fiatalon megkezdte irodalmi működését s a nyolcvanas évek fiatal írói körében hamar tekintélyre tett szert nagy műveltségével és feltűnő írói tehetségével. Kritikái, melyeket főleg Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színrekerülő színdarabokról írt, az ítélet biztonságával, szempontjainak emelkedettségével és a stílus finomságával tűntek ki. Közben megírta első nagy regényét, a Midás hirály-t, ycimy midás hirály ycimy Midás hirály ycimy midás ycimy hirály ycimy ycimy Midás ycimy hirály ycimy ykodvegy mellyel első íróink sorába emelkedett. Azóta gazdag termékenységgel dolgozik, regényt, novellát, karcolatot, kritikát. Sokat irt különböző napilapokba, A Hét-be, yintezmenyy a hét yintezmenyy A Hét yintezmenyy a yintezmenyy hét yintezmenyy yintezmenyy A yintezmenyy Hét yintezmenyy ykodvegy az Új Magyar Szemlé-be, yintezmenyy új magyar szemle yintezmenyy Új Magya yintezmenyy új yintezmenyy magyar yintezmenyy szemle yintezmenyy yintezmenyy Új yintezmenyy Magya yintezmenyy ykodvegy melyet ő szerkesztett, később a Nyugatba. yintezmenyy nyugat yintezmenyy Nyugat yintezmenyy nyugat yintezmenyy yintezmenyy Nyugat yintezmenyy ykodvegy Legújabb időben a Pesti Napló-ba, yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy írja kritikáit, legtöbbször külföldi színdarabokról. Színházi kritikái Színhári esték ycimy színhári esték ycimy Színhári esték ycimy színhári ycimy esték ycimy ycimy Színhári ycimy esték ycimy ykodvegy c. kötetében s a Magyar Könyvtár yintezmenyy magyar könyvtár yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy könyvtár yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy több füzetében jelentek meg könyvalakban. 1894. xevtizedx 1895 nőül xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 vette Benkő Etel yszemelynevy benkő etel yszemelynevy Benkő Etel yszemelynevy benkő yszemelynevy etel yszemelynevy yszemelynevy Benkő yszemelynevy Etel yszemelynevy ykodvegy operaénekesnőt (L. o.). A Kisfaludy Társaság, yintezmenyy kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy és a M. T. Akadémia yintezmenyy m. t. akadémia yintezmenyy M. T. Ak yintezmenyy m. yintezmenyy t. yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy T. yintezmenyy Ak yintezmenyy ykodvegy tagjává választotta. 1917. xevtizedx 1915 jún. xtalanevtizedx 1925 1-től fogva gróf Bánffy Miklós yszemelynevy gróf bánffy miklós yszemelynevy gróf Bánffy Miklós yszemelynevy gróf yszemelynevy bánffy yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Bánffy yszemelynevy Miklós yszemel intendánssága alatt a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatójává nevezték ki s ez állásában 1922. xevtizedx 1925 júl. 13. maradt meg. A színházat finom ízléssel, a magyar írók iránti jóakarattal vezette s számos színésznek alkalmat adott tehetsége kifejlesztésére. Nagy érdeme, hogy a forradalmi időkön úgy vezette át a színházat, hogy nemzeti presztízsén nem esett csorba. Az igazgatásról való lemondása után a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagjává, 1923. pedig xtalanevtizedx 1935 kormányfőtanácsossá nevezték ki. Azóta teljesen az irodalomnak él. Több külföldi színművet az ő fordításában mutattak be színházaink. (Schöpflin Aladár.) yszemelynevy schöpflin aladár yszemelynevy Schöpflin Aladár yszemelynevy schöpflin yszemelynevy aladár yszemelynevy yszemelynevy Schöpflin yszemelynevy Aladár yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy schöpflin aladár szin_I.0052.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Ambrus Zoltán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1861

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0052.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0052.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20268.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Ambrus Zoltán

Szócikk: Ambrus Zoltán Író,színházi kritikus, a Nemzeti Színház volt igazgatója, sz. 1861. febr. 22. Debrecenben. Nagykárolyban és Budapesten végezte iskoláit s a budapesti egyetemen a jogot. Ezután Párizsban folytatta tanulmányait s mélyen beleélte magát a francia irodalomba, úgy, hogy a francia irodalmi ideálok és kritikai módszerek hatással voltak egész élete munkájára. Hazatérve, a Magyar Földhitelintézetnél vállalt tisztviselői állást s közben már fiatalon megkezdte irodalmi működését s a nyolcvanas évek fiatal írói körében hamar tekintélyre tett szert nagy műveltségével és feltűnő írói tehetségével. Kritikái, melyeket főleg Budapesten színrekerülő színdarabokról írt, az ítélet biztonságával, szempontjainak emelkedettségével és a stílus finomságával tűntek ki. Közben megírta első nagy regényét, a Midás hirály-t, mellyel első íróink sorába emelkedett. Azóta gazdag termékenységgel dolgozik, regényt, novellát, karcolatot, kritikát. Sokat irt különböző napilapokba, A Hét-be, az Új Magyar Szemlé-be, melyet ő szerkesztett, később a Nyugatba. Legújabb időben a Pesti Napló-ba, írja kritikáit, legtöbbször külföldi színdarabokról. Színházi kritikái Színhári esték c. kötetében s a Magyar Könyvtár több füzetében jelentek meg könyvalakban. 1894. nőül vette Benkő Etel operaénekesnőt (L. o.). A Kisfaludy Társaság, Petőfi Társaság és a M. T. Akadémia tagjává választotta. 1917. jún. 1-től fogva gróf Bánffy Miklós intendánssága alatt a Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki s ez állásában 1922. júl. 13. maradt meg. A színházat finom ízléssel, a magyar írók iránti jóakarattal vezette s számos színésznek alkalmat adott tehetsége kifejlesztésére. Nagy érdeme, hogy a forradalmi időkön úgy vezette át a színházat, hogy nemzeti presztízsén nem esett csorba. Az igazgatásról való lemondása után a Nemzeti Színház örökös tagjává, 1923. pedig kormányfőtanácsossá nevezték ki. Azóta teljesen az irodalomnak él. Több külföldi színművet az ő fordításában mutattak be színházaink. (Schöpflin Aladár.) szin_I.0052.pdf I