Címszó: Ambrus Zoltán - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1861
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0052.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0052.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20268.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Ambrus
Zoltán
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520268.htm
Szócikk: Ambrus Zoltán Író,színházi kritikus, a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
volt igazgatója, sz. 1861. (születés
éve) febr. 22. Debrecenben. (megye) Nagykárolyban
(megye) és
Budapesten (Budapest)
végezte iskoláit s a budapesti (Budapest)
egyetemen a jogot. Ezután Párizsban (ország) folytatta
tanulmányait s mélyen beleélte magát a francia irodalomba, úgy, hogy a francia irodalmi
ideálok és kritikai módszerek hatással voltak egész élete munkájára. Hazatérve,
a Magyar Földhitelintézetnél (intézmény)
(információ)
vállalt tisztviselői állást s közben már
fiatalon megkezdte irodalmi működését s a nyolcvanas évek fiatal írói körében hamar
tekintélyre tett szert nagy műveltségével és feltűnő írói tehetségével. Kritikái,
melyeket főleg Budapesten (Budapest)
színrekerülő színdarabokról írt, az ítélet biztonságával, szempontjainak emelkedettségével
és a stílus finomságával tűntek ki. Közben megírta első nagy regényét, a Midás hirály-t,
(cím) mellyel
első íróink sorába emelkedett. Azóta gazdag termékenységgel dolgozik, regényt, novellát,
karcolatot, kritikát. Sokat irt különböző napilapokba, A Hét-be, (intézmény)
az Új Magyar Szemlé-be, (intézmény)
melyet ő szerkesztett, később a Nyugatba. (intézmény)
(információ)
Legújabb időben a Pesti Napló-ba, (intézmény)
(információ)
írja kritikáit, legtöbbször külföldi színdarabokról.
Színházi kritikái Színhári esték (cím) c. kötetében
s a Magyar Könyvtár (intézmény)
(információ)
több füzetében jelentek meg könyvalakban.
1894. (időpont)
nőül vette Benkő Etel (személy) (információ)
operaénekesnőt (L. o.). A Kisfaludy Társaság,
(intézmény)
(információ)
Petőfi Társaság (intézmény)
(információ)
és a M. T. Akadémia (intézmény)
tagjává választotta. 1917. (időpont) jún.
1-től fogva gróf Bánffy Miklós (személy) (információ)
intendánssága alatt a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatójává nevezték ki s ez állásában 1922.
(időpont)
júl. 13. maradt meg. A színházat finom ízléssel, a magyar írók iránti jóakarattal
vezette s számos színésznek alkalmat adott tehetsége kifejlesztésére. Nagy érdeme,
hogy a forradalmi időkön úgy vezette át a színházat, hogy nemzeti presztízsén nem
esett csorba. Az igazgatásról való lemondása után a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
örökös tagjává, 1923. (időpont) pedig
kormányfőtanácsossá nevezték ki. Azóta teljesen az irodalomnak él. Több külföldi
színművet az ő fordításában mutattak be színházaink. (Schöpflin Aladár.) (személy) (információ)
szin_I.0052.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Ambrus Zoltán címszóvég 20268 Szócikk: Ambrus
Zoltán Író,színházi kritikus, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy volt igazgatója, sz. 1861. febr. xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 22. Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy
Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Nagykárolyban ytelepulesy nagykároly
ytelepulesy Nagykároly ymegyey szatmár megye ykodvegy és Budapesten Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte iskoláit s a budapesti
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egyetemen a jogot.
Ezután Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország
ykodvegy folytatta tanulmányait s mélyen beleélte magát a francia irodalomba, úgy,
hogy a francia irodalmi ideálok és kritikai módszerek hatással voltak egész élete
munkájára. Hazatérve, a Magyar Földhitelintézetnél yintezmenyy magyar
földhitelintézet yintezmenyy Magyar F yintezmenyy magyar yintezmenyy
földhitelintézet yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy F yintezmenyy
ykodvegy vállalt tisztviselői állást s közben már fiatalon megkezdte irodalmi működését
s a nyolcvanas évek fiatal írói körében hamar tekintélyre tett szert nagy műveltségével
és feltűnő írói tehetségével. Kritikái, melyeket főleg Budapesten Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színrekerülő színdarabokról
írt, az ítélet biztonságával, szempontjainak emelkedettségével és a stílus finomságával
tűntek ki. Közben megírta első nagy regényét, a Midás hirály-t, ycimy midás
hirály ycimy Midás hirály ycimy midás ycimy hirály ycimy ycimy Midás ycimy hirály
ycimy ykodvegy mellyel első íróink sorába emelkedett. Azóta gazdag termékenységgel
dolgozik, regényt, novellát, karcolatot, kritikát. Sokat irt különböző napilapokba,
A Hét-be, yintezmenyy a hét yintezmenyy A Hét yintezmenyy a yintezmenyy hét
yintezmenyy yintezmenyy A yintezmenyy Hét yintezmenyy ykodvegy az Új Magyar Szemlé-be,
yintezmenyy új magyar szemle yintezmenyy Új Magya yintezmenyy új yintezmenyy
magyar yintezmenyy szemle yintezmenyy yintezmenyy Új yintezmenyy Magya
yintezmenyy ykodvegy melyet ő szerkesztett, később a Nyugatba. yintezmenyy
nyugat yintezmenyy Nyugat yintezmenyy nyugat yintezmenyy yintezmenyy Nyugat
yintezmenyy ykodvegy Legújabb időben a Pesti Napló-ba, yintezmenyy pesti napló
yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy
yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy írja kritikáit, legtöbbször
külföldi színdarabokról. Színházi kritikái Színhári esték ycimy színhári esték
ycimy Színhári esték ycimy színhári ycimy esték ycimy ycimy Színhári ycimy
esték ycimy ykodvegy c. kötetében s a Magyar Könyvtár yintezmenyy magyar
könyvtár yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy könyvtár
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy több füzetében
jelentek meg könyvalakban. 1894. xevtizedx 1895 nőül xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx
1915 vette Benkő Etel yszemelynevy benkő etel yszemelynevy Benkő Etel
yszemelynevy benkő yszemelynevy etel yszemelynevy yszemelynevy Benkő
yszemelynevy Etel yszemelynevy ykodvegy operaénekesnőt (L. o.). A Kisfaludy Társaság,
yintezmenyy kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy
yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy Petőfi
Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi
yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy
ykodvegy és a M. T. Akadémia yintezmenyy m. t. akadémia yintezmenyy M. T. Ak
yintezmenyy m. yintezmenyy t. yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy M.
yintezmenyy T. yintezmenyy Ak yintezmenyy ykodvegy tagjává választotta. 1917. xevtizedx
1915 jún. xtalanevtizedx 1925 1-től fogva gróf Bánffy Miklós yszemelynevy gróf
bánffy miklós yszemelynevy gróf Bánffy Miklós yszemelynevy gróf yszemelynevy
bánffy yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Bánffy
yszemelynevy Miklós yszemel intendánssága alatt a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatójává nevezték ki s
ez állásában 1922. xevtizedx 1925 júl. 13. maradt meg. A színházat finom ízléssel,
a magyar írók iránti jóakarattal vezette s számos színésznek alkalmat adott tehetsége
kifejlesztésére. Nagy érdeme, hogy a forradalmi időkön úgy vezette át a színházat,
hogy nemzeti presztízsén nem esett csorba. Az igazgatásról való lemondása után a
Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy
örökös tagjává, 1923. pedig xtalanevtizedx 1935 kormányfőtanácsossá nevezték ki.
Azóta teljesen az irodalomnak él. Több külföldi színművet az ő fordításában mutattak
be színházaink. (Schöpflin Aladár.) yszemelynevy schöpflin aladár yszemelynevy
Schöpflin Aladár yszemelynevy schöpflin yszemelynevy aladár yszemelynevy
yszemelynevy Schöpflin yszemelynevy Aladár yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
schöpflin aladár szin_I.0052.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Ambrus Zoltán - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1861
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0052.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0052.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20268.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Ambrus
Zoltán
Szócikk: Ambrus Zoltán Író,színházi kritikus, a
Nemzeti Színház volt igazgatója, sz. 1861. febr. 22. Debrecenben. Nagykárolyban
és Budapesten végezte iskoláit s a budapesti egyetemen a jogot. Ezután Párizsban
folytatta tanulmányait s mélyen beleélte magát a francia irodalomba, úgy, hogy a
francia irodalmi ideálok és kritikai módszerek hatással voltak egész élete munkájára.
Hazatérve, a Magyar Földhitelintézetnél vállalt tisztviselői állást s közben már
fiatalon megkezdte irodalmi működését s a nyolcvanas évek fiatal írói körében hamar
tekintélyre tett szert nagy műveltségével és feltűnő írói tehetségével. Kritikái,
melyeket főleg Budapesten színrekerülő színdarabokról írt, az ítélet biztonságával,
szempontjainak emelkedettségével és a stílus finomságával tűntek ki. Közben megírta
első nagy regényét, a Midás hirály-t, mellyel első íróink sorába emelkedett. Azóta
gazdag termékenységgel dolgozik, regényt, novellát, karcolatot, kritikát. Sokat
irt különböző napilapokba, A Hét-be, az Új Magyar Szemlé-be, melyet ő szerkesztett,
később a Nyugatba. Legújabb időben a Pesti Napló-ba, írja kritikáit, legtöbbször
külföldi színdarabokról. Színházi kritikái Színhári esték c. kötetében s a Magyar
Könyvtár több füzetében jelentek meg könyvalakban. 1894. nőül vette Benkő Etel operaénekesnőt
(L. o.). A Kisfaludy Társaság, Petőfi Társaság és a M. T. Akadémia tagjává választotta.
1917. jún. 1-től fogva gróf Bánffy Miklós intendánssága alatt a Nemzeti Színház
igazgatójává nevezték ki s ez állásában 1922. júl. 13. maradt meg. A színházat finom
ízléssel, a magyar írók iránti jóakarattal vezette s számos színésznek alkalmat
adott tehetsége kifejlesztésére. Nagy érdeme, hogy a forradalmi időkön úgy vezette
át a színházat, hogy nemzeti presztízsén nem esett csorba. Az igazgatásról való
lemondása után a Nemzeti Színház örökös tagjává, 1923. pedig kormányfőtanácsossá
nevezték ki. Azóta teljesen az irodalomnak él. Több külföldi színművet az ő fordításában
mutattak be színházaink. (Schöpflin Aladár.) szin_I.0052.pdf I
