Címszó: Bakó László - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1872
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0111.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0111.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20601.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Bakó
László
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520601.htm
Szócikk: Bakó László színész, a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
örökös tagja, a Petőfi Társaság (intézmény)
(információ)
kültagja, sz. 1872. (születés
éve) nov. 21-én, Sárközujlakon (megye) (atyja:
hetei Bakó Ignác, (személy) anyja:
Csernátonyi Vajda Lujza). (személy) Gimnáziumi
tanulmányait Budapesten (Budapest)
végezte, 1895-ben, (időpont) a
színiakadémián végzett, ugyanakkor a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagja lett. Első fellépése 1895, (időpont) jún.
11-én a »Bánk bán« (cím) (információ)
Petur-jában (szerep) volt.
A kritika nagy elismeréssel fogadta, dicsérte szép színpadi alakját, férfias, erős
orgánumát és felfogásának intelligenciáját. A siker melléje szegődött. 1898-ban
(időpont)
kitüntették a Farkas—Ratkó-díjjal. Énektanulmányokat is folytatott a németországi
Iffert-nél. (ország)
1912. (időpont)
jún. 14-én a »Rigoletto« (cím) (információ)
címszerepében vendégszerepelt a Népoperában
(intézmény)
(információ)
és 1917. (időpont) jan.
12-én a »Gólem« (cím)
daljátékban ugyanott. Később lemondott operai vágyairól, annál többet szerepelt
a Nemzeti Színháznál, (intézmény)
(információ)
melynek 1920. (időpont) szept.
2-án örökös tagja lett. Kétszer nősült, első felesége gálochi Temesváry Irma (személy) (mh.
1913.jan. (időpont)
13.), második neje Lencz Hedvig, (személy) (információ)
színésznő. Nevezetes szerepei közül március
23-án játszotta Lear királyt, (szerep) (információ)
jóval előbb Ádámot (szerep) (információ)
és Macbethet. (szerep) 1924.
(időpont)
jún. 21-én 25 éves Nemzeti Színházi (intézmény)
(információ)
működése jutalmául az aranygyűrűvel tüntették
ki, 1928. (időpont)
márc. 11-én a Petőfi Társaság (intézmény)
(információ)
kültagjává választotta. Nevezetes szerepei:
Brutus, (szerep)
Ádám:, (szerep)
(információ)
Mirabeau, (szerep) (Mária
Antónia), (cím)
Wesselényi (szerep)
(információ)
(A híd), (cím) Iskariót,
(szerep)
Coriolanus, (szerep)
(információ)
Ramiro (szerep) (A
boszorkány), (cím)
Antonius, (szerep)
(információ)
Othello, (szerep) (információ)
Bánk bán, (szerep) (információ)
Lear, (szerep) (információ)
Macbeth, (szerep) Shylock,
(szerep)
(információ)
Marokkói herceg (szerep) (Velencei
kalmár), (cím)
(információ)
Werbőczy (szerep) (Mohács),
(cím) Török
Mihály (szerep)
(információ)
(Piros bugyelláris). (cím) (információ)
1929. (időpont) jan.
26-án emlékezetére a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
előadta »A fekete lovas« (cím) című színművet.
Puritán, nagyvonalú, tragikus színész volt, erejét bizonyítja, hogy Arany, (személy) (információ)
Vörösmarty, (személy) (információ)
de különösen Petőfi-versek (személy) (információ)
szavalásából ép olyan megrendítő hatást tudott
elérni, mint kitöréseivel a színpadon. Megh.1928.aug. (időpont) 5-én.
Nagy pompával temették a Blaha Lujza-térről, (személy) (információ)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
nevében Mihályfi Károly (személy) (információ)
búcsúztatta s az ország kisérte kerepesi
temetői díszsírjába. (Miklós Jenő) (személy) (információ)
szin_I.0111.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Bakó László címszóvég 20601 Szócikk: Bakó
László színész, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy örökös tagja, a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi
társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság
yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy kültagja, sz.
1872. nov. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 21-én, Sárközujlakon ytelepulesy
sárközujlak ytelepulesy Sárközujlak ymegyey szatmár megye ykodvegy (atyja: hetei
Bakó Ignác, yszemelynevy hetei bakó ignác yszemelynevy hetei Bakó Ignác
yszemelynevy hetei yszemelynevy bakó yszemelynevy ignác yszemelynevy
yszemelynevy hetei yszemelynevy Bakó yszemelynevy Ignác yszemelynevy yk anyja: Csernátonyi
Vajda Lujza). yszemelynevy csernátonyi vajda lujza yszemelynevy Csernátonyi
Vajda Lujza yszemelynevy csernátonyi yszemelynevy vajda yszemelynevy lujza
yszemelynevy yszemelynevy Csernátonyi yszemelynevy Vajda yszeme Gimnáziumi tanulmányait
Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte,
1895-ben, xevtizedx 1895 a színiakadémián végzett, ugyanakkor a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja lett. Első fellépése
1895, jún. 11-én a »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy
bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Petur-jában yszerepy petur
yszerepy Petur yszerepy petur yszerepy yszerepy Petur yszerepy ykodvegy volt. A
kritika nagy elismeréssel fogadta, dicsérte szép színpadi alakját, férfias, erős
orgánumát és felfogásának intelligenciáját. A siker melléje szegődött. 1898-ban
kitüntették xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 a Farkas—Ratkó-díjjal. Énektanulmányokat
is folytatott a németországi Iffert-nél. ytelepulesy iffert ytelepulesy Iffert
. . yorszagy Franciaország ykodvegy 1912. xevtizedx 1915 jún. 14-én a »Rigoletto«
ycimy rigoletto ycimy Rigoletto ycimy rigoletto ycimy ycimy Rigoletto ycimy
ykodvegy címszerepében vendégszerepelt a Népoperában yintezmenyy népopera
yintezmenyy Népoperá yintezmenyy népopera yintezmenyy yintezmenyy Népoperá
yintezmenyy ykodvegy és 1917. jan. xtalanevtizedx 1925 12-én a »Gólem« ycimy
gólem ycimy Gólem ycimy gólem ycimy ycimy Gólem ycimy ykodvegy daljátékban ugyanott.
Később lemondott operai vágyairól, annál többet szerepelt a Nemzeti Színháznál,
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy melynek 1920. xevtizedx
1925 szept. 2-án örökös tagja lett. Kétszer nősült, első felesége gálochi Temesváry
Irma yszemelynevy gálochi temesváry irma yszemelynevy gálochi Temesváry Irma
yszemelynevy gálochi yszemelynevy temesváry yszemelynevy irma yszemelynevy
yszemelynevy gálochi yszemelynevy Temesváry yszemelyn (mh. 1913.jan. xevtizedx
1915 13.), xtalanevtizedx 1925 második neje Lencz Hedvig, yszemelynevy lencz
hedvig yszemelynevy Lencz Hedvig yszemelynevy lencz yszemelynevy hedvig
yszemelynevy yszemelynevy Lencz yszemelynevy Hedvig yszemelynevy ykodvegy színésznő.
Nevezetes szerepei közül március 23-án játszotta Lear királyt, yszerepy lear
király yszerepy Lear király yszerepy lear yszerepy király yszerepy yszerepy
Lear yszerepy király yszerepy ykodvegy jóval előbb Ádámot yszerepy ádám
yszerepy Ádám yszerepy ádám yszerepy yszerepy Ádám yszerepy ykodvegy és Macbethet.
yszerepy macbeth yszerepy Macbeth yszerepy macbeth yszerepy yszerepy Macbeth
yszerepy ykodvegy 1924. xevtizedx 1925 jún. 21-én 25 éves Nemzeti Színházi yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy működése jutalmául az aranygyűrűvel
tüntették ki, 1928. márc. 11-én a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság
yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy
yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy kültagjává választotta. Nevezetes
szerepei: Brutus, yszerepy brutus yszerepy Brutus yszerepy brutus yszerepy
yszerepy Brutus yszerepy ykodvegy Ádám:, yszerepy ádám yszerepy Ádám yszerepy
ádám yszerepy yszerepy Ádám yszerepy ykodvegy Mirabeau, yszerepy mirabeau
yszerepy Mirabeau yszerepy mirabeau yszerepy yszerepy Mirabeau yszerepy
ykodvegy (Mária Antónia), ycimy mária antónia ycimy Mária Antónia ycimy mária
ycimy antónia ycimy ycimy Mária ycimy Antónia ycimy ykodvegy Wesselényi yszerepy
wesselényi yszerepy Wesselényi yszerepy wesselényi yszerepy yszerepy Wesselényi
yszerepy ykodvegy (A híd), ycimy a híd ycimy A híd ycimy a ycimy híd ycimy
ycimy A ycimy híd ycimy ykodvegy Iskariót, yszerepy iskariót yszerepy Iskariót
yszerepy iskariót yszerepy yszerepy Iskariót yszerepy ykodvegy Coriolanus, yszerepy
coriolanus yszerepy Coriolanus yszerepy coriolanus yszerepy yszerepy Coriolanus
yszerepy ykodvegy Ramiro yszerepy ramiro yszerepy Ramiro yszerepy ramiro
yszerepy yszerepy Ramiro yszerepy ykodvegy (A boszorkány), ycimy a boszorkány
ycimy A boszorkány ycimy a ycimy boszorkány ycimy ycimy A ycimy boszorkány
ycimy ykodvegy Antonius, yszerepy antonius yszerepy Antonius yszerepy antonius
yszerepy yszerepy Antonius yszerepy ykodvegy Othello, yszerepy othello yszerepy
Othello yszerepy othello yszerepy yszerepy Othello yszerepy ykodvegy Bánk bán, yszerepy
bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk
yszerepy bán yszerepy ykodvegy Lear, yszerepy lear yszerepy Lear yszerepy lear
yszerepy yszerepy Lear yszerepy ykodvegy Macbeth, yszerepy macbeth yszerepy
Macbeth yszerepy macbeth yszerepy yszerepy Macbeth yszerepy ykodvegy Shylock, yszerepy
shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock yszerepy yszerepy Shylock yszerepy
ykodvegy Marokkói herceg yszerepy marokkói herceg yszerepy Marokkói herceg
yszerepy marokkói yszerepy herceg yszerepy yszerepy Marokkói yszerepy herceg
yszerepy ykodvegy (Velencei kalmár), ycimy velencei kalmár ycimy Velencei
kalmár ycimy velencei ycimy kalmár ycimy ycimy Velencei ycimy kalmár ycimy
ykodvegy Werbőczy yszerepy werbőczy yszerepy Werbőczy yszerepy werbőczy
yszerepy yszerepy Werbőczy yszerepy ykodvegy (Mohács), ycimy mohács ycimy
Mohács ycimy mohács ycimy ycimy Mohács ycimy ykodvegy Török Mihály yszerepy
török mihály yszerepy Török Mihály yszerepy török yszerepy mihály yszerepy yszerepy
Török yszerepy Mihály yszerepy ykodvegy (Piros bugyelláris). ycimy piros
bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy
Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy 1929. jan. 26-án emlékezetére a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy előadta »A fekete lovas«
ycimy a fekete lovas ycimy A fekete lovas ycimy a ycimy fekete ycimy lovas
ycimy ycimy A ycimy fekete ycimy lovas ycimy ykodvegy című színművet. Puritán, nagyvonalú,
tragikus színész volt, erejét bizonyítja, hogy Arany, yszemelynevy arany
yszemelynevy Arany yszemelynevy arany yszemelynevy yszemelynevy Arany
yszemelynevy ykodvegy Vörösmarty, yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy
Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty
yszemelynevy ykodvegy de különösen Petőfi-versek yszemelynevy petőfi
yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy ykodvegy szavalásából ép olyan megrendítő hatást tudott elérni, mint
kitöréseivel a színpadon. Megh.1928.aug. 5-én. xtalanevtizedx 1935 Nagy pompával
temették a Blaha Lujza-térről, yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha
Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha
yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy nevében Mihályfi Károly yszemelynevy
mihályfi károly yszemelynevy Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Mihályfi yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy búcsúztatta s az ország kisérte kerepesi temetői díszsírjába. (Miklós Jenő)
yszemelynevy miklós jenő yszemelynevy Miklós Jenő yszemelynevy miklós
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Miklós yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy miklós jenő szin_I.0111.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Bakó László - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1872
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0111.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0111.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20601.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Bakó
László
Szócikk: Bakó László színész, a Nemzeti Színház
örökös tagja, a Petőfi Társaság kültagja, sz. 1872. nov. 21-én, Sárközujlakon (atyja:
hetei Bakó Ignác, anyja: Csernátonyi Vajda Lujza). Gimnáziumi tanulmányait Budapesten
végezte, 1895-ben, a színiakadémián végzett, ugyanakkor a Nemzeti Színház tagja
lett. Első fellépése 1895, jún. 11-én a »Bánk bán« Petur-jában volt. A kritika nagy
elismeréssel fogadta, dicsérte szép színpadi alakját, férfias, erős orgánumát és
felfogásának intelligenciáját. A siker melléje szegődött. 1898-ban kitüntették a
Farkas—Ratkó-díjjal. Énektanulmányokat is folytatott a németországi Iffert-nél.
1912. jún. 14-én a »Rigoletto« címszerepében vendégszerepelt a Népoperában és 1917.
jan. 12-én a »Gólem« daljátékban ugyanott. Később lemondott operai vágyairól, annál
többet szerepelt a Nemzeti Színháznál, melynek 1920. szept. 2-án örökös tagja lett.
Kétszer nősült, első felesége gálochi Temesváry Irma (mh. 1913.jan. 13.), második
neje Lencz Hedvig, színésznő. Nevezetes szerepei közül március 23-án játszotta Lear
királyt, jóval előbb Ádámot és Macbethet. 1924. jún. 21-én 25 éves Nemzeti Színházi
működése jutalmául az aranygyűrűvel tüntették ki, 1928. márc. 11-én a Petőfi Társaság
kültagjává választotta. Nevezetes szerepei: Brutus, Ádám:, Mirabeau, (Mária Antónia),
Wesselényi (A híd), Iskariót, Coriolanus, Ramiro (A boszorkány), Antonius, Othello,
Bánk bán, Lear, Macbeth, Shylock, Marokkói herceg (Velencei kalmár), Werbőczy (Mohács),
Török Mihály (Piros bugyelláris). 1929. jan. 26-án emlékezetére a Nemzeti Színház
előadta »A fekete lovas« című színművet. Puritán, nagyvonalú, tragikus színész volt,
erejét bizonyítja, hogy Arany, Vörösmarty, de különösen Petőfi-versek szavalásából
ép olyan megrendítő hatást tudott elérni, mint kitöréseivel a színpadon. Megh.1928.aug.
5-én. Nagy pompával temették a Blaha Lujza-térről, a Nemzeti Színház nevében Mihályfi
Károly búcsúztatta s az ország kisérte kerepesi temetői díszsírjába. (Miklós Jenő)
szin_I.0111.pdf I