Címszó: Balogh Jozefa - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1831
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0130.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0130.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20712.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Balogh
Jozefa
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520710.htm
Szócikk: Balogh Jozefa színésznő. Balogh István
(személy)
(információ)
színész leánya, sz. 1831-ben, (születés
éve) megh. 1863. nov. 26-án, Budapesten. (Budapest)
Szigligeti (személy)
(információ)
Két pisztoly-ában (cím) (információ)
lépett fel először. Szép alakja és hangja
volt, Lendvay - Latkóczyné (személy) (információ)
tanította. 1852. (időpont) jún.
3-án a Nemzeti Színházban. (intézmény)
Egy szekrény rejtelmé-ben (cím) (információ)
vendégszerepelt. »Mozgása színpadon eleven,
sőt gyakran túlságosan is eleven; hanghordozása eléggé változatos. A magyar dalok
eléneklésében feltűnő ügyességet tanúsíta«, írta róla a Pesti Napló (intézmény)
(információ)
1852. (időpont) jún.
5-iki száma. Mindenütt kedvence volt a közönségnek, jelentősebb sikerei voltak a
Párisi naplopó-ban (cím) (információ)
és a Műveltség és természetben. (cím) Nemzeti Színházi
(intézmény)
(információ)
működése után a vidékre ment és 1856-ban
Debrecenben (megye)
férjhez ment Hőke Lászlóhoz. (személy) Ezután
csak jótékony célú előadás keretében lépett fel, majd pedig teljesen visszavonult
a színpadtól. szin_I.0130.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Balogh Jozefa címszóvég 20712 Szócikk: Balogh
Jozefa színésznő. Balogh István yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh
István yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy színész leánya, sz. 1831-ben, megh. xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 1863. nov. 26-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Szigligeti yszemelynevy szigligeti
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy
Szigligeti yszemelynevy ykodvegy Két pisztoly-ában ycimy két pisztoly ycimy Két
pisztoly ycimy két ycimy pisztoly ycimy ycimy Két ycimy pisztoly ycimy ykodvegy
lépett fel először. Szép alakja és hangja volt, Lendvay - Latkóczyné yszemelynevy
lendvay - latkóczyne yszemelynevy Lendvay - Latkóczyné yszemelynevy lendvay
yszemelynevy - yszemelynevy latkóczyne yszemelynevy yszemelynevy Lendvay
yszemelynevy - yszemelynevy Latkóczyné tanította. 1852. xevtizedx 1855 jún. 3-án
a Nemzeti Színházban. yintezmenyy emzeti színház yintezmenyy emzeti S
yintezmenyy emzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy emzeti
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Egy szekrény rejtelmé-ben ycimy egy szekrény
rejtelme ycimy Egy szekrény rejtelmé ycimy egy ycimy szekrény ycimy rejtelme
ycimy ycimy Egy ycimy szekrény ycimy rejtelmé ycimy ykodvegy vendégszerepelt. »Mozgása
színpadon eleven, sőt gyakran túlságosan is eleven; hanghordozása eléggé változatos.
A magyar dalok eléneklésében feltűnő ügyességet tanúsíta«, írta róla a Pesti Napló
yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy
napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy 1852. jún.
xtalanevtizedx 1865 5-iki száma. Mindenütt kedvence volt a közönségnek, jelentősebb
sikerei voltak a Párisi naplopó-ban ycimy párisi naplopó ycimy Párisi naplopó
ycimy párisi ycimy naplopó ycimy ycimy Párisi ycimy naplopó ycimy ykodvegy és a
Műveltség és természetben. ycimy műveltség és természet ycimy Műveltség és
természet ycimy műveltség ycimy és ycimy természet ycimy ycimy Műveltség ycimy
és ycimy természet ycimy ykodvegy Nemzeti Színházi yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy működése után a vidékre ment és 1856-ban
Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy férjhez ment Hőke Lászlóhoz. yszemelynevy hőke lászló yszemelynevy
Hőke László yszemelynevy hőke yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy
Hőke yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Ezután csak jótékony célú előadás
keretében lépett fel, majd pedig teljesen visszavonult a színpadtól. szin_I.0130.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Balogh Jozefa - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1831
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0130.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0130.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20712.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Balogh
Jozefa
Szócikk: Balogh Jozefa színésznő. Balogh István
színész leánya, sz. 1831-ben, megh. 1863. nov. 26-án, Budapesten. Szigligeti Két
pisztoly-ában lépett fel először. Szép alakja és hangja volt, Lendvay -
Latkóczyné tanította. 1852. jún. 3-án a Nemzeti Színházban. Egy szekrény rejtelmé-ben
vendégszerepelt. »Mozgása színpadon eleven, sőt gyakran túlságosan is eleven; hanghordozása
eléggé változatos. A magyar dalok eléneklésében feltűnő ügyességet tanúsíta«, írta
róla a Pesti Napló 1852. jún. 5-iki száma. Mindenütt kedvence volt a közönségnek,
jelentősebb sikerei voltak a Párisi naplopó-ban és a Műveltség és természetben.
Nemzeti Színházi működése után a vidékre ment és 1856-ban Debrecenben férjhez ment
Hőke Lászlóhoz. Ezután csak jótékony célú előadás keretében lépett fel, majd pedig
teljesen visszavonult a színpadtól. szin_I.0130.pdf I