Címszó: Beethoven Ludwig van - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1770
SZULETESIEVTIZED 1775
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0174.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0174.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21071.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Beethoven
Ludwig van
Szócikk: Beethoven Ludwig van a legnagyobb német
(nemzetiség)
(információ)
zeneköltő, sz. 1770. (születés
éve) dec. 16-án, Bonn-ban, (ország) megh.
1827. márc. 27-én, Bécsben. (ország) Családja
több generáción keresztül foglalkozott zenével és apja korán fölismerte fiának rendkívüli
képességeit. Gondosan taníttatta és mint pianista, már gyermekkorában csodálatot
keltett, Mozart (személy) (információ)
nagy jövőt jósolt a rendkívüli tehetségnek.
Egy ideig a bonn-i (ország) zenekarban
brácsázott, de már 1792-ben (időpont) elköltözött
Bécsbe, (ország)
ahol kezdettől megértő, lelkes pártfogókra talált. Így nyugodtan élhetett zeneköltői
hivatásának. Á komponálás mellett ebben az időben még sokat utazott, de körutainak
folytatását lehetetlenné tette az 1798-ban (időpont) kezdődő
fülbaja, mely lassanként a teljes süketségig fokozódott. Munkálkodásában, mely 130
opust foglal magában (közöttük 9 szimfónia, 7 versenymű, 1 szeptett, 2 szeksztett,
3 quintett, 16 vonósnégyes, 36 zongoraszonáta, 16 szonáta zongorakísérettel, 8 zongorahármas,
1 dalmű, 2 ünnepi játék, 1 oratórium, 2 nagy mise, 1 hegedűverseny, sok dal és kisebb
zongoradarabok) három korszakot szokás megkülönböztetni, de értékmegosztást tenni
nagyon nehéz, mert mindegyikben a remekművek egész sorát alkotta. Beethovennek (személy) (információ)
igen sok vonatkozása van Magyarországgal
is, az itt kapott hatások pedig sűrűn mutatkoznak meg műveiben. Különösen Martonvásáron
(megye) a
Brunswick grófok (személy) (információ)
birtokára látogatott gyakran. 1812. (időpont) febr.
12-én a megnyíló pesti német színház (intézmény)
(információ)
részére ünnepi zenét írt. Nálunk is színre
került operája a Fidelio (cím) (információ)
(l. o.). Halálozása századik érfordulóján
(1927. (időpont)
márc. 27.) a M. Kir. Operaházban (intézmény)
1927. (időpont)
ápr. 2-án az István király (cím) (információ)
c. Beethoven-játék (személy) (információ)
és a Fidelio (cím) (információ)
került színre, Haselbeck Olgával (személy) (információ)
a címszerepben. Prometheus (cím) c. mythológiai
balletje új szövegét írta: Bródy Sándor. (személy) (információ)
Előadták 1913. (időpont) márc.
19-én, M. Kir. Operaház. (intézmény)
Egykori budai (Budapest)
látogatásának megörökítésére 1928. (időpont) okt.
27-én Budapesten (Budapest)
a Várszínház (intézmény)
(információ)
falába a székesfőváros (Budapest)
kegyelete jeléül emléktáblát helyezett el, mely Sidló József (személy) szobrászművész
alkotása. Felirata a következő: »Itt, az egykori budai (Budapest)
theátrumban, hangversenyezett 1800. (időpont) máj.
7-én Beethoven. Halála századik évfordulóján állította Budapest (Budapest)
Székesfőváros (Budapest)
közönsége. 1927. (időpont) március
26.« szin_I.0174.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Beethoven Ludwig van címszóvég 21071 Szócikk:
Beethoven Ludwig van a legnagyobb német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy zeneköltő,
sz. 1770. dec. xtalanevtizedx 1785 xtalanevtizedx 1795 16-án, Bonn-ban, ytelepulesy
bonn ytelepulesy Bonn yorszagy Németország ykodvegy megh. 1827. márc. 27-én, Bécsben.
ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Családja több generáción
keresztül foglalkozott zenével és apja korán fölismerte fiának rendkívüli képességeit.
Gondosan taníttatta és mint pianista, már gyermekkorában csodálatot keltett, Mozart
yszemelynevy mozart yszemelynevy Mozart yszemelynevy mozart yszemelynevy
yszemelynevy Mozart yszemelynevy ykodvegy nagy jövőt jósolt a rendkívüli tehetségnek.
Egy ideig a bonn-i ytelepulesy bonn ytelepulesy bonn yorszagy Németország
ykodvegy zenekarban brácsázott, de már 1792-ben xevtizedx 1795 elköltözött Bécsbe,
ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy ahol kezdettől megértő,
lelkes pártfogókra talált. Így nyugodtan élhetett zeneköltői hivatásának. Á komponálás
mellett ebben az időben még sokat utazott, de körutainak folytatását lehetetlenné
tette az 1798-ban kezdődő xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 fülbaja, mely
lassanként a teljes süketségig fokozódott. Munkálkodásában, mely 130 opust foglal
magában (közöttük 9 szimfónia, 7 versenymű, 1 szeptett, 2 szeksztett, 3 quintett,
16 vonósnégyes, 36 zongoraszonáta, 16 szonáta zongorakísérettel, 8 zongorahármas,
1 dalmű, 2 ünnepi játék, 1 oratórium, 2 nagy mise, 1 hegedűverseny, sok dal és kisebb
zongoradarabok) három korszakot szokás megkülönböztetni, de értékmegosztást tenni
nagyon nehéz, mert mindegyikben a remekművek egész sorát alkotta. Beethovennek yszemelynevy
beethoven yszemelynevy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy
yszemelynevy Beethoven yszemelynevy ykodvegy igen sok vonatkozása van Magyarországgal
is, az itt kapott hatások pedig sűrűn mutatkoznak meg műveiben. Különösen Martonvásáron
ytelepulesy martonvásár ytelepulesy Martonvásár ymegyey fejér megye ykodvegy a Brunswick
grófok yszemelynevy brunswick gróf yszemelynevy Brunswick gróf yszemelynevy
brunswick yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Brunswick yszemelynevy
gróf yszemelynevy ykodvegy birtokára látogatott gyakran. 1812. xevtizedx 1815 febr.
xtalanevtizedx 1825 12-én a megnyíló pesti német színház yintezmenyy pesti
német színház yintezmenyy pesti né yintezmenyy pesti yintezmenyy német
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy né yintezmenyy
ykodvegy részére ünnepi zenét írt. Nálunk is színre került operája a Fidelio ycimy
fidelio ycimy Fidelio ycimy fidelio ycimy ycimy Fidelio ycimy ykodvegy (l. o.).
Halálozása századik érfordulóján (1927. xevtizedx 1925 márc. 27.) a M. Kir. Operaházban
yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy
kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir.
yintezmenyy ykodvegy 1927. ápr. 2-án az István király ycimy istván király ycimy
István király ycimy istván ycimy király ycimy ycimy István ycimy király ycimy
ykodvegy c. Beethoven-játék yszemelynevy beethoven yszemelynevy Beethoven
yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy Beethoven yszemelynevy
ykodvegy és a Fidelio ycimy fidelio ycimy Fidelio ycimy fidelio ycimy ycimy
Fidelio ycimy ykodvegy került színre, Haselbeck Olgával yszemelynevy haselbeck
olga yszemelynevy Haselbeck Olgá yszemelynevy haselbeck yszemelynevy olga
yszemelynevy yszemelynevy Haselbeck yszemelynevy Olgá yszemelynevy ykodvegy a címszerepben.
Prometheus ycimy prometheus ycimy Prometheus ycimy prometheus ycimy ycimy
Prometheus ycimy ykodvegy c. mythológiai balletje új szövegét írta: Bródy Sándor.
yszemelynevy bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy Előadták 1913. xevtizedx 1915 márc. 19-én, M. Kir. Operaház.
yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy
kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir.
yintezmenyy ykodvegy Egykori budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy látogatásának megörökítésére 1928. xevtizedx 1925 okt. 27-én Budapesten
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Várszínház yintezmenyy
várszínház yintezmenyy Várszính yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy
Várszính yintezmenyy ykodvegy falába a székesfőváros főváros ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy kegyelete jeléül emléktáblát helyezett
el, mely Sidló József yszemelynevy sidló józsef yszemelynevy Sidló József
yszemelynevy sidló yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Sidló
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy szobrászművész alkotása. Felirata a következő:
»Itt, az egykori budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy theátrumban, hangversenyezett 1800. xevtizedx 1805 máj. xtalanevtizedx
1815 xtalanevtizedx 1825 7-én Beethoven. Halála századik évfordulóján állította
Budapest Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Székesfőváros
főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönsége. 1927.
xevtizedx 1925 március 26.« szin_I.0174.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Beethoven Ludwig van - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1770
SZULETESIEVTIZED 1775
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0174.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0174.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21071.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Beethoven
Ludwig van
Szócikk: Beethoven Ludwig van a legnagyobb német
zeneköltő, sz. 1770. dec. 16-án, Bonn-ban, megh. 1827. márc. 27-én, Bécsben. Családja
több generáción keresztül foglalkozott zenével és apja korán fölismerte fiának rendkívüli
képességeit. Gondosan taníttatta és mint pianista, már gyermekkorában csodálatot
keltett, Mozart nagy jövőt jósolt a rendkívüli tehetségnek. Egy ideig a bonn-i zenekarban
brácsázott, de már 1792-ben elköltözött Bécsbe, ahol kezdettől megértő, lelkes pártfogókra
talált. Így nyugodtan élhetett zeneköltői hivatásának. Á komponálás mellett ebben
az időben még sokat utazott, de körutainak folytatását lehetetlenné tette az 1798-ban
kezdődő fülbaja, mely lassanként a teljes süketségig fokozódott. Munkálkodásában,
mely 130 opust foglal magában (közöttük 9 szimfónia, 7 versenymű, 1 szeptett, 2
szeksztett, 3 quintett, 16 vonósnégyes, 36 zongoraszonáta, 16 szonáta zongorakísérettel,
8 zongorahármas, 1 dalmű, 2 ünnepi játék, 1 oratórium, 2 nagy mise, 1 hegedűverseny,
sok dal és kisebb zongoradarabok) három korszakot szokás megkülönböztetni, de értékmegosztást
tenni nagyon nehéz, mert mindegyikben a remekművek egész sorát alkotta. Beethovennek
igen sok vonatkozása van Magyarországgal is, az itt kapott hatások pedig sűrűn mutatkoznak
meg műveiben. Különösen Martonvásáron a Brunswick grófok birtokára látogatott gyakran.
1812. febr. 12-én a megnyíló pesti német színház részére ünnepi zenét írt. Nálunk
is színre került operája a Fidelio (l. o.). Halálozása századik érfordulóján (1927.
márc. 27.) a M. Kir. Operaházban 1927. ápr. 2-án az István király c. Beethoven-játék
és a Fidelio került színre, Haselbeck Olgával a címszerepben. Prometheus c. mythológiai
balletje új szövegét írta: Bródy Sándor. Előadták 1913. márc. 19-én, M. Kir. Operaház.
Egykori budai látogatásának megörökítésére 1928. okt. 27-én Budapesten a Várszínház
falába a székesfőváros kegyelete jeléül emléktáblát helyezett el, mely Sidló József
szobrászművész alkotása. Felirata a következő: »Itt, az egykori budai theátrumban,
hangversenyezett 1800. máj. 7-én Beethoven. Halála századik évfordulóján állította
Budapest Székesfőváros közönsége. 1927. március 26.« szin_I.0174.pdf I