Címszó: Beethoven Ludwig van - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1770

SZULETESIEVTIZED 1775

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0174.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0174.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21071.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Beethoven Ludwig van

Szócikk: Beethoven Ludwig van a legnagyobb német (nemzetiség) (információ)  zeneköltő, sz. 1770. (születés éve) dec. 16-án, Bonn-ban, (ország) megh. 1827. márc. 27-én, Bécs­ben. (ország) Családja több generáción keresztül foglalkozott zenével és apja korán fölismerte fiának rendkívüli képességeit. Gondosan taníttatta és mint pianista, már gyermekkorában csodálatot keltett, Mozart (személy) (információ)  nagy jövőt jósolt a rendkívüli tehetségnek. Egy ideig a bonn-i (ország) zenekarban brácsázott, de már 1792-ben (időpont) elköltözött Bécsbe, (ország) ahol kezdettől megértő, lelkes pártfogókra talált. Így nyugodtan élhetett zeneköltői hivatásának. Á komponálás mellett ebben az időben még sokat utazott, de körutainak folytatását lehetetlenné tette az 1798-ban (időpont) kezdődő fülbaja, mely lassanként a teljes süketségig fokozódott. Munkálkodásában, mely 130 opust foglal magában (közöttük 9 szimfónia, 7 versenymű, 1 szeptett, 2 szeksztett, 3 quintett, 16 vonósnégyes, 36 zongoraszonáta, 16 szonáta zongorakísérettel, 8 zongorahármas, 1 dalmű, 2 ünnepi játék, 1 oratórium, 2 nagy mise, 1 hegedűverseny, sok dal és kisebb zongoradarabok) három korszakot szokás megkülönböztetni, de értékmegosztást tenni nagyon nehéz, mert mindegyikben a remekművek egész sorát alkotta. Beethovennek (személy) (információ)  igen sok vonatkozása van Magyarországgal is, az itt kapott hatások pedig sűrűn mutatkoznak meg műveiben. Különösen Martonvásáron (megye) a Brunswick grófok (személy) (információ)  birtokára látogatott gyakran. 1812. (időpont) febr. 12-én a megnyíló pesti német színház (intézmény) (információ)  részére ünnepi zenét írt. Nálunk is színre került operája a Fidelio (cím) (információ)  (l. o.). Halálozása századik érfordulóján (1927. (időpont) márc. 27.) a M. Kir. Operaházban (intézmény) 1927. (időpont) ápr. 2-án az István király (cím) (információ)  c. Beethoven-játék (személy) (információ)  és a Fidelio (cím) (információ)  került színre, Haselbeck Olgával (személy) (információ)  a címszerepben. Prometheus (cím) c. mythológiai balletje új szövegét írta: Bródy Sándor. (személy) (információ)  Előadták 1913. (időpont) márc. 19-én, M. Kir. Operaház. (intézmény) Egykori budai (Budapest) látogatásának megörökítésére 1928. (időpont) okt. 27-én Budapesten (Budapest) a Várszínház (intézmény) (információ)  falába a székesfőváros (Budapest) kegyelete jeléül emléktáblát helyezett el, mely Sidló József (személy) szobrászművész alkotása. Felirata a következő: »Itt, az egykori budai (Budapest) theátrumban, hangversenyezett 1800. (időpont) máj. 7-én Beethoven. Halála századik évfordulóján állította Budapest (Budapest) Székesfőváros (Budapest) közönsége. 1927. (időpont) március 26.« szin_I.0174.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Beethoven Ludwig van címszóvég 21071 Szócikk: Beethoven Ludwig van a legnagyobb német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy zeneköltő, sz. 1770. dec. xtalanevtizedx 1785 xtalanevtizedx 1795 16-án, Bonn-ban, ytelepulesy bonn ytelepulesy Bonn yorszagy Németország ykodvegy megh. 1827. márc. 27-én, Bécs­ben. ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Családja több generáción keresztül foglalkozott zenével és apja korán fölismerte fiának rendkívüli képességeit. Gondosan taníttatta és mint pianista, már gyermekkorában csodálatot keltett, Mozart yszemelynevy mozart yszemelynevy Mozart yszemelynevy mozart yszemelynevy yszemelynevy Mozart yszemelynevy ykodvegy nagy jövőt jósolt a rendkívüli tehetségnek. Egy ideig a bonn-i ytelepulesy bonn ytelepulesy bonn yorszagy Németország ykodvegy zenekarban brácsázott, de már 1792-ben xevtizedx 1795 elköltözött Bécsbe, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy ahol kezdettől megértő, lelkes pártfogókra talált. Így nyugodtan élhetett zeneköltői hivatásának. Á komponálás mellett ebben az időben még sokat utazott, de körutainak folytatását lehetetlenné tette az 1798-ban kezdődő xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 fülbaja, mely lassanként a teljes süketségig fokozódott. Munkálkodásában, mely 130 opust foglal magában (közöttük 9 szimfónia, 7 versenymű, 1 szeptett, 2 szeksztett, 3 quintett, 16 vonósnégyes, 36 zongoraszonáta, 16 szonáta zongorakísérettel, 8 zongorahármas, 1 dalmű, 2 ünnepi játék, 1 oratórium, 2 nagy mise, 1 hegedűverseny, sok dal és kisebb zongoradarabok) három korszakot szokás megkülönböztetni, de értékmegosztást tenni nagyon nehéz, mert mindegyikben a remekművek egész sorát alkotta. Beethovennek yszemelynevy beethoven yszemelynevy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy Beethoven yszemelynevy ykodvegy igen sok vonatkozása van Magyarországgal is, az itt kapott hatások pedig sűrűn mutatkoznak meg műveiben. Különösen Martonvásáron ytelepulesy martonvásár ytelepulesy Martonvásár ymegyey fejér megye ykodvegy a Brunswick grófok yszemelynevy brunswick gróf yszemelynevy Brunswick gróf yszemelynevy brunswick yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Brunswick yszemelynevy gróf yszemelynevy ykodvegy birtokára látogatott gyakran. 1812. xevtizedx 1815 febr. xtalanevtizedx 1825 12-én a megnyíló pesti német színház yintezmenyy pesti német színház yintezmenyy pesti né yintezmenyy pesti yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy részére ünnepi zenét írt. Nálunk is színre került operája a Fidelio ycimy fidelio ycimy Fidelio ycimy fidelio ycimy ycimy Fidelio ycimy ykodvegy (l. o.). Halálozása századik érfordulóján (1927. xevtizedx 1925 márc. 27.) a M. Kir. Operaházban yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy 1927. ápr. 2-án az István király ycimy istván király ycimy István király ycimy istván ycimy király ycimy ycimy István ycimy király ycimy ykodvegy c. Beethoven-játék yszemelynevy beethoven yszemelynevy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy Beethoven yszemelynevy ykodvegy és a Fidelio ycimy fidelio ycimy Fidelio ycimy fidelio ycimy ycimy Fidelio ycimy ykodvegy került színre, Haselbeck Olgával yszemelynevy haselbeck olga yszemelynevy Haselbeck Olgá yszemelynevy haselbeck yszemelynevy olga yszemelynevy yszemelynevy Haselbeck yszemelynevy Olgá yszemelynevy ykodvegy a címszerepben. Prometheus ycimy prometheus ycimy Prometheus ycimy prometheus ycimy ycimy Prometheus ycimy ykodvegy c. mythológiai balletje új szövegét írta: Bródy Sándor. yszemelynevy bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Előadták 1913. xevtizedx 1915 márc. 19-én, M. Kir. Operaház. yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy Egykori budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy látogatásának megörökítésére 1928. xevtizedx 1925 okt. 27-én Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Várszínház yintezmenyy várszínház yintezmenyy Várszính yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy Várszính yintezmenyy ykodvegy falába a székesfőváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy kegyelete jeléül emléktáblát helyezett el, mely Sidló József yszemelynevy sidló józsef yszemelynevy Sidló József yszemelynevy sidló yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Sidló yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy szobrászművész alkotása. Felirata a következő: »Itt, az egykori budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy theátrumban, hangversenyezett 1800. xevtizedx 1805 máj. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 7-én Beethoven. Halála századik évfordulóján állította Budapest Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Székesfőváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönsége. 1927. xevtizedx 1925 március 26.« szin_I.0174.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Beethoven Ludwig van - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1770

SZULETESIEVTIZED 1775

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0174.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0174.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21071.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Beethoven Ludwig van

Szócikk: Beethoven Ludwig van a legnagyobb német zeneköltő, sz. 1770. dec. 16-án, Bonn-ban, megh. 1827. márc. 27-én, Bécs­ben. Családja több generáción keresztül foglalkozott zenével és apja korán fölismerte fiának rendkívüli képességeit. Gondosan taníttatta és mint pianista, már gyermekkorában csodálatot keltett, Mozart nagy jövőt jósolt a rendkívüli tehetségnek. Egy ideig a bonn-i zenekarban brácsázott, de már 1792-ben elköltözött Bécsbe, ahol kezdettől megértő, lelkes pártfogókra talált. Így nyugodtan élhetett zeneköltői hivatásának. Á komponálás mellett ebben az időben még sokat utazott, de körutainak folytatását lehetetlenné tette az 1798-ban kezdődő fülbaja, mely lassanként a teljes süketségig fokozódott. Munkálkodásában, mely 130 opust foglal magában (közöttük 9 szimfónia, 7 versenymű, 1 szeptett, 2 szeksztett, 3 quintett, 16 vonósnégyes, 36 zongoraszonáta, 16 szonáta zongorakísérettel, 8 zongorahármas, 1 dalmű, 2 ünnepi játék, 1 oratórium, 2 nagy mise, 1 hegedűverseny, sok dal és kisebb zongoradarabok) három korszakot szokás megkülönböztetni, de értékmegosztást tenni nagyon nehéz, mert mindegyikben a remekművek egész sorát alkotta. Beethovennek igen sok vonatkozása van Magyarországgal is, az itt kapott hatások pedig sűrűn mutatkoznak meg műveiben. Különösen Martonvásáron a Brunswick grófok birtokára látogatott gyakran. 1812. febr. 12-én a megnyíló pesti német színház részére ünnepi zenét írt. Nálunk is színre került operája a Fidelio (l. o.). Halálozása századik érfordulóján (1927. márc. 27.) a M. Kir. Operaházban 1927. ápr. 2-án az István király c. Beethoven-játék és a Fidelio került színre, Haselbeck Olgával a címszerepben. Prometheus c. mythológiai balletje új szövegét írta: Bródy Sándor. Előadták 1913. márc. 19-én, M. Kir. Operaház. Egykori budai látogatásának megörökítésére 1928. okt. 27-én Budapesten a Várszínház falába a székesfőváros kegyelete jeléül emléktáblát helyezett el, mely Sidló József szobrászművész alkotása. Felirata a következő: »Itt, az egykori budai theátrumban, hangversenyezett 1800. máj. 7-én Beethoven. Halála századik évfordulóján állította Budapest Székesfőváros közönsége. 1927. március 26.« szin_I.0174.pdf I