Címszó: Bényei Istvánné Harmath Emma - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1843

SZULETESIEVTIZED 1845

CSALADTAGJA Harmath Ferenc

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0198.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0198.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21220.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Bényei Istvánné Harmath Emma

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521219.htm

 

Szócikk: Bényei Istvánné Harmath Emma énekesnő, sz. 1843. (születés éve) júl. 17-én, Gyöngyösön, (megye) megh. 1915. ápr. 30-án, Budapesten. (Budapest) Atyja Harmath Sándor (személy) (információ)  sugó, anyja Pénteki Rózsi, (személy) primadonna. Testvérei: Ida, később Szilágyi Béláné (személy) (információ)  és Ferenc, (személy) szintén a színipályán működtek. Már 14 éves korában játszott színpadon, Latabár Endrénél, (személy) (információ)  a miskolci színház (intézmény) (információ)  megnyitásakor, 10 frt fizetés mellett karvezető volt. »Nagy reményekre jogosít, mert gyönyörű, zengzetes hangja sokban emlékeztet az egykori Hivatal Anikóra«, (személy) (információ)  — írja a Hölgyfutár (intézmény) 1854. (időpont) dec. 22-én. 1859. (időpont) októberben a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  szerződtette. Ezután Budán (Budapest) is játszott, később Pesten, (Budapest) a Miklóssy - színházban (intézmény) (információ)  és Krecsányi Saroltával (személy) (információ)  együtt megkedveltette a főváros (Budapest) közönségével az operettet. 1863. (időpont) okt. 10-én férjhez ment Bényei Istvánhoz, (személy) (információ)  aki már akkor ismert nevű igazgató volt és bejárta vele az egész országot. Megfordult férje társulatával Bécsben (ország) is és egy kiválóbb sikere után a Karl­Theater (intézmény) szerződtetni is akarta. 1896. (időpont) jan. havában nyugdíjba ment. Főbb szerepei: Ganymed (szerep) (Szép Galathea), (cím) (információ)  Paméla (szerep) (Dunanan apó). (cím) (információ)  Dajka, (szerep) Boulotte (szerep) (Kékszakállú herceg), (cím) (információ)  Roland (szerep) (információ)  (Fecsegők), (cím) Chouffleuri úr (szerep) és »Tíz leány«-ban (cím) a főszerepek, Rózsi (szerep) (Honvédhuszárok), (cím) Marcsa (szerep) (Tündérlak Magyarhonban), (cím) stb. Arcképét a Színészegyesületben (intézmény) (információ)  őrzik. szin_I.0198.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Bényei Istvánné Harmath Emma címszóvég 21220 Szócikk: Bényei Istvánné Harmath Emma énekesnő, sz. 1843. júl. xtalanevtizedx 1855 17-én, Gyöngyösön, ytelepulesy gyöngyös ytelepulesy Gyöngyös ymegyey heves megye ykodvegy megh. 1915. ápr. 30-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja Harmath Sándor yszemelynevy harmath sándor yszemelynevy Harmath Sándor yszemelynevy harmath yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Harmath yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy sugó, anyja Pénteki Rózsi, yszemelynevy pénteki rózsi yszemelynevy Pénteki Rózsi yszemelynevy pénteki yszemelynevy rózsi yszemelynevy yszemelynevy Pénteki yszemelynevy Rózsi yszemelynevy ykodvegy primadonna. Testvérei: Ida, később Szilágyi Béláné yszemelynevy szilágyi béláne yszemelynevy Szilágyi Béláné yszemelynevy szilágyi yszemelynevy béláne yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Béláné yszemelynevy ykodvegy és Ferenc, yszemelynevy ferenc yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy szintén a színipályán működtek. Már 14 éves korában játszott színpadon, Latabár Endrénél, yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endré yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy a miskolci színház yintezmenyy miskolci színház yintezmenyy miskolci yintezmenyy miskolci yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy miskolci yintezmenyy ykodvegy megnyitásakor, 10 frt fizetés mellett karvezető volt. »Nagy reményekre jogosít, mert gyönyörű, zengzetes hangja sokban emlékeztet az egykori Hivatal Anikóra«, yszemelynevy hivatal anikó yszemelynevy Hivatal Anikó yszemelynevy hivatal yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy Hivatal yszemelynevy Anikó yszemelynevy ykodvegy — írja a Hölgyfutár yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy 1854. xevtizedx 1855 dec. 22-én. 1859. októberben xtalanevtizedx 1865 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződtette. Ezután Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is játszott, később Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Miklóssy - színházban yintezmenyy miklóssy - színház yintezmenyy Miklóssy yintezmenyy miklóssy yintezmenyy - yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Miklóssy yintezmenyy ykodvegy és Krecsányi Saroltával yszemelynevy krecsányi sarolta yszemelynevy Krecsányi Saroltá yszemelynevy krecsányi yszemelynevy sarolta yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Saroltá yszemelynevy ykodvegy együtt megkedveltette a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönségével az operettet. 1863. xevtizedx 1865 okt. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 10-én férjhez ment Bényei Istvánhoz, yszemelynevy bényei istván yszemelynevy Bényei István yszemelynevy bényei yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Bényei yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy aki már akkor ismert nevű igazgató volt és bejárta vele az egész országot. Megfordult férje társulatával Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy is és egy kiválóbb sikere után a Karl­Theater yintezmenyy karl­theater yintezmenyy Karl­The yintezmenyy karl­theater yintezmenyy yintezmenyy Karl­The yintezmenyy ykodvegy szerződtetni is akarta. 1896. xevtizedx 1895 jan. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 havában nyugdíjba ment. Főbb szerepei: Ganymed yszerepy ganymed yszerepy Ganymed yszerepy ganymed yszerepy yszerepy Ganymed yszerepy ykodvegy (Szép Galathea), ycimy szép galathea ycimy Szép Galathea ycimy szép ycimy galathea ycimy ycimy Szép ycimy Galathea ycimy ykodvegy Paméla yszerepy paméla yszerepy Paméla yszerepy paméla yszerepy yszerepy Paméla yszerepy ykodvegy (Dunanan apó). ycimy dunanan apó ycimy Dunanan apó ycimy dunanan ycimy apó ycimy ycimy Dunanan ycimy apó ycimy ykodvegy Dajka, yszerepy dajka yszerepy Dajka yszerepy dajka yszerepy yszerepy Dajka yszerepy ykodvegy Boulotte yszerepy boulotte yszerepy Boulotte yszerepy boulotte yszerepy yszerepy Boulotte yszerepy ykodvegy (Kékszakállú herceg), ycimy kékszakállú herceg ycimy Kékszakállú herceg ycimy kékszakállú ycimy herceg ycimy ycimy Kékszakállú ycimy herceg ycimy ykodvegy Roland yszerepy roland yszerepy Roland yszerepy roland yszerepy yszerepy Roland yszerepy ykodvegy (Fecsegők), ycimy fecsegők ycimy Fecsegők ycimy fecsegők ycimy ycimy Fecsegők ycimy ykodvegy Chouffleuri úr yszerepy chouffleuri úr yszerepy Chouffleuri úr yszerepy chouffleuri yszerepy úr yszerepy yszerepy Chouffleuri yszerepy úr yszerepy ykodvegy és »Tíz leány«-ban ycimy tíz leány ycimy Tíz leány ycimy tíz ycimy leány ycimy ycimy Tíz ycimy leány ycimy ykodvegy a főszerepek, Rózsi yszerepy rózsi yszerepy Rózsi yszerepy rózsi yszerepy yszerepy Rózsi yszerepy ykodvegy (Honvédhuszárok), ycimy honvédhuszárok ycimy Honvédhuszárok ycimy honvédhuszárok ycimy ycimy Honvédhuszárok ycimy ykodvegy Marcsa yszerepy marcsa yszerepy Marcsa yszerepy marcsa yszerepy yszerepy Marcsa yszerepy ykodvegy (Tündérlak Magyarhonban), ycimy tündérlak magyarhonban ycimy Tündérlak Magyarhonban ycimy tündérlak ycimy magyarhonban ycimy ycimy Tündérlak ycimy Magyarhonban ycimy ykodvegy stb. Arcképét a Színészegyesületben yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy őrzik. szin_I.0198.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Bényei Istvánné Harmath Emma - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1843

SZULETESIEVTIZED 1845

CSALADTAGJA Harmath Ferenc

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0198.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0198.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21220.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Bényei Istvánné Harmath Emma

Szócikk: Bényei Istvánné Harmath Emma énekesnő, sz. 1843. júl. 17-én, Gyöngyösön, megh. 1915. ápr. 30-án, Budapesten. Atyja Harmath Sándor sugó, anyja Pénteki Rózsi, primadonna. Testvérei: Ida, később Szilágyi Béláné és Ferenc, szintén a színipályán működtek. Már 14 éves korában játszott színpadon, Latabár Endrénél, a miskolci színház megnyitásakor, 10 frt fizetés mellett karvezető volt. »Nagy reményekre jogosít, mert gyönyörű, zengzetes hangja sokban emlékeztet az egykori Hivatal Anikóra«, — írja a Hölgyfutár 1854. dec. 22-én. 1859. októberben a Nemzeti Színház szerződtette. Ezután Budán is játszott, később Pesten, a Miklóssy - színházban és Krecsányi Saroltával együtt megkedveltette a főváros közönségével az operettet. 1863. okt. 10-én férjhez ment Bényei Istvánhoz, aki már akkor ismert nevű igazgató volt és bejárta vele az egész országot. Megfordult férje társulatával Bécsben is és egy kiválóbb sikere után a Karl­Theater szerződtetni is akarta. 1896. jan. havában nyugdíjba ment. Főbb szerepei: Ganymed (Szép Galathea), Paméla (Dunanan apó). Dajka, Boulotte (Kékszakállú herceg), Roland (Fecsegők), Chouffleuri úr és »Tíz leány«-ban a főszerepek, Rózsi (Honvédhuszárok), Marcsa (Tündérlak Magyarhonban), stb. Arcképét a Színészegyesületben őrzik. szin_I.0198.pdf I